SZAKDOLGOZAT FIÚK LÁNYOK MATEMATIKA. Dr Szendrei Julianna tanszékvezet f iskolai tanár ELTE TÓFK Matematika Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT FIÚK LÁNYOK MATEMATIKA. Dr Szendrei Julianna tanszékvezet f iskolai tanár ELTE TÓFK Matematika Tanszék"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT FIÚK LÁNYOK MATEMATIKA Készítette: Kovács Ágnes ELTE TTK Matematika-informatikaábrázoló geometria szak Szakdolgozat-vezet : dr Vancsó Ödön egyetemi adjunktus ELTE TTK Matematika Szakmódszertani Csoport Dr Szendrei Julianna tanszékvezet f iskolai tanár ELTE TÓFK Matematika Tanszék 2001

2 Tartalom 2. oldal TARTALOM TARTALOM 2 1. BEVEZETÉS 5 2. MI TÖRTÉNT KÜLFÖLDÖN? AZ OKTATÁSBAN MEGJELEN HÁTRÁNY Amikor a n k be sem jutnak az iskolákba Amikor a n k az iskolában kerülnek hátrányba AZ EGYENL SÉG KÉRDÉSEI Az egyenl ségi modellek Kaiser és Rogers tananyagfejlesztési szintjei PROGRAMOK A VÁLTOZÁSÉRT A felzárkóztató programok rövid története Milyenek is ezek a programok? A sikeres programok jellemz i ÉS MI A HELYZET ITTHON? OKTATÁS A HUSZADIK SZÁZAD KÖZEPÉIG Az els sugarak a sötétben Az els törvény Az els középiskolák Fels oktatási anomáliák Közoktatás a huszadik század els felében KUTATÁS A 90-ES ÉVEKBEN Monitor vizsgálatok Van-e egyáltalán nemi probléma itthon? KÜLÖNBSÉGEK PEDIG VANNAK! 49

3 Tartalom 3. oldal 4.1 SZEMÉLYISÉG- ÉS FELÉPÍTÉSBELI KÜLÖNBSÉGEK Érzékelés Intelligencia Verbális képességek Térbeli képességek A figyelem megosztásának képessége Kapcsolattartás másokkal, önállóság Kudarckezelés, a saját teljesítmény értékelése Problémafeldolgozás AZ AGYUK SEM EGYFORMA Két agyféltekénk N i és férfi agyak A hormonok hatása NÉHÁNY MÓDSZER A TANÁR GONDOLKODÁSMÓDJA ÖSZTÖNZÉS A MUNKÁRA Csoportbontás Dicséret Csoportos munka egyéni munka NEMSPECIFIKUS HÁTRÁNYOK CSÖKKENTÉSE Beszéd Térlátás Absztrakciós képesség HELYES ÖNÉRTÉKELÉS KIALAKÍTÁSA NEMILEG KIEGYENSÚLYOZOTT FELADATOK AZ UTOLSÓ SZAVAK 91 FÜGGELÉK 93 A. A N IES, ILLETVE FÉRFIAS MENTALITÁST VIZSGÁLÓ TESZT 93

4 Tartalom 4. oldal B. TESTGEOMETRIA AZ ISKOLÁBAN 100 IRODALOMJEGYZÉK 114

5 Bevezetés 5. oldal 1. BEVEZETÉS A fiúk okosak, a lányok szorgalmasak. A fiúk a matekot tudják jól, a lányok az irodalmat. Ezek a mondatok mindannyiunknak ismer sek. Általánosan elterjedt nézet, hogy a lányok nemigen jeleskednek a gondolkodós tárgyakban. Végeláthatatlan az olyan viccek sora, amelyek a n k logikátlanságát veszik célba. És azt mondják: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél Ezzel szemben a n k az intelligenciatesztekben rendszeresen lepipálják a férfiakat, átlagosan 3 %-kal. És ha csak néhányat veszünk is szemügyre a n k mindennapos gondolkodnivalói közül, világos, hogy igencsak szükségük van józan észre: a meglehet sen korlátozott kosztpénzb l még hónap végére is kell maradni, a gyerekek gondjain kívül a kamra tartalmát is fejben kell tartani, az elromlott eszközöket meg kell javítani, és persze a munka után a házimunkák sem maradhatnak el. Id nként némi találékonyságra is szükség van: ha nincs pénz valamire, meg kell találni a módját, hogy hogyan lehetne helyettesíteni. És a legtöbb férfi tanúsíthatja, hogy a n k elég jól megfelelnek ezeknek a kihívásoknak. Hogy is van akkor? Most akkor okosak a n k vagy buták? Van-e értelme egyáltalán ennek a kérdésnek? Szabad-e, kell-e a ket a férfiakkal összehasonlítani? És legf képpen: hogyan segíthetnek az általános- és középiskolai tanárok, fiúknak és lányoknak egyaránt, hogy a lehet legtöbbet hozzák ki magukból? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Képet adok az eddigi törekvésekr l, elképzelésekr l. A legújabb kutatások alapján áttekintem a két nem agyfelépítése közti különbségeket. És gyakorlati módszerekkel próbálok szolgálni a tanárok, különösen a matematikatanárok számára. Hiszem, hogy munkám hasznos, és remélem, eredményes is lesz. A dolgozat megírásához rengeteg segítséget kaptam témavezet imt l, Dr Szendrei Juliannától és dr Vancsó Ödönt l,

6 Bevezetés 6. oldal akik végig gondosan követték nyomon a munkámat, és mind szakmai, mind stilisztikai szempontból nagyon értékes tanácsokkal láttak el. Hálás vagyok édesanyámnak és a kollégiumi szobatársaimnak is, hogy akár kés este is hajlandóak voltak figyelmesen elolvasni, amit írtam, és legjobb tudásuk szerint javasoltak változtatásokat. Ezúton is szeretném megköszönni mindannyiuk kedves segítségét.

7 Külföld 7. oldal 2. MI TÖRTÉNT KÜLFÖLDÖN? Közismert tény, hogy sok jóindulatú er feszítés és elért eredmény ellenére a n k világszerte még mindig hátrányos megkülön-böztetéssel néznek szembe. Bár országonként változik a hátrány mértéke, az Egyesült Nemzetek Szervezetének az egyik kiadványa ezt mondja: túl gyakran a n k és a férfiak külön világban élnek, s ezekben a világokban nem ugyanúgy részesülnek az oktatásból, nem ugyanolyanok a munkalehet ségeik, sem az egészségük, sem a személyi biztonságuk, sem a szabadidejük (The World s Women, 1995). Figyelemre méltó a Világbank elnökének kijelentése: a világon folyó munka kétharmad részét n k végzik el. Keresetük ezzel szemben a világ jövedelmének mindössze egytizedét teszi ki, és a világ javainak mindössze egy százalékával rendelkeznek. A világ szegényei közül is k a legszegényebbek. Ékesen bizonyította ezen kijelentéseket az Egyesült Nemzetek évi, n kkel foglalkozó konferenciája Pekingben. Ezen a konferencián a problémának számos vonásával foglalkoztak. Én most csak az oktatásról írok. 2.1 AZ OKTATÁSBAN MEGJELEN HÁTRÁNY Ennek a kérdéskörnek két fajtája van: az egyik az, amikor a n k eleve kisebb eséllyel kerülnek be az iskolákba, a másik esetben viszont bekerülnek, ám az oktatás módja nem veszi figyelembe a szükségleteiket Amikor a n k be sem jutnak az iskolákba Ez a probléma leginkább a fejl országokra jellemz. Az oka a kulturális el ítélet mellett els sorban a pénzhiány. Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által támogatott, az Oktatás Mindenkinek témában

8 Külföld 8. oldal megtartott Jomtien Konferencia is err l tájékoztatott: a világ népességének fele n, és jelenleg k teszik ki a feln tt írástudatlan lakosság 63 százalékát (65. oldal). Az err l a konferenciáról készült jegyz könyv megjegyzi, hogy több, mint 130 millió gyermeknek, akiknek majdnem kétharmada fejl országbeli lány, semmi esélye sincs arra, hogy alapfokú oktatásban részesüljön (Haggis, 1991, 1. oldal). Sajnos sok fejl országra jellemz, hogy mivel a gyermekeknek kevesebbet kell fizetni, mint a feln tteknek, a gyárakban ket veszik fel munkára. Így aztán a gyerekek tartják el a családot, és az iskolába járás csak álom marad számukra. És ha a család mégis ki tudja szorítani, hogy valamelyik gyerek iskolába járhasson, a kiválasztott valószín leg fiú lesz, hiszen feln ttként fog az id söd szül kr l gondoskodni. És ha az alapfokú képzést biztosítja is a kormányzat, a közép- és fels fokú oktatásban még mindig megjelenik a különbség. A szegényebb nemzeteknél, mint amilyen Etiópia és Pápua Új- Guinea (Kaely, 1995), a középfokú oktatás a n k számára sokkal kevésbé valószín, mint a férfiaknak (Graham-Brown, 1991). Ráadásul az, hogy a n k részesülhetnek oktatásban, még egyáltalán nem garantálja, hogy bármilyen tudományterülethez hozzáférhetnének. Például Iránban a n k számos tudományterületen nem fejl dhetnek (Paivandi, 1994). Persze az, hogy a n ket tudatlanságban hagyják pénzhiány miatt, igazából öngól a nemzeteknek. Err l beszélt Nana Konandu Rawlings, Ghána els asszonya az 1995-ös pekingi konferencia után a Newsweek magazin riporterének: világos, hogy ha egy országban a n ket felemelik, akkor a gazdasági mutatók is felfelé mozognak, hiszen a n k azok, akik gondot viselnek a gyerekekre, azok egészségére és oktatására. Ha a n ket hagyják elmaradni, nem kérdéses, milyen magasra juthatnak a férfiak; a mutatók lent fognak maradni (Masland, 2000). Ezt a problémát egyre többen ismerik fel. Jószándékú politikusok, alapítványokat létrehozó személyek, önkéntes munkások komoly er feszítéseket tesznek az ügy érdekében. Több

9 Külföld 9. oldal pénzt szereznek az oktatásra, akár alapítványokkal, akár a kormányzatoktól. Felvilágosító kampányokat szerveznek. Önfeláldozó tanárok vállalják a tanítást sokszor nagyon nehéz körülmények között, nagyon kicsi fizetéssel. Nemes ügyre áldozzák az erejüket, hiszen ahogy az el bb említett Nana Konandu Rawlings is megjegyezte: a n k felemelése az emberiség felemelése Amikor a n k az iskolában kerülnek hátrányba Ez a probléma akkor jelentkezik, amikor a lányok is bekerülnek az iskolába, ugyanolyan tantárgyakat tanulhatnak, mint a fiúk, ám közvetlen vagy rejtett módon kevesebb lehet ségük van az ismeretek elsajátítására, és gyengébb eredményt érnek el, mint a fiúk. Ez a probléma a gazdaságilag fejlettebb nemzetekre is jellemz, és ott is els sorban az úgynevezett reál tárgyaknál. Az, hogy a lányok nem tesznek szert megfelel matematikai ismeretekre, valóban probléma: mivel világunk a kereskedelemre és az információs technológiákra épül, a matematika alapvet en fontos ahhoz, hogy az emberek magasabb képzési formákban, és iskola utáni szaktanfolyamokon tudjanak részt venni. Ha egy személy csak korlátozott matematikai m veltséggel rendelkezik, jóval kisebb eséllyel szerez olyan munkát, amib l megfelel en tudja fedezni a saját és a családjának az életszükségleteit. Az USA-ban és máshol készített statisztikák pedig kimutatják, hogy a n k és a kisebbségek kisebb arányban vesznek részt a fels fokú matematikai képzésben, továbbá a m szaki jelleg foglalkozásokban. Ha a legigényesebb matematikai tárgyakra felvettek számát vizsgáljuk iskolai szinten és a fels oktatásban, nyilvánvalóvá válik a nemek közti egyensúly hiánya. Például Nagy- Britanniában, mialatt az 1991/92-es tanévben az orvosi, biológiai és hasonló szakokon nappali tagozaton tanuló diákok között a férfiak és n k aránya 5:2 volt, a mérnöki és m szaki jelleg fels oktatásba hatszor annyi férfit vettek fel, mint n t (Central Statistical Office, 1994).

10 Külföld 10. oldal A fels oktatásban megjelen ilyen különbségeket többféleképpen lehet magyarázni. Például: sok n férjhez megy és gyereket szül a középiskola elvégzése után. Ez azonban nem fedi le az eltérést. Tény, hogy a lányok a középiskolát rosszabb matematikai eredménnyel és élménnyel fejezik be, mint a fiúk. Erre a legtipikusabb magyarázat így szól: a n knek egyszer en nincs érzékük a matekhoz, és nem is érdekli ket, vagy esetleg butábbak a férfiaknál. Ezt nagyon kényelmes elfogadni: nem tudunk tenni semmit, hát egyszer en tehetségtelenek, és ezáltal arra születnek, hogy alacsonyabb rend munkákat végezzenek, mint a férfiak. Így aztán nem is kell ebben a kérdésben semmit sem tenni. A társadalomban ez az általános nézet, bár számos országban már csak rejtetten, a hivatalos kinyilatkoztatásokban nem vállaltan. Mi van azonban akkor, ha tévedünk, és a n k nem eredend en buták a matematikához, csak egyszer en nem nekik való az a mód, ahogy tanítjuk ket? A matematika tanulásában megjelen problémáknak több forrása lehet: a tananyag és a feldolgozás módja fiúkra van szabva a legtöbb vezet helyen férfiak vannak, és a legtöbb tankönyvíró is férfi, így az anyag felépítése és tárgyalásmódja is inkább a fiúkhoz illeszkedik a tanár viselkedésében vagy értékelésében megjelennek a társadalom sztereotípiái a családi támogatás hiánya vagy a család szemlélete is azt eredményezheti, hogy a lányok hozzáállása már eleve visszafogott. Ráadásul a legtöbb lány elég hamar felismeri, hogy ha használja az eszét különösen, ha a matematikában használja, ez er sen lecsökkenti a szerelemre és boldog házasságra vonatkozó esélyeit, mivel a férfiak általában megrémülnek az okos n kt l 1. Ma bár vannak kivételek 1 A 70-es években egyetemista fiúkkal készítettek interjúkat arról, hogy összeütközésben áll-e az intelligens pár utáni vágyódásuk a hagyományos férfi fels bbrend ségi érzésükkel. A fiúk 30%-a élt át stresszt emiatt. Íme két vallomás: Olyan lányt szerettem volna, aki nem az én gondolataim visszhangja. Mostanában találkoztam egy ilyen lánnyal De az új lány idegességet és az alázatosság érzését keltette bennem. Számomra élvezetes beszélgetni

11 Külföld 11. oldal tendenciájában éppúgy érvényes a Scarlett O Haranak adott anyai intelem, mint a leírásakor: Az urak nem szeretik a felvilágosult szellem lányokat Ha egy fiatalember rájön, hogy a lánynak több esze van, mint neki, a világért sem veszi feleségül. 2 Ezek a tényez k külön-külön és együtt is hatást gyakorolnak a matematika tanulására. Mivel a családok szemléletén az iskolarendszer csak lassan változtathat, az els két problémára érdemes megoldást keresni. Ezekre viszont valóban érdemes! A következ kben azt tekintem át, hogy a külföldi kutatók mivel próbálkoztak, és milyen eredményekre jutottak. El bb azonban pár szót arról, hogy mit is jelent a nemek egyenl sége. 2.2 AZ EGYENL SÉG KÉRDÉSEI Az oktatás alapvet emberi jog és dönt fontosságú eszköz az egyenl ség, fejl dés és béke eléréséhez. A hátrányos megkülönböztetést l mentes oktatás a lányoknak és fiúknak egyaránt hasznára válik, és így végs soron a férfiak és n k közti egyenl bb kapcsolathoz járul hozzá. Az oktatáshoz való hozzáférésben és a képesítések megszerzésében egyenl ség szükséges (Az Egyesült Nemzetek Negyedik Világkonferenciája a N kr l: Programtervezet a cselekvésért, 1995, 1. oldal). Az el idézetben többször is szerepelt az egyenl ség szó. De mit is jelent ez? Majdnem azt mondhatnánk: ahány ember, annyi jelentés. Különböz csoportok különböz id szakokban teljesen más fogalmat alkottak err l az egyszer szóról. Az oktatásbeli egyenl séget például három oldalról is lehet vizsgálni: egyenl ség nagyon intelligens lányokkal, de nem akarok velük mély kapcsolatot létesíteni ha egy lány tud többet, mint én, t le azt zokon veszem. (H. Sas, 1984, 24. oldal) 2 Margaret Mitchell:Elfújta a szél, 1986, Árkádia, Budapest

12 Külföld 12. oldal mint egyenl tanulási lehet ségek, egyenl ség mint egyenl bánásmód és egyenl ség mint egyenl eredmények az oktatásban. Az els t, az egyenl tanulási lehet séget, azt hiszem, teljesen jogosan várhatjuk el minden, magára adó oktatási rendszert l. Ez nyilvánvalóan magában foglalja azt, hogy az egyes intézményekbe történ felvételnél se a neme, se az anyagi lehet ségei, se a társadalmi vagy etnikai hovatartozása ne jelentsen senki számára hátrányt. És azt is, hogy egyáltalán gondolhasson mindenki a tanulásra: hogy a hat-hét éves, vagy id sebb gyerekeknek ne azért ne legyen lehet ségük tanulni, mert dolgozni kell. A második szempont, az egyenl bánásmód értelme már nem ilyen egyértelm. Az egyenl ség jelenthet egyformaságot: minden gyereknek ugyanazt tanítják ugyanolyan módon. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az emberek maguk sem egyformák, akkor úgy is vehetjük, hogy az egyenl bánásmódba beletartozik, hogy az oktatási folyamat során egyformán tekintettel vannak a különböz emberek különböz szükségleteire, és egyformán tiszteletben tarták az egyének méltóságát. Így az egyenl ség már távolról sem egyformaság értelemben tekintend. Az egyenl eredményekkel kapcsolatban is felvethet, hogy mit jelent. Egyforma eredményt? Vagy a különböz sajátosságokat is figyelembe vev, csoportokként szükségképpen különböz eredményt (amely értékében mégis egyenrangú)? Ahogy látható, a két utolsó szempont jelentésér l nincs egységes néz pont. A sokféle er feszítés, amit az oktatás nemi (és társadalmi) egyenl ségéért tettek, különböz elképzeléseken, modelleken alapult. Ezek a modellek négy nagy csoportba oszthatók. A következ kben ezeket a modelleket írom le Leder, Forgasz és Solar (1996) munkája alapján. A részletes kifejtés során az általuk használt forrásokra való hivatkozást hagytam meg. Ezeket a modelleket is a nemi kérdésre alkalmazva ismertetem, de az oktatásban résztvev k bármilyen csoportfelosztására alkalmazhatók (pl. nemzetiségi csoportok).

13 Külföld 13. oldal Az egyenl ségi modellek Asszimilációs modell Ez a modell feltételezi, hogy a fiúk és a lányok nagyon hasonló tanulási sajátosságokkal és oktatási célokkal rendelkeznek. Így egyforma bánásmódban is kell részesülniük, és egyforma eredményeket is kéne elérniük. Ezen a modellen alapul például a koedukált oktatás. Deficit modell E szerint a modell szerint is ugyanolyan eredményt kell elvárni a fiúktól és a lányoktól. A mégis megjelen lemaradást (deficitet), amely tipikusan a lányokra jellemz, kompenzáló tevékenységekkel kell behozni, amelyek az oktatási programba vannak beépítve. Pluralisztikus modell Ez a modell elfogadja, hogy a különböz (nem feltétlenül csupán a nem szerint elkülönült) csoportoknál különböznek a tanulási sajátosságok, és ennek értelmében azonos életkorban nem várható el azonos eredmény. Így a különböz csoportoknak más-más célokat kell kit zni, és az oktatási környezetet ezeknek a különbségeknek a figyelembevételével kell kialakítani. Ha ezt megteszik, a tanulók között megjelen diverzitás egy megfelel és velejáró eredménye lesz az oktatási folyamatnak. Társadalmi igazságosság modell E modell szerint az egyének különböznek néhány dologban, más dolgokban viszont hasonlóak. Az oktatási rendszert úgy kell beállítani, hogy ahol az a megfelel, ott egyforma legyen a bánásmód, viszont különböz bánásmódot és tevékenységeket kell biztosítani abban az esetben, ha valószín síthet, hogy ez lenne a leghasznosabb. Ezzel arra utalnak, hogy az igazságot és egyenl séget csak akkor lehet elérni, ha a különböz ségeket tiszteletben tartjuk, ennek megfelel en kezeljük, és hasznosítjuk. E szerint az elgondolás szerint az egyenl ség egyáltalán nem jelent egyformaságot.

14 Külföld 14. oldal Az asszimilációs, deficit és pluralisztikus modell a hagyományos kutatásból fejl dött ki, és ennek fejl déséhez járult hozzá. Az asszimilációs mintával megegyez kutatás különösen nagy befolyással rendelkezett, és rengeteg olyan tanulmány létrejöttéhez járult hozzá, amelyek adatok gy jtésével és bemutatásával foglalkoztak, nagy hangsúlyt helyezve a férfiak és n k összehasonlítására a matematikában és társterületein. Miközben néha primitívnek és sztereotípiák meger sítéséhez hozzájárulónak tekintették, ez a kutatás a feminista vizsgálódás fontos alapköve lett. Nagylépték statisztikai irányvonalak vizsgálata még most is helyet kap a kutatási feladatok között. Most is folytatnunk kell a nemek közti különbségeket feltáró kutatásokat, mert ezek a különbségek léteznek (Fennema, 1995, 35. oldal). Az utóbbi években a feminista teóriák segítségével újra átvizsgálták a matematikaoktatásban jelen lev egyenl tlenségeket. Így a hangsúlyt az elfogadott férfinormák eléréséért küzd n kre helyez asszimilációs és deficit modellr l felismerték, hogy összehangzik a liberális feminizmus elveivel; a különböz séget értékként kezel pluralisztikus és társadalmi igazság modell pedig a radikális feminista kutatásokkal Kaiser és Rogers tananyagfejlesztési szintjei A pluralisztikus és társadalmi igazság modell hatására elgondokodtató, új teóriák jöttek létre. Ilyen a McIntosh-féle (1983) ötszintes modell, amit az oktatási intézmények tananyagának átalakítására hozott létre. Ezt Kaiser és Rogers (1995) alakította át a matematikára és a nemi kérdésre alkalmazva. Alapvet en azt vizsgálja, hogy id ben hogyan változott (és változik) a tananyagfejlesztés során a n k és a matematika (oktatás) kapcsolata. A leírásnál Leder, Forgasz és Solar (1996) munkáját vettem alapul.

15 Külföld 15. oldal 1. szint: N nélküli matematika Ezt a szintet az a nézet jellemzi, amely szerint a matematikában a férfiak dominálnak. Ez világosan látszik, ha megvizsgáljuk a n k matematikához való viszonyának történetét, vagy összehasonlítunk néhány régi matematikatankönyvet újabbakkal. Az a hiedelem, hogy a matematika és társterületei jobban megfelelnek a férfiaknak, mint a n knek, sok mai társadalomban is tartja magát. A tizenkilencedik század végéig, amikor végre a n k is részesülhettek képzésben és bejuthattak az egyetemekre, a matematikát nem egyformán tanították a fiúknak és a lányoknak. Ez a nem szerinti különbségtétel azt jelentette, hogy a matematika bizonyos területeit, mint amilyen például a geometria, csak fiúiskolákban tanulták. Azonban az aritmetika tanításának nagy része, úgy t nik, azonos volt a két nem számára. Leder, Forgasz és Solar (1996) példaként említi, hogy a Hölgyek naplója (Leybourn, 1816), egy n k számára készült kiadvány nehezebb matematikai kérdéseket tett közzé, és buzdította az olvasókat, hogy küldjék be a megoldásaikat. Ez azt sugallja, hogy a tizenkilencedik század elején a n k foglalkoztak az alapvet számtan feletti matematikával. A közelebbi vizsgálat azonban megkérd jelezte ezt a következtetést. A feladatok szövegében (angolul) a személy szó kizárólag a férfihoz kapcsolódik, és a megoldásokat is férfiak küldték be. Nehéz fenntartani azt az álláspontot, hogy a matematika mindenkié lenne, ha minden személyes hivatkozás férfira történik. Egészen a mostani id kig a n k és a n i szövegek szintén hiányoztak a széles körben használt matematikatankönyvek feladatai közül. A közelmúltban több országban végzett tanulmányok vizsgálták a nemi sztereotipizálás fokát a matematika tankönyvekben. Például az 1970-es években kiadott brit általános iskolai tankönyvekben észrevehet volt a férfiakat el nyben részesít nemi el ítélet, és a 80-as évekbeli holland tankönyvek is nyíltan azt az üzenetet közvetítették, hogy a matematika férfitevékenység. Ezért néhány

16 Külföld 16. oldal országban (pl. Kanada vagy Ausztrália) már törvényekkel tiltják a nemi vagy faji sztereotipizálást a tankönyvekben (Leder, Forgasz és Solar, 1996). Ahhoz, hogy egy tankönyv nemileg kiegyensúlyozott legyen, többféle szempontra kell figyelni a szerz knek. Ezek a szempontok két nagy csoportra oszthatók: a nyelv használata és a feladatok, magyarázatok felépítése. A nyelv kiegyensúlyozott használata például azt jelenti, hogy az el forduló személyes névmások ne csak az egyik nemb l kerüljenek ki (azoknál a nyelveknél, ahol külön szót használnak hím- és n nemben). A feladatoknál pedig többek között arra is ügyelni kell, hogy mindkét nem speciális érdekl dési területeit figyelembe vegyék (lányok körében nem aratnak általában nagy sikert az autókhoz, gépekhez kapcsolódó feladatok). Eleinte a feladatok semlegesítése közben sokan beleestek abba a hibába, hogy túlzásba vitték a csak számokra épül, numerikus feladatokat. Ez történt az amerikai tankönyvekkel is: bár egyik nemmel sem kivételeztek, a matematikát emberidegen tárgyként mutatták be (Leder, Forgasz és Solar, 1996). Így aztán a jóindulatú er feszítés ellenére rosszabbak lettek a könyvek, hiszen még a fiúk érdekl dését sem keltették fel. Ráadásul, a sors furcsa fintoraként, valójában még a nemi egyensúlyt sem érték el: ahogy a 4.1 részben még látni fogjuk, a lányok kreativitása nagyon lecsökken, ha a feladat nem kapcsolódik a való élethez, míg a fiúknál kevésbé romlik a teljesítmény elvont problémáknál. 2. szint: N k a matematikában Ebben a fázisban már felt nnek a n k a matematika színterén: megjelenik néhány matematikusn (pl Hypatia 3, Mary Fairfax 4, 3 Hypatia ( ) az alexandriai iskola utolsó tudósai közé tartozott, Arkhimédészt, Apollónioszt és Diophantoszt kommentálta. Keresztény szerzetesek gyilkolták meg a pogány intézmények felszámolásakor. 4 Mary Fairfax ( ) angol matematikusn. Apja ellenezte tanulmányait, csak férjhezmenése után tudott tudományos munkát végezni. Lefordította és jegyzetekkel látta el Laplace Égi mechanikáját. tanította matematikára lord Byron egyetlen leányát.

17 Külföld 17. oldal Sofia Kovalevszkaja 5 és Emmy Noether 6 ). A matematikaórákhoz új forrásanyagok készülnek, és létrejön néhány tanulmány arról, hogy milyen tényez k járulnak hozzá a n k matematikai sikereihez. Könyvek és cikkek jelennek meg a n i matematikusokról, és arról, hogy mi befolyásolta ket a munkájukban szint: A n k problémaként jelennek meg a matematikatanításban Erre az id szakra az a nézet jellemz, hogy a n k matematikailag hátramaradottak. Ezt az összehasonlító vizsgálatok eredményeire és a matematikusn k csekély számára alapozzák. A n k hátránya abból is látszik, hogy kormányzati dokumentumokban helyet kap a nemi egyenl tlenség leküzdése. Íme egy jellemz példa az Egyesült Királyságból: számos stratégiát javaslunk, amelyek reményeink szerint hozzájárulnak a lányok matematikai el rehaladásának fejlesztéséhez (Cockroft, 1982, 64. oldal) Kérdéses azonban, hogy egy társadalmi csoport (jelen esetben a k) eredményein mennyit javít az, hogy bebizonyítjuk: alaposan le vannak maradva egy másik társadalmi csoporthoz (a férfiakhoz) képest. Ha ráadásul a lemaradásukat biológiailag determináltnak tekintjük (pl. hiányzik bel lük a térlátás vagy az önállóság), akkor azzal meggátoljuk a fejl désüket. Ezt sokan felismerték, és 5 Szofia Kovalevszkaja ( ) orosz matematikusn. Hazájában nem részesülhetett egyetemi képzésben. Amikor férjével Berlinben élt, Weierstrass adott neki matematikaórákat. Ott készített dolgozataira szigorlat nélkül is megkapta a filozófia doktora tudományos min sítést. Élete végén a stockholmi egyetemen algebrából és a differenciálegyenletekr l tartott órákat. 6 Emmy Noether ( ) német matematikusn, a modern algebra egyik megalapozója. A matematika iránti szeretetét matematikatanár apjától örökölte. A göttingeni egyetemen tartott órákat, számos tudományos munkának volt társszerz je. 7 Két példa: Perl, T.: 1978, Math Equals: Biographies of Women Mathematicians and Related Activities, Addison-Wesley, Menlo Park, California Taylor, L.: 1990, American Female and Male University Professors Mathematical Attitudes and Life Histories, in L. Burton (szerk.), Gender and Mathematics: An International Perspective, Cassell, London, 47-59

18 Külföld 18. oldal pozitívabb hozzáállásra ösztönöztek. Így jön létre a következ szint. 4. szint: A n k kerülnek a matematikatanítás középpontjába Ezen a szinten a hangsúlyt a pedagógiai módszerek átalakításának szükségességére helyezik, és a matematika mint tudomány természetének újbóli átgondolására. A matematikaoktatás azon írói, akik az ilyen megközelítések mellett emelnek szót, megbíznak a feminista tudományos gondolkodók úttör er feszítéseiben. A feminista pedagógia magában foglalja a következ ket: a figyelem középpontja a tanárról a diákra tev dik át; nyitottság és párbeszéd; diák-diák megbeszélések; a kérdések, témák kiválasztásában nagyobb rész jut a diákoknak; több lehet ség a területtel való közvetlen kapcsolatra; a kiértékelés változatos fajtái; több és közvetlenebb segítség a tanuláshoz; a természetes tehetség vagy a dolgozatok eredményein alapuló ranglétra hiánya. A feministák visszautasítják a férfiuralmú tudomány hiányos szemléletmódját, és egy objektívebb tudománnyal szeretnék felcserélni, ami a n k tapasztalatait is figyelembe veszi. A feminista álláspontok, ahogy Damarin(1995) állítja, elfogadják az igazságok sokféleségét, egyiket sem tartva teljesnek, és azokat a kutatásokat tekintik legértékesebbnek, amelyek a n k életével kezd dnek (248. oldal). Mivel a mai magasszínvonalú technikai környezetben a szociális hatalom szorosan összefügg a matematika megértésére és használatára való képességgel, fontosak azok a feminista munkák, amelyek a n k és a matematika kapcsolatával foglalkoznak. Ezekben nagyon fontos az a gondolat, hogy ne a n ket alakítsuk a matematikához, hanem a matematikát a n khöz. Ett l persze sokan félnek, mondván, ha mindenki a lányokkal foglalkozik, a végén a fiúk fognak hátrányba kerülni. Netán, a feminizmus túlzásba vitelével a férfiasságot b nnek, hibának nyilvánítják, és a matematika eln iesítésével együtt a fiúkból is lányt akarnak csinálni. Ilyen tendencia megjelenésér l írja John

19 Külföld 19. oldal Nikkah: a legtöbb srác úgy érzi, nem válhat azzá a személlyé, aki valójában lenne. És Christina Hoff Sommers: a fiainknak nincs szükségük arra, hogy megmentsük ket a férfiasságtól (Kalb, 2000). 5. szint: Helyreáll a matematika Ez a szint egy forradalmi néz pontváltást jelent; ekkor olyan oktatás valósul meg, amely mindkét nem sajátosságait tiszteletben tartja, és mindenki optimális fejl dését segíti el. Kaiser és Rogers (1995) azt állítja, hogy ezt a szintet még nem értük el. Úgy tartják, hogy a matematikai tananyag fejl dési folyamata során egy átmeneti állapotot ért el a 3. és 4. szint között, de az egyértelm cél az 5. szint. Hiszen a fiúk és a lányok közötti harc egyiknek se válik javára (Kalb, 2000). Számos feminista teória van, különböz k és hasonlók egyaránt. Kaiser és Rogers egy hasznos vázat készített a matematikaoktatásban végbemen változások megértéséhez és a nemi egyenl ségi kutatás és a hozzá kapcsolódó fejlesztési programok kritikai felbecsüléséhez. A részben ismertetett négy egyenl ségi modell és az el bbiekben leírt szintek között nyilvánvaló a kapcsolat. 2.3 PROGRAMOK A VÁLTOZÁSÉRT A 2.1 részben a n k oktatásbeli hátrányát írtam le, a matematikai jelleg területeket kihangsúlyozva. Most arról szeretnék írni, hogy milyen kezdeményezések történtek annak érdekében, hogy a n ket jobban bevonják a matematika tanulásába. Els sorban az USA-ban folyó programok szerepelnek majd, mivel ott foglalkoztak legtöbbet ezzel a kérdéssel. Az információkat Leder, Forgasz és Solar (1996) munkájából merítettem. A leírás során az általuk használt forrásokra való hivatkozást hagytam meg.

20 Külföld 20. oldal A felzárkóztató programok rövid története Az USA-ban megjelen emberi jogi mozgalom felébresztette az érdekl dést a kisebbségek és a n k (hátrányos) helyzete iránt. Így az 1960-as években kutatások indultak a n k és a matematika témájában. A kutatásokat kezdeményezések követték, amelyek célja az volt, hogy behozza a hátrányt, amely a fels fokú matematikai jelleg képzési formáknál jelentkezik. Ezek a kezdeményezések el adásokkal, tájékoztató kiadványokkal igyekeztek felkelteni a k érdekl dését a matematika iránt, és elmagyarázni nekik, hogy mennyire fontos a kés bbi elhelyezkedésükhöz. Kezdetben a középiskolás és f iskolás lányoknak szóltak ezek a programok. Az 1980-as években azonban felismerték, hogy a lemaradás sokkal korábbi életkorban kezd dik, így az általános iskolásokkal is elkezdtek foglalkozni. Eleinte az államvezetés nemigen tör dött ezekkel a népszer sít programokkal. Ahogy azonban egyre fejlettebbé vált a gazdaság, egyre több magasan képzett szakemberre volt szükség. Így az 1980-as évekt l nemzeti érdekeltség üggyé vált a n k és a kisebbségek felzárkóztatása, tehát némi pénzt is biztosítottak a fejleszt programokra, és az ilyen programok hatékonyságát vizsgáló komoly elemzésekre. Persze, ekkor már az indíték nem az egyenl emberi jogok biztosítása volt, hanem az USA gazdasági vezet szerepének megtartása. Erre a nézetre jellemz a következ idézet: Ha a népesség továbbra is úgy fejl dik, ahogy várjuk, és ha a kisebbségekb l továbbra is aránytalanul kevesen vesznek részt a tudományokban, akkor egyre inkább veszélybe kerül az a szükséglet, hogy a képzett, tudományos értelemben írni-olvasni tudó munkaer kínálat találkozzon egy nagyon verseng gazdaság kihívásával. (Matthews, 1990, CRS-63. o.) Persze az, hogy pénzt szánnak a felzárkóztató programokra, hasznos, azonban az indíték milyensége befolyásolja az elért eredményeket is. Ahhoz, hogy a nemi egyenl ség területén érjünk el fejl dést, meg kell változtatni a (tudományos) tanulást és a

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Iskolánk neve: TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVŰ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM Mottója: Minden gyerek

Részletesebben

A Dózsa György Általános Iskola

A Dózsa György Általános Iskola A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

OM:200298 Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program

OM:200298 Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program OM:200298 Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program Miskolc, 2015. szeptember 09. Készítette: dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra igazgató 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

Dávidné B. Hidvégi Julianna Szász Henriett A Kapu Program

Dávidné B. Hidvégi Julianna Szász Henriett A Kapu Program Dávidné B. Hidvégi Julianna Szász Henriett A Kapu Program A Kapu Program kifejlesztője a Béthel Alapítvány amelynek jogelődje 1994-ben kezdte meg működését. Az Alapítvány fő célja a kezdetektől fogva a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

A Kolozsvár Utcai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

A Kolozsvár Utcai Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Kolozsvár Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja Seléyiné Stier Márta igazgató sk Budapest, 2013. március 28. Módosítva: 2015.09.04. függelékben összegezve Seléyiné Stier Márta igazgató sk Budapest,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam 3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások

Részletesebben

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2011. augusztus 17-én reggel 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015.

Pedagógiai Program 2015. Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

1sz. melléklet Nevelıtestületi klíma mérése

1sz. melléklet Nevelıtestületi klíma mérése MELLÉKLETEK 1sz. melléklet Nevelıtestületi klíma mérése 1. Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon. 2. A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák. 3. A tanulókhoz személytelen kapcsolatok

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról Igazgatói beszámoló a tatabányai Árpád Gimnázium 2007 2012 között végzett munkájáról 2012. május - június Ezt az igazgatói beszámolót a tatabányai Árpád Gimnázium nevelőtestülete 2012. június 6-ai értekezletén

Részletesebben

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013.

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/606-7250 Fax: 1/606-7249 e-mail: dfk@deak-koll.sulinet.hu

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TIMSS 2011. Tanári kérdőív Matematika. online. 8. évfolyam. Azonosító címke

TIMSS 2011. Tanári kérdőív Matematika. online. 8. évfolyam. Azonosító címke Azonosító címke TIMSS 2011 Tanári kérdőív Matematika online 8. évfolyam Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály 1054 Budapest, Báthory u. 10. IEA, 2011 Tanári kérdőív Az Önök iskolája

Részletesebben

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések

Részletesebben

MATEMATIKA. 5 8. évfolyam

MATEMATIKA. 5 8. évfolyam MATEMATIKA 5 8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok,

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

Molnár Katalin. Egy sikertörténet a rendészeti képzés területéről Országos Rendészeti Középiskolai Tanulmányi Verseny (I.

Molnár Katalin. Egy sikertörténet a rendészeti képzés területéről Országos Rendészeti Középiskolai Tanulmányi Verseny (I. Molnár Katalin Egy sikertörténet a rendészeti képzés területéről Országos Rendészeti Középiskolai Tanulmányi Verseny (I. kategória) Bevezető gondolatok Amikor 2009 januárjában felkérést kaptam az Országos

Részletesebben

Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK

Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1.oldal Küldetésnyilatkozat 2. oldal Óvodánk bemutatása... 3-4. oldal Gyermekkép, óvodakép 5-6. oldal Óvodánk irányítási és szervezeti felépítése 6-7.

Részletesebben

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 TARTALOM Bevezető 1. Az óvoda működését meghatározó és a szakmai dokumentumok 1.1. Az óvoda működését meghatározó jogszabályok 1.2. Szakmai dokumentumok

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése szka105_19 É N É S A V I L Á G Kontinensek, országok, emberek 1. A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15 Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...

Részletesebben

Pedagógiai Program Helyi tanterv

Pedagógiai Program Helyi tanterv Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o.

Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o. 1 Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék Bevezetés...2. o. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe...2-5.o. II. Pilis Nagyközség szociális feladat

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL

JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL Sződi Sándor (IFKA - Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. minőség szakértő) A jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az okos vállalatvezetők körében a benchmarkingnak, mivel a verseny

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2013. szeptember 1-jét l

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2013. szeptember 1-jét l PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2013. szeptember 1-jét l 2 TARTALOM 1. Az iskola nevelési programja 4. oldal 2. Helyi tanterv 46. oldal Tartalomjegyzék 3 Bevezet 4 Intézményvezet köszönt je 4 Az iskola öndefiníciója

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan?

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan? II. rész Miért, mit és hogyan I. fejezet Család A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? Miért? Mit? Hogyan? Az

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai

Részletesebben

A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012.

A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. 1 A IMIP véleményezése, elfogadása 1. Az IMIP-ot iskola diákönkormányzata megismerte, véleményezte, elfogadásra javasolja.

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

2003.05.06. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról A felszólalás szövege:

2003.05.06. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról A felszólalás szövege: . A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselıtársaim! Az életem elmúlt húsz évét valahol ennek a szakmának a gyakorlásával töltöttem

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6 HA JÓ a kezdet Pedagógiai program 2016 Készítette: a Pécsi Baptista Gyülekezet Szakmai Csoportja

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet 2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata

Részletesebben