Tyekvicska Árpád ÍRÁSOK A FORRADALOMRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tyekvicska Árpád ÍRÁSOK A FORRADALOMRÓL"

Átírás

1 Tyekvicska Árpád ÍRÁSOK A FORRADALOMRÓL

2 NAGY IVÁN KÖNYVEK 16. Sorozatszerkesztő TYEKVICSKA ÁRPÁD

3 Tyekvicska Árpád ÍRÁSOK A FORRADALOMRÓL BALASSAGYARMAT, 2006

4 NAGY IVÁN KÖNYVEK A Nógrád Megyei Levéltár könyvsorozata Szerkesztette: TYEKVICSKA ÁRPÁD Számítógépes szerkesztés: HERNÁDINÉ BAKOS MARIANNA A kötet kiadását támogatta: MTA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET POLGÁRI MAGYARORSZÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ISSN ISBN Tyekvicska Árpád, Studium Libra Bt., Nógrád Megyei Levéltár Borítóterv: Kopisz Attila Felelős kiadó: a levéltár igazgatója Készült: a HÍR-ÁSZ Kft. balassagyarmati nyomdájában Kiadja: a Studium Libra Bt. és a Nógrád Megyei Levéltár

5 Édesapám emlékére

6

7 HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés) 1956 október-novemberében a közigazgatási centrumok kapcsolata az események kezdetén erősen meglazult, majd a következő napokban gyors ütemben újjászerveződött. Maga a forradalom mozaikszerűen terjedt: a vidéki forradalmi központok többnyire megyei és járási székhelyek létrejöttét gyakorta előzték meg a hozzájuk közel eső falvak kis forradalmai. A legfontosabb, legdinamikusabb erőközpontok mindvégig a járási szintű forradalmi szervek voltak. Különösen így volt ez vizsgálatunk helyszínén, a Rétsági járás városhiányos térségében, ahol maga a székhelyközség is mindössze 1172 lelket számlált. Az október 30-án megválasztott megyei forradalmi tanács alig tudott Nógrád egészére kiterjedő tevékenységet folytatni, figyelme és intézkedései szinte kizárólag Salgótarjánra és a Zagyva-völgyére korlátozódtak. A felső- és középszintű központok eseménysoraiból, az onnan érkező és ott tapasztalt cselekvési és magatartási minták közül, a helyi történések szempontjából azok bizonyultak a legfontosabbaknak, amelyek bekerültek egy-egy közösség információs rendszerébe, és így befolyásolhatták a résztvevők magatartását, cselekedeteit és akaratát. A rendszernek esetünkben a következő elemeit sorolhatjuk fel: 1. A Budapestről vagy nagyobb városokból hazatérő munkások, vasutasok, autóbusz-vezetők, vásározók, tanulók stb. hír- és élményanyaga, amelyek otthoni cselekvésük ideologikus jellemzőiben, a központban tanult cselekvési minták, rituálék újrajátszásában jelentek meg. 2. A meglehetősen rendszertelenül érkező, de forrásainkban is megjelenő forradalmi újságok, röplapok híranyaga. (A közismert Tizenhat pont már október 24-én eljutott a falvak jelentős részébe!) 3. A Szabad Kossuth Rádió adásai. A rádió, október 28-ig, a felkelőkkel fegyveres harcban álló kormány adójaként meglehetősen egyoldalú, koncepciózus híreket szolgáltatott. Ennek kettős hatása volt az események alakulására. Részben bizonytalanná tette a falusiakat, kivárásra ösztönözte őket, de ugyanígy elbizonytalanította a régi hatalmi elit helyi képviselőit is. Másrészt azonban ösztönzött a forradalom legitimnek tűnő megoldásaira. Ebből következően a különböző elnevezésű forradalmi tanácsok választásakor számos településen betartották a tanácsválasztások néhány alaki feltételét, fontos szerepet adva a községi, városi népfront elnökeinek. 7

8 Helyi forradalom I. Romhány község lakosai a képen látható keresztet október 26-án emelték, a budapesti harcok áldozatainak emlékére. Az akkori erdészet adta a fenyőtörzseket, néhány ügyes asztalos keresztet ácsolt belőlük, köréje pedig léckerítést építettek. A kereszt november 7-ig állt, amikor is éjszaka valakik ledöntötték és lovak segítségével elszállították. 8

9 Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban 9

10 Helyi forradalom I. 4. A Szabad Európa Rádió máig tisztázatlanul fontos szerepet játszott az események formálásában. A SZER közvetítésével jutottak el a forradalom hírei a falvakba, kommentárjai pedig cselekvésre, a helyi események megindítására, továbbvitelére ösztönözték a hallgatókat. 5. A rendszerhez tartoztak azok az információk, utasítások, késztetések is, amelyek a felbomló, illetve szerveződő hatalmi központokból érkeztek a helyi szintekre. A hierarchia felső vezetői a forradalom első pillanatától kezdve bizonytalanságban hagyták az állami és pártbürokráciák, a fegyveres erők helyi felelőseit. A végletekig centralizált államhatalmi szisztéma saját csapdájába esett: a határozott központi utasítás nélkül maradt járási és községi szervek néhány ritka kivételtől eltekintve önmaguktól képtelenek voltak a szervezett és erőteljes föllépésre, noha az első napokban erre meg lett volna a lehetőségük. A pontos és követhető utasítások hiánya azonban cselekvésképtelenné tette őket, így jobbára csak bágyadt és zavarodott rosszallással szemlélték a mellettük elrohanó eseményeket. Az utólagos visszaemlékezések nem kis keserűséggel említik a defenzívába szorult, minden felső segítségtől és utasítástól megfosztott pártmunkás zavart tétovaságát. Ez a helyzet és érzés dobta felszínre azt a mosolyogtató magyarázatot, mely a párt és tagjainak lefegyverzésében látta, vagy próbálta láttatni a történtek elfajulásának okát. (A megfogalmazás később gyakorta visszatérő vádpontja lett a bírósági ítéleteknek.) A bomló hatalom által közvetített információk, szervezkedési kísérletek általában csak szűk körben és kevéssé érzékelhetően, kósza hírek formájában váltak részévé a helyi közösségek információs bázisának, a történések menetét többnyire alig befolyásolták. Ugyanakkor az igazgatási-gazdasági központok belső viszonyainak változásai az események általános meghatározóivá váltak. A rétsági páncélos laktanya, a járási rendőrkapitányság, a pártközpont és a tanács vezetésének erodálódása csak október 29-én, a hajnali órákban tette lehetővé a forradalmi központ létrejöttét, akkor azonban azt maga a páncélosezred vezetése szervezte meg. 6. A községi, de még inkább a járási forradalmi tanácsok küldöttségei személyes benyomást is szerezhettek a forradalmi fővárosról. Különösen orientáló hatású volt a Mindszenty bíborost Budapestre kísérő csoport útja, melynek során a járás vezetői a kormányszintről szerezhettek fontos és megbízható információkat. 7. Az első személyes élmények között szerepeltek azok, amelyeket az igen korán meginduló élelmiszersegélyek szállítói szereztek a fővárosban, s amelyek érzelmi alapot adtak az otthoni állásfoglalásokhoz. 8. Végül járási példák bizonyítják a szomszédos községek eseményeinek kölcsönös figyelemmel kísérését, a történések, hírek, információk gyors cseréjét. A Rétsági járás helyi történéseinek egyik legszembetűnőbb sajátossága a mintakövetés. A közeli forradalmi központok (Balassagyarmat és a Pest megyei 10

11 Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban Vác) esemény- és cselekménysorai már önmaguk is a pesti történések nagyrészt spontán fejlődését követték. A falvak forradalma pedig mindkét forrásból merített. A mintaközpontokban megforduló falusiak élénk figyelemmel kísérték a történteket, vagy maguk is részt vettek azokban. Számosan voltak közöttük a főváros nagyüzemeiben többnyire falvanként, csoportosan dolgozó vagy tanuló fiatalok, akik munkahelyük, munkásszállásuk átpolitizált, forradalmi légkörét és élményeit osztották meg itthoni barátaikkal, ismerőseikkel. Az előadások helyszíne nemegyszer az italbolt volt, mely hajdan a közélet fontos színhelyeként működött, és csak az 50-es évek lefojtott légkörében vált szinte kizárólag a szórakozás és az alkoholizmus helyszínévé. A forradalom napjaiban a régi funkciók költöztek vissza az intézmény falai közé. Az átélt események újragondolásától (és nemegyszer a poharazgatástól is) hevülő szemtanúk előadva élményeiket, a figyelem középpontjába kerülve a történteket gyakorta kiszínezve, lassanként önkéntelenül is egy követendő eseménysor leírását adták át társaiknak. Október 29-ig a falvak többsége csupán a forradalom kezdeti cselekvéssorait, a felvonulást, a jelképek leverését, ledöntését élte át. Az események dinamikájában a nyilvánvaló és természetes eltérések mellett fellelhetők általánosítható momentumok is, bár a formai azonosságok mögött gyakorta eltérő okokat és indítékokat találunk! Az első hírek és élmények családi-rokonsági, baráti és munkahelyi csoportokban terjedtek, s lassan az egész közösség élményévé váltak, rögzültek és tudatosultak. Ennek a folyamatnak a legfontosabb fórumai a család belső teréből kilépve a csoportos találkozási lehetőségek, például a járásszerte gyakorta tapasztalt borházi összejövetelek, az ún. kupaktanácsok vagy a csoportos rádióhallgatások. Ehhez járultak a falusi közéletiség hagyományos fórumai: a már említett utcai, kocsmai beszélgetések, a rokonságokat és ismerősöket összefogó templomi istentiszteletek, és ahol ilyen egyáltalán létezett a munkahelyi gyűlésezések, véleményalkotások. Az információk szétterjedése egyben a dolgokkal kapcsolatos közös normák megformálásának is a folyamata. Ennek kiteljesedését egy-egy nagyobb tömegdemonstráció jelentette, amelyen a falu meghatározó része jelen volt, ismerte szervezőit, vezetőit, lehetőséget kapva a forradalommal való azonosulásra és annak kifejezésére. Az egyes közösségek a szerkezeti, mennyiségi különbségek mellett meglehetősen eltérő konfliktustömeggel érkeztek a forradalom küszöbéhez. Az 50-es évek nemcsak anyagi-gazdasági, illetve szabadságjogi természetű intézkedésekkel sújtották a falvak lakóit, hanem sebet ejtettek a mentális szféra számos területén. Ezek szinte községenként változtak, a társadalomszerkezettől, a helyi vezetők származásától, habitusától, a felmerülő konfliktustípusoktól, vagy épp a tanácstestületek összetételétől függően. Ebből adódóan igen eltérő 11

12 Helyi forradalom I. érzelmi, indulati, szolidaritási helyzetek alakultak ki. Különösen fontosakká váltak azok a sérelmek, amelyek egy-egy személy, csoport, rokonság elhelyezkedését változtatták meg a helyi társadalom szerkezetében. A világháború utáni bő évtized ilyen pozícióváltások sorozatát hozta. A szovjet megszállást követően a nemzeti bizottsági és képviselő-testületi helyek pártok szerinti megosztásának kényszere már önmagában is fölborította a közéletiség addigi rendjét, megváltoztatva a helyi konszenzusalkotás alapjait, a vallások, famíliák, településrészek közötti, a vagyoni helyzet szerinti fölosztást, képviseletet, új arcokat, családokat, szereplőket hozva a közéletbe. A második átrétegződés a koalíciós időszakhoz köthető, fő jellemzője a nem kommunista szereplők fokozatos falvanként eltérő intenzitású kiszorulása a vezető testületekből. A harmadik, korszakot záró küszöböt az első tanácsválasztások jelentik. A váltás módja, mértéke itt is falvanként eltérő volt. A járás egyes községeiben szinte lefejezték az addigi elitet, a tanácselnököt és titkárt is többnyire északnógrádi bányászfalvakból importálva, míg más településeknél bizonyos kontinuitást, a hagyományos rendezőelvek látens továbbélését fedezhetjük fel. Az 50-es évek az átrétegződések sorozatából álltak. A forradalomig eltelt hat év helyi szinteken is tele volt sikertörténetekkel és kettétört karrierekkel, jóhiszemű szerepvállalásokkal és önként választott, vagy épp kényszerű visszavonulásokkal. A falusi társadalom tradicionális értékrendjének, gyakran századok alatt kialakult pozíciórendszerének amelyben az egyén, a rokonsági és egyéb érdekcsoportok egyaránt meghatározott rend szerint helyezkedtek el a felrúgása együtt járt a személyes és közösségi igazságérzet durva megsértésével. Így 1956 helyi forradalmaiban a tradíciókon alapuló egyéni és csoportos értékkeresésnek meghatározó szerepe volt. A falusi társadalom olyan régi dinamikai tényezői pedig, mint a vallási hovatartozás, a rokoni szolidaritás vagy a közéleti hagyományok, az események kezdetétől kitapintható szerephez jutottak. Az egyén számára különösen fontos motiváló tényezőnek bizonyult az életútban megélt személyes, politikai jellegű pozícióvesztés. Egykori képviselő-testületi tagok, pártvezetők gyakori szereplői voltak mind az 50-es évek kisebbnagyobb konfliktusainak, mind pedig a forradalom eseményeinek. A személyes térvesztés, esetleges üldöztetés a rokonság egészét tekintve is motiváló tényezővé vált: a hátrányt, sérelmet szenvedettek gyermekei, közeli rokonai nemegyszer váltak részeseivé a helyi történéseknek. A strukturális meghatározottságok felemlítése mellett azonban azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy a személyes képességek, a habitus, a helyzet- és kapcsolatrendszer, és nem utolsósorban az események spontaneitása struktúrákon kívüli vagy motívumok nélküli szereplők tucatjait állították az események gyújtópontjába. 12

13 Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban Bizonyos életkorok és foglalkozási típusok eltérő okokból is magasan reprezentáltak a résztvevők között ot a köztudat az ifjúság forradalmaként őrizte meg. Forrásaink valóban tanúskodnak a fiatalság magas presztízséről, kezdeményező erejéről, az eseményekben való aktív részvételéről. Ám falusi viszonylatban ezt a képet színeznünk kell, és párhuzamba állítanunk azzal a sajátos értékrenddel, mely az egyének cselkedeteit is meghatározta. Ilyen értékmérő lehet az egyén képességein kívül a házasság, amely a közéletben való részvétel küszöbét is jelentette egykor. Bizonyára ebből is adódik, hogy míg a nagy tömegjelenetekben, a felvonulások, jelképrombolások során és ebből következően a megtorlás áldozatainak sorában gyakorta találkozunk fiatal, nőtlen férfiakkal, a választott vagy kinevezett tisztségek betöltői között községenként változó arányban már túlsúlyba kerültek a családos, többnyire egy-két gyermeket nevelő személyek. A szereplők csoportjában egyes foglalkozások képviselői több okból is lehetnek felülreprezentáltak. A néhány nagyobb budapesti, dunakeszi vagy váci vállalatnál dolgozó ingázók önmagukban is szorosabb közösséget képeztek, emellett már az események kezdetén megbízható és friss információkkal rendelkeztek. Bizonyos foglalkozásoknál a szakmai tradíciók is a fokozott részvételt segíthették (pl. a jól szervezett, sajátos öntudattal rendelkező vasutas-társadalom esetében). Az események tagolását tekintve négy, karakterében és tartalmában eltérő szakaszt különíthetünk el: szerveződési-demonstrációs szakaszt, választási szakaszt, működési szakaszt és a kettős hatalom időszakát. A szerveződési-demonstrációs szakaszhoz a forradalom első, kezdeti cselekménysorai tartoznak. A szomszédos községek hatással vannak egymásra, de az események nem gyűrűzve, hanem itt is mozaikszerűen terjednek. Ide tartoznak az első esték ablakzörgetései, kazaltüzei, illetve a információk terjedésének, ezáltal a résztvevők motiválódásának már leírt, többnapos folyamata. A következő lépcsőt az állami- és pártszimbólumok megsemmisítése jelenti. E cselekvéssorban általában bár korántsem mindig fiatalemberek vesznek részt, a forradalom első napjait közülük többen a fővárosban élték meg. A mintakövetés már leírt sajátosságai és helyzetei (többnyire a kocsmai beszélgetések, az átélt és a közösségnek átadott élmények újrajátszása, másolása) még inkább a spontaneitást hordozzák. Gyakori kép a kocsmából az utcára vonuló fiatalság, amely leveri az intézmények tábláit, a vörös csillagokat, letépi a vörös zászlót, ledönti a szovjet emlékművet. Sajátos demonstrációs forma volt a könyv- és iratégetés. Bár nemegyszer fölvetődik itt is az alkohol hatása, e cselekményeknek mégis praktikus tartalmat és jelképi értéket kell tulajdonítanunk. A beadási iratok megsemmisítése inkább az adminisztráció visszaállításának lehetetlenné tételét célozta, mintsem valamely bosszúfolyamat részét képezte. Ugyanígy a mozgalmi könyvek égetésének rend- 13

14 Helyi forradalom I. szeressége, esetenként pontos dokumentálása is arra vall, hogy e cselekmény jelképértékkel bírt, a réstvevőket tehát nem a bosszú vagy más indulat vezérelte. Azokban a falvakban, ahol már az első cselekményeknél, a szervezésben részt vettek a közösség tekintélyes és ismert tagjai, az első szakasz spontán, attraktív jelenetei gyakorta hiányoztak. Általában itt találkozunk a felvonulás szervezett, ünnepélyes formájával, amikor meghirdetett ünnepség keretében vonult föl a falu fiatalsága, diáksága és lakossága, többnyire a hősök emlékművéhez. Ilyenkor szavalatok, ünnepi beszédek elmondására, koszorúzásra és gyertyagyújtásra került sor. A választási szakaszba a forradalmi szervek (mindenek előtt a nemzeti tanácsok és a nemzetőrségek), tisztségviselők megválasztása tartozott. Járási szinten e tekintetben két típust különíthetünk el. Hét község esetében a forradalmi tanács választása október 29-e előtt játszódott le. Az ő esetükben a választások menetét és kimenetelét kizárólag információs rendszerük és belső dinamikájuk, erőviszonyaik határozták meg. Esetükben többnyire kizárhatjuk a külső, utasításos késztetéseket. A községek kivétel nélkül a járás nyugati felén, a Vác Balassagyarmat vasútvonal mentén helyezkednek el. A tény önmagában is példázza, hogy a térbeli helyzet, az informálódás lehetőségei, aktív társadalmi csoportok (pl. vasutasság) jelenléte milyen fontos szerepet játszott a helyi események alakulásában. Az említett helyzeti specifikumok mellett azonban forrásaink azt bizonyítják, hogy az említett községek nemcsak közlekedés-földrajzi adottságaikat tekintve, hanem konfliktustömegük nagyságában is eltértek környezetüktől, így az intenzív bekapcsolódást, önszervezést minden bizonnyal ez a körülmény is motiválta. A másik típusba soroljuk azokat a falvakat, amelyekben az október 29-e hajnalán megalakult járási forradalmi tanács utasítására, a kiszállt bizottságok szervezésében, ellenőrzésével, vagy csak részvételével választottak önigazgató szervet. A későbbi jelöltek, tagok szerepvállalása, középpontba kerülése gyakorta már a forradalom első szakaszában megindult. Az események élére álló szervezőknek jelentős részük volt a közvélemény formálásában, és lehetőségük arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek. A választást általában a gyűlés előkészítése, illetve a többnyire házról házra történő meghívás előzte meg. A szervezők megegyezése, akarata így jelentős mértékben egybeesett a későbbi végeredménnyel, hiszen a meghívások során, a meglátogatottak véleményének kikérése mellett, lehetőség adódott a meggyőzésre is. Ilyen értelemben a választás előkészítését egy többfordulós egyeztetési folyamatnak kell felfognunk, amely a közösségben lévő hangadó vélemények, akaratok ütköztetését, konszenzusát szolgálta. Az első választási típus esetében ez a konszenzuskeresés teljesebb és többnyire egyértelmű eredményt hozott. Az október 28-a után megválasztott forradalmi tanácsok választásakor a járási központból kiszálló biztosok már célzottan kerestek és kértek föl személyeket a 14

15 Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban gyűlések szervezésére, nem egy esetben a tanácselnököt vagy a vb-titkárt. A választás végeredményében is több volt a manipulatív elem. Eltérés mutatkozik a két módon megválasztott testületek összetételében is: az előzőekben bár ellenpéldát is tudunk mondani csak elvétve találunk aktív párttagokat, tanácsi funkcionáriusokat, illetve más, a nómenklatúrához tartozó személyeket, míg a második esetben némely község forradalmi tanácsába csaknem kivétel nélkül MDP-tagok kerültek be! A választási rituáléhoz hozzátartozott a jelölőbizottság és a levezető elnök szereplése. Utóbbi posztján igen gyakran találkozunk a községi népfront elnökével, olykor a koalíciós időszak valamely tisztségviselőjével a jegyzővel vagy a bíróval, illetőleg a község egy köztiszteletben álló polgárával. A jelölőbizottságok összetételének megállapításához csak kevés adattal rendelkezünk. Ezek azt sejtetik, hogy tagságuk többnyire az idősebb, vagyonosabb, politikai vagy közéleti múlttal rendelkező személyek közül került ki, azonban találkoztunk az egyes társadalmi, foglalkozási csoportok arányát figyelembe vevő, képviseleti jellegű összetétellel is. A megválasztottak átlagéletkora csaknem minden esetben fiatalabb volt a jelölőbizottságénál. Ennek oka többszálú. Részben mutatja az idősebb korosztályok bizonyos tartózkodását, távolságtartását az eseményektől, részben pedig a rokonsági, érdekcsoporti megegyezések eredményét sejteti. A megválasztottak között az esetek jelentős részében (de korántsem általános szabályként) a harminc év körüli korosztályok játszották a vezető szerepet, és hangsúlyosan jelen voltak a negyvenesek, de szinte minden esetben megtaláljuk a fiatal generációk képviselőinek markáns csoportját is. A foglalkozás szerinti megoszlást tekintve helységenként eltérő képet kapunk, amit bizonyára a helyi adottságok befolyásoltak. Kitapinthatóan jelennek meg egyes foglalkozások (pl. MÁV-alkalmazottak) és foglalkozási helyzetek (bejáró, ingázó munkások), jelentős súllyal és számmal a gazdatársadalom képviselői (ide sorolhatjuk a nemegyszer már más foglalkozású rokonok, leszármazottak jelenlétét is), ugyanakkor a helységek egy részében meglepően kevés értelmiségi került be a választott szervekbe. A választások többnyire zsúfolt termekben folytak, forró hangulatú gyűléseken. A hangadók a szervezők közül kerültek ki, véleményük így is befolyásolta a végeredményt. Az október 29-e előtti választások során csaknem mindenütt széles bázissal rendelkező szervezetek jöttek létre, amelyek kifejezték a közösség többségi akaratát, míg a második esetben nemegyszer szólnak forrásaink újraválasztásról, vitákról, különböző érdekcsoportok ütközéseiről. A testületek összetételében mindenekelőtt a konfliktusföloldás szándéka érhető tetten, mely elsősorban az anyagi és mentális sérelmek gyors és radikális (ezért helyenként bizonytalan) orvoslását célozta. 15

16 Helyi forradalom I. A működési szakaszhoz tartozik a forradalmi szervek tanácsok, munkástanácsok, nemzetőrségek, pártok tevékenységének időszaka. Az önálló (tehát nem valamely központ utasítását végrehajtó) intézkedések két részre oszthatók. Egyrészt a forradalommal kapcsolatos, állásfoglalás értékű cselekedetekre (pl. élelmiszersegélyek küldése a fővárosiaknak, a pártház községi tulajdonba vétele, a tanácsi apparátus elbocsátása), másrészt közösségiegyéni sérelmeket orvosló, a hagyományos jogelveket érvényesítő döntésekre (a termelőszövetkezetek feloszlatása, a közbirtokossági erdők visszavétele, a feles főzésű pálinka és a beszolgáltatott termények kiosztása stb.). Nagy szerepet kaptak a közrend, a közbiztonság és a közellátás kérdései. Kifejezetten személyes sérelmek felszínre kerülésére csak kevés példát találtunk. A kettős hatalom időszaka összefolyt az előző szakasszal. A forradalmi tanácsok, bizottságok működése helyenként december végéig tartott. A kádárista hatalom megerősödése először megyei szinten történt meg, majd ezt követte a járási szervek újjászervezése. Mindkét oldalról kompromisszumos taktikának lehetünk tanúi. A forradalmi tanácsok vezetői kevés kivételtől eltekintve elismerték a visszaállt tanácsi vezetés létét, ugyanakkor a forradalmi tanácsok elnökeit és titkárait hevenyészett üléseken vb-elnökké és -titkárrá választatták, akik azután a régi szerkezeti keretek figyelembevételével tevékenykedtek. A forradalom így az intézményes formák folyamatos feladása, eltűnése mellett személyekbe mentődött át. Ezt a személyes tartalmat a hatalom csak 1957 telén-tavaszán, és nemegyszer csak fizikai erőszakkal volt képes eltávolítani. A Rétsági járás helyi forradalmaiban a részvevők által kifejtett, összefüggő ideológiai tartalmakkal nem találkoztunk. Sokkal inkább ideologikus momentumok, foszlányok kerültek vizsgálódásunk körébe. A pártok szerveződése csupán néhány községben indult meg. Az adatok minden esetben a Kisgazdapártra vonatkoznak. A felvonulások rituáléi, a megőrződött jelszavak, a határozatokban és a felszólalásokban megmutatkozó deklarációk, a forradalmi Budapestnek küldött élelmiszer-szállítmányok egyaránt azt jelzik, hogy a falusi lakosság döntő többsége azonosult a forradalommal. A fennmaradt dokumentumok a szabadsággondolat, az igazságosság, a nemzeti érzés és függetlenség fogalmait vetítik elénk legélesebben. A távolabbra mutató politikai akaratok csak halványan sejlenek fel. Ha egy szabad, többpárti választás esetén mégis valószínűsítjük egy konzervatív, esetleg szociális színezetű keresztény párt győzelmét, azt csak a következő zárójeles megjegyzésekkel tehetjük ban a járás két szembetűnő sajátossággal rendelkezett. Nem volt a területén város, illetve az ipart mindössze két középüzem képviselte. A mezőgazdaság szocialista átszervezése pedig lényegében egy helyben topogott. 16

17 Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban Bár a fiatalabb (bejáró-ingázó) nemzedékek városhoz kötődése már egy kettős erőtér jelenlétét sejteti, mégis úgy látjuk, hogy a Rétsági járásban még nagymértékben megőrződött a hagyományos társadalomszerkezet, jelen voltak még a gazdasági és politikai gondolkodás archaikus formái, amelyeket a forradalom az addigi lefojtottságból felszínre hozhatott volna. E tekintetben nem feledkezhetünk meg a politikai tradíciók továbbélésének markáns példájáról sem: ben a Független Kisgazdapárt, 1947-ben pedig a Demokrata Néppárt aratott elsöprő győzelmet a járás területén, az országgyűlési választásokon. Ehhez képest már csak adalék az a tény, hogy Mindszenty József felsőpetényi fogva tartása és kiszabadítása önmagában is az általa képviselt politikai eszményekre irányította a járás lakosainak figyelmét egyik legfontosabb teljesítménye a helyi közösségek önszerveződése. Ebből a szempontból kiemelkedik a belső energiákból megszülető hét községi forradalmi tanács példája. Ez villantja elénk legélesebben a falusi társadalom vitalitását, belső kohéziós erejét. Ha a helyi eseményeknek nem is volt koherens ideológiája, mégis felfedezhető bennük bizonyos tendencia. A helyi történéseket szinte minden pillanatban befolyásolták az országosan viharzó események, ám megmutatkoztak bennük azok a helyi szándékok, amelyek a dolgok visszazökkentését, a közösségi igazságérzet, értékszemlélet érvényre juttatását célozták. 17

18 HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány) Nógrád megye Rétsági járásában október 29-ig mindössze hét községben jöttek létre eltérő elnevezéssel forradalmi tanácsok. Mindegyikük a Nógrádot is érintő Vác Balassagyarmat vasútvonal mentén fekszik. Térbeli helyzetüknél fogva e falvak már a század elején kinyíltak, és ingázók, bejárók tucatjait, az ötvenes években százait küldték a közeli városok (főként Vác, Dunakeszi és Budapest) üzemeibe, gyáraiba. Társadalmuk fokozatosan átalakult, mindegyikükben megjelent és megerősödött a helyi vasutasközösség. Jelen vizsgálatunkban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk az események főbb dinamikai tényezőit, a szereplők legfontosabb motivációit, a működő szándékokat, akaratokat egy közel kétezer lelkes, nógrádi kisközség forradalmi eseményeiben. 1 Információrendszer, lokalitás, cselekvési dinamika A külső térből érkező és a belső térben ható, friss hírek többségét Nógrádra is vasutasok és Budapest, Vác, Dunakeszi üzemeiben, gyáraiban dolgozó többnyire munkásszállásokon élő munkások hozták. Ilyen volt Haász Sándor 24 éves pályamunkás, aki a Nyugati pályaudvaron, vagy Srám János, aki a váci MÁV-telepen dolgozva volt tanúja a forradalom első napjainak. Hébel János, a dunakeszi műhelytelep dolgozója később a helyi események egyik mozgatójává, szervezőjévé vált. Az átélt események, hallott információk mellett szerepvállalásának bizonyára fontos motívuma volt szociáldemokrata múltja, 1950-es iparmegvonása, 1954-es, ítélettel végződő perbe fogása, valamint apósának aki a világháborút követő ún. koalíciós időszakban a községi nemzeti bizottság elnöke volt közéleti funkciója. Az információs rendszer első szegmensét tehát azok az erő- és mintaközpontok jelentik, amelyeknek forradalmi történései, eseménysorai személyes közvetítéssel kerültek a közösségi térbe. Nógrád község esetében ezt a szerepet Budapest mellett elsősorban a közeli Vác töltötte be, ahová a falu lakosai vásározni is jártak. (Rétság, a járás székhelye ekkor csupán egy alig több mint ezer lakosú kisközség volt, ahol a helyi erőközpontok a járási tanács, a pártbizottság, a 1 Vö. Tyekvicska Árpád: Helyi forradalom Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban, 1956-ban. In: Rendi társadalom Polgári társadalom 5. Paraszti kiszolgáltatottság Paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör konferenciája. Gyula, p., illetőleg a kötet előző tanulmánya. 18

19 Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban rendőrség és a páncélosezred lassú hatalmi eróziója csak október 29-e hajnalán tette lehetővé az Ideiglenes Járási Forradalmi Nemzeti Tanács létrehozását.) A személyes élmények mellett a legtöbb információt a rádió közvetítette a falu lakóinak. A Kossuth rádió október 28-ig a felkelőkkel fegyveres harcban álló, az események jó részét ellenforradalminak nyilvánító kormány híreit, kommentárjait szolgáltatta. Az ebből következő legitimációs csapda polarizáló kettőssége Nógrád esetében is tetten érhető: egyfelől az október 26-i fölvonuláson megjelenik az Éljenek a diákok, hazudik a rádió! jelszó, másrészt a népfront elnökének részvétele és szerepe a forradalmi tanács választásában mint látni fogjuk a legitimitás kereséséről tanúskodik. A Szabad Európa Rádió máig tisztázatlanul fontos szerepet játszott a vidéki események dinamizálásában. Mivel teljes híranyaga nem áll rendelkezésünkre, így most csak rendkívüli hallgatottságát rögzíthetjük. A hírek falun belüli terjedése egyben az események, a fölvonulás gondolatának formálódását, a szervezők kiválását és a történések középpontjába kerülését is jelenti. Ezt a folyamatot leginkább lokális áttekintéssel tudjuk megragadni (1. ábra). Az ábrán sűrűsödések jelzik az egymáshoz közel lakók, szomszédsági viszonyban állók szorosabb kapcsolattartását. Hír- és véleménycseréik a térképi vizsgálat tanulsága szerint fontos ösztönzői lehettek a későbbi cselekvésnek. A szomszédolások, a fölszaporodott rokonlátások megannyi impulzusát adták a szerepvállalásnak, illetve a szerepre való késztetésnek. Az akaratok és szándékok egyeztetésének másik, a család, a háztartás belső terétől távolabbi helyszíne a borház, a borospince, mely októberben, szüret után, a baráti, rokoni összejövetelek idején a véleményformálás egyik terepévé vált. Az itt összeülő, borozgató, szócsatákba bonyolódó, vagy épp a józan véleményeket ütköztető kupaktanácsokról adatközlőink is megemlékeztek. A térképi sűrűsödések és a forradalmi események középpontjában a falu lakói által gyakorta használ, bejáratott középületeket találunk. A kocsma a falu közéletének, politikai önkifejezésének hagyományosan fontos helyszíne. E funkció csak az ötvenes években szorult ki belőle, ekkor vált szinte kizárólag a szórakozás, az italozás színterévé. 56 politikai forrongásai ismét a helyi hírcsere, információszerzés központjává tették e nagy múltú intézményt. Járásszerte dokumentumok sora tárja elénk a viták, élménybeszámolók által itt formálódó és hevülő forradalmi hangulatot, mely gyakorta csapott át spontán tüntetésbe, amit nemegyszer kísértek jelképleverések, könyvégetések. E cselekvéssorokban a mintaközpontokban látott, átélt, otthon újra és újragondolt, a beszámolókban mindinkább kiszínesedő események, viselkedési és magatartásformák kicsiben való újrajátszását láthatjuk. Ennek csak előkészítője a társaságba járó embert motiváló, rajta keresztül pedig környezetét is politizáló kocsmai beszélgetés. 19

20 Helyi forradalom II. katolikus vallású résztvevő kultúrház kocsma evangélikus vallású résztvevő templom tanács 1. ábra: A forradalmi események aktív résztvevőinek lakóhelyei 1 A Nógrádra hazaérkező vasutasok és gyári munkások is itt osztották meg tapasztalataikat, élményeiket ismerőseikkel. Itt adta át barátainak a magával hozott Tizenhat pont néhány példányát Burik János vasutas, megteremtve ezzel a helyi események megformálatlan, mégis létező ideologikus alátámasztását. Az addig kisebb csoportokban motiválódó szervezők is itt találkoztak és fogalmazták meg az október 26-i fölvonulás koreográfiáját. A hírcsere másik fontos helyszíne a templom. Főként az esti litániára siető, vagy arról távozó falusiak cseréltek véleményt a fejleményekről, tudták meg a plébános, a világ dolgaiban jártasabb társaik véleményét. A templom lehetőséget adott az egymástól távolabb lakó rokonok találkozására, álláspontjuk, véleményük egyezte- 1 NML XXIII d) 19. Lakónyilvántartó könyv NML XV. 4. Nógrád. Ideiglenes nyílvántartási térkép,

21 Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban tésére is. A plébánián tárgyalták meg az események alakulását az egyházi képviselő-testület tagjai, akik tekintélyüknél fogva jelentős szerepet kaptak a helyi közvélemény formálásában (s mint látni fogjuk, az események alakításában is). A tanácsháza fekvésénél és funkciójánál fogva vált a történések fontos helyszínévé. A közelében lakók élénk figyelemmel kísérték az ott történteket, a fölvonulás előtt a tömeg egy része az épületnél gyülekezett, és követelte a begyűjtési iratokat (Nógrádon az események szervezettségénél fogva nem került sor azok megsemmisítésére). A kultúrház valamennyi forrás egybehangzó állítása szerint zsúfolásig megtelt termében került sor a forradalmi tanács megválasztására összehívott gyűlésre. A szervezők A fölvonulás szervezőinek, az események indítóinak körét ma már nem tudjuk pontosan behatárolni. Hébel János portréja mellé mégis odaillesztünk néhány arcképet, azokét, akik bizonyosan meghatározó szerepet játszottak. 1 Molnár Márton (1956-ban 49 éves, 17 kh-on gazdálkodó középparaszt) széles rokonsággal és jelentős földtulajdonnal rendelkező evangélikus família katolizált tagjaként lett az egyháztanács, 1940-től a képviselő-testület tagja. Volt a legeltetési bizottság és a közbirtokosság vezetője is. Kisgazda múltja ellenére 1950-ben mind a községi tanácsnak, mind pedig a járási tanácsi vb-nek a tagja lett, és maradt egészen a forradalomig ban azonban konfliktusok sorozatát élte át. A beadásban folyamatosan a hátralékosok között találjuk, elmaradt a tanácsülésekről, végül egyedüliként a faluban megtagadta a beszolgáltatást, amiért szeptemberben elszámoltatták. Október 27-én beválasztották a nemzeti tanácsba. Pásztor János közeli rokonai közé tartozott a község utolsó bírója, míg az ötvenes évek tanácselnöke a felesége sógora volt. Ő maga először az NPP, majd az MDP tagja lett, és 1951-ig tisztségek sorát töltötte be. Volt az UFOSZ, majd a DÉFOSZ elnöke, a nemzeti bizottság és a képviselő-testület tagja. Ekkor azonban karrierje megtört: 1951-ben lemondott iparáról, 1954-ben már terv-bűntettért indult ellene eljárás, testvérét, Vincét pedig kulákká nyilvánították. Kezdeti szerepvállalása ellenére sem választották be a forradalmi szervekbe, ugyanak- 1 A tanulmányban említett résztvevők életútjára, közéleti szerepvállalására, tulajdonára vonatkozó személyi, demográfiai adatokat, információkat Nógrád körjegyzőségi, kisközségi, tanácsi és kataszteri anyagainak áttekintésével kaptuk. Mivel jóformán szavankénti hivatkozásra lenne szükség, így a részletes jegyzeteléstől el kellett tekintenünk. A jelölőbizottság, a forradalmi és a nemzeti tanács, illetve a nemzetőrség összetételére: NML XXIII c) /

22 Helyi forradalom II. kor az újjászervezett UFEK (ezzel a rövidítéssel jelölték a földhöz juttatottak helyi szervezetét) elnöke maradt. Bajnai Ferenc 1932-es születésű, akkor MÁV-dolgozó ben önként visszalépett a párttagjelöltségtől. Bátyja az első tanácsi ciklusban tanácstag volt, a már megismert Pásztor János pedig a nagybátyja. Az ötvenes évek elején éles személyi konfliktusba került a község párttitkárával, ami szerepvállalásában is erősen motiválta. Tagja lett a nemzeti tanácsnak, és parancsnoka a nemzetőrségnek. A 24 éves Ádám Ferenc erdész apja a püspöki uradalom erdőőre volt 1956-ban lett a MÖHOSZ községi elnöke. A forradalom idején a nemzeti tanács és a tizenhat fős nemzetőrség tagjává választották. Polyák Sándor volt az aktív résztvevők egyik legidősebbje. 14 kh-on gazdálkodó földművesként már 1941-ben a képviselő-testület tagja lett, 1944-ben pedig pénztárnoka. Hadifogolyként került a Szovjetunióba ben még a békebizottságba választották, de azután már nem töltött be egyetlen tisztséget sem ben gazdasági ügyben perbe fogták. Csak 1956 októberének elején kérték fel ismét közszereplésre: ekkor a tanács szabálysértési bizottságának a tagjává választották. Október 27-én elnöke lett a jelölőbizottságnak, és bekerült a nemzeti tanácsba is. (A Piroska és a Rottek család tagjairól a későbbiek során ejtünk szót.) Az események Október 26-án a fölvonulás otthon tartózkodó szervezői bevárták munkahelyükről hazatérő társaikat, így az fmsz-kocsma előtt gyülekező tömeg csak este 19 órakor indult meg a tanácsháza felé. Odaérve soraikba hívták a VB-titkárt, majd elmentek a tanácselnökért, a párttitkárért, a kultúrotthon igazgatójáért, a tsz-elnökért és a könyvelőért, két egykori MDP-titkárért és a begyűjtési előadóért. (Az interjúk során nem sikerült tisztáznunk a cselekmény célját: van, aki a behívást megbocsátó gesztusként, a többség büntetőelemként értékelte.) A tüntetők útba ejtették a pártházat is, ahol a kommunista jelképeket, könyveket semmisítették meg. Visszaérkezve a tanácsházához, egy fiatal munkás, ifj. Piroska István fölolvasta a Tizenhat pontot, majd fölszólított mindenkit a bosszútól, a szélsőségektől való tartózkodásra. Végül, a Himnusz eléneklése után, a tömeg szétoszlott. A fölvonuláson több száz fő, a lakosság majd negyede vett részt, s aki nem, az falusi szokás szerint a kapu előtt állva nézte végig az elvonuló tömeget. A cselekmény elsődleges jelentőségét abban látjuk, hogy a közösség minden tagjában tudatosította a forradalom jellegét, megmutatta résztvevőit, az élen menetelő szervezőit, a jelszavak által tartalmát és fő céljait. E rituáléval maga a közösség vált a forradalom avatottjává. 22

23 Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban A választást is megelőzte bizonyos egyeztetés, azt tehát nem tekinthetjük kizárólag a spontán akaratok megnyilvánulásának. A házról házra járó, falugyűlésre hívogató szervezőknek kétségkívül nyílott lehetőségük például a beszélgetések irányának meghatározásával, egyes személyek fölemlítésével, családok, háztartások, rokonságok kihagyásával az események befolyásolására, de a meghívások egyben az érdek- és véleményegyeztetés feladatát is betöltötték. A beszélgetések megformáltak és nyilvánossá tettek számos vélekedést, amik azután elsősorban a jelölőbizottság összetételében köszöntek vissza. A választás lefolyását az ún. legitimációs csapda határozta meg. A Hazafias Népfront nógrádi szervezete nevében, a kormány felhívása alapján összehívtuk Nógrád község dolgozóit, hogy a törvényesen meghirdetett választásokig munkástanácsot válasszunk a község vezetősége mellé hangzott a népfront elnökének bevezetője. 1 Az ő szerepeltetése önmagában is a folytonosság, a törvényesség keresésére utal, másrészt nyilvánvaló, hogy a kormány fölhívása csak az üzemi munkástanácsokra vonatkozott, a lokális önigazgatás addig létrejött forradalmi szervei a kormányzat részéről ekkor még nem számíthattak támogatásra. Az idézett szöveg sajátos csúsztatása csupán ezt a legitimitási hézagot kívánta áthidalni. A népfront elnöke még csak egyfajta tanácsadó testület választására gondolt, ám a jelenlevők már túlléptek a megtartva változtató akaraton: a jelölőbizottságból kiszavazták a párt és a végrehajtó bizottság képviselőit. A tömeg belső dinamikája, a forrósodó hangulat, az erőteljes, az eseményeket és szándékokat továbblendítő hangadók felszólalásai már átléptek a legitimáció kérdésén, és a helyzetet az addig érlelt és helyben formálódó akaratok egy új, forradalmi jogelv alapján oldották meg. Lemondásra bírták a tanácsvezetést, és a jelölőbizottság előzetes javaslata alapján forradalmi tanácsot választottak. A nyolctagú forradalmi tanács azonban csak ideiglenes, átmeneti szerv volt: a választás utáni első ülésén további tizenhárom tagot kooptált. A Nógrádi Nemzeti Tanács a nevében is kettősséget hordozott: részben a koalíciós időszak nemzeti bizottságára, részben pedig az ötvenes években átformált viszonyokra utalt. A kívülről érkező hírek és a közösségen belüli vélemények a közösségiség belső (rokoni, baráti, szomszédsági, munkahelyi, de főként családi-háztartási) tereiben és intézményesült formáiban motiválták az események résztvevőit. 1 NML XXIII c) /1957. Hesz Mihály 16 kh-as gazdaként lett a népfront elnöke, a második ciklusban pedig a községi vb tagja. Tanácsi hozzászólásai arról tanúskodnak, hogy mindvégig sikerült megőriznie bizonyos autonómiát. Különösen 1955 végén, 1956 elején szaporodtak elégedetlenségéről tanúskodó, a népfront szerepének növelését kívánó megnyilatkozásai. Januárban a kormány ígéreteit kérte számon, sokallta a 10%- os községfejlesztési hozzájárulást. Februárban tüntetően távol maradt egy tsz-szervező gyűlésről, ezután lemondatták vb-tagságáról. A Rajk-temetés után tért vissza ismét a közéletbe. A forradalomban a választási gyűlés levezetésén kívül már nem játszott szerepet. 23

24 Helyi forradalom II. Nyilvánvaló, hogy az információszerzés esélye, az akcióba kerülés (például lokális) lehetőségei nem voltak egyformák. Bizonyos csoportokat, egyéneket fokozottan ösztönzött, sarkallt a cselekvésre, kiegészítve az egyéni életút által meghatározott indulati-akarati elemeket. Ugyanakkor azonban a választott szervekbe kerüléshez már kevésnek bizonyult csupán az egyén szerepvállalási szándéka, szükséges volt többek között a közösségi elfogadás és elfogadottság, a feladatra való alkalmasság, a megfelelő rokoni-ismerősi háttér is. Elsősorban ebből a szempontból kívántuk vizsgálni a résztvevők motivációs bázisát, választ keresve arra, hogy milyen elvek, tényezők alapján választódott-választatott ki az egyén a közösséget formáló vagy képviselő feladatra. A minta Különböző típusú dokumentumaink Nógrád község esetében lehetővé teszik a forradalom cselekvő résztvevőinek megfelelő elkülönítését, a teljes körű mintavételt. Ilyen résztvevőknek tekintjük az események szervezőit, a jelölőbizottság, a forradalmi és a nemzeti tanács, valamint a nemzetőrség tagjait, illetve mindazokat, akik valamely, a forradalomhoz köthető eseményben, cselekményben meghatározó szerepet játszottak. Az így képzett mintába összesen 78 személy került. A forrásadottságból következően, csoport tagjainak mindegyikét sikerült azonosítanunk, kevés kivétellel megismertük személyi adataikat, életútjuk néhány fontos részletét. Az alábbiakban ez az adatbázis szolgál vizsgálatunk alapjául. Életkor, foglalkozás 1 Táblázatba foglaltuk a község férfinépességének és a mintában szereplőknek az életkor és foglalkozás szerinti megoszlását: Korcsoport 1. táblázat: Nógrád község férfi lakosai és a mintában szereplők száma foglalkozás és életkor szerint F M V I E Ö R Ö R Ö R Ö R Ö R Ök Rk fő fő fő fő fő fő Az életkori és foglalkozási adatokat az 1955-ben fölfektetett és folyamatosan vezetett lakónyilvántartó könyv adatainak feldolgozásával nyertük NML XXIII d)

25 Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban Öf fő Rf fő Magyarázat: F: Földművesek M: Munkások V: MÁV-alkalmazottak I: Iparosok és alkalmazottaik E: Egyéb foglalkozásúak Ö: Az összes férfi száma korcsoport és foglalkozás szerint R: A résztvevők, azaz a mintában szereplők száma korcsoport és foglalkozás szerint Ök: Az összes férfiak száma korcsoportonként Rk: A résztvevők, azaz a mintában szereplők száma korcsoportonként Öf: Az összes férfiak száma foglalkozásonként Rf: A résztvevők, azaz a mintában szereplők száma foglalkozásonként Táblázatunk adatai szerint Nógrád község társadalmában habár a legnagyobb létszámú csoportot képezték a földművesek már nem játszottak egyértelműen domináns szerepet ben a MÁV-nál és az iparban mindkét nemből összesen még csak mintegy kétszázan dolgoztak, ra azonban az 1900 fős lakosságnak már közel negyedét tették ki. A munkásférfiak száma megközelítette a földművesekét. Rajtuk kívül sokan találtak munkát egyéb munkahelyeken is. Nagy létszámúak a harminc év alatti, 1927 és 1936, illetve korukhoz képest az 1907 és 1912 között született korosztályok, míg a legkisebbek azok, amelyek 1912 és 1921 között, tehát az I. világháború éveit is magában foglaló időszakban látták meg a napvilágot. A foglalkozások részben az életkorhoz kötődnek. Legélesebben ez a földművesek és a munkások viszonylatában látszik. A vasútnál dolgozók korösszetétele jelzi, hogy az első nagyobb csoportok, amelyek a falun kívül vállaltak munkát, a MÁV-nál helyezkedtek el. Összességében a község férfilakosságának tizede cselekvő résztvevője volt a forradalom helyi eseményeinek (747-ből 78 fő). Az egyes életkorok aktivitását a résztvevők és az összes férfi korcsoportonkénti hányadosai (Rk/Ök) mutatják: 1 NML V Nógrád kisközség évi költségvetése. 25

26 Rk/Ök Helyi forradalom II. 2. táblázat: A résztvevők aránya korcsoportonként Korcsoport (év) Rk/Ök 0,06 0,12 0,11 0,19 0,18 0,13 0,17 0,05 0,04 0,02 2. ábra: A résztvevők aránya korcsoportonként 0,2 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0, Korcsoport (év) Saját kohorszuk létszámához viszonyítva a legnagyobb arányban a 30 39, de különösen a éves korosztályok vettek részt a forradalom történéseiben. Az utóbbiak többnyire szüleikkel élő, két-három gyermeket nevelő, fiatal házasok voltak. Ők a családi tradíciók, szerepek, motivációk legmélyebb átélői és leggyakoribb követői, hisz testvéreik elköltözése után leginkább rájuk hárult öregedő, többnyire földműves szüleik segítése. Az előbbiekkel csaknem megegyezik a éves kohorsz részvételi aránya. Ebbe főként önálló gazdák, családfők tartoznak, akik közül többen töltöttek már be jelentős közéleti, politikai pozíciót is életük folyamán ban csaknem kivétel nélkül házas vagy még nőtlen gyermekeikkel éltek egy háztartásban. (A már megismertek közül idetartozik Hébel János, Molnár Márton és Pásztor János, de tagja a csoportnak a nemzeti tanács elnöke, Piroska István, és két tagja, Czerman József és Molnár András is, vagy Németh Pál tanár, akit október 27-én jegyzővé akartak választani.) Érdekes képet mutat a minta foglalkozás szerinti megoszlása. Igen eltérő eredményt kapunk az aktivitás fokáról (Rf/Öf), ha különböző korcsoport-együttesek szerint végezzük el számításainkat. 26

27 Rf/Öf Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban 3. táblázat: A résztvevők aránya foglalkozásonként Foglalkozás év év év Öf Rf Rf/Öf Öf Rf Rf/Öf Öf Rf Rf/Öf F , , ,03 M , , ,14 V , , ,10 I , , ,00 E , , ,06 3. ábra: A résztvevők aránya foglalkozásonként 0,26 0,24 0,22 0,2 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 F M V I E Foglalkozás éves résztvevők éves résztvevők éves résztvevők A mintát tekintve a MÁV-alkalmazottak részvételi aránya a legmagasabb (0,15). Csaknem azonosak a földművesek (0,10), a munkások (0,12) és az iparosok (0,11) adatai, ugyanakkor föltűnő az egyéb foglalkozásúak nagyfokú passzivitása. Az ötven éven felüliek kohorszainak Rk/Ök arányszámai (0,05, 0,04, 0,02) arról vallanak, hogy az idős korosztályok minden foglalkozási csoportjában már erősen lecsökkent a közéleti aktivitás. Ha tőlük eltekintünk, akkor a részvételi arányok megváltoznak. Az ötven éven aluliak között már a földművesek kerülnek az első helyre (0,18), legszembetűnőbben a éves korosztályoknál 27

28 Helyi forradalom II. (0,24). A munkások cselekvési kedve így csupán a legfiatalabb, 15 és 29 év közötti nemzedéknél lesz a legnagyobb. Árnyaltabb képet kapunk mintánkról, ha a benne szereplők életkor és foglalkozás szerinti megoszlását az 1. táblázat adatait ábrázolva egységbe foglaljuk. T: A nemzeti tanács tagja J: A jelölőbizottság tagja N: A nemzetőrség tagja (A vízszintes betűsor ugyanarra a személyre vonatkozik!) Az ábra oszlopai tartalmazzák egy-egy kohorsz foglalkozási megoszlását. A résztvevők legkarakteresebb részét a fiatal, harmincötödik életévüket még be nem töltött munkások alkották, akik többnyire kevés közéleti tapasztalattal rendelkeztek, de nagy létszámú csoportjaikból az események fontos szereplői kerültek ki. A vasutasok közül a földművesekhez hasonlóan a középkorú, évesek voltak a legtevékenyebbek. Tendenciának is tekinthetjük, hogy a falu közéletében hagyományosan meghatározó szerepet játszó éves földművesek a résztvevők között is szép számmal szerepelnek. Egyes korcsoportok különösen magas részvételi arányt mutatnak. Ilyenek például a és a éves földművesek, vagy a éves négy nemzeti tanácstagot is adó vasutasok. Esetükben érhető tetten leginkább a baráti, korosztályi szolidaritás, összetartás. 28

29 Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban A földtulajdon nagysága 1 A falusi társadalom értékviszonyainak egyik hagyományosan fontos mutatója a földtulajdon nagysága. A helyi viszonylatban jelentős birtoktulajdon nemcsak a családfő, hanem az egész família tekintélyét növelte, és befolyásolta helyzetét a község társadalmában. Emellett meghatározta a család életvitelét, jelentős mértékben behatárolta az egyéni életutak lehetőségeit. A birtokos családok, famíliák nemcsak sajátos és erős belső összetartó erővel, rokonságtudattal rendelkeztek, de általában fokozott gyakorta generációkon átívelő közösségi szerepvállalás is jellemezte őket. A fenti szempontok miatt vizsgáltuk a résztvevők földtulajdonát. Két szempontot alkalmaztunk: Egyrészt az 5. ábrára fölvittük a mintában szereplők saját birtokállományát; másrészt a 6. ábrán azoknál, akik nem rendelkeztek saját földdel, apjuk, illetve vők esetében apósuk birtoknagyságát vettük figyelembe (összesített földtulajdon). 5. ábra: A résztvevők saját földtulajdonának nagysága foglalkozás és életkor szerint Korcsoport 60 E F E F E F F I F V V M V F F F F F E F E V V F F F F I V V V F F F F F E I V V V V V M M M M M F F V F V M M M M M M M M F E E V V M M M M M M M E V M M 0 kh 1 kh- 5 kh- 10 kh- 15 kh- Földnélküliek -nál nagyobb föld tulajdon F: Földművesek M: Munkások V: MÁV-alkalmazottak I: Iparosok és alkalmazottaik E: Egyéb foglalkozásúak 1 NML V Gazdalajstrom 1949/1950; NML XXIII d) 12. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadó-kivetési lajstroma

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban

Részletesebben

Tátyi Tibor. Az alapszervezet története

Tátyi Tibor. Az alapszervezet története 217 Tátyi Tibor Az alapszervezet története Párkányban 1949. április 24-én alakult meg a CSEMADOK városi alapszervezete. Elsősorban lelkes, tenni akaró a magyar kultúra ápolásáért kész emberek fogtak össze,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok. Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban

Részletesebben

A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai

A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. Krisztina Felnőttképzési és Szakképzési Központ A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai Konzulens: Dr.

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Székhely: 5650 Mezőberény, Petőfi út 13-15. Telephely (Kollégium): 5650 Mezőberény, Petőfi út 14. Telephely (Gimnázium): 5650 Mezőberény,

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített

Részletesebben

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Főosztály) a

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére 5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: A gyermekjóléti

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

A Felügyelet jogállása, illetékességi területe és feladatai

A Felügyelet jogállása, illetékességi területe és feladatai Sok mindent el lehet érni szigorral, még többet szeretettel, de a legtöbbet belátással és pártatlan igazságossággal, amely nincs tekintettel egyes személyekre ( J.W. Goethe ) A Szombathelyi Közterület-felügyelet

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése

Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése ( interjú és dokumentum elemzés) Készítette: Dr. Csúth Sándor A kutatás témavezetője: Dr. Winkler György A kutatás a Magyar Közigazgatási Intézet

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA - TERVEZET - 2013. január Érvényes: 2013. március 1-jétıl Jóváhagyta:

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN 1216-6774 XX. évf. (2011) 23. sz. FORRÓ János A KÁDÁR-rendszer 1957. évi tavaszi konszolidációja és az ellenséggel szembeni taktikája

Részletesebben

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991) MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A magyar civil jogvédelem helye, szerepe és mozgástere ma Erdélyben

A magyar civil jogvédelem helye, szerepe és mozgástere ma Erdélyben A magyar civil jogvédelem helye, szerepe és mozgástere ma Erdélyben A romániai magyar érdekvédelem és jogvédelem mindig is kétpólusú volt: egyrészt a politikai érdekképviselet (szervezetek, pártok), másrészt

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 Szintvizsgák megszervezésének előkészítése... 7 Szervezési feladatok... 7 Szakképző intézmények hozzáállása...

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ HEVES VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA A vármegye levéltára azt a hivatalt szolgálta ki, amely létrehozta iratait, tehát megőrző helyek, latinul conservatoriumok voltak.

Részletesebben

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében (Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020 koncepciójához) Készült: 2014. 11. 25. Készítette: Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

TELEPÜLÉSÜNK ÉRTÉKEI ÓVD! VÉDD! VIGYÁZZ RÁ!

TELEPÜLÉSÜNK ÉRTÉKEI ÓVD! VÉDD! VIGYÁZZ RÁ! TELEPÜLÉSÜNK ÉRTÉKEI ÓVD! VÉDD! VIGYÁZZ RÁ! 2015 1910 2015 ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 1750 1841 közö, közel száz éven át, a bajai uradalom is a Grassalkovich család birtokában volt.

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat 12.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Gyakornoki szabályzat OM azonosító: 031202 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9)

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2003 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ 1.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerérıl 1.2. A Szociális Szolgáltatástervezési

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével

Részletesebben

Gyakornoki szabályzata

Gyakornoki szabályzata Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Gyakornoki szabályzata Tartalomjegyzék 1. A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 2. A szabályzat időbeli hatálya... 3 3. A szabályzat módosítása...

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL. 2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

2010. évi CLXXXV. törvény. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 1

2010. évi CLXXXV. törvény. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 1 1. oldal 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 1 Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus

Részletesebben

A járási hivatalok működése megyénkben

A járási hivatalok működése megyénkben Előterjesztés a Vas Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i ülésére A járási hivatalok működése megyénkben I. A járási hivatalok kialakítása A magyar Országgyűlés a járások kialakításáról, valamint egyes

Részletesebben

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET Budapest, 2012 Szerző: Dr. Szilágyi Klára Lektorálta: Dr. Dávid László Kiadja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A jegyzet kizárólag a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001

Részletesebben

Vállalkozói érdekcsoportok szerepe az önkormányzatokban és a választásokon

Vállalkozói érdekcsoportok szerepe az önkormányzatokban és a választásokon Közpolitika Tamás Veronika Vállalkozói érdekcsoportok szerepe az önkormányzatokban és a választásokon I. Bevezetés A helyi társadalmi elitben a rendszerváltás után új csoport jelent meg: a vállalkozók

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Az oktatási mobilitással kapcsolatos konkrét tervek és attitűdök bemutatása előtt lépjünk egyet vissza és nézzük meg, hogy Európában, illetve azon belül

Részletesebben