Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 FI Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. Kötet I/2. rész: Minőségügyi Szabályzat június

2 I. Általános rendelkezések 1. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer célja 1. (1) Jelen szabályzat a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, valamint a TÁMOP A-10/1/KONV kódszámú, A minőségi és korszerű felsőoktatásért a Szent István Egyetemen című projektben vállalt kötelezettségekre tekintettel készült, figyelembe véve a Fokozatváltás a felsőoktatásban c. stratégiai dokumentumban foglalt rendelkezéseket. Ezen szabályozó dokumentumokban foglaltaknak megfelelően, az Egyetemen minőségbiztosítási rendszert kell működtetni olyan módon, hogy elősegítse a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismeretek közvetítését, valamint számot adjon arról, hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazta a szabályzatait, milyen eredménnyel mérte az oktatók, a képzési programok és az intézmény egészének minőségét. (2) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszere teljesíti a mindenkor érvényben lévő Standards and Guidelines for Quality Assuarance in the European Higher Education Area (ESG) minőségszempontú elvárásait, és összhangban van a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó előírásaival, ajánlásaival. (3) Az Egyetemen kari szintű megvalósítással az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a mindenkor érvényben lévő ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer is bevezetésre kerül valamennyi karon. Gondoskodunk az e nemzetközi szabvány szerint kialakított minőségirányítási rendszer folyamatos működtetésről és külső független akkreditált szervezet általi tanúsíttatásáról, évenkénti felülvizsgálatáról. (4) Jelen szabályzat keretszabályzat, amely kari kiegészítéseivel, valamint a kari és nem kari jogállású szervezetek minőségbiztosítási dokumentációjával együtt képezi a Szent István Egyetem minőségbiztosítási dokumentációs rendszerét. (5) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszere partnerközpontú, a közreműködők, az érintettek és az együttműködők kapcsolatára épül. 2. A szabályzat hatálya 2. (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, valamennyi oktatóra és más közalkalmazottra, az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állókra, valamint az egyetem hallgatóira. (2) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi minőségbiztosítási szempontból vizsgálható működési folyamatára, beleértve a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési eljárásait, különös tekintettel a képzések valamint az oktatói munka értékelésének mechanizmusára, a panaszkezelési, elégedettségmérési folyamatokra. 2

3 (3) Az Egyetem szervezetébe tartozó közgyűjteményi (könyvtári, levéltári) szervezeti egységekre vonatkozóan az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket figyelembe kell venni. (4) A karok és a központi szervezeti egységek e Szabályzat rendelkezései alapján sajátosságaik figyelembevételével pontosítják, illetve meghatározzák saját szabályzatuk részletesebb tartalmát, amelyek - amennyiben nem jogszabály által meghatározottak - az egyetemi szabályozásnál szigorúbbak is lehetnek. Az egyes karokra és központi szervezeti egységekre vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat, valamint a kari és központi kiegészítések és az abban hivatkozott további dokumentumok tartalmazzák. II. A minőségbiztosítási rendszer működési feltételei 3. A külső és belső szabályozási környezet (1) A minőségbiztosítási rendszer működését kari szintű szabályozás biztosítja. 3. (2) A minőségbiztosítási rendszer működéséhez, jelen szabályzathoz és kiegészítéseihez kapcsolódó dokumentumok: a) Küldetésnyilatkozat, b) Minőségpolitika, c) Minőségfejlesztési Program, d) Minőségirányítási Kézikönyv, e) Minőségirányítási Eljárások, f) Akkreditációs és Minőségbiztosítási Bizottság ügyrendje. (3) Az Egyetem polgárai azonosulnak az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási minőségbiztosítási sztenderdjeit tartalmazó ESG irányelvekkel, azok adaptálását, folyamatos fejlesztését az Egyetem vezetése minőségbiztosítási tevékenysége alapjának, és egyben meghatározó irányának tekinti. (4) Az Egyetem az ESG irányelvekben megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében évenként Minőségfejlesztési Programot készít és az egyetemi honlapon évenként közzéteszi. (5) Az egyetemi Minőségfejlesztési Program alapján a Karok meghatározzák saját Minőségfejlesztési Programjukat, minőségcéljaikat, azok megvalósulását értékelik, és a kari honlapon évenként közzéteszik, továbbá megküldik az Egyetemi Minőségügyi Központba. (6) Az Egyetem Minőségpolitikájának iránymutatásait alapul véve a karok saját Minőségpolitikát fogalmazhatnak meg és tehetnek közzé. 3

4 4. Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének szervezeti struktúrája 4. Általános elvek (1) Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer szervezése, koordinálása és ellenőrzése a következő négy szinten működő szervezetben történik: Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság (AMB); Egyetemi Minőségügyi Központ (EMK); Kari Minőségügyi testület (KMT) pl.: Kari Minőségügyi Bizottság, vagy a kari kiegészítésben meghatározott más elnevezéssel; Minőségügyi felelősök (MF) pl.: Intézeti/Tanszéki Minőségügyi Felelős. (2) A négyszintű szervezet a rektor alá rendelve, az oktatási ügyekért felelős rektor-helyettes felügyeletével, egymásra épülve végzi a munkáját. Az egyes szintek felügyeletét a következők látják el: Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság a rektor, illetve az oktatási rektor-helyettes; Egyetemi Minőségügyi Központ a rektor, illetve az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes; Kari Minőségügyi Testület kari kiegészítés, ügyrend szerint; Minőségügyi felelősök kari, intézeti kiegészítés, ügyrend szerint. (3) Az Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság, valamint az Egyetemi Minőségügyi Központ az Egyetem Szervezeti és Működési Rend előírásaiban, míg a kari minőségügyi testületek és a minőségügyi felelősök a szervezeti és működési szabályzat kari kiegészítésében és az intézeti, tanszéki szabályzatokban, ügyrendekben kerülnek részletes szabályozásra. Testületi, szervezeti jog-és hatáskörök 5. (1) A Szenátus minőségbiztosítási rendszerrel összefüggő jogkörében eljárva: a) elfogadja jelen szabályzatot és annak módosításait, b) jóváhagyja az Egyetem minőségbiztosítási alapelveit, létrehozza a minőségügyi szervezetet, elfogadja a működés rendjét és a rendszer dokumentumait, az Egyetem Minőségfejlesztési Programját. (2) Az Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság feladat- és hatáskörei: a) előkészíti az Egyetem Küldetésnyilatkozatát és Minőségpolitikáját amely dokumentumokat a Rektor hagy jóvá és érvényesülését rendszeresen felülvizsgálja; b) gondoskodik az akkreditációs eljárásokra (intézményi és szak) történő szakmai felkészítésről, az akkreditációhoz kapcsolódó követő (monitoring) eljárások teljesítéséről; c) figyelemmel kíséri a karok évenkénti minőségügyi tevékenységét, az akkreditációs követelmények teljesülését; d) munkaprogramját évenkénti rendszerességgel határozza meg, amely egyben az Egyetem Minőségfejlesztési Programja is; 4

5 e) a Szenátust évenként tájékoztatja a minőségpolitika érvényesüléséről az elért eredményekről és a további feladatokról; f) az intézményfejlesztési stratégia minőségügyi területeit véleményezi; g) a Bizottság működéséhez kapcsolódóan szükség szerinti rendszeresen kapcsolatot tart illetékes szakmai szervezetekkel, személyekkel. (3) Az Egyetemi Minőségügyi Központ feladata az Egyetem minőségügyi tevékenységeinek operatív szervezése, irányítása. Az Egyetemi Minőségügyi Központ feladat- és hatáskörei: a) az egyetemi Minőségpolitika és Küldetésnyilatkozat, valamint az egyetemi minőségfejlesztési program aktualitásának figyelemmel kísérése b) az intézményi minőségbiztosítási szervezet és -rendszer működésében való támogató szakmai közreműködés; c) az akkreditációs eljárásokra való felkészülés koordinációja; d) rendszeres kapcsolattartás a MAB-bal, a minőségügyi tanúsító szervezettel és minden, a minőségüggyel kapcsolatos külső érintett féllel; e) az intézmény képviselete a MAB-nál és a minőségügyi tanúsító szervezetnél akkreditációs és minőségügyi kérdésekben; f) az egyetem vezetősége felé történő rendszeres tájékoztatás az elvégzett és az elvégzendő feladatokról, az elért eredményekről; g) az intézményi fejlesztési stratégia minőségügyi területeinek kidolgozásában, kiértékelésében való közreműködés; h) az alaptevékenységet ellátó oktató-kutató munkatársak és a támogató szervezeti egységek munkájára vonatkozó értékelő rendszer kidolgozásában, aktualizálásában, való közreműködés; i) az Egyetemi Oktatási Bizottság ülésein való részvétel szavazati jog nélkül. (4) A kari minőségügyi testületek ellátják a karokon folyó minőségügyi tevékenységeket, a minőségbiztosítási rendszer fenntartásával és fejlesztésével összefüggő feladatokat. A kari minőségügyi testületek az Egyetemi Minőségügyi Központ szakmai iránymutatásai mellett végzik feladataikat. A kari minőségügyi testületek évente írásban beszámolnak tevékenységükről az Akkreditációs és Minőségügyi Bizottságnak. (5) A minőségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztése érdekében a minőségfejlesztési testületek munkáját munkacsoportok, szakmai szerveződések és külső szakértők segíthetik. (6) A kizárólag oktatási ügyekkel kapcsolatos speciális minőségbiztosítási követelmények felügyeletét az Egyetemi Oktatási Bizottság látja el. Vezetői feladatok, jog-és hatáskörök 6. (1) A Rektor minőségbiztosítási feladatai: a) meghatározza az Egyetem minőségbiztosítási koncepcióját a stratégiai célokkal összhangban, b) jóváhagyja és közzéteszi az egyetemi küldetésnyilatkozatot, valamint az egyetemi minőségpolitikai nyilatkozatot, c) jóváhagyja az egyetemi Minőségfejlesztési Programot, annak évenkénti kiértékelését, 5

6 d) biztosítja az egyetemi minőségügyi tevékenységek felügyeletét, a minőségügyi feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, valamint az intézményi szintű kapcsolattartást az érdekelt felekkel. (2) A rektor minőségüggyel kapcsolatos egyes feladatainak ellátására felelősségi és hatáskörrel rendelkező személyt jelölhet ki. 7. (1) A dékánok és a központi szervezeti egységek vezetői minőségbiztosítási feladatai körében: a) biztosítják, hogy a szervezet szintjén hozott döntések kapcsán a minőségügy megfelelő módon képviselve legyen, b) megfogalmazzák és közzéteszik az egyetemi minőségpolitikai nyilatkozata alapján a kari minőségpolitikát, c) a szervezet tekintetében, figyelembe véve az egyetemi Minőségfejlesztési Programban meghatározott minőségcélokat, megfogalmazzák a szervezeti egység minőségcéljait, azok elérését értékelik, az értékelést közzéteszik, d) biztosítják lehetőségeik szerint a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrásokat, e) ellenőrzik a tervszerű, folyamatos munkát, lehetőség szerint részt vesznek a kari minőségügyi testület ülésein, f) kidolgoztatják, rendszeresen felülvizsgálják az Egyetem minőségügyi irányelveivel összhangban a szervezet minőségbiztosítási rendszer dokumentációját és annak alkalmazását előírják, g) a minőségüggyel kapcsolatos feladatok szakmai irányítására a vezetés képviseletében eljáró, felelősségi és hatáskörrel rendelkező személyt jelölnek ki. (2) A karok, valamint a központi szervezeti egységek adminisztratív szervezetének vezetője minőségbiztosítási feladatai körében: a) felügyeli a minőségbiztosítási rendszer dokumentumainak szabályszerű kezelését, b) szervezi és ellenőrzi, hogy a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentumok jóváhagyásra a Kari Tanács, illetve Szenátus elé kerüljenek, c) gondoskodik a minőségüggyel kapcsolatos szenátusi és kari tanácsi határozatok végrehajtásáról, d) biztosítja, hogy a minőségüggyel kapcsolatos dokumentumok és nyilvános adatok a kar/intézmény által üzemeltetett hálózaton folyamatosan elérhetőek legyenek. 5. Az egyetemi minőségügyi szervezet összetétele és feladatai 5.1. Az Egyetemi Minőségügyi Központ (EMK) 8. (1) Az Egyetemi Minőségügyi Központ (EMK) a rektor közvetlen irányítása alatt álló önálló operatív szervezeti egység. (2) Az EMK vezetője az Egyetem főállású vezető oktatója. A vezetőt és munkatársait a rektor bízza meg. 6

7 (3) Az EMK munkáját az Akkreditációs és Minőségügyi Bizottsággal együttműködve végzi. (4) Az EMK munkáját segítő együttműködők megbízása a Szenátus megbízási idejére szól. (5) Az EMK ügyrendjét maga alakítja ki, és fogadja el. 9. (1) Az EMK javaslatait és értékeléseit az Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság elé terjeszti, és azokat ezen testület hagyja jóvá, amely testület szükség szerint a Szenátus elé tárhatja azokat. (2) Az EMK évenként értékeli az egyetemen folyó minőségügyi tevékenységek eredményeit, amelyet éves összegező beszámoló formájában a Szenátus elé terjeszt A Kari Minőségbiztosítási testület (KMT) 10. (1) A KMT a kar tanácsának véleményező, javaslattevő testülete. (2) A KMT elnökét és tagjait a kari kiegészítés rendelkezéseinek megfelelően a kari tanács választja. A KMT elnöke kari MF. A kari tanács egyetértésével a kari hallgatói önkormányzat (KHÖK) tanácskozási jogú tagot delegálhat a KMT-ba. (3) A KMT elnökének és tagjainak a megbízása a kari tanács megbízási idejére, három, illetve négy évre, a KHÖK képviselő tagsága pedig egy évre szól. A KMT üléseire a bizottság elnöke esetenként vagy állandó jelleggel, tanácskozási joggal más kari vagy karon kívüli személyeket is meghívhat. (4) A KMT ügyrendjét, - az EMK irányelvei alapján - a dékán jóváhagyásával, maga alakítja ki. 11. (1) A KMT javaslatait és értékeléseit a kari tanács részére készíti, és azokat ezen testület vitatja meg, majd fogadja el. (2) A KMT évente véleményezi a karon folyó minőségügyi tevékenységek eredményeit. A KMT éves jelentését, intézkedési javaslataival együtt, a kari tanács elé terjeszti. A kari tanács a jelentést, annak megvitatása és elfogadása után, megküldi az EMK-nak. (3) A KMT saját munkáját évente - a kari tanács előtt - értékeli. 7

8 5.3. A Minőségügyi Felelős (MF) 12. (1) A Minőségügyi Felelős munkáját a KMT által meghatározott program és célkitűzések szerint végzi. (2) A MF megbízását, feladatait a kari, intézeti, illetve tanszéki kiegészítésben, ügyrendben kell szabályozni. (3) Az MF segíti, szervezi, koordinálja és figyelemmel kíséri a kari, intézeti, tanszéki oktatási és tudományos és igazgatási tevékenységének, valamint a központi szervezeti egység tevékenységének minőségbiztosítási feladatait. A MF tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézeti igazgatónak, tanszékvezetőnek, és évenként a KMT-nak. Központi szervezeti egység esetén az MF ezt a feladatot az EMK felé látja el. III. A minőségbiztosítási rendszer működési folyamata 13. A minőségbiztosítási rendszer felépítése (1) Az Egyetem karonként alapelveiben, rendszerében, felépítésének, fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes, dokumentált, a mindenkor érvényben lévő ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert működtet. (2) A minőségirányítási rendszer működési feltételeinek biztosításáért az egység vezetője, a rendszer karbantartásáért, működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért az adott szervezeti egység minőségügyi vezetője felelős. 14. (1) A minőségirányítási rendszer minden eleme a Minőségirányítási Kézikönyvben irányelvek és dokumentált eljárások Minőségirányítási Eljárások formájában rögzített. (2) A Minőségirányítási Kézikönyv a minőségbiztosítási rendszer alapdokumentuma, amely a minőségpolitikára és a minőségcélokra épül. (3) A Minőségirányítási Kézikönyv illeszkedik a szervezet működését szabályozó dokumentumrendszerbe, kötődik a Szervezeti és Működési Szabályzathoz és annak mellékleteihez. (4) A Minőségirányítási Kézikönyv és az annak mellékletét képező Minőségirányítási Eljárások az alábbi folyamatokat részletesen szabályozza: a) a minőségirányítási rendszerben és a főfolyamatokban (felsőoktatás, kutatás és fejlesztés) keletkező dokumentumok és feljegyzések kezelése, b) a vezetők felelősségi köre (elkötelezettség, partnerközpontúság, minőségpolitika, minőségtervezés, minőségcélok kitűzése, hatáskörök meghatározása, a belső kommunikáció biztosítása, a rendszer évenkénti átvizsgálása), c) gazdálkodás az erőforrásokkal (emberi erőforrás, infrastruktúra, munkakörnyezet biztosítása, fenntartása és fejlesztése), 8

9 d) az alapvető főtevékenységek (felsőoktatás, kutatás és fejlesztés) szabályozása, e) mérés és elemzés (a partneri megelégedettség mérése, különös tekintettel az oktatói munka hallgatói véleményezésére (OMHV), a munkaerő-piaci szereplők véleményeire, belső auditok végzése, a minőségirányítási rendszer eredményessége, a főtevékenységek folyamatainak és kimeneteinek figyelemmel kísérése, mérése), f) a nem megfelelő folyamatok, szabálytalanságok (különös tekintettel a panaszokra, reklamációkra) kezelése, g) fejlesztés (helyesbítő és megelőző intézkedések adatelemzés alapján, folyamatos fejlesztés). ZÁRADÉK Az Egyetem Szenátusa a Minőségügyi Szabályzatot a június 15. napján tartott ülésén a 168/2015/2016 SZT számú határozatával jóváhagyta. Jelen szabályzat július 1. napján lép hatályba. Gödöllő, június 15. Az Egyetem Szenátusa nevében Magyar Ferenc főigazgató a Szenátus titkára Dr. Tőzsér János rektor a Szenátus elnöke 9