Kéziszámítógép alapú futárszolgálati megoldások
|
|
- Kinga Bartané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Információ- és tudásmenedzsment Tanszék Kontrolling szakirány Kéziszámítógép alapú futárszolgálati megoldások Készítette: Balogh András (KKHWK5) Keresztény Péter (D51XVG) Nagy Tamás (YME6B9) Hálózati gazdaságtan III. c. kurzus Anno Domini: december Budapest
2 Tanulmányunk elkészítéséhez elengedhetetlenül szükségünk volt a következő vállalatok segítségére, pozitív reakcióira, ezért köszönettel tartozunk: Elsőként Bar Code Systems Hungary Kft. 1 Továbbá BentoFuárszolgálat Erkado Szállítmányozási Kft. Küldönc Futárszolgálat Hold Express PPS Futárszolgálat Presto futárszolgálat Road Parcel Sprinter csomagszállító vállalat Teleporter futárszolgálat Vonalkód Centrum Kft. 1 Külön köszönet Vadas György Úrnak! 1
3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 I.1. Témaválasztás... 4 I.2. A dolgozat felépítése... 4 II. A Futárpiac... 6 II.1. A Futárpiac fogalma... 6 II.2. A Közép- és Kelet-európai régió... 7 II.3. Magyarország - kilátások rövid és hosszú távon... 8 II.3.a. Versenyhelyzet, a piaci szereplők száma... 8 II.3.b. Gazdaságpolitika, kormányintézkedések... 9 II.3.c. Megrendelők II.3.d. Árképzés II.3.e. Költségek, belső megszorítások II.3.f. Munkaerő II.4. Satisztikai adatok II.4.a. A piac nagysága II.4.b. A piac összetétele II.4.c. Ügyfélkapcsolatok II.4.d. A futárszolgálat aránya a CEP piacon belül III. PDA logisztikai cégeknek III.1. Az alkalmazók igényei III.2. A technológia III.2.a. Mobil rendszerek III.2.b. A mobil rendszer elemei III.3. A TRANEE-projekt III.4. PDA alkalmazása és cégstratégia III.4.a. TNT III.4.b. MPL III.4.c. Orient 21 Futárszolgálat III.4.d. Szemerey Transport
4 IV. A kérdőív összeállítása IV.1. Az alkalmazott módszer IV.2. A kérdőív fő részei V. Piaci áttekintés a kérdőívek alapján VI. A kínálati oldal definiálása VI.1. Vonalkód Centrum Kft VI.2. BCS VI.2.a. Egy általános projekt menete VI.2.b. Esettanulmányok VII. Technológiai háttér VII.1. Néhány szó a vonalkódokról VII.1.a. A technika VII.1.b. A vonalkódok VIII. Esettanulmány VIII.1. A PPS bemutatása VIII.1.a. A PPS jellemzőinek összegzése VIII.2. Költségek VIII.3. A rendszer felépítése VIII.4. A rendszer működése VIII.5. Finanszírozás VIII.6. Mérleg IX. Kitekintés, jövőkép IX.1. Radio Frequency Idendifikation (RFID) IX.2. A postai liberalizáció IX.2.a. Magyar szempontok X. Konklúzió XI. Mellékletek XI.1. Számú melléklet: A kiküldött kérdőív: XI.2. Számú melléklet: A megkeresett futárcégek XI.3. Számú melléklet: A kérdőívre adott válaszok
5 I. BEVEZETÉS I.1. Témaválasztás Az Európai Unióba történő belépés óta a vállalatok számára minden iparágban egyre inkább központi kérdéssé vált a versenyképesség kialakítása és megtartása. A vállalkozási tevékenység szabad, határokon átívelő folyatása egyre élesebb versenyhez vezet, mely élesedő versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen a vállalati folyamatok minél hatékonyabbá tétele. E hatékonyságnövelési kényszer elsősorban a kontrolling funkció megerősödését hozta magával. A kéziszámítógép alapú megoldások bevezetése nem csupán egy új technológiát jelent, melynek alkalmazása könnyíti a tényleges munkavégzést, hanem a vállalati kontrolling számára is segítséget jelent, hiszen lehetővé teszi a költségek minél pontosabb felosztását, a munkaszervezést és nem utolsó sorban az alkalmazottak teljesítményének ellenőrzését. A vállalati működés hatékonyságának növelési kényszere különösen igaz a magyarországi kis- és középvállalati szektorra, melynek, mely szektorban véleményünk szerint jelenleg meglehetősen kusza viszonyok uralkodnak, a korábbi folyamatok, a vagyon gyors megszerzése ma már egyre kevésbé járható út, így a vállalatoknak váltaniuk kell. Egyre inkább racionalizálni kell a működést, s ennek jegyében eddigi jellemzősen rövid távú gondolkodásukat ki kell bővíteni hosszú távra, már ha céljuk a fennmaradás és az eredményes működés. Dolgozatunk témája ennek megfelelően a magyar vállalati szektor egy fejlődő szegmensének vizsgálata, a futárszolgáltatással foglalkozó vállalkozások működési hatékonyságnövelésének elemzése. I.2. A dolgozat felépítése Tanulmányunk két nagy részre osztható. Tartalmaz egy általános piaci áttekintést a futárpiac múltjáról, jelenlegi helyzetéről, fejlődési irányairól, különös tekintettel a kéziszámítógép alapú technológiára. Másrészt magában foglal egy esettanulmányt, melyben saját - vállalati megkeresések során szerzett - tapasztalataink, valamint elektronikus formában elkészített kérdőívünk alapján határoztuk meg a kéziszámítógép alapú futármegoldások piacának keresleti és kínálati oldalát, illetve ezek szintéziseként bemutatjuk a technológia egy lehetséges alkalmazását, annak előnyeit és hátrányait. 4
6 A második részben a futárpiac bemutatását tekintettel a hozzáférhető információk szűk körére főként az ún. CEP piac (részletes ismertetését lásd. a későbbiekben) elemzésén keresztül végezzük el. Célunk a piac eddigi tendenciáiban jelenleg bekövetkező változások feltárása és a várható hatások elemzése. A harmadik részben a PDA-k alkalmazásával kapcsolatos nézőpontokat, értékeléseket vesszük sorra a futárcégek oldaláról, ismertetve a kéziszámítógépek e téren való felhasználásának specialitásaira. A negyedik részben a kérdőívünkkel kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, így az összeállítás módszerére és főbb részekre. Az ötödik részben a kérdőív kiértékelését végezzük el, továbbá a kapott válaszok alapján megfogalmazzuk perkoncepciónkat, illetve a rendelkezésre álló minta alapján árnyaljuk a piacról alkotott képet. A hatodik részben definiáljuk a kínálati oldalt, bemutatunk két vállalatot, mely a magyar piacon mobil vállalati rendszerek telepítésével foglalkozik. Ezek után a hetedik részben egy rövid technológiai hátteret kívánunk nyújtani témánk jobb megértése céljából. A nyolcadik rész testesíti meg az esettanulmányt, ebben egy konkrét céget kiválasztva taglaljuk, hogy miként lehetne megoldani egy PDA alapú rendszer bevezetését, milyen költségvonzata van, hogyan lehet finanszírozni, milyen előnyei és hátrányai vannak. A dolgozat végén kitekintést nyújtunk arra vonatkozóan, hogy milyen főbb változások várhatók a futárszolgáltatások piacán, melyek azok a tényezők, melyek azt sugallják, hogy a már említett kéziszámítógép alapú rendszerek egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, milyen irányban halad tovább a technológiai fejlődés. 5
7 II. A FUTÁRPIAC Ebben a fejezetben összefoglaló jelleggel egy áttekintést kívánunk nyújtani a hazai futárpiac jelenlegi helyzetéről. Az információk, források jelenleg még szűkös rendelkezésre állásából kifolyóan több reláción keresztül közelítjük meg a vizsgált területet, egyben a hazai tendenciát összevetjük a regionálisfejlődés jellemzőivel. II.1. A Futárpiac fogalma 2 Hogy tisztában legyünk a vizsgált területtel, szükségünk van néhány fogalom pontos definiálására. A futárpiac az ún. CEP piac részét képezi. Tekintve, hogy a futárpiacról viszonylag kevés átfogó, pontos és részletes elemző tanulmány készült (bár a tendencia azt mutatja, hogy e téren a közelmúltban kedvező változások következtek be, lásd. pl.: a weben megjelenő Hírfutárt), jelentős mértékben a CEP piacról készített elemzéseket kell mérvadónak tekintenünk. A CEP rövidítés áruszállítási piac időgarantált szolgáltatási szegmensét fedi. Itt a szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt meghatározott időtartamon belül, vagy meghatározott időpontban kézbesíti. A rövidítések mögött a Courier, Express ill. Parcel kifejezés rejlik (futár, expressz, kiscsomag). Eredetét tekintve CEP kifejezés a németországi MRU-tól (Manner-Romberg Unternehmensberatung Gmbh) származik. A CEP piac jellegét tekintve igen vegyes, a szolgáltatástípusok, termékek definiálása sokszor akadályokba ütközik, a szolgáltatások többnyire nehezen körülhatárolhatók, közöttük jelentős átfedések vannak. A futárszolgálat legelfogadottabb meghatározásához Romberg definícióját alkalmazhatjuk. A futárszolgáltatások közé olyan szolgáltatásokat sorolunk, amelyek (motorral, kerékpárral, gyalog, gépkocsival) azonnali szállítást és kézbesítést jelentenek, mégpedig jellemzően (de nem kizárólagosan) egy-egy településen belül. Ehhez járul még az a jellegzetesség, hogy a futár a küldeményt a szállítás teljes időszaka alatt személyes ellenőrzése alatt tartja. Ez megkülönbözteti a futárpiacot más logisztikai ágazatoktól, mivel itt nem történik átrakodás, feldolgozás, a csomagot ugyanaz a személy adja át a címzettnek, aki a feladótól átvette
8 II.2. A Közép- és Kelet-európai régió 3 Ezek után vizsgáljuk meg részletesebben a Kelet-közép-európai régió. (Forrásunk a CEP- Research tanulmányára támaszkodott.) A CEP piacok fejlődését Közép- és Kelet-európában Gyors növekedési trend, erős képességek, minőség és teljesítmény központúság jellemzik. Az EU csatlakozás jelentős hatással volt a CEP alakulására. A csatlakozás óta a régió országainak GDP-je az átlag felett növekedett, ez pedig a nemzetközi befektetők számára igen vonzó lehetőségeket teremt. A GDP növekedése ugyanakkor a nagymértékű export-import növekedést vont maga után. A régióban expressz piac 30%-os vagy akár még magasabb növekedése tapasztalható. Számos területen természetesen hátrányok is mutatkoznak. Ezek közül a CEP piacot érzékenyen érinti infrastruktúra rossz állapota. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy az EU jelentős segítséget nyújt az utak, repterek modernizálásához, ami egy hosszú távú fejlődés lehetőségét vetíti előre. Emellett néhány országban komoly problémát jelent a korrupció nagy mértéke mind a magán, mind az állami szektor vonatkozásában. A CEP piac nagyságának meghatározásához csak becslésre támaszkodhatunk. A teljes régióra vetítve hozzávetőlegesen a 1,3 milliárd euróra tehetjük a forgalmat, ez magában foglalja mind a nemzetközi mind a belföldi forgalmat. A piacnagyság azonban 2010-re a várhatóan megkétszereződik, és el fogja érni a 2,7 milliárd eurót. A legnagyobb piacot a lengyel CEP jelenti, ezután következik a cseh, majd a magyar és a román. Emellett viszont nem elhanyagolható a növekedés dinamikáját tekintve a szlovák, bulgár és a balti államok piaca sem. Szerkezetét tekintve a piac élmezőnye a legtöbb országban megegyezik. Meghatározó, domináns jelleggel bír a két nagy európai integrátor, a DHL és a TNT. Mindkettő piacvezető az expressz területén. Kisebb mértékben, de szintén jelentős részesedéssel bír még a UPS és a FedEx, többnapos szállításban pedig ki kell emelnünk a DPD és a GLS erőspozícióját. A következőkben térjünk még ki a nagyobb piaci szegmensek vizsgálatára. Hazánkban a nemzetközi szállítás terén egyértelmű és nagyjából egyenrangú piacvezető szerepre tett szert a DHL és a TNT. Belföldön viszont a Magyar Posta abszolút fölénnyel bír, ám a GLS-ben dinamikus fejlődése erős versenytársra lelhet a csomagszolgáltatások belföldi piacán. 3 %20H%EDrfut%E1r%202.%20sz%E1m.pdf 7
9 A régióban a nemzeti posták általánosan inkább a belföldi csomag szegmensben erősek, az expressz szegmensben gyengébbek. Mellettük viszont néhány független helyi szolgáltató nagy belföldi hálózattal és figyelemre méltó forgalommal rendelkezik. A tendenciát tekintve tehát elmondhatjuk, hogy a felzárkózás a nyugat-európai CEP piacokhoz bíztató momentumokkal rendelkezik, bár jelentős lemaradásból startol. A befektetések beáramlása szempontjából előnyös, hogy a vezető expressz szolgáltatók szemében a régió piacaiban nagy fejlődési potenciálként jelenik meg. Ez különösen fontos az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésének érdekében. A tőkeerős nemzetközi vállalatok jellemzően felvásárolják a vezető helyi szolgáltatókat, ezzel koncentrációt idézve elő a piacon. II.3. Magyarország - kilátások rövid és hosszú távon 4 Magyarországon az elmúlt két év során a teljes CEP piac fejlődési trendjéhez hasonlóan a futárpiac is növekvő forgalmat mutatott. A felívelés azonban várhatóan nem lesz tartós, csak rövid távon marad majd fenn, aminek okai között elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedéseket, az erősödő versenyt és a megrendelők hatékonysági törekvéseit nevezhetjük meg. A hazai futárcégek válasza az újkihívásokra vegyes, de alapvetően a megszorítások, az áremelések és a költség hatékony működés körül csoportosulnak. II.3.a. Versenyhelyzet, a piaci szereplők száma A piac fokozottan telítetté válása és az erős külföldi, kiterjedt tevékenységet folytató logisztikai szolgáltató versenytársak miatt az elkövetkező két év során várhatóan minden eddigit meghaladó mértékű lesz a piaci szereplők számának csökkenése. A piacról történő kivonulás elsődleges áldozatai a kisebb vagy nem elég tőkeerős cégek lesznek, mivel a növekvő költségek és már az elmúlt évek során is tapasztalható, reálértékben csökkenő fuvardíjak következtében aligha fogják bírni a versenyt. A verseny legmeghatározóbb eleme továbbra is az ár lesz, a hazai futárcégek többségnek nagyon nehéz lesz a továbbiakban az integrátorokkal és az európai postákkal versenyezni. Mindamellett az erősödő verseny az üzleti kapcsolatok fejlődésére is élénkítően fog hatni, ezt bizonyítja a Runner és Másik Futárszolgálat példája is. Vezetőjük a sikeresebb piaci 4 %20H%EDrfut%E1r%202.%20sz%E1m.pdf 8
10 szereplés érdekében néhány tevékenység esetében akár az eddigi versenytársaikkal való összefogást is elképelhetőnek tartja. Az együttműködéstől a cég minőség csökkenése nélkül költséghatékonyabb, racionálisabb működést vár. II.3.b. Gazdaságpolitika, kormányintézkedések A gazdaságpolitikai változásokat különös tekintettel a szeptember végi változásokra és a várható év égi intézkedések becsült hatásaira a különböző futárcégek eltérően ítélik meg. A tekintetben viszonylag egyetértés tapasztalható, hogy az intézkedések járulékos hatásként meg fognak jeleni az árak növekedésében. Az futárcégek profiljuknak, tevékenységi körüknek és kapcsolatrendszerüknek függvényében különböző módon reagálnak a változásokra. A GLS-nél vezetése szerint a szeptemberi intézkedések nem jelentkeznek speciális hatásokban a CEP piacon. Egyértelműen és kiváltképpen a CEP szolgáltatókat érinti viszont az energiaárak és az adóterhek növekedése. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat majd a növekedés lassulásához. A Magyar Posta Logisztikai Üzletága (MPL) hasonlóan nem tart a szeptemberi változásoknak speciális negatív hatásaitól. Azokat a cégek, amelyek a nemzetközi szállításokban érdekeltek, külföldi partnereknek nyújtanak szolgáltatást érzékenyen érintheti a forint/euró árfolyam változása. Ez főként az importból behozott termékek magyarországi kereskedelmével foglalkozó CEP piaci cégek esetében lehet ez probléma, akárcsak a Road Parcel esetében. Megbízóik ugyanis az importálás logisztikai részét bízzák a belföldi csomaglogisztikai szolgáltatókra, és a forint árfolyam nagy mértékű romlása növeli költségérzékenységüket. Ez negatívan érinti a megrendelések számát és érétkét. A csomaglogisztikai cégeket emellett még számolniuk kell az üzemanyag árának emelkedésével, és a megnövekedett közterhekkel is. A G4 futárszolgálat vezetője, Filetóth Tamás szerint a megszorítások, adóemelések hatására megnőhet a szürke és fekete munka mértéke. Ez a gyakorlat különösképpen a kisebb cégeknél terjedhet el, mivel nem elég tőkeerősek lévén a szolgáltatások minőségének növeléséhez, nem várhatnak megfelelő eredményt az árak növeléséből. A gazdaság általános állapotát tekintve magyar államháztartás hiánya hosszabb távon komoly gondot jelenthet a futárcégek számára, a jogi szabályozások, kiemelten az adójogszabályok területén pedig a legtöbb cég a bizonytalanságtól tart. 9
11 A jelen gazdasági környezet a cégek általános megítélés szerint erősen hátráltatja az az előrelátást, akadályozza az éves, tartható növekedési tervezést. II.3.c. Megrendelők Említettük, hogy a CEP piacon jelentős árleszorító hatásokkal kell számolniuk a piaci szereplőknek. A megszorítások, a költségtakarékosságra való törekvés hasonlóan erősen rendelkezik a megrendelők esetében is, akárcsak a futárcégeknél. Míg tehát a szolgáltatók a megnövekedett terhek ellensúlyozására árat próbálnak emelni, a megbízóik éppen az eddigi árszint csökkentésében motiváltak. Ez a kettős hatás a tőkeerős, átmenetileg alacsonyabb árat is érvényesíteni tudó nemzetközi cégek esetében lehet hosszútávon előnyös, azonban a gyengébb szereplők szelekciója útján jelentős mértékben át fogja rendezni a piacot. Az árérzékenység mellett a megrendelők részéről másik fontos tendencia, hogy jelentős részük egyre nagyobb figyelmet fordít rendelési szokásainak átvizsgálására. Ez abban jelentkezik elsősorban, hogy a megrendelések számának racionalizálásával próbálják meg költségeiket optimalizálni. Mindez a rendelések rendszerének egyre precízebb, racionálisabb tervezését jelenti, ami természetesen maga után vonja a futárcégek erős versenyét a kedvezményes rendelési lehetőségek terén is. Egy biztos, a megrendelők körében a díjtételek függvényében jelentős átrendeződésre lehet számítani a közeljövőben, mivel a megbízók az olcsó megoldások után kutatva akár új partnerek után nézhetnek. A Galopp Futár Kft. esetében is tapasztalható tény, hogy partnereik egyre gyakrabban érdeklődnek költségcsökkentési lehetőségek felől. A Kft. megrendelőinek körében a legnépszerűbb szolgáltatás a kevésbé sürgős küldemények másnapi (overnight) kézbesítési lehetősége. A Magyar Posta Logisztikai Üzletágánál is úgy látják, hogy az igénybevevők még inkább költségérzékenyekké válnak, ami az árverseny további fokozódásához fog vezetni. II.3.d. Árképzés Az árak meghatározásának esetében a fő befolyásoló tényezők között meg kell említenünk a színlelt szerződések moratóriumának lejártát, ami jelentős mértékben fogja növelni a futárcégek költségeit. A kormány megszorító csomagja szintén az áremelést ösztönzi. 10
12 A legtöbb motoros futárcég például már most a díj emelésére kényszerült. Az áremelés mértéke általában 10% körüli, de előfordult 20%-os növekedés is. A Hajtás-Pajtás kirívó példaként egy lépcsőben 20%-kal kényszerült emelni az árait. Mindamellett az emelés nem általános érvényű, a nagyobb szolgáltatóknál kevésbé jellemző. A GLS és a Magyar Posta nem tervez speciális intézkedéseket, a G4-nél is csak kismértékben emelik az árakat. A Galopp esetében a szokottnál kicsivel nagyobb mértékben fogják emelni az árakat, a normálnál 2%-kal nagyobb szinttel. II.3.e. Költségek, belső megszorítások Mivel a szolgáltatási díjak emelésével a megrendelők árrugalmassága erősen gátat szab, a futárcégek túlnyomó része költséglefaragásokkal, átszervezésekkel kénytelen párosítani az áremelést. A Road Parcel a racionalizálásban, a hatékonyság és az üzemméret növelésében és további költségcsökkentésben lát lehetőséget a versenyképesség megtartására. A Merlandnál minimálisan eft/fő/hónap költségcsökkentést terveznek. Ezt egyelőre saját erőből ki tudják gazdálkodni, de a cég hosszú távon nem tartja megvalósíthatónak az ilyen mértékű a belső megszorítást. A megrendelők várható reakciói miatt azonban inkább a megtakarítások illetve új szolgáltatások felvétele fog dominálni. Az Orient 21futárszolgálat a plusz kiadásokat szintén belső megszorításokból és megtakarításokból igyekszik fedezni. II.3.f. Munkaerő A költségcsökkentéssel összefüggésben természetesen várható a munkaerő állomány drasztikus átszervezése, csökkentése is de legalábbis a munkaszervezés optimalizálása, hatékonyságának növelése. A Galoppnál az áremelés mellett a kisebb teljesítményű munkatársaktól is megválni kényszerülnek. Egy lehetőség a munkaerő állomány csökkentése mellett az alkalmazott futárok státuszának megváltoztatása. Ennek keretében a munkavállalót nem alvállalkozóként, hanem alkalmazottként foglalkoztatják tovább, ami a személyi jellegű ráfordítások terén jelentős megtakarítást eredményez. Ezt a módszert több olyan városi futárcég is alkalmazta, mint a Hajtás-Pajtás vagy az Orient
13 A Runner és Másik Futárszolgálatnál nagy hangsúlyt helyeznek a tényleges munkavégzés és hatékonyság mérésére. Megvizsgálják a futárállományt, és azokat az alkalmazottakat, akik nem dolgozzák végig a napi 8 órát, csak a valós munkavégzés idejére jelentetik be. Akik pedig a hatékonyságban elmaradnak a cég által megszabott elvárástól, azoktól megválnak. A munkaerő állomány bővítésénél is nagyobb hangsúlyt helyeznek a minőségi kritériumokra. Az új futárok felvételénél csak nagyon jól termelő profi futárok kerülnek kiválasztásra. II.4. Statisztikai adatok 5 Mint fentebb említettük, a futárpiacról viszonylag kevés felmérés áll rendelkezésünkre, azonban a futárpiacot magában foglaló CEP piacról már több szélesebb körű információkat kaphatunk. A tényadatokról tudnunk kell, hogy a teljes CEP piac 62 %-át, ezen belül a belföldi piac 85 %-át fedik le, de a tételesen becsült adatokkal kiegészített adatbázis a teljes piacot tekintve 96 %-os, illetve a belföldi CEP piac vonatkozásában 92 %-os lefedettséget biztosít, így kielégítő mértékben reprezentatívnak mondható. Emellett az adatok nem veszik figyelembe az inflációs hatást. II.4.a. A piac nagysága A statisztikai adatok a 2005-ös év folyamán impozáns növekedést mutattak a CEP piacon. A nettó forgalom megközelítette az 52,5 milliárd Ft-ot, ez az előző évhez képest 19,8 %-os növekedést jelent jelentősen, 3%-kal meghaladva a 2004 folyamán mért növekményt. II.4.b. A piac összetétele 2004 és 2005 teljes üzleti években a vállalkozások között a legnagyobb előrelépés +7 helyezés, a legnagyobb pozícióvesztés pedig -5 helyezés volt. A piac koncentráltsága tekintetében változatlanságról beszélhetünk Az ábra a futárpiacon tevékenykedő cégek részesedését mutatja a bevételi hányadból 2004-ben. 15,8%-os részesedéssel a Hajtás pajtás fej-fej mellett piacvezető a 13,7%-os Redda Motorral és a 12,8%-os Orient 21-gyel együtt. A mezőnyt innentől egy nagyobb ugrás után a Pikk-Pack A futár, Az Európa Futár és a BYREX 5-6%-os részesedésével képviseli, majd a 4-1%-os kisebb cégek és egyéb még kisebb részesedésű szolgáltatók zárják a sort
14 Az első hat cég a teljes piac 76,8 %-át (2004-ben 77,0 %), az első tizenkettő 89,3 %-ot (2004-ben 89,4 %), az első húsz pedig 95,0 %-ot (2004-ben 94,7 %) mondhat magáénak. A fennmaradó 5 %-on viszont további több tucat cég osztozik, ami az élesedő versenyhelyzetben, a gazdaságos üzemméret elérése során szinte bizonyosan szelekcióhoz fog vezetni, mivel ilyen kis részesedés esetén a kis cégek nem fogják tudni végrehajtani a fenntartható költség optimalizációt. 1. ábra Forrás: II.4.c. Ügyfélkapcsolatok Látható, hogy az ügyfélkapcsolatok terén is kiugró a három piacvezető dominanciája, de aránylag a legtöbb futárcég szintén jelentős számú ügyfélkapcsolattal rendelkezik. Ennek kiemelt jelentősége lesz a közeljövőben a megrendelők árérzékenységének növekedésével párhuzamosan. 13
15 2. ábra Forrás: II.4.d. A futárszolgálat aránya a CEP piacon belül 2004 második negyedévének 6,2%-os hányadáról 2005 azonos negyedévére 7,9%-ra nőtt a futárszolgálat piacának részesedése nettó bevételből a teljes CEP piacon belül. Ez a növekmény a két év változásait tekintve mérsékelt növekedésnek tekinthető alapvetően a futárpiacnak az utóbbi két évben lezajlott erős növekedéséből eredeztethető. Legjelentősebb növekedés a garantált másnapi küldemények terén volt tapasztalható mindkét év során. A futárpiac relatív alacsony aránya a CEP piacon rávilágít arra a tényre, hogy a futárpiacon történő változások vizsgálatánál fontos figyelembe vennünk a többi CEP piaci szegmens dinamikáját is, mivel a futárpiacon tevékenykedő cégek többsége jelen van a CEP számos más területén is. Emiatt nem szabad megfeledkeznünk az egymással összefüggő szegmensek egymásra hatásából eredő változásokról sem. 14
16 3. ábra Forrás: 15
17 III. PDA LOGISZTIKAI CÉGEKNEK III.1. Az alkalmazók igényei 6 A futárszolgálatok megrendelői szempontjából az alacsony ár, kedvezményes rendelési díj kiemelt prioritást élvez az elvárások között, de korántsem kizárólagos. A szolgáltatás minősége, a szállítmányokkal kapcsolatos információk időben megfelelő és teljes körű rendelkezésre állása fokozatosan alapvető kritériummá válik. A mobil értékesítés, terítőrendszerek, csomagküldő szolgálatok informatikai támogatása terén egyre több megoldás kínálkozik. A futárszolgálatok számára a mobil informatikának nagy szerep jut az értékesítési módszerek megtervezésénél. A mobil rendszerek segítségével olyan, a tervezés során létfontosságú kategóriák kerülnek pontos és hiteles meghatározásra, mint a vásárlói szokások, elvárások vagy a korábbi aktivitási, értékesítési adatok mindezek naprakészen és nagy részletességgel. A mobil eszközök nyújtotta előnyök iránti növekvő igény egyszersmind azok tényleges versenyképességet növelő potenciálját is mutatja, gyors terjedése mögött a felhasználók oldaláról pedig a folyamatosan, gyors ütemben fejlődő hálózati infrastruktúra áll. De nézzük meg közelebbről, mit is fed pontosan a mobil rendszer kifejezés. A Mobil rendszerek célja, hogy a vevőkkel közvetlenül kapcsolatba kerülő munkatársaikat a szükséges adatokkal, információkkal ellássák. Segítségükkel az alkalmazottak ezeket az adatokat anélkül tudják átadni a központi informatikai rendszernek, hogy az adatszolgáltatás miatt fizikailag is jelen kellene lenniük. A további előnyökhöz tartozik még a rövid átfutási idővel, sőt, igény szerint akár valós időben is megoldható az adattovábbítás, mivel ezek az informatikai rendszerek a napjainkban elérhető legmagasabb technikai fejlettségi színvonalat képviselő hordozható számítógépeket alkalmazzák. A mobil rendszernek tehát lehetővé teszik a helyszíni munkavégzés során a csomagküldő szolgálatok kézbesítő munkatársai, értékesítési képviselői vagy akár más funkciót betöltő dolgozói számára, hogy az adott helyszínen, az adott vevő kiszolgálásához szükséges összes információt alacsony idő- és energiaigénnyel megszerezzék
18 Térjünk most vissza arra a pontra, hogy miért is jelent mindez versenyelőnyt. A futárpiacon a módszerek adottak, standardizáltak, így ezen a téren a legtöbb cégnek nincs lehetősége jelentős differenciálással előnyre szert tenni. Különösen nem a megbízók erősödő költségérzékenysége és racionalizálásra való törekvésével szemben. Kitörési lehetőséget jelenthet viszont az adatok nyilvántartási rendszere terén való fejlesztés. A mobil rendszerek hozzájárulnak az adatbázisokban az adatok pontosításához, részletesebbé és naprakésszé tételéhez, és közvetett módon elősegítik a vevői kiszolgálás minőségének növelését a rendelés-átfutási idők csökkentését a számlázási idők csökkentését és a kiszállítási hibák minimalizálását A gyakorlatban például ez azt jelenti, hogy a helyszínen az átvétel ténye on-line módon a központi rendszerbe továbbítódhat ami többek között tekintélyes adminisztrációs költséget spórol meg. A vevő szempontjából viszont nagy előny, hogy a mobil nyomtatókkal átvételi elismervények, nyugták nyomtathatók rögtön a helyszínen. Az információk lekérdezése pedig szélesebb körre kiterjesztve pedig mind a vevői, mind a technikai, gyártási adatok lekérdezését is magába foglalhatja. A mobil rendszer legfőbb előnyét az integráltságban összegezhetjük. Minden meglévő információt a helyszínen is biztosítani lehet, és minden a helyszínen keletkezett adat elektronikus formában azonnal továbbítható a központi rendszerbe, így a rendszer egy speciális kétirányú kommunikációt hoz létre a futárok és a központok között. III.2. A technológia 7 III.2.a. Mobil rendszerek Miután ismertettük a mobil rendszerek előnyeit, nem árt megvizsgálnunk a témát a felhasználás területeinek oldaláról is. A mobil rendszerek között több csoportok különböztetünk meg: A mobil értékesítési rendszer (SFA, Sales Force Automation) egy helyszíni értékesítési pont. Lehetővé teszi, hogy a munkatársak ad hoc igényeket is kielégíthessenek, legyen az akár újabb rendelésfelvétel, de ha vevő a helyszíni
19 készletből szeretne vásárolni, a központtal kapcsolatot tartó rendszer számára ez sem lehet akadály. A CRM-rendszer szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy a vevők reakciói, észrevételei szintén rögzíthetőkké válnak, holott egy kevésbé integrált rendszerben az ilyen jellegű adatok feldolgozása végtelenül költséges és időigényes volna, ráadásul valószínűleg nem hoznának használható, adekvát eredményeket. A mobil rendszer viszont lehetővé teszi kérdőívek feldolgozható kitöltését, a válaszokat pedig azonnal továbbküldi a vállalati vevői információs adatbázisba. Jellemzően GPS alkalmazással kombinált, műholdas követőrendszert integráló mobil rendszerről beszélünk azon kategória esetében, amikor a rendszer feladata a megtervezett kiszállítási útvonaltervnek megfelelő bejárás ellenőrzése, irányítása. A pontos nyomon követéshez elengedhetetlen az áruk átadásának, átvételének elektronikus formában való dokumentációja, legyen szó termékről vagy éppen szolgáltatásról. Nem utolsósorban pedig a karbantartásban, a javításban is nagy szerepet kap a mobil rendszer. Itt a karbantartási tervnek megfelelő munkavégzést irányításánál, ellenőrzésénél, és az elvégzett munkákat dokumentációjánál gyorsítja meg nagyban munkát és teremt minőségében új hozzáadott értéket pl. az FSM (Field Service Management systems) alkalmazása esetében. Valamennyi területtel összefüggésben meg kell viszont említenünk helyszíni bizonylatadás problémakörét. A számla, munkalap, átvételi elismervények, egyéb bizonylatok helyszíni nyomtatása a legtöbb eladó-vevő kapcsolatban kikerülhetetlen, azonban a gyakorlati megvalósítása gyakran igen nehézkes az adatok összegyűjtése és rendszerezése miatt nem is beszélve a megfelelő nyomtató eszköz hiányáról. Ilyen bizonylat előállító eszközök már szerepelnek az Extech vagy az Axiohm cég kínálatában. Példaként szolgál a Magyar Posta több száz darabos rendelése Extech hordozható blokknyomtatókból. III.2.b. A mobil rendszer elemei Ezek után vegyük górcső alá áttekintő jelleggel a technikai hátteret. A mobil rendszer három fő szerkezeti részből áll: A hordozható számítógépek, adatgyűjtők a rendszer alapját testesítik meg. Ezek az eszközök biztosítják a helyszínen dolgozó munkatársak számára a munkavégzéshez szükséges információkat. Ezt a funkciót beépített adathordozókon vagy az on-line 18
20 kapcsolattartásra alkalmas GSM/GPRS kapcsolaton keresztül képesek ellátni. Ez a szerkezeti elem egyben fontos megkülönböztető szempont a mobil rendszerek felhasználása terén. Alapvetően meghatározó lehet a döntésnél a PDA bevezetése esetén a kijelző és billentyűzet mérete, a fizikai ellenálló képesség, az üzembiztonság vagy a periféria-integráltsági fok. Az iparban pl. inkább az ún. ipari PDA-k elterjedtek, amelyek mobil használatra tervezett, mechanikailag ellenálló, ütés és rázkódás ellen védett eszközök. Többségüket vonalkód-, RFID olvasó berendezésekkel, GSM/GPRS kommunikációs kártyával, vezeték nélküli helyi hálózati kártyával is integrálják, így számos összetett funkciót képesek betölteni. A kommunikációs szerver feladata, hogy a háttérrendszer és a kliensek között az adatcserét biztosítsa. A kapcsolattal összefüggésben természetesen elengedhetetlen a szigorúan ellenőrzés, a részletesen dokumentáció, és a biztonság. A kapcsolattartási a technológia oldaláról több módon is megvalósítható. Lehet vezetékes vagy vezeték nélküli hordozómédián keresztül végrehajtott egyszerű adatállomány-csere, de akár bonyolódhat az interneten keresztül on-line adathozzáféréssel is (VPN, intranet elérés, SSL protokoll). Belátható, hogy rendszer integráltságával fakadó viszonylagos nyitottság miatt fokozott szerep jut az adatbiztonságnak, adatvédelemnek, a felhasználói jogosultságok precíz behatárolásának. Végül szót kell ejtenünk kliensekkel kapcsolatos le- és feltöltött adatok tárolásáról, az adatfeldolgozásról. Ezeket a funkciókat az ún. backend szoftvermodul végzi, amely ezeken túl még riport- és kimutatás készítő, valamint egyéb adat elő-feldolgozó tevékenységet is ellát. A backend fő szerepe tehát az integrált rendszerrel való kapcsolattartás, az azzal való adat-szinkronizálás és az adatok ideiglenes tárolása. III.3. A TRANEE-projekt 8 A nagy nemzetközi szolgáltatókkal szemben a kis és középméretű futárcégek a kedvezőtlen piaci tendenciák következtében fokozatosan romló helyzetbe kerülhetnek. Ebben a szituációban nagy segítséget jelenthet minden támogatás, a versenyképesség megtartását célzó program, képzés. Az ún. TRANEE-projekt ennek kapcsán éppen témánkba vág, így megérdemli, hogy rászánjuk az időt rövid bemutatására
21 A TRANEE Transport in e-europe (Szállítás e-európában) az Európai Unió Leonardo da Vinci oktatási program keretén belül indult projekt. A projekt a fő profiljukban szállítmányozással, így fuvarozással, teherszállítással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújt útmutatásokat. Célja, hogy elősegítse azok versenyképességét és tevékenységükhöz nélkülözhetetlen ismereteket adjon az innovatív vállalkozás menedzsmentről az információs társadalom korában. Technológiával és szállítással a projekt első modulja foglalkozik. Ez olyan elemeket tartalmaz, mint ezen vállalkozások számára fontos specifikus technológiai megoldások, a korszerű flottairányítás (kiemelt tekintettel a GPS alkalmazására, intelligens szállítási rendszerek meghonosítására), az e-business, valamint információ és tudásmenedzsment. III.4. PDA alkalmazása és cégstratégia A továbbiakban néhány konkrét példán át vizsgáljuk meg, hogyan illeszkedik a stratégiához egy PDA alkalmazásával kapcsolatos projekt. III.4.a. TNT 9 A TNT a világ második legnagyobb logisztikai cége. Igen erős háttérrel rendelkezik, mintegy 28 országban van jelen. Összesen embert foglalkoztat és kb. 7,3 millió négyzetméter raktárral rendelkezik. Stratégiája szempontjából a futárpiacot is érintő változást vetít elő a cég 2005 decemberében tett bejelentése. Ennek szellemében a cég megválik a logisztikai üzletágától, ehelyett a postai és expressz területeket állítja stratégiája középpontjába. Ez természetesen erős versenyt támaszthat a nemzeti posták, esetünkben a Magyar Posta felé, ami járulékos hatásként jelentkezhet az árak csökkentésénél, egyben támogatóan hathat a hatékonyságnövelő beruházásokra, így a pda-k alkalmazására is. III.4.b. MPL 10 A CEP piacon jelenleg a Magyar Posta logisztikai üzletága, az MPL vezető szerepet tölt be %-os részesedéssel. Ez természetesen futárszolgálat mellett magában foglalja az expressz és csomagküldemények továbbítását is valamint 20
22 A piacvezető szerep tekintetében nagy szerepe van a szállítási és feldolgozási rendszer modernizációjának során is folyamatos fejlesztések zajlottak, amelynek eredményeként az MPL a régi és új ügyfelek egyre nagyobb volumenű igényeinek is képes eleget tenni. A fejlesztések eredményeként 2005 végétől az MPL-nél lehetővé vált, hogy a lakossági ügyfelek időgarantált küldeményeket tudjanak feladni. A szolgáltatás színvonala odáig terjed, hogy csomag kézbesítése is meghatározható bár ez a szolgáltatás a forgalom eloszlása miatt csak települések bizonyos körénél igénybe vehető. Az MPL-nél extra szolgáltatás az elektronikus értesítés is: ennek keretében az eladóhoz a küldemény kézbesítésekor SMS-üzenet érkezik, tájékoztatásul, hogy megérkezett a csomag. Postafiókban történő kézbesítés esetében a Magar Posta a címzettet előre tudja értesíteni a küldeménye érkezéséről. Témánk szempontjából kiemelt az MPL-nél, hogy a csomagok útja az interneten is nyomon követhető a oldalon - mellesleg külön igénylés nélkül. Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően az ügyfél egy kódot kap a csomaghoz csatolva, ennek segítségével megnézheti, hogy a küldemény aktuálisan milyen stádiumban van. Az MPL a B2C szegmensben a CEP termékportfóliója minden főbb területet lefed, a B2B ágazatban pedig komplex logisztikai szolgáltatást nyújt. A szállításirányítást optimalizáló PSDT program segítségével valósítja meg az MPL a küldeményekről különböző szempontok szerinti információgyűjtést, rendezést. A program segít optimalizálni a gépkocsik maximális kihasználását. A küldeményeket ugyanis azonosítóval ellátott gépkocsikhoz rendeli úgy, hogy figyelembe veszi a gépkocsik maximális terhelhetőségét is. Emellett a PSDT hozzájárul a raktárnyilvántartások precizitásához, és nem utolsó sorban ez teszi lehetővé a küldemények valós idejű nyomkövetését. Kézbesítéskor az MPL közvetítője sms-t küld a kézbesítési eseményekről, ezt a jelet aztán rögzíti a program. Az információ a postai üzenetközpontnak kerül továbbításra. A program itt kapcsolódik össze az ügyfelek számára biztosított lehetőséggel, hogy bármikor, bármelyik csomag esetében lekérdezhessék a küldemény útját a kapott vonalkód birtokában. 21
23 Az MPL tervezi a kézbesítés megtörténtével kapcsolatos adatok dokumentációjának kommunikációját hasonló formában megvalósítani, az automatizálástól a szolgáltatások színvonalának további emelése várható. 11 III.4.c. Orient 21 Futárszolgálat Az Orient 21 Futárszolgálat egyike azon cégeknek, amelyek már alkalmaznak kézi számítógépet üzleti folyamataikban. A PDA-k bevezetés az ún. Sales Modul program keretében valósult meg. A program életre hívásának célja a magas minőségű szolgáltatások technikai színvonalának megfelelő informatikai háttér biztosítása volt. A programot az értékesítési osztályon vezették be, ennek segítségével lehetővé vált az értékesítési munkatársak munkájának hatékonyabb ellenőrzése, valamint az ügyfelek változó rendelési szokásainak felmérése is. Olyan információk váltak így elérhetővé, mint a küldemények felvételével, leadásával kapcsolatos adatok, átvevő neve, futár aktuális tartózkodási helye mindez kétirányú kommunikáció szintjén. Természetesen a programnak köszönhetően a címek közvetítése is ezen a kommunikációs csatornán valósulhat meg, ami jelentős idő és költségmegtakarítást eredményezett cégnél. A program technikai háttere tekintetében egy saját fejlesztésű programról van szó. A program egyik sajátos előnye a precíz és ügyfélbarát árazási rendszer. Ez azt jelenti, hogy az árak a légvonalban mért távolság függvényében kerülnek kalkulálásra, tehát a felvételi és leadási pont közötti távolsággal számol a számítógép. Ez különösen előnyös a futárpiacon (is) tapasztalható erősödő verseny körülményei között, ahol a szolgáltatók igényeinek kielégítése (különösképpen az árak, tarifák meghatározása esetében) kulcsfontosságú a tendenciózusan csökkenő haszonkulcs mellett. Emellett a program a szolgáltatási magasabb színvonalát is jelenti, mivel az ügyfelek számára is hasznos információk nyomon követését teszi lehetővé. III.4.d. Szemerey Transport 12 Az MPL esetében az alvállalkozó számára jelentett versenyképes előnyt a kézi számítógép alapú rendszer megléte
24 Pénzügyi, hatékonysági megfontolások támasztották alá az alvállalkozó bevonását a Magyar Posta Logisztikai üzletágánál. A megbízások számának növekedése, az ügyfélkör folyamatos bővülése, és a regionális logisztikai megoldások miatt bizonyos feladatokat érdemesnek tűnt kiszervezni, emiatt az MPL professzionális postai szállítási rendszere alvállalkozóval bővült. A saját postai szállítási hálózat kapacitásának összehangolását és koordinálást azonban természetesen az MPL végzi. Az MPL-nél a járműpark összetételét és méretét egy átlagos munkanapon jelentkező terhelés alapján határozzák meg. Fontos szempont, hogy kisebb mértékű forgalomnövekedést is zökkenőmentesen kezelhető legyen. A kisebb ingadozások hatásainak fedezésére szánt erőforrások még nem jelentenek nagyobb költséget a az MPL számára, azonban a folyamatos bővülés és az új üzletek olyan mértékű eltéréseket okozhatnak a forgalom volumenében, amelyet az üzletág csak érzékeny veszteségekkel lenne képes kezelni. Ehhez járul még a csúcsforgalmi időszakok kiugróan magas forgalma. Ilyenkor a saját járműállomány kevésnek bizonyul, viszont egy alvállalkozó hasznos és költség hatékony megoldást tud nyújtani a problémára. Természetesen egy ilyen jellegű kapcsolat problémák újabb sorát veti fel, mint a hatékony ellenőrzést, az adekvát teljesítménymérést, stb. Ezek azonban részben megfelelő technológiai háttérrel elháríthatók. A megbízható és minőségi szolgáltatások érdekében, az alvállalkozónak fejlett több téren is össze kellett hangolnia szolgáltatási rendszerét megbízója feltételeinek. A kritériumok között a menetrendszerűséget betartása kiemelt követelmény volt. Az alvállalkozó kiválasztása pályáztatás útján történt, a megbízást a Szemerey Transport nyerte el. A Szemerey Transport részére az első megbízás 2004 végére szólt, ez érthető módon kritikusan magas forgalmú időszak a Posta számára. A szolgáltatás speciális jellegéből fakadóan a Posta nagy fokú pontosságot írt elő, ami új kihívás elé állította az alvállalkozót. A tehergépkocsiknak számára mind az küldemény felvétele, mind a rendeltetési helyre való szállítása percre pontosan volt rögzítve. Egy ilyen fajta "just-in-time" rendszerben a pontos informáltságnak, az információ széles körű áramlásának és feldolgozásának kulcsszerepe van. A feladat elvégzéséhez az MPL saját gépjárműparkot és a részletezett okokból kifolyólag a fejlett technikai hátteret követelt meg. A Szemerey Transport gépjárműparkja internet-alapú GPS-műholdas járműkövetővel van felszerelve így megoldható volt a szállítmányok folyamatos nyomon követése ez annál is fontosabb volt, mivel fentebb már említettük, hogy az MPL szolgáltatásai között kiemelt prioritása van a csomagok aktuális helyzete 23
25 lekérdezésének. Az ügyfelek az internetre fellépve ugyanis saját kódjukkal követhetik nyomon szállítmányaik útját. Az alvállalkozóval szemben támasztott fő követelmények között hangsúlyos volt még a precíz munkavégzés, a minőségirányítási rendszer megléte, a rugalmasság és a versenyképes fuvardíj. 24
26 IV. A KÉRDŐÍV ÖSSZEÁLLÍTÁSA Dolgozatunk elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a jelenlegi magyar futárszolgálat-piacot feltérképezzük, megismerjük a szereplőket. Fontos volt mindez, hiszen ez alapján tudtunk következtetéseket levonni egyrészt arra nézve, hogy jelenleg mennyire elterjedt a kéziszámítógép alapú megoldások használata, másrészt arra nézve, hogy a cégek milyen informatikai berendezéseket használnak, tovább azt is megtudhattuk, hogy milyen helyzetben vannak a szereplők, mennyire tudnak növekedni, milyen motivációkkal, célokkal rendelkeznek. És nem utolsósorban a piac feltérképezése tette azt lehetővé, hogy kiválasszunk egy céget, melyre tulajdonképpen referenciacégként tekintünk, melyen be tudjuk mutatni, hogy milyen következményekkel járna egy kéziszámítógép alapú rendszer bevezetése, azaz a kérdőív az alapja a későbbi esettanulmányunknak. IV.1. Az alkalmazott módszer A piac feltérképezéséhez a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet online szavazórendszerét, közismertebb nevén a SZTAKI szavazórendszert használtuk. Mindezt azért, mert eddigi tapasztalataink azt súgták, hogy a vállalatok akkor reagálnak a megkeresésre, akkor válaszolnak kérdéseinkre, ha azokat minél rövidebben, tömörebben tesszük fel, és részükről nem igényel sok időt a megválaszolás. Ezért, és a feltérképezési folyamat minél gyorsabb lebonyolítása érdekében jutottunk arra a következtetésre, hogy szabványosítjuk a kérdéseket, a szükséges információk halmazát, és egy kérdőívet állítunk össze. A SZTAKI segítségével pedig e kérdőívet online felületen tudtuk alkalmazni, így az általunk kiválasztott vállalatok néhány perc alatt képesek voltak kitölteni azt. Sajnos negatív tapasztalat, hogy mindezen erőfeszítések ellenére, tehát annak ellenére, hogy nem vesz sok időt igénybe egy ilyen kérdőív kitöltése, hiszen mindössze kattintgatni kell a szavazónak, csupán a válaszadói körbe bevont cégek 20-25%-a élt a válaszadás, ezáltal a segítségnyújtás lehetőségével. A válaszok kiértékelése után viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy már ennyi válaszból is le tudunk vonni következtetéseket a piaca nézve. Kérdőívünk módszeréről megemlítendő, hogy három kérdéstípust használtunk. Egyrészt az egyszerű választás módszerét, amikor a válaszadónak a felsorolt alternatívák közül egyet kell kiválasztania, a többszörös választás módszerét, amikor többet is, tetszőleges számút 25
27 kiválaszthat, illetve az allokatív értékelés módszerét, amikor a felkínált válaszok között kell a válaszadónak 100 pontot, azaz száz százalékot szétosztania. IV.2. A kérdőív fő részei A kérdőívet a kérdések alapján tulajdonképpen néhány fő részre tagolható. Egyrészt tartalmaz olyan kérdéseket, melyekből a vállalat alapvető tulajdonságaira, a vállalat méretére vonatkozóan kívántunk következtetéseket levonni. Ilyen kérések az alkalmazottak létszáma, az alkalmazott futárok létszáma, továbbá az, hogy milyen jellemzően milyen távolságra szállít a vállalat. Fontos kérdésnek tartottuk, hogy a futárcég milyen ügyfélkörrel rendelkezik, erre vonatkozó kérdés, hogy a megrendelések eseti jellegűek, vagy állandó, hosszabb távú, fix szerződései vannak a cégnek, illetve, hogy rendelkezik-e állandó, domináns megrendelővel. Véleményünk szerint rendkívül fontos tényező lehet, hogy milyen értékű csomagok szállítása zajlik, hiszen feltételezésünk szerint nagyobb értékű küldemények szállítása esetén nagyobb a hajlandóság, erőteljesebb az igény, pl. egy követőrendszer kiépítésére, így feltettük azt a kérdést, hogy a küldemények milyen értékhatárok között mozognak. A következő kérdések már az alkalmazott informatikai eszközökre rendszerekre vonatkoznak, így arra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, hogy milyen kommunikációs rendszereket használnak, alkalmaznak-e PDA-t, ki van-e építve követési rendszer, Dolgozatunk szempontjából alapvető fontosságú volt annak feltérképezése, hogy ha már megtörtént követései rendszer kiépítése, akkor annak mik voltak a céljai, és mennyibe került. Illetve ha még nem történt meg, akkor tervbe van-e véve, ha tervezik, miért és mennyit szánnának rá, ha nem, akkor miért nem. Így kérdőívünk utolsó része ezen információk megszerzésére vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Érdeklődtünk még a vállalatok informatikai beszállítója felől, de e kérdés esetén teljes elzárkózást tapasztaltunk, a cégek nem kívánták megnevezni a beszállítót. Tehát összefoglalóan elmondható, hogy kérdéseink alapvetően három csoportba sorolhatók, három fontos területre koncentráltunk az információszerzés során. Egyrészt a vállalat alapvető jellemzőire, méretére, másrészt az alkalmazott informatikai eszközökre, rendszerekre, harmadrészt pedig a kéziszámítógép alapú rendszerek alkalmazására, illetve bevezetésére vonatkozó tervekre. Véleményünk szerint a válaszokból meglehetősen jól feltérképezhető a jelenlegi piaci helyzet, megismerhetőek a szándékok, tervek, és úgy tűnik, hogy a valóság megfelel előzetes 26
28 feltételezéseinknek. A válaszokat táblázatba rendszereztük, így átláthatóbbá válnak az információk, segítve ezáltal a piaci kép megrajzolását, illetve a következtetések levonását. 27
29 V. PIACI ÁTTEKINTÉS A KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN A hazai futárpiac szerkezetét tekintve elmondható, hogy a nagy világcégek GLS, TNT, DHL mellett csoportosuló, egyre jelentősebbé váló, kisvállalatok által alkotott kompetitív szegély jelenik meg. E kisvállalatok általános jellemzője, a foglalkoztatottak létszámán, a szolgáltatás hatótávolságán, illetve a szállított küldemények értékén keresztül ragadató meg. Dolgozatunk elemzése leginkább erre a szegélyre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy e szegély vállalatai rejtenek magukban növekedési lehetőségeket, ezzel kínálva új piacot a kéziszámítógép alapú rendszerek telepítésével foglalkozó szektornak. Mindez azért indokolt, mivel a nagyobb cégek, mint például a DHL, már használnak fejlett informatikai rendszereket. Dolgozatunk egyik fő kérdését pedig annak vizsgálata jelenti, hogy mikor és miért éri meg egy kisvállalat számára az ilyen rendszerek bevezetése, milyen ráfordításokkal, milyen jövőbeni hasznokkal jár. A korábban említett három fő attribútum alapján hatótávolság, érték, alkalmazottak száma előzetes várakozásaink szerint egy ilyen rendszer bevezetésének motivációja az érték és a hatótávolság növekedésével nagyobb, az alkalmazottak létszámának növekedése pedig szintén a rendszer bevezetésének nagyobb motivációját jelentheti. Hogy miért? Nyilvánvaló, hogy egy megrendelő minél nagyobb értéket szállíttat, annál inkább igényli, hogy folyamatosan követni tudja, hol tart küldeménye, másrészt a vállalatnak is érdeke mindez. A hatótávolság növekedése főként a vállalat szempontjából ösztönző tényező egy követési rendszer bevezetésére, mivel a szervezést, a futárok allokálást nagyban segíti. A magasabb alkalmazotti létszám, pedig egyrészt nagyobb vállalatméretre utal, ami esetében a szervezés nagyobb hangsúlyt kaphat, másrészt a nagyobb vállalatméret jelentősebb finanszírozást, magasabb költségeket feltételez, ezt pedig azt jelenti, hogy a rendszer bevezetésének költségei alacsonyabb részarányt képviselnek, így talán jobban van lehetősége erre a vállalatnak. A kérdőívünkre választ adók túlnyomó többsége rendelkezik domináns szerződéses megrendelővel, mely valószínűleg kapacitásainak nagy résztét leköti. Ezzel együtt, tekintve a küldemények alacsony értékhatárát megjegyzendő, hogy a vállalatok többsége a megrendelő szempontjából a postai szolgáltatások kiváltását célozza meg. Ezért az ő esetükben a felmerülő költségektől függetlenül egy ilyen rendszer bevezetése rövid és középtávon értelmetlennek tűnik számunkra. Ennek ellenére felmérésünkből az derül ki, hogy a válaszadók többsége vagy már rendelkezik követési rendszerrel, vagy tervezi annak 28
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenHajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve
HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve 2015.12.09. Tartalom I. Bevezető... 3 II. Üzleti terv... 5 1. MÓDSZERTAN... 5 2. 2016. ÉVI CÉLKITŰZÉSEK... 6 2.1
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenKFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete
KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
Részletesebben2-1/2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 5. sz. napirendi pont 2-1/2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a Nógrád Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád
RészletesebbenA korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése
A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,
RészletesebbenFábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.
Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.
ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenInformációs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei
Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára
RészletesebbenA társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1
JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein
RészletesebbenMindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ
RészletesebbenEurópai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)
C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenAHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenDebreceni Szakképzési Centrum
Telefonszám: 52/437-311 Debreceni Szakképzési Centrum A Felnőttképzési Tevékenység Minőségbiztosítási Kézikönyve (FTMK) Érvényességi terület: Jelen kézikönyv az intézmény minőségbiztosítási rendszerének
RészletesebbenBULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések
Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs
RészletesebbenA magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei
SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi
RészletesebbenA Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)
A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni
RészletesebbenMagyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:
RészletesebbenMagyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve
Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit
RészletesebbenA GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI
RészletesebbenA VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE
EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenRendszerterv. 1. Funkcionális terv. 1.1. Feladat leírása:
Rendszerterv 1. Funkcionális terv 1.1. Feladat leírása: A feladat egy GPS-képes eszközökön futó alkalmazás, illetve ennek szerver oldali párjának létrehozása. A program a szerveren tárolt adatbázis alapján
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenFHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév
FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév Budapest, 2016. május 12. I. KONSZOLIDÁLT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK millió forintban 2015.03.31 2015.12.31 2016.03.31 2016.03.31/ 2015.12.31
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenAz élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban
8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,
RészletesebbenA SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE
SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK
RészletesebbenA szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Felnőttképzési Minőségirányítási Kézikönyv Érvényességi terület: Jelen kézikönyvben megfogalmazottakat alkalmazni kell a Szentannai Sámuel Gimnázium,
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA KGST-országok mikroelektronikai
A KGST-országok mikroelektronikai JANGRZYBOWSKI... «i»j' ' 1 ' l ' JERZYKUCltíSKI ipari együttműködésének nehany problémája LNK A modern gazdasági élet leggyorsabban növekvő szektora az utóbbi években
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenBirtoktervezési és rendezési ismeretek 20.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Birtoktervezési és rendezési ismeretek 20. BTRI20 modul A BIRTOKTERVEZÉS ÉRTÉKELÉSI ALAPJAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Budapest, 2009. május hó I. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG Intézmény neve: Intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 302722 Intézmény
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány Értékteremtési folyamatok a logisztikai szolgáltatásban Készítette: Martyin Nikolett Budapest,
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
Részletesebben9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról
9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági
RészletesebbenAz egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló
Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.
Részletesebben336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p
Részletesebbenországgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről
országgyűlési beszámoló 2013 országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről 2 0 1 3 2 országgyűlési BESZÁMOLÓ 3 4 országgyűlési BESZÁMOLÓ
RészletesebbenÉves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt.
Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt. Biztonságban az oroszlán szárnyai alatt Számunkra minden feladat ígéret. Igéret, hogy mindíg ott leszünk, ahol szükség van ránk. Ígéret, hogy erősek
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat
RészletesebbenMEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések
MEMO/11/197 Brüsszel, 2011. március 28. MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések A téma jelentősége A közlekedés alapvetően fontos gazdaságunk és társadalmunk számára, a mobilitás pedig nélkülözhetetlen
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenA szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
Részletesebben2014. Első negyedéves jelentése
2 3 4 8 6 9 5 9 6 1 9 0 1 1 4 0 3 Statisztikai számjel 0 3-1 0-1 0 0 4 4 8 Cégjegyzék száma A Business Telecom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. Első negyedéves jelentése Takács Krisztián
RészletesebbenVÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához
VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1
NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen
RészletesebbenGelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?
Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenE-gazdaság és világkereskedelem
BME OMIKK LOGISZTIKA 10. k. 5. sz. 2005. szeptember október. p. 12 22. Tanulmánytár * Általános kérdések E-gazdaság és világkereskedelem A globalizáció alapjaiban változtatta meg a gazdaság valamennyi
Részletesebben