MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK MISKOLC ELSŐ FAAPARÍTÉK ALAPÚ, TÁVFŰTÉSI HŐKÖZPONTJA TÜZELŐANYAGAINAK VIZSGÁLATA Szakdolgozat Készítette: Révész Márk, BSC anyagmérnök hallgató Konzulensek: Prof. Dr. Szűcs István, egyetemi tanár Kókai Péter, okl. gépészmérnök, doktorandusz 2014.

2 2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS Az átalakuló távhőszolgáltatásban rejlő lehetőségek A miskolci távfűtés legfontosabb jellemzői Az apríték alapú távfűtési projekt előzményei, indokai A projekt céljai és tervezett adatai A Kenderföldi aprítéktüzelésű kazántelep elhelyezkedése Az aprítéktüzelésű kazán legfontosabb jellemzői A tüzelőberendezésben használt tüzelőanyagok és azok hatásai a kazán üzemére A raklapból készített Faapríték és szalmabrikett tüzelőanyag jellemzőinek vizsgálatai A tüzelőanyagok termoanalitikai vizsgálata derivatográffal A raklap minta termoanalitikai vizsgálata derivatográffal A szalmabrikett termoanalitikai jellemzői C, H, N és S tartalom meghatározása elem-analizátorral Az eljárás elve C,H,N,S tartalom mérési eredményei A raklap apríték és a szalmabrikett fűtőértékének meghatározása A bomba kaloriméterek jellemzői Az égésmeleg mérésének eredményei Fűtőérték számítása A tüzelőanyagok hamuja szintereződési és lágyulási jellemzőink meghatározása Eszközök, berendezések Az eljárás rövid ismertetése A vizsgált minták lágyulási tulajdonságai ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK... 45

3 3 1 BEVEZETÉS A fosszilis energiahordozók folyamatos árnövekedési tendenciájára Magyarországnak nincs ráhatása. Az egyre gyorsabb ütemben emelkedő árak miatt, és ezzel együtt a kiszolgáltatottság hatásainak csökkentése érdekében szükségessé vált a tisztán földgáz alapú hőtermelés megújuló energiahordozókkal történő részbeni helyettesítése. Az egyik lehetséges irány a biomassza, mint energiahordozó bevonása a távhőtermelésbe. Biomassza tüzelésű távfűtőművek Európa szerte sikeresen működnek, és egyre több városban terveznek hasonló fejlesztéseket A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. a Budapesti Főtáv Zrt. után Magyarország második legnagyobb távfűtési rendszerét üzemeltető közszolgáltató, amely Miskolc város mintegy lakossági és közel közületi felhasználója részére végez hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenységet [1]. Miskolcon a Közgyűlés 2009-ben hozott döntést arról, hogy a távhőszolgáltatásba egyre nagyobb arányban kell megújuló energiaforrásokat bevonni. A projekt 2012 februárjára valósult meg, egy 3 MW kimenő hőteljesítményű, Binder típusú faaprítékos tüzelőberendezés beüzemelésével a Kenderföldi kazánházban. A bolygatott rostélyos tüzelőberendezéssel és multiciklonos füstgáz tisztítóval ellátott kazán 110/90 o C ű melegvízzel szolgáltatja a lakótelep fűtési hőenergiáját. Szakolgozatomban a kazán tüzelőanyagainak (raklap apríték, szalmabrikett) legfontosabb tüzeléstechnikai jellemzőit égésmeleg, C-H-N-S összetétel, hő hatására végbemenő tömegváltozási és hőeffektusok, valamint a szilárd égési maradékok termikus tulajdonságait - laboratóriumi mérésekkel határoztam meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a tüzeléstechnikai adatok és a berendezések jellemzőinek komplex értékelése alapján a raklap előnyösebb, míg a hamu kicsi lágyulási és olvadási e miatt a szalmabrikett a kevésbé alkalmas tüzelőanyag a vízszintes elrendezésű füstcsöves kazán fűtésére.

4 4 2 AZ ÁTALAKULÓ TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A távhő, ellentétben a hazai közvélekedésben kialakult lakótelepfűtés, panelfűtés rémével, egy országos energiapolitikai eszköz, és ezen keresztül kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában. Jelenleg Magyarországon 95 településen található meg valamilyen formában a távfűtés. Ez körülbelül távfűtött lakást jelent, a teljes lakásállomány 15,2%-a melegedik ilyen módon. A számok az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak, ugyanis az utóbbi jelzőszám 1990-ben még 16,6% volt. A csökkenés valószínűsíthető oka a szolgáltatás árában keresendő, hiszen a távfűtési számlák egyre magasabbak. A jelenség magyarázata az lehet, hogy az összességben távfűtésre felhasznált tüzelőanyag 82,6%-a földgáz, ezen belül a lakossági használatban ez az arány 61,8% [1, 2]. Ezen energiaforrás dominanciája határozza meg az ellátást, így a távfűtési árakat is. Egy sikeres távhőszolgáltatás alapja viszont az olcsó hő, melynek előállítására minden bizonnyal a megújuló energiák optimális felhasználása ad lehetőséget. Ennek ellenére a megújuló energiaforrások felhasználási aránya a kommunális hulladékkal együtt is mindössze 5% Magyarországon. Egy versenyképes rendszer kialakításához elengedhetetlen a zöld energiák fokozottabb bevonási hányada, és ezen felül a rendszer műszaki állapotának korszerűsítése, a hőveszteség lehető legkisebb szintűre csökkentése. Ez maximálisan egyezik az Európai Unió erre vonatkozó előírásaival, és Magyarország Nemzeti Cselekvési Tervében vállaltakkal [3, 4]. Az egyik lehetséges irány a biomassza, mint energiahordozó bevonása a távhőtermelésbe. Biomassza tüzelésű távfűtőművek Európa szerte sikeresen működnek, és egyre több városban terveznek hasonló fejlesztéseket. Jó példa erre az ausztriai Güssing város, mely már 1996-ban lépéseket tett a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében [5, 6]. A güssingi távfűtőmű a biomasszát kizárólag a helyi és a regionális erdőgazdálkodóktól szerzi be, ezáltal a regionális értékteremtés mellett a környező erdők ápolása és karbantartása is biztosított. A biomassza füstgáztisztítással egybekötött, ellenőrzött eltüzelése a Güssingi Biomassza Távfűtőműben a számos meglévő egyedi fűtőberendezéssel szemben a káros anyagok töredékét bocsátja ki. Egy fűtőközpontból történik a csatlakozott egységek, úgymint családi házak, üzemek, iskolák stb. hővel történő ellátása. A biomassza elégetése által a központ fűtőkazánjában vizet

5 5 melegítenek fel, amelyet aztán jól szigetelt vezetékeken a felhasználókhoz juttatnak. A szükséges hőt hőcserélő segítségével veszi át a házi központi fűtés. A lehűlt víz a visszatérő vezetékeken keresztül áramlik visszakerül a fűtőműbe. A biomassza fűtőműből elektronikus úton szabályozzák és ellenőrzik a hőtermelést, az elosztást, az átadást és a fogyasztást. A fejlett technika biztosítja az optimális fűtési üzemet, minimalizálja a munkaerőigényt és segíti a költségcsökkentést. A fogyasztók számára sok előnyt biztosító Güssingi Biomassza Távfűtőmű a hazai távszolgáltatók számára is meghatározó példát jelent [5, 7, 8, 9]. Az írországi Tralee városában is hasonló beruházás valósult meg 2011-ben. A város lakossága fő. A hetedik legnagyobb város Írországban. Az első ütemben 100 közintézmény fűtését oldották meg, a továbbiakban 2000 lakást, közel 7000 embert szeretnének ellátni újabb faapríték tüzelésű kazánok építésével [10]. Az Egyesült Királyság területén is egyre nagyobb szerepet kap a távfűtés, eddig nem volt jellemző náluk a biomasszából nyert hő hasznosítása [11]. 2.1 A miskolci távfűtés legfontosabb jellemzői A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Magyarország második legnagyobb távfűtési rendszerét üzemeltető közszolgáltató, amely Miskolc város mintegy lakossági és közel 1 00 közületi felhasználója részére végez hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenységet [1, 12]. Miskolc városának távhőszolgáltatását 12 távhő rendszer látja el. Ebből 11 a saját fűtőmű, amelyeknél az összes beépített hőteljesítmény 429,752 MW th, a csúcsigény 205,8 MW th. A távhőigények ellátáshoz a fűtőművek beépített teljesítményén felül a MIHŐ Kft. megvásárolja a nem saját tulajdonú Hold utcai fűtőerőműben és a Bulgárföldi, Diósgyőri, valamint Tatár úti fűtőművekben létesített, összesen 7 db gázmotor által megtermelt hőt is. A fűtőművek legfontosabb műszaki jellemzői az alábbiak. A Tatár úti Fűtőműnél a hőfoklépcső 150/80, 130/80, a Diósgyőri kazánháznál 130/70, míg a kisebb kazánházaknál 90/70. A Tatár úti Fűtőműnél a rendszer nyomása 25 bar, a Diósgyőri kazánháznál 16 bar, míg a kisebb kazánházaknál 10 bar. A teljes fűtött légtér m 3. A primer vezeték hossza m, a szekunder vezeték hossza m.

6 6 2.2 Az apríték alapú távfűtési projekt előzményei, indokai Miskolcon a Közgyűlés 2009-ben hozott döntést arról, hogy a távhőszolgáltatásba egyre nagyobb arányban kell megújuló energiaforrásokat bevonni évben a KEOP-4.2.0/B pályázat elnyerése, és a finanszírozási hitel megszerzése lehetővé tette, hogy zöldmezős beruházás keretein belül megépüljön egy 3 MW teljesítményű faapríték tüzelésű kazán. Ennek működtetéséhez közel 900 méter hosszú, földbe fektetett távvezeték pár kiépítése, egy kb. 10 tonna/óra teljesítményű mobil fa-aprítóberendezés beszerzése és egy több mint m 2 -es fedett tüzelőanyag tároló kialakítása is szükségessé vált. 2.3 A projekt céljai és tervezett adatai A biomassza alapú távfűtési program céljai és legfontosabb jellemzői a következők. A távhőszolgáltatás versenyképességének növelése, további fejlesztések megalapozása, példa mutatása további projektekhez, ideértve a beruházói üzemeltető szervezet konstrukcióját is. A hőtermelés több energiahordozó bázisra helyezése, kisebb kiszolgáltatottság a nagy energiaszállítóknak. Hozzájárulás az üvegház hatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkenéséhez a projekt élettartama alatt mintegy t CO 2 mértékben. Fentiekhez kapcsolódóan egy jövőbeni alternatíva felmutatása a földgázalapú kapcsolt energiatermelés árviszonyok, vagy energiapolitikai okokból történő visszaszorulása esetére [13,14]. 2.4 A Kenderföldi aprítéktüzelésű kazántelep elhelyezkedése Miskolc-Diősgyőr városrészében létesült, 2011 szeptemberére felépített aprítéktüzelésű kazántelep elhelyezkedését, és az általa fűtött lakónegyedet az 1. ábra térképén tekinthetjük meg. A zöld környezetben felépített telepet a 2. ábra fényképe mutatja. Nemzetközi viszonylatban is gyakran előfordul hogy zöld környezetben létesülnek ilyen fűtőművek. [15]

7 7 1.ábra az apríték tüzelésű kazán által fűtött terület 2. ábra. Miskolcon, a Kenderföld zöld környezetében, januárjától üzemelő aprítéktüzelésű kazántelep fényképe

8 8 3 AZ APRÍTÉKTÜZELÉSŰ KAZÁN LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A 3 MW teljesítményű, bolygatott rostélyos (tolórostélyos) tüzelőberendezéssel ellátott Binder RRK /6 típusú kazán szolgáltatja a fűtési előremenő meleg vizet. A kazán szerkezeti vázlatát a 3. ábrán mutatom be. Ezen kazánok napjainkban egyre inkább elterjedtek, sok gyártó kínál hasonló felépítésű, de különböző teljesitményű kazánokat. [16] Primer égési levegő ventilátor Kazán második huzama Füstgáz ventilátor Pernye lerakódások Szekunder tűztér Ferde rostély Csigás hamukihordó Kazán első huzama Szekunder levegő ventilátor Szekunder levegő bevezetés Primer tűztér Csigás adagoló Primer levegő bevezetés 3. ábra. A Binder RRK /6 típusú kazán tűzterének és hőcserélő felületei elrendezésének vázlata [17] A kazán fő elemei és azok jellemzői az alábbiak. A kazánetető három soros keresztszállító gép (éklétra), amely a tárolóból az aprítékt anyagot a kazán adagoló nyílásához szállítja. A kazán tüzelőanyag előtároló és betoló csigás rendszer. A rostélyszerkezet, amely enyhén ferde. Általában a rostélysorok közül minden másodikat mozgatják, ezzel oldják meg a tüzelőanyag bolygatását és előretolását.

9 9 A zónákra osztott primer levegő befúvó rendszer a ventilátorokkal minden esetben frekvenciaszabályozással működik. Az egyes zónákba a tüzelőanyag minősége és a hőigény függvényében fújnak hidegebb vagy melegebb, több vagy kevesebb levegőt. A tűztéri tűzálló falazat, ebben képezik ki a szekunder levegő befúvó nyílásokat is. A szekunder levegő befúvó rendszer, saját ventilátorral, amely szintén szabályozható fordulatszámú. A lehulló hamukitoló rendszer csigás kivitelben. A hamukiszállító gép és a konténer. A hőhasznosító kazán és szerelvényei. Ez egy vízszintes elrendezésű füstcsöves kazántest, a szükséges méretű hőátadó felülettel, kettő huzammal. A jó szabályozhatóság érdekében a huzamok között automatikusan működő rövidzárási lehetőség van kiépítve. A kazánban a víz kényszerkeringtetése szükséges, amelyet a kazánszivattyú végzi. Füstgáz recirkulációs rendszer, amely a tisztított füstgázból szabályozott mennyiséget juttat vissza a primer és szekunder levegőhöz a tűztérmérséklet, a füstgáz O 2, NO x tartalmának kézbentartása céljából [17;18]. 4. ábra. A fűtőmű m 2 területű fedett anyagtárolójában felhalmozott apríték és a 3 m 3 - es homlokkanalas rakodógép fényképe

10 10 Szekunderlevegő ventilátor Multiciklonos porleválasztó Visszatérő víz Hamukihordó csiga 5. ábra. A kazán hamukihordó oldali fényképe a pernyeleválasztó multiciklonnal

11 11 6.ábra Az apríték égésének fényképe a primer tűztér végénél Füstgázventillátor A 2. és 3. huzam közötti füstgázfordítókamra ajtaja Visszagyulladást gátló berendezés Primerlevegő ventillátor Csigás tüzelőanyag adagoló 7.ábra A kazán primer levegő bevezetés felöli oldalának fényképe a füstgázventilátorral és a visszagyulladást gátló berendezéssel

12 A tüzelőberendezésben használt tüzelőanyagok és azok hatásai a kazán üzemére A tüzelőberendezésben többféle tüzelőanyagot égettek el. Ezek között volt szalmabrikett, raklap apríték, nyírerdős faapríték és a városgazdától kapott gallyazási hulladék. Flachauban, Ausztriában szintén különböző faaprítékokat tüzelnek el [19]. A különböző biomasszák elégetésekor a kazán tűzterében és a füstcsövek belső felületén tapadványok képződtek, amelyek üzemzavart okoztak. A tapadványokról és azok elhelyezkedéséről saját magam győződhettem meg a 2013 évi nyári szakmai gyakorlatom során, amikor a 3 MW-os aprítéktüzelésű kazán szerkezetét, működését, üzemzavarait tanulmányoztam. A tűztéri tapadványok és az eltömődött füstcsövek fényképeit a 8-12 ábrán mutatom be. 8. ábra. A tüzelőberendezés második huzama előtt a boltozatra lerakódott cseppkőszerű tapadvány fényképe

13 13 9. ábra. A második huzamból vett tapadvány minta fényképe. A salakdarabok megolvadtak, jól láthatóak különböző tüzelőanyagok szilárd égési maradékainak rétegei, melyek színbeli elváltozást mutatnak. A magas en a salak néhol meg is olvadt, melyeket a salakban lévő buborékok mutatnak [20]. 10. ábra. A különböző tüzelőanyagok miatt elszineződött tapadvány fényképe

14 ábra. A tűztérben kialakult tapadvány vastagságát érzékeltető fénykép 12. ábra. A kazán első huzamának füstcsöveiben lerakódott szilárd részecskék fényképe

15 15 A tűztérben kialakuló tapadványok, megolvadt pernye részek meggyorsítják a tűzálló bélés tönkremenetelét. A kazán füstcsöveiben lerakódó és azok jelentős részét elzáró - szilárd részecskék a kazán kimenő hasznos hőteljesítményét, a távozó füstgázok ének növekedése miatt a berendezés hőtechnikai hatásfokának csökkenését okozzák nyarán volt szerencsém eljutni nyári szakmai gyakorlatomon Szolnokra, ahol egy 3,3 MW kimenő hőteljesítményű faapríték tűzelésű kazánt állítottak üzembe. Itt a füstcsövekben nem perdítő lemezek segítségével történik a szilárd részecskék eltávolítása, hanem egy kompresszor segítségével levegőt fújnak be és ezzel történik a füstcsövek tisztítása. Véleményem szerint ez jobb megoldás mint, a Miskolcon alkalmazott technika. 13. ábra A szolnoki 3,3 MW kimenő hőteljesítményű aprítéktüzelésű kazán füstcsöveit tisztító sűrített levegő bevezetés fényképe a mágneszselepekkel

16 ábra A tisztító levegőt előállító kompresszor fényképe 4 A RAKLAPBÓL KÉSZÍTETT FAAPRÍTÉK ÉS SZALMABRIKETT TÜZELŐANYAG JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATAI A viszonylag alacsony áruk következtében a kazán tüzelőanyagai közül különösen fontos a szalmabrikettből és a raklapból készített apríték tüzeléstechnikai jellemzőinek, valamint a szilárd égési maradékok lágyulási, olvadási tulajdonságainak ismerete. A vizsgálatok menetét és eredményeit a következőkben ismertetem. 4.1 A tüzelőanyagok termoanalitikai vizsgálata derivatográffal A derivatográfos vizsgálat lehetővé teszi a mintában a növelése hatására zajló tömegváltozási vagy hőeffektusi folyamatok (dehidratáció, kristályszerkezeti átalakulás, stb.) nyomon követését. A vizsgálat az egyik legösszetettebb termikus elemzési módszerek

17 17 közé tartozik, amely a több komponensű rendszerek esetén a vegyületek között hő hatására végbemenő kémiai reakciók, illetve fizikai átalakulások vizsgálatára szolgálnak [21, 22]. A termikus folyamatok, akár kémiai reakcióról, akár állapot-, vagy halmaz állapotváltozásról legyen is szó, mindig a rendszer belső hőtartalmának kisebb-nagyobb arányú megváltozásával járnak. Az átalakulást vagy hőelnyelési (endoterm), vagy hőfelszabadulási (exoterm) folyamatok kísérik. Ezeket a hő hatásokat a differenciál-termikus elemzés módszereivel meglehetősen nagy érzékenységgel és pontossággal lehet kimutatni. A legtöbb esetben az átalakulásokat tömegváltozás kíséri, ezen jelenségek különböző tényezőit a termogravimetria módszereivel lehet nagy pontossággal meghatározni [21, 22]. Jelen vizsgálatokhoz a számítógép-vezérelt felfűtéssel rendelkező DERIVATOGRAPH-C típusú készüléket használtuk, amelynek működési elve a következő. 15. ábra. A mérésésekhez használt derivatográfok fényképe. A vizsgálandó mintát pontosan szabályozott felfűtési sebességű elektromos kemencébe helyezzük. A kemence térét PtRh-Pt hőelemmel érzékeljük a felfűtés sebességének szabályozása és a vizsgálat ének elektronikus úton történő rögzítése

18 18 céljából. A vizsgálandó anyagmintát egy a környezet légmozgásaitól gondosan elzárt nagyérzékenységű mérleg egyik karjára korund rúddal támaszkodó korund tégelybe mérjük be. Fontos, hogy a mintatámasztó rúd és a mintatartó tégely anyaga legalább 1500 C ig stabil legyen, vagyis semmilyen tömegváltozás, vagy hőeffektus ne menjen benne végbe, mert azok a két lényeges jellemző érzékelésében ellenőrizhetetlen nagyságú mérési hibát okoznának. A műszer megbízható működése és élettartama szempontjából lényeges követelmény, hogy az anyag szilárdsága nagyobb legyen, mint a változása közben kialakuló mechanikai feszültség. Ezeknek a feltételeknek a korund felel meg leginkább. A mintában végbemenő -változásokat a mintatartó tégely aljába elhelyezett PtRh-Pt hőelem érzékeli. A hőeffektusokból eredő -változások pontos felvétele céljából a kemencetérbe a vizsgálandó anyag mellett egy hőeffektusokat nem mutató, korund etalon anyagot is behelyezünk. A vizsgálat alatt a berendezés a minta és az etalon anyag -különbségét differenciál termoelemmel érzékeli, melyet a termofeszültség különbségének erősítése után a műszer elektronikusan rögzít. Ennek a szoftveres kiértékeléséből kapjuk a differenciál-termikus analízis (DTA) görbét [21]. A mérleg segítségével a tömegnek a től való függését, az un. TG-görbét kapjuk meg. A mérleg másik karja egy homogén mágneses erőtérbe benyúló, nagy menetszámú tekercs, amelyben a minta tömegének időbeli változását követő, lineárisan arányos feszültség indukálódik. A mérlegkar kitérésének sebességéből a DTG-görbe határozható meg. A jelek detektálása elektronikus úton, a mérési adatok gyűjtése digitalizálva, az adatok tárolása és kiértékelése pedig a műszerhez célirányosan kidolgozott MOM Winder nevű szoftverrel számítógépen történik [22]. A fentiek alapján a derivatográf a vizsgálati eredményeket három görbével ábrázolja: Termogravimetria (TG): ez a görbe a emelkedésének hatására a mintában bekövetkező tömegváltozást mutatja. Ez a tömegváltozás egyszerű függvénye. Differenciál termogravimetria (DTG): a termogravimetrikus görbék kiértékelésnek nehézségei vezettek oda, hogy a TG-görbéjének szükségessé, ill. lehetségessé vált a derivált görbéjének az un. differenciál termogravimetrikus görbének a megalkotása. Ahol a TGgörbének inflexiós pontja van, ott a DTG-görbén csúcs jelentkezik, ezáltal pontos képet alkothatunk a mintában lezajló termikus folyamatokról.

19 19 Differenciál-termikus analízis (DTA): ez a vizsgálati módszer azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a vizsgálandó anyag felmelegítése illetve hevítése esetén a hőtartalomváltozással járó fizikai- és kémiai változások miatt felszabadul, illetve elnyelődik a vizsgálati rendszerben. A kapott görbe a minimuma felé endoterm, míg a maximuma felé haladva exoterm folyamatokra utal A raklap minta termoanalitikai vizsgálata derivatográffal A raklap termogravimetriás vizsgálatának eredményeként kapott derivatogramot a 16. ábrán mutatom be. 16. ábra. A raklap minta derivatogramja, a minta tömegváltozásai és hőeffektusai a függvényében A raklap minta derivatogramjának kiértékelésével nyert adatokat a 1. táblázatban foglaltam össze.

20 20 1. táblázat. A raklap derivatogramjának jellemző pontjaihoz tartozó értékek Jellemző pont Hőmérséklet T, C Tömegváltozás TG, % Hőmérséklet különbség DTA, C Tömegváltozás sebessége DTG ,02-0,046-0, ,11 0,984-1, ,87 4,851-0, ,17 6,438-0, ,27 14,893-11, ,658-2, ,45 7,793-1, ,56 5,202-0, ,61 12,199-0,062 A raklap derivatogramjából (16. ábra) megállapítható legfontosabb jellemzők: - a legintenzívebb nedvesség eltávozás e T w, max = 105 C; - a száradás befejeződésének e T w, 0 = 170 C; - az illók kiválásának kezdőe T ill, kezd = 200 C; - az illók begyulladásának kezdőe T ill,gyull, = 240 C; - az illók leggyorsabb kiválásának e T ill,max = 350 C; - az illók kiválásának vége T ill,vég = 406 C; - az intenzív égés tartománya T int,ég = C; - az égés teljes befejeződésének e T égés,bef = 1027 C; - nedvességtartalom W = 8,9 %; - illótartalom V = 41 %, - hamutartalom Ash= 0,40 %.

21 A szalmabrikett termoanalitikai jellemzői A szalma termogravimetriás vizsgálatának eredményeként kapott derivatogramot a 17. ábrán mutatom be. 17. ábra. A szalma minta derivatogramja, a minta tömegváltozásai és hőeffektusai a függvényében A szalma minta derivatogramjának kiértékelésével nyert adatokat a 2. táblázatban foglaltam össze. 2. táblázat. A szalma derivatogramjának jellemző pontjaihoz tartozó értékek Jellemző pont Hőmérséklet T, C Tömegváltozás TG, % Hőmérséklet különbség DTA, C Tömegváltozás sebessége DTG ,04-0,243-0, ,91 0,137-1, ,22 4,282-0, ,75 6,56-0, ,53 15,528-10, ,8 16,318-10, ,2 18,487-2, ,5 7,022-0, ,05 3,13-0, ,05 0,917-0,042

22 22 A szalmabrikett derivatogramjából (17. ábra) megállapítható legfontosabb jellemzők: - a legintenzívebb nedvesség eltávozás e T w, max = 105 C; - a száradás befejeződésének e T w, 0 = 170 C; - az illók kiválásának kezdőe T ill, kezd = 200 C; - az illók begyulladásának kezdőe T ill,gyull, = 240 C; - az illók leggyorsabb kiválásának e T ill,max = C; - az illók kiválásának vége T ill,vég = 385 C; - az intenzív égés tartománya T int,ég = C; - az égés teljes befejeződésének e T égés,bef = 1020 C; - nedvességtartalom W = 10,2 %; - illótartalom V = 48,0 %; - hamutartalom Ash= 7,95 %. A derivatogramok összehasonlítása alapján a következőket állapíthatjuk meg: nedvesség eltávozása mind a két tüzelőanyagnál 107 C közelében a legintenzívebb; a raklap nedvessége (W RL =8,9 %) 11 %-kal kisebb, mint a a szalmabriketté (W Sz = 10,2 %); az illók eltávozása szalmánál 300 C, raklapnál 350 C közelében a legintenzívebb, ez az egyik magyarázata a szalma gyorsabb begyulladásának és rövidebb idejű elégésének ( szalmaláng! ); a raklap illó tartalma (V RL =41,1 %) közel 7 %-kal kisebb, mint a szalmabriketté (W Sz = 48 %), a raklap apríték nagyobb fix karbon tartalma okozza a hosszabb idejű égést; a szalmabrikett elégése után közel húszor több szilárd égési maradék (A Sz = 7,95 %) keletkezik a raklapéhoz (A RL =0,4 %), képest.[23]

23 C, H, N és S tartalom meghatározása elem-analizátorral Az eljárás elve A minta nagy en, oxidáló közegben történő gyors és tökéletes elégetése (ún. flash combustion) minden szerves és szervetlen komponenst égéstermékké alakít. A képződő gáz halmazállapotú égéstermékek hélium vivőgáz segítségével oxidáló és redukáló zónákon való átáramoltatás után kromatográfiás oszlopra jutnak, ahol komponenseikre (CO 2, H 2 O, N 2, SO 2 ) szétválnak. A szétválasztott gázkomponenseket hővezetőképesség-detektor érzékeli [24]. A tüzelőanyagok elemi összetételének meghatározása alatt a szerves vegyületek elemi összetevőinek (azaz karbon-, hidrogén-, kén-, nitrogén- és oxigéntartalmának) mennyiségi analízisét értjük. Az elemi összetételre több okból kifolyólag is szükségünk lehet: fűtőérték meghatározáshoz, égéselméleti számításokhoz, stb. Az égési tulajdonságok szempontjából a tüzelőanyag C-, H- és O-tartalma a legfontosabb, a kén- és nitrogéntartalom a környezetszennyezés és a korrózió szempontjából lényeges paraméter. A tüzelőanyagok elemi összetételének meghatározására számos módszert fejlesztettek ki a különböző korok technikai színvonalának megfelelően. Szinte valamennyi eljárás alapelve, hogy a vizsgálandó tüzelőanyagot tökéletesen elégetik, és a keletkező füstgázból következtetnek annak összetételére. Jelen vizsgálat során a karbon, hidrogén és kéntartalom műszeres meghatározására vonatkozó MSZ, ISO, DIN, vagy CEN szabványok alapján Carlo Erba EA 1108 típusú elemanalizátorral végeztem a méréseket. Az elemanalizátor elvi felépítési vázlatát a 18. ábrán mutatom be.

24 ábra Carlo Erba EA 1108 típusú C, H, N, S, O elemanalizátor elvi felépítése Egy valós mintán végzett mérés eredményeképp kapott tipikus kromatogram a 19. ábrán látható.

25 ábra Az elemanalizátor szolgáltatta tipikus feszültség-idő függvény, mely alapján a minta N, C és H tartalma számszerűen meghatározható Minta tároló és adagoló 20.ábra A CHNS elemanalizátor képe, a minta tároló és adagolóval.

26 N, C, H tartalom, m/m% C,H,N,S tartalom mérési eredményei A minták elemi összetételének mérési adatait az 3. és a 4. táblázatban foglaltam össze, a kiértékelés eredményeit pedig a 21. és a 22. ábrán mutatom be 3. táblázat. Raklap apríték mért N, C, H tartalma Raklap minta N m/m % C m/m % H m/m % 1 0,33 45,83 6,15 2 0,17 45,59 6,05 3 0,15 45,68 5,91 4 0,08 45,90 6,02 5 0,22 45,72 6,25 Átlag 0,19 45,74 6, Szalmabrikett N, C, H tartalom (m/m%) 0,26 0,14 0,24 0,14 0,15 szalma 1 szalma 2 szalma 3 szalma 4 szalma 5 N m/m % C m/m % H m/m % 21. ábra. Szalmabrikett N, C, H összetétel, m/m %

27 N, C, H tartalom, m/m% táblázat. Szalmabrikett N, C, H tartalma Szalmabrikett minta száma N m/m % C m/m % H m/m % 1 0,26 39,77 5,46 2 0,14 40,32 5,80 3 0,24 39,93 5,61 4 0,14 39,99 5,53 5 0,15 40,18 5,41 Átlag 0,18 40,04 5, Raklap N, C, H tartalom (m/m%) 0,33 0,17 0,15 0,08 0,22 raklap1 raklap2 raklap3 raklap4 raklap5 N m/m % C m/m % H m/m % 22. ábra. Raklap N,C, H összetétel (m/m%) Az elemi összetétel adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a raklap apríték C és H tartalma 10 %-kal nagyobb, mint a szalmabriketté. Mind a két tüzelőanyag közel azonos nitrogén tartalommal rendelkezik.

28 A raklap apríték és a szalmabrikett fűtőértékének meghatározása Égéshő és fűtőérték meghatározása A mérést az MSZ : Szenek laboratóriumi vizsgálata. Az égéshő meghatározása és a fűtőérték kiszámítása c. szabvány szerint kell elvégezni. A vizsgálat megkezdése előtt az ide vonatkozó fogalmakat tisztázni kell. Alapfogalmak Az égéshő (Ha) az a hőmennyiség, ami a tüzelőanyag tömegegységének tökéletes elégetésekor felszabadul; az égés utáni maradékok: fel nem használt oxigén, széndioxid, nitrogén, kén-dioxid gázhalmazállapotban, a (hidrogén égéséből és a nedvességből származó) víz folyékony, a hamu pedig szilárd halmazállapotban lesz jelen. A fűtőérték (Hu) az a hőmennyiség, ami a tüzelőanyag tömegegységének tökéletes elégetésekor felszabadul, az égési maradékok közül a víz gőz halmazállapotban lesz jelen. Az égéshő és a fűtőérték között az alapvető különbség az, hogy egyik esetben folyékony halmazállapotú víz keletkezik, míg a másik esetben pedig a tüzelőanyag elégetése után a víz gőz halmazállapotban van jelen (és távozik a füstgázzal). A gyakorlatban egy tüzelőanyagot a fűtőértékével jellemzünk, mivel annak elégetése után a távozó füstgázzal együtt vízgőz is kilép a kéményen keresztül. A keletkező füstgáz e eléri a 200 C-ot, így érthető a vízgőz jelenléte a rendszerben. Laboratóriumi körülmények között az égéshő meghatározására van lehetőség, majd a fűtőérték számítható a víz párolgáshőjének figyelembe vételével (amely 25 C-on 2, kj/g).

29 A bomba kaloriméterek jellemzői Az égéshő meghatározására laboratóriumi körülmények között kalorimétert használunk. A mérés elve a következő: ismert tömegű mintát nagynyomású (2,5 3,5 MPa) oxigénnel töltött vastag falú edénybe helyezünk, majd elégetjük. Ekkor a felszabaduló hőt felveszi a bomba, és átadja az őt körülvevő ismert tömegű víznek, aminek a emelkedése arányos az égéskor felszabadult energiával. A mért értékek segítségével meghatározható az égéshő [25]. A méréseket a PARR-6200 típusú, automatikus kaloriméterrel végeztem el. A kaloriméter négy fő részből áll: 1. Bomba, vagy nyomástartó edény, ahol az éghető anyag elégetése végbemegy 2. Kaloriméter edény, ami a bomba, az azt körülvevő ismert mennyiségű víz valamint a keverő berendezés befogadására szolgál 3. Szigetelt köpeny, ami megóvja a kaloriméter edényt a vizsgálat során a környezettel való hőcserétől 4. Hőmérő vagy érzékelő a kaloriméter edényben. 23. ábra PARR-6200 típusú automatikus kaloriméter fényképe

30 ábra. Bomba kaloriméter elvi felépítése: 1. Hőmérő, 2. Desztillált víz az edényben, 3. Keverőlapát, 4. Hőállóacél nyomástartó edény bomba, 5. Külső köpeny Maga a bomba (24. ábra) egy erős vastag falú edény, ami nyilvánvalóan nyithatónak kell lennie, legfőképpen azért, hogy a vizsgálandó mintát be lehessen helyezni, majd az égésterméket pedig el tudjuk távolítani az eszköz belsejéből. Ezen felül a vizsgálat előtt gondoskodnunk kell a bomba tisztaságáról, gondosan ki kell tisztítani az előző vizsgálatkor keletkezett savakat és egyéb égéstermékeket. Ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha az eszköz belseje megfelelően hozzáférhető a számunkra. A mérés előtti nagy nyomású oxigénnel való feltöltése és a vizsgálat végén a keletkezett gázok eltávolítása szelepek segítségével történik, ami a bomba fedelén található. Ugyancsak a bomba fedelén találhatók az elektródák, ami a gyújtóáram bevezetésére szolgálnak. A kaloriméter edény méretét úgy tervezték, hogy a bomba és a keverő egésze a víz szintje alatt lehessen. A keverő arra szolgál, hogy a kaloriméter edényben lévő víz teljesen homogén ű legyen, ezt úgy oldja meg, hogy mechanikus energia formájában nem

31 31 visz be túl sok hőt. A víz ének a homogenitására azért van szükség, hogy a környezettel való hőcserét minimalizáljuk. Ahogy a bombának, úgy a kaloriméter edénynek is van tárolója, ez a kaloriméter köpeny, ez egyfajta védőburokként szolgál, mérsékli a környezet közötti hőátadást. Tehát a köpeny feladata, hogy a vizsgálat időtartama alatt minimalizálja a huzat, a hősugárzás valamint a helyiség változását, azonban ezen tényezők még így sem zárhatóak ki teljes mértékben ábra. A kaloriméter bomba szerkezetének vázlata 1- Oxigén bevezetés, 2 - Csavaros fedél, 3 - Bombatest, 4 - Gyújtóhuzal, 5- Mintatartó tégely

32 32 Oxigén bevezetés 26. ábra Kaloriméter bomba fényképe oxigén feltöltés közben A számítást, szabvány előírásai szerint a következő módon végeztük: H a V ( tm t0 c) b G [kj/kg] ahol: H a V t 0 t m c b G kaloriméterrel meghatározott égésmeleg, [kj/kg] kaloriméter vízértéke, [J/ C] főkísérlet első e, [ C] főkísérlet utolsó e, [ C] kaloriméter és környezete közötti hőközlés korrekciós tényező, [ C] minta gyújtóanyagából származó égéshők összege, [kj] bemért minta tömege, [g]. Az égetés során felszabaduló hőenergiát a kaloriméteren belül elnyeletjük, és az abszorbeáló közeg változását regisztrálja a készülék. Az égéskor felszabaduló hőmennyiséget a növekedés, valamint a kalibráció során előzetesen meghatározott vízérték alapján számítja ki. A kapott mérési adatokat a minta begyújtásához felhasznált anyag égésekor felszabadulő hő értékével korrigálni kell [26].

33 Az égésmeleg mérésének eredményei Az égémeleg mérésének adatait a 5. és a 6. táblázatban foglaltam össze. 5. táblázat. Raklap apríték égéshője mérésének adatai Raklap apríték minta száma Tömeg (g) Korrekció Égésmeleg Ha, MJ/kg) (FF) dt 1 0, , , , , , , , ,5952 Átlag 17, táblázat. Szalmabrikett égéshője mérésének adatai Szalmabrikett minta száma Tömeg (g) Korrekció (FF) dt Égésmeleg Ha (MJ/kg) 1 0, , , , , , , , ,5573 Átlag 15,7312 Az égésmeleg mérés adatiból megállapíthatjuk, hogy a raklap apríték égésmelege (17,6 MJ/kg) 11 %-kal nagyobb, mint a szalmabriketté (15,7 MJ/kg) Fűtőérték számítása Az égéshő ismeretében számítható a tüzelőanyag fűtőértéke abban az esetben, ha rendelkezésre áll az elemanalízis során kapott hidrogéntartalom (H), és ez alapján meghatározott nedvességtartalom (W t ). A fűtőérték számítását az alábbi képlet írja le:

34 34 H u = H a,minta 24,49278 (9 H + W t ) [kj/kg] ahol: H u H a,minta H W t a vizsgált minta fűtőértéke, kj/kg, a vizsgálati minta előzőleg meghatározott égéshője, kj/kg, a minta hidrogéntartalma, % m/m, a minta nedvességtartalma, % m/m (nedves minták esetében az összes nedvesség, száraz minta esetében 0). 7.táblázat A raklap és a szalma brikett fűtőértékének adatai Minta Hidrogén, (m/m%) Nedvesség, (m/m%) Égésmeleg, Ha (MJ/kg) Fűtőérték, Hu (MJ/kg) Raklap 6,08 8,9 17,6 16,00 Szalma 5,56 10,2 15,7 14,22 A H, W, és a Ha ismeretében a számítások alapján a raklap fűtőértéke Hu=16,00 MJ/kg, a szalmabriketté pedig Hu= 14,22 MJ/kg. 4.5 A tüzelőanyagok hamuja szintereződési és lágyulási jellemzőink meghatározása Az olvadási tulajdonságokat az alábbi i pontokkal jellemezhetjük: Szintereződési (IT): az a ahol a minta magassága a kiinduláshoz képest 5%-ot csökkent Deformációs pont (DT): az a ahol a próbatest kezd gömbszerűvé válni, a sarkok, élek elkezdenek lekerekedni Gömb (ST): az a ahol a lágyulás jelei megjelennek pl: a felület megváltozása, élek lekerekedése, a próbatest felfúvósodásának kezdete

35 35 Félgömb (HT): az a ahol a próbatest alakja hasonlít egy félgömbre, a megolvadt próbatest fele olyan magas, mint az alapvonala. Folyási (megolvadási) (FT): az a ahol a próbatest a kiinduló magasság harmadára megolvadt Eszközök, berendezések Az általunk használt Sylab gyártmányú IF 2000G típusú lágyuláspont mérő a hozzátartozó IRF 1500 típusú kemencével (27. ábra) a próbatesteknek alakváltozását méri, és regisztrálja egy digitális kamera segítségével. A műszerrel lehetőség van CEN/TS , ISO , ASTM E 953-8(2004), AFNOR M03048, BRITISH , AS , DIN szabványok szerinti mérésre. 27. ábra. A hamulágyulás mérő műszer és adatgyűjtő vázlata

36 ábra Hamulágyulás mérő műszer fényképe A vizsgálóberendezés fő komponensei az elektromosan fűtött csőkemence, a megfigyeléshez, fénykép vagy videó felvételhez kialakított nyílás és a fényforrás. Mindegyik részt egy optikai padon helyezünk el. 29. ábra. Csőkemence a mintatartóval

37 37 A csőkemence központosított, belső átmérője 55 mm, lantán-kromit fűtőszálakkal ellátva mely 1550 C-ig fűthető. A kemencetér homlokoldalán cserélhető kvarcüveg található, ahol mosógáz hozzáadás és elvezetés lehetséges. A kemence önműködő szabályzó- és vezérlő berendezéssel van ellátva. A 30. ábra a digitális kamera és a csőkemencébe elhelyezett minták elrendezését mutatja. 30. ábra. A méret és alakváltozást érzékelő kamera, a kemence és a vizsgált minta elhelyezkedése a műszerben Az eljárás rövid ismertetése A mintából készült, 3 mm magasságú és 3 mm átmérőjű hengeres méretű próbatestet szabályozott körülmények között hevítünk. A műszer kamerája az alakváltozást folyamatosan rögzíti és a különböző szabványok szerinti karakterisztikus eket (DT, ST, HT, és FT) automatikusan meghatározza. Gyakorlati feltételek mellett az ásványi alkotók viselkedése az üzemi tapasztalatok szerint a kémiai és az ásványi összetételen túl a technikai feltételektől is függ [27].

38 A vizsgált minták lágyulási tulajdonságai A raklap hamuja lágyulási vizsgálatának eredményeit a következő táblázatban és ábrákon mutatom be. 8. táblázat. Raklap hamu szintereződési és lágyulási ei Raklap hamu minta száma Szintereződési IT, C Deformációs DT, C Gömb ST, C Félgömb HT, C Olvadási FT, C Átlag Kiindulási állapot Gömb 1186 C Szintereződési 1155 C Félgömb 1199 C Deformációs 1176 C Olvadási 1217 C 31. ábra. Raklap hamu 1 minta lágyulási tulajdonságai

39 Méretváltozás (%) Raklap hamu 1 lágyulási görbéje H (mm) W (mm) Hőmérséklet ( C) 32. ábra. Raklap hamu minta 1. próbatest lágyulási görbéje. H-próbatest magassága, W-próbatest szélessége Kiindulási állapot Gömb 1181 C Szintereződési 1149 C Félgömb 1193 C Deformációs 1171 C Olvadási 1217 C 33. ábra. Raklap hamu 2 minta lágyulási tulajdonságai

40 Méret változás (%) 40 Raklap hamu 2 lágyulási görbéje H (mm) W (mm) Hőmérséklet ( C) 34. ábra. Raklap hamu minta 2.próbatest lágyulási görbéje. H-próbatest magassága, W-próbatest szélessége 9. táblázat. Szalmabrikett hamujának jellemző alakváltozási ei Szalma hamu minta száma Szintereződési IT, C Deformációs DT, C Gömb ST, C Félgömb HT, C Olvadási FT, C Átlag

41 Méretváltozás (%) 41 Kiindulási állapot Gömb 951 C Szintereződési 756 C Félgömb 1156 C Deformációs 821 C Olvadási 1181 C 35. ábra. Szalmabrikett hamu 1minta lágyulási tulajdonságai 130 Szalma brikett hamu 1 lágyulási görbéje H (mm) W (mm) Hőmérséklet ( C) 36. ábra. Szalmabrikett hamu 1minta lágyulási görbéje. H-próbatest magassága, W-próbatest szélessége

42 Méret változás (%) 42 Kiindulási állapot Gömb 961 C Szintereződési 766 C Félgömb 1141 C Deformációs 831 C Olvadási 1192 C 37. ábra. Szalmabrikett hamu 2 minta lágyulási tulajdonságai Szalma brikett hamu 2 lágyulási görbéje Hőmérséklet ( C) H (mm) W (mm) 38. ábra. Szalmabrikett hamu 2 minta lágyulási görbéje. H-próbatest magassága, W-próbatest szélessége

43 43 A szilárd égési maradékok növekedés hatására bekövetkező méretváltozásait ábrázoló diagramokból az állapítható meg, hogy a szalmabrikett hamujának (T szint = 761 C) szintereződése, a részecskék összesűlésének kezdeti e 390 C-kal kisebb, mint a raklapé (T szint =1152 C). Lényegében ez okozza a szalmatüzeléskor jelentkező tapadvány képződést.

44 44 5 ÖSSZEFOGLALÁS Az energiahordozók egyre gyorsabb ütemben emelkedő ára miatt, és a kiszolgáltatottság hatásainak csökkentése érdekében szükségessé vált a tisztán földgáz alapú hőtermelés megújuló energiahordozókkal történő részbeni helyettesítése. Az egyik lehetséges irány a biomassza, mint energiahordozó bevonása a távhőtermelésbe. Biomassza tüzelésű távfűtőművek Európa szerte sikeresen működnek, és egyre több városban terveznek hasonló fejlesztéseket. Miskolcon a projekt 2012 februárjára valósult meg, egy 3 MW kimenő hőteljesítményű, Binder típusú faaprítékos tüzelőberendezés beüzemelésével a Kenderföldi kazánházban. A biomassza tüzelés számos előnye mellett egyik hátránya az, hogy a tüzelőanyagok szilárd égési maradékai általában kisebb en lágyulnak, mint a fosszilis energiahordozóké. Szakdolgozatomban a kazánban általában eltüzelt faaprítéknál ólcsóbb tüzelőanyagainak (raklap apríték, szalmabrikett) legfontosabb tüzeléstechnikai jellemzőit égésmelegét, C-H-N összetételét, valamint a szilárd égési maradékok termikus tulajdonságait laboratóriumi mérésekkel határoztam meg. Elem-analizátor segítségével megállapítottam, hogy a szalmabrikett éghető tartalma (C=40 m/m%, H=5,5 m/m%) relatíve 10 %-kal kisebb, mint a faaprítéké (C=45 m/m%, H=6 m/m%). A szalmabrikett égésmelege és fűtőértéke (Ha=15,7 MJ/kg, Hu=14,22 MJ/kg) is 10 %-kal kisebb, mint a raklap aprítéké (Ha=17,6 MJ/kg, Hu=16,00 MJ/kg). A vizsgálatokra azért volt szükség mert a szalma és a faapríték együttes tüzelése során tapadványok képződtek a kazán tűzterében és füstjárataiban, valamint a hőcserélő felületein. Az elvégzett vizsgálatok bebizonyították hogy a szalma hamujának szintereződési e 760 C körüli, a raklapé ezzel szemben jóval magasabb 1152 C. A szalma hamujának deformációs e (825 C) o C-kal kisebb, mint a raklap aprítéké (1173 C). Alapvetően ez okozza a tapadványok kialakulását, amelyek leszűkítik a füstgázok áramlási szelvényét, növelik a füstgázok áramlási ellenállását, csökkentik a kazán hatásfokát. A tüzeléstechnikai adatok, a szilárd égési maradékok lágyulási tulajdonságai és a tüzelőberendezés jellemzőinek komplex értékelése alapján a raklap az előnyösebb, míg a hamu kicsi lágyulási és olvadási e miatt a szalmabrikett kevésbé alkalmas tüzelőanyag a vízszintes elrendezésű, füstcsöves kazán fűtésére.

45 45 6 IRODALOMJEGYZÉK [1] Prof. Dr. Garbai László: A távhőszolgáltatás Magyarországon, (2009) Távhőszolgáltatás 40 éve a Bükk kapujában, MIHŐ Kft. kiadványa, p.: [2] Csendes Károly: 40 éve a lakosság szolgálatban, Szocio Produkt Kft Nyomda [3] Dr. SZERDAHELYI György: Magyarország energiahatékonysági cselekvési terve, E- GÉPÉSZ online szaklap, Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának Lapja, június 23 [4] ] Dr. Sembery Péter, Dr. Tóth László: Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Ház Budapest, p. 530 [5] GÜSSING Távfűtőmű Kft. - [6] [7] Dr. Barótfi István: Energiafelhasználói kézikönyv, Környezettechnikai Szolgáltató Kft., Budapest, p [8] [9] [10] Boher_Regeneration_Project.pdf [11] schem=portal [12] MIHŐ MISKOLCI HŐSZOLGÁLTATÓ Kft. vállalati dokumentumok [13] Méhn Imre:Megújuló energia a távhő jövője, A biomassza hasznosításának gyakorlati tapasztalatai, lehetőségei,, MATÁSZSZ szakmai konferencia, [14] [15] [16]

46 46 [17] BINDER Gmbh (2011): Allgemeine Betriebsanleitung, Technisches Handbuch für Heizkessel, Austria [18] [19] [20] Szarvas-1energiafű [21] Dr. Szemmelveisz Tamásné: Fás- és lágyszárú biomasszák tüzelhetőségi feltételeinek vizsgálata, Doktori (PhD) értekezés, Miskolci Egyetem, 2006 [22] [23] MSZ KGST : Szilárd tüzelőanyagok nedvességtartalmának meghatározása [24] MSZ 24000/ : Szenek laboratóriumi vizsgálata. A széntartalmak és a hidrogéntartalom meghatározása [25] MSZ 12000/5-68 Feketeszenek laboratóriumi vizsgálata. Égéshő meghatározása és fűtőérték kiszámítása [26] Szilárd tüzelőanyagok égésmelegének meghatározása és fűtőértékének számítása illetve a tüzelőanyagban található C, H, N, és S mennyiségének meghatározása [27] MSZ ISO 1171: Szilárd ásványi tüzelőanyagok vizsgálata. A hamu meghatározása