TARTALOMJEGYZÉK ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI FÕIRÁNYOK...20

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT...3 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ...3 A BME (IT)² IRÁNYÍTÓ TESTÜLETE...6 TUDOMÁNYOS TANÁCS...6 A KONZORCIUM BEMUTATÁSA...7 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS...9 MENEDZSMENT...10 MINÕSÉGPOLITIKA...10 K+F PROGRAMOK...11 I. FEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN ÉS KERETRENDSZER PROGRAM...13 II. ELOSZTOTT ÉS BEÁGYAZOTT RENDSZEREK PROGRAM...15 III. IT BIZTONSÁG ÉS MINÕSÉG PROGRAM...17 IV. EMBER-GÉP KAPCSOLAT PROGRAM...19 ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI FÕIRÁNYOK e-dokumentum FÕIRÁNY Tartalom, dokumentum konverziók /1.2 részfeladat/ Dokumentum-menedzsment /1.2 részfeladat/ Hitelesség, minõségvizsgálat /2.1 részfeladat/ KÖZTESRÉTEG, TUDÁSBÁZIS ÉS GRAFIKAI ALKALMAZÁSOK FÕIRÁNY Térinformatikai adatbázisok /2.1. részfeladat/ Közlekedési logisztika /3.6 részfeladat/ Belvédelmi algoritmusok /3.6 részfeladat/ Valós idejû képfeldolgozás /4.5 részfeladat/ e-biztonságfejlesztés FÕIRÁNY IT minõséglaboratórium /1.2 és 3.4 részfeladat/ Tûzfalak minõsítése /3.6 részfeladat/ Naplózás és naplóelemzés /3.6 részfeladat/ Virtuálisan zárt hálózatok /3.4 részfeladat/ GRID ÉS BIZTONSÁGI LABOR FÕIRÁNY Elosztott, kiterjesztett fájlrendszerek /4.2 részfeladat/ Grid rendszerek ipari alkalmazása /4.2 részfeladat/ IT Biztonsági labor /3.4 és 3.6 részfeladat/...59 PUBLIKÁCIÓK...61 A BME (IT)² MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓJA...63 INDIKÁTOROK...65 FINANSZÍROZÁS...66 RÖVIDITÉSEK...67

3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Dr. Risztics Péter Károly egyetemi docens a BME (IT)² igazgatója A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont stratégiai célja a Mûegyetem és az ipari partnereink kifejezetten pozitív hagyományait folytatva, a régió - szélesebb kontextusban a magyar gazdaság - versenyképességének fokozása, a termékek és szolgáltatások tudástartalmának emelése, tudásigényes munkahelyek teremtése, a technológia-intenzív kis- és közepes vállalkozások számának és profitabilitásának növelése az információtechnológia és alkalmazásai területén. A stratégiai cél elérésének közvetlen eszközrendszere az ipari partnerekkel együtt kialakított K+F programok eredményeinek konkrét alkalmazásfejlesztési projektekben megvalósuló piaci/gazdasági hasznosítása. A közösen kialakított, összefüggõ és fókuszált K+F programok új tudományos eredményeket, értéknövelt alkalmazásokat (termékeket és szolgáltatásokat), jelentõs piaci hasznosulást eredményeznek, a Tudásközpont részvevõinek bevételt termelnek, és ezzel üzletileg hozzájárulnak a Tudásközpont mûködése hosszú távú finanszírozásának megalapozásához is. A Tudásközpont munkájának a kutatás-fejlesztés és innováció elõsegítésén túlmutatóan közvetlen és közvetett hatása van az egyetemen folyó oktatásra, képzésre. A BSc, MSc és PhD képzésben résztvevõ hallgatók bevonása a Tudásközpont munkájába közvetlen tapasztalatszerzést és friss, releváns ipari gyakorlati ismerteket biztosít a hallgatóknak. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontban BME (IT)² az egyetem és ipar együttműködése kettős célt szolgál: egyrészt kutatás-fejlesztés igényes, szellemi értéknövelt termékeket és szolgáltatásokat hoz létre a komplex információtechnológiai rendszeralkalmazásokhoz, másrészt működő innovációs automatizmusok és üzleti modellek kialakításával, valamint gyakorlati alkalmazásával kiszélesíti az egyetemi-ipari együttműködést, továbbá hosszabb távon megalapozza annak önfenntartó működését. A BME (IT)² a K+F programok eredményeit négy (termék- és szolgáltatás-orientált) alkalmazási főirányban, valamint az azokból induló termékfejlesztésekben hasznosítja. Az innovációs célok érvényesítése érdekében a szervezeti és működési rendet elsősorban az alkalmazásfejlesztési projekteknek megfelelően alakította ki és működteti:

4 Az alkalmazásfejlesztési portfolió célkitűzései: 1. e-dokumentum Tartalom, dokumentum konverziók Hitelesség- és minőségvizsgálat Dokumentum-menedzsment A projektek az ipari partnerek termékeihez kapcsolódnak, és az elméleti eredmények beépítésével a meglévő modulok korszerűsítésére, új modulok kifejlesztésére irányulnak. A projektcsoport az elsődleges alkalmazási és kísérleti terepe a fejlesztési módszertanok és keretrendszerek területén folyó kutatásnak, és egyben meghatározza a keretrendszer aktuális továbbfejlesztési irányát. Az e-dokumentumkezelés feltárt műveletkészletére építő alkalmazások hatékony generálására alkalmas, modell alapú módszertan, keretrendszer és technológia maga is értékesíthető termékké válik. 2. Köztesréteg, tudásbázis és grafikai alkalmazások Közlekedéslogisztika Térinformatikai adatbázisok Belvédelmi algoritmusok Valós idejű képfeldolgozás Az informatikai biztonság az egyre kifinomultabb informatikai támadások miatt tudományos megalapozású megoldásokat igényel. Az e-biztonságfejlesztés során olyan eljárások és eszközök kifejlesztése történik, melyek védenek az intézményen belüli információkiszivárogtatás ellen, képesek a nagyméretű hálózatokból érkező státuszjelentéseket feldolgozni és kezelhetővé tenni, illetve végponttól végpontig biztonságos kommunikációt kialakítani a nem biztonságos hálózati környezetben. Az új eljárások fejlesztése mellett azok bizonyított biztonságára is figyelemmel kell lenni. A biztonsági laborban az új termékek Common Criteria módszertan szerinti felkészítése, illetve a meglévő termékek informatikai biztonsági analízise és tanúsítása valósul meg. 4. GRID és biztonsági labor Elosztott, kiterjesztett fájlredszerek Grid rendszerek ipari alkalmazása IT biztonsági labor A hálózati technológiák rohamos fejlődésével megteremtődött annak az igénye és lehetősége, hogy az igen nagy kapacitású tárolókat GRID erőforrásként használják. A távoli hálózati kapcsolatok azonban a korlátozott sávszélesség mellett jelentős késleltetéseket okoznak, mely megnehezíti az elosztott állományrendszerek tervezését. A nagy, elosztott, skálázható fájltároló rendszerek használatában, konfigurálásában kialakítunk egy kurrens, hazánkban még nem létező tudásbázist. A szolgáltatásorientált cégek/cégcsoportok gyakran kényszerülnek együttműködésre akár a piaci racionalitást felismerve önszántukból, akár jogszabályi kötelezettség miatt. Ilyenkor például a közös forgalmi és elszámolási feladatok végrehajtása céljából meg kell teremteni információs rendszereik együttműködésének feltételeit, interoperabilitását. A megoldás egy alkalmas logikai funkciókat megvalósító és szolgáltatásokat nyújtó köztesréteg kialakítása. Ehhez el kell végezni a szükséges folyamat- és rendszeranalíziseket, és meg kell határozni a szolgáltatók rendszereiben a szükséges adatexport és -import funkciókat. A kezdeti eredmények alapján reális cél egy általánosan alkalmazható, felhasználóbarát grafikus felületen paraméterezhető interoperabilitási keretrendszer kialakítása. A képszintézis területén a nagy feldolgozó-képességet igénylő feladatok (esetünkben a globális illuminációs megjelenítés és a térfogat-vizualizáció) egyik nehézsége a feladatok egymástól függetlenül végrehajtható részekre történő particionálása, valamint a részeredmények kompozitálása. A számítások áttekinthető megjelenítése világszerte nem megoldott. A nehézséget az óriási (sok Giga- vagy Terrabájtos) eredményhalmaz grafikus ábrázolása jelenti, minthogy igénye messze meghaladja egy grafikus eszköz tárolási, feldolgozási és megjelenítési képességeit. Projektünk erre a problémára dolgoz ki megoldásokat az ipari partner eszközbázisán. 3. e-biztonságfejlesztés IT minőségi labor Naplózás és naplóelemzés Virtuálisan zárt hálózatok Tűzfalak minősítése A GRID technológiák felhasználásával olyan algoritmusok és módszerek (pl. a BME-n kifejlesztett Párhuzamos Hibrid Algoritmus - PHA) is alkalmazhatóvá válnak, melyekre feldolgozó-képesség hiányában korábban gondolni sem lehetett. Ezek az algoritmusok merőben új úton állítják elő az ún. peremérték problémák megoldását. A kifejlesztett PHA algoritmus alkalmazási tapasztalataira építve, egy könnyen konfigurálható, a feszített hídgerendák méretezését segítő szolgáltatást fejlesztünk ki, valamint megmutatjuk annak gyakorlati hasznosítását. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testületek és az operatív menedzsment feladatairól, jogairól, kötelezettségeiről. A menedzsment az Irányító Testület által jóváhagyott kutatási, fejlesztési és innovációs munkatervben rögzített feladatok projektekben történő megvalósítását irányítja. A BME (IT)² működési területét az egyik belső egyetemi partner, a BME Informatikai Központ biztosítja. Az egyetemi-ipari együttműködéshez szükséges infrastruktúra- és eszközfejlesztések, beruházások, terület- és munkahelyfejlesztések biztosítják a projektek megvalósításához az optimálisnak mondható feltételeket. A menedzsment folyamatleírásokkal, belső ügyrendekkel részletesen szabályozta

5 Egy új alkalmazás (amely szolgáltatásként üzemel a Volánbusz Zrt. honlapján), és egy prototípus alkalmazás a köztesréteg, tudásbázis területen (Menetrendkezelési és jegyelővételi internetes rendszer, és EGOV-GSDI (E-Government GeoSpatial Data Infrastrukture) ArcGIS Data Interoperability technológián). Jelentős nemzetközi publikációk grafikai alkalmazások és az IT biztonságfejlesztés területén (11 nemzetközi, 14 hazai publikáció, és 5 konferencia előadás). Új megközelítésű Ethical Hacking módszertan kidolgozása, és a szolgáltatás elindítása (ethack.it2.bme.hu). a BME (IT)² pénzügyi és adminisztratív működési rendjét, a fejlesztési projektek irányítási és ellenőrzési módját, eljárásait. A pénzügyi és adminisztratív feladatokat a Titkárság, a projektek belső folyamatainak követését, adminisztrálását a Projektiroda látja el. A Tudásközpont az MSZ EN ISO 9001:2001 alapú minőségirányítási rendszer alapján működik, ennek megfelelően 2007-ben is megerősítést nyert a korábban már auditált minőségirányítási rendszerünk. A Tudásközponton belül létrehoztuk az egyetem és az ipar zökkenőmentes együttműködése biztosításához hazánk első egyetemi-ipari, informatikai, információtechnológiai kutató, fejlesztő és innovációs műhelyét, melyben az alapító műegyetemi szervezeti egységek kutató-fejlesztői, valamint az informatikai ipar multinacionális, illetve kis- és közepes vállalatainak szakértő munkatársai, összesen kutatófejlesztő dolgozik együtt folyamatosan. A BME (IT)² K+F+I műhely a tényleges és folyamatos együttműködés terepe, melyben az ipari partnerek közvetítik a piac innovációs igényeit, az egyetemi szakemberek biztosítják a legkorszerűbb módszertanokat, a modell-alapú, technologizált fejlesztési keretrendszereket, a szoftvergyártósort, és együtt történik a technológia- és alkalmazásfejlesztés konkrét implementációja. Kutatási-fejlesztési tevékenységünk termékekben és szolgáltatásokban manifesztálódott eredményeit a jelentés alkalmazásfejlesztési projektjeiről szóló fejezetében részletesen ismertetjük, illetve az indikátortáblázatban összegyűjtöttük. E helyütt azonban megemlítjük azokat az eredményeinket, melyeket különösen fontosnak tekintünk a második munkaszakaszban: Több jelentős grafikai alkalmazás; ParcompMark alkalmazás a benchmark rendszer továbbfejlesztett változata, TextureVR textúra alapú elosztott 3D vizualizációs program, RTPara izofelületazonosító 3D vizualizációs program, SDSS megjelenítő az SDSS adatbázist valós időben bemutató program. MVCN protokoll és technológia alkalmazása Asterix telefonközpontnál, ezzel biztosítva a biztonságos, titkosított telefonos kommunikáció lehetőségét. Új tranzakció alapú szinkronizációs eljárás kifejlesztése HP SFS környezetben. Külföldi Grid projektekkel együttműködve, megszerveztük a év legnagyobb európai Grid konferenciáját, több mint 600 résztvevővel. Az SDX digitális aláírási architektúra SOA környezetben történő alkalmazása, kliens oldali Windows Workflow Foundation alapú vezérlésének implementálása. Az orvosi látleletek feldolgozását támogató FX kódnevű termékcsalád kliens alkalmazásaihoz egy közös kliens applikációs keretrendszer kialakítása. A szoftverminőségi metrikák kezelésének általános keretrendszere az ISO 9126 szerinti termék alapú minősítéshez. Aspektus-orientált, metamodell alapú kódgenerátor prototípusa. Off-line aláírás eredetiségvizsgálatra prototípusalkalmazás kifejlesztése (Autograph 2.0). Az egyetemi-ipari együttműködés K+F programjainak eredményeivel korszerűsítettük jelentős hallgatói létszámokkal érintett tantárgyakat (13 tantárgy, 2195 hallgató). A BME (IT)² tevékenysége első három évében, az inkubációs szakaszban, jelentős részben közösségi forrásokra támaszkodik. Eredményes működését azzal igazolhatja, ha megalapozza hosszú távú, rentábilis működését, és hozzájárul össztársadalmi célok megvalósulásához. Ennek megfelelően a BME (IT)² részt vesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv olyan konkrét stratégiai céljai megvalósításának elősegítésében, mint a gazdasági versenyképesség növelése, az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a kis- és közepes vállalatok jövedelemtermelő képességének növelése. Adottságainak megfelelően, az oktatáson és képzésen keresztül elősegíti az innovációs potenciál fejlesztését, és szakmai kompetenciájának megfelelően közreműködik a közszolgáltatások korszerűsítésében, az elektronikus közigazgatási rendszer kialakításában. A Zorp tűzfal Common Criteria minősítésre való felkészítése.

6 A BME (IT) ² Irányító Testülete A Tudásközpont általános irányítását az Irányító Testület látja el. A Testületbe az Egyetem, illetve az ipari konzorciumi tagok három-három tagot delegálnak. A Testület elnöke a BME rektora. Dr. Molnár Károly egyetemi tanár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora az Irányító Testület elnöke Dr. Detrekői Ákos egyetemi tanár, akadémikus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke K. Szabó Imre a Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója Dr. Péceli Gábor egyetemi tanár, tanszékvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja Dr. Reszler Ákos Nuance-Recognita Zrt. vezérigazgatója az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz) tiszteletbeli elnöke Dr. Risztics Péter Károly egyetemi docens a BME (IT)² igazgatója Tankó Zoltán A Magyar Telekom Nyrt. Vezérigazgató - helyettese, A T-Systems vezetője Tudományos tanács A Tudományos Tanács véleményezi a Tudásközpont kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, valamint a kutatásfejlesztési projekteket, és elősegíti annak megvalósítását. Folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a projektek tudományos eredményeit, publikációit. Dr. Arató Péter a Tudományos Tanács elnöke, akadémikus egyetemi tanár, tanszékvezető (BME) Dr. Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár, tanszékvezető (BME) Haraszti Attila a Hewlett-Packard Magyarország Kft. Szakértői Központ vezetője Dr. Kondorosi Károly egyetemi docens (BME), a BME (IT)² tudományos igazgatóhelyettese Kuthy Antal az E-Group Kft. ügyvezetője, az Informatikai. Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnökségi tagja Lukács Lajos a DSS Consulting Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Vajk István egyetemi docens, tanszékvezető (BME) Zelenák János a Secfone Kft. fejlesztési igazgatója

7 KONZORCIUM BEMUTATÁSA 1. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A BME hivatásának tekinti az erõs alapképzésre épülõ differenciált, több szintû, minden szintjén megvalósuló minõségi oktatást, elitképzést, kutatást és mûszaki fejlesztést. Az Egyetem hagyományainak megfelelõen az oktatásban biztosítja az elmélet és a gyakorlat egységét, vagyis a magas szintû elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. Az Egyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetõjeként a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, mûszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minõség-biztosítást. A BME (IT)² K+F projektjeinek sikeres végrehajtásához stabil bázist jelent az Egyetemen meglévõ széleskörû, magas színvonalú kutatási tudásbázis. A Tudásközpontban jelenleg zajló K+F projektek szakmai területébõl adódóan szoros kapcsolat épült ki a BME (IT)² és a BME Informatikai Központ, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke (AAIT), az Irányítástechnika és Informatika Tanszéke (IIT), az Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéke között (SZT). Emellett mind a VIK, mind a többi kar egyes, a célkitûzések szempontjából fontos, szakterületeken kutatás-fejlesztési referenciákkal és kompetenciával rendelkezõ tanszéki kutatócsoportjai is közremûködnek a munkában. 2. Balabit Kft. A BalaBit IT Security Kft. a legmagasabb igényeket kielégítõ különleges hálózatbiztonsági megoldásokat gyártó, teljes mértékben magyar tulajdonú fejlesztõ vállalat. A BalaBit az egyetlen közép-európai tûzfal gyártóként meghatározó szereplõje a magyar piacnak. A cégnek ügyfelei vannak számos európai országban, Észak-Amerikában és Ausztráliában. A BalaBit IT Security Kft. elkötelezett híve és követõje a nyílt szabványoknak, aktív tagja a nyílt forráskódú közösségnek. A vállalat legjelentõsebb open source projektje a syslog-ng rendszernaplózó szoftver, ami a világ legelterjedtebb alternatív syslog megoldása UNIX/Linux rendszereken. 3. DSS Consulting Kft. A DSS Consulting Kft ban alakult, stratégiai szakterülete az adatbányászati kutatás-fejlesztés. A cégnél kiemelkedõ színvonalú fejlesztõ mûhely alakult ki, ahol eszköz-független, algoritmus - és módszertan szintû fejlesztés folyik. A projektek és fejlesztések között szoros az összefüggés. A cég szakembereinek elméleti ismeretei, kutatásaik eredményei a gyakorlatban megismert problémák megoldására alkalmazható. A cég - jelentõsebb, gyakran egyetemi partnerek bevonásával megvalósított kutatásainak eredményeképpen - önálló intelligens alkalmazások fejlesztését is megvalósította, illetve valósítja meg folyamatosan. Így jöttek létre a cég olyan termékei, mint például a Bayes Generation bayes háló alapú adat- bányász eszköz, az AutoGraph dinamikus aláírás-ellenõrzõ eszköz, a WebWatch Web-elemzõ rendszer. Számos további területen (például bioinformatika) is végeznek kutatásokat, melyekhez különbözõ pályázati programokban nyertek uniós és állami támogatást. 4. E-GROUP- Services Kft. Az E-GROUP innovatív, magas üzleti értéket termelõ informatikai alapú üzleti megoldásokat és termékeket kutat, tervez, fejleszt, integrál, vezet be, képvisel és üzemeltet ügyfelei és partnerei számára. A védett, nagy üzleti értéket képviselõ tranzakciók és dokumentumkezelési eljárások és azt támogató informatikai tranzakciós, dokumentum kezelõ és információ védelmi megoldások és termékek specialistája, megfelelve a törvényi elõírásoknak, nemzetközi szabványoknak. A cég letisztult termék, portfolió és technológiai irány hármas skáláján többek között megtalálható az edox irat és dokumentumkezelõ-, Transform hiteles és biztonságos ûrlap és dokumentumkezelést biztosító-, DocMark nyomtatott dokumentumvédelmi rendszere is. Az E-GROUP a 2001 XXXV. Elektronikus Aláírási Törvényt követõen kifejlesztett egy innovatív dokumentumhitelesítési és elektronikus aláírási technológiát - Signed Document expert, SDX -, amely januárban Magyarországon elsõként megkapta a minõsített elektronikus aláíró alkalmazás címet. A megoldás sikerét és értékét jelzi, hogy a technológia azóta alkalmazásplatformmá érett és számos új terület iniciátorává vált. 5. ESRI Magyarország Kft. Az ESRI Magyarország Kft. (eredetileg Geocomp néven) 1989-ben alakult vegyes (amerikai-magyar) tulajdonú társaság, melynek célja és alapvetõ feladata a GIS szoftver világpiacon vezetõ ESRI (Environmental Systems Research Institute) termékeinek és kultúrájának magyarországi terjesztése. Cégük az ESRI kizárólagos magyarországi disztribútora. Az ESRI Magyarország

8 Kft. a térinformatika (GIS) területén nyújt komplett szolgáltatásokat, vállalkozva a határterületi és rendszerintegrációs projektek megvalósítására is. Az ESRI Magyarország Kft. nagyméretû, alapvetõen térinformatikai alapú szoftverrendszerek készítésére, integrálására szakosodott vállalat. A cég profiljába tartozik minden olyan tevékenység, ami a térinformatikához - és az ESRI termékeihez - kapcsolódik, beleértve a kereskedelmi, szoftvertámogatási, oktatási (általános és speciális), rendszerelemzési, rendszerfejlesztési, adatbázis építési - térkép és alapadat elõállítás is - területeket. 6. Hewlett-Packard Magyarország Kft. A HP különféle magánfelhasználói és üzleti informatikai termékek, technológiák, megoldások és szolgáltatások vezetõ nemzetközi szállítója. A vállalat kínálata az informatikai infrastruktúra, a személyi számítástechnika, a nagyvállalati informatika, a globális szolgáltatások valamint a képalkotás és a nyomtatás piacait fogja át. A HP piacvezetõ a hibatûrõ szerverek, a UNIX, a Linux, a Windows szerverek, a tárolóeszköz megoldások, a rendszermenedzsment szoftver, a képalkotás és nyomtatás valamint a személyi számítógépek területén, továbbá meghatározó piaci szereplõje a rendszerintegrációs szolgáltatások piacának. A több mint 178 országban jelen lévõ vállalat, a HP-Compaq egyesülést követõen a vállalat több mint egymilliárd felhasználót szolgál ki öt kontinensen. A kutatásra és fejlesztésre elkülönített évi 3,9 milliárd dollár biztosítja a HP termékek és megoldások innovatív, ügyfélbarát jellegét. Az informatikai szolgáltatások területén Magyarországon a HP piacvezetõ, Európában pedig a második legerõsebb szervezetet mûködtetõ cég. A HP Magyarország szerepvállalásának eredményességét számos elismerés igazolja: az üzleti kiválóságot díjazó Nemzeti Minõségi Díj, Üzleti Etikai Díj, Innovációs Díj, illetve az oktatásügy támogatását elismerõ Kármán Tódor Díj. 7. Megatrend Informatikai Zrt. A Megatrend Informatikai Zrt. gazdasági társaságok, közigazgatási és államigazgatási szervezetek kiemelt gazdálkodási, irányítási és biztonsági folyamatait támogató információs rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére szakosodott. A Megatrend a gazdaság minden területén jelen van megoldásaival, meghatározó piaci részesedést ért el az élelmiszeriparban, egyedülálló termelésirányítási rendszerei segítségével napi több ezer termék kerül a vásárlók polcaira. Szakmaspecifikus integrált ügyviteli és termelésirányítási megoldások mûködnek a nehézipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, és a könnyûipar területén. Pénzügyi és számviteli rendszerei segítségével havi tízmilliárdos volumenû számlaértéket kezelnek biztonságosan. Információbiztonsági terméke államtitkokat, szolgálati, üzleti bank és egyéb titkokat véd. 8. Nuance-Recognita Zrt. A Nuance-Recognita Zrt novemberében kezdte meg mûködését (SzKI Recognita Rt. néven), és szoftverfejlesztéssel, ezen belül alapvetõen képfeldolgozási termékek, rendszerekés technológiák fejlesztésével foglalkozik. A Nuance- Recognita Zrt. a képfeldolgozás (Imaging), valamint a Speech and Language területen a piacvezetõk közé tartozó amerikai szoftverfejlesztõ Nuance Communications, Inc. (Burlington, MA, USA) leányvállalata. A Nuance a világ sok országában rendelkezik saját vállalattal, munkatársainak összlétszáma megközelíti a 3000 fõt, éves bevétele pedig a 600 millió $-t. 9. Secfone Kutatásfejlesztési Kft. A Secfone Kutatás-fejlesztési Kft. egy speciális virtuálisan zárt hálózati protokollt leíró szabadalom hasznosítására alakult 2004-ben. Az MVCN (Manageable Virtual Closed Network) kódnevû hálózat fejlesztésén túl a cég teljes körû saját fejlesztésû MVCN megoldással, szerver és végponti termékekkel jelenik meg a piacon. A Secfone Kft. nagy sikerrel mutatta be a CE- BIT 2005-ön az MVCN hálózatot, majd a CEBIT 2006-on az elsõ MVCN hálózati végpontot, a teljes egészében saját fejlesztésû Secbox nevû készüléket. A Secfone Kft. további célja a technológia bemutatása és népszerûsítése, a termékpaletta bõvítése, valamint a SecBox funkcionalitásának, felhasználhatóságának bõvítése, és további alkalmazott MVCN eszközök fejlesztése. Ennek érdekében folytat kutatásokat és fejlesztéseket meghatározott célterületeken (teljesítménynövelés, mobilkommunikáció, videoátvitel, IP alapú hangátvitel, stb). 10. T-Systems Hungary Kft. Magyarországi jelenlét kezdete: 1994, a cég elsõ neve: Unisoftware Kft., márciusától a cég neve T-Systems Hungary Kft. Komplett infokommunikációs megoldásokat tervez, fejleszt és vezet be. Tevékenységi köre a projektmenedzselésen túl felöleli az informatikai rendszer életciklusának valamennyi elemét. A tanácsadástervezés, az implementációs szolgáltatás, a fejlesztés, a rendszerintegrálás, és a kész rendszerek üzemeltetése - akár outsourcing keretében - egyaránt szerepel a cég portfoliójában. Az anyavállalattal (T- Systems International GmbH) fennálló szoros együttmûködésnek köszönhetõen a T-Systems Hungary Kft. nem csupán a saját erõforrásaira, hanem egy nemzetközi infokommunikációs szolgáltató vállalat tapasztalataira, szaktudására és emberi erõforrásaira is építhet.

9 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Verőcei Csilla Krisztina irodavezető Dr. Risztics Péter Károly igazgató Dr. Kondorosi Károly tudományos igazgatóhelyettes Jankovits István fejlesztési és szolgáltatási igazgatóhelyettes Bacsa László innovációs és marketing igazgatóhelyettes Szabó Péter projektiroda-vezető Dr. Charaf Hassan projektigazgató e-dokumentumok Jankovits István projektigazgató Köztesréteg, Tudásbázis és Grafikai Alkalmazások Dr. László Zoltán projektigazgató e-biztonságfejlesztés Dr. Szeberényi Imre projektigazgató GRID és Biztonsági labor Fóris Tibor Tartalom, dokumentum konverziók Balássy György Dokumentummenedzsment Albert István Hitelesség- és minőségvizsgálat Jankovits István Közlekedéslogisztika, Térinformatikai adatbázisok Dr. Szirmay- Kalos László Valós idejű képfeldolgozás Szigeti Szabolcs Belvédelmi algoritmusok Dr. László Zoltán IT minőségi laboratórium Szigeti Szabolcs Naplózás és. naplóelemzés Bacsa László Virtuálisan zárt hálózatok Szabó Áron Tűzfalak minősítése Dr. Szeberényi Imre Elosztott, kiterjesztett fájlrendszerek Szigeti Szabolcs IT biztonsági labor Dr. Domokos Gábor GRiD rendszerek ipari alkalmazása

10 MENEDZSMENT Dr. Risztics Péter Károly igazgató Dr. Kondorosi Károly tudományos igazgatóhelyettes Jankovits István fejlesztési és szolgáltatási igazgatóhelyettes Verőcei Csilla Krisztina irodavezető Szabó Péter projektiroda-vezető Bacsa László innovációs és marketing igazgatóhelyettes MINÕSÉGPOLITIKA 10 A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont (BME (IT)²) legfontosabb célkitûzése olyan egyetemi-ipari együttmûködések kialakítása, amelyben kiemelkedõ kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység folyik, és ezek erõsítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlõdését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. Feladatait a vonatkozó jogszabályoknak, a mûködési elõírásoknak és a megkötött szerzõdéseinek megfelelõen, tudatos és szervezett tevékenységgel, a partnerek igényeinek és elvárásainak maradéktalanul megfelelve teljesíti. Célkitûzéseink megvalósulásához az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványnak megfelelõ minõségirányítási rendszert alkalmazunk. A minõségbiztosítási feladatokat meghatározott jogkörrel rendelkezõ minõségirányítási vezetõ látja el. A vezetõség minõség iránti felelõsségével és elkötelezettségével érvényesíti követelményeit, és az azoknak való megfelelést várja el a BME (IT)² minden munkatársától és partnerétõl. A BME (IT)² a minõségi technológia- és alkalmazásfejlesztési eredmény eléréséhez elengedhetetlennek tartja, hogy munkatársai magas szintû és naprakész tudással rendelkezzenek, ezért megköveteli és támogatja a folyamatos képzést és önképzést. Munkatársaink szakmai felkészültségét, fejlõdését, teljesítményét nyomon követjük. Minõségirányítási rendszerünk kulcskérdése az elvárt minõség teljesítése, ezért szakembereink mellett szállítóinktól, partnereinktõl is megköveteljük a megbízások színvonalas és pontos teljesítését. Szállítóinkat, partnereinket ennek érdekében folyamatosan felügyeljük, és teljesítéseik alapján értékeljük. Elsõsorban azokkal kívánunk hosszú távon együttmûködni, akik azonosulnak minõségirányítási törekvéseinkkel. A folyamatos fejlõdés érdekében feltárjuk folyamatainkban az eltéréseket, és intézkedéseket teszünk azok, valamint az eltérést kiváltó okok megszüntetésére. Gondoskodunk arról, hogy munkatársaink és partnereink megismerjék, megértsék, munkájukban érvényesítsék minõségpolitikánkat és minõségirányítási követelményeinket, valamint, tudatában legyenek tevékenységük fontosságának és szerepüknek a minõségcélok elérésében. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy munkatársaink természetes igényévé váljon a minõségi munkavégzés, a kezdeményezés a minõség javítására, melyhez minden feltételt biztosítunk számukra.

11 K+F PROGRAMOK A Tudásközpont kutatási-fejlesztési programját arra a helyzetértékelésre alapozta, amely szerint az informatika és információtechnológia kisebb mértékben épült be a társadalom mûködésébe, mindennapi életünkbe, mint az a terület tudományos-technikai színvonala alapján lehetséges lenne. A két legfontosabb ok: Az alkalmazások nem igazodnak eléggé a felhasználói igényekhez. Részint, mert nincsenek kialakult, közmegegyezéses domain-modellek, ezek hiánya nem is tudatosul, sõt az ebbõl adódó problémák az informatikai rendszer hibájának tûnnek, részint, mert a rendszerek kezelése nehézkes, nem illeszkedik a munkafolyamatokhoz, a használati körülményekhez, és feleslegesen terheli a felhasználót. Az informatikai rendszerek biztonsága és minõsége nem kielégítõ. A rendszer leállásai lényeges funkciók kiesését, fontos adatok elvesztését okozzák, a biztonsági rések sebezhetõvé teszik a felhasználót. Kevés a támogatás a biztonságos üzemeltetéshez, hiányoznak a csatlakozási pontok más rendszerekhez, a probléma-térben egyszerûnek tûnõ módosítások csak bonyolult fejlesztéssel oldhatók meg. Ezért a BME (IT)² szakmai munkáját arra fókuszálja, hogyan lehet olyan informatikai rendszereket adni a felhasználók kezébe, amelyekkel elégedettek, és amelyeket valóban hatékonyan tudnak használni. Egy informatikai fejlesztési projekt általában az informatika több részterületének ismeretét igényli. Ugyanakkor ezek a területek önállóan kutathatók, és a felhalmozott ismeret sokféle alkalmazási területen hasznosítható. A konzorciumban együtt van jelen az információtechnológia több területének szakértõje, és miközben egymásra épülõ kutatási programokat tudnak végrehajtani, egy nagyon széles alkalmazási spektrumot tudnak kiszolgálni. Az elsõ évben, 2006-ban, kialakított mûködési rend szerint a Tudásközpont munkáját kutatási programok és alkalmazásfejlesztési projektek keretében végzi. A kutatási programok szakmai logika szerint szervezettek és hosszú távra stabil keretet adnak a munkának. Egy-egy szakmai fõirányban a kutatást programvezetõ irányítja. Az alkalmazásfejlesztési projektek konkrét termék, szolgáltatás kifejlesztését célozzák, és így általában egy-egy ipari partnerhez kötõdnek. Felhasználják a kutatási programok eredményeit, ugyanakkor új kutatási feladatokat generálnak. Idõszakosak, a projektekre jellemzõ idõ- és erõforráskorlátok között hajtandók végre. Az alkalmazásfejlesztési projekteket szakterületi és szervezési szempontok mérlegelésével alkalmazásfejlesztési fõirányokba rendeztük, amelyeken belül az oda tartozó projekteket egy-egy projektigazgató fogja össze. A kutatási programok és az alkalmazásfejlesztési fõirányok kapcsolatát a vezetõi összefoglalóban látható mátrix ábrázolja, megmutatva, hogy a kutatási fõirányok tudományos eredményei több projektbe beépülnek és a projektek több fõirány eredményeire támaszkodnak. A tudásközpont szervezeti hierarchiáját a projektszerkezetnek megfelelõen építettük fel, hiszen a projektek költség- és idõkorlátos fejlesztési feladatai feszes irányítást igényelnek. A kutatási programokat egy második, mellérendelt, inkább koordinációs eszközöket alkalmazó szervezeti csatornán (Tudományos Tanács, tudományos igazgatóhelyettes, programvezetõk, Tudományos Fórum) mûködtetjük. Ennek a mûködési módnak megfelelõen ebben a fejezetben a kutatási programok célkitûzéseit és a beszámolási idõszak (2007.) fontosabb tevékenységeit ismertetjük, és megmutatjuk a programok kapcsolatát az alkalmazásfejlesztési projektekkel. A konkrét eredményekre (publikációk, dokumentumok, termékek, szolgáltatások, amelyekbe az eredmények beépültek) a projektek ismertetésekor térünk ki. A 2007-es tevékenység általános jellemzõiként a következõket emelhetjük ki: Az komplex információs rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének számos gyakorlati terepe közül a legjelentõsebbek egyike az elektronikus közigazgatás, közszolgáltatás. A Tudásközpont nem véletlenül emelte ki már stratégiai céljai kijelölésekor ezt az alkalmazási területet. Társadalmi aktualitásánál és átfogó jellegénél fogva a közigazgatás egyrészt kitûnõ alkalmazási terepet kínál a kutatási programok (elsõsorban a Fejlesztési módszertan és keretrendszer, az IT biztonság és minõség, valamint az Elosztott és beágyazott rendszerek integrációs vonulata), és az alkalmazásfejlesztések ( e-dokumentum, e-biztonságfejlesztés fõirányok, Térinformatikai adatbázisok, Közlekedéslogisztika, IT Biztonsági labor projektek) eredményeinek ötvözésére, másrészt az elért és dokumen- 11

12 Rendszerarchitektúra Az e-közigazgatási rendszer architektúrájának rögzítése egyrészt az interoperabilitás egyik feltétele, másrészt azonban a rendszer karbantartása, módosíthatósága, továbbfejleszthetõsége szempontjából is döntõ fontosságú. Fejlesztési módszertan, keretrendszer Egységesítése, a folyamatleírással és a rendszerarchitektúrával való összehangolása biztosítja a fejlesztések áttekinthetõségét, a fejlesztési eredmények hordozhatóságát, újrafelhasználhatóságát. tált eredmények megalapozhatják a konzorciumvezetõ BME közremûködését az e-közigazgatás kormányzati szintû szakmai koordinációjában. Emellett a valós, komplex feladatokon bemutatott kutatási eredmények az oktatás színvonalát is jelentõsen emelik. A jelen beszámolási idõszak projektjeinek egy részét az elsõ év ötleteinek megvalósítására irányuló, talán kevésbé látványos, de elengedhetetlen fejlesztési munka jellemezte. Ugyanakkor több ötlet beérett, PhD dolgozat, beadott szabadalmak, rangos publikációk születtek, és a Tudásközpont jelentõs nemzetközi konferencia gazdája lehetett. A kutatási programok egyenkénti ismertetése elõtt egy közös, valamennyi program eredményeire építõ területet mutatunk be. Hangsúlyos szerepet kapott 2007-ben a Tudásközpont, és különösen annak egyik belsõ, egyetemi partnere, a BME Informatikai Központ tevékenységében a komplex információs rendszerek fejlesztésének és integrációjának kutatása, az eredmények alkalmazása a hazai e-közigazgatási fejlesztésekben. A kutatási programok eredményeire és az alkalmazásfejlesztési projektek tapasztalataira építve, célul tûztük ki egy koordinációs módszertan kidolgozását, amely alkalmas lehet az e-közigazgatási fejlesztési projektek konvergenciájának biztosítására. Projektmenedzsment Egységesítésével a fejlesztési projektek tervezése, követése és értékelése áttekinthetõvé, összehasonlíthatóvá válik, Fontosnak tartjuk emellett a koordinációs módszertan további két elemét: Létrehoztunk egy kísérleti rendszert, amelynek segítségével a folyamatleírásra, és a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) szerinti fejlesztésre ajánlott rendszerek vizsgálhatók, beleértve a két meghatározó technológiai platformon (JAVA,.NET) fejlesztett komponensek együttmûködését. A folyamatleírás, architektúra, fejlesztési módszertan tekintetében szakmai konszenzusra törekvõ együttmûködést kell biztosítani, amit a koordinálandó fejlesztési projektek által delegált szakemberekbõl és független szakértõkbõl álló rendszerfejlesztõ team mûködtetésével látunk megvalósíthatónak. A kísérleti rendszer máris lehetõvé tette, hogy néhány szállító SOA-fejlesztésre ajánlott rendszereit, valamint nyílt forráskódú megoldásokat vizsgáljunk meg. Célunk a vizsgálat minél teljesebbé tétele, és összehasonlító elemzés készítése. A kísérleti rendszer arra is módot adott, hogy kifejlesszünk és kipróbáljunk egy - az adatvédelmi jogszabályoknak minél inkább megfelelõ - autentikációs és adatkonszolidációs technikát. Meghatároztuk a koordináció fõ területeit, amelyek a következõk: Interoperabilitási követelmények, szabványok Az e-közigazgatás nagy alrendszerei megfelelõ, többszintû (technikai, szemantikai, szervezeti) interoperabilitási szabványok alapján képesek együttmûködni, amelyek karbantartása és publikálása speciális menedzsment-módszereket igényel. Biztonsági követelmények, szabványok A biztonság több dimenzióban értelmezendõ, és tudatos tervezést igényel mind az alkalmazott eszközök, módszerek, mind a mûködési környezet tekintetében. A szabványok kiválasztása és alkalmazása mellett minõsítési, tanúsítási rendszer kialakítása is szükséges. 12 Folyamatleírás A közigazgatás mûködése szabályozott ügyintézési folyamatokból áll. Egy-egy folyamat több intézményt, több alrendszert érinthet. Szükség van egységes leíró nyelvre, amelyik kiküszöböli az értelmezési bizonytalanságokat, lehetõséget ad a konzisztencia-vizsgálatokra, közös, újrafelhasználható részfolyamatok felismerésére, és akár közvetlen végrehajtása is lehetséges.

13 I. FEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN ÉS KERETRENDSZER PROGRAM Célkitûzés A kutatási program alapvetõ célja egy többrétegû, többdimenziós metamodellekre alapozott fejlesztési módszertan az M(LD)M (MultiLayered and Dimensional Metamodel) kidolgozása és az erre alapozott fejlesztõi keretrendszer kialakítása. A módszertannal és keretrendszerrel minél inkább meg kívánjuk közelíteni az ideális, varratmentes fejlesztési technológiát, amelyben a követelmények és a modellek, valamint a modellek és a forráskód között húzódó, ma még jelentõs fogalmi és technológiai rések eltüntethetõk, vagy legalább nagymértékben csökkenthetõk. A tervezett keretrendszer moduláris, az egységes metamodellek alapján szakterületi (domainspecifikus) plugin modulokkal bõvítendõ, majd ezt követõen az adott terület konkrét feladataira gyors és hatékony alkalmazásfejlesztést tesz lehetõvé. Megoldásra vár az öröklött kódok beillesztése, azaz a jelentõs értéket képviselõ, korábban és más módszertani alapokon fejlesztett, használatban lévõ, jól bevált programok beépítése a modell alapú módszertannal és eszközökkel fejlesztett rendszerekbe. A fentiekbõl olyan kutatási részfeladatok is következnek, mint a domainspecifikus modellezés módszereinek kialakítása és a projekthez kapcsolódó szakterületek modellezése (pl. dokumentumkezelés, közlekedéslogisztika, településüzemeltetés stb.), az információmenedzsment algoritmusainak kidolgozása és eszközeinek kifejlesztése, adatbányászati algoritmusok kidolgozása a fejlesztés és üzemeltetés során keletkezõ adatok szisztematikus elemzésére, és erre alapozottan minõségi jellemzõk, minõsítési kritériumok kidolgozása. Forráskód-modellek és metamodell-alapú transzformációk kidolgozása az öröklött kódok kezelésére, compiler-generátor technológia kidolgozása, refaktorálási megoldások keresése. Teljesítményelemzésre és egyéb minõségi paraméterek kezelésére alkalmas metrikák és információ-mendzsment technikák kidolgozása. Az eredmények több alkalmazásfejlesztési projektre jelentõs hatást gyakoroltak. Külön kiemelendõ az e-dokumentum fõirányban közremûködõ ipari partnereinknél a közös munka eredményeként jelentkezõ módszertani fejlõdés. Ez alapozta meg például, hogy az egyik ipari partnerünk, a Nuance-Recognita jelentõs fejlesztési feladatokat kapott amerikai anyacégétõl egy nemzetközi projektben. Az elsõ éves tapasztalat alapján megállapíthatjuk, hogy a módszertan és keretrendszer a várakozásainknak megfelelõ eredményeket hozott (fejlesztési hatékonyság, átlátható, kézbentartott fejlesztés, egységes módszertan, olvasható kódok stb.). Célok a második munkaszakaszban A kutatást az elsõ szakaszban megfogalmazott feladatok mentén terveztük folytatni, továbbá egy új, szintetizáló feladatot jelöltünk meg: tekintettel az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programjának és Elektronikus Közigazgatás Operatív Programjának (ÁROP, EKOP) aktualitására, célul tûztük ki módszertani eredményeink alkalmazását a heterogén, komplex információs rendszerek fejlesztésére és integrációjára. Az elsõ munkaszakasz eredményeinek összegzése Számbavettük a Tudásközpontban résztvevõ, a szakterületen tudományos elõzménnyel rendelkezõ belsõ egyetemi partnerek (AAIT, IIT, IK) meglévõ eredményeit, és kialakítottuk a kutatásra vonatkozó munkamegosztást. A kiinduló helyzet elemzése alapján a kutatási programon belül a következõ fõ kutatási feladatokat jelöltük ki: Az e-dokumentum domain analízise, work-flow rendszerek dokumentumkezelésének elemzése, dokumentumkezelõ szoftverek fejlesztését támogató modulok specifikációja, plug-in szerû bõvítések tervezése az AAIT metamodell alapú keretrendszeréhez. A domain-analízis alkalmazása, domainspecifikus modellek kidolgozása térinformatikai és közlekedéslogisztikai területen 13

14 Tevékenységek, eredmények Az e-dokumentum területen a kutatás a digitális aláírás és a workflow-orientált dokumentumkezelés összekapcsolási lehetõségeinek vizsgálatával folytatódott. Az analízis eredményeként elkészült a digitális aláírást kliens oldalon kezelõ komponenskészlet specifikációja és implementációja. A fejlesztõi keretrendszer koncepciójához illeszkedõen kidolgoztuk a Windows alapú alkalmazásfejlesztések workflow és dokumentumkezelõ támogatását (Windows Workflow Foundation architektúra, motor, perzisztenciaszolgáltatás). Jelentõs újdonságként a magas szintû munkafolyamatok leírását, megfigyelését és felügyeletét megvalósító komponens funkcionalitását, interfészeit is meghatároztuk, és elkészítettük vastagkliens változatát. biztonság és minõség programhoz is kapcsolódóan az ISO 9126 szabványban definiált attribútumok egy részhalmazára dolgoztunk ki mérési eljárásokat, valamint a mérési folyamatot és az adatkezelést támogató keretrendszert. Megterveztük egy külsõ partner, a HNS Kft. szoftverén, valamint a Virtuálisan zárt hálózatok projekt keretében fejlesztett Secbox rendszeren elvégzendõ méréseket a kidolgozott eljárások és a keretrendszer használhatóságának igazolására. A mérések végrehajtására várhatóan a következõ munkaszakaszban kerül sor. Kiemelt szerepet kapott 2007-ben a komplex információs rendszerek fejlesztésének és integrációjának kutatása, amelyhez a kutatási program jelentõsen hozzájárult. A további domainek (térinformatika, közlekedéslogisztika) területén a modellek finomítása, továbbfejlesztése folyt a fejlesztés és implementálás visszacsatolt tapasztalatai alapján. Újabb eredmények születtek az öröklött kódok kezelésére kidolgozott, a forráskód modelljére alapozott módszerek és eszközök kutatásában. Aspektus alapú kódgenerátort fejlesztettünk ki, és bíztató eredményeket hozó kísérletet végeztünk egy intuitíven tervezett szoftverrendszer UML modellje és forráskódja ismeretében a tervezési aspektusok utólagos felismerésére. 14 Kísérletet tettünk a technológia funkcionális nyelvekre történõ kiterjesztésére. Kidolgoztuk az Erlang kódmodellt és elkészítettük egy Erlang refaktoráló prototípusát, amelyet valós modulokon bíztató eredménnyel próbáltuk ki. A minõségi attribútumok metrikáinak tekintetében az IT

15 II. ELOSZTOTT ÉS BEÁGYAZOTT RENDSZEREK PROGRAM Célkitûzés Az elosztottság és beágyazottság ma az informatikai rendszerek olyan megkerülhetetlen sajátosságai, amelyek speciális tervezési szempontok figyelembevételét igénylik. Az elosztottság egyrészt a rendszerek földrajzi kiterjedésébõl, másrészt a rendszerek tervezése során alkalmazott észszerû dekompozícióból következik. Az Internet jelenléte és dinamikus fejlõdése egyértelmûvé tette, hogy nagykiterjedésû, elosztott rendszereket az Internet technológiai bázisán célszerû fejleszteni, sõt a szervezetek zárt, virtuális hálózatának kialakításakor sem célszerû eltérni ettõl a technológiától. A hálózati technológiák fejlõdése révén - 15 havonként megduplázódik a sávszélesség - az elosztott és párhuzamos rendszerek a teljesítménynövelés és a virtuális szuperszámítógépek egyik fontos megvalósítási eszközévé váltak. Az elosztottság tudatos tervezése mellett a gyakorlatban sokszor ellentétes, integrációs folyamat eredményeként alakulnak ki elosztott rendszerek. Ebben az esetben a korábban önálló, esetleg heterogén részrendszereket kell összekapcsolni és egységes rendszerré alakítani. Az elosztott rendszerekhez kapcsolódó jellegzetes kutatási feladatok: párhuzamos algoritmusok kidolgozása komplex feladatok gyorsabb megoldása érdekében az elosztott infrastruktúra egyszerû használatának biztosítása az alkalmazások és a felhasználók számára terheléselosztás, teljesítmény-optimalizálás integrációs technikák, együttmûködési szabványok kialakítása A beágyazottság azt jelenti, hogy az informatikai eszközök beépülnek szûkebb-tágabb környezetünkbe, akár mindennapi használati tárgyainkba is. A felhasználói fogalomrendszerbe való besimulás, az informatikai szakértelem nélküli használhatóság igénye olyan rendszerekre vezet, amelyek a felhasználó elõl elfedik a számítástechnikai eszközöket és módszereket. Az újszerû alkalmazási területeken gyakran újszerû tervezõi prioritások alakulnak ki, például az energiaigény minimalizálása, a zavarvédettség, stb. A kutatási program korábbi arányai az ipari partnerek innovációs igényeinek alakulása miatt az eredeti elképzelésekhez képest az elosztott rendszerek irányába tolódtak el. Több olyan új fejlesztési igény jelentkezett valós, ipari feladatok kapcsán, amelyek az elosztott és párhuzamos rendszerek területén igényeltek kutatást (pl. a képfeldolgozás, vizualizáció területén), míg a hardverközeli fejlesztések idõben késõbbre tolódtak, vagy a partner módosította fejlesztési terveit, és lekerültek a napirendrõl (pl. a Secbox fejlesztése esetén). Az elsõ munkaszakasz eredményeinek összegzése Hatékony párhuzamos algoritmusokat dolgoztunk ki vizualizációs feladatokra (az Ember-gép kapcsolat programmal közösen), valamint nagy adathalmazok elemzésére és adatbányászatára. Az algoritmusokat a Valósidejû képfeldolgozás, és a Naplózás és naplóelemzés projektek igényelték és használták fel. Az elosztott infrastruktúra-tervezés területén a Grid rendszerek kialakítására összpontosítottunk. Ennek során az elosztott fájlrendszer hatékonyságát befolyásoló tényezõk felderítése, skálázható fájlrendszer kialakítása, a fájlszinkronizáció web-szolgáltatásokra alapozott megoldása (SOA alapokon), a felhasználói portálfelület ergonomikus, egységes rendszer képét (Single System Image) nyújtó kialakítása vetett fel alkalmazott kutatási feladatokat és hozott általánosítható eredményeket. Az eredményeket felhasználva felállítottunk egy mintarendszert, amelyik a Grid számítási teljesítményét továbbá az SFS (Scalable File Share) technológiájú 3 Terrabájt kapacitású fájlrendszert portál-felületen teszi elérhetõvé a felhasználók számára. A mintarendszert kísérletileg bekapcsoltuk az EGEE (Enabling Grids for E-scineceE) produktív Grid rendszerébe, amely 7x24 órában mûködve egy világméretû hatalmas kapacitású erõforrásrendszert alkot. A Grid lehetõségeit kihasználó párhuzamos algoritmusokat fejlesztettünk ki, ill. fejlesztetünk tovább az ún. peremértékfeladatok megoldására. Az algoritmusoknak ez a családja jól használható közönséges differenciálegyenletekkel leírható, nagy számításigényû mérnöki problémák megoldására, például a vasbeton-szerkezetek tervezésében a terhelés hatására bekövetkezõ alakváltozások számítására. Kidolgoztuk a Gradiens követõ Hibrid Algoritmust (GHA), amelytõl a számítások lényeges gyorsulását vártuk. Ez alapvetõ feltétele, hogy módszerünk magasabb dimenziószámú, komplex feladatok esetében is hatékonyan alkalmazható legyen. A kidolgozott algoritmus prototípus implementációja rámutatott a gyakorlati megvalósítás korlátaira, 15

16 16 melyet figyelembe kell vennünk a végleges implementáció során. Az integráció témakörben a szemantikai integráció területén folyt elõkészítõ munka. A konkrét problémák egyike a településüzemeltetésben használt heterogén térinformatikai adatbázisok összekapcsolása, a másik pedig a közlekedéslogisztikai projektben felmerült probléma: nagy közlekedési vállalatok informatikai rendszereinek összekapcsolása. Célok a második munkaszakaszban Folytatódik a párhuzamos algoritmusok közös kutatása az Ember-gép kapcsolat programmal közösen. A Grid infrastruktúra fejlesztése területén a földrajzilag is kiterjedt, nagyméretû fájlrendszerek szinkronizációs problémáinak megoldására összpontosítunk. A szilárdságtani algoritmusok területén az elõzõ évben kidolgozott, ún. Gradiens követõ Hibrid Algoritmust (GHA) implementáljuk, és az új szoftverrel minõségileg új feladatot, keretszerkezetek térbeli viselkedésének vizsgálatát oldjuk meg. Emellett a számítási eredményeket össze kívánjuk vetni valós mérési eredményekkel. Az algoritmus megbízhatóságát és teljesítményét hídgerendák deformációjának vizsgálatával teszteljük. A rendszerintegráció problémakörében a Térinformatikai adatbázisok és a Közlekedéslogisztika projektekben felmerülõ konkrét kutatási feladatok mellett az hazai e-közigazgatási rendszer kialakításában alkalmazható megoldási lehetõségeket vizsgáljuk. Tevékenységek, eredmények Kidolgoztuk az elosztott fájlszinkronizációs probléma pontos megfogalmazását és a megoldás elvét. Azonosítottuk a szükséges komponens-típusokat, elemeztük a sorrendezésre alapozott szinkronizáció valós idõhöz képest elérhetõ pontosságát, megmutattuk az eseménytöbbszörözés és eseményperzisztencia szükségességét. A szinkronizációs megoldást rendszertervben foglaltuk össze. Ezeket az eredményeket az Elosztott, kiterjesztett fájlrendszerek projekt használta fel. Folytattuk a Grid rendszerek ipari alkalmazása projektben felmerült kutatási feladatok megoldását. A GHA algoritmus elsõ implementációja speciális esetekben hamis megoldást adott, ezért áttervezésre szorult. Az új változattal a hamis megoldások eltûntek. Az algoritmus kalibrálása, hangolása további feladat. Amennyiben ez megtörténik, akkor egy igen hatékony, számos mérnöki probléma megoldására alkalmas rendszer jön létre. Elvégeztük az elsõ évben kifejlesztett, deformációt számító szoftverrel kapott eredmények összevetését valós mérési eredményekkel. Az összehasonlíthatóság és a vizsgálatok megismételhetõsége érdekében, valamint az ipari partner (BVM Épelem Kft., nem konzorciumi tag) érdeklõdésére való tekintettel, a valós teszteket hídgerendák tervezésével kapcsolatosan végeztük el. Hat gerenda legyártására és vizsgálatára nyílt lehetõség. A mérési és a számított eredmények eltérése 10%-on belül maradt, ami a gyakorlat számára elfogadható eredmény. A vizsgált minták kis száma miatt ez az eredmény még nem tekinthetõ bizonyító erejûnek, de a gyakorlati alkalmazhatóságot alátámasztja. Az integráció témakörében az e-közigazgatási rendszerhez kidolgozott szakmai koordinációs módszertanhoz az interoperabilitási szempont elemzésével járult hozzá a kutatási program. Emellett a Közlekedéslogisztika projekt interoperabilitási követelményeinek meghatározásához és a több közlekedési szolgáltatóra érvényes adatmodell kidolgozásához alakítottunk ki implementálható módszert.