Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Átírás

1 TÁMOP / Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján 1 Kutatás célja A kutatás célja a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítása, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítése. 2 Kutatás hatóköre, mintája Magyarországon a kutatásban valamennyi felsőoktatási intézmény érintett, azonban bizonyos kutatási módszerek csak az intézmények egy részét érintik a 25%-os mintavétel alapján (ld. Műhelymunka I.-re meghívott intézmények). Valamennyi, magyarországi felsőoktatási intézmény vezetője hivatalos tájékoztatást kap a kutatásról. Az Európai Felsőoktatási Térségben hat olyan felsőoktatási intézményt vizsgálunk, melyek megkapták az International Sustainable Campus Network (ISCN) kiválósági díjat. 3 A kutatás hipotézisei A felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségügy kérdése összekapcsolódik, a minőségfejlesztési programok/minőségirányítási rendszerek 1 szabályozási szintjén azonban ez nem minden esetben jelenik meg. A minőségfejlesztési programok készítése, megújítása során a felsőoktatási intézmények túlzott elvárásokat fogalmaznak meg a fenntartható fejlődés vonatkozásában, melyeknek nem tudnak megfelelni. A külső szemlélő számára is aktívnak észlelhető civil és helyi, regionális társadalmi partnerkapcsolatokkal rendelkező, a fejlesztési munkákban közreműködő intézmények, karok nyitottabbak a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti elveinek, illetve gyakorlatainak befogadására, helyi szintű meghonosítására. A minőségfejlesztési programmal, egyetemi polgárok aktív közreműködésére alapozott stratégiai tervezés során született fejlesztési tervekkel, fenntarthatósági stratégiával rendelkező intézmények környezeti és fenntarthatósági elköteleződése és ez irányú tevékenységei is jelentősebbek. A fenntarthatóság a képzésben, kutatásban és működésben ott jelenik meg hangsúlyosabban, ahol a minőségfejlesztés visszacsatolási mechanizmusai kiépültek és ténylegesen működnek, ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális forrásallokáció segíti. Azon intézmények, ahol a karok, szakok, oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködés erősebb a képzések, kutatások egyéb szakmai programok tervezése, megvalósítása során, nyitottabbak a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges feltételek kialakítása iránt. 1 Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel. 1

2 A karok közötti és szakos, illetve az oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködések, valamint a szervezeti integráció kedveznek a fenntartható fejlődés intézményi szintű feltételei megteremtésének. 4 Magyarországi felsőoktatási intézmények belső szabályozó dokumentumai vizsgálatának szempontjai A vizsgálandó belső szabályozó dokumentumok: o Intézményfejlesztési terv; o Intézményi stratégia, kari stratégiák; o Minőségfejlesztési program (minőségirányítási rendszer 2 dokumentumai); o Fenntartható fejlődési stratégia. 4.1 Minőségfejlesztési programok vizsgálati szempontjai Rendelkezik-e Minőségfejlesztési programmal az adott felsőoktatási A Minőségfejlesztési program az intézményi fejlesztési tervre épül-e? Eleget tud-e tenni a felsőoktatási intézmény a Minőségfejlesztési programnak? (Milyen mértékben tudta megvalósítani?) A felsőoktatási intézmény működésének mely területeire és hogyan terjed ki a Minőségfejlesztési program? o oktatás; o kutatás; o partnerkapcsolatok (hazai és nemzetközi); o intézmény-üzemeltetés és ügyvitel. Milyen folyamatban készült a Minőségfejlesztési program? o Mikor alkotta meg, illetve vizsgálta felül (legutóbb és megalkotása óta összesen) a felsőoktatási o Mi volt a motivációja a felsőoktatási intézménynek a Felsőoktatásról szóló évi CXXIX. törvény 21. -án kívül? o Kik vettek részt az előkészítésben? o Milyen körben/fórumokon tárgyalták, pontosították? Mi az ismertsége a Minőségfejlesztési Programnak a felsőoktatási intézményben és egyes karain belül o az oktatók; o a kutatók; o az egyéb intézményi alkalmazottak; o és a hallgatók (aktív és alumni) körében? Milyen források alapján ismerhetik a felsőoktatási intézmény polgárai a Minőségfejlesztési programot? Milyen kapcsolatban áll a Minőségfejlesztési program az intézményi Fenntartható fejlődési stratégiával (amennyiben az adott felsőoktatási intézmény rendelkezik ilyen dokumentumokkal)? o Megjelenik-e a fenntartható fejlődés a jövőképben, küldetésben, minőségpolitikában, minőségcélokban, szabályozásokban? o Milyen mérési pontokat, szempontokat határozott meg a felsőoktatási o Használja-e a felsőoktatási intézmény az ISO vagy ISO szabványt? 2 Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel. 2

3 o o Megjelennek-e a fenntarthatósági szempontok az oktatói, kutatói, egyéb technikai dolgozók teljesítményértékelési szempontok? Milyen egyéb szabályozó dokumentumok segítik a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülését a felsőoktatási intézményben? 4.2 Fenntartható fejlődési stratégiák vizsgálati szempontjai: Hogyan definiálja a felsőoktatási intézmény a fenntartható fejlődést? 3 Miért tartja fontosnak a felsőoktatási intézmény a fenntartható fejlődés szemléletét? Milyen jövőképet határoz meg magának a felsőoktatási Van-e a felsőoktatási intézmények Fenntartható fejlődési stratégiája? Mikor készült és milyen időközönként vizsgálják felül? Mi volt a Fenntartható fejlődés stratégia megalkotásának motivációs háttere? A felsőoktatási intézmények működésének mely területeire és hogyan terjed ki a Fenntartható fejlődési stratégia? o oktatás; o kutatás; o partnerkapcsolatok (hazai és nemzetközi); o intézmény-üzemeltetés, ügyvitel, közbeszerzés; o minőségügy. Milyen folyamatban készült a Fenntartható fejlődési stratégia? o Mikor, milyen okból alkotta meg, illetve vizsgálta felül a felsőoktatási o Kik vettek részt az előkészítésben? o Milyen körben/fórumokon tárgyalták, pontosították? o Milyen hivatalos szinten (pl. Kari Tanács, Szenátus) fogadta el az intézmény a Fenntartható fejlődési stratégiát? o Melyek a főbb elemei, felhasznált forrásai? Mi az intézményen belüli ismertsége a Fenntartható fejlődés stratégiának o az oktatók; o a kutatók; o az egyéb intézményi alkalmazottak; o és a hallgatók (aktív és alumni) körében? Milyen források alapján ismerhetik a felsőoktatási intézmény polgárai a Fenntartható fejlődési stratégiát? Van-e a Fenntartható fejlődési stratégiának o végrehajtási terve; o költségvetése; o értékelése, monitorozása (pl. ÚMFT/Széchenyi terv adatszolgáltatás energiafelhasználásról), indikátorrendszere; o kommunikációs terve (külső, belső). Működik-e a felsőoktatási intézményben felkért/megbízott testület, munkabizottság/szervezeti egység, megbízott felelős a Fenntartható fejlődési stratégiából következő intézményi feladatok koordinálására? o neve; o pozíciója az intézményben; o munkarendje; o felhatalmazása. 3 Amennyiben a vizsgált felsőoktatási intézmény nem rendelkezik Fenntartható fejlődési stratégiával, akkor más stratégiai, illetve minőségirányítási dokumentumai szerinti megközelítés, definíció vizsgálandó. 3

4 Fellelhető-e a fenntartható fejlődés stratégiájával kapcsolatos kommunikáció a felsőoktatási intézmény honlapján? Milyen hazai és nemzetközi kezdeményezésekhez csatlakozott a felsőoktatási 4.3 Hazai felsőoktatási intézményi honlapok vizsgálati szempontjai Milyen témák jelenek meg a felsőoktatási intézmény intézményi, kari és tanszéki honlapjain a fenntartható fejlődéshez kapcsolhatóan? o az egész intézményt érintő kezdeményezések (pl. hulladékgazdálkodás, energiatakarékosság, közbeszerzési kérdések, társadalmi, gazdasági, környezeti szempontok összehangolása stb.); o oktatási, kutatási projektek o hallgatói kezdeményezések; o térségi (fejlesztési) együttműködések (pl. fejlesztési tervekben való közreműködés, partnerkapcsolatok, lehetőségek, felhívások a hallgatók számára az ezekben való közreműködésre) o szakmai események, rendezvények. A fenti témák kiket és milyen mértékben érintenek? o egész intézményt; o kart; o tanszéket; o egyéni szinten (oktatókat, kutatókat); o adminisztrációt; o projektszervezetet. A honlapokon tartalma a fenntartható fejlődés vonatkozásában összefüggésben áll-e a felsőoktatási intézmény önmagára vonatkozó elvárásaival (ld. Minőségfejlesztési Program, Intézményfejlesztési Terv)? Megfelelnek-e a vizsgált honlapok a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó követelményeinek? 4.4 Jó példák karok, szakok, intézmények közötti együttműködésekre, interdiszciplináris, rendszerszerű megközelítésekre A felsőoktatási intézmények belső szabályozásai hogyan teszik lehetővé a fenntartható fejlődés területén már kialakult gyakorlatok adaptációját, implementációját és disszeminációját o az oktatás; o a kutatás; o a partnerkapcsolatok (hazai és nemzetközi); o az intézmény-üzemeltetés, ügyvitel, közbeszerzés területein? Olyan minta értékű példák összegyűjtése, melyek bekerülhetnek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet központi adatbázisába. Azon szervezeti egységek azonosítása, amelyek munkájában megjelennek a fenntartható fejlődés szempontjai. 5 Nemzetközi dokumentumok vizsgálati szempontjai 5.1 Stratégiák, nemzetközi kezdeményezések áttekintése Miért tartják fontosnak a fenntartható fejlődést? Milyen jövőképet rajzolódik ki? Milyen célokat, feladatokat határoznak meg a külföldi stratégiai dokumentumok a felsőoktatás számára a fenntartható fejlődés felé való elmozdulás érdekében? 4

5 5.2 Szakirodalom elemzése Hogyan módosult a fenntartható fejlődés üzenete az 1992-es Rió de Janeiroban tartott ENSZ konferencia óta? Hogyan alakult történetileg a felsőoktatási intézmények szerepe a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti dimenzióiban globális, regionális és lokális szinten? Milyen kezdeményezések léteznek, és milyen eredmények ismertek a fenntartható fejlődés felsőoktatási intézmények különböző funkcióiba történő integrálására vonatkozóan? A nemzetközi szakirodalom alapján milyen példák, jó gyakorlatok ismertek (különös tekintettel a teljes intézményt érintő megközelítésekre)? Milyen a támogató rendszer, a szabályozási környezet az ISCN kiválósági díjas felsőoktatási intézmények országaiban? o fenntartható fejlődés munkaterületén jelen lévő intézmények; o díjak, pályázatok o finanszírozási források; o jogi szabályozás jellege; o fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumok más ágazatokban. 5.3 Külföldi felsőoktatási intézmények vizsgálati szempontjai ISCN kiválósági díjas felsőoktatási intézmények dokumentációi alapján o Melyek az egész intézményt érintő megközelítések? o Kik kezdeményezték a díjazott jó gyakorlatokat, ezek kiket és milyen időtartamban érintettek, milyen hatást gyakoroltak az intézmény működésére? o Melyek az intézményi fenntartható fejlődési és minőségfejlesztési stratégia, szabályozás kapcsolódási pontjai? Az ISCN kiválósági díjat kapott felsőoktatási intézmények honlapjai alapján o Milyen témák és hogyan jelennek meg az intézmény honlapján a fenntartható fejlődéshez kapcsolhatóan? egész intézményt érintő kezdeményezések; oktatási, kutatási projektek; hallgatói kezdeményezések; térségi (fejlesztési) együttműködések; szakmai események, rendezvények. A fenti témák kiket és milyen mértékben érintenek? o egész intézményt; o kart; o tanszéket; o projektszervezetet; o adminisztrációt; o egyéni szinten (oktatók, kutatók) Olyan minta értékű példák összegyűjtése, melyek bekerülhetnek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet központi adatbázisába. Budapest, január 9. Bogdány Zoltán kutatásvezető ügyvezető igazgató Mondolat Iroda 5