3. e-biztonságfejlesztés fõirány IT minõséglaboratórium Naplózás és naplóelemzés Virtuálisan zárt hálózatok...

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK Küldetésnyilatkozat...3 Vezetõi összefoglaló...3 A BME (IT)² Irányító Testülete...6 Tudományos Tanács, Tudományos Fórum...7 Konzorcium bemutatása...8 Szervezeti felépítés...10 Menedzsment...11 Minõségpolitika...12 K+F programok Fejlesztési módszertan és keretrendszer program Elosztott és beágyazott rendszerek program IT biztonság és minõség program Ember-gép kapcsolat program...17 Alkalmazásfejlesztési fõirányok e-dokumentum fõirány Tartalom, dokumentum konverziók Dokumentum-menedzsment Hitelesség és minõségvizsgálat Köztesréteg, tudásbázis és grafikai alkalmazások fõirány Térinformatikai adatbázisok Közlekedéslogisztika Belvédelmi algoritmusok Valós idejû képfeldolgozás e-biztonságfejlesztés fõirány IT minõséglaboratórium Naplózás és naplóelemzés Virtuálisan zárt hálózatok Grid és biztonsági labor fõirány Elosztott, kiterjesztett fájlrendszerek Grid rendszerek ipari alkalmazása IT Biztonsági labor Publikációk...54 Rövidítések...55 A Tudásközpont marketing-kommunikációja...56 Indikátorok...58 Finanszírozás...59

3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont stratégiai célja a Mûegyetem és az ipari partnereink kifejezetten pozitív hagyományait folytatva, a régió - szélesebb kontextusban a magyar gazdaság - versenyképességének fokozása, a termékek és szolgáltatások tudástartalmának emelése, tudásigényes munkahelyek teremtése, a technológia-intenzív kis- és közepes vállalkozások számának és profitabilitásának növelése az információtechnológia és alkalmazásai területén. A stratégiai cél elérésének közvetlen eszközrendszere az ipari partnerekkel együtt kialakított K+F programok eredményeinek konkrét alkalmazásfejlesztési projektekben megvalósuló piaci/gazdasági hasznosítása. A közösen kialakított, összefüggõ és fókuszált K+F programok új tudományos eredményeket, értéknövelt alkalmazásokat (termékeket és szolgáltatásokat), jelentõs piaci hasznosulást eredményeznek, a Tudásközpont részvevõinek bevételt termelnek, és ez- Dr. Risztics Péter Károly egyetemi docens zel üzletileg megalapozzák a Tudásközpont mûködésének hosszú távú finanszírozását is. a BME (IT)² igazgatója A Tudásközpont munkájának közvetlen és közvetett hatása van az egyetemen folyó oktatásra, képzésre. A BSc, MSc és PhD képzésben résztvevõ hallgatók bevonása a Tudásközpont munkájába közvetlen tapasztalatszerzést és friss, releváns ipari gyakorlati ismerteket biztosít a hallgatóknak. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontban BME (IT)² az egyetem és ipar együttmûködése kettõs célt szolgál: egyrészt kutatás-fejlesztés igényes, szellemi értéknövelt termékeket és szolgáltatásokat hoz létre a komplex információtechnológiai rendszeralkalmazásokhoz, másrészt mûködõ innovációs automatizmusok és üzleti modellek kialakításával kiszélesíti és önfenntartóvá teszi az egyetemi-ipari együttmûködést. 3

4 4 A BME (IT)² a K+F programok eredményeit négy (termékés szolgáltatás-orientált) alkalmazási fõirányban, valamint az azokból induló termékfejlesztésekben hasznosítja. Az innovációs célok érvényesítése érdekében a szervezeti és mûködési rendet elsõsorban az alkalmazásfejlesztési projekteknek megfelelõen alakította ki: Az alkalmazásfejlesztési portfolió célkitûzései: 1. e-dokumentum Tartalom, dokumentum konverziók Hitelesség- és minõségvizsgálat Dokumentum-menedzsment A projektek az ipari partnerek termékeihez kapcsolódnak, és az elméleti eredmények beépítésével a meglévõ modulok korszerûsítésére, új modulok kifejlesztésére irányulnak. A projektcsoport az elsõdleges alkalmazási és kísérleti terepe a fejlesztési módszertanok és keretrendszerek területén folyó kutatásnak, és egyben meghatározza a keretrendszer aktuális továbbfejlesztési irányát. Az e-dokumentumkezelés feltárt mûveletkészletére építõ alkalmazások hatékony generálására alkalmas, modell alapú módszertan, keretrendszer és technológia maga is értékesíthetõ termékké válik. 2. Köztesréteg, tudásbázis és grafikai alkalmazások Térinformatikai adatbázisok Közlekedéslogisztika Belvédelmi algoritmusok Valós idejû képfeldolgozás A szolgáltatásorientált cégek/cégcsoportok gyakran kényszerülnek együttmûködésre akár a piaci racionalitást felismerve önszántukból, akár jogszabályi kötelezettség miatt. Ilyenkor például a közös forgalmi és elszámolási feladatok végrehajtása céljából meg kell teremteni információs rendszereik együttmûködésének feltételeit, interoperabilitását. A megoldás egy logikai funkciókat megvalósító és szolgáltatásokat nyújtó köztesréteg kialakítása. Ehhez el kell végezni a szükséges folyamat- és rendszeranalíziseket, és meg kell határozni a szolgáltatók rendszereiben a szükséges adatexport és adatimport funkciókat. A kezdeti eredmények alapján reális cél egy általánosan alkalmazható, felhasználóbarát grafikus felületen paraméterezhetõ interoperabilitási keretrendszer kialakítása. A képszintézis területén a nagy feldolgozóképességet igénylõ feladatok (esetünkben a globális illuminációs megjelenítés és a térfogat-vizualizáció) egyik nehézsége a feladatok egymástól függetlenül végrehajtható részekre történõ particionálása, valamint a részeredmények kompozitálása. A számítások áttekinthetõ megjelenítése világszerte sem megoldott. A nehézséget az óriási (sok giga- vagy terrabájtos) eredményhalmaz grafikus ábrázolása jelenti, minthogy igénye messze meghaladja egy grafikus eszköz tárolási-, feldolgozási- és megjelenítési képességeit. Projektünk erre a problémára dolgoz ki megoldásokat az ipari partner eszközbázisán. 3. e-biztonságfejlesztés IT minõségi labor Naplózás és naplóelemzés Virtuálisan zárt hálózatok Az informatikai biztonság az egyre kifinomultabb informatikai támadások miatt tudományos megalapozású megoldásokat igényel. Az e-biztonságfejlesztés során olyan eljárások és eszközök kifejlesztése történik, melyek védenek a vállalaton belüli információkiszivárogtatás ellen, képesek a nagyméretû hálózatokból érkezõ státuszjelentéseket feldolgozni és kezelhetõvé tenni, illetve végponttól végpontig biztonságos kommunikációt kialakítani a nem biztonságos hálózati környezetben. Az új eljárások fejlesztése mellett azok bizonyított biztonságára is figyelemmel kell lenni. A biztonsági laborban az új termékek a Common Criteria módszertannak megfelelõ felkészítése, illetve a meglévõ termékek informatikai biztonsági analízise és tanúsítása valósul meg. 4. Grid és biztonsági labor Elosztott, kiterjesztett fájlredszerek Grid rendszerek ipari alkalmazása IT biztonsági labor A hálózati technológiák rohamos fejlõdésével megteremtõdött annak a lehetõsége és igénye, hogy az igen nagy kapacitású tárlókat Grid erõforrásként használják. A távoli hálózati kapcsolatok azonban a korlátozott sávszélesség mellett jelentõs késleltetésekkel rendelkeznek, ami megnehezíti az elosztott állományrendszerek tervezését. A nagy, elosztott, skálázható fájltároló rendszerek használatában, konfigurálásában kialakítunk egy kurrens, hazánkban még nem létezõ tudásbázist. A Grid technológiák felhasználásával olyan algoritmusok és módszerek (pl. a BME-n kifejlesztett Párhuzamos Hibrid Algoritmus - PHA) is alkalmazhatóvá válnak, melyekre korábban gondolni sem lehetett. Ezek az algoritmusok merõben új úton állítják elõ az ún. peremérték problémák megoldását. A kifejlesztett PHA algoritmus alkalmazási tapasztalataira építve, egy könnyen konfigurálható, a feszített hídgerendák méretezését segítõ szolgáltatást fejlesztünk ki. Az egyetemi és ipari konzorciumi tagok konszenzussal kialakították a Tudásközpont szervezeti és mûködési szabályzatát, megalakították az Irányító Testületet és a Tudományos Tanácsot, valamint kinevezték a BME (IT)² egyszemélyi vezetõjét, az igazgatót. Az igazgató az Irányító Testület egyetértésével kinevezte munkatársait, a Tudásközpont menedzsmentjének tagjait. A szervezeti és mûködési szabályzat rendelkezik a testületek és a menedzsment feladatairól, jogairól, kötelezettségeirõl. A menedzsment az Irányító Testület jóváhagyásával elkészítette a BME (IT)² kuta-

5 tási, fejlesztési és innovációs munkatervét, a szervezetfejlesztési tervet, valamint a szellemi tulajdon kezelési szabályzatot. A BME (IT)² mûködési területét az egyik belsõ egyetemi partner, a BME Informatikai Központ biztosítja. Elvégeztük az egyetemi-ipari együttmûködéshez szükséges infrastruktúra- és eszközfejlesztéseket, beruházásokat, terület- és munkahely- kialakításokat. A menedzsment folyamatleírásokkal, belsõ ügyrendekkel részletesen szabályozta a BME (IT)² pénzügyi és adminisztratív mûködési rendjét, a fejlesztési projektek irányítási és ellenõrzési módját, eljárásait. A pénzügyi és adminisztratív feladatokat a Titkárság, a projektek belsõ folyamatainak követését, adminisztrálását a Projektiroda látja el. A menedzsment kialakította a Tudásközpont minõségirányítási rendszerét, melyet hivatalosan auditáltatott. Ennek megfelelõen a BME (IT)² megkapta az ISO 9001 minõségirányítási tanúsítást. A Tudásközponton belül létrehoztuk az egyetem és az ipar zökkenõmentes együttmûködése biztosításához hazánk elsõ egyetemi-ipari, informatikai, információtechnológiai kutató, fejlesztõ és innovációs mûhelyét, melyben az alapító mûegyetemi szervezeti egységek kutató-fejlesztõi, valamint az informatikai ipar multinacionális, illetve kis- és közepes vállalatainak szakértõ munkatársai, összesen kutató-fejlesztõ dolgozik együtt folyamatosan. A BME (IT)² K+F+I mûhely a tényleges és folyamatos együttmûködés terepe, melyben az ipari partnerek közvetítik a piac innovációs igényeit, az egyetemi szakemberek biztosítják a legkorszerûbb módszertanokat, a modell-alapú, technologizált fejlesztési keretrendszereket, a szoftvergyártósort, és együtt történik a technológia- és alkalmazásfejlesztés konkrét implementációja. Jelentõs nemzetközi publikációk grafikai alkalmazások és az IT biztonságfejlesztés területén (5 nemzetközi publikáció). Nemzetközi projektekben való részvétel e-dokumentum, képfeldolgozás és Grid területén (Boston, Budapest, Chicago, Nashua, Grenoble). Nagy számítási igényû tervezések Grid alapon történõ portálszolgáltatása építõipari területen ( Az egyetemi-ipari együttmûködés K+F programjainak eredményeivel korszerûsítettük jelentõs hallgatói létszámokkal érintett tantárgyakat (5 tantárgy, 590 hallgató). A BME (IT)² tevékenysége elsõ három évében, az inkubációs szakaszban, jelentõs részben közösségi forrásokra támaszkodik. Eredményes mûködését azzal igazolhatja, ha megalapozza hosszú távú, rentábilis mûködését, és hozzájárul össztársadalmi célok megvalósulásához. Ennek megfelelõen a BME (IT)² részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv olyan konkrét stratégiai céljai megvalósításának elõsegítésében, mint a gazdasági versenyképesség növelése, az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a kis- és közepes vállalatok jövedelemtermelõ képességének növelése. Adottságainak megfelelõen, az oktatáson és képzésen keresztül elõsegíti az innovációs potenciál fejlesztését, és szakmai kompetenciájának megfelelõen közremûködik a közszolgáltatások korszerûsítésében, az elektronikus közigazgatás kialakításában. Dr. Risztics Péter Károly Igazgató Kutatási-fejlesztési tevékenységünk termékekben és szolgáltatásokban manifesztálódott eredményeit a jelentés alkalmazásfejlesztési projektjeirõl szóló fejezetében részletesen ismertetjük, illetve az indikátortáblázatban összegyûjtöttük. E helyütt azonban megemlítjük azokat az eredményeinket, melyeket különösen fontosnak tekintünk: Off-line aláírás-azonosításra és az eredetiségvizsgálatra prototípusalkalmazás kifejlesztése (Autograph 2.0). Informatikai rendszerek naplózását, elemzését megvalósító szoftveralkalmazás kifejlesztése új technológiával (Syslog-NG.). Két implementáció köztesréteg, tudásbázis területen (FORTE-Integrity UNIFACE technológián, három rétegû architektúrán, és MidGispro ArcGIS Data Interoperability technológián). A szoftver minõség CMMI-auditálást támogató szoftver prototípusának kidolgozása (CMMI Assistant szoftver). 5

6 A BME (IT) 2 IRÁNYÍTÓ TESTÜLETE A Tudásközpont általános irányítását az Irányító Testület látja el. A Testületbe az Egyetem, illetve az ipari konzorciumi tagok három-három tagot delegálnak. A Testület elnöke a BME rektora. Dr. Molnár Károly egyetemi tanár a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora az Irányító Testület elnöke Dr. Beck György Dr. Detrekõi Ákos a Hewlett-Packard Magyarország Kft. vezérigazgatója, az Informatikai Érdekegyeztetõ Fórum (INFORUM) elnöke, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz) elnökségi tagja egyetemi tanár, akadémikus Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke K. Szabó Imre Dr. Péceli Gábor a Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója egyetemi tanár, tanszékvezetõ Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja Dr. Reszler Ákos Dr. Risztics Péter Károly 6 Nuance-Recognita Zrt. vezérigazgatója az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz) tiszteletbeli elnöke egyetemi docens a BME (IT)² igazgatója

7 TUDOMÁNYOS TANÁCS, TUDOMÁNYOS FÓRUM A Tudományos Tanács véleményezi a Tudásközpont kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, valamint a kutatás-fejlesztési projekteket, és elõsegíti annak megvalósítását. Folyamatosan figyelemmel kiséri és értékeli a projektek tudományos eredményeit, publikációit. Dr. Arató Péter Dr. Czifra András a Tudományos Tanács elnöke, akadémikus egyetemi tanár, tanszékvezetõ (BME) a DSS Consulting Kft. ügyvezetõ igazgatója Dr. Domokos Gábor Haraszti Attila akadémikus, egyetemi tanár, tanszékvezetõ (BME) a Hewlett-Packard Magyarország Kft. Szakértõi Központ vezetõje Dr. Kondorosi Károly Kuthy Antal egyetemi docens (BME), a BME (IT)² tudományos igazgatóhelyettese az E-Group Kft. ügyvezetõje, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnökségi tagja Dr. Vajk István Zelenák János egyetemi docens, tanszékvezetõ (BME) a Secfone Kft. fejlesztési igazgatója A Tudományos Tanács munkáját Tudományos Fórum támogatja, amelynek tagjai: Dr. Kondorosi Károly - a Tudományos Fórum vezetõje, egyetemi docens BME IIT a BME (IT)² tudományos igazgatóhelyettese Dr. Hetthéssy Jenõ - egyetemi docens, BME AAIT Dr. Szirmay-Kalos László - egyetemi tanár, BME IIT Dr. Fehér Béla - egyetemi docens, BME MIT Dr. Molnár Imre - tiszteleti oktató, BME IIT Levendovszky Tihamér - egyetemi tanársegéd, BME AAIT Szigeti Szabolcs - tudományos munkatárs, BME IK A Tudományos Fórum összejövetele 7

8 KONZORCIUM BEMUTATÁSA 8 1. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A BME hivatásának tekinti az erõs alapképzésre épülõ differenciált, több szintû, minden szintjén megvalósuló minõségi oktatást, elitképzést, kutatást és mûszaki fejlesztést. Az Egyetem hagyományainak megfelelõen az oktatásban biztosítja az elmélet és a gyakorlat egységét, vagyis a magas szintû elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. Az Egyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetõjeként a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, mûszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minõségbiztosítást. Az BME (IT)² K+F projektjeinek sikeres végrehajtásához stabil bázist jelent az Egyetemen meglévõ széleskörû, magas színvonalú kutatási tudásbázis. A Tudásközpontban jelenleg zajló K+F projektek szakmai területébõl adódóan szoros kapcsolat épült ki az BME (IT)² és BME Informatikai Központ, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke (AAIT), az Irányítástechnika és Informatika Tanszéke (IIT), az Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéke között (SZT). Emellett mind a VIK, mind a többi kar egyes, a célkitûzések szempontjából fontos, szakterületeken kutatás-fejlesztési referenciákkal és kompetenciával rendelkezõ tanszéki kutatócsoportjai is közremûködnek a munkában. 2. Balabit Kft. A BalaBit IT Security Kft. a legmagasabb igényeket kielégítõ különleges hálózatbiztonsági megoldásokat gyártó, teljes mértékben magyar tulajdonú fejlesztõ vállalat. A BalaBit az egyetlen közép-európai tûzfal gyártóként meghatározó szereplõje a magyar piacnak. A cégnek ügyfelei vannak számos európai országban, Észak-Amerikában és Ausztráliában. A BalaBit IT Security Kft. elkötelezett híve és követõje a nyílt szabványoknak, aktív tagja a nyílt forráskódú közösségnek. A vállalat legjelentõsebb open source projektje a syslog-ng rendszernaplózó szoftver, ami a világ legelterjedtebb alternatív syslog megoldása UNIX/Linux rendszereken. 3. DSS Consulting Kft. A DSS Consulting Kft ban alakult, stratégiai szakterülete az adatbányászati kutatás-fejlesztés. A cégnél kiemelkedõ színvonalú fejlesztõ mûhely alakult ki, ahol eszköz-független, algoritmus - és módszertan szintû fejlesztés folyik. A projektek és fejlesztések között szoros az összefüggés. A cég szakembereinek elméleti ismeretei, kutatásaik eredményei a gyakorlatban megismert problémák megoldására alkalmazható. A cég - jelentõsebb, gyakran egyetemi partnerek bevonásával megvalósított kutatásainak eredményeképpen - önálló intelligens alkalmazások fejlesztését is megvalósította, illetve valósítja meg folyamatosan. Így jöttek létre a cég olyan termékei, mint például a Bayes Generation bayes háló alapú adatbányász eszköz, az AutoGraph dinamikus aláírás-ellenõrzõ eszköz, a WebWatch webelemzõ rendszer. Számos további területen (például bioinformatika) is végeznek kutatásokat, melyekhez különbözõ pályázati programokban nyertek uniós és állami támogatást. 4. E-GROUP-Services Kft. Az E-GROUP innovatív, magas üzleti értéket termelõ informatikai alapú üzleti megoldásokat és termékeket kutat, tervez, fejleszt, integrál, vezet be, képvisel és üzemeltet ügyfelei és partnerei számára. A védett, nagy üzleti értéket képviselõ tranzakciók és dokumentumkezelési eljárások és azt támogató informatikai tranzakciós, dokumentum kezelõ és információ védelmi megoldások és termékek specialistája, megfelelve a törvényi elõírásoknak, nemzetközi szabványoknak. A cég letisztult termék, portfolió és technológiai irány hármas skáláján többek között megtalálható az edox irat és dokumentumkezelõ-, Transform hiteles és biztonságos ûrlap és dokumentumkezelést biztosító-, DocMark nyomtatott dokumentumvédelmi rendszere is. Az E-GROUP a 2001 XXXV. Elektronikus Aláírási Törvényt követõen kifejlesztett egy innovatív dokumentumhitelesítési és elektronikus aláírási technológiát - Signed Document expert, SDX -, amely januárban Magyarországon elsõként megkapta a minõsített elektronikus aláíró alkalmazás címet. A megoldás sikerét és értékét jelzi, hogy a technológia azóta alkalmazásplatformmá érett és számos új terület iniciátorává vált. 5. ESRI Magyarország Kft. Az ESRI Magyarország Kft. (eredetileg Geocomp néven) ben alakult vegyes (amerikai-magyar) tulajdonú társaság, melynek célja és alapvetõ feladata a GIS szoftver világpiacon vezetõ ESRI (Environmental Systems Research Institute) termékeinek és kultúrájának magyarországi terjesztése. Cégük az ESRI kizárólagos magyarországi disztribútora. Az ESRI Magyarország Kft. a térinformatika (GIS) területén nyújt komplett szolgáltatásokat, vállalkozva a határterületi és rendszerintegrációs projektek megvalósítására is. Az ESRI Ma-

9 gyarország Kft. nagyméretû, alapvetõen térinformatikai alapú szoftverrendszerek készítésére, integrálására szakosodott vállalat. A cég profiljába tartozik minden olyan tevékenység, ami a térinformatikához - és az ESRI termékeihez - kapcsolódik, beleértve a kereskedelmi, szoftvertámogatási, oktatási (általános és speciális), rendszerelemzési, rendszerfejlesztési, adatbázis építési - térkép és alapadat elõállítás is - területeket. 6. Hewlett-Packard Magyarország Kft. A HP különféle magánfelhasználói és üzleti informatikai termékek, technológiák, megoldások és szolgáltatások vezetõ nemzetközi szállítója. A vállalat kínálata az informatikai infrastruktúra, a személyi számítástechnika, a nagyvállalati informatika, a globális szolgáltatások valamint a képalkotás és a nyomtatás piacait fogja át. A HP piacvezetõ a hibatûrõ szerverek, a UNIX, a Linux, a Windows szerverek, a tárolóeszköz megoldások, a rendszermenedzsment szoftver, a képalkotás és nyomtatás valamint a személyi számítógépek területén, továbbá meghatározó piaci szereplõje a rendszerintegrációs szolgáltatások piacának. A több mint 178 országban jelen lévõ vállalat, a HP-Compaq egyesülést követõen a vállalat több, mint egymilliárd felhasználót szolgál ki öt kontinensen. A kutatásra és fejlesztésre elkülönített évi 3,9 milliárd dollár biztosítja a HP termékek és megoldások innovatív, ügyfélbarát jellegét. Az informatikai szolgáltatások területén Magyarországon a HP piacvezetõ, Európában pedig a második legerõsebb szervezetet mûködtetõ cég. A HP Magyarország szerepvállalásának eredményességét számos elismerés igazolja: az üzleti kiválóságot díjazó Nemzeti Minõségi Díj, Üzleti Etikai Díj, Innovációs Díj, illetve az oktatásügy támogatását elismerõ Kármán Tódor Díj. 7. Megatrend Informatikai Zrt. A Megatrend Informatikai Zrt. gazdasági társaságok, közigazgatási és államigazgatási szervezetek kiemelt gazdálkodási, irányítási és biztonsági folyamatait támogató információs rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére szakosodott. A Megatrend a gazdaság minden területén jelen van megoldásaival, meghatározó piaci részesedést ért el az élelmiszeriparban, egyedülálló termelésirányítási rendszerei segítségével napi több ezer termék kerül a vásárlók polcaira. Szakma-specifikus integrált ügyviteli és termelésirányítási megoldások mûködnek a nehézipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, és a könnyûipar területén. Pénzügyi és számviteli rendszerei segítségével havi tízmilliárdos volumenû számlaértéket kezelnek biztonságosan. Információbiztonsági terméke államtitkokat, szolgálati, üzleti bank és egyéb titkokat véd. és technológiák fejlesztésével foglalkozik. A Nuance- Recognita Zrt. a képfeldolgozás (Imaging), valamint a Speech and Language területen a piacvezetõk közé tartozó amerikai szoftverfejlesztõ Nuance Communications, Inc. (Burlington, MA, USA) leányvállalata. A Nuance a világ sok országában rendelkezik saját vállalattal, munkatársainak összlétszáma közelíti a 2000 fõt, éves bevétele pedig az 500 millió $-t. 9. Secfone Kutatás-Fejlesztési Kft. A Secfone Kutatás-Fejlesztési Kft egy speciális virtuálisan zárt hálózati protokollt leíró szabadalom hasznosítására alakult 2004-ben. Az MVCN (Manageable Virtual Closed Network) kódnevû hálózat fejlesztésén túl a cég teljes körû saját fejlesztésû MVCN megoldással, szerver és végponti termékekkel jelenik meg a piacon. A Secfone Kft. nagy sikerrel mutatta be a CEBIT 2005-ön az MVCN hálózatot, majd a CEBIT 2006-on az elsõ MVCN hálózati végpontot, a teljes egészében saját fejlesztésû Secbox nevû készüléket. A Secfone Kft. további célja a technológia bemutatása és népszerûsítése, a termékpaletta bõvítése, valamint a SecBox funkcionalitásának, felhasználhatóságának bõvítése, és további alkalmazott MVCN eszközök fejlesztése. Ennek érdekében folytat kutatásokat és fejlesztéseket meghatározott célterületeken (teljesítménynövelés, mobilkommunikáció, videoátvitel, IP alapú hangátvitel, stb). 10. T-Systems Hungary Kft. Magyarországi jelenlét kezdete: 1994, a cég elsõ neve: Unisoftware Kft., márciusától a cég neve T-Systems Hungary Kft. Komplett infokommunikációs megoldásokat tervez, fejleszt és vezet be. Tevékenységi köre a projektmenedzselésen túl felöleli az informatikai rendszer életciklusának valamennyi elemét. A tanácsadás-tervezés, az implementációs szolgáltatás, a fejlesztés, a rendszerintegrálás, és a kész rendszerek üzemeltetése - akár outsourcing keretében - egyaránt szerepel a cég portfoliójában. Az anyavállalattal (T- Systems International GmbH) fennálló szoros együttmûködésnek köszönhetõen a T-Systems Hungary Kft. nem csupán a saját erõforrásaira, hanem egy nemzetközi infokommunikációs szolgáltató vállalat tapasztalataira, szaktudására és emberi erõforrásaira is építhet. 8. Nuance-Recognita Zrt. A Nuance-Recognita Zrt novemberében kezdte meg mûködését (SzKI Recognita Rt. néven), és szoftverfejlesztéssel, ezen belül alapvetõen képfeldolgozási termékek, rendszerek 9

10 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Verõcei Csilla Krisztina irodavezetõ Dr. Risztics Péter Károly igazgató Dr. Kondorosi Károly tudományos igazgatóhelyettes Jankovics István fejlesztési és szolgáltatási igazgatóhelyettes Bacsa László innovációs és marketing igazgatóhelyettes Szabó Péter projektiroda-vezetõ Dr. Charaf Hassan projektigazgató e-dokumentumok Jankovits István projektigazgató Köztesréteg, Tudásbázis és Grafikai Alkalmazások Dr. László Zoltán projektigazgató e-biztonságfejlesztés Dr. Szeberényi Imre projektigazgató GRID és Biztonsági labor Fóris Tibor Tartalom, dokumentum konverziók Jankovits István Közlekedéslogisztika, Térinformatikai adatbázisok Dr. László Zoltán IT minõségi laboratórium Dr. Szeberényi Imre Elosztott, kiterjesztett fájlrendszerek Erdélyi Tibor Dokumentummenedzsment Dr. Szirmay-Kalos László Valós idejû képfeldolgozás Szigeti Szabolcs Naplózás és naplóelemzés Krasznay Csaba IT biztonsági labor Albert István Hitelesség- és minõségvizsgálat Krasznay Csaba Belvédelmi algoritmusok Bacsa László Virtuálisan zárt hálózatok Dr. Domokos Gábor GRiD rendszerek ipari alkalmazása 10

11 MENEDZSMENT Dr. Risztics Péter Károly Dr. Kondorosi Károly igazgató tudományos igazgatóhelyettes Jankovits István Bacsa László fejlesztési és szolgáltatási igazgatóhelyettes innovációs és marketing igazgatóhelyettes Verõcei Csilla Krisztina Szabó Péter irodavezetõ projektiroda-vezetõ 11

12 MINÕSÉGPOLITIKA A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont BME (IT)² legfontosabb célkitûzése olyan egyetemi-ipari együttmûködések kialakítása, amelyben kiemelkedõ kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység folyik, és ezek erõsítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlõdését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. Feladatait a vonatkozó jogszabályoknak, a mûködési elõírásoknak és a megkötött szerzõdéseinek megfelelõen, tudatos és szervezett tevékenységgel, a partnerek igényeinek és elvárásainak maradéktalanul megfelelve teljesíti. Célkitûzéseink megvalósulásához az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványnak megfelelõ minõségirányítási rendszert alkalmazunk. A minõségbiztosítási feladatokat meghatározott jogkörrel rendelkezõ minõségirányítási vezetõ látja el. A vezetõség minõség iránti felelõsségével és elkötelezettségével érvényesíti követelményeit és az azoknak való megfelelést várja el a BME (IT)² minden munkatársától, és partnerétõl. A BME (IT)² a minõségi technológia- és alkalmazásfejlesztési eredmény eléréséhez elengedhetetlennek tartja, hogy munkatársai magas szintû és naprakész tudással rendelkezzenek, ezért megköveteli és támogatja a folyamatos képzést és önképzést. Munkatársaink fejlõdését rendszeresen értékeljük, szakmai felkészültségüket és teljesítményüket elismerjük. Minõségirányítási rendszerünk kulcskérdése az elvárt minõség teljesítése, ezért szakembereink mellett szállítóinktól, partnereinktõl is megköveteljük a megbízások színvonalas és pontos teljesítését. Szállítóinkat, partnereinket ennek érdekében folyamatosan felügyeljük, és teljesítéseik alapján értékeljük. Elsõsorban azokkal kívánunk hosszú távon együttmûködni, akik azonosulnak minõségügyi törekvéseinkkel. A folyamatos fejlõdés érdekében feltárjuk folyamatainkban az eltéréseket és intézkedéseket teszünk azok megszüntetésére. Gondoskodunk arról, hogy munkatársaink és partnereink megismerjék, megértsék, munkájukban érvényesítsék minõségpolitikánkat és minõségirányítási követelményeinket, valamint, tudatában legyenek tevékenységük fontosságának és szerepüknek a minõségcélok elérésében. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy munkatársaink természetes igényévé váljon a minõségi munkavégzés, a kezdeményezés a minõség javítására, melyhez minden feltételt biztosítunk számukra. Budapest, július Dr. Risztics Péter Károly Igazgató

13 K+F PROGRAMOK A Tudásközpont kutatási-fejlesztési programját arra a helyzetértékelésre alapozta, amely szerint az informatika és információtechnológia kisebb mértékben épült be a társadalom mûködésébe, mindennapi életünkbe, mint az a terület tudományos-technikai színvonala alapján lehetséges lenne. A két legfontosabb ok: 1 Az alkalmazások nem igazodnak eléggé a felhasználói igényekhez. Részint, mert nincsenek kialakult, közmegegyezéses domain-modellek, és ezek hiánya nem is tudatosul, sõt az ebbõl adódó problémák az informatikai rendszer hibájának tûnnek, részint, mert a rendszerek kezelése nehézkes, nem illeszkedik a munkafolyamatokhoz, a használati körülményekhez, és feleslegesen terheli a felhasználót. 2 Az informatikai rendszerek biztonsága és minõsége nem kielégítõ. A rendszer leállásai lényeges funkciók kiesését, fontos adatok elvesztését okozzák, a biztonsági rések sebezhetõvé teszik a felhasználót. Kevés a támogatás a biztonságos üzemeltetéshez, hiányoznak a csatlakozási pontok más rendszerekhez, a probléma-térben egyszerûnek tûnõ módosítások csak bonyolult fejlesztéssel oldhatók meg. Ezért a BME (IT)² szakmai munkáját arra fókuszálja, hogyan lehet olyan informatikai rendszereket adni a felhasználók kezébe, amelyekkel elégedettek, és amelyeket valóban hatékonyan tudnak használni. A Tudásközpont munkáját kutatási programok és alkalmazásfejlesztési projektek keretében végzi. A kutatási programok szakmai logika szerint szervezettek és hosszú távra stabil keretet adnak a munkának. Egy-egy szakmai fõirányban a kutatást programvezetõ irányítja. Az alkalmazásfejlesztési projektek konkrét termék, szolgáltatás kifejlesztését célozzák, és így általában egy-egy ipari partnerhez kötõdnek. Felhasználják a kutatási programok eredményeit, ugyanakkor új kutatási feladatokat generálnak. Idõszakosak, a projektekre jellemzõ idõ- és erõforráskorlátok között hajtandók végre. Az alkalmazásfejlesztési projekteket szakterületi és szervezési szempontok mérlegelésével projektcsoportokba rendeztük. A projektcsoportokban folyó kutató-fejlesztõ munkát egy-egy projektigazgató irányítja. A Tudásközpont négy kutatási programot és négy projektcsoportot alakított ki. A kutatási programok és az alkalmazásfejlesztési projektek kapcsolatát a vezetõi összefoglalóban látható mátrix ábrázolja, megmutatva, hogy a kutatási fõirányok tudományos eredményei több projektbe beépülnek és a projektek több fõirány eredményeire támaszkodnak. A Tudásközpont szervezeti hierarchiáját a projektszerkezetnek megfelelõen építettük fel, hiszen a projektek költség- és idõkorlátos fejlesztési feladatai igényelnek feszes irányítást. A kutatási programokat egy második, mellérendelt, inkább koordinációs eszközöket alkalmazó szervezeti csatornán (Tudományos Tanács, tudományos igazgatóhelyettes, programvezetõk) mûködtetjük. Ennek a mûködési módnak megfelelõen ebben a fejezetben a kutatási programok célkitûzéseit és a beszámolási idõszak fontosabb tevékenységeit ismertetjük és megmutatjuk a programok kapcsolatát az alkalmazásfejlesztési projektekkel. A konkrét eredményekre (publikációk, dokumentumok, termékek, szolgáltatások, amelyekbe az eredmények beépültek) a projektek ismertetésekor térünk ki. Egy informatikai fejlesztési projekt általában az informatika több részterületének ismeretét igényli. Ugyanakkor ezek a területek önállóan kutathatók, és a felhalmozott ismeret sokféle alkalmazási területen hasznosítható. A konzorciumban együtt van jelen az információtechnológia több területének szakértõje, és miközben egymásra épülõ kutatási programokat tudnak végrehajtani, egy nagyon széles alkalmazási spektrumot tudnak kiszolgálni. 13

14 1. FEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN ÉS KERETRENDSZER PROGRAM Programvezetõ: Dr. Charaf Hassan, egyetemi docens, BME AAIT 14 Célkitûzés A mai komplex informatikai rendszerek fejlesztése elképzelhetetlen tudományosan megalapozott módszertan követése nélkül. A módszertanok folyamatosan fejlõdnek. A legújabb irányzatok az objektum-orientált megközelítést továbbfejlesztik a komponens alapú, a modell alapú, az aspektus-orientált fejlesztés irányába. Annak érdekében, hogy minél inkább általánosítható, újrafelhasználható megoldások alakuljanak ki, metamodelleket definiálnak és tervezési mintákat alakítanak ki. A módszertanok gyakorlati alkalmazását fejlesztõi keretrendszerek segítik, amelyek egységes alapokra (metamodellekre) építkezve folyamatosan bõvíthetõk újabb alkalmazási területek moduljaival. A fejlesztések az ideális, varratmentes fejlesztési technológia elérését célozzák, amelyben a követelmények és a modellek, valamint a modellek és a forráskód között húzódó, ma még jelentõs fogalmi és technológiai rések eltüntethetõk, vagy legalább nagymértékben csökkenthetõk. Alapvetõ célunk egy többrétegû, többdimenziós metamodellekre alapozott fejlesztési módszertan az M(LD)M (MultiLayered and Dimensional Metamodel) kidolgozása, és az erre alapozott fejlesztõi keretrendszer kialakítása. A keretrendszer moduláris, az egységes metamodellek alapján szakterületi (domainspecifikus) modulokkal bõvítendõ, majd ezt követõen az adott terület konkrét feladataira gyors és hatékony alkalmazásfejlesztést tesz lehetõvé. Megoldásra vár az öröklött kódok beillesztése, azaz a jelentõs értéket képviselõ, korábban és más módszertani alapokon fejlesztett, használatban lévõ, jól bevált programok beépítése a modell alapú módszertannal és eszközökkel fejlesztett rendszerekbe. A fentiekbõl olyan kutatási részfeladatok is következnek, mint a domainspecifikus modellezés módszereinek kialakítása és a projekthez kapcsolódó szakterületek modellezése (pl. dokumentumkezelés, közlekedéslogisztika, településüzemeltetés stb.), az információmenedzsment algoritmusainak kidolgozása és eszközeinek kifejlesztése, adatbányászati algoritmusok kidolgozása a fejlesztés és üzemeltetés során keletkezõ adatok szisztematikus elemzésére, és erre alapozottan minõségi jellemzõk, minõsítési kritériumok kidolgozása. Tevékenységek Számba vettük a meglévõ eredményeket és kialakítottuk a kutatásra vonatkozó munkamegosztást. A módszertanok, keretrendszerek és a domainspecifikus modellezés területén a Tudásközpont három egyetemi szervezeti egységének voltak tudományos elõzményei, az AAIT-nek az IIT-nek és az IK-nak. Számba vettük emellett más hazai és nemzetközi mûhelyek aktuális eredményeit. Az elõzményekrõl és feladatokról március 3-án Módszertanok és keretrendszerek címmel workshopot rendeztünk. A keretrendszert elsõsorban az e-dokumentum projektcsoport alkalmazásfejlesztési projektjeiben használjuk. Megtörtént a workflow-menedzsmentbe illeszkedõ dokumentumkezelés feladatanalízise, és ennek alapján a kliens alkalmazások generálására alkalmas keretrendszer-modul tervezése és prototípusának elkészítése. A domain-analízis módszereit alkalmazni tudtuk egy másik projektcsoport (Köztesréteg, tudásbázis és grafikai alkalmazások) interoperabilitási és közlekedéslogisztikai projektjeiben is. Az elsõ éves tapasztalat alapján megállapíthatjuk, hogy a módszertan és keretrendszer a várakozásainknak megfelelõ eredményeket hozott (fejlesztési hatékonyság, átlátható, kézbentartott fejlesztés, egységes módszertan, olvasható kódok stb.). Az információmenedzsment témakörben a dokumentumkezelõ rendszerekben is alkalmazott kliens-szerver alkalmazások teljesítményelemzésére dolgoztunk ki modelleket, amelyek a tervezésben és üzemeltetésben használható metrikákat alapozzák meg. Kidolgoztuk az aspektus-orientált modellek, a forráskód modellek és a forráskód közötti transzformációk metamodell alapú leírási módszerét és a MOF-konform (a Meta Object Facility ajánlásnak megfelelõ) forráskód modellek elõállításának compiler-generátoros megoldását. Ezek az eredmények mind a többdimenziós modellezést alkalmazó fejlesztésben, mind az öröklött kódok kezelésében felhasználhatók. A kutatási eredményeinket rangos konferenciákon mutattuk be.

15 2. ELOSZTOTT ÉS BEÁGYAZOTT RENDSZEREK PROGRAM Programvezetõ: Dr. Fehér Béla, egyetemi docens, BME MIT Célkitûzés Az elosztottság és beágyazottság ma az informatikai rendszerek olyan megkerülhetetlen sajátosságai, amelyek speciális tervezési szempontok figyelembevételét igénylik. Az elosztottság egyrészt a rendszerek földrajzi kiterjedésébõl, másrészt a rendszerek tervezése során alkalmazott ésszerû dekompozícióból következik. Az Internet jelenléte és dinamikus fejlõdése egyértelmûvé tette, hogy nagykiterjedésû, elosztott rendszereket az Internet technológiai bázisán célszerû fejleszteni, sõt a szervezetek zárt, virtuális hálózatának kialakításakor sem célszerû eltérni ettõl a technológiától. A hálózati technológiák fejlõdése révén 15 havonként megduplázódik a sávszélesség az elosztott és párhuzamos rendszerek a teljesítménynövelés és a virtuális szuperszámítógépek egyik fontos megvalósítási eszközévé váltak. A beágyazottság azt jelenti, hogy az informatikai eszközök beépülnek szûkebb-tágabb környezetünkbe, akár mindennapi használati tárgyainkba is. A felhasználói fogalomrendszerbe való besimulás, az informatikai szakértelem nélküli használhatóság igénye olyan rendszerekre vezet, amelyek a felhasználó elõl elfedik a számítástechnikai eszközöket és módszereket. Az újszerû alkalmazási területeken gyakran újszerû tervezõi prioritások alakulnak ki, például az energiaigény minimalizálása, a zavarvédettség, stb. A kutatási programon belül már az elsõ évben jelentõs erõforrásokat koncentráltunk a Grid rendszerek szolgáltatásorientált megvalósításának elõsegítésére. A fejlõdõ hálózati technológiák felhasználásával olyan algoritmusok és módszerek is alkalmazhatóvá válnak, melyekre korábban gondolni sem mertek a kutatók, vagy megoldásukat a szuperszámítógépek fejlõdésétõl várták. A hálózatba kapcsolt erõforrások egyesítésével különlegesen nagy számítási, tárolási kapacitások hozhatók létre, melyek számos alkalmazásban hasznosíthatók. Célunk a web-szolgáltatásokra alapozott megoldások kidolgozása és alkalmazása ezen a területen. Az elosztott rendszerek komponenseinek együttmûködésére többféle szabványt dolgoztak ki. Az új irányzatok közül a leginkább elfogadottak az ún. szolgáltatásorientált architektúrák (SOA-Service Oriented Architecture). A szolgáltatás alapon együttmûködõ komponensek fejlesztõi keretrendszerünkbe illeszkedõ tervezési és megvalósítási módszereit, illetve a szigetszerûen mûködõ alkalmazások, adatforrások, adattárak rendszerbe integrálásának módszereit dolgozzuk ki. Az integrációs probléma különbözõ absztrakciós szintû rétegekben jelentkezik, amelyek közül elsõsorban a magasabb szinteken jelentkezõ szemantikai integráció vet fel nyitott kérdéseket. Tevékenységek A kutatási program keretében kiemelt súlyt kapott a Grid és biztonsági labor projektcsoport nagy számításigényû mérnöki feladatok megoldásra alkalmas mintarendszeréhez kapcsolódó két témakör. Az egyik a mintarendszer Grid infrastruktúrájának kialakítása. Ennek során az elosztott fájlrendszer hatékonyságát befolyásoló tényezõk felderítése, skálázható fájlrendszer kialakítása, a fájlszinkronizáció web-szolgáltatásokra alapozott megoldása (SOA alapokon), a felhasználói portálfelület ergonomikus, egységes rendszer képét (Single System Image) nyújtó kialakítása vetett fel alkalmazott kutatási feladatokat és hozott általánosítható eredményeket. A másik témakör a Grid lehetõségeit kihasználó párhuzamos algoritmusok fejlesztése peremérték-feladatok megoldására. Az algoritmusoknak ez a családja képezi az alapját a mintarendszeren megvalósítani tervezett szolgáltatásnak, amelyet vasbetonszerkezetek tervezõi számára alakmeghatározási feladatok megoldására kívánunk elindítani. A kutatás eredményeként sikerült hídgerendák deformációját megbízhatóan modellezõ, konvergencia és stabilitás tekintetében kedvezõ algoritmust találni. A kutatási program keretében az integráció témakörben a szemantikai integráció területén folyt elõkészítõ munka, amelyik egyrészt felkészülést és ismeretgyûjtést, másrészt a Köztesréteg, tudásbázis és grafikai alkalmazások projektcsoport két projektjében felmerült gyakorlati problémák tanulmányozását jelentette. A konkrét problémák egyike a településüzemeltetésben használt heterogén térinformatikai adatbázisok összekapcsolása, a másik pedig a közlekedéslogisztikai projektben felmerült probléma: nagy közlekedési vállalatok informatikai rendszereinek összekapcsolása. Érdemi kutatási eredmények a következõ évben várhatók. 15

16 3. IT BIZTONSÁG ÉS MINÕSÉG PROGRAM Programvezetõ: Dr. Kondorosi Károly, egyetemi docens, BME IIT 16 Célkitûzés Ahogyan az informatikai rendszerek egyre inkább áthatják az élet minden területét, az informatikai biztonság egyre inkább elõtérbe kerül. A mai rendszerek biztonsága általában nem kielégítõ, a védelmi megoldások áttekinthetetlenek és nehézkesek. Nemzetközi szabványok és elõírások születnek a rendszerek osztályozására, és a követelményeknek való megfelelés tanúsítására (pl. Common Criteria), amelyeket Magyarország is elfogad, és alkalmazni kíván (ld. MIBÉTS). A technikai szintû megközelítés mellett szervezeti szintû megközelítések is teret nyernek (COBIT, BS7799). Hasonló a helyzet a minõség és a minõségi garanciák tekintetében, ahol az ISO minõsítések mellett a CMM gyökerû minõsítések iránti igények is egyre gyakoribbak. A program végsõ célja, hogy a Tudásközpont létrehozzon egy olyan laboratóriumot, amelyik az IT biztonság és minõség vizsgálati és hitelesítõ, a projekt végére pedig tanúsító laboratóriuma legyen. Egyetemi szervezeti egység szállítófüggetlensége folytán ideális keret egy ilyen laboratórium számára. Konkrét kutatási témáink között új fenyegetések analízise, azonosító és hitelesítõ technikák, biztonságos fizetési protokollok, audit-módszertanok és ezek számítógépes támogatása, valamint a termék (szoftver), a folyamatok és az erõforrások minõségi attribútumainak meghatározása, metrikái és mérési módszerei szerepelnek. Tekintve, hogy biztonsági és minõségi követelmények a Tudásközpont szinte valamennyi projektjében felmerülnek, és ezek teljesítése korántsem rutin feladat, a program keretében keressük a megoldásokat a projektek konkrét problémáira is. Tevékenységek Az e-biztonságfejlesztés projektcsoport Információvédelmi algoritmusok fejlesztése projektje olyan felhasználói viselkedésminták felismerését célozza, amelyek a rendszer elleni támadásra utalnak. A kutatási feladat a rendszer használata során észlelhetõ viselkedési elemekbõl alkalmas viselkedési profilok felépítése és alkalmas kockázatelemzési, értékelési módszerek kidolgozása az esetleges támadások megbízható felismerésére. A kutatás eddigi eredménye egy számos független tényezõt felhasználó matematikai modell felállítása az értékeléshez. Ugyanezen projektcsoport két másik projektjében a kifejlesztett termékekkel szemben igényként merült fel a Common Criteria szerinti biztonsági minõsítés. A termékek számára megfelelõ védelmi profilt dolgoztunk ki, ami alkalmazott kutatási feladatot jelentett. Az IT minõség témakörben az ISO 9126 szabvány szerinti szoftver terméktanúsítás módszerének kutatását kezdtük meg. A termék alapú minõségtanúsitásnak nincs kialakult gyakorlata a szoftverre vonatkozóan, és így módszertana sincs. Kiválasztottunk egy általános, a probléma szempontjából releváns tanúsítási módszertant (Goal-Question- Metric, GQM), amely kiindulási alapja lehet a további munkának. Specifikáltuk a szabványnak megfelelõ külsõ, belsõ és használati (external, internal és in-use) metrikák egy készletét. Felismertük, hogy a modell alapú fejlesztés területén elért eredményeink felhasználhatók és alapját képezhetik a tudományosan megalapozott tanúsítási módszertannak. Kiválasztottunk egy szoftverterméket (SPC statisztikai folyamatszabályozó és minõségellenõrzõ program), amelyiken módszereinket és metrikákra vonatkozó ötleteinket tesztelni tudjuk. Kapcsolatba léptünk egy társegyetem kutatóival (Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztési Tanszék), akik a forráskód-elemzésre alapozott belsõ metrikák területén ígéretes eredményekkel rendelkeznek, és együttmûködést tervezünk a módszertan további kutatásában. A Tudásközpont projektszerkezetében az IT biztonsági labor és az IT minõségi labor projektek különbözõ projektcsoportokban szerepelnek. Ennek egyetlen oka az, hogy a két területen kutatási elõzmények az egyetemen belül két különbözõ szervezeti egységben alakultak ki. Ugyanakkor a két megközelítés számos hasonlóságot mutat. A vizsgálati, értékelési, minõsítési módszerek, dokumentálási, dokumentumkezelési követelmények hasonlósága indokolja, hogy a Tudásközpontban egyetlen laboron belül kapjon helyet a kétféle tevékenység. Elõkészítõ tanulmányban foglaltuk össze a közös biztonsági és minõségi labor kialakításának feltételrendszerét, és ebben rámutattunk a biztonsági és minõségi tanúsítás lehetséges kapcsolódási pontjaira. További kutatási feladat a konkrét tanúsítási rendszerek (pl. CC és CMMI) harmonizálására és egyes bizonyítékok kölcsönös elismerésére vonatkozó javaslatok kidolgozása.

17 4. EMBER-GÉP KAPCSOLAT PROGRAM Programvezetõ: Dr. Szirmay-Kalos László, egyetemi tanár, BME IIT Célkitûzés A kutatási program foglalkozik a humán felhasználók és a gépi rendszerek közötti interakció általános kérdéseivel, a vizuális és hanginterfészekkel, az azonnal érthetõ információközlés ergonómiájával. Fókuszában azonban a valósidejû, háromdimenziós (3D) képmegjelenítés áll. Valósidejû, 3D rendszerek gyakorlati megvalósítása olyan terület, amelyik mind számítási sebesség, mind tárkapacitás tekintetében a mai napig kihívást jelent. Ugyanakkor a valósághû megjelenítés, a távjelenlét biztosítása számos alkalmazási területen (veszélyes környezet felderítése, manipulációja) átütõ eredményeket hozhat. Ugyancsak fontos terület a csupán tervszinten, modellek formájában meglévõ világ valósághû megjelenítése, a valós és virtuális világ szintézise (pl. filmmûvészeti alkalmazások, építészeti projektek virtuális követése, geometriai tervezõi csoportmunka, orvosi diagnosztikai felvételek valósághû animálása). A kutatási program új algoritmusok és realizációs módszerek kifejlesztését célozza. Tevékenységek A program középpontjában a beszámolási idõszakban a Valósidejû képfeldolgozási algoritmusok projekt kutatási feladati álltak. A valósághû, valósidejû képmegjelenítés terrabájtos tárigényû modelleket használ a megjelenítendõ térbeli objektumok leírására, és nanoszekundumos képpontonkénti feldolgozási idõket követel meg. A feladat skálázható elosztott hardver infrastruktúrát, párhuzamos algoritmusokat igényel. A párhuzamosítás egyik lehetõsége a képpont-tér felosztása a processzorok között, amikor egy processzor a teljes modell alapján a látványt alkotó képpontok egy részhalmazát (tipikusan a kép egy téglalap alakú részét) állítja elõ. Ebben az esetben a teljes kép összeállítása viszonylag egyszerû. A másik lehetõség a modell szétosztása a processzorok között úgy, hogy egy processzor a modell egy (vagy néhány) objektumával foglalkozik, és annak valamennyi képpontra kiterjedõ hatását számítja ki. Ilyenkor a teljes kép összeállításához a képpont-térben végrehajtandó ún. kompozitálás szükséges. Ennek a módszernek az elõnyei abban rejlenek, hogy a kompozitálási paraméterek változtatásával befolyásolhatjuk az egyes objektumok láthatóságát, így például mögé láthatunk elõtérben elhelyezkedõ objektumoknak, vagy éppen áttetszõvé tehetjük azokat, térfogat-megjelenítést érhetünk el. A kutatás a kompozitálás párhuzamosítható algoritmusainak vizsgálatára és a megvalósítások kísérleti úton történõ összehasonlíthatóságának megteremtésére irányult. Az elméleti eredmények alapján az ipari partner eszközrendszerét (skálázható elosztott hardver és vizualizációs keretrendszer) felhasználva több kompozitálási mód prototípus-szintû realizációja és a hatékonyságvizsgálathoz szükséges benchmark rendszer kifejlesztése is megtörtént. A nagy adathalmazok kezelése és az algoritmusfejlesztés eredményei kombinálva az 1. kutatási program adatbányászati eredményeivel felhasználhatónak bizonyultak az aláírásminták vizsgálata során az e-dokumentum projektcsoport Hitelesség- és minõségvizsgálat projektjében is. 17

18 ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI FÕIRÁNYOK 1. e-dokumentum FÕIRÁNY Projektigazgató: Dr. Charaf Hassan, Ph.D., egyetemi docens, BME AAIT Szakterület: Szoftver- és rendszerfejlesztés Publikációk: könyvfejezet: 2, folyóirat: 25, konferencia: 130. Tagságok: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, IEEE, MTA Informatikai Bizottság. Fontosabb ipari megbízások: az elmúlt 3 évben: Nokia Research Center, Microsoft Research, Vultron, MobEduNet EU projekt Szakmai díjak, elismerések: Bolyai János kutatási ösztöndíj, ; Microsoft fejlesztési kapcsolatok területi igazgatója, ; TDK munkáért BME rektori emlékplakett., 1999; Pannon GSM professzori ösztöndíj, ; Mester tanári kitüntetés, 2001; Az év informatikai oktatója, 2003; 2 db IBM Faculty Award, 2004; IBM 48 órás programozási verseny tanára 2004 és A BME (IT)² stratégiájában a komplex informatikai rendszerek fejlesztését támogató tudományosan megalapozott módszertani kutatások önálló kompetenciaként kerültek megfogalmazásra. Az elsõ évben elvégzett fejlesztési munkák visszaigazolják a módszertani kutatások szükségességét és fontos szerepét a gyakorlati alkalmazásokat közvetlenül támogató fejlesztõi keretrendszerek létrehozásában, ugyanis az alkalmazási projektek tartalmi gazdagsága nem sematizálható, de ugyanakkor hatékony módon itt elsõsorban a termékek piacra kerülési idejét kell szem elõtt tartani - nem is fedhetõ le egyedi, független fejlesztések együttesével. A keretrendszerek létrehozásának ma legkorszerûbb módját a Model Driven Architecture (MDA) szoftver technika alkalmazása jelenti, amely technika vizuálisan áttekinthetõ és karbantartható, koncepcionális szintû, egységes szoftverfejlesztési technika biztosításával szolgálja ki az alkalmazási projekteket. Ennek megfelelõen az e-dokumentum alkalmazási projektekben a MDA módszertani bázisán építkezünk és felhasználjuk a többdimenziós, többrétegû modellezés területén elért elméleti eredményeket. A fejlesztõi keretrendszer szolgáltatásai alkalmazásfüggõ, ún. plug-in modulokkal egészíthetõk ki. A dokumentummenedzselési feladatokat például olyan plug-in modullal valósítjuk meg, amely a dokumentumok tárolásán, és közvetlen vagy metaadatokként történõ archiválásán túlmenõen, a hozzáférési jogok kezelésével, a dokumentumoknak, illetve a válasz-dokumentumoknak a megfelelõ címzettekhez történõ automatikus eljuttatásával, a dokumentumok által megvalósuló információáramlás elõírhatóságával és követhetõségével, valamint a hordozható dokumentum kezelés opciójának kidolgozásával valósítjuk meg. Feladatunk e termékek kiszolgálását ellátó szoftver komponensek kifejlesztése, illetve a keletkezõ elektronikus dokumentu- A keretrendszer az egymástól eltérõ alkalmazási területek közös szoftverfejlesztési tevékenységéhez módszertanilag és technológiailag egységes támogatást biztosít. A különbözõ fejlesztõi keretrendszerek kidolgozásának célja a szoftverfejlesztéseket tartalmazó termékek versenyképességének elõremozdítása, a termékek piacra kerülési idejét jelentõs mértékben csökkentõ kódkönyvtárak és azok elemeit közvetlenül, hatékonyan aktivizáló eszközpark együttesének létrehozása. 18

19 mok további szerkeszthetõségének és az egységes dokumentum kezelési láncba iktathatóságának kidolgozása. A szervezet-, illetve vállalatirányítási rendszerek részére kidolgozott szolgáltatásokkal az ûrlap kitöltési opciók aktivizálása során keletkezett elektronikus dokumentumok egységes feldolgozhatóságát, a vállalati folyamatok mentén keletkezõ különbözõ dokumentumok összehangolt kezelését, rendszerszintû ellenõrzését biztosítjuk. Olyan alkalmazói felületet alakítunk ki, amely az igényeket felhasználói szinten engedi megfogalmazni, és rugalmas, az esetleges változásokhoz adaptálódó módon hangolja össze a vállalati folyamatok és a termelést kísérõ dokumentumok rendszerét. Az e-dokumentum projektcsoporton belül a keretrendszert különbözõ szakterületeken folyó fejlesztésekhez használjuk fel. A felhasználók számára a kényelmes és hatékony fejlesztési környezetet az jelenti, ha a fejlesztés során magas szintû, a szakterület fogalomrendszeréhez illeszkedõ modelleket és leírási módokat használhatnak. Ennek érdekében szakterület-specifikus nyelveket kell kidolgozni. Ennek a fázisnak az elõkészítését az alkalmazások lényegi, tartalmi összefüggéseinek feltárása jelenti. Egyebek mellett ezt a munkát végeztük el a projekt elsõ évében, kiegészítve olyan konkrét fejlesztések elvégzésével, amelyek részben felgyorsítják a tervezett termékek piacra kerülését, másrészt biztosítják az ipari partnerek korábban megszerzett piaci pozícióinak megtartását. A kifejlesztett kódok újrafelhasználhatóságának érdekében, ahol lehetett, a fejlesztéseket szolgáltatások formájában valósítottuk meg. Az e-dokumentum projektcsoportban együttmûködõ egyetemi-ipari szakemberek az alábbi eredményekkel gazdagították az BME (IT)² eredménylistáját: I. Az orvosi leletek automatizált feldolgozását végzõ Dragon MT workflow rendszer továbbfejlesztése a. Szoftverfejlesztések az aktuális kibocsátott verzióban. b. A vastag kliens prototípusának kidolgozása. c. Teljesítményelemzés és optimalizálás elvégzése, az eredmények összefoglalása tanulmányban és publikációkban. A fejlesztések dokumentálása. d. Java és.net platformok integrációjának vizsgálata web-szolgáltatások segítségével. Tanulmány, dokumentum. e. Kliens keretrendszer egyes funkcióinak tervezése, dokumentum. II. Off-line aláírás azonosítás és eredetiségvizsgálat a. Aláírásminták gyûjtése, aláírás-adatbázis létrehozása. b. Tesztrendszer implementálása. c. Aláírás elõkészítõ algoritmusok specifikálása és implementálása. d. Egyedi pont-párosítási algoritmus kidolgozása. e. Mûködõ teszt prototípus kidolgozása. III. Dokumentum menedzsment a. Az SDX (Signed Document expert) szerver komponens speciális WebService (SOAP) felületének kialakítása. b. Adatkapcsolati interfészek kidolgozása (SOAP, fájlalapú protokollok, SMTP) kapcsolódó és egyéb háttérrendszerek számára. c. Architektúrálisan skálázható SOA rendszer kialakítása. d. A kialakított rendszer teljesítményvizsgálata. 19

20 1.1 Tartalom, dokumentum konverziók /1.1 részfeladat/ e-dokumentum fõirány Projektvezetõ: Fóris Tibor, M.Sc., mérnök-informatikus, BME IK Szakterület: Szoftvertervezés és fejlesztés Publikációk: folyóirat: 4, konferencia: 7. Szakmai tapasztalatok: gazdálkodási informatikai rendszerek tervezése és fejlesztése, folyamatirányítási rendszerek fejlesztése, enterprise rendszerek fejlesztése, webes alkalmazások fejlesztése. Fontosabb ipari megbízások: Egységes Gazdálkodási Rendszer tervezése és fejlesztése, folyamatirányító rendszerek fejlesztése MÁV részére, részvétel különbözõ enterprise és webes alkalmazások fejlesztésében 20 Konzorciumi partnerünk, a Nuance Dictaphone cég Healthcare Solutions (Egészségügyi Megoldások) üzletága a világ vezetõ megoldásszállítója a beszédfelismerés, diktálás és transzkript (rögzített hangfelvétel átírása elektronikus dokumentummá) rendszerekben és szolgáltatásokban. Termékei leegyszerûsítik és minõségében emelik a pácienssekkel kapcsolatos elektronikus adatkezelést és feldolgozást. Napjainkban közel kórház, klinika és egyéb praktizáló szervezet több mint orvosa használja a Dragon Naturally Speaking beszédfelismerõ motort tartalmazó Dictaphone megoldásokat. Ennek segítségével a költséges leletírási tevékenységet diktálással, majd automatikus beszédfelismeréssel és transzkriptorral végzett átírással, minõségellenõrzött folyamat váltja fel, amely az elektronikusan tárolt leletek és beteginformációk közvetlenebb, azonnali elérésével jobb és olcsóbb ellátást tesz lehetõvé. Az BME (IT)²-ben együttmûködõ ipari partnerünk, a Nuance a áprilisában kialakított és az ún. Dictaphone termékekre vonatkozó fejlesztési terve szerint, a jelenleg használatban lévõ (vastag)kliens-szerver alapokra épülõ rendszereit fokozatosan web-alapú, a piac igényeinek jobban megfelelõ, új termékcsaláddal kívánja felváltani. Ez az új, FX kódnévre hallgató termékcsalád kliens alkalmazásai egy közös kliens applikációs keretrendszerre épülnek. A konkrét projektünk egyik fõ célja éppen ennek a keretrendszernek a kutatás-fejlesztési megalapozása és technológiai megvalósítása. Partnerünk részérõl a témavezetõ Sás Tibor, okleveles villamosmérnök, aki olyan szoftvertervezési és fejlesztési témákban rendelkezik több, mint 15 éves tapasztalattal, mint a beágyazott rendszerek, real-time videó streaming alkalmazások, vezérelt és konfigurálható automatikus dokumentum-tartalom konverzió, szoftverek másolásvédelme, illetve J2EE és.net alapú üzleti alkalmazások. Célok Az információs rendszerek egy kiemelkedõen fontos területe az elektronikus dokumentum kezelése és feldolgozása, amely magába foglalja a teljes dokumentum életciklust a keletkezéstõl, a különbözõ dokumentum transzformációkon és a dokumentum workflow feldolgozásán keresztül az archiválásáig. A projektben a dokumentum feldolgozás egy speciális területére, az orvosi látleletek konkrét területére fókuszálunk, melyben a Nuance több területen is piacvezetõ. Ugyanakkor nem titkolt cél, hogy a létrehozott kutatás-fejlesztési eredmények szélesebb körben alkalmazhatók legyenek, illetve önálló termékben testesüljenek meg, amelyek más dokumentum feldolgozási alkalmazásokban is hasznosíthatók. Az ipari partner korábbi tevékenysége, illetve akvizíciói révén két hasonló, az orvosi látleletek feldolgozását végzõ alkalmazáscsaláddal rendelkezik mindkettõ jelentõs piaci részesedéssel rendelkezik. Mivel azonos területrõl van szó, és a megoldandó feladatok jellege hasonló, a rendszerek felépítése is hasonló, jóllehet a megoldások számos részletükben