TÁMOP / Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban"

Átírás

1 TÁMOP / Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Kutatási jelentés március 12. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Cím: 1363 Budapest, Pf.: 49. Tel.:

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁS CÉLJA, HATÓKÖRE, HIPOTÉZISEI A kutatás célja, részfeladatai A kutatás célja A kutatás részfeladatai A kutatás hatóköre Hipotézisek A KUTATÁS MÓDSZERTANA Mintavétel Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből Módszerek Jogszabályelemzés Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) Magyar intézményi dokumentumok elemzése Strukturált interjú Kérdőív A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE A fenntartható fejlődés fogalma A fenntarthatóság célrendszere A fenntarthatóság alapelvei A holisztikus megközelítés elve A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve Társadalmi igazságosság elve Tartamosság elve Integráció elve Helyi erőforrások hasznosításának elve Társadalmi részvétel elve Társadalmi felelősségvállalás elve Elővigyázatosság és megelőzés elve

3 A szennyező fizet elve FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FELSŐOKTATÁSBAN A fenntartható fejlődés és a felsőoktatás kapcsolata Nemzetközi törekvések, stratégiák a felsőoktatás területén A hazai jogszabályalkotás hátterét jelentő és a szabályozást megalapozó nemzetközi folyamatok és dokumentumok International Sustainable Campus Network (ISCN) Copernicus kezdeményezések A Felelős Üzleti Oktatás Alapelvei (PRME) Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeinek fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata Célrendszer, küldetés, jövőkép, az intézmények szemlélete, stratégiája Minőségfejlesztés és fenntartható fejlődés Támogató környezet Kezdeményezések, jó gyakorlatok A fenntartható fejlődés hazai jogszabályi környezete Magyarország Alaptörvénye A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A fenntartható fejlődés felsőoktatási vonatkozású jogszabályi megjelenése A fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata a hazai felsőoktatási intézményekben Intézményi definíciók Az intézményi fenntartható fejlődési stratégiaalkotás folyamata, motivációs háttere A fenntartható fejlődés szemlélete az intézményi működés területein Kezdeményezések, jó gyakorlatok Támogató környezet Hazai intézményi minőségirányítási gyakorlat a fenntartható fejlődés tükrében A minőségfejlesztést célzó stratégiai tervek Minőségirányítási rendszerek szabályozása MEGÁLLAPÍTÁSOK, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Főbb megállapítások a hipotézisvizsgálat alapján Javaslatok Intézményi stratégiák megerősítése Támogató környezet kialakítása Felsőoktatási intézmények minőségfejlesztése MAB követelményrendszer

4 7.2.5 A képzési és kimeneti követelmények átvizsgálása A kutatási pályázati rendszer Diákjóléti szolgáltatások Fenntartható fejlődési szempontrendszer az intézményi minőségirányításhoz Intézményi stratégiai tervezés Intézményi minőségirányítási rendszer MELLÉKLETEK Kutatási terv Elemzési szempontsor Interjú vezérfonal Kutatásban felhasznált intézményi dokumentumok gyűjtő táblázata FELHASZNÁLT IRODALOM

5 1 Bevezetés Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban OFI) mint Megrendelő a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP projektben indított A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatás minőségirányítási gyakorlatában című kutatás lebonyolítására vonatkozó beszerzési eljárásban a Mondolat Iroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban Mondolat Iroda) hirdette ki nyertes Ajánlattevőként. A nyertes ajánlatban szereplő kutatási tervet az OFI és a Mondolat Iroda december 16- án közösen véglegesítette, melynek alapján került lebonyolításra a jelen kutatás. 2 Vezetői összefoglaló A fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítását, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítését célzó kutatást a magyarországi felsőoktatási intézmények 25%-ában folytattuk le, valamint vizsgálat tárgyává tettünk 6 intézményt az Európai Felsőoktatási Térségből. A kutatás során a dokumentumelemzés, a kérdőíves felmérés és a strukturált interjú módszerét alkalmaztuk. A kutatási időszakban (2012. december március 12.) két alkalommal műhelymunkát szerveztünk, melyre a mintába tartozó hazai felsőoktatási intézmények delegáltak résztvevőket, valamint a Megrendelő képviselői vettek részt. Vizsgáltuk többek között, hogy a felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésében és minőségfejlesztésében, illetve ennek dokumentumaiban miként jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata. Jelen tanulmány 6.3. és 6.5. fejezeteiben külön kitérünk arra, hogy mely intézményi funkciókban és szolgáltatásokban jutnak érvényre a fenntarthatósági elvek. Ízelítő jelleggel a és fejezetekben bemutatunk olyan európai és hazai kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat, melyeket a felsőoktatási intézmények a fenntarthatóságra nevelési feladataik, társadalmi felelősségvállalási tevékenységük keretei között indítottak el a jövő generációk számára is élhető élet érdekében. 5

6 A kutatás során az eredeti, Brundtland-i fenntartható fejlődés fogalmat használtuk (ld fejezet), a fenntartható fejlődés természeti, társadalmi és gazdasági dimenzióban egyszerre gondolkodtunk, illetve a felsőoktatási intézmények tevékenységét e szerint vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények elsősorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára és a Felsőoktatásról szóló évi CXXIX. törvény preambulumára hivatkoznak a fenntarthatósági célok és feladatok intézményi dokumentumokban való megjelenítésekor. Az európai felsőoktatási intézmények aktívak a fenntarthatósági hálózatok létrehozásában, ilyen jellegű együttműködésekben. A hazai felsőoktatási intézmények ezt formalitásnak tartják. Meghatározóbbak a partnerkapcsolatok, melyek befolyásolják a fenntarthatóságra vonatkozó intézményi tevékenységeket (gyakorlati képzés, kutatás-fejlesztés), azonban még ennél is jelentősebb a vezetés elkötelezettsége. Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeiben a minőségügy szintjén is megjelenik a környezeti elköteleződés, míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségfejlesztés kapcsolata nem releváns, bár néhány felsőoktatási intézmény már tett ez irányú lépéseket. A stratégiai tervezésben mind a vizsgált külföldi, mind pedig a hazai intézmények körében megjelentek a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor a magyarországi felsőoktatás esetében nem jellemzi az intézményi működés egészét. A kutatás a hazai felsőoktatási folyamatok olyan szakaszában történt, amikor a felsőoktatáspolitika változik, az intézményi szerveződés és dokumentáció átalakul. Mind az adatgyűjtés során történő levelezés, telefonos egyeztetés, valamint az interjúk is azt mutatják, hogy az intézményekben nagyfokú bizonytalanság uralkodik a stratégiai tervezés és intézmény-, illetve minőségfejlesztés területén. A szervezetfejlesztés sikerességének oldaláról nézve a javaslataink éppen e változási folyamatban tűnnek megvalósíthatónak. A magyarországi helyzetfelmérésre és az Európai Felsőoktatási Térségben láthatóan sikeres példák alapján az ágazati oktatás-irányítás és az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat számára fogalmaztunk meg fejlesztési javaslatokat az intézményi stratégiai tervezésre, minőségfejlesztésre és minőségügyi szabályozásra, az intézmények MAB által történő értékelésére, a képzési és kimeneti követelmények átvizsgálására, a kutatási pályázati rendszerre, az intézményi diákjóléti szolgáltatásokra és támogató környezet kialakítására vonatkozóan. Elkészítettünk egy olyan szempontrendszert, mely ezeken a fejlesztési területeken segíti a felsőoktatási intézményeket az alapdokumentumaik és belső szabályozásaik fenntartható fejlődés tükrében történő újragondolásában. 6

7 3 Kutatás célja, hatóköre, hipotézisei A jelen felsőoktatás-kutatás során a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletet és gyakorlatot vizsgáltuk az intézményi minőség és stratégia tükrében. 3.1 A kutatás célja, részfeladatai A kutatás célja A kutatás célja a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítása, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítése. A kutatás a TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban című kiemelt projekt L részcél Fenntartható fejlődés, minőségkultúra feltételrendszerének megalapozása, a szervezeti kultúra fejlesztése célhoz kapcsolódóan valósul meg A kutatás részfeladatai Az kutatás során az alábbi feladatok valósultak meg: A fenntartható fejlődés szempontrendszerének vizsgálata dokumentumelemzéssel, a hazai és uniós irányelvek figyelembe vételével a hazai működő felsőoktatási intézmények 25%-ában és 6, az európai felsőoktatási térséghez tartozó intézményben. A helyzetelemzés alapján egységes szempontrendszerre és ennek minőségirányítási rendszerekbe történő beépítésére vonatkozó javaslat kidolgozása a hazai ágazat és a felsőoktatási intézmények számára. Műhelymunkák lebonyolítása a felsőoktatási intézmények képviselőinek bevonásával a felsőoktatási szereplők igényeihez igazodó szempontrendszer és a működésbe való beépítésre vonatkozó javaslatok kidolgozásához kapcsolódóan. 3.2 A kutatás hatóköre A kutatási célnak megfelelően a kutatás hatóköre a Magyarországon működő, az Országgyűléstől állami elismerést kapott, az állam által fenntartott és a nem állami (magán, alapítványi, egyházi) fenntartásban működő felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák), továbbá az Európai Felsőoktatási Térség területén működő külföldi felsőoktatási intézmények. 7

8 3.3 Hipotézisek A kutatási tervben szereplő hipotéziseinket a mintában szereplő felsőoktatási intézmények minőségirányítási, fenntarthatósági megbízott munkatársaival, valamint Megrendelővel közösen véglegesítettük a január 5-ei műhelymunkán. A felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségügy kérdése összekapcsolódik, a minőségfejlesztési programok/minőségirányítási rendszerek 1 szabályozási szintjén azonban ez nem minden esetben jelenik meg. A minőségfejlesztési programok készítése, megújítása során a felsőoktatási intézmények túlzott elvárásokat fogalmaznak meg a fenntartható fejlődés vonatkozásában, melyeknek nem tudnak megfelelni. A külső szemlélő számára is aktívnak észlelhető civil és helyi, regionális társadalmi partnerkapcsolatokkal rendelkező, a fejlesztési munkákban közreműködő intézmények, karok nyitottabbak a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti elveinek, illetve gyakorlatainak befogadására, helyi szintű meghonosítására. A minőségfejlesztési programmal, egyetemi polgárok aktív közreműködésére alapozott stratégiai tervezés során született fejlesztési tervekkel, fenntarthatósági stratégiával rendelkező intézmények környezeti és fenntarthatósági elköteleződése és ez irányú tevékenységei is jelentősebbek. A fenntarthatóság a képzésben, kutatásban és működésben ott jelenik meg hangsúlyosabban, ahol a minőségfejlesztés visszacsatolási mechanizmusai kiépültek és ténylegesen működnek, ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális forrásallokáció segíti. Azon intézmények, ahol a karok, szakok, oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködés erősebb a képzések, kutatások egyéb szakmai programok tervezése, megvalósítása során, nyitottabbak a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges feltételek kialakítása iránt. A karok és szakok közötti, illetve az oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködések, valamint a szervezeti integráció kedveznek a fenntartható fejlődés intézményi szintű feltételei megteremtésének. 1 Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel. 8

9 4 A kutatás módszertana 4.1 Mintavétel A jelen kutatás hatóköre alapján két részmintával dolgoztunk. A mintavételi szempontokat az alábbiakban ismertetjük Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből A hazai részmintát a Felsőoktatásról szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.) 1. sz. melléklete alapján az államilag elismert, felsőoktatási intézmények közül a következő szempontok szerint határoztuk meg, fenntartva, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény több szempontnak is megfelelhet. Fenntartás szerinti típus (állami, magán, alapítványi, egyházi); Területi lefedettség; Intézményi szerveződés (kutatóegyetem, egyetem, főiskola); Képzési profili szerinti lefedettség (művészeti, műszaki stb.); Hálózati szerveződés. 1. táblázat Intézmény Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Copernicus tagság 2 x Edutus Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem, Budapest Magyar Képzőművészeti Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem x x x x 2 A Copernicus Chartát aláírt felsőoktatási intézmények. A Charta a fenntartható fejlődésre vonatkozó Brundtlandjelentés alapján kifejezetten a felsőoktatási intézmények számára fogalmaz meg alapelveket a fenntartható fejlődés előmozdítása tekintetében. 9

10 A kutatás során a minta megfelelőnek bizonyult, ugyanakkor az adatgyűjtés során az egyik egyházi felsőoktatási intézmény rektora hivatalosan jelezte, hogy a minőségirányítási rendszerének továbbfejlesztése, új stratégiai szervezeti egység kialakítása a kutatással egy időben történik, így bár bizonyos területeken kifejezetten jó gyakorlatokat tudnának bemutatni a kutatásban részt venni nem tudnak; egy másik egyházi intézmény nem küldött hivatalos választ, ugyanakkor információkkal sem segítette a kutatást, azokat a honlapon elérhető intézményi dokumentumokból gyűjtöttük össze; egy vidéki főiskola a kutatással kapcsolatban küldött tájékoztató és adatkérő levelekre nem válaszolt, telefonon információt nem tudott adni, így esetükben csak a honlapjukon elérhető nem teljes körűen rendelkezésre álló dokumentációra támaszkodhattunk az elemzés során Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből Az elemzések során a területi eltérésekre is tekintettel kívántunk lenni, ezért a külföldi elemzendő országok kiválasztásánál figyelembe vettük a földrajzi megoszlást és a társadalmigazdasági eltéréseket is. Ily módon az észak-, nyugat- és közép-kelet-európai felsőoktatási intézmények kerültek ebbe a mintába. Az Európai Felsőoktatási Térségben a fenti megoszlás szerint 6 ország 1-1 felsőoktatási intézményét tettük elemzés tárgyává a kutatási téma szempontjából a vizsgálati szempontsor szerint. Ezen intézmények közül négy kapott kiválósági díjat kapott az International Sustainable Capmus Networktől (ISCN, 2. táblázat). 2. táblázat Intézmény Európai ISCN Terület Ország Felsőoktatási Térség díj Göteborgs Universitet x Észak-Európa Svédország - Universiteit van Észak-Európa Hollandia x Amsterdam x University of Bradford x Nyugat-Európa Egyesült Királyság x École polytechnique Nyugat-Európa Svájc x fédérale de Lausanne x Leuphana Universität Nyugat-Európa Németország x Lüneburg x Charles University in Közép-Kelet- Csehország x Prague Európa - 10

11 4.2 Módszerek Jogszabályelemzés A jogszabályi háttér feltérképezésének célja egyrészt annak vizsgálata volt, hogy a jogi szabályozás milyen mértékben írja elő vagy engedi érvényesülni a fenntartható fejlődési szempontok figyelembe vételét a hazai felsőoktatási intézményi működés során. Kerestük a hazai joganyagban a fenntartható fejlődés felsőoktatást érintő szabályozási elveket. Az intézményi szabályozások, útmutatások dokumentumait abból a szempontból vizsgáltuk, hogy milyen más felsőoktatási intézmény számára is tanulságokkal szolgáló saját eljárásokat, szabályozási elveket, szempontokat alakítottak ki Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) A magyarországi felsőoktatási intézmények fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletváltásának és a közös szempontrendszer kialakításának érdekében fontosnak tartjuk összegezni a külföldi tapasztalatokat, az Európai Felsőoktatási Térségben működő felsőoktatási intézmények jó gyakorlatait és működési problémáit. A desk research módszerrel lehetséges a külföldi felsőoktatási intézmények saját kutatási eredményeinek, illetve az érintett felsőoktatási intézményekről szóló publikációkban szereplő adatok, tényezők megismerése. Ennek során a Kutatási tervben (8.1. fejezet) és a Felhasznált irodalomban (9. fejezet) egyaránt feltüntetett ENSZ, EU dokumentumokat és külföldi szakirodalmat használtuk fel Magyar intézményi dokumentumok elemzése A kutatási téma intézmény-specifikus háttéradatainak összegyűjtését és értelmezését a dokumentumelemzés módszerével valósítottuk meg. A kutatás során felhasználtunk minden olyan nyilvános, a felsőoktatási intézmények által közzétett vagy számunkra megküldött eredeti, hivatalos dokumentumot, amely a kutatási téma szempontjából releváns. A felsőoktatási intézmények azt jelezték vissza, hogy az Ftv. változásához igazodva átdolgozzák a stratégiájukat, mely dokumentációs változást is jelent a kutatással érintett intézményfejlesztési tervekre és fenntartható fejlődési stratégiákra nézve, továbbá a minőségirányítási rendszerekre is kihat a törvényi változás abból kifolyólag, hogy megszűnik a minőségfejlesztési programkészítési kötelezettség. 11

12 Emiatt nem áll rendelkezésre teljes adatbázis (ld. 8. fejezet) a kutatás tárgyához kapcsolódó intézményi dokumentumokra vonatkozóan, hiszen egy részüket munkaanyag formájában csak helyszíni betekintés során volt lehetőségünk megismerni. A dokumentumelemzés módszere az egyes felsőoktatási intézményektől a kutatás céljából, kapcsolatfelvétel alapján begyűjtött alábbi dokumentumokat érintette szintén eltérően a kutatási tervtől szélesebb körben vizsgálódtunk (vastagon szedve szerepelnek az eredetileg elemzésre szánt dokumentumtípusok): Minőségpolitika; Minőségfejlesztési program; Intézményfejlesztési terv; Küldetésnyilatkozat, jövőkép; Intézményi fenntartható fejlődési stratégia; Egyéb releváns belső szabályozó dokumentumok (amelyek a munkafolyamatokra hatnak, pl. minőségügyi kézikönyvek, az intézményi minőségügyi testületek működési szabályzatai). A kialakult helyzet (ld fejezet) miatt a kutatási tervtől eltérően alkalmaztuk a kikérdezés (interjú, kérdőív) módszerét is Strukturált interjú A dokumentumelemzés módszerével gyűjtött adatokat kiegészítendő, többek között a fenntartható fejlődés intézményi definíciójára és a stratégiakészítés motivációjára, folyamatára vonatkozóan strukturált interjút készítettünk kilenc hazai felsőoktatási intézményben, azaz a vizsgálati minta felében. Az interjú igénye a január 5-ei műhelymunkán merült fel annak kapcsán, hogy a résztvevő intézményi delegáltak csupán a megrendelői elvárásnak megfelelő dokumentumelemzés módszerét nem tartották elégségesnek a hipotézisek vizsgálatához. A kutatócsoport a műhelymunkán felmerültek szerint összeállított egy interjú vezérfonalat (ld melléklet), mely hét blokkban tartalmaz kérdéseket: a fenntartható fejlődés fogalma; a fenntartható fejlődési stratégia és motivációs háttere; partnerkapcsolatok, interdiszciplináris kapcsolatok; a stratégiai tervezés folyamata; minőségfejlesztés; 12

13 együttműködések; Fenntartható fejlődési stratégia és Minőségfejlesztési program közötti kapcsolatok. A 3. táblázat bemutatja, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben milyen formában készültek el az interjúk. Amelyik intézmény vezetése, illetve az interjúalany nyitott volt, ott a technikai lehetőségekkel (skype, telefon) élve, az utazást kerülve készítettük el az interjúkat. 3. táblázat Srsz. Felsőoktatási intézmény neve Interjú formája 1. Budapesti Corvinus Egyetem skype 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem személyes 3. Debreceni Egyetem személyes 4. Edutus Főiskola skype 5. Eszterházy Károly Főiskola telefonos 6. Kodolányi János Főiskola személyes 7. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem személyes 8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem személyes 9. Szent István Egyetem személyes Az interjúkon az intézményvezetés képviseltette magát. Az interjúalanyok a minőségfejlesztési vagy stratégiai rektorhelyettes, kancellár, főtitkár, dékán, a megbízott minőségirányítási vezető és a fenntartható fejlődési megbízott köréből kerültek ki. A személyes és telefonos interjúkon egyszerre két-három fő vett részt egy-egy intézményből Kérdőív A Mondolat Iroda párhuzamosan futó, a TÁMOP / program keretében zajló A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című, 760 oktató véleményét tükröző online kérdőíves kutatás eredményeit is figyelembe vettük az adatok elemzése során. Felsoroltuk a minőségfejlesztésben célként megjelenő területeket, melyekhez az intézményében folytatott munka kapcsán írt gondolatot, képet kellett értékelni +2/-2 skálán, ahol a +2 a nagyon pozitív, a -2 a nagyon negatív jelentéssel bírt: a saját adminisztrációs feladatok teljesíthetősége; az intézmény szolgáltatásainak elérhetősége; a munkához szükséges tárgyi eszközök hozzáférhetősége; 13

14 az átadott tudás munkaerő-piaci igényekhez igazodása; a szakmának megfelelő elméleti tudás átadása; a szakmának megfelelő gyakorlati készségek átadása; a munkatársak elméleti és gyakorlati képzettsége; az átadott ismeretek, készségek kapcsolódása más tudományterületekhez; az intézmény tudományos hírneve; az intézmény szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok kezelése; a számonkérés átláthatósága; a hallgatói visszajelzések felhasználása az oktatói munkában; a munkatársi visszajelzések felhasználása az oktatói munkában; a hallgatók szükségleteinek megértése; személyes törődés a hallgatókkal. Az ezekre adott válaszok részletes elemzése A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című kutatási jelentésben olvasható. E tanulmányban csak azon területeket vettük figyelembe, melyek a fenntartható fejlődés intézményi feltételrendszerére vonatkozó hipotéziseink vizsgálatát segítik. 5 A fenntartható fejlődés értelmezése 5.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fogalom leginkább a Gro Harlem Brundtland által vezetett Környezet és Fejlesztés Világbizottság által 1987-ben kiadott Közös Jövőnk Jelentés által vált ismertté. Eszerint fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket 3. Az Európai Unió 2006-ban elfogadott (2009-ben felülvizsgált) Fenntartható Fejlődés Stratégiája is a fenti definíciót használja. A Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (továbbiakban NFFS) mely a fogalom meghatározásaként a következőket rögzíti. 3 A hazai fordításban (Persányi, 1988) több helyen harmonikus fejlesztésként fordították, ami jobban felhívja a figyelmet a fejlesztők és a fejlesztés felelősségére. A szükségletek helyett helyenként igényeket írtak, ez utóbbi használata azonban definícióként magában hordozhatja a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválását, amely ellentétes lenne a jelentés üzenetével. 14

15 Ez a megfogalmazás is egyértelműen illeszkedik a fenti definícióhoz, melyet pontosít és részben célokat is tartalmaz: A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. Jelen kutatásban a fentiek alapján fenntartható fejlődésen az eredeti értelmezést értjük, azaz fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenntartható fejlődés, vagy a fenntarthatóság három alappillére a következő: környezet és a természet; gazdaság; társadalom. Abban azonban az egyes szektorok érdekei szerint eltérések vannak, hogy ezen pillérek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A kutatócsoport a fenntartható fejlődés három pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) nem egymás melletti három szektorként értelmezi, hanem úgy, hogy a környezet biztosítja az életfeltételeket, a társadalom pedig a gazdaság révén elégíti ki szükségleteit, miközben társadalmi és környezeti erőforrásokat használ fel. 15

16 1. ábra A környezeti, természeti (ökológiai), társadalmi és gazdasági rendszer egymásba ágyazottsága (Czippán, 2012) A fenntartható fejlődés eredeti megfogalmazásában a fejlődés lehetséges értelmezésének kritikái, melyek szerint nem lehet korlátlan módon fejlődni egy korlátos rendszerben, azaz a földi körülmények között (anyagi értelemben) nem lehetséges fenntartható gazdasági fejlődés életre hívták a fenntarthatóság kifejezést. A fenntarthatóság kifejezés használata a fejlődés helyett azon folyamatok fenntartását, fenntarthatóságának biztosítását helyezi középpontba, melyek az emberiség számára hosszú távon is ember számára méltó létfeltételeket biztosítanak az egész Földön. Erre utal az is, hogy a Környezet és Természetvédelmi Lexikon 2002-es kiadásában egyaránt van fenntartható fejlődés és fenntarthatóság szócikk is. Mindkettő a Brundtland jelentésben szerelő értelmezésre alapoz: Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások a jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg A közöttük levő különbség a fen említett ellentmondás különböző megközelítéséből fakad. 16

17 A dokumentumban, mivel egyértelműen megmondtuk, hogy a fenntartható fejlődés a mi felfogásunk szerint milyen viszonyrendszerben értelmezett, a dokumentumban a továbbiakban a fenntartható fejődés és fenntarthatóság kifejezéseket egymás szinonimájaként használjuk. 5.2 A fenntarthatóság célrendszere Az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája a meghatározás részeként az alábbi célokat vezeti le a fenti definícióból. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja; lényege: o a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése; o a demokrácia, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartása; o beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget, köztük a nemek közötti egyenlőséget és a szolidaritást.. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára a fenntartható fejlődés egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világ érdekében elősegíti: o a dinamikus gazdaságot; o a teljes foglalkoztatottságot; o a magas szintű oktatást; o az egészségvédelmet; o a szociális és területi kohéziót; o a környezetvédelmet. Ezzel teljesen összhangban állnak a Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadott NFFS értelmező részében a következő célok: o A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. 17

18 o A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. o A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. o A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A kutatás során a NFFS céljait iránymutatónak tekintettük. 5.3 A fenntarthatóság alapelvei Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a fenntartható fejlődés alapelveit alkalmazni tudják működésük valamennyi területén, célszerű átgondolni, és esetenként rögzíteni, hogy mik ezek az elvek. Az NFFS szerint a fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a különböző ágazati fejlesztési stratégiák közötti összhang biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt a következőket emeljük ki A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. 18

19 5.3.2 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A fenntartható fejlődés középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. 19

20 5.3.7 Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, s ahol ez nem lehetséges mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat A szennyező fizet elve Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. 20

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Mondolat Iroda, 2012. március 22. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Dr. Farkas Katalin Budapest, 2008. szeptember 30. Minőség és partnerség Új Magyarország Fejlesztési Terv Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Budapest, 2008. március 26. Felsőoktatás-fejlesztési célok az ÚMFTben Versenyképesség és foglalkoztathatóság Társadalmi megújulás TÁMOP A felsőoktatás minőségének

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Civil hálózatépítés a Kárpát-medencében a nem formális tanulás fejlesztésére

Civil hálózatépítés a Kárpát-medencében a nem formális tanulás fejlesztésére TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KIHÍVÁSOK ÉS ADEKVÁT VÁLASZLEHETŐSÉGEK A XXI. SZÁZAD KELET-KÖZÉP-EURÓPÁJÁBAN NEMZETKÖZI FÖLDRAJZI KONFERENCIA Beregszász, 2016. március 31. Civil hálózatépítés a Kárpát-medencében a

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben