MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ

Átírás

1 Hajdúnánás és Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. Hajdúnánás Hajdúdorog,,Hajdúnánás Hajdúdorog szennyvízhálózatainak és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése" MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ április

2 Tartalomjegyzék 1. A projekt összefoglaló bemutatása A pályázó szervezet(ek) bemutatása Pályázói támogathatóság bemutatása Az önerő biztosításának bemutatása Gazdasági, társadalmi jellemzők Demográfiai helyzet, tendenciák szöveges indoklása A lakosság teherviselő-képességének vizsgálata Jelenlegi szennyvízkezelési helyzet bemutatása Jelenlegi szennyvízhálózat és egyéb szennyvízgyűjtési megoldások bemutatása Jelenlegi víz- és szennyvízdíjak (nettó) Jelenleg működő szennyvíztisztító telep(ek) bemutatása (Amennyiben releváns) Jelenlegi üzemeltetési viszonyok bemutatása Projekt nélküli változat bemutatása Csatornahálózatba bevonható települések / településrészek lehatárolása Területi lehatárolás vizsgálata Gazdaságossági lehatárolás vizsgálata A megvalósítandó projekt bemutatása Eredetileg is csatornázott területre vonatkozóan Újonnan csatornázott területre vonatkozóan Továbbra sem csatornázandó területre vonatkozóan Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan Jövőben kialakítandó üzemeltetési és intézményi környezet bemutatása Költség-haszon elemzés (külön táblában) A költség-haszon elemzés eredményeinek szöveges kiegészítése A beruházás megvalósításához szükséges tervek engedélyek bemutatása Közbeszerzési/beszerzési terv A projekt megvalósításának ütemterve Projektmenedzsment szervezet bemutatása Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok Horizontális vállalások bemutatása Utólagosan elszámolandó előkészítési költségek

3 1. A projekt összefoglaló bemutatása Projektgazda megnevezése Hajdúnánás és Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás A projekt címe,,hajdúnánás Hajdúdorog szennyvízhálózatainak és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése" ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Projekt-megvalósítás tervezett kezdete Kivitelezés tervezett kezdete Igen július március1. Kivitelezés tervezett befejezése október 31 Projekt-megvalósítás tervezett befejezése Szöveges kiegészítés május A pályázó bemutatása: A Hajdúnánás és Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás Társulási Megállapodásának aláírására április 26-án került sor. Alapításának és törzskönyvi bejegyzésének dátuma május 7. A Társulás célja, feladata: Hajdúnánás-Hajdúdorog települések szennyvízcsatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése. A települések elhelyezkedése: Hajdúhadház és Hajdúdorog városok a Észak alföldi régión belül Hajdú Bihar megyében helyezkednek el. A Hajdúböszörményi kistérséghez tartózó települések. Természet- és tájföldrajzi adottságok: Az Észak-alföldi régió természetföldrajzi szempontból egységesnek mondható, hiszen alapvetően az Alföld nagytáj feltöltött síksági területei alkotják. nyugatról kelet felé haladva a Közép-Tisza-vidék nagy része, a Hajdúság és a Nyírség teljes területe, a Felső-Tisza-vidék nagy része és délen a Berettyó-Körös vidék területének közel a fele tartozik a régióhoz. Természetvédelmi szempontból a települések a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén helyezkednek el. Vízbázis sérülékenység: Hajdúdorog közigazgatási területe nem felszíni, vagy felszín alatti sérülékeny ivóvízbázist érint. Határozatba foglalt védőterület került kijelölésre. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint mindként település területe érzékeny kategóriába tartozik. A vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet a településeket nem sorolja a nitrátérzékeny területen lévő települések közé

4 A jelenlegi helyzet ismertetése, üzemeltetési tapasztalatok: Hajdúnánás városban a meglévő szennyvízelvezető hálózat három ütemben épült ki. A szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. Az első ütem a 70-es években valósult meg, mely vegyesen tartalmazott ac. és PVC anyagú csatornát. Megépült továbbá az 1.; 2. és 3. j. átemelő, valamint a városi végátemelő, a kapcsolódó nyomóvezetékekkel. Az 1. és 3. j. átemelők esetében a nyomócsonkok közvetlenül továbbítanak a kapcsolódó gravitációs csatorna aknájába. Az első ütem részeként megépült városi szennyvíztisztító telep kétszintes ülepítője, a végátemelő melletti területen, a BMKO rendszerű tórendszer pedig a jelenlegi közös telep melletti területen létesült. A második ütem létesítményei 2004-ben, a harmadik ütemé pedig 2006-ban kerültek megvalósításra. A második ütemben sem szennyvízátemelő, sem szennyvíznyomócső nem épült. A harmadik ütemben 8 db átemelő épült, melyekhez 145 fm D 100 és 1500 fm D 90 nyomóvezeték kapcsolódik. A szennyvízelvezető rendszer csatornáinak és nyomó-vezetékeinek állapota megfelelő, a keletkező szennyvizeket szállítani tudják. A meglévő állapot értékelése kapcsán megállapítható, hogy Igen jelentős a rendszerbe bejutó csapadékvíz, ami többnyire a város 70-es években épült ac. anyagú csatornáin át jut a hálózatba. Megoldatlan a Jókai utcai ún. fogadó akna és a Baross utca és a sorompó közötti, Jókai utcai csatornaszakasz hidraulikai problémája is. A Jókai utcára dolgozó 1. j., Kéki utcai átemelő szennyvize, valamint az ún. fogadó aknába jutó, Hajdúdorog felől érkező nyomóvezetéken érkező szennyvizet és a 2. j. Baross utcai átemelő szennyvizét a fogadó akna az említett szivattyúk működésének egybeesése esetén hidraulikailag fogadni nem tudja, káros visszaduzzadások, jelentősebb csapadék esetén kiöntések is előfordulnak az említett utcában. A fogadó akna műszaki állapota nagyon leromlott. A Hajdúdorog felől a kb fm hosszú nyomóvezetéken érkező szennyvíz a vezetékben lévő jelentős tartózkodási idő miatt, sokszor berothadt, ami a fogadó akna környezetében kellemetlen, lakosságot zavaró szaghatást okoz. A szennyvízátemelők közül a szárazteres kialakítású szívóaknával ellátott végátemelő és a Kéki Lajos utcai 1.j., továbbá a Baross utcai 2. és a Polgár úti 3.sz. átemelők műszaki állapota nagyon leromlott. A szerelvények, hágcsók, fedlapok korrodálása jelentős, többnyire szagproblémák is jelentkeznek. A szennyvízátemelők különösen az I. és II. j. átemelők működésének összehangolása irányítástechnika hiányában megoldatlan

5 A végátemelő esetében külön probléma a kis térfogatú szívótér, ami miatt különösen csapadékos időben a 2+1 db kialakítású átemelő mindkét szivattyúja egyidejűleg üzemel és ezáltal a szennyvíztisztító telep a megengedettnél jóval nagyobb hidraulikai terhelést kap. Hajdúdorog városban a meglévő szennyvízelvezető hálózat egyik része előtt, másik része pedig közötti időszakban valósult meg. A meglévő szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. o A előtt megépült létesítmények a hetvenes évek eleje és a kilencvenes évek közepe közötti időszakban létesültek. A szennyvizek a II.sz., mozi udvarán lévő átemelőn keresztül, a Fogadó utca torkolatában lévő, I. j. átemelőbe kerültek, ahonnan nyomóvezetéken történt a szennyvíz továbbítás, a település szennyvíztisztító telepére. A 300 m 3 /d kapacitású szennyvíztisztító telep kétszintes ülepítőből és BMKO rendszerű fakultatív körgyűrűs kialakítású stabilizációs tórendszerből állt. A szennyvízelvezető hálózat csatornáinak és nyomóvezetékeinek állapota megfelelő, a keletkező szennyvizeket szállítani tudják. A meglévő állapot értékelése kapcsán megállapítható, hogy o Igen jelentős a rendszerbe bejutó csapadékvíz, ami többnyire a város 70-es években épült ac. anyagú csatornáin át jut a hálózatba. o A Fogadó út teljes hosszában a többszöri útburkolat készítés miatt az aknafedlapok a burkolatszint alá kerültek, így a csapadékvíz zavartalanul a főgyűjtőbe tud jutni. Jelentős, kb. 40 db akna esetében, a megsüllyedt burkolat miatt ugyancsak a csatorna hálózatba jut a csapadékvíz. Ezen aknák a Gyepszél, Tokaji, Fürdő, Vásárhelyi, Vidító, Újtelep, Telek, Toborzó, Marx K., Tanító, Jeles Gy., Ady E., Fehértói, Újtemető és Zöld utcákban találhatók. o A szennyvízátemelők közül a végátemelő, a mozi udvarán lévő, szárazteres kialakítású, szívóaknával ellátott Fogadó úti és a Régi Tokaji úton lévő átemelők műszaki állapota nagyon leromlott. A szerelvények, hágcsók, fedlapok korrodálása jelentős, többnyire szagproblémák is jelentkeznek. o Az átemelők nem rendelkeznek irányítástechnikával, így működésük összehangolása megoldatlan. o A Fogadó út végén lévő végátemelő esetében külön nehézséget jelent, hogy havária esetben pl. jelentősebb csapadékvíz miatt az átemelő tározótere nem elégséges. A probléma 2011 után folyamatosan jelentkezik, amikor is megszűnt a régi, 2004 után üzemen kívülre helyezett oxidációs tórendszer, mint csapadékvíz vésztározóként történő felhasználási lehetősége. A szárazteres kialakítású átemelőben 2 db szivattyú került beépítésre, melyek egyidejűleg üzemelnek 2+0 üzemmódban, beépített tartalék nélkül

6 A projekt tervezési előzményeinek ismertetése: Az agglomeráció települései már korábban tervezeték a szükséges fejlesztések megvalósítását, ám az ahhoz szükséges anyagi fedezet hiányában erre eddig nem kerülhetett sor. A Kormány a január 15-i kormányülésen döntött arról, hogy a települési szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelvnek megfelelően hogyan kívánja teljesíteni derogációs kötelezettségét. Az említett határozatok a Magyar Közlöny évi 21. számában 1050/2013. (II.12.) Korm. határozat és az 1052/2013. (II.12.) Korm. határozat szám alatt jelent meg. Az 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomerációkról szól. A Korm. határozat 2. sz. mellékletében kerültek megnevezésre azok a december 31-i határidővel - derogációs kötelezettséggel rendelkező szennyvízelvezetési és - tisztítási feladattal kötelezett agglomerációk, amelyek projektjavaslatot még nem nyújtottak be. A Korm. határozatban szerepel a Hajdúnánási agglomeráció is. o A tervezési, engedélyezési folyamat bemutatása, ismertetése A beruházás mivel a fejlesztés műszaki tartalmát tekintve már meglévő rendszer bővítéséről és fejlesztéséről szól - FIDIC piros könyv szerint valósulhat meg. A tervező közbeszerzési eljárás keretén belül került kiválasztásra. A sikeres eljárást követően a Társulás a legkedvezőbb ajánlatot adó Aqua-Vita Kft- vel kötötte meg a vállalkozói szerződést. A tervezői szerződés alapján: - a vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítésének és az engedélyező Hatósághoz engedélyeztetésre történő benyújtásának szerződésben rögzített határideje december 26. Az engedélyes tervek a szerződésben foglalt határidőig elkészültek és a vízjogi létesítési engedély kérelem az illetékes hatóság részére benyújtásra került. - a kivitelező kiválasztásra irányuló közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjának részété képező tender tervdokumentáció elkészítése szintén a nyertes tervező feladata. Elkészítésének határideje: a jogerős vízjogi létesítési engedély kézhezvételétől számított 30. nap. o További szükséges tervek és engedélyek Tekintettel arra, hogy mind a szennyvízcsatorna hálózat bővítés, mind pedig a szennyvíztisztító telep fejlesztés FIDIC piros könyv szerint kerül kialakításra, a nyertes vállalkozó feladatát fogja képezni a kiviteli tervek elkészítése

7 A megvalósítandó tevékenységek: o Részletes változatelemzést - Hajdúnánás központi belterület és Hajdúdorog települések tekintetében nem végeztünk, mert: o A hajdúnánási agglomeráció szerepel a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben LE-nél nagyobb szennyvíz terhelésű területként, illetve a 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat 1. sz. mellékletében melyek december 31-i határidõvel derogációs kötelezettséggel rendelkeznek, de projektjavaslatot még nem nyújtottak be. o Az agglomeráció besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el, illetve egy agglomeráción belül több szennyvíztisztító telep nem épül. o Már meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztésére kerül sor, a meglévő technológia nem változik, nem létesül új telep a meglévő telep elbontásával. o A csatornahálózat bővítések kialakításában érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat bővítés, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lenne lehetséges több változat kidolgozására, elemzésére. A bővítés során nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítása eleve elvetésre került, mivel a bővítés a meglévő rendszerhez igazodva került megtervezésre, illetve a nyomás alatti rendszer kialakítását sem a beruházó, sem pedig az üzemeltető nem fogadta kedvezően a magas üzemeltetési költségek, valamint a problémás üzemeltetés miatt. - A Hajdúnánáshoz tartozó Tedej településrész tekintetében viszont az alábbi műszaki változatokat vizsgáltuk meg: 1. A keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és szennyvíztovábbítás a hajdúnánási szennyvízcsatorna hálózatra, az M3-as autópálya alatti átvezetéssel 2. A keletkező szennyvizek ingatlanonkénti zárt tárolóban való összegyűjtése, szippantással való elszállítása a hajdúnánási szennyvíztisztító telepre. 3. A keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és központi tározóba vezetése, majd onnan szippantással való elszállítása a hajdúnánási szennyvíztisztító telepre 4. Tedej településrész szennyvizeinek önálló szennyvíztisztító telepen történő tisztítása. A fentiekben ismertetettek miatt, a 2. változatot, A keletkező szennyvizek ingatlanonkénti zárt tárolóban való összegyűjtését elvetjük. Az 1., 3. és 4. változatok összehasonlító vizsgálatának lényege az, hogy a csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek további kezelése hol és milyen formában történjen

8 Az összehasonlítás eredményeképpen az 1. változat - a keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és szennyvíztovábbítás a hajdúnánási szennyvízcsatorna hálózatra, az M3-as autópálya alatti átvezetéssel - megvalósítása került kiválasztásra és erre a változatra lettek kidolgozva az engedélyes tervek. o A csatornahálózat építésbe bevonható településrészek lehatárolása A változatelemzés módszertanának alapelve a 91/271/EGK irányelv. A 91/271/EGK irányelv a szennyvíz agglomerációs kijelölését a lakosság ill. a gazdasági tevékenység megfelelő koncentrációjához köti. A magyar szabályozás a 26/2002.(II.27.) Kormányrendelet mellékletének 4.5. pontjában ezt úgy pontosítja, hogy az alrendszerek belső gyűjtőhálózatának kiépítésénél a szennyvízelvezetési agglomeráción belüli településrész öblözetenként történő lehatárolási feltételei: az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást [hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás (KSH: 2009)], a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő, illetve a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakosszám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. Ezen irányelv ill. Kormányrendelet alapján megvizsgáltuk a települések belterületi fejlesztési területeit. A változatelemzési módszertan lényege, hogy vízgyűjtőnként ill. öblözetenként lehatároljuk azokat a területeket, ahol az 1 km vezetékhosszra eső bekötések száma meghaladja a 52 db bekötést. Ezeken a területeken a csatornahálózat megvalósítása gazdaságos. A gazdaságossági lehatárolást településenként, az egyes átemelőkhöz tartozó körzetek, öblözetek szerint végeztük. Az eredményt az alábbiakban foglaljuk össze: Hajdúnánás városközpont esetében ugyan a lehatárolás nem értelmezhető, de a város különböző részein épülő rövid csatornaszakaszok megvalósulása, valamint a meglévő hálózatra történő további 98 db rákötés következtében, 101,7 db/km lesz az 1,0 km vezetékszakaszra eső bekötésszám, ami messze meghaladja 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet elvárásait. Tedej városrészben mind öblözetenként, mind összességében az 1 km-re eső bekötésszám meghaladja az 52 db bekötést. Hajdúdorog város esetében a vizsgálat csak a Rákóczi kert esetében értelmezhető, ahol a tényleges bekötéssel ellátott csatornahosszra vetített érték 59,6 db/km. Megjegyezzük, hogy a Rákóczi kert településszerkezeti adottságaiból adódóan, igen jelentős a csak egyoldalúan beépíthető utcák aránya - 8 -

9 (53 %), ami az adott utcákban eleve lecsökkenti a beépíthető ingatlanok számát. Összegezve a fentieket, mind a két város esetében a teljes fejlesztési területen javasoljuk a csatornák megépítését. A Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása: Tervezési alapadatok: Szv. ellátottság Szv. bekötések száma Szv. ellátottság Szv. bekötések száma Hajdúnánás-Tedej Hajdúdorog Összes lakás szám lakás intézmény egyéb gazd ellátottsági arány 92% 97% lakóingatlanra vetítve bekötési arány ellátott 98,60% 79,85% ingatlanokra vetítve Projekt során megvalósuló szv. bekötések Hajdúnánás Hajdúdorog - Tedej Új hálózati bekötés 486 Hajdúnánás 349 Tedej Meglévő hálózaton bekötés kiépítés Projekt befejezését követően szennyvízzel ellátott lakóingatlanok száma Hajdúnánás Tedej 6870 Hajdúdorog

10 Szennyvízcsatorna hálózat bővítés Hajdúnánás és Hajdúdorog településeken a hálózatbővítés a meglévő, gravitációs elválasztó rendszerhez igazodva került megtervezésre. Mennyiség Hajdúnánás Hajdúdorog Összesen egység gravitációs csatorna fm 8950,1 2008,0 10,958,1 D 200 KG PVC nyomott csatorna fm 394,8 394,8 D 63 KPE gravitációs házi bekötő csatorna o hossza D 160 KG fm 3.436,9 433, ,9 PVC o száma db gravitációs házi bekötő csatorna, meglévő hálózat-ra történő csatlakozással o hossza D 160 KG fm 1.124, ,5 PVC [fm] o száma db nyomott házi bekötő csatorna o hossza D 50 PE fm 177,9 177,9 kis házi átemelő db nyomóvezeték o D 63 KPE fm 731, ,9 o D 90 KPE fm 2.165, ,2 o D 160 KPE fm 6.296, ,0 o D 200 KPE fm 1.028, ,0 légátöblítő db kompresszor szennyvízátemelő o Ø 1,00 m db o Ø 1,60 m db meglévő db szennyvízátemelők építészeti- és gépészeti rekonstrukciója meglévő db végátemelők átalakítása tározóterének megnövelése szivattyú csere db meglévő átemelőkben csatorna aknák db rekonstrukciója biofilter berendezések beépítése o a meglévő db átemelőkhöz o tervezett átemelőkhöz db

11 Mind Hajdúnánáson, mind Hajdúdorogon kiépül a meglévő és a tervezett átemelőket egyaránt magába foglaló irányítástechnikai rendszer. Valamennyi hajdúnánási átemelő és a hajdúdorogi végátemelő irányítástechnikai bejelzésére fogadása, a hajdúnánási telepen történik. Valamennyi Hajdúdorogi átemelő irányítástechnikai bejelzésének fogadása a Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Szolgáltató Zrt, Tiszavasvári Üzemigazgatóság, Hajdúdorogi Üzemegységére történik. Szennyvíztisztító telep fejlesztés Hajdúnánás szennyvíztisztító telepe 2004-ben létesült Hajdúnánás és Hajdúdorog városok közös szennyvíztisztító telepeként, 3000 m3/d hidraulikai és LE kapacitással. A telep technológiája mechanikai előkezelés után, A/0 technológia, külön medencében történő iszapstabilizálással, a biológiai foszfortalanítást kiegészítő vegyszeres foszforeltávolítással. A szennyvíztisztító telepre a városi végátemelő felől, nyomóvezetéken érkezik a szennyvíz. Az elvégzett ellenőrző számítások üzemeltetői tájékoztatás és helyszíni szemlék alapján megállapítható, hogy a telep úgy összességében, mint egységeiben teljesíti a tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban a hatósági elvárásokat, így a telepet bővíteni vagy intenzifikálni nem kell. Az előirányzott fejlesztések az üzemeltetési problémák, az üzemeltetés hatékonyabbá tétele és biztonsága miatt szükségesek. A fejlesztés műszaki tartalma: - Levegőzető medencék légellátása: A biológiai lebontáshoz szükséges térfogatok változatlan hagyása mellett elengedhetetlenül szükséges a számított levegőmennyiség bevitele, amely a két aerob reaktorba összesen 1950 m3/h érték. - Telepen belüli iszapkezelés, iszaptározás: Jelenleg a kb. 14 %-os szárazanyag tartalmú víztelenített iszap a telepen belül, betonfelületen kerül tározásra. Az átmeneti tározók fölé, a víztelenített iszap csapadékvíz elleni védelme érdekében, ún. esővédő tető kerül. A meglévő iszapvíztelenítő berendezés helyett új, hatékonyabb víztelenítést biztosító szalagszűrőprés kerül előirányzásra. A víztelenített iszap iszaptározóba történő továbbítása céljából, homlokrakodót irányzunk elő. - Mobil aggregátor: Mivel a telep egyoldalú energiaellátással rendelkezik, áramkimaradás esetén is biztosítani kell a telep működését, csökkentett üzemmódban, ún. sánta üzemben. Az üzemmódhoz szükséges elektromos energia mobil aggregátor segítségével biztosítható. - Homlokrakodó: A víztelenített iszap iszaptározóba történő továbbítása céljából, homlokrakodót irányzunk elő

12 Építészet: Meglévő iszaptározók vb. Fallal való körbevétele és lefedése Gépészeti berendezések és kapcsolódó tartozékaik: - légfúvó - légbevivő elem - legellátó vezetékek, szerelvények - iszapvíztelenítés - villamos berendezések - mérés, műszerezés - gépészti és villamos szerelés összeállítása Eszközbeszerzés - Mobil aggregátor - Homlokrakodó A működtetés/fenntartás összefoglaló bemutatása (működtetési struktúra) Hajdúnánás ivóvíz és szennyvíz hálózatának üzemeltetője a Tiszántúli Regionális Vízművek Zrt. Az üzemeltető szervezet kész a projekt által megvalósított művek üzemeltetésére Hajdúhadház ivóvíz és sszennyvíz hálózatának üzemeltetője a Hajdúkerületi és Bihari Vízművek Zrt. Az üzemeltető szervezet kész a projekt által megvalósított művek üzemeltetésére A költség haszon elemzés eredményének összefoglalása (CBA fejezet alapján) A díjbevételek minden évben fedezik az üzemeltetési költségeket, ezen felül a pótlási költségekre is megfelelő fedezet halmozódik fel az adott élettartam végére. A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség eléri az 50%-ot (50,6%) a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig eléri a 100%-ot (101,34%), ezáltal a kialakított díjpolitika eleget tesz a Pályázati felhívás előírásainak. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a költség-haszon elemzési útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó decilis esetében a 8%-ot. A projekt támogathatósága mind a pénzügyi (FNPV/C<0, FRR/C<5%), mind a közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV>0, ERR>5,5%, BCR>1) alapján bizonyított. A projekt teljes beruházási költsége Ft, Az igényelt támogatás összege a finanszírozási hiány (94,120771%) alapján Ft. A beruházás megvalósításához szükséges összes saját erő Ft

13 A projekt lebonyolításának tervezett ütem és intézkedési terve: Tevékenység megnevezetése Szerződéskötés Tevékenység kezdete Tevékenység befejezése Közbeszerzési május május január szakértő Mérnök október október március Projekt augusztus augusztus május menedzsment PR tájékoztatás és június augusztus október nyilvánosság Kivitelező kiválasztása eszközbeszerzéssel január január október A projekt elszámolható költségei: Elszámolható költség költség Hajdúnánás Hajdúdorog Építés [Ft] szennyvízcsatorna hálózat Szennyvíztisztító telep hálózat rekonstrukció Építési rész összesen: Kivitelezés egyéb költségei [Ft] közműkiváltások (csatorna) kivieli tervkészítés telep kiviteli tervkészítés csatorna Kivitelezés egyéb költségei összesen Eszközbeszerzés (telep) Építés mindösszesen Szolgáltatások [Ft] Közbeszerzés FIDIC mérnök Projekt menedzsment PR tájékoztatás Terület előkészítés Ingatlan és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog Rezsi Szolgáltatások mindösszesen Tartalék Elszámolható Teljes beruházási (nettó) költsége

14 2. A pályázó szervezet(ek) bemutatása 2.1. Pályázói támogathatóság bemutatása a. Települési önkormányzat egyénileg Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: b. Települési önkormányzatok társulásai Társulás neve: Hajdúnánás Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás Társulás típusa: önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást Társulási megállapodás Kelte: Érvényessége: éééé.hh.nn. projekt fenntartási időszak végéig c. A Magyar Állam (mint közműtulajdonos) felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró, az állam többségi tulajdonában lévő Zrt. Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: d. A Magyar Állam (mint közműtulajdonos) felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró szervezet és települési önkormányzat(ok) közösen (konzorcium) Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: A választott együttműködési forma indoklása Az alapító települési önkormányzatok képviselő-testületei, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) k.) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX tv. (a továbbiakban: Mötv.) aiban foglaltak alapján, a térség közműves szennyvízelvezetési és tisztítási feladatainak korszerű, hatékonyabb és célszerűbb megoldása érdekében, a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó

15 támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 23. előírtakra figyelemmel hozták létre az önkormányzati társulást. A társulási megállapodás megkötésénél Tagok, elsősorban az Európai Unió szervei által elfogadott vonatkozó közösségi jogszabályokat, a KEOP projekt megvalósításával összefüggő hazai jogszabályokat, a pályázati felhívást és útmutatót, továbbá az Mötv., az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.), a számvitelről szóló évi C. törvény (Számv.tv.), a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban Vgtv.), az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. tv (1) és (2) bekezdését és ezen törvények végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályokat, illetve a Ptk. rendelkezéseit veszik figyelembe. A Társulás célja, feladata: Hajdúnánás-Hajdúdorog települések szennyvízcsatorna-hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése

16 1. 2. Hajdúnánás Hajdúdorog Érintett települések Lakosszám (Fő) Támogathatóság 25/2002 (II.27.) Korm.rend elet szerint (I/N) VKKI igazolása szerint (I/N) Konzorciumi / Társulási megállapodás ban szerepel (I/N) Területi érintettség (I/N) Tulajdont szerez (I/N) I - I I I I - I I I * * A táblázat sorai bővíthetőek Szöveges kiegészítés A 25/2002. (II.27) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szól. A korm. rendelet 2. sz. mellékletének 3. sz. táblázata szerint társult települések egy közös agglomerációt képeznek leé szennyvízterheléssel

17 2.2. Az önerő biztosításának bemutatása Önrészt biztosító megnevezése Döntéshozó szerv határozatában szereplő forrás * A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló okirat formája Pályázó szervezet** Víziközmű Társulat (Ft) (%) Saját forrás (Ft) Idegen forrás (Ft) Saját forrás (Ft) Idegen forrás (Ft) 1. Hajdúnánás Város Képviselő-testülete , Hajdúdorog Város Képviselőtestülete , Összesen * Képviselőtestület, társulási tanács, Alapszabályban rögzített döntéshozó szerv ** Települési önkormányzat, Társulás, Magyar állam felhatalmazása alapján saját nevében eljáró szervezet Szöveges kiegészítés Társult települések önkormányzatai a projekt költségviselésére vonatkozóan az alábbiak szerint állapodtak meg: - A szennyvízcsatorna hálózat bővítés és rekonstrukció költségeit az adott településre eső műszaki tartalomnak megfelelően viselik. - A szennyvíztisztító telep fejlesztés költségeit a települések a tulajdoni hányaduk arányában viselik. Hajdúnánás 65,39 %, Hajdúdorog 34,61 % - A projekt egyéb - szolgáltatási költségei- az egyes településre jutó teljes kivitelezési költség arányában kerülnek megosztásra. A fentiek alapján a teljes projekt költség 81,93 %-át Hajdúnánás Város, míg 18,07 % - át Hajdúdorog város köteles viselni

18 3. Gazdasági, társadalmi jellemzők 3.1. Demográfiai helyzet, tendenciák szöveges indoklása Társult települések az Észak-Magyarországi régióban, az Alföld északi peremén, azon belül Hajdú-Bihar- megye Hajdúböszörményi kistérségében helyezkednek el. A települések demográfiai helyzetét az önkormányzatoktól kapott adatszolgáltatások és a adatbázisban szereplő adatok alapján, az elmúlt 10 évben bekövetkezett változásokkal együtt az alábbi táblázatokban mutatjuk be. NÉPESSÉG, LAKÁSÁLLOMÁNY, TERÜLET HAJDÚNÁNÁS Időpont Lakónépesség Lakások száma Területnagyság (hektár) HAJDÚDOROG Időpont Lakónépesség Lakások száma Területnagyság (hektár)

19 Lakosszám becslés az elkövetkező 10 évre: Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva látható, hogy a települések lakosság számában folyamatos csökkenés tapasztalható. Ennek ellenére látva a települések egyre dinamikusabb fejlődését, valamint a már elkészült és a továbbiakban várható fejlesztéseket, munkahely teremtő beruházásokat - az elkövetkező időszakra vonatkozóan a lakosságszám stagnálását feltételezzük évben: Hajdúnánás: fő, Hajdúdorog: fő 3.2. A lakosság teherviselő-képességének vizsgálata A számítások KSH adatok felhasználásával készültek, valamint a projektterületen a megállapított csatornadíj mellett az ivóvíz-szolgáltatásra fordított összeg együttesen nem haladja meg az átlagos háztartások jövedelmek 3,5%-át, valamint az alsó decilis esetén a 8%-ot. Az elemzés szerint a díjak a lakosság részéről megfizethetők. Kapcsolódó dokumentumok: Költség-haszon elemzés, jövedelmi viszonyok

20 4. Jelenlegi szennyvízkezelési helyzet bemutatása 4.1. Jelenlegi szennyvízhálózat és egyéb szennyvízgyűjtési megoldások bemutatása A csatornahálózattal ellátott területeken működtetett szennyvízkezelési szolgáltatások bemutatása, illetve a meglévő csatornahálózat bemutatása (Település 1.) HAJDÚDOROG VÁROSBAN a meglévő szennyvízelvezető hálózat egyik része előtt, másik része pedig közötti időszakban valósult meg. A meglévő szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. o A előtt megépült létesítmények a hetvenes évek eleje és a kilencvenes évek közepe közötti időszakban létesültek. A szennyvizek a II.sz., a mozi udvarán lévő átemelőn keresztül, a Fogadó utca torkolatában lévő, I. j. átemelőbe kerültek, ahonnan nyomóvezetéken történt a szennyvíz továbbítás, a település szennyvíztisztító telepére. A 300 m 3 /d kapacitású szennyvíztisztító telep kétszintes ülepítőből és BMKO rendszerű fakultatív körgyűrűs kialakítású stabilizációs tórendszerből állt. o A megvalósult létesítmények gravitációs csatorna ac.cső [fm] beton cső [fm] KG PVC cső [fm] összesen [fm] D ,10 968,1 D ,6 2055,6 Ø NA NA NA összesen , ,7 házi bekötések 255 db nyomóvezeték: 519 fm NA 200 ac. 525 fm NA 150 KM PVC szennyvízátemelő: 3 db I.j. Fogadó utcai végátemelő szárazteres kialakítású 2+0 db FLYGT CT 3153 II.j. Mozi udvar szárazteres kialakítású 1+1 db FLYGT CT 3101 III.j. Régi Tokaji út 1+1 db FLYGT CP

21 o A év között megépült létesítmények o Az I. ütemben megvalósult létesítmények Ezen időszak fő jellemzője, hogy megszűnik a helyi BMKO rendszerű szennyvíztelep és a szennyvizek Hajdúnánásra kerülnek átvezetésre, ahol tisztításuk az ottani szennyvizekkel közösen, a megépült új szennyvíztisztító telepen történik. gravitációs csatorna 3 050,4 fm D200 KG PVC távvezeték Hajdúnánáson fm D200 KM PVC szennyvízátemelő gépcsere az I.j. végátemelőben o A II. ütemben megvalósult létesítmények gravitációs csatorna fm D200 KG PVC távvezeték Hajdúnánáson 663,5 fm D90 KM PVC szennyvízátemelő 8 db IV.j. Méntelep u. 1+1 db FLYGT CP 3085 MT 434 V. Dohánybeváltó u. 1+1 db FLYGT CP 3085 MT 436 VI. Nap u. 1+1 db FLYGT CP 3068 HT 212 VII. Bocskai krt. 1+1 db FLYGT CP 3085 MT 434 VIII. Láp u. 1+1 db FLYGT CP 3068 HT 212 IX. Ady E. u. 1+1 db FLYGT CP 3068 HT 212 X. Dózsa Gy.u. 1+1 db FLYGT CP 3068 HT 212 XI. Új telep u. 1+1 db FLYGT CP 3057 Az összesítést a 340/43/1994. és 2455/19/2006. sz. vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a szennyvízelvezető rendszer üzemeltetője, a Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Zrt adatszolgáltatása alapján került összeállításra. A 2455/19/2006. sz. vízjogi üzemeltetési engedély július 31-ig hatályos. o A meglévő állapot értékelése A szennyvízelvezető hálózat csatornáinak és nyomóvezetékeinek állapota megfelelő, a keletkező szennyvizeket szállítani tudják. A meglévő állapot értékelése kapcsán megállapítható, hogy o Igen jelentős a rendszerbe bejutó csapadékvíz, ami többnyire a város 70-es években épült ac. anyagú csatornáin át jut a hálózatba. A Fogadó út teljes hosszában a többszöri útburkolat készítés miatt az aknafedlapok a burkolatszint alá kerültek, így a csapadékvíz zavartalanul a főgyűjtőbe tud jutni. Jelentős, kb. 30 db akna esetében, a megsüllyedt burkolat miatt ugyancsak a csatorna hálózatba jut a csapadékvíz. Ezen aknák a Gyepszél, Tokaji, Fürdő, Vásárhelyi, Vidító, Újtelep, Telek, Toborzó, Marx K., Tanító, Jeles Gy., Ady E., Fehértói, Újtemető és Zöld utcákban találhatók. o A szennyvízátemelők közül a végátemelő, a mozi udvarán lévő, szárazteres kialakítású, szívóaknával ellátott Fogadó úti és a Régi Tokaji úton lévő átemelők műszaki állapota nagyon leromlott. A szerelvények, hágcsók, fedlapok korrodálása jelentős, többnyire szagproblémák is jelentkeznek. o Az átemelők nem rendelkeznek irányítástechnikával, így működésük összehangolása megoldatlan

22 o A Fogadó út végén lévő végátemelő esetében külön nehézséget jelent, hogy havária esetben pl. jelentősebb csapadékvíz miatt az átemelő tározótere nem elégséges. A probléma 2011 után folyamatosan jelentkezik, amikor is megszűnt a régi, 2004 után üzemen kívülre helyezett oxidációs tórendszer, mint csapadékvíz vésztározóként történő felhasználási lehetősége. A szárazteres kialakítású átemelőben 2 db szivattyú került beépítésre, melyek egyidejűleg üzemelnek 2+0 üzemmódban, beépített tartalék nélkül. HAJDÚNÁNÁS VÁROSBAN a meglévő szennyvízelvezető hálózat három ütemben épült ki. A meglévő szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. Az első ütem a 70-es években valósult meg, mely vegyesen tartalmazott ac. és PVC anyagú csatornát. Megépült továbbá az 1., 2. és 3. j. átemelő, valamint a városi végátemelő, a kapcsolódó nyomóvezetékekkel. Az 1. és 3. j. átemelők esetében a nyomócsonkok közvetlenül továbbítanak a kapcsolódó gravitációs csatorna aknájába. Az első ütem részeként megépült városi szennyvíztisztító telep kétszintes ülepítője, a végátemelő melletti területen, a BMKO rendszerű tórendszer pedig a jelenlegi közös telep melletti területen létesült. A második ütem létesítményei 2004-ben, a harmadik ütemé pedig 2006-ban kerültek megvalósításra. A második ütemben sem szennyvízátemelő, sem szennyvíznyomócső nem épült. A harmadik ütemben 8 db átemelő épült, melyekhez 145 fm D 100 és 1500 fm D 90 nyomóvezeték kapcsolódik. A meglévő csatornahálózat jellemzőinek összesítése o december 30. előtt épült: gravitációs csatorna ac.cső [fm] KG PVC cső [fm] összesen [fm] D D D D összesen szennyvízátemelő 4 db o végátemelő szárazteres kialakítású 2+1 db FLYGT AB 453 o 1.j. Kéki Lajos u. szárazteres kialakítású 1+1 db FLYGT CT 3124 o 2.j. Baross utcai 1+1 db FLYGT CP 3154 o 3.j. Polgár utcai 1+1 db FLYGT CP

23 nyomóvezetékek végátemelő nyomóvezetéke : fm NA 300 Baross u. 2. j. átemelő nyomóvezetéke: 880 fm NA 200 o 2004-ben épült gravitációs csatorna 5.264,3 fm - D 200 házi bekötések 456 db szennyvízátemelő gépcsere a végátemelőben 2+1 db FLYGT CT 3171 típusú szivattyú kerütl beépítésre a meglévő szárazteres kialakítású szi-vattyúházba 2004-ben megszűnik a helyi BMKO rendszerű szennyvíztelep, és új közös szennyvíztelep épül a Hajdúnánás és Hajdúdorog településeken keletkező szennyvizek kezelésére. o 2006-ban épült gravitációs csatorna fm- D 200 házi bekötések 2381 db szennyvízátemelő 8 db K-1.j. Kabai u. 1+1 db HIDROSTAL A2QR2-GG3+A01-10 P-1.j. Pacsirta u. 1+1 db BOBQ-E01+BNBA2 NY-1.j. Nyúl u. 1+1 db A2QR2-GG3+A01-10 K-4. j. Korponai u. 1+1 db A2QR2-GG3+A01-10 B-1. j. Béke u. 1+1 db A2QR2-GG3+A01-10 T-1. j. Tizedes u. 1+1 db A2QR2-GG3+A01-10 SZ-1. j. Szabadság út 1+1 db A2QR2-GG3+A01-10 P-4. j. Szatmár u. 1+1 db A2QR2-GG3+A01-10 nyomóvezetékek - D fm - D fm o összesen gravitációs csatorna [fm] ac.cső [fm] KG PVC cső [fm] összesen [fm] D D , ,3 D D összesen , ,3 Az összesítés a 2257/1/2012. sz. vízjogi üzemeltetési engedély, és a Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt adatszolgáltatása alapján készült. A vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: március 31. A szennyvízcsatorna hálózatot december 31-ig, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft üzemeltette, január 1-től a Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt január 1 tól a Tiszántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti

24 o A meglévő állapot értékelése A szennyvízelvezető rendszer csatornáinak és nyomó-vezetékeinek állapota megfelelő, a keletkező szennyvizeket szállítani tudják. Hajdúnánás Tedej településrészen a szennyvízelvezetés nem megoldott. A meglévő állapot értékelése kapcsán megállapítható, hogy o o o o o Igen jelentős a rendszerbe bejutó csapadékvíz, ami többnyire a város 70-es években épült ac. anyagú csatornáin át jut a hálózatba. Megoldatlan a Jókai utcai ún. fogadó akna és a Baross utca és a sorompó közötti, Jókai utcai csatornaszakasz hidraulikai problémája is. A Jókai utcára dolgozó 1. j., Kéki utcai átemelő szennyvize, valamint az ún. fogadó aknába jutó, Hajdúdorog felől érkező nyomóvezetéken érkező szennyvizet és a 2. j. Baross utcai átemelő szennyvizét a fogadó akna az említett szivattyúk működésének egybeesése esetén hidraulikailag fogadni nem tudja, káros visszaduzzadások, jelentősebb csapadék esetén kiöntések is előfordulnak az említett utcában. A fogadó akna műszaki állapota nagyon leromlott. A Hajdúdorog felől a kb fm hosszú nyomóvezetéken érkező szennyvíz a vezetékben lévő jelentős tartózkodási idő miatt, sokszor berothadt, ami a fogadó akna környezetében kellemetlen, lakosságot zavaró szaghatást okoz. A szennyvízátemelők közül a szárazteres kialakítású szívóaknával ellátott végátemelő és a Kéki Lajos utcai 1.j., továbbá a Baross utcai 2. és a Polgár úti 3.sz. átemelők műszaki állapota nagyon leromlott. A szerelvények, hágcsók, fedlapok korrodálása jelentős, többnyire szagproblémák is jelentkeznek. A szennyvízátemelők különösen az I. és II. j. átemelők működésének összehangolása irányítástechnika hiányában megoldatlan. o A végátemelő esetében külön probléma a kis térfogatú szívótér, ami miatt különösen csapadékos időben a 2+1 db kialakítású átemelő mindkét szivattyúja egyidejűleg üzemel és ezáltal a szennyvíztisztító telep a megengedettnél jóval nagyobb hidraulikai terhelést kap. A csatornahálózattal nem ellátott területeken működtetett szennyvízkezelési szolgáltatások bemutatása A települések belterületén található ellátatlan, illetve a hálózati rácsatlakozás lehetőségével eddig nem élő ingatlanokon a keletkező szennyvizek elhelyezése közműpótló műtárgyakban történik, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, illetve szikkasztóként működik. A közműpótlók műszaki állapotára vonatkozó felmérés nem áll rendelkezésre. Azok a szennyvízgyűjtő medencék, melyek az elmúlt években épültek általában 5-10 m 3 -es hasznos térfogatúak. A használt vizek elhelyezése olykor szabálytalan módon történik, az ingatlan tulajdonosoknak nem volt érdekük a tartósan vízzáró tároló medencék létesítése. Az egyedi közműpótlóval rendelkező ingatlanokon keletkező szennyvizek a hajdúnánási szennyvíztisztító telepen kerülnek elhelyezésre

25 4.2. Jelenlegi víz- és szennyvízdíjak (nettó) Hajdúnánás Szennyvízdíj (Ft/m3) Vízdíj (Ft/m3) Víz alapdíj (Ft/hó) Lakossági (Kommunális) 156, , ,00.- Intézményi 156, , ,00.- Ipari 174, , ,00.- TFH (szippantás) 440 Ft/m3 (szállítás díja) (ártalmatlanítás díja) Vízterhelési díj* 6,10.- Hajdúdorog Szennyvízdíj (Ft/m3) Vízdíj (Ft/m3) Víz alapdíj (Ft/nó) Lakossági (Kommunális) 156,6 184,5 108 Intézményi Ipari TFH (szippantás) Vízterhelési díj* -2,3 *Külön tételként is megjelenítendő Több település esetén a táblázatok bővíthetőek

26 4.3. Jelenleg működő szennyvíztisztító telep(ek) bemutatása (Amennyiben releváns) A szennyvíztisztító telep(ek) megnevezése címe Hajdúnánás Hajdúdorog közös szennyvíztisztító telep 4080 Hajdúnánás, Lopóhalom hrsz. A terület tulajdonosa(i) (tul. hányad:) A telep tulajdonosa(i) (tul. hányad:) (Amennyiben eltér a területtől) Hajdúnánás Város Önkormányzata 100 % Hajdúnánás Város Önkormányzata 65,39 % Hajdúdorog Város Önkormányzata 34,61 % Építésének dátuma év Felújítások, rekonstrukciók Több telep esetén a táblázatok bővíthetőek Releváns engedély 1-2. Üzemeltetési engedély Kiállítója Típusa Tiszántúli Környezetvédelmi, év év év Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. Vízjogi üzemeltetési engedély Kelte Érvényessége március 31. Vízjogi üzemeltetési engedély száma: 2257/1/2012. Módosítás: 712/4/2013. Hajdúnánás szennyvíztisztító telepe 2004-ben létesült, a meglévő BMKO telep előtti területen, Hajdúnánás és Hajdúdorog városok közös szennyvíztisztító telepeként, 3000 m3/d hidraulikai és LE kapacitással. A telep technológiája mechanikai előkezelés után, A/0 technológia, külön medencében történő iszapstabilizálással, a biológiai foszfortalanítást kiegészítő vegyszeres foszforeltávolítással. A szennyvíztisztító telepre a városi végátemelő felől, nyomóvezetéken érkezik a szennyvíz. A mechanikai előkezelés egységei (gépi rács és tangenciális homokfogó) az üzemviteli épületben kerülnek elhelyezésre. A szennyvíz ezután a denitrifikációs medencébe, majd pedig az egymással párhuzamosan üzemelő, 2-2 db levegőztető medencéből és utóülepítőből álló, biológiai tisztítási fokozatra jut. Az iszaprecirkuláció a recirkulációs iszaposztó aknából átemeléssel történik, a denitrifikációs medencébe

27 A fölösiszap ugyancsak átemeléssel, a légbefúvásos iszapstabilizáló, iszapsűrítőbe jut. A levegőztető medencékből az ún. nitrátos recirkulációt axiál szivattyúk biztosítják. Az utóülepített szennyvíz a fertőtlenítési lehetőség biztosítása mellett, gravitációsan kerül elvezetésre a befogadóba. A telep jelenleg nem kötelezett fertőtlenítésre. A foszfortalanításhoz szükséges vegyszeradagoló rendszer is kialakításra került. A sűrített iszap víztelenítése az üzemviteli épület alsó szintjén elhelyezett szalagszűrőprésen történik. A víztelenített iszap telepen belüli tárolása fedetlen, burkolt felületeken történik. A telepre szippantott szennyvíz behordás is történik. A telep hidraulikai kapacitása o napi mennyiség Q d = 3000 m 3 /d o napi csúcs q 12 = 250 m 3 /h o napi átlag q 24 = 125 m 3 /h Szennyvízmennyiségek Hajdú - dorog Hajdú - nánás összesen A hajdúnánási szennyvíztisztító telepre jutó mennyiségek [m 3 /év] [m 3 /d] [m 3 /év] [m 3 /d] [m 3 /év] [m 3 /d] [m 3 /év] [m 3 /d] [m 3 /év] [m 3 /d] , , , , , , , , , , , , , , , évi mennyiségek átlaga Hajdúdorog: 942,1 m 3 /d Hajdúnánás: 1.675,7 m 3 /d összesen: m 3 /d A szárazidei szennyvízmennyiségek tekintetében és éves átlagértékek esetében a telepre jutó mennyiségek nem érik el a 3000 m 3 /d hidraulikai kapacitást. Jelentősen csapadékos időszakokban viszont a telepre jutó mennyiségek meghaladják a 3000 m 3 /d értéket, ami elsősorban a Hajdúdorog felől érkező mennyiségeknek köszönhető. o tisztított szennyvíz minőség A 2257/1/2012. sz. vízjogi üzemeltetési engedély 4.1. pontja szerint: KOI K 125 mg/l BOI 5 25 mg/l öla 35 mg/l ön 55 mg/l NH 4 -N 20 mg/l öp 10 mg/l Tisztított szennyvíz befogadó: Fürj ér Vidi ér összekötő csatorna szelvény

28 A meglévő telep létesítményei üzemviteli épület, melyben elhelyezésre kerül a o gépi rács 1 db o rácsszemét prés 1 db o tangenciális homokfogó 1 db o légfúvók 3 db o vegyszeradagoló berendezés 1 db o iszapvíztelenítő berende zés, feladó szivattyúval 1 db denitrifikációs medence levegőztető medence utóülepítő medence iszaprecirkulációs osztóakna fertőtlenítő medence tisztított szennyvíz elvezetés iszapstabilizáló, iszapsűrítő medence víztelenítet iszap tároló csurgalékvíz átemelő szociális épület 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 742 fm 1 db 1 db 1 db 1 db A szennyvíztisztító telepet december 31-ig, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft üzemeltette, január 1-től a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt, mely január 1 től a Tiszántúli Regionális Vízművek Zrt be olvadt be, mint a TRV Zrt. Debreceni Üzemigazgatósága. Üzemeltetési problémák Üzemeltetői tájékoztatás és a helyszíni szemlék tapasztalatai alapján megállapítható, hogy: o az iszap nem sűrűsödik rendesen, ebből adódóan gyakori az iszapelúszás, ami lerontja a tisztított szennyvíz minőségét, különösen KOIK és öla vonatkozásában. Az üzemeltető ezt a problémát jelenleg vegyszeradagolással orvosolja. o nem megfelelő a levegőztető medencékbe bevitt levegőmennyiség. A légfúvók kapacitása és vezérlése, a légbevivő elemek darabszáma felülvizsgálandó. o a meglévő iszapvíztelenítő berendezés kapacitása elégtelen és a víztelenített iszap szárazanyag tartalma csak % körüli, ami gazdaságtalanná teszi az iszapvíztelenítést. o a víztelenített iszap telepen belüli mozgatása igazából nehézkes, gazdaságtalan. o a telepen a víztelenített iszap megfelelő tározása nem biztosított. Az átmeneti tározó csupán egy betonfelület, ahol a víztelenített iszap szárazanyag tartalma csapadékos időben lecsökken. o a telep egyoldalú energiabetáplálása miatt, nem üzembiztos a telep működése. o figyelembe véve a telep és a szennyvízcsatorna hálózat kezelőszemélyzetének létszámát, a meglévő kezelőépület nagysága nem megfelelő

29 A légellátó rendszer légszállításának ellenőrzése A fentiekben vázolt üzemeltetési problémák közül a levegőztető medencékbe bevitt levegőmennyiséget részletesen vizsgáltuk. A helyszíni bejárások alkalmából ellenőrzésre került a szennyvíztisztító telep üzemvitele. Ennek kapcsán a tapasztalat az volt, hogy a légellátó medencénkénti egyegy fúvó folyamatos üzeme mellett, a nappali órákban az oldott oxigén szintje nem érte el a beállított kikapcsolási értéket. Az oldott oxigén szintje 0,3-0,6 mg/l érték között változott, nem tűnt elégségesnek. A fúvók légszállításának ellenőrzésére megmértük a szívóoldalon beszívott levegőmennyiséget, a tájékozódás érdekében. Az alábbiakat mértük: Mindkét fúvó szívóoldali beömlő hasznos keresztmetszete, d: 110 mm mellett, F: 0, m 2 I.medence mért légsebességek: 19 m/sec megfelel 10,83 m 3 /min; hőmérséklet: 21Cfok 18 m/sec megfelel 10,54 m 3 /min II.medence mért légsebességek: 15,5 m/sec megfelel 8,83 m 3 /min; hőmérséklet: 22Cfok 16,5 m/sec megfelel 9,4 m 3 /min A fúvók gépkönyve szerint: a beépített fúvók típusa GM 15 Delta p= 700 mbar; Q=12,5 m3/min, P = 30 kw Észrevételek: o A vízjogi üzemeltetési engedélyben leírtak szerint, a fúvók típusa Delta Blower 5. Jellemzői: Q= 16,25 m 3 /min; delta p= 600 mbar; P= 30kW o Ténylegesen beépített fúvók GM 15 Jellemzői: Q= 12,5 m 3 /min; delta p= 700 mbar; P= 30kW Mért értékek: I. medence: 10,83 m 3 /min; 10,54 m 3 /min II. medence: 8,83 m 3 /min; 9,4 m 3 /min o A szennyvíztisztító telepen a jelenleg beépített fúvók légbeviteli kapacitása kisebb, mint a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtaké (16,25 m 3 /min/db helyett, 12,5 m 3 /min). A mérési eredmények szerint, továbbá egyik fúvó sem biztosítja a 12,5 m 3 /min. értéket, ezáltal a levegőztető medencékben rendelkezésre álló oldott oxigénszint nem elégséges oldott oxigén hiányában nem biztosítható a megfelelő szervesanyag lebontás nem biztosítható a képződő fölösiszapok megfelelő stabilizálása Összességében megállapítható, hogy az elvárt légbevitel biztosításához nagyobb kapacitású légfúvók szükségesek

30 Kötelezés(ek) Kötelezés 1. Kiállítója Típusa Kelte Érvényessége éééé.hh.nn. éééé.hh.nn. A hatósági kötelezésben foglalt főbb előírások Bírság(ok) Bírság 1. Kiállítója Típusa Kelte A bírságban foglalt főbb előírások Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Határozat Vízszennyezési bírság határozat2010. június 10. Érvényessége július 3. A Felügyelőség a Hajdúnánás Hajdúdorog települések szennyvíztisztító telepéről évben kibocsátott tisztított szennyvízzel okozott vízszennyezés miatt Ft vízszennyezései bírság megfizetésére kötelezte üzemeltetőt. A kibocsátó évben a telep önellenőrzésére összeállított és jóváhagyott önellenőrzési terv szerint önellenőrzést végzett. A felügyelőség a szennyvíztisztító telep szennyvízkezelését, tisztított szennyvízkibocsátásának önellenőrzését február 2 án és október 5-én ellenőrizte. Szennyvízbírság azon szennyezőanyagok tekintetében került számításra, melyekre az Fvr. 2 számú melléklet 2/I b) pont szerinti átlagolás nem alkalmazható. A bírságszámítás időpontjában határérték felett kibocsátott szennyező anyag túllépés Ammónia-ammónium- nitrogén és összes lebegő anyag komponensekben történt. Több tisztítótelep esetében, illetve egyéb releváns dokumentum(ok) bemutatása esetén a táblázatok bővíthető. Szöveges kiegészítés

31 Bírság(ok) Kiállítója Típusa Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Határozat Kelte június 22. Érvényessége július 15. A bírságban foglalt főbb előírások A Felügyelőség a Hajdúnánás Hajdúdorog települések szennyvíztisztító telepéről évben kibocsátott tisztított szennyvízzel okozott vízszennyezés miatt Ft vízszennyezései bírság megfizetésére kötelezte üzemeltetőt. A kibocsátó évben a telep önellenőrzésére összeállított és jóváhagyott önellenőrzési terv szerint önellenőrzést végzett. A felügyelőség a szennyvíztisztító telep szennyvízkezelését, tisztított szennyvízkibocsátásának önellenőrzését március 1 én és június 28-án ellenőrizte. Szennyvízbírság azon szennyezőanyagok tekintetében került számításra, melyekre az Fvr. 2 számú melléklet 2/I b) pont szerinti átlagolás nem alkalmazható. A bírságszámítás időpontjában határérték felett kibocsátott szennyező anyag túllépés Ammónia-ammónium- nitrogén és összes lebegő anyag komponensekben történt. Több tisztítótelep esetében, illetve egyéb releváns dokumentum(ok) bemutatása esetén a táblázatok bővíthető. Szöveges kiegészítés Bírság(ok) Kiállítója Típusa Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Vízszennyezési bírság Határozathatározat Kelte január 15. Érvényessége február 7. A bírságban foglalt főbb előírások A Felügyelőség a Hajdúnánás Hajdúdorog települések szennyvíztisztító telepéről évben kibocsátott tisztított szennyvízzel okozott vízszennyezés miatt Ft vízszennyezései bírság megfizetésére kötelezte üzemeltetőt. A kibocsátó évben a telep önellenőrzését lejárt érvényességű önellenőrzési terv szerint végezte, mivel időközben a vízjogi üzemeltetési engedély érvényességi ideje lejárt. Az új vízjogi üzemeltetési engedély kiadására 2012 évben került sor. A felügyelőség a szennyvíztisztító telep szennyvízkezelését, tisztított szennyvízkibocsátásának önellenőrzését október 3-án ellenőrizte. Tekintettel arra, hogy a lejárt hatályosságú és az új vízjogi üzemeltetési engedélyben a kibocsátási határértékek megegyeznek, ezerét a bírság megállapításánál a Hatóság az önellenőrzést elfogadta volna, azonban - mivel az önellenőrzési terv már nem volt érvénes a vízszennyezési bírság számítását a hatósági ellenőrzés eredményére alapozta. A vízszennyezési bírság mértéke a kibocsátó határérték túllépést mutató hatósági eredményei és az összefoglaló jelentés szerinti, napi kibocsátott vízmennyiség összesítése alapján került megállapításra. A bírságszámítás időpontjában határérték felett kibocsátott szennyező anyag túllépés Dikromátos oxigénfogyasztás, Ötnapos biokémiai oxigénigény és Ammónia ammónium-nitrogén komponensekben történt. Szöveges kiegészítés

32 Bírság(ok) Kiállítója Típusa Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Vízszennyezési bírság határozathatározat Kelte június 12. Érvényessége július 5. A bírságban foglalt főbb előírások A Felügyelőség a Hajdúnánás Hajdúdorog települések szennyvíztisztító telepéről évben kibocsátott tisztított szennyvízzel okozott vízszennyezés miatt Ft vízszennyezései bírság megfizetésére kötelezte üzemeltetőt. A kibocsátó évben a telep önellenőrzését az elfogadott önellenőrzési terv szerint elvégezte. A felügyelőség a szennyvíztisztító telep szennyvízkezelését, tisztított szennyvízkibocsátásának önellenőrzését április 2-án, július 19-én és október 1-én ellenőrizte. Tekintettel arra, hogy a lejárt hatályosságú és az új vízjogi üzemeltetési engedélyben a kibocsátási határértékek megegyeznek, ezerét a bírság megállapításánál a Hatóság az önellenőrzést elfogadta volna, azonban - mivel az önellenőrzési terv már nem volt érvénes a vízszennyezési bírság számítását a hatósági ellenőrzés eredményére alapozta. A vízszennyezési bírság mértéke a kibocsátó határérték túllépést mutató hatósági eredményei és az összefoglaló jelentés szerinti, napi kibocsátott vízmennyiség összesítése alapján került megállapításra. A vízszennyezési bírság időszakai az Fvr. 2. számú mellékletének 2./I pontjai alapján kerültek meghatározásra, mivel a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt követelményeket ki nem elégítő mérési eredmények száma, a bírságolt szennyező anyagokra vonatkozóan meghaladta a pont szerint alkalmazható bírságszámítási mód (átlagolás) kritériumaként megengedett számot. Azokban az esetekben, amikor az önellenőrzés során mért koncentráció az engedélyben előírt határérték kétszeresét elérte, vagy meghaladta, a túllépés mértéke 100 %, vagy annál nagyobb volt, akkor az adott szennyező anyagra vonatkozóan a 2.4 pont alapján az adott bírságolási időszakra megállapított bírság a jelentős túllépés miatti bírságtényezővel került meghatározásra. A bírságszámításnál a 27/2002.(XII.6.) KvVM rendelet 6. számú melléklet többszörös bírságolás elkerülésére vonatkozó szabályok kerültek figyelembe vételre. A bírságszámítás időpontjában határérték felett kibocsátott szennyező anyag túllépés Dikromátos oxigénfogyasztás, Ötnapos biokémiai oxigénigény és Ammónia ammónium-nitrogén Összes nitrogén és összes lebegő anyag komponensekben történt. Több tisztítótelep esetében, illetve egyéb releváns dokumentum(ok) bemutatása esetén a táblázatok bővíthető. Szöveges kiegészítés

33 Kibocsátók bemutatása Kibocsátó megnevezése* Kibocsátó besorolása (ipari/mezőgazdasági/szezonális stb.) Napi kibocsátás (m3/d) BS Hús Kft. Vágóhíd (Hajdúnánás, Béke u.) 51 m3/év Hajdúnánási Gyermek és Közétkeztetési Nonprofit Kft adagos konyha (Hajdúnánás, Bocskai u.) 1448 m3/év Lac-Hús Kft. Vágóhíd (Hajdúnánás, Böszörményi u.) m/év Onix Zrt. Nagyhegyes Hús Kft. Nyomdaipar (Hajdúdorog) Hajdúdorog Fürdő Hajdúnánás m3/év * A táblázat kitöltendő, ha a meglévő szennyvíztisztító telep ipari és egyéb gazdálkodói szennyvizet befogad, illetve jelentős időszakos/szezonális terheléssel szükséges számolni A fürdőnek csak szezonálisan nemcsak a kommunális szennyvize, hanem a medencék leürítéséből származó szennyvize is a szennyvíztisztító telepre érkezik. az egyéb kibocsátóktól csak kommunális szennyvíz kerül rávezetésre a szennyvíztisztító telepre

34 4.4. Jelenlegi üzemeltetési viszonyok bemutatása Meglévő/üzemelő létesítmények működtetési és tulajdonviszonyai Meglévő létesítmény megnevezése Fejlesztéssel érintett (I/N) Tulajdonos* Üzemeltető Hajdúnánás szennyvízcsatorna - hálózat I Hajdúnánás Város Önkormányzata TRV Zrt Hajdúdorog szennyvízcsatorna - hálózat I Hajdúdorog Város Önkormányzata Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Zrt. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvíztisztító telep közös I Hajdúnánás és Hajdúdorog Város Önkormányzatai TRV Zrt * Amennyiben a telekterület és ingatlan tulajdonosa eltér egymástól, abban az esetben külön soron szükséges feltüntetni azokat Szöveges kiegészítés Az üzemeltető szervezetek megfelelnek a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvényben a víziközmű szolgáltatókra vonatkozó törvényi előírásoknak

35 5. Projekt nélküli változat bemutatása Szöveges indoklás A projekt nélküli eset egy műszakilag valós, ám a jogszabályi megfelelőséget (célkitűzéseket) nem biztosító eset. A projekt nélküli eset leírásában azt mutatjuk be, hogy a fejlesztés (azaz a projekt) nélkül hogyan folytatódna a projektben részt vevő településen a szennyvízelvezetési és tisztítási tevékenység. A projekt nélküli eset azt jelenti, hogy a szolgáltatást, működést, szükségszerű felújításokat a projektgazda saját erőforrásából legalább a jelenlegi műszaki színvonalon, állapotban fenntartja. A 0" változat keretében tehát azt az esetet vizsgáljuk, amelynek során a cél a jelenlegi létesítmények működőképességének a biztosítása, ill. a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges feltételek megteremtése. A települések meglévő szennyvízcsatorna-hálózatai és a szennyvíztisztító telepe leírását a 4. fejezet tartalmazza, itt eltekintünk ennek megismétlésétől. Az 1050/2013. (II.12.) Korm. határozat a szennyvíz elvezetési és tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavallatot még be nem nyújtott agglomerációkról szól. A derogációs kötelezettség elsősorban a szennyvíztisztító telep fejlesztésére vonatkozik, de az önkormányzatok el szeretnék érni, hogy a belterületi ingatlanok 100 % - os mértékben el legyenek látva szennyvízcsatorna hálózattal. A városok ivóvíz hálózattal való ellátottsága 100 % -os mértékű. A rákötöttségi arány is eléri 100 % - os mértéket.. Hajdúnánás egyéb belterületi településrésze Tedej, ahol a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére még nem került sor. Az itt élők ellátása szintén megoldandó feladat. A szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértéke: - Hajdúnánáson: 92 % - os. - Hajdúdorogon: 97 % - os A rákötöttség mértéke az ellátott lakásokra viszonyítva: - Hajdúnánáson: 98,6 % - os. - Hajdúdorogon: 79,85 % - os Hajdúnánáson és Tedejen a: - lakások száma: db - szennyvízcsatorna hálózattal ellátott: db - szennyvízhálózatra kötött lakások szám: db - ellátott, de rá nem kötött lakások száma: 88 db - ellátatlan lakások szám: 550 db Hajdúdorogon a: - lakások száma: db - szennyvízcsatorna hálózattal ellátott: db - szennyvízhálózatra kötött lakások szám: db - ellátott, de rá nem kötött lakások száma: 719 db - ellátatlan lakások szám: 100 db

36 Fenti fejlesztéseket saját forrás hiányában az önkormányzatok nem tudja belátható időn belül megvalósítani. A telep az elmúlt években kibocsátási határérték túllépések miatt bírságos volt. Az illetékes Felügyelőség a hajdúnánási városi szennyvíztisztító telepről kibocsátott szennyvíz minőségére tekintettel évben Ft évben: Ft évben: Ft évben: Ft - bírság megfizetésére kötelezte az üzemeltetőt. A jelenlegi helyzet fennmaradása esetén a jogszabályi előírások és az uniós csatlakozás során vállalt kötelezettségek be nem tartása következtében rövid és középtávon legalább az alábbi büntetésekkel lehet számolni: - A Magyar Állam bírságot kell, hogy fizessen az EU-nak a 91/271/EEC irányelvekben foglaltak be nem tartása miatt. A projekt elmaradásának további következményei, kockázatai A projekt elmaradásának következménye, hogy a szennyvízkezelés nem fog megfelelni sem a vonatkozó EU direktíva előírásainak, sem a hazai jogszabályoknak. A projekt elmaradása esetén a következő káros környezeti és gazdasági hatások várhatók: Magyarország nem tudja teljesíteni, hogy a hazai szennyvízelvezetés és - tisztítás megfeleljen a 91/271/EGK irányelvnek. Nem javulnának a felszíni vízfolyások ökoszisztémáinak életfeltételei. Sikeres pályázat nélkül nem látszik reálisnak az előrelépés

37 6. Csatornahálózatba bevonható települések / településrészek lehatárolása 6.1. Területi lehatárolás vizsgálata Jelen projekt által tervezett beruházás során azért áll fenn a hálózatbővítés szükségessége, mert Hajdúnánás és Hajdúdorog városok szennyvízcsatorna hálózatai még nem épültek ki 100 % - os mértékben. Az önkormányzatok - tekintettel derogációs kötelezettségükre arra törekednek, hogy a településeken a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértéke elérje, vagy megközelítse a 100 % - os mértéket. Ennek érdekében a bővítés műszaki tartalma úgy került meghatározásra, hogy minden belterületi, ivóvízbekötéssel rendelkező lakott ingatlan ellátásra kerüljön. A bővítés során a még nem csatornázott utcák ingatlanjainak ellátásán túl minden olyan ingatlan bekötése megtörténik, melyek a korábbi csatornaépítések során a műszaki problémák miatt nem kerültek ellátásra, illetve ahol a hálózatra való csatlakozás csak irreálisan magas költséggel lett volna megvalósítható, melyet a lakók nem tudtak vállalni, illetve az tőlük nem is volt elvárható. A bővítés maximálisan alkalmazkodik a meglévő rendszerhez. A kialakítandó szennyvízelvezető rendszer a földrajzi adottságok, a vízgyűjtő terület kiterjedése, valamint a gazdaságos működtetést biztosító műszaki feltételrendszer (szennyvízátemelők száma, a szennyvízelvezető rendszerben tárolódó szennyvíz mennyisége, az összegyülekezési idő, a szag- és vele összefüggő korróziós bomlások és az üzemelési költségek) figyelembevételével került meghatározásra. A települések domborzati viszonyai, viszonylag egyértelmű helyi mélypontjai a szennyvízelvezetés megoldására egyértelmű választ kínáltak. A bővítéssel érintett területek nagy részén a domborzati viszonyok alapján gravitációs rendszer alakítható ki. Néhány, mélyebben fekvő ingatlanról a szennyvíz nyomás alatti rendszerrel vezethető el. Az ingatlanok bekötése házi kisátemelővel oldható meg. A kidolgozott műszaki megoldások illeszkednek a települések Általános Rendezési Terveihez. A tervező elvégezte a szükséges területlehatárolási vizsgálatokat. Azok a településrészek, melyek nem felelnek a gazdaságossági feltételeknek, nem kerültek bevonásra a projektbe. A projektben elő-közművesítés, külterület, vagy üdülő terület csatornázása nem történik. A derogációs kötelezettség maximális teljesítése érdekében a Hajdúnánás Tedej egyéb belterület szennyvízkezelésének megvalósítására a tervező 4 műszaki változatot dolgozott ki. Ezekből került kiválasztásra a legoptimálisabb változat

38 A vizsgált változatok ismertetése 1. A keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és szennyvíztovábbítás a hajdúnánási szennyvízcsatorna hálózatra, az M3-as autópálya alatti átvezetéssel Tedej településrész keletkező kb. 30 m3/d mennyiségű szennyvizei gravitációsan kerülnek összegyűjtésre és hálózati végátemelőtől a Tocóvölgy-Tiszalök vasútvonallal párhuzamosan haladó nyomóvezetékkel, a hajdúnánási csatornahálózatra továbbításra. Az átvezetés műszakilag megoldható. A nyomóvezeték hossza: kb fm. Az átemelő mellé légátöblítő kompresszor kerül telepítésre, hogy a szennyvíz a nyomóvezetékben ne kerüljön anaerob állapotba és ne keletkezzen kellemetlen bűzhatás. A tedeji szennyvízmennyiséget a hajdúnánási csatornahálózat hidraulikailag fogadni tudja, a szennyvízátemelők kapacitása megfelelő, a telepen a kis mennyiség fogadása problémamentesen megoldható. 2. A keletkező szennyvizek ingatlanonkénti zárt tárolóban való összegyűjtése és szippantással való elszállítása a hajdúnánási szennyvíztisztító telepre Ebben a változatban a településrészen 137 db, átlagosan 8 m 3 -es hasznos tározóterű, vízzáró, zárt vasbeton tározót irányoztunk elő. ingatan, ill. zárt tározók száma 137 db szennyvízmennyiség 30 m 3 /d m 3 /év 6,6 m 3 / ingatlan/hó, ami havonta, átlagosan kb. 1 db szippantást jelent, ingatlanonként. Az összegyűjtött szennyvizek szippantókocsival, közúton kerülnek beszállításra a hajdúnánási városi szennyvíztisztító telepre. 3. A keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és központi tározóba vezetése, majd onnan szippantással való elszállítása a hajdúnánási szennyvíztisztító telepre A Tedej településrészen keletkező szennyvizek gravitációsan kerülnek összegyűjtésre egy központi tárolóba történő bevezetéssel. A központi tároló helye az első változatban említett hálózati végátemelő helye lenne. szennyvízmennyiség 30 m 3 /nap központi tároló nagysága 150 m 3 5 m 3 -es szippantókocsival számolva a fuvarok száma 6 db/nap A tároló nagyságát 5 napi szennyvíz mennyiségének figyelembe vételével határoztuk meg, hogy hétvége, ünnepnapok vagy rossz téli időjárás esetén, amikor a szállítás akadozhat, is biztosítható legyen a keletkező szennyvizek tárolása. A központi tárolóból az összegyűjtött szennyvizek szippantókocsival közúton kerülnek beszállításra, a hajdúnánási városi szennyvíztisztító telepre

39 4. A keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és a helyi önálló szennyvíztisztító telepen történő tisztítása Tedej településrészen keletkező szennyvizek gravitációs összegyűjtése és a hálózati végátemelőtől nyomóvezetéken, a helyi telepre történő továbbítással. A telep az Erdősor utca végén, lakott területtől kb. 150 fm-re kerülne elhelyezésre. A telep eleveniszapos, totáloxidációs technológiájú. A sűrített iszap a hajdúnánási városi telepre kerülne beszállításra szippantókocsival és ott kerülne víztelenítésre. A tisztított szennyvíz átemeléssel, kb fm hosszú nyomóvezetéken a Keletifőcsatornába kerülne bevezetésre. A vizsgált változatok értékelése Szennyvízelvezetési és kezelési projektek estén a leggyakrabban előforduló változatelemzés a csatornázás nem csatornázás kérdésének vizsgálata, melynek fontosságáról az EU 91/271/EGK irányelve kimondja, hogy ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert túlságosan drága lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket, vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni. A fenti irányelv alapján tehát előzetesen azt vizsgáltuk, hogy Tedej városrész esetében gazdaságos-e a csatornahálózat megvalósítása. A vizsgált változatok közül három a keletkező szennyvizek csatornahálózatba történő összegyűjtését és elvezetését javasolja. A csatornahálózaton való szennyvízelvezetés műszaki- és gazdaságossági szempontjai teljesülnek, mert a városrész gravitációsan jól csatornázható az 1,0 km csatornahosszra eső bekötések száma mind öblözetenként, mind összességében meghaladja az 52 db/km fajlagos értéket A csatornahálózaton történő szennyvíz összegyűjtés és elvezetés az érintett lakosság számára is kedvezőbb, mert o korszerűbb és kulturáltabb megoldás o nincs gond a szippantások megszervezetésével, az időbeli egyeztetéssel o nincs karbantartási feladata a lakosságnak, ami a saját ingatlanon lévő zárt tárolók esetében lakossági feladat lenne A fentiekben ismertetettek miatt, a 2. változatot, A keletkező szennyvizek ingatlanonkénti zárt tárolóban való összegyűjtését elvetjük

40 Az 1., 3. és 4. változatok összehasonlító vizsgálatának lényege az, hogy a csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek további kezelése hol és milyen formában történjen. 1. változat Előnyök Hátrányok 3. változat hosszú távú üzemeltetés szempontjából a legkedvezőbb az üzemköltség, a vizsgált változatok közül az üzemeltető meglévő létszáma el tudja látni az üzemeltetést Tedej városrészen is, létszámbővítés nem szükséges a hajdúnánási meglévő csatornahálózaton, telepen nem szükséges semmilyen fejlesztés a tedeji szennyvizek fogadása, szállítása, tisztítása érdekében beruházási költsége lényegesen kedvezőbb, mint a 4. változat önálló helyi tisztítótelepének beruházási költsége A beruházás drágább, mint a a 3. változat esetén a szippantással történő beszállítás a hajdúnánási telepre, mert 6300 fm nyomóvezetéket 1 db végátemelőt 1 db légátöblítő kompresszort kell megépíteni, ill. előirányozni. Előnyök Hátrányok nem jelentős a beruházási igény az 1. és 4. változathoz viszonyítva igen jelentős a naponta szükséges 6 db fuvar/nap szippantás üzemköltsége folyamatos szervezést, egyeztetést igényel a Tedejről Hajdúnánásra való szippantott szennyvíz beszállítás a kb. 10 km-es út a hajdúnánási telepre, napi 6 fuvarral számolva, 120 km napi mennyiséget jelent, éves szinten kb ekm mennyiséget a közúton való szállítás a szállítási útvonalon, a városon át folyamatos szennyező- és zajforrás lehet, nem környezetbarát megoldás úgy tűnik, hogy nem jelentős a beruházási igény, de a leürítő helyet is engedélyeztetni kell. Az engedélyezési eljárás során a hatóság előírhatja a leürítő hely bekerítését és mivel a helyszínen kezelői, felügyeleti jelenlét szükséges, a kezelői konténer beszerzése is szükséges lehet

41 4. változat Előnyök helyben kezelhető a szennyvíz, nem kell hosszú nyomóvezetéket építeni, mint az 1. változatban Hajdúnánásra nem kell a naponta keletkező szennyvizet szippantókocsikkal Hajdúnánásra szállítani, mint a 3. változatban Hátrányok ez a műszaki megoldás nem felel meg a 26/2002.(II.27.) Korm.rendelet előírásainak, nevezetesen, hogy egy szennyvízelvezetési agglomerációban nem lehet két szennyvíztisztító telep. Elviekben az említett Kormányrendelet szerinti felülvizsgálat elkészíthető, de valószínűsíthető, hogy nem kerülne jóváhagyásra, elfogadásra. Mivel egy ilyen eljárás időigénye min. egy év, a rendelkezésre álló idő alatt nem kivitelezhető. a kis kapacitású szennyvíztisztító telep fajlagos beruházási- és üzemeltetési költsége rendkívül magas. A telephez ki kellene építeni a külső infrastruktúrát (víz-, energiaellátás-, bekötőút) és a kezelői tartózkodásra is alkalmas épület (konténer) előirányzása is szükséges a keletkező sűrített iszapot (a kis mennyiség helyben történő víztelenítése gazdaságtalan) rendszeresen Hajdúnánásra kellene szállítani szippantókocsival a tisztított szennyvizet közelebbi befogadó hiánya miatt átemeléssel, nyomóvezetéken kellene továbbítani a Keleti-főcsatornába mivel a potenciális befogadó nem állandó vízfolyás, a hatósági egyeztetések során a területi kategóriánál szigorúbb határértékeket írhat elő a hatóság, ami tovább növelné a beruházási- és üzemköltségeket. Összegezve a fentieket az 1. változatot, A keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő összegyűjtése és szennyvíztovábbítás a hajdúnánási szennyvízcsatorna hálózatra, az M3-as autópálya alatti átvezetéssel javasoljuk megvalósításra. Az elvégzett területlehatárolási vizsgálat alapján a projektben szerepeltetett településrészek a gazdaságossági vizsgálat feltételeinek megfelelnek

42 6.2. Gazdaságossági lehatárolás vizsgálata Gazdaságossági lehatárolás vizsgálata A változatelemzés módszertanának alapelve a 91/271/EGK irányelv. A 91/271/EGK irányelv a szennyvíz agglomerációs kijelölését a lakosság ill. a gazdasági tevékenység megfelelő koncentrációjához köti. A magyar szabályozás a 26/2002.(II.27.) Kormányrendelet mellékletének 4.5. pontjában ezt úgy pontosítja, hogy az alrendszerek belső gyűjtőhálózatának kiépítésénél a szennyvízelvezetési agglomeráción belüli településrész öblözetenként történő lehatárolási feltételei: a) az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást [hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás (KSH: 2009)], a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy b) a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő, illetve a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakosszám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. Ezen irányelv ill. Kormányrendelet alapján megvizsgáltuk a települések belterületi fejlesztési területeit. A változatelemzési módszertan lényege, hogy vízgyűjtőnként ill. öblözetenként lehatároljuk azokat a területeket, ahol az 1 km vezetékhosszra eső bekötések száma meghaladja a 52 db bekötést. Ezeken a területeken a csatornahálózat megvalósítása gazdaságos. A gazdaságossági lehatárolást településenként, az egyes átemelőkhöz tartozó körzetek, öblözetek szerint végeztük. Az eredményt az alábbiakban foglaljuk össze: Hajdúnánás Hajdúnánás városközpont Hajdúnánás városközpontban a csatornahálózat bővítés műszaki tartalmával kapcsolatos lehatárolás az említett irányelv, ill. Kormányrendelet alapján nem értelmezhető. Jelenleg a városban ,3 fm csatorna épült ki, amihez db bekötés tartozik. Az összes bekötésszámból db a lakossági bekötés, azaz 6384 db = 105,8 db/km 60,3173 km a város egészét tekintve az 1,0 km vezetékhosszra eső bekötésszám. A városközpontban a csatornahálózat bővítése keretében épül: 6.642,6 fm gravitációs csatorna, 349 db bekötéssel 394,8 fm nyomott csatorna, 26 db bekötéssel 7.037,4 fm összes csatorna 375 db bekötéssel

43 Ezen csatornák többnyire kisebb utcák, ún. zugok előirányzott csatornái, melyek a város még nem csatornázott területein, nem öblözetekben, hanem teljesen elszórtan kerülnek előirányzásra. A 7037,4 fm épülő csatornához 375 db bekötés tartozik. A fejlesztés keretében megvalósul továbbá 88 db meglévő csatornára történő rákötés is. Valamennyi tervezett bekötés lakossági. Hajdúnánás városközpontban a fejlesztés megvalósulása után ,7 fm csatornához db lakossági bekötés tartozik, azaz 6847 db = 101,7 db/km 67,3547 km lesz az 1,0 km vezetékhosszra eső bekötésszám. Hajdúnánás városközpontban tehát a fejlesztés egyértelműen gazdaságos! Hajdúnánás, Tedej városrész o 1.sz. öblözet bekötésszám összes csatornahossz 60 db 0,8615 km 60 db = 69,6 db/km 0,8615 km o 2.sz. öblözet bekötésszám összes csatornahossz 77 db 1,446 km 77 db = 53,3 db/km 1,446 km o Tedej összesen bekötésszám összes csatornahossz 137 db 2,3075 km Hajdúdorog 137 db = 59,4 db/km 2,3075km Hajdúdorog város esetében csak az ún. Rákóczi kert városrész esetében értelmezhető a lehatárolás, amely a XII. j. tervezett szennyvízátemelő öblözete. A másik két tervezett csatorna esetében a lehatárolás nem értelmezhető. Az f. j. csatorna tulajdonképpen a Gyep utcai j. csatorna meghosszabbítása, a meglévő IV. j. vízgyűjtő része

44 A sz. közút, az Újfehértói úti j. csatorna pedig a VII. j. vízgyűjtő, Agyag utcai j. meglévő csatornájához tartozik. XII. j. átemelő, Rákóczi kerti öblözet bekötésszám: 65 db összes csatornahossz: km, amelyből a ténylegesen bekötésekkel ellátott csatornahossz 1,090 km. Az j. csatorna 179,0 fm hosszú ( j. csatorna 4.sz. akna és az j. csatorna 5.sz. akna közötti ) szakaszának megépítése műszakilag szükséges, mert ez a csatornaszakasz továbbítja a Rákóczi dűlő III. szennyvízét az j. csatorna ill. a XII. j. átemelő felé. Megjegyezzük továbbá, hogy az öblözetben a Rákóczi I. dűlő teljes hosszon, valamint a terület déli, parkkal határos oldalán a meglévő adottságok miatt csak egyoldalúan beépíthető. db/km 65 db = 51,2 db/km 65 db = 59,6 1,269 km 1,090 km Az elvégzett vizsgálatokból megállapítható, hogy Hajdúnánás városközpont esetében ugyan a lehatárolás nem értelmezhető, de a város különböző részein épülő rövid csatornaszakaszok megvalósulása, valamint a meglévő hálózatra történő további 98 db rákötés következtében, 101,7 db/km lesz az 1,0 km vezetékszakaszra eső bekötésszám, ami messze meghaladja 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet elvárásait. Tedej városrészben mind öblözetenként, mind összességében az 1 km-re eső bekötésszám meghaladja az 52 db bekötést. Hajdúdorog város esetében a vizsgálat csak a Rákóczi kert esetében értelmezhető, ahol a tényleges bekötéssel ellátott csatornahosszra vetített érték 59,6 db/km. Megjegyezzük, hogy a Rákóczi kert településszerkezeti adottságaiból adódóan, igen jelentős a csak egyoldalúan beépíthető utcák aránya (53 %), ami az adott utcákban eleve lecsökkenti a beépíthető ingatlanok számát. Összegezve a fentieket, mind a két város esetében a teljes fejlesztési területen javasoljuk a csatornák megépítését

45 Szennyvízcsatorna-ellátási körzetek lehatárolása Település Öblözet megnevezése 1 km (gerinc) vezetékhosszra csatlakozó lakások száma (db) Hajdúnánás Hajdúnánás központi belterület 101,7 Hajdúnánás Tedej I. öblözet 69,6 II. öblözet 53,3 Hajdúdorog Település Öblözet megnevezése XII. j. átemelő, Rákóczi kerti öblözet 1 km (gerinc) vezetékhosszra csatlakozó lakások száma (db) 59,6 Több település esetén a táblázatok bővíthetők

46 7. A megvalósítandó projekt bemutatása 7.1. Eredetileg is csatornázott területre vonatkozóan Hajdúnánás város szennyvízcsatorna hálózata három ütemben épült ki. Az első ütem a 70-es években valósult meg, mely vegyesen tartalmazott ac. és PVC anyagú csatornát. A második ütem létesítményei 2004-ben, a harmadik ütemé pedig 2006-ban kerültek megvalósításra. PVC anyagú csatornákkal. A 70-es években épült hálózat bekötéseket nem tartalmazott, csak a zömmel ac. csőanyagú gerincvezeték került lefektetésre, ahol még a csatlakozó idomok lefektetése sem történt meg. Anyagi helyzetüktől függően a lakók elkezdték a rákötések megvalósítását, de mivel nagyon széles, Állami közút mellett fekvő ingatlanokról van szó, a kivitelezés - az Állami Közútkezelő előírásai miatt- olyan magas költséget jelentenek, melyet a lakosság nem képes felvállalni. Azon ingatlanok, melyek olyan gerincvezeték mellett találhatóak ahol a kivitelezés során nem épült ki a bekötő vezeték, az ismertetett okok miatt a talajterhelési díj megfizetése alól is mentesülnek. Az önkormányzat jelen pályázat keretein belül kívánja megoldani ezen ingatlanok bekötését. A meglévő gerincvezetékek mellett kiépítendő bekötések száma: 88 db A fejlesztés műszaki tartalma: Utólagos bekötéshez telekhatáron építendő tisztító ellenőrző nyílások száma: 88 db D160 KG PVC bekötő vezeték: 980 fm 7.2. Újonnan csatornázott területre vonatkozóan Hajdúnánás A szennyvízcsatorna hálózat bővítés rendszere - összhangban a meglévő hálózattal elválasztott, gravitációs kialakítású. A hálózatbővítés csatornáinak döntő többsége, egy-egy kisebb utca rövid csatornái, melyek részben gravitációsan csatlakoznak a meglévő hálózathoz. Hosszabb csatornának minősül a belterületbe vont zártkerteket határoló Bakator és a Gohér utcák csatornái, valamint az Ószőlő és Rácdomb utcák csatornái. Néhány esetben, ahol a meglévő csatlakozási pont nem teszi lehetővé a gravitációs csatlakozást, nyomott csatornákat, ill. szennyvízátemelőket irányoztunk elő. A Bakator utca szennyvize átemeléssel és nyomóvezetékkel csatlakozik a Gohér utcai csatorna végaknájába, majd a G-1. j. átemelő nyomóvezetékkel továbbít a Szabadság úti és a Polgári úti meglévő csatornákon át, a 3. j. átemelőbe. Az Ószőlő és Rácdomb utcák minimális szennyvizét kisátemelő juttatja nyomóvezetékkel az 1. j. átemelő öblözetének meglévő csatornáiba. A Malom utca és az Áchim utca szennyvize ugyancsak átemeléssel kerül az SZ-1. j. ill. B- 1. j. átemelőkön át a 2.j. öblözet meglévő csatornájára. A nyomott csatornákra a rákötés ún. házi kisátemelőkkel történik, ingatlanonként. A Jókai utcai ún. fogadó akna, ahová a Hajdúdorog város teljes szennyvízmennyiségét továbbító nyomóvezeték érkezik, a hidraulikai tehermentesítése érdekében, részben megváltoztatjuk a Baross utcai 2.sz. átemelő nyomóvezetékének nyomvonalát. A Honfoglalás utca és a Hajdú utca sarkától, a nyomóvezeték a Hajdú és Jókai utcákon

47 haladó, a Jókai utcai fogadó aknáig terjedő szakasza megszűnik és az említett saroktól a Hajdú utcán, majd a vasúti keresztezés után, a Hőforrás utcán halad a nyomóvezeték a városi végátemelőig. Az NY-2 j. nyomóvezeték nyomvonal módosítása következtében, a Jókai utcai Ø 40b. csatorna a fogadó akna utáni szakasza hiraulikai terhelése jelentősen lecsökkent, mivel a Baross utcai 2.sz. átemelőre jut, a város összes szennyvízmennyiségének kb. 60 %-a. A Jókai utcai fogadó akna építészetileg felújításra kerül, üzembiztos zárási lehetőséggel és az akna mellé, ún. aktív biofilter berendezés kerül telepítésre, melynek feladata az akna légterében lévő esetlegesen szennyezett levegő megtisztítása. Tedej városrész két, egymástól viszonylag távol lévő öblözetből áll. A 2. j. öblözet a TNY-2 j. nyomóvezetékkel kapcsolódik az 1. j. öblözethez és a városrész összes szennyvizeit a TNY-1 j. nyomóvezeték továbbítja a vasútvonal közút felőli oldalán, azzal párhuzamosan haladva, a hajdúnánási csatornahálózat felé. A hajdúnánási csatornahálózatra történő rácsatlakozás a Szabadság utca és a Polgári utak keresztezésénél lévő meglévő csatorna aknába. A tedeji 1. sz. átemelő mellé, légátöblítő kompresszort irányzunk elő, hogy a viszonylag kis szennyvízmennyiség a hosszú nyomóvezetékben ne kerüljön anaerob állapotba és ne keletkezzen kellemetlen bűzhatás. Hajdúdorog A szennyvízcsatorna bővítés rendszere elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. A hálózatbővítés döntő részét a Rákóczi kert önkormányzat által megnevezett részeinek csatornázása képezi. Új csatorna épül még a Homokszigeti utcában, valamint az Újfehértói közút úttesten kívüli részén. A 2 db új átemelő előirányzása vált szükségessé, a Rákóczi kert, ill. az Újfehértói j. csatorna szennyvizeinek, a meglévő csatornahálózat felé történő továbbítása céljából

48 Szennyvíz tartózkodási ideje a főbb vezetékszakaszokban Megvizsgáltuk a vezetékekben és az átemelőkben a tartózkodási időket a 26/2002.(II.27.) Korm. rendeletet figyelembe vételével. A vizsgálatot településenként külön-külön végeztük el, mivel a közös szennyvíztisztító telepre két irányból történik a szennyvíztovábbítás. Hajdúnánás, Tedej városrész Hajdúnánás szennyvíztelep A legnagyobb, mértékadó tartózkodási idő a tervezett tedeji csatornahálózat 2. sz. átemelő legtávolabbi, j. csatorna szakaszán összegyűjtött szennyvíznél alakulhat ki. Mértékadó útvonal: Tedej: T j. csatorna T2. j. átemelő TNY-2 j. nyomóvezeték T j. csatorna T1. j. átemelő TNY1 j. nyomóvezeték Hajdúnánás: Szabadság útja Polgári út 3. j. átemelő Árpád utca Honfoglalás utca 2. j. átemelő NY-2 j. nyomóvezeték végátemelő nyomóvezeték szennyvíztisztító telep Az alábbiakban a mértékadó útvonalon kialakuló tartózkodási idő számítását mutatjuk be, táblázatos formában összefoglalva: gravitációs nyomóvezeték csatorna áramlási tartózkodási jele, jele, átemelő sebessé idő hossza, hossza, jele g átmérője átmérője (m/s) (s) (m/mm) (m/mm) T , D 200 T TNY , D 90 T ,5 396 D 200 T TNY , D 160 Szabadság útja 16 0,5 32 D 200 Polgári út 287 0,5 575 D

49 Árpád utca 811 0, D 300 Honfoglalás utca 267 0,6 445 D 300 Honfoglalás utca 643 0, D Honfoglalás utca 123 1,0 123 D 200 NY , D 200 végátemelő 600 végátemelő , D 300 összesen: A tartózkodási idő a szennyvízelvezető rendszerben, a mértékadó szakaszon sec, 5,9 óra, ami megfelel a megengedett 6,0 órának. Hajdúdorog Hajdúnánás szennyvíztelep A legnagyobb, mértékadó tartózkodási idő a tervezett hajdúdorogi csatornahálózat XII. sz. átemelő legtávolabbi, j. csatorna szakaszán összegyűjtött szennyvíznél alakulhat ki. Mértékadó útvonal: Hajdúdorog: j. csatorna j. csatorna j. csatorna XII. j. átemelő XII-NY-1. j. nyomóvezeték j. csatorna j. csatorna III. j. átemelő nyomóvezeték (Régi Tokaji utca) j. csatorna I. j. végátemelő 1-0-0ny j. nyomóvezeték Hajdúnánás: Jókai és Fürdő utca végátemelő nyomóvezeték szennyvíztisztító telep Az alábbiakban a mértékadó útvonalon kialakuló tartózkodási idő számítását mutatjuk be, táblázatos formában összefoglalva:

50 gravitációs csatorna jele, hossza, átmérője (m/mm) nyomóvezeték jele, hossza, átmérője (m/mm) átemelő jele áramlási sebesség (m/s) tartózkodási idő (s) ,5 958 D ,5 390 D ,5 22 D 200 XII XII-NY ,9 107 D , , III Régi Tokaji utca 514 0, , Jókai és Fürdő utca I ny , D , D 400 végátemelő 600 végátemelő , D 300 összesen:

51 A tartózkodási idő a szennyvízelvezető rendszerben, a mértékadó szakaszon sec, 5,9 óra, ami megfelel a megengedett 6,0 órának. A Projekt során megvalósításra kerülő létesítményeket, mely a fajlagos költségeket is tartalmazza, külön mellékletként csatoljuk Továbbra sem csatornázandó területre vonatkozóan A projekt megvalósulását követően bekötéssel nem rendelkező (el nem látott, illetve rá nem kötött) ingatlanokon keletkező szennyvizek elhelyezése továbbra is egyedi közműpótló berendezésekben történik, ahonnan szippantó autóval kerül behordásra a hajdúnánási szennyvíztisztító telepre. A beköthető ingatlanok tulajdonosai csak akkor kerülhetik el a talajterhelési díj fizetési kötelezettségüket, ha a keletkező folyékony hulladék elszállíttatását számlával igazolni tudják Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan A szennyvíztisztító telep 3000 m 3 /d hidraulikai kapacitása és a LE biológiai kapacitása megfelelő. Az elvégzett ellenőrző számítások üzemeltetői tájékoztatás és helyszíni szemlék alapján megállapítható, hogy a telep úgy összességében, mint egységeiben teljesíti a tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban a hatósági elvárásokat, így a telepet bővíteni vagy intenzifikálni nem kell. Az előirányzott, az alábbiakban ismertetésre kerülő fejlesztések az előzőek során ismertetett üzemeltetési problémák, az üzemeltetés hatékonyabbá tétele és biztonsága miatt szükségesek. Levegőzető medencék légellátása A biológiai lebontáshoz szükséges térfogatok változatlan hagyása mellett elengedhetetlenül szükséges a számított levegőmennyiség bevitele, amely a két aerob reaktorba összesen 1950 m3/h érték. A kiválasztott légellátó fúvóknak medencénként 16,5 m3/ min értéket kell biztosítani úgy, hogy a H : 5,5 m légbefúvási mélység mellett a szükséges oldott oxigén mennyisége biztonsággal rendelkezésre álljon( kg oldott oxigén/h, medence). Olyan teljesítményű fúvót kell választani, amely minimum 0,7 bar nyomáskülönbséget biztosítani tud, megfelelő teljesítményű és még szabad kapacitással rendelkező villanymotorral rendelkezik, a fúvó fordulatszáma nem a maximális fordulatszáma körül üzemel (élettartam), hanem annak 60 %-nál. A légellátó csővezetékben a kialakuló áramlási sebesség nem lehet nagyobb, mint m/sec a teljes kapacitásnál. A finombuborékos légellátó elemek kiválasztásánál az optimális oldott oxigén bevitelt kell biztosítaniuk H : 5,5 mlégbefúvási vízmélység mellett. Meg kell oldani a nitrátos recirkuláció és az iszaprecirkuláció folyamatos működtetését és frekvenciaváltós szabályozhatóságát. Telepen belüli iszapkezelés, iszaptározás Jelenleg a kb. 14 %-os szárazanyag tartalmú víztelenített iszap a telepen belül, betonfelületen kerül tározásra. Az átmeneti tározók fölé, a víztelenített iszap csapadékvíz elleni védelme érdekében, ún. esővédő tető kerül

52 A meglévő iszapvíztelenítő berendezés helyett új, hatékonyabb víztelenítést biztosító szalagszűrőprés kerül előirányzásra. A víztelenített iszap iszaptározóba történő továbbítása céljából, homlokrakodót irányzunk elő. Mobil aggregátor Mivel a telep egyoldalú energiaellátással rendelkezik, áramkimaradás esetén is biztosítani kell a telep működését, csökkentett üzemmódban, ún. sánta üzemben. Az üzemmódhoz szükséges elektromos energia mobil aggregátor segítségével biztosítható. Részletes ismertetés Levegőztető medencék légellátása BOI 5 terhelés szükséges levegőmennyiség 1260 kg BOI 5/ d 1950 m 3 /h; 32,5 m 3 /min Alkalmazunk 2+1 db 16,25 m3/min. légbeviteli kapacitású légfúvót, frekvencia szabályozással. A levegőztető medencékbe új légbevivő elemek kerülnek beépítésre. Medencénként 70 db 63x1000x2 méretű, OTT Magnum típusú légbevivő elem szükséges. Iszapkezelés, iszaptározás o fölösiszap mennyisége 882 kg/d o 10 %-os növekedés a szimultán foszfortalanításhoz felhasznált vegyszer hozzáadás miatt 970,0 kg/d sűrítés előtt 1 % 97,0 m 3 /d sűrítés után 3 % 32,3 m 3 /d víztelenítés után % 4,9-5,4 m 3 /d Alkalmazunk 1 db 5-10 m 3 /h kapacitású, LIMUS gyártmányú LHP 1200 típusú szalagszűrőprést. A megadott értékek a 3000 m 3 /d névleges kapacitás esetére vonatkoznak. A berendezés kiegészítői - polielektrolit előkészítő, adagoló - iszapfeladó szivattyú - mosóvíz szivattyú Víztelenített iszap mennyisége %-os száraz-anyag tartalommal számolva 4,9-5,4 m3/d, mely 1 db homlokrakodóval kerül a meglévő kezelőépület víztelenítő helyiségből, az iszaptározó térre továbbításra. A meglévő iszapvíztelenítő helyiségbe az új szalagszűrőprés elhelyezhető. Ideiglenes iszaptározás A víztelenített iszap hat hónapos tározása a telep területén belül az új, esővédő tetővel lefedett iszaptározóban iszapmennyiség m 3 alapterület 840 m

53 tározó térfogat 1000 m 3 A fedett iszaptározó a meglévő betonfelületek fölé épülő esővédő tető kialakításával biztosítható. Ökológiai viszonyok Védett területek, különleges természetmegőrzési területek megnevezése Érintettség módja NATURA 2000 terület érintettsége Nem releváns Pl. építés/védterület stb. I/N Befogadó Befogadó megnevezése * Típusa természetes/ mesterséges vízfolyás/talaj Érzékenysége A befogadó vízvédelmi területi besorolása Jellemző minimális és átlagos vízhozama ** Fürj ér Vidi ér összekötő csatorna élő vízfolyás fokozottan érzékeny általános védettségi *Kérjük, jelölje meg a kiválasztott a befogadót **Meglévő tisztítótelep esetében a telepi bevezetés fölötti szakaszon Kibocsátók bemutatása Kibocsátó megnevezése* Kibocsátó besorolása (ipari/mezőgazdasági/szezonális stb.) Napi kibocsátás (m3/d) BS Hús Kft. Vágóhíd (Hajdúnánás, Béke u.) 51 m3/év Hajdúnánási Gyermek és Közétkeztetési Nonprofit Kft adagos konyha (Hajdúnánás, Bocskai u.) 1448 m3/év Lac-Hús Kft. Vágóhíd (Hajdúnánás, Böszörményi u.) m/év Onix Zrt. Nagyhegyes Hús Kft. Nyomdaipar (Hajdúdorog) Hajdúdorog Fürdő Hajdúnánás m3/év A táblázat kitöltendő, ha a meglévő szennyvíztisztító telep ipari és egyéb gazdálkodói szennyvizet befogad, illetve jelentős időszakos/szezonális terheléssel szükséges számolni

54 7.5. A jövőben kialakítandó üzemeltetési és intézményi környezet bemutatása Tervezett létesítmények működtetési és tulajdonviszonyai Tervezett létesítmény megnevezése Tulajdonos Üzemeltető Szennyvízcsatorna hálózat bővítés Hajdúnánás Hajdúnánás TRV Zrt. Szennyvízcsatorna hálózat bővítés Hajdúdorog Hajdúdorog Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Zrt Szennyvíztisztító telep fejlesztés Hajdúnánás- Hajdúdorog TRV Zrt. Működtetési, üzemeltetési koncepció bemutatása Üzemeltetők: A hajdúnánási meglévő szennyvízcsatorna hálózat, valamint a Hajdúnánás-Hajdúdorog közös szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. A hajdúdorogi meglévő szennyvízcsatorna hálózatot a Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Zrt. üzemelteti. Üzemeltetési körülmények: Az új létesítmények építésére a meglévő létesítmények üzeme mellett kerül sor. A létesítés és üzemeltetés hatásainak vizsgálatára Előzetes Vizsgálati dokumentáció készült. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az Előzetes vizsgálat alapján megállapította hogy a tervezett tevékenység nem Hatásvizsgálat köteles. Fenntartás: A projekt a beszedett csatornadíjon keresztül saját bevételt generál. A díj fedezetet kell, hogy biztosítson az üzemeltető ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, mindenkor megteremtve a következő év biztonságos működéséhez szükséges anyagi fedezetet

55 Tulajdoni/használati viszonyokban végbemenő változások/változtatások a projekt során Érintett terület/létesítmény Változás/szerződéses rendszer Ütemezés Elszámolni kívánt költség (nettó Ft) Vasút átvezetés, közútban magán vezetés alatti állami vezetés, területen szolgalmi bejegyzés jog Szöveges indoklás A beruházás során önkormányzati, állami és magán tulajdonok érintettek: Hajdúnánás, Hajdúnánás-Tedej szennyvízcsatornázása során érintett területek: 3790, 501/12, 3357, 4955/2, 5878, 6095, 1237, 891, 2153, 2123, 2136, 4261/1, 1302, 4874, 193, 1494, 780/580, 5582/2 0252/35, 0250/35, 0254/6, 0230/3, 0230/1, 0230/2, 0230/7, 3754/4, 6121, 2280, 2309, 1153, 1129/1, 1129/3, 2618, 3074, 5696, 5726/1, 5700, 4854/3, 1053, 1073, 436, 427/2, 317/2, 2807, 3959, 3754/1, 1157/2, 1484/2 Hajdúdorog szennyvízcsatornázása során érintett területek: 0300, 0325, 1727, 1731, 4921/1, 4924/1, 1960, 4932, 5224, 1962/1, 1962/2, 1961, 1960, 1969, 5908/3-55 -

56 Működtetésbe bevont szereplők Működtetésbe bevont szereplő megnevezése Szerepe Bevonásra kerül a saját forrás finanszírozásába Tiszántúli Regionális Vízművek Zrt. ÜzemeltetőNem releváns I/N Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Zrt. Üzemeltető N Szöveges indoklás (max. 0,5 oldal) 7.6. Költség-haszon elemzés (külön táblában) 7.7. A költség-haszon elemzés eredményeinek szöveges kiegészítése A fizetőképességi vizsgálatok során a KSH tematikus térképeinek adatiból indultunk ki a településekre jellemző 1 főre jutó nettó munkajövedelmek meghatározásakor ( amit növeltünk a régióra vonatkozó egyéb és társadalmi juttatások összegével az egy főre jutó átlagos jövedelem számítása során A kapott értéket korrigáltuk az adott inflációs ( /h_qsf001.html) és reáljövedelem indexekkel, hogy megkapjuk a évi adatot. A jövedelmek számítása során figyelembe vett tételek a következők (Hajdúdorog): SZJA alapot képező jövedelem (2012)**: SZJA (2012)**: TB járulék (2012)***: Egyéb jövedelem (2013)***: Társadalmi juttatás (2013)***: Jövedelemként figyelembe nem vett tételek (2013)*** Ft Ft Ft Ft Ft Ft Infláció (2013)*: 1,73% 2013-as inflációval kiigazítva a szükséges tételeket: SZJA (2012)**: TB járulék (2012)***: 2013-as becsült nettó jövedelem : Infláció (2014)*: 0% Infláció (2015)*: 2% Reáljövedelem változás (évi 1%): 2016-os becsült nettó jövedelem : Ft Ft Ft Ft Ft

57 Közgazdasági hasznok számítása Közgazdasági haszonként a zárt szennyvízgyűjtők kiépítésének illetve szennyvízgyűjtő medencék felújításának elmaradó költségét, a lakosság által a szippantásért fizetendő díjat valamint a határérték felett kibocsátott szennyezőanyagok után - a 220/2004. (VII.21) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján számítható- fizetendő bírság összegével becsültük (elmaradó költség). Zárt tározó létesítési költsége és közműpótló berendezések a szennyvízgyűjtő medencék teljes felújításának költsége: Ft/db A TFH elszállítás díja jelenleg Ft/m3, melynek évenkénti reáláron számított 1%-os emelkedését becsültük. Bírság számított összege eft, melynek évenkénti 3%-os emelkedésével számoltunk, az egyre romló tisztítási hatásfok és kibocsátási paraméterek valamint a bírságtételek növekedése miatt

58 7.8. A beruházás megvalósításához szükséges tervek engedélyek bemutatása Létesítményelem (pl. csatorna, átemelő, szennyvíztisztító telep stb.) Létesítmény kialakítására vonatkozó jogszabályi kritériumok Környezet-védelmi követelmények Vízjogi engedélyezés Építési engedélyezés Egyéb engedély (pl. közterület foglalás, vezetékkiváltás stb.) Jogszabályi követelmények-nek megfelelő engedélyes terv rendelkezésre áll (Igen/nem/nem releváns) Előzetes környezeti hatásvizsgálatot lezáró határozat folyamatban Hajdúnánás szennyvízcsatorna hálózat bővítése Hajdúdorog szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Hajdúnánás Hajdúdorog közös szennyvíztisztító telep Környezetvédelmi (vizes): évi LVI. Törvény évi LXXXIX. törvény (környezetterhelés, nem csak a vízre vonatkozik!) - 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet - 25/2002 (II.27.) Kormányrendelet - 26/2002 (II.27.) Kormányrendelet - 174/2003 (X.28.) Kormányrendelet - 27/2004 (XII. 25.) Kormányrendelet - 28/2004 (XII.25.) Kormányrendelet - 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet - 220/2004 (VII.21.) Kormányrendelet - 221/2004 (VII.21.) Kormányrendelet Környezetvédelmi (zaj): - 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet - 8/2002. (III.22.) Köm-Eüm együttes rendelet Környezetvédelem (levegő): - 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet - 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet - 17/2001 (VIII.3) KöM rendelet Környezetvédelem (hulladék): évi XLIII. törvény - 98/2001. (Vi.15.) Kormányrendelet - 164/2003. (X.18.) Kormányrendelet 45/2004 (Vii.26.) BM- KvVM együttes rendelet Vízjogi létesítési engedélyeztetési eljárás folyamatban évi LVII. törvény - 72/1996. (V.22.) Kormányre ndelet - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet IGEN

59 *A hatósági engedély rendelkezésre áll (jogerős) / Az engedély még nem áll rendelkezésre, jogerőre emelkedésének várható időpontja éé/hh. A táblázat bővíthető Szöveges indoklás Projektgazda a beruházást FIDIC piros könyv, szerint kívánja megvalósítani. A vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációk illetékes engedélyező Hatósághoz engedélyeztetésre történő benyújtásának időpontja: december 29. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésének időpontja: május

60 7.9. Közbeszerzési/beszerzési terv Ütemezés [év.hó] Közbeszerzési eljárás/beszerzés tárgya Típusa Becsült értéke (ezer Ft) FIDIC Sárga / Piros könyv Tenderdokumentáció elkészítése Jóváhagyás Ajánlati felhívás megjelenése Szerződéskötés Közbeszerzési szakértő Mérnök Projekt menedzsment PR tájékoztatás és nyilvánosság Kivitelező kiválasztása eszközbeszerzéssel Eszközbeszerzés (kivitelezői feladat) Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzés, 3 ajánlatkérés Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárás Kbt (1) bek. a) pont szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzés, 3 ajánlatkérés Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárás ,905 Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárás május augusztus június FIDIC Piros könyv június 2016 május május október augusztus június június augusztus január A projekt során elszámolni kívánt egyéb költségek: - Terület előkészítés: eft - Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: eft - Tartalékkeret: eft

61 január február március április május június július augusztus szeptember október november december jauár február március április május június július augusztus szeptember október november december jauár február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június A projekt megvalósításának ütemterve Dátum I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév I.negyedév II.negyedév Tevékenység Vízjogi engedély rendelkezésre állása Tenderdokumentáció összeállítása KEHOP kiírásnak való megfeleltetést követően a Pályázat összeállítása, benyújtása Pozitív támogatói döntés Tenderdokumentáció és ajánlati dokumentáció s KFF általi jóváhagyása Támogatási szerződés megkötése Projektmenedzsment Közbeszerzések/beszerzések: Szolgáltatók kiválasztására irányuló eljárások lefolytatása / szerződéskötésések Közbeszerzési szakértő Jogi szakértő PR PR,(tájékoztatás, nyilvánosság) tevékenység FIDIC Mérnök Kivitelező Projektmenedzsmenti tevékenység Mérnöki tevékenység

62 január február március április május június július augusztus szeptember október november december jauár február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június Dátum I.negyedév II. negyedéviii. negyedéviv. negyedévi. negyedév II. negyedéviii. negyedéviv. negyedév 2018 I.negyedév II. negyedév Tevékenység Szerződéskötés, munkaterület átadás kiviteli tervek elkészítése Kivitelezés Szv.csator na hálózat bővítés és rekonstrukció Szvtisztító telep fejlesztés Műszaki átadásátvételi eljárás Üzembehelyezési eljárás lefolytatása, üzemeltetési engedély beszerzése Projektzárás. Pénzügyi elszámolás, zárólejentés elkészítése, támogatási szerződés lezárása

63 8. Projektmenedzsment szervezet bemutatása Projektmenedzsment szervezet vezetője Fő Elvárt végzettség Elvárt szintű referenciák 1 Felsőfokú műszaki, Minimum 4 db KEOP pályázat pénzügyi, vagy jogi előkészítésében való közreműködés Projektmenedzser 1 Minimum középfokú műszaki, pénzügyi, jogi Műszaki terület felelőse Pénzügyi terület felelőse 1 Felsőfokú műszaki végzettség 1 Felsőfokú pénzügyi végzettség Pályázatok, (kiemelten KEOP) előkészítésében, projektmenedzseri feladatok ellátásában szerzett gyakorlat Minimum 2 db KEOP pályázat keretében megvalósult beruházás műszaki előkészítésében és lebonyolításában szerzett gyakorlat Minimum 2 db KEOP pályázat keretében magvalósult beruházás pénzügyi elszámolásában szerzett gyakorlat Jogi szakértő 1 Jogi végzettség Minimum 2 db KEOP pályázat keretében megvalósult beruházás jogi képviseletében szerzett gyakorlat *Bővíthető Szöveges kiegészítés: A projektmenedzsmenti feladatok ellátásával a projektgazda külső szervezetet kíván megbízni, mely szervezet közbeszerzési eljárás során kerül kiválasztásra. A szervezetnek legalább a fenti tagokkal kell rendelkeznie. A szervezet munkájával összefüggő operatív döntéseket a projekt menedzsment szervezet vezetője hozza meg. A projektmenedzser ellátja a projekt szakmai felügyeletét és a szakértők munkájának harmonizálását. A projektmenedzsernek közvetlen utasítási és ellenőrzési joga van a projekt tevékenységekben résztvevőkkel szemben. A projekt megvalósításáért a menedzsment tagjai egyetemlegesen felelnek. Általános feladatuk a projekt történéseinek dokumentálása. Ellenőrzésük eszköze a testületi üléseken való részvételi és beszámolási kötelezettség. Feladatkörük ellátása érdekében irányítási ellenőrzési és utasításadási hatáskörrel rendelkeznek a kivitelezők felé. Figyelemmel kell kísérniük a közbeszerzési eljárások lebonyolítását, teljesíteniük kell a támogatási szerződésben a kedvezményezett részére előírt kötelezettségeket. Feladatok: Projektmenedzser: - A projekt menedzsment szervezet feladatainak kijelölése, feladatok ellátásának szakmai irányítása, azok teljesülésének ellenőrzése. - Projekttel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásának megszervezése. - Projekt munkafolyamatok koordinációja, a projekt előrehaladás ellenőrzése. - Lakossági panaszok, észrevételek fogadása, kezelése. - Előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek összeállítása, megküldése. - Nyilvántartások vezetése (szerződések, ütemezés, kifizetések, stb.). - Negyedévente projekttel kapcsolatos költségkimutatások, összesítők készítése; egyeztetése a pénzügyi felelőssel

64 - Zárójelentés készítése. Műszaki terület felelőse: - Feladatát a projektmenedzserrel egyeztetett módon látja el, képviselve az üzemeltetési kritériumok szakmai követelményeit, - Közreműködik a műszaki tervek elkészítésében, javaslatokat ad a biztonságos és gazdaságos üzemeltetési feltételek betervezéséhez, - Kapcsolatot tart fenn a mérnökkel, a változtatási kérelmeket üzemeltetési szempontból véleményezi, - Ellenőrzi a kivitelezési munkákat, észrevételeit jelzi a projektmenedzsernek, - Közreműködik a szennyvíztisztító telep próbaüzemeltetésében, javaslatokat tesz, Pénzügyi terület felelőse: - finanszírozás tervezése, a források összehangolásának biztosítása, - szerződések, számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének kialakítása, - szállítói számlák továbbítása támogató felé, - elszámolási kötelezettségek teljesítése, - beszámolás az önkormányzati képviselő testület felé, A projekt lebonyolításában közreműködő egyéb szervezetek Közbeszerzési szakértő 1 Hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben szolgáltatásra és építési beruházásra vonatkozó regisztráció PR szervezet 1 Felsőfokú végzettségű, kommunikációs, vagy marketing szakon végzett szakember Mérnök 1 Felsőfokú szakirányú műszaki végzettség Legalább 1 db KEOP pályázat keretében megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolítása Legalább 2 év gyakorlat hasonló volumenű beruházások PR feladatainak ellátásában Legalább 5 év mélyépítésben szerzett gyakorlat

65 9. Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok A kommunikációs tevékenység célja Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése című projekt támogatása, a PR, a tájékoztatás, valamint a környezeti nevelés és szemléletformálás. A tevékenység a pályázati felhívásban megfogalmazott elvárásokon, a projekt előzményein, valamint a pályázat előkészítésében közreműködő szervezetek saját PR és szemléletformálási tapasztalatain alapszik. A BERUHÁZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE FELADATOK SORÁN ALKALMAZOTT PR ESZKÖZÖK ÉS 1. Kommunikációs (cselekvési) terv A Kommunikációs Terv az érintett két település szennyvíztisztító telepének bővítése és szennyvíz-csatornahálózatának fejlesztése a Környezet és Energia Operatív Program keretében megvalósuló beruházás tájékoztatásra vonatkozó feladatait tartalmazza. Elsősorban a tájékoztatás és a környezettudatos magatartásforma népszerűsítése. 2. Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése, igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára A projekt elindításakor ünnepélyes nyitórendezvényt és sajtótájékoztató tartunk. A helyi adottságoknak megfelelően kiemelten koncentrálunk a Hajdúnánási és Debreceni Televízióra helyi Best FM rádióra és a helyi lapra. A régióban működő televíziók és napi, hetilapok érdeklődése MTV debreceni Regionális Stúdió, Alföld TV, Hajdú-Bihari Napló - jellemzően korlátozott a vidéki eseményekre, így esetükben a beruházási kivitelezési szakasznak csupán 2-3 kiemelkedő eseménye tart érdeklődésre számot. Emellett helyi jelenség az is, hogy egy újságíró több sajtóorgánumot is tudósít. A sajtótájékoztatók, sajtóesemények anyagát sajtóközlemény formájában minden szerkesztőség számára megküldjük. Sajtótájékoztató A sajtótájékoztató célja a projekt indulásának minél nagyobb nyilvánosságot biztosító bejelentése. A települések a meglévő médiakapcsolataikra építve szervezi meg a sajtótájékoztatót, amelynek keretében a projekt bemutatásra kerül. Meghívásra kerül a helyi sajtó, valamint regionális sajtó. A sajtótájékoztató, sajtó nyilvános esemény előnyei: Az újságírók közvetlenül, első kézből kapnak tájékoztatást; Bő, részletes információ áll rendelkezésükre; Lehetőségük van kérdezni; Személyesen látják a projekt helyszínét; Személyes kapcsolat kialakítása az illetékes vezetőkkel. Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése A tájékoztatás hatékonyságának mérésére alkalmazható eszköz a sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése. Ez az eszköz alkalmas a projekttel kapcsolatos kommunikáció ellenőrzésére, és jelzi, hogy milyen téren szükséges a kommunikációs tevékenység módosítása. Az elemzés kiterjed a nyomtatott, az elektronikus, valamint az on-line média megjelenésekre

66 3. Nyomtatott tájékoztatók elkészítése és terjesztése Nyomtatott tájékozató, szórólapok terjesztését tervezzük a lakosság körében, ugyanis ők érintettek közvetlenül a beruházás megvalósításában és számukra elengedhetetlen a megfelelő információ biztosítása. A tájékoztatót és a szórólapokat az Arculati kézikönyvben meghatározott formai elemek figyelembe vételével készítjük el. A nyomtatott tájékoztatást célszerű a helyben terjesztett laphoz csatolni, mivel egy szimpla szórólap kevésbé lehet hatásos, kevésbé veszik komolyan hasonlóan a mindenpostaládás szóróanyagokhoz. Ezt kerülhetjük el azzal, ha a sokak tájékozódását jelentő helyi kiadványhoz csatlakozunk. A kiadvány a projekt rövid bemutatása mellett tartalmazza a projekttel kapcsolatos aktuális információkat is. 4. Internetes honlap készítése Külön internetes honlap jön létre, melyen a projekttel kapcsolatos fontosabb mérföldkövek egy helyen lesznek megtekinthetőek és mindenki számára elérhetőek. Az Internet használatának rohamos terjedéséből kifolyólag egyre többen keresik az online információforrásokat tájékozódás céljából. Ezért különösen fontos, hogy a beruházással kapcsolatos szakmai információk, ütemtervek, események, közlemények, sajtóanyagok felkerüljenek a világhálóra is. Az arculat a pályázati feltételek szerint lesz kialakítva, szerepelnek rajta a kötelező elemek (ÚJ Széchenyi Terv logó, az Európai Unió logója, a Magyarország megújul szlogen, a kötelező mondat illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség logója is. A standard Verdana betűtípust használjuk a honlapon, amely minden PC-n biztosan megtalálható. A Kezdőlapon a Polgármesteri köszöntők fogadják a látogatót. A bal szélen a menüpontok között, a jobb szélen pedig a hasznos eszközök között válogathat az érdeklődő. A jobb hasábban rögtön egy keresővel találkozhatunk, amelynek segítségével a látogató az oldal adatbázisában kutathat a feltöltött tartalmak között. Az Aktuális dobozban a legfrissebb hírek, információk kerülnek felsorolásra: alapértelmezésként a három legutóbb feltöltött hír, szükség esetén természetesen ez a szám növelhető. A hivatkozásra kattintva elolvasható a teljes szöveg. A Galériánkból nevű dobozban véletlenszerűen jelennek meg képek a fotógalériából, továbbkattintásra ösztönözve az olvasót, hogy vizuálisan is kellő ismeretanyaghoz jusson, és még több időt töltsön el az oldalon, ez által jobban megismerheti a projekt részleteit. A menüpontok között a projekt általános információi mellett a kivitelezés elkezdése után térképes illusztrációkkal segítjük a lakosságot. A munkálatok helyszínét utcaszinten, naprakészen lehet publikálni. Fontos, hogy mindenki tudja, hogy kihez fordulhat felmerülő kérdéseivel, problémáival, természetesen ezek az adatok is elérhetők a lapról. Összegyűjtve a projektről szóló híradásokat, tájékoztatásokat, komplett gyűjteményt lehet összeállítani. A weboldal akadálymentesített lesz, így ha szükséges, nagy, kontrasztos betűk segítségével juthat a kellő információkhoz a látogató. Az akadálymentesített lap felolvasószoftver-barátkivitelezésű. 5. Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése A település lakói a beruházás során szembesülnek a kivitelezéssel járó kellemetlenségekkel. A feszültségek kezelése érdekében proaktív jelleggel lakossági fórumon kell biztosítani a felvilágosítást, a panaszok felvételét. A fórum megrendezésénél figyelembe kell venni, hogy általános és széleskörű problémáról, illetve tájékoztatásról

67 van szó vagy lokálisan értékesek az átadandó információk ennek megfelelően kell nagy lakossági fórumokat vagy kisebb körzetben megrendezendő eseményeket szervezni. Az előkészítési szakaszhoz hasonlóan a projekt megvalósítás időszakában, vagyis a projekt második fordulós szakaszában is nagy hangsúlyt kap a helyi lakosság tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban a projekt megvalósítás egyes mérföldköveinek előrehaladásáról a folyamatos tájékoztatás, valamint a projekt Infrastrukturális és környezeti hatásainak, illetve a bekövetkező pozitív változások tudatosítása a célcsoportban. A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZÁBAN ALKALMAZOTT PR ESZKÖZÖKÖK 1. Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A projekt indításáról sajtóközleményt küldünk ki az újságíróknak azért, hogy tájékoztassuk a közvéleményt és a projekt megvalósításában érintett szereplőket a beruházás hivatalos indításáról, helyzetéről, az elképzelésekről és tervekről. A sajtóközlemények kommunikációs célja, hogy megismertessük a fejlesztés célját, tartalmát, ütemezését és finanszírozóit. A közleményt a regionális média, különösen a Hajdúnánási újság részére küldjük meg, továbbá kiemelten koncentrálunk a Hajdúnánási és Debreceni Televízióra a helyi Best FM rádióra is. Sajtómegjelenések összegyűjtése A projekt ideje alatt folyamatosan gyűjtjük a projekthez kapcsolódó helyi és régió sajtómegjelenéseket. Így biztosítható az információáramlás kontrollja. A sajtómegjelenésekről a Projekt Előrehaladási Jelentésekhez igazodva elemzés készül. Így a kommunikációs stratégia könnyen változtatható a felmerülő problémákhoz igazodva. A sajtóelemzés során választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy: melyik médium és újságíró esetében kell fokozottabb figyelmet fordítani a személyes kapcsolattartásra és információáramlásra, milyen a szerkesztőségek hozzáállása a témához, milyen a téma szubjektív megítélése, milyen a témakör vezető személyiségeinek fel- és megemlítési aránya, melyik szerkesztőség esetében rendszeres a tartós elkötelezettség, közömbösség vagy negatív viszony, mennyi volt a rövidhír, az említés, a hosszabb cikk és ezek aránya a teljes sajtómegjelenéshez viszonyítva, megjelent-e a híradásban tartalmi elemként fénykép vagy grafika? 2. Sajtó nyilvános események szervezése A Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvíz beruházás során több olyan jelentős esemény, mérföldkő is meghatározható, amelyekhez kapcsolódóan sajtó nyilvános esemény szervezhető. Ilyen potenciális események a következők: - Beruházás megkezdésekor nyitórendezvény szervezése; - alapkőletétel, valamint - a legfőbb beruházási fázis befejezésekor:a felújított szennyvíztisztító telep átadása. Nyitórendezvény Amennyiben a kivitelező kiválasztása a Támogatási Szerződés aláírásához képest hosszabb ideig nem történik meg, akkor az eseményteremtés eszközének használjuk. A

68 nyitórendezvény jó alkalom arra, hogy összefoglaljuk a projekt eddig elvégzett feladatait és a fontosabb mérföldköveket. Alapkőletétel A kivitelezés megkezdése, az alapkőletétel a kommunikációs program kiemelkedő feladata. Ez a beruházási szakasz kezdőpontja, ami a projekt során az úgynevezett eseményteremtés sajátos pillére. Bár egyszeri eseményről van szó, már hónapokkal korábban megkezdődik a rendezvényszervezés, ami szorosan összekapcsolódik a sajtómunkával. Hangsúlyos médiajelenlét megszervezése szükséges. Nyomatékosítani kell, hogy milyen nagy jelentősége van az Európai Uniós támogatással, az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló projektnek. Az esemény megszervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Közreműködő Szervezet illetékesei is jelen legyenek az ünnepélyes eseményen. Ezen túl fontos az időpont, a helyszín és a program megfelelő és szakszerű kiválasztása. Az eseményről a meghívottak lehetőség szerint elektronikusan kapnak értesítést, hogy ezzel is csökkentsük a papírfelhasználást. 3. A beruházás helyszínén A típusú tábla elkészítése és elhelyezése A projekttáblák célja, hogy az Európai Unió támogatását kihangsúlyozza, a társfinanszírozás tényét kiemelje - a pályázati dokumentációban megjelölt típusú táblák kihelyezése a kivitelezés megkezdésekor (tájékoztató tábla) és annak befejezésekor (emlékeztető tábla). A projekt elindításakor 2 db A típusú táblát helyezünk ki, majd a projekt befejezésekor 2 db D típusú emlékeztető táblát. Mindkét táblát Hajdúnánásos és Hajdúdorogon is kihelyezzük. A táblák elkészítésénél Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei útmutató szerint, az Arculati Kézikönyv iránymutatásait követjük. 4. Fotódokumentáció készítése Fényképekkel dokumentálhatóvá válik a projekt megvalósítás folyamata, a kivitelezés és a létrehozott eredmények. A fotódokumentáció során készített fotók egyrészt a műszaki előrehaladás dokumentálására, másrészt a tájékoztató kiadványok, sajtóanyagok kiegészítőjeként kerülnek felhasználásra. A fotódokumentáció elkészítésénél az Arculati Kézikönyv útmutatásai irányadóak. Fotódokumentáció készül még a sajtóeseményekről, a lakossági fórumokról, valamint a projekt pozitív megítélését elősegítő rendezvényekről is. A tervezett 9 rendezvényről 9 csomag fotódokumentáció készül. 5. A projekt pozitív megítélését elősegítő kommunikációs eszközök használata Társadalmi felelősségvállalást segítő kommunikációs vállalások A projekt aktuális hírei mellett a szemléletformálás is fontos feladat a kivitelezés ideje alatt. A környezetbarát szennyvízelhelyezés- és kezelés fontosságának tudatosítása a lakosságban, a talajba vagy felszíni vizekbe kezeletlenül kibocsátott szennyvíz környezeti kockázatának és közvetetten egészségkárosító hatásának bemutatása a feladat. Világnapokhoz és városi eseményekhez igazodva szervezünk programokat egy-egy kiválasztott célcsoportnak. Ezek a következők: március 6. Nemzetközi Energiahatékonysági Világnap Lakossági bemutató rendezvény előadásokkal tarkítva az energiatakarékosság témakörében; március Víz világnapja rendhagyó környezetismeret óra 5. osztályos diákoknak, helyi környezetvédelmi civil szervezet bevonásával; április Föld napja rajzverseny 3. és 4. osztályos gyerekeknek

69 2015. nyara A Társulást alkotó települések városnapjai - környezettudatosság totó a projekt standjánál, ahol az érdeklődők a projekt szereplőivel személyesen találkozhatnak és feltehetik kérdéseiket szeptember 3. szombatja- Takarítási világnap, önkéntes hulladékgyűjtés (az egyik település szennyezett területén szervezzük az akciót.) Reklámtárgyak A PR ajándék a marketingkommunikáció egyik eszköze: megjeleníti, vizualizálja a kommunikációs tartalmat, egyben üzenethordozó. Ugyanolyan kreatív eszköz, mint mondjuk egy esemény helyszínválasztása, vagy a helyszíni dekoráció. Az image építésnek fontos eszköze. A Szennyvízprogram logójával ellátott tárgyakat (például toll, bögre, pendrive, CD-tok) a projektben résztvevők, a sajtó munkatársai és a programokra ellátogatók kapják. Ez nem csak figyelmesség, hanem egy újabb reklámfelület is a projekt számára. A reklámtárgyakon az Új Széchenyi Terv logója mellett a projekt saját azonosítóját is feltüntetjük. Lehetőség szerint újrahasznosított anyagokat választunk, így például öko-tollat! A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT KÖVETŐ SZAKASZBAN ALKALMAZOTT PR ESZKÖZÖK A beruházás befejezése, a projekt hivatalos átadása nagyon jól kommunikálható alkalom. Ez fogja össze és zárja le az alkalmazott kommunikációs elemeket. A települések szennyvíz-csatornahálózatának fejlesztése projektben a kivitelezés befejezése, az átadás a kommunikációs program kiemelkedő feladata. Ez a beruházási szakasz csúcspontja, ami a projekt során az úgynevezett eseményteremtés sajátos pillére. 1. Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése Bár egyszeri eseményről van szó, már hónapokkal korábban megkezdődik a rendezvényszervezés, ami szorosan összekapcsolódik a sajtómunkával: az esemény kapcsán már hónapokkal korábban sikerpropagandát indítunk. Célja: - Az elkészült projekt bemutatása - Köszönetnyilvánítás a közreműködő partnerek felé - A projekt átadása a célközösségnek - A sajtó informálása Ez a rendezvény nagyobb és összetettebb, mint egy sajtótájékoztató, ezért különösen figyelni kell: - Az időpont, a helyszín kiválasztására - Előzetes egyeztetésre a VIP vendégekkel - A vendéglátásra - A protokoll által előírt meghívásra Hangsúlyos médiajelenlét megszervezése szükséges. Nyomatékosítani kell, hogy milyen nagy jelentősége van az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektnek. Az átadás megszervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az illetékes Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Közreműködő Szervezet illetékesei is jelen legyenek az ünnepélyes eseményen. A projektzáró esemény után sajtóközleményt adunk ki, amelyben a távol lévők felé is tájékoztatást adunk a beruházásról. 2. Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A projekt zárásáról sajtóközleményt küldünk ki az újságíróknak azért, hogy tájékoztassuk a közvéleményt és a projekt megvalósításában érintett szereplőket a beruházás hivatalos

70 zárásáról. A közleményt a regionális média, különösen a Hajdúnánási újság részére küldjük meg, továbbá kiemelten koncentrálunk a Hajdúnánási és Debreceni Televízióra a helyi Best FM rádióra is. 3. Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése Fontos, hogy a széles közvélemény tudja, hogy mire használjuk az uniós támogatásokat, a lakosság megismerje a pályázat eredményeit. Ezt segítik a projektről készült kiadványok, képi dokumentációk. Mivel Hajdúnánáson és Hajdúdorogon háztartás van, ezért db kiadvány elkészítését tervezzük, ugyanis a fennmaradó mennyiséget közintézményeknél szórnánk szét, pl. iskolákban, hivatalokban, egészségügyi intézményekben, stb. 4. Térképtér feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A Térképtér valódi web2-es interaktív alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a szabadon elérhető és folyamatosan frissülő tartalmú Google maps térképen megjelenő NFT, ÚMFT és ÚSZT projektekhez képek, videók, weblap címek és bővebbleírások kerülhessenek feltöltésre, melyeket a támogatott projektgazdáknak lehetőségük van módosítani, kiegészíteni jelszavuk segítségével a pályázati tájékoztató felületen keresztül. 5. A beruházás helyszínén D típusú emlékeztető tábla elhelyezése A szennyvíztisztító telep arra alkalmas helyszínén, NFÜ Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei útmutatóban foglaltaknak megfelelően, az ÚMFT arculati kézikönyvének előírásait figyelembe véve D típusú emlékeztető tábla kerül elhelyezésre A MEGFELELŐEN VÉGZETT KOMMUNIKÁCIÓS ÉS HATÁSAI TÁJÉKOZTATÁSI FELADATOK A projekttel kapcsolatos lakossági ellenállás és bizalmatlanság csökken Az ellenérzéseket és a bizalmatlanságot legtöbbször az információhiány eredményezi. A projekttel kapcsolatos tájékoztatás során ezek az információk a lakosság %-hoz, eljutnak majd. Felhívjuk a figyelmet a környezetvédelmi, egészségügyi előnyökre és az EU-s kötelezettségekre. Így a tájékoztatási szakaszban jelentősen sikerül növelni a projekt ismertségét és ez által elfogadottságát is. A projekt ismertsége nő A sajtótájékoztató, a lakossági fórum és szóróanyagok segítségével a lakosság a pontos tényeket is megismerheti. Már nem csak arról tud majd, hogy indul a szennyvízprogram, hanem megismeri a pontos számokat, adatokat. Az EU-s támogatás ténye ismertté válik A projekt bemutatásakor nélkülözhetetlen információ, hogy a csatornázási program megvalósításához a két település az Európai Uniótól kap vissza nem térítendő támogatást. Ez jelentősen megkönnyíti a családok helyzetét a költségek fizetésekor. Nő a díjfizetési hajlandóság Ha a lakosság megismeri és megérti, hogy az előírások mellett a saját érdeke is, hogy korszerű folyékony hulladékkezelés valósuljon, meg a környezetében megnő a csatlakozási hajlandóság. Ez pedig a projekt eredményességének egyik fontos eleme. A térség talajterhelése az elmúlt években jelentősen megnőtt, így a nem megfelelő folyékony-hulladékkezelés komoly egészségügyi és környezetvédelmi kockázatot, jelent, mint egészségügyi és környezetvédelmi veszélyek rendszeres hangsúlyozása nem maradhat el a kommunikációs üzenetek közül. A szennyvízkezelés és tisztítás megvalósítása, ezért lényeges a tájékoztatás során hangsúlyozni, hogy cserébe mit kapnak ezért a befizetett összegért az ingatlantulajdonosok. Tételesen fel kell sorolni, hogy amellett, hogy nem kell

71 rendszeresen figyelemmel kísérni, hogy hogyan telik a szennyvízakna, a szippantós autó elmaradása kényelmi nem csupán szempontból jelent a háztartások számára előnyt. Ugyanis a csatornázott ingatlanok értéke nő, így megtérülő befektetésről van szó. A települések és annak minden lakója számára az is fontos szempont, hogy a megfelelő infrastruktúrával ellátott településeken szívesebben telepednek le munkahelyteremtő vállalkozások, így a beruházás hosszú távon a település gazdasági erejét is erősíti, és új munkahelyeket teremt. A tájékoztatási feladatok akkor valósulnak meg a leghatékonyabban, ha az adott információk a megfelelő csatornán jutnak el a célközönséghez. A helyi kiadványok és televíziók, rádiók ismertek a helyiek körében és mivel azokat már jól ismerik, el is fogadják hiteles forrásként. Ezért az tájékoztatás és nyilvánosság biztosításának szakértői azt javasolják, hogy az országos megjelenésekkel szemben a tájékoztatás fő eszköze a helyi sajtó legyen, mivel annak ismertsége és elfogadottsága, az azt övező bizalom a projekt számára is előnyt jelent. A helyiek tapasztalatból tudják, hogy ezek az információforrások adják a legrészletesebb és a leghitelesebb tájékoztatást a lakosok számára fontos ügyekben. Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt számára ez a bizalom és támogatás nélkülözhetetlen, ezért a leghatékonyabban ezek a csatornák biztosítják a tájékoztatással kapcsolatos feladatok maximális teljesülését. Összegezve: Amennyiben a megfelelő kommunikációs csatornákat használva a megfelelő üzenetek eljutnak a Hajdúnánási és Hajdúdorogi háztartásokhoz és vállalkozásokhoz, akkor könnyebben vállalják majd a kivitelezéssel járó kellemetlenségeket is. Emellett növekszik a támogató Európai Unió és a forrást biztosító állam részvételének ismertsége. Fontos még, hogy a kommunikáció hatásaként a helybéliek ne csak a kötelezettségekkel, hanem a hétköznapi életük szempontjából előnyös változásokkal is legyenek tisztában, hogy mind jobban a sajátjuknak érezzék a fejlesztést és annak megvalósulását maguk is akarják

72 7. Költségterv A projekt megvalósítási és a megvalósítást követő szakaszában Kommunikációs feladatok Célérték (darab) Fajlagos költség Összköltség (nettó) Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Sajtónyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, stb.) A beruházás helyszínén A típusú tábla elkészítése és elhelyezése A projekt megvalósítási szakaszában Fotódokumentáció készítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A projekt megvalósítását követő szakaszban Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén D típusú tábla elkészítése és elhelyezése Mindösszesen:

73 10. Horizontális vállalások bemutatása FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK Választott szempontok a projekt előkészítés szakaszában: Fenntarthatósági szempontok 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik (I/N) 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését (I/N) 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során(i/n) (I/N) Benyújtáskor érvényes érték Projekt befejezésekor várható érték Projekt fenntartás végén N I I N N I I Választott szempontok a projekt megvalósítás szakaszában: Fenntarthatósági szempontok 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik (I/N) 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését (I/N) 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során(i/n) (I/N) Benyújtáskor érvényes érték Projekt befejezésekor várható érték Projekt fenntartás végén N I I N N I I Kötelező szempontok alkalmazása: zöld beszerzés, kivitelezés járulékos környezetterhelésének minimalizálása, környezettudatos rendezvénykörülmények; adatközlés évente I I

74 A választott fenntarthatósági szempontok bemutatása: 1). Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik: A környezeti menedzsment rendszer egy nemzetközileg használt szabvány szerint hitelesítő szervezet által tanúsított kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. A pályázó önmaga nem képes teljesíteni ezt a vállalást, ezért az üzemeltető szervezettől elvárja, hogy rendelkezzen ISO minősítéssel. 2.) Fenntarthatósági program (Local Agenda 21 elkészítését vállalja: A Local Agenda 21 (LA21) alapvető célja az önkormányzatok aktív és cselekvő közreműködésével és a lakosság támogatásával olyan program kidolgozása, amely a fenntartható fejlődésre épül. A LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja, komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. Fontos kérdés az adott település sajátosságain alapuló stratégiai célok kiválasztása. A Local Agenda 21 : o jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok környezet és fejlődés típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; o elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett; o a környezeti hatásokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági és politikai összefüggésekkel; o a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, o a közösség közreműködését próbálja erőteljesen motiválni. A Local Agenda 21 dimenziói: A dokumentum az LA21 első és egyben legnyilvánvalóbb dimenziója, mivel ez az elképzelés kézzel fogható, írott megnyilvánulása, egy stratégiai terv, ami a következő jellemzőkkel bír: Az Agenda 21 globális perspektíváját helyi szintre helyezi. A fenntarthatóság elérését tűzi ki célul, olyan struktúrák kialakításával, amelyek hosszú távon fenntarthatóak. A gazdasági, szociális és környezeti fejlődést integrálja, szemlélete és céljai hosszú távúak, megvalósítás-orientált. Komplex tervezési folyamat, ami a tervdokumentumot eredményezi. Fontos, hogy a folyamat megújuló legyen. Cél maga a folyamat, a közösség bevonásával történő tervezés. Érdekcsoportokat tömörítő testület felállítása vagy egy Local Agenda 21 fórum létrehozása. Közösségi konzultáció. A közösség jövőképének kialakítása a fenntartható fejlődés jegyében. A közösség jövőbeli fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatos, már létező tervek és stratégiák felülvizsgálata. Fenntarthatóságot jelző mutatók kidolgozása. A menedzsment és a környezet állapotának felülvizsgálata. Célok definiálása, prioritások kijelölése. Ellenőrző és beszámolási mechanizmusok

75 A helyi perspektíva összekapcsolása a globális dimenzióval. A Local Agenda 21 elfogadtatása a helyi képviselő-testülettel. Az a politikai kultúra érték, amelyben a komplex tervezési folyamat szervesen képes létezni. Párbeszédet folytat a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről. Párbeszédet folytat a társadalom minden csoportjával. Az általános megegyezés (konszenzus) elvén alapszik. Az önkormányzatok szerepe a Local Agenda 21 folyamatában: Az önkormányzati szervek a LA21 megvalósításában kapott központi szerepét a következő jellemzők indokolják: Az önkormányzat a helyi közösséghez közel van, így érzékenyebb a helyi problémákra (szubszidiaritás elve). Kiterjedt szolgáltató-rendszer működtetője. Az erőforrások egyik legnagyobb felhasználója. A piacot befolyásoló erő. Példakép más szervezetek számára. Információszolgáltató. Támogató. Hálózatműködtető (networker). Lobbizó és az általános megegyezést segítő fél