TÁMOP / Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
|
|
- Klaudia Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁMOP / Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Kutatási jelentés március 12. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Cím: 1363 Budapest, Pf.: 49. Tel.:
2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁS CÉLJA, HATÓKÖRE, HIPOTÉZISEI A kutatás célja, részfeladatai A kutatás célja A kutatás részfeladatai A kutatás hatóköre Hipotézisek A KUTATÁS MÓDSZERTANA Mintavétel Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből Módszerek Jogszabályelemzés Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) Magyar intézményi dokumentumok elemzése Strukturált interjú Kérdőív A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE A fenntartható fejlődés fogalma A fenntarthatóság célrendszere A fenntarthatóság alapelvei A holisztikus megközelítés elve A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve Társadalmi igazságosság elve Tartamosság elve Integráció elve Helyi erőforrások hasznosításának elve Társadalmi részvétel elve Társadalmi felelősségvállalás elve Elővigyázatosság és megelőzés elve
3 A szennyező fizet elve FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FELSŐOKTATÁSBAN A fenntartható fejlődés és a felsőoktatás kapcsolata Nemzetközi törekvések, stratégiák a felsőoktatás területén A hazai jogszabályalkotás hátterét jelentő és a szabályozást megalapozó nemzetközi folyamatok és dokumentumok International Sustainable Campus Network (ISCN) Copernicus kezdeményezések A Felelős Üzleti Oktatás Alapelvei (PRME) Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeinek fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata Célrendszer, küldetés, jövőkép, az intézmények szemlélete, stratégiája Minőségfejlesztés és fenntartható fejlődés Támogató környezet Kezdeményezések, jó gyakorlatok A fenntartható fejlődés hazai jogszabályi környezete Magyarország Alaptörvénye A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A fenntartható fejlődés felsőoktatási vonatkozású jogszabályi megjelenése A fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata a hazai felsőoktatási intézményekben Intézményi definíciók Az intézményi fenntartható fejlődési stratégiaalkotás folyamata, motivációs háttere A fenntartható fejlődés szemlélete az intézményi működés területein Kezdeményezések, jó gyakorlatok Támogató környezet Hazai intézményi minőségirányítási gyakorlat a fenntartható fejlődés tükrében A minőségfejlesztést célzó stratégiai tervek Minőségirányítási rendszerek szabályozása MEGÁLLAPÍTÁSOK, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Főbb megállapítások a hipotézisvizsgálat alapján Javaslatok Intézményi stratégiák megerősítése Támogató környezet kialakítása Felsőoktatási intézmények minőségfejlesztése MAB követelményrendszer
4 7.2.5 A képzési és kimeneti követelmények átvizsgálása A kutatási pályázati rendszer Diákjóléti szolgáltatások Fenntartható fejlődési szempontrendszer az intézményi minőségirányításhoz Intézményi stratégiai tervezés Intézményi minőségirányítási rendszer MELLÉKLETEK Kutatási terv Elemzési szempontsor Interjú vezérfonal Kutatásban felhasznált intézményi dokumentumok gyűjtő táblázata FELHASZNÁLT IRODALOM
5 1 Bevezetés Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban OFI) mint Megrendelő a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP projektben indított A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatás minőségirányítási gyakorlatában című kutatás lebonyolítására vonatkozó beszerzési eljárásban a Mondolat Iroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban Mondolat Iroda) hirdette ki nyertes Ajánlattevőként. A nyertes ajánlatban szereplő kutatási tervet az OFI és a Mondolat Iroda december 16- án közösen véglegesítette, melynek alapján került lebonyolításra a jelen kutatás. 2 Vezetői összefoglaló A fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítását, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítését célzó kutatást a magyarországi felsőoktatási intézmények 25%-ában folytattuk le, valamint vizsgálat tárgyává tettünk 6 intézményt az Európai Felsőoktatási Térségből. A kutatás során a dokumentumelemzés, a kérdőíves felmérés és a strukturált interjú módszerét alkalmaztuk. A kutatási időszakban (2012. december március 12.) két alkalommal műhelymunkát szerveztünk, melyre a mintába tartozó hazai felsőoktatási intézmények delegáltak résztvevőket, valamint a Megrendelő képviselői vettek részt. Vizsgáltuk többek között, hogy a felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésében és minőségfejlesztésében, illetve ennek dokumentumaiban miként jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata. Jelen tanulmány 6.3. és 6.5. fejezeteiben külön kitérünk arra, hogy mely intézményi funkciókban és szolgáltatásokban jutnak érvényre a fenntarthatósági elvek. Ízelítő jelleggel a és fejezetekben bemutatunk olyan európai és hazai kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat, melyeket a felsőoktatási intézmények a fenntarthatóságra nevelési feladataik, társadalmi felelősségvállalási tevékenységük keretei között indítottak el a jövő generációk számára is élhető élet érdekében. 5
6 A kutatás során az eredeti, Brundtland-i fenntartható fejlődés fogalmat használtuk (ld fejezet), a fenntartható fejlődés természeti, társadalmi és gazdasági dimenzióban egyszerre gondolkodtunk, illetve a felsőoktatási intézmények tevékenységét e szerint vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények elsősorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára és a Felsőoktatásról szóló évi CXXIX. törvény preambulumára hivatkoznak a fenntarthatósági célok és feladatok intézményi dokumentumokban való megjelenítésekor. Az európai felsőoktatási intézmények aktívak a fenntarthatósági hálózatok létrehozásában, ilyen jellegű együttműködésekben. A hazai felsőoktatási intézmények ezt formalitásnak tartják. Meghatározóbbak a partnerkapcsolatok, melyek befolyásolják a fenntarthatóságra vonatkozó intézményi tevékenységeket (gyakorlati képzés, kutatás-fejlesztés), azonban még ennél is jelentősebb a vezetés elkötelezettsége. Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeiben a minőségügy szintjén is megjelenik a környezeti elköteleződés, míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségfejlesztés kapcsolata nem releváns, bár néhány felsőoktatási intézmény már tett ez irányú lépéseket. A stratégiai tervezésben mind a vizsgált külföldi, mind pedig a hazai intézmények körében megjelentek a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor a magyarországi felsőoktatás esetében nem jellemzi az intézményi működés egészét. A kutatás a hazai felsőoktatási folyamatok olyan szakaszában történt, amikor a felsőoktatáspolitika változik, az intézményi szerveződés és dokumentáció átalakul. Mind az adatgyűjtés során történő levelezés, telefonos egyeztetés, valamint az interjúk is azt mutatják, hogy az intézményekben nagyfokú bizonytalanság uralkodik a stratégiai tervezés és intézmény-, illetve minőségfejlesztés területén. A szervezetfejlesztés sikerességének oldaláról nézve a javaslataink éppen e változási folyamatban tűnnek megvalósíthatónak. A magyarországi helyzetfelmérésre és az Európai Felsőoktatási Térségben láthatóan sikeres példák alapján az ágazati oktatás-irányítás és az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat számára fogalmaztunk meg fejlesztési javaslatokat az intézményi stratégiai tervezésre, minőségfejlesztésre és minőségügyi szabályozásra, az intézmények MAB által történő értékelésére, a képzési és kimeneti követelmények átvizsgálására, a kutatási pályázati rendszerre, az intézményi diákjóléti szolgáltatásokra és támogató környezet kialakítására vonatkozóan. Elkészítettünk egy olyan szempontrendszert, mely ezeken a fejlesztési területeken segíti a felsőoktatási intézményeket az alapdokumentumaik és belső szabályozásaik fenntartható fejlődés tükrében történő újragondolásában. 6
7 3 Kutatás célja, hatóköre, hipotézisei A jelen felsőoktatás-kutatás során a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletet és gyakorlatot vizsgáltuk az intézményi minőség és stratégia tükrében. 3.1 A kutatás célja, részfeladatai A kutatás célja A kutatás célja a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítása, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítése. A kutatás a TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban című kiemelt projekt L részcél Fenntartható fejlődés, minőségkultúra feltételrendszerének megalapozása, a szervezeti kultúra fejlesztése célhoz kapcsolódóan valósul meg A kutatás részfeladatai Az kutatás során az alábbi feladatok valósultak meg: A fenntartható fejlődés szempontrendszerének vizsgálata dokumentumelemzéssel, a hazai és uniós irányelvek figyelembe vételével a hazai működő felsőoktatási intézmények 25%-ában és 6, az európai felsőoktatási térséghez tartozó intézményben. A helyzetelemzés alapján egységes szempontrendszerre és ennek minőségirányítási rendszerekbe történő beépítésére vonatkozó javaslat kidolgozása a hazai ágazat és a felsőoktatási intézmények számára. Műhelymunkák lebonyolítása a felsőoktatási intézmények képviselőinek bevonásával a felsőoktatási szereplők igényeihez igazodó szempontrendszer és a működésbe való beépítésre vonatkozó javaslatok kidolgozásához kapcsolódóan. 3.2 A kutatás hatóköre A kutatási célnak megfelelően a kutatás hatóköre a Magyarországon működő, az Országgyűléstől állami elismerést kapott, az állam által fenntartott és a nem állami (magán, alapítványi, egyházi) fenntartásban működő felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák), továbbá az Európai Felsőoktatási Térség területén működő külföldi felsőoktatási intézmények. 7
8 3.3 Hipotézisek A kutatási tervben szereplő hipotéziseinket a mintában szereplő felsőoktatási intézmények minőségirányítási, fenntarthatósági megbízott munkatársaival, valamint Megrendelővel közösen véglegesítettük a január 5-ei műhelymunkán. A felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségügy kérdése összekapcsolódik, a minőségfejlesztési programok/minőségirányítási rendszerek 1 szabályozási szintjén azonban ez nem minden esetben jelenik meg. A minőségfejlesztési programok készítése, megújítása során a felsőoktatási intézmények túlzott elvárásokat fogalmaznak meg a fenntartható fejlődés vonatkozásában, melyeknek nem tudnak megfelelni. A külső szemlélő számára is aktívnak észlelhető civil és helyi, regionális társadalmi partnerkapcsolatokkal rendelkező, a fejlesztési munkákban közreműködő intézmények, karok nyitottabbak a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti elveinek, illetve gyakorlatainak befogadására, helyi szintű meghonosítására. A minőségfejlesztési programmal, egyetemi polgárok aktív közreműködésére alapozott stratégiai tervezés során született fejlesztési tervekkel, fenntarthatósági stratégiával rendelkező intézmények környezeti és fenntarthatósági elköteleződése és ez irányú tevékenységei is jelentősebbek. A fenntarthatóság a képzésben, kutatásban és működésben ott jelenik meg hangsúlyosabban, ahol a minőségfejlesztés visszacsatolási mechanizmusai kiépültek és ténylegesen működnek, ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális forrásallokáció segíti. Azon intézmények, ahol a karok, szakok, oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködés erősebb a képzések, kutatások egyéb szakmai programok tervezése, megvalósítása során, nyitottabbak a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges feltételek kialakítása iránt. A karok és szakok közötti, illetve az oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködések, valamint a szervezeti integráció kedveznek a fenntartható fejlődés intézményi szintű feltételei megteremtésének. 1 Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel. 8
9 4 A kutatás módszertana 4.1 Mintavétel A jelen kutatás hatóköre alapján két részmintával dolgoztunk. A mintavételi szempontokat az alábbiakban ismertetjük Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből A hazai részmintát a Felsőoktatásról szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.) 1. sz. melléklete alapján az államilag elismert, felsőoktatási intézmények közül a következő szempontok szerint határoztuk meg, fenntartva, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény több szempontnak is megfelelhet. Fenntartás szerinti típus (állami, magán, alapítványi, egyházi); Területi lefedettség; Intézményi szerveződés (kutatóegyetem, egyetem, főiskola); Képzési profili szerinti lefedettség (művészeti, műszaki stb.); Hálózati szerveződés. 1. táblázat Intézmény Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Copernicus tagság 2 x Edutus Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem, Budapest Magyar Képzőművészeti Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem x x x x 2 A Copernicus Chartát aláírt felsőoktatási intézmények. A Charta a fenntartható fejlődésre vonatkozó Brundtlandjelentés alapján kifejezetten a felsőoktatási intézmények számára fogalmaz meg alapelveket a fenntartható fejlődés előmozdítása tekintetében. 9
10 A kutatás során a minta megfelelőnek bizonyult, ugyanakkor az adatgyűjtés során az egyik egyházi felsőoktatási intézmény rektora hivatalosan jelezte, hogy a minőségirányítási rendszerének továbbfejlesztése, új stratégiai szervezeti egység kialakítása a kutatással egy időben történik, így bár bizonyos területeken kifejezetten jó gyakorlatokat tudnának bemutatni a kutatásban részt venni nem tudnak; egy másik egyházi intézmény nem küldött hivatalos választ, ugyanakkor információkkal sem segítette a kutatást, azokat a honlapon elérhető intézményi dokumentumokból gyűjtöttük össze; egy vidéki főiskola a kutatással kapcsolatban küldött tájékoztató és adatkérő levelekre nem válaszolt, telefonon információt nem tudott adni, így esetükben csak a honlapjukon elérhető nem teljes körűen rendelkezésre álló dokumentációra támaszkodhattunk az elemzés során Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből Az elemzések során a területi eltérésekre is tekintettel kívántunk lenni, ezért a külföldi elemzendő országok kiválasztásánál figyelembe vettük a földrajzi megoszlást és a társadalmigazdasági eltéréseket is. Ily módon az észak-, nyugat- és közép-kelet-európai felsőoktatási intézmények kerültek ebbe a mintába. Az Európai Felsőoktatási Térségben a fenti megoszlás szerint 6 ország 1-1 felsőoktatási intézményét tettük elemzés tárgyává a kutatási téma szempontjából a vizsgálati szempontsor szerint. Ezen intézmények közül négy kapott kiválósági díjat kapott az International Sustainable Capmus Networktől (ISCN, 2. táblázat). 2. táblázat Intézmény Európai ISCN Terület Ország Felsőoktatási Térség díj Göteborgs Universitet x Észak-Európa Svédország - Universiteit van Észak-Európa Hollandia x Amsterdam x University of Bradford x Nyugat-Európa Egyesült Királyság x École polytechnique Nyugat-Európa Svájc x fédérale de Lausanne x Leuphana Universität Nyugat-Európa Németország x Lüneburg x Charles University in Közép-Kelet- Csehország x Prague Európa - 10
11 4.2 Módszerek Jogszabályelemzés A jogszabályi háttér feltérképezésének célja egyrészt annak vizsgálata volt, hogy a jogi szabályozás milyen mértékben írja elő vagy engedi érvényesülni a fenntartható fejlődési szempontok figyelembe vételét a hazai felsőoktatási intézményi működés során. Kerestük a hazai joganyagban a fenntartható fejlődés felsőoktatást érintő szabályozási elveket. Az intézményi szabályozások, útmutatások dokumentumait abból a szempontból vizsgáltuk, hogy milyen más felsőoktatási intézmény számára is tanulságokkal szolgáló saját eljárásokat, szabályozási elveket, szempontokat alakítottak ki Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) A magyarországi felsőoktatási intézmények fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletváltásának és a közös szempontrendszer kialakításának érdekében fontosnak tartjuk összegezni a külföldi tapasztalatokat, az Európai Felsőoktatási Térségben működő felsőoktatási intézmények jó gyakorlatait és működési problémáit. A desk research módszerrel lehetséges a külföldi felsőoktatási intézmények saját kutatási eredményeinek, illetve az érintett felsőoktatási intézményekről szóló publikációkban szereplő adatok, tényezők megismerése. Ennek során a Kutatási tervben (8.1. fejezet) és a Felhasznált irodalomban (9. fejezet) egyaránt feltüntetett ENSZ, EU dokumentumokat és külföldi szakirodalmat használtuk fel Magyar intézményi dokumentumok elemzése A kutatási téma intézmény-specifikus háttéradatainak összegyűjtését és értelmezését a dokumentumelemzés módszerével valósítottuk meg. A kutatás során felhasználtunk minden olyan nyilvános, a felsőoktatási intézmények által közzétett vagy számunkra megküldött eredeti, hivatalos dokumentumot, amely a kutatási téma szempontjából releváns. A felsőoktatási intézmények azt jelezték vissza, hogy az Ftv. változásához igazodva átdolgozzák a stratégiájukat, mely dokumentációs változást is jelent a kutatással érintett intézményfejlesztési tervekre és fenntartható fejlődési stratégiákra nézve, továbbá a minőségirányítási rendszerekre is kihat a törvényi változás abból kifolyólag, hogy megszűnik a minőségfejlesztési programkészítési kötelezettség. 11
12 Emiatt nem áll rendelkezésre teljes adatbázis (ld. 8. fejezet) a kutatás tárgyához kapcsolódó intézményi dokumentumokra vonatkozóan, hiszen egy részüket munkaanyag formájában csak helyszíni betekintés során volt lehetőségünk megismerni. A dokumentumelemzés módszere az egyes felsőoktatási intézményektől a kutatás céljából, kapcsolatfelvétel alapján begyűjtött alábbi dokumentumokat érintette szintén eltérően a kutatási tervtől szélesebb körben vizsgálódtunk (vastagon szedve szerepelnek az eredetileg elemzésre szánt dokumentumtípusok): Minőségpolitika; Minőségfejlesztési program; Intézményfejlesztési terv; Küldetésnyilatkozat, jövőkép; Intézményi fenntartható fejlődési stratégia; Egyéb releváns belső szabályozó dokumentumok (amelyek a munkafolyamatokra hatnak, pl. minőségügyi kézikönyvek, az intézményi minőségügyi testületek működési szabályzatai). A kialakult helyzet (ld fejezet) miatt a kutatási tervtől eltérően alkalmaztuk a kikérdezés (interjú, kérdőív) módszerét is Strukturált interjú A dokumentumelemzés módszerével gyűjtött adatokat kiegészítendő, többek között a fenntartható fejlődés intézményi definíciójára és a stratégiakészítés motivációjára, folyamatára vonatkozóan strukturált interjút készítettünk kilenc hazai felsőoktatási intézményben, azaz a vizsgálati minta felében. Az interjú igénye a január 5-ei műhelymunkán merült fel annak kapcsán, hogy a résztvevő intézményi delegáltak csupán a megrendelői elvárásnak megfelelő dokumentumelemzés módszerét nem tartották elégségesnek a hipotézisek vizsgálatához. A kutatócsoport a műhelymunkán felmerültek szerint összeállított egy interjú vezérfonalat (ld melléklet), mely hét blokkban tartalmaz kérdéseket: a fenntartható fejlődés fogalma; a fenntartható fejlődési stratégia és motivációs háttere; partnerkapcsolatok, interdiszciplináris kapcsolatok; a stratégiai tervezés folyamata; minőségfejlesztés; 12
13 együttműködések; Fenntartható fejlődési stratégia és Minőségfejlesztési program közötti kapcsolatok. A 3. táblázat bemutatja, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben milyen formában készültek el az interjúk. Amelyik intézmény vezetése, illetve az interjúalany nyitott volt, ott a technikai lehetőségekkel (skype, telefon) élve, az utazást kerülve készítettük el az interjúkat. 3. táblázat Srsz. Felsőoktatási intézmény neve Interjú formája 1. Budapesti Corvinus Egyetem skype 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem személyes 3. Debreceni Egyetem személyes 4. Edutus Főiskola skype 5. Eszterházy Károly Főiskola telefonos 6. Kodolányi János Főiskola személyes 7. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem személyes 8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem személyes 9. Szent István Egyetem személyes Az interjúkon az intézményvezetés képviseltette magát. Az interjúalanyok a minőségfejlesztési vagy stratégiai rektorhelyettes, kancellár, főtitkár, dékán, a megbízott minőségirányítási vezető és a fenntartható fejlődési megbízott köréből kerültek ki. A személyes és telefonos interjúkon egyszerre két-három fő vett részt egy-egy intézményből Kérdőív A Mondolat Iroda párhuzamosan futó, a TÁMOP / program keretében zajló A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című, 760 oktató véleményét tükröző online kérdőíves kutatás eredményeit is figyelembe vettük az adatok elemzése során. Felsoroltuk a minőségfejlesztésben célként megjelenő területeket, melyekhez az intézményében folytatott munka kapcsán írt gondolatot, képet kellett értékelni +2/-2 skálán, ahol a +2 a nagyon pozitív, a -2 a nagyon negatív jelentéssel bírt: a saját adminisztrációs feladatok teljesíthetősége; az intézmény szolgáltatásainak elérhetősége; a munkához szükséges tárgyi eszközök hozzáférhetősége; 13
14 az átadott tudás munkaerő-piaci igényekhez igazodása; a szakmának megfelelő elméleti tudás átadása; a szakmának megfelelő gyakorlati készségek átadása; a munkatársak elméleti és gyakorlati képzettsége; az átadott ismeretek, készségek kapcsolódása más tudományterületekhez; az intézmény tudományos hírneve; az intézmény szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok kezelése; a számonkérés átláthatósága; a hallgatói visszajelzések felhasználása az oktatói munkában; a munkatársi visszajelzések felhasználása az oktatói munkában; a hallgatók szükségleteinek megértése; személyes törődés a hallgatókkal. Az ezekre adott válaszok részletes elemzése A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című kutatási jelentésben olvasható. E tanulmányban csak azon területeket vettük figyelembe, melyek a fenntartható fejlődés intézményi feltételrendszerére vonatkozó hipotéziseink vizsgálatát segítik. 5 A fenntartható fejlődés értelmezése 5.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fogalom leginkább a Gro Harlem Brundtland által vezetett Környezet és Fejlesztés Világbizottság által 1987-ben kiadott Közös Jövőnk Jelentés által vált ismertté. Eszerint fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket 3. Az Európai Unió 2006-ban elfogadott (2009-ben felülvizsgált) Fenntartható Fejlődés Stratégiája is a fenti definíciót használja. A Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (továbbiakban NFFS) mely a fogalom meghatározásaként a következőket rögzíti. 3 A hazai fordításban (Persányi, 1988) több helyen harmonikus fejlesztésként fordították, ami jobban felhívja a figyelmet a fejlesztők és a fejlesztés felelősségére. A szükségletek helyett helyenként igényeket írtak, ez utóbbi használata azonban definícióként magában hordozhatja a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválását, amely ellentétes lenne a jelentés üzenetével. 14
15 Ez a megfogalmazás is egyértelműen illeszkedik a fenti definícióhoz, melyet pontosít és részben célokat is tartalmaz: A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. Jelen kutatásban a fentiek alapján fenntartható fejlődésen az eredeti értelmezést értjük, azaz fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenntartható fejlődés, vagy a fenntarthatóság három alappillére a következő: környezet és a természet; gazdaság; társadalom. Abban azonban az egyes szektorok érdekei szerint eltérések vannak, hogy ezen pillérek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A kutatócsoport a fenntartható fejlődés három pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) nem egymás melletti három szektorként értelmezi, hanem úgy, hogy a környezet biztosítja az életfeltételeket, a társadalom pedig a gazdaság révén elégíti ki szükségleteit, miközben társadalmi és környezeti erőforrásokat használ fel. 15
16 1. ábra A környezeti, természeti (ökológiai), társadalmi és gazdasági rendszer egymásba ágyazottsága (Czippán, 2012) A fenntartható fejlődés eredeti megfogalmazásában a fejlődés lehetséges értelmezésének kritikái, melyek szerint nem lehet korlátlan módon fejlődni egy korlátos rendszerben, azaz a földi körülmények között (anyagi értelemben) nem lehetséges fenntartható gazdasági fejlődés életre hívták a fenntarthatóság kifejezést. A fenntarthatóság kifejezés használata a fejlődés helyett azon folyamatok fenntartását, fenntarthatóságának biztosítását helyezi középpontba, melyek az emberiség számára hosszú távon is ember számára méltó létfeltételeket biztosítanak az egész Földön. Erre utal az is, hogy a Környezet és Természetvédelmi Lexikon 2002-es kiadásában egyaránt van fenntartható fejlődés és fenntarthatóság szócikk is. Mindkettő a Brundtland jelentésben szerelő értelmezésre alapoz: Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások a jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg A közöttük levő különbség a fen említett ellentmondás különböző megközelítéséből fakad. 16
17 A dokumentumban, mivel egyértelműen megmondtuk, hogy a fenntartható fejlődés a mi felfogásunk szerint milyen viszonyrendszerben értelmezett, a dokumentumban a továbbiakban a fenntartható fejődés és fenntarthatóság kifejezéseket egymás szinonimájaként használjuk. 5.2 A fenntarthatóság célrendszere Az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája a meghatározás részeként az alábbi célokat vezeti le a fenti definícióból. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja; lényege: o a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése; o a demokrácia, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartása; o beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget, köztük a nemek közötti egyenlőséget és a szolidaritást.. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára a fenntartható fejlődés egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világ érdekében elősegíti: o a dinamikus gazdaságot; o a teljes foglalkoztatottságot; o a magas szintű oktatást; o az egészségvédelmet; o a szociális és területi kohéziót; o a környezetvédelmet. Ezzel teljesen összhangban állnak a Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadott NFFS értelmező részében a következő célok: o A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. 17
18 o A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. o A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. o A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A kutatás során a NFFS céljait iránymutatónak tekintettük. 5.3 A fenntarthatóság alapelvei Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a fenntartható fejlődés alapelveit alkalmazni tudják működésük valamennyi területén, célszerű átgondolni, és esetenként rögzíteni, hogy mik ezek az elvek. Az NFFS szerint a fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a különböző ágazati fejlesztési stratégiák közötti összhang biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt a következőket emeljük ki A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. 18
19 5.3.2 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A fenntartható fejlődés középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. 19
20 5.3.7 Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, s ahol ez nem lehetséges mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat A szennyező fizet elve Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. 20
A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában
A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Mondolat Iroda, 2012. március 22. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN
JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET
KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA
MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenAZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 2017. Preambulum Jelen szabályzat célja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. előírásának,
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE
AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Egyetem
Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenEurópai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés
Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 2011. április 11-június 30. A kutatás
RészletesebbenMinőségfejlesztési kézikönyv
Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN
A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN Selmeczi Zoltán FŐOSZTÁLYVEZETŐ SALGÓTARJÁNI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT OKTATÁSI HIVATAL PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK MIÉRT ÉPPEN A POK-ok? A nemzeti
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenSZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!
ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság
RészletesebbenFelsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.
Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok
RészletesebbenMátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./
Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző
RészletesebbenA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Dr. Farkas Katalin Budapest, 2008. szeptember 30. Minőség és partnerség Új Magyarország Fejlesztési Terv Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban
Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban Előadó: Dr. Péter Zsolt Nagyvárad, 2016. szeptember 16. Az előadás főbb témakörei Témaválasztás indoklása
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenA SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata
A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési
RészletesebbenFenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár
Fenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljai 2 A 4.7. globális részcél 2030-ra biztosítjuk, hogy
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenLISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV
LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA teljeskörű önértékelés célja
1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
RészletesebbenKörnyezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu
Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenHavas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.
A helyi környezeti nevelési program oktatáspolitikai vonatkozásai Havas Péter igazgató Havasp@oki.hu Országos Közoktatási Intézet Szentendre, 2003. december 12. Miről szól ez az előadás? A közoktatás fejlesztés
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
Részletesebben. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.
. A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenKÚTFŐ projekt mit is végeztünk?
KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN
RészletesebbenA fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila
A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.
RészletesebbenAZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP
AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP 4.1.4. Miért FEMIP? Minőségfejlesztés a felsőoktatásban program = FEMIP a program korábbi munkacíme:
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenA szelíd turizmus kritériumai
A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése
RészletesebbenFelsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform
Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, 2016-2020 Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform 2016.05.04 Fonyó Attila Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési
RészletesebbenMinőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának
Részletesebbenwww.pwc.com Panorama project
www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és
RészletesebbenStratégiai célok vázlatos meghatározása
Stratégiai célok vázlatos meghatározása Oktatás 1. Az Egyetem képzésterületi fókuszai Az intézmény képzésterületi fókuszainak meghatározásával a Miskolci Egyetem magas szinten meghatározza képzésfejlesztési
RészletesebbenMSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009
MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi
RészletesebbenAz Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem
Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenSmart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása
Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre
RészletesebbenTowards Inclusive Development Education
Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak
RészletesebbenNyílt forráskódú minőségbiztosítási eszköztár európai szakképző intézmények számára. Stratégiai Partnerség
Nyílt forráskódú minőségbiztosítási eszköztár európai szakképző intézmények számára Stratégiai Partnerség Hartyányi Mária maria.hartyanyi.itstudy.hu Budapest, 2018. május 24. 1. Az OpenQAsS projekt bemutatása
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenMARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC
MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenEURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenBÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN
BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 Miről szól az előadás?
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ
Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy
RészletesebbenKÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére.
KÉRDŐÍV Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. Kedves Kollégák! Az NSZI az iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények körében reprezentatív
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenProjekt címe: LIFE TreeCheck:
Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
RészletesebbenFogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások
Minőségirányítási Kézikönyv 4. sz. melléklete Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások Erőforrások: A könyvtár forrásai, beleértve a személyzetet, dokumentumokat, berendezéseket, könyvtári
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:
RészletesebbenAz Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
Részletesebben