ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés december 16-ai ülésére

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI./2010. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés december 16-ai ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciójának megalkotása Elıterjesztı: Popovics György, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Dr. Péntek Péter, megyei fıjegyzı

2 2 Tisztelt Megyei Közgyőlés! A megyei önkormányzat évi költségvetésének tervezése a költségvetési koncepcióval veszi kezdetét, amelyet az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény alapján december 15-éig kell a közgyőlés elé terjeszteni. Ennek megfelelıen a tervezet a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat, az önkormányzat évre várható bevételei, valamint az ismert kötelezettségvállalásai figyelembevételével készülhet. 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA Magyarországon közel 3200 önkormányzat van, s ez egyben az államháztartás legnagyobb alrendszere. A helyhatóságok évente csaknem 3500 milliárd forinttal amelynek harmada támogatás, a többi az állam által átengedett, illetve saját bevétel gazdálkodhatnak. Ez a központi költségvetés idei kiadási fıösszegének több mint a negyede. A települések nagyobb részén a lakosság száma az ezret sem éri el, és ezek szinte semmilyen saját bevétellel rendelkeznek. Így a helyhatóságok mozgástere rendkívül szők, hiszen az állami támogatások legfeljebb a kötelezı önkormányzati feladatokat képesek ellátni, azt is gyakran csak társulásban. A helyhatóságok a költségvetés folyamatos kurtítása után már idén is kevesebb állami támogatásra számíthattak. Az önkormányzatok költségvetési támogatása tavaly kb. 6 %-kal csökkent, így az államtól származó bevételek szőkülése az elmúlt két év alatt, már megközelíti a tíz, pénzromlással együtt a %-ot is. Az önkormányzatok alulfinanszírozása nem kormányfüggı: míg feladataik ellátására a költségek 85%-át megkapták az államtól, ma az 50%-ot sem, tehát az olló nyílik. Az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak, de az ellátásukhoz szükséges forrásokat nem, vagy csak részben biztosították. A rendelkezésre álló források a legtöbb helyen már több éve nem fedezik a tényleges kiadásokat. Az idei költségvetést is, eleve jelentıs hiánnyal fogadták el. A nagyobb intézményeket kórházakat, múzeumokat, színházakat fenntartó megyei önkormányzatok helyzete nem jobb az országos átlagnál. Adósságuk összességében jóval túllépte a százmilliárd forintot. Több önkormányzatot a mőködési és folyószámla hiteltartozáson túl, kötvénykibocsátásból eredı kötelezettség terhel, melyek törlesztési moratóriuma hamarosan lejár, s a visszafizetés forrása legtöbbször csak további, új hitel felvételével biztosítható. Az önkormányzatok adósságállományának rendezésére ma nincs megnyugtató megoldás. A kormány a tartozást várhatóan nem fogja, nem tudja kifizetni, tekintettel a nagyon szigorú jövı évi 3%-os GDP arányos hiánycélra. A további eladósodás, a vele együtt járó vagyoncsökkenés, illetve annak felélése nagy terhet ró az elkövetkezı generációkra. A nemzetközi hitelminısítı intézetek negatív ország adósosztályozása kedvezıtlenül hat a forint árfolyamára, a kamatok alakulására, a pénzáramra, nehezíti a vállalkozások hitelfelvételi lehetıségét. A lakossági, vállalkozói és önkormányzati szektor az árfolyamgyengülésbıl eredı tartozásállomány ellentételezésére felkészületlen, a visszafizetés problémáit tartósan görgetik maguk elıtt. Kedvezıtlenül hat, hogy a Magyarországon mőködı kereskedelmi bankok minısítésén is rontottak, elsısorban azon bankoknál, ahol a legnagyobbak a lakossági devizában kihelyezett hitelállományok. Ez pedig az egyébként is szők, visszafogott hitel kihelyezési hajlandóságot fogja vissza akkor, mikor a gazdaság növekedésének elmozdulásához, a munkahelyteremtéséhez a vállalkozói forrás éhség magas.

3 3 A KKV szektor beruházásait támogató új állami intézkedés (Széchenyi-kártya, kedvezményes társasági adókulcs stb.) hatása is 2011-tıl jelentkezik majd. A Kormány szándéka az, hogy a KKV szektor erısítése céljából az igénybe vehetı EU - források meghatározó részét is e területre csoportosítsa át. A kormány és MNB álláspontja eltérı a költségvetési tervben szereplı intézkedések hatásáról. Az MNB nem számszerősítette egyenlıre, a jövı évre általa várt infláció mértékét, melyet a kormány jelenleg 3,5 % - ban határozott meg. Az viszont tény, hogy az önkormányzatok érzékenysége fokozott az infláció tekintetében, az alap élelmiszerek és az energia áraknak az inflációit jelentısen meghaladó várható növekedése miatt. Az állam és a helyhatóságok közötti feladatmegosztás, illetve a finanszírozás elavult és tarthatatlan rendszerének átalakítása még várat magára. A 2011-es kormányzati költségvetés tervezetébıl néhány dolog elsı pillanatra kiderül: az egyik az, hogy a kötelezı önkormányzati feladatok - alapfokú oktatás, az iskolai étkeztetés, az idıskorúak ellátása ellátásához kapcsolódó normatív állami támogatások összege többnyire változatlan marad, miközben azok a tényleges kiadásoknak gyakran már a felét sem fedezik. A megyei önkormányzatok feladat- és hatásköri rendszerében nem történt változás az elızı évi elıírásokhoz képest. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, algoritmusa egyre bonyolultabbá vált. A döntés-elıkészítés egyre inkább szem elıl tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét. Így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból egyre több önkormányzat részesült, indokolttá vált ezért a két támogatási jogcím összevonása. Folytatódik a társulásban történı feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erısödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás. A Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló törvényjavaslatban kerültek meghatározásra azok a rendelkezések, támogatási normatívák és mértékek, amelyek alapját képezik a megyei önkormányzat évi költségvetését megalapozó koncepciónak. Normatíva A feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulások fajlagos értéke megegyezik az elızı évivel. Növekedett viszont a gyermekétkeztetés támogatása, az ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés egy fıre esı összege 3000 Ft -tal magasabb az elızı évinél. A támogatási rendszer egyszerősítése és áttekinthetıbbé tétele érdekében több területen csökken a normatív hozzájárulások száma: a szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere egyszerősödik, a közoktatás területén az alapfokú mővészetoktatáshoz, a kollégiumok mőködtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. a korábbiakban egyedi pályázati típusú igénylés helyett a jövıben normatív módon jutnak el egyes források az önkormányzatokhoz. Ilyenek: o az informatikai támogatás, o az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, o óvodáztatási támogatás stb.

4 4 A megyei önkormányzatok igazgatási, sport- és kulturális feladatainak ellátására adott hozzájárulás egységesen, továbbá lakosságszám szerint illeti meg az önkormányzatokat. E körbe tartozik a muzeális intézmények és levéltár, a nyilvános könyvtári ellátást és közmővelıdést szolgáló feladatok ellátása is. A gyámügyi igazgatási feladatok esetében nem a lakosságszámhoz, hanem a gyámság és gondnokság alatt állók száma után jár a jövıben a normatív támogatás. Az önkormányzati közoktatási feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások és támogatások összege lényegében azonos a évivel. Kiemelt változás a kötött támogatásokon belül, hogy a pedagógiai szakszolgálatok támogatása prioritást kap: fajlagos összege már január 1-jétıl 900 ezer forintról ezer forintra emelkedik. Az adótörvények változásának hatása a költségvetésre A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2009 évre bevallott, településenként kimutatott személyi jövedelem adó 32 %-a illeti meg. Ez alapján a megyei önkormányzatokat a megye január 01-jei lakosságszáma után 140 Ft/fı, a megyei fenntartású intézményben ellátottak után Ft/fı illeti meg. A személyi jövedelemadó esetében a évtıl valamennyi jövedelem (beleértve a ben elkülönülten adózó jövedelmeket is) tekintetében az alkalmazandó adó mértéke egységesen 16 %. A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások egy részének esetében módosulnak az adójogi szabályok. A keresetek után fizetendı járulék mértéke nem változik. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke Ft/fı marad. A tervezet szerint nem változik a köztisztviselıi illetményalap, illetve illetménypótlék alapja, 2011-ben Ft, a közalkalmazottaké Ft. Változatlan mértékő a pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítése is, számítási alapja Ft/fı/hónap. A fel nem használt elıirányzat kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható évtıl jelentısen átalakul a nem pénzbeli, illetıleg béren kívüli juttatások adózása. Egyes pénzbeli és nem pénzbeli béren kívüli juttatások esetén a kifizetınek a juttatás értéke 1,19-szerese után 16 %-os mértékő adót kell fizetni, és ezen juttatások járulékmentesek. Ennek minısül többek között az üdülési csekk, a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel is. Illeték bevétel tekintetében kedvezı változás, hogy a évi tény bevételekhez képest 4 %- os növekedés várható, mivel központi forrásból visszapótlásra kerül az egyenes-ági öröklés és ajándékozási illetékmentessé válása miatti jelenıs bevételkiesés. 2. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA évre a fı hangsúly a tervezési irányelv és a további racionalizáló intézkedés meghatározására kerül. A évi költségvetési tervezet kedvezı elemei alapjaiban nem könnyítik meg az önkormányzat költségvetési helyzetének javítását. Az állami normatívák szinten maradását, a kialakult és a jövıben tovább romló helyzetet átfogóan, megelızı szándékkal célszerő kezelni.

5 5 Természetesen számba vesszük a várható bevételeket, és a jelenleg ismert kötelezettségeket, ellátandó feladatokat BEVÉTELEK A. Állami bevételek Az önkormányzat gazdálkodási lehetıségeit jelentıs mértékben meghatározzák a központi forrásokból származó bevételek. Ez magában foglalja az alábbiakat: - az átengedett bevételek - személyi jövedelemadó, - illetékbevételek, - az önkormányzatok költségvetési támogatása - normatív hozzájárulások, - normatív kötött felhasználású támogatások, - központosított elıirányzatok A központi bevételeken túli bevételek: - bérleti díjak - hozam és kamatbevételek - egyéb bevételek Átengedett bevételek A megyei önkormányzatot megilletı személyi jövedelemadó mértéke E Ft összegben várható 2011-ben, mely 8 % -kal több a évinél, de kevesebb, mint fele a évi SZJA juttatásnak. Az átengedett bevételek másik jelentıs tétele az illetékbevétel, amely vonatkozásában a szabályozás a évi tényhez viszonyítva 4 % -kal magasabb. Az illeték törvény szabály változása miatt központi forrásból visszapótlásra kerül az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé válása miatt jelentkezı bevétel kiesés. Év Eredeti elıirányzat (E Ft) ( E Ft) Teljesítés összege (E Ft) Változás % *2011 évi adat tartalmazza a 4 % kompenzációt

6 6 Egyéb bevételek Az önkormányzat sajátos mőködési bevételeinek alakulásánál fentieken túlmenıen számolni kell a következı tényezıkkel: a bérleti díjbevétel, ha növekvı tendenciát mutat is az elmúlt évekhez viszonyítva, mértéke nem számottevı a bevételi struktúrán belül a hozam és kamatbevételek szinten tartása, illetve növekedési lehetıségei összefüggésben állnak a kötvény felhasználással, illetve az elfogadható kockázat vállalás melletti, magasabb hozamot biztosító befektetési lehetıségek kihasználhatóságával, az irányadó kamatok alakulásával az intézményi mőködési bevételek korlátozott növelési lehetıségeiben rejlı tartalékok kihasználhatóságával. Földhaszonbérletbıl 16,8 M Ft bevétellel kalkulálhatunk 2011-ben. Az önkormányzat sajátos mőködési bevételeinek 10 % körüli csökkenésével kalkulálunk. Önkormányzatot megilletı költségvetési támogatás A normatív alapú támogatások fajlagos összegei csak a költségvetési törvény elfogadása után válnak biztonsággal tervezhetıvé. A jelenlegi változat szerint a megyei önkormányzatot érintı, normatíván alapuló költségvetési támogatás az alábbiak szerint alakul: Támogatás 2009 évi eredeti elıirányzat 2010 évi eredeti elıirányzat 2011 évi tervezett elıirányzat (E Ft) Változás % lakosság számhoz kötött % feladatmutatóhoz kötött % normatív állami hozzájárulás összesen % központosított elıirányzat normatív kötött felhasználású % költségvetés támogatás összesen % B. Mőködési célú és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékő bevételek A mőködési célra átvett pénzeszközök és támogatásértékő bevételek mértéke terveink szerint 9,3 M Ft-os összegben kerülhet meghatározásra. A mőködési célú pénzmaradvány mértékére csak az éves zárás során kapunk választ, de azzal kell kalkulálni, hogy a évi felhasználást követıen e bevételi forrással nem tudunk számolni.

7 7 Egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozása A Szent Borbála Kórház feladatainak ellátásához szükséges mőködési célú forrást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül az intézménnyel kötött finanszírozási megállapodás alapján biztosítja. Ez az intézménynél, mint támogatás értékő mőködési bevétel jelenik meg. Egyéb mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök Jellegükbıl következıen a költségvetés legnehezebben tervezhetı tételei. Ide tartoznak az uniós és egyéb pályázati források, a Munkaügyi Központtal történt megállapodás alapján foglalkoztatott tartós munkanélküliek után folyósított hozzájárulás, valamint a szakképzési támogatás. Ez utóbbi esetében 2009-ben változást hozott a Területi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) megalakulása, így a szakképzési hozzájárulások már nem közvetlenül az intézmények számláira érkeznek, hanem a TISZK részére. A beérkezı támogatások felhasználásáról (mérték, cél) a TISZK jogosult és köteles dönteni. Bevételt csak a TISZK döntés után, év közben tudunk megjeleníteni. Az önkormányzati hivatal esetében a várható hozzájárulások, támogatások: Tatabánya Megyei Jogú Várostól o József Attila Könyvtár támogatására ( E Ft) o valamint a gyermekvédelmi ellátásban részesülı tatabányai gyermekek utáni költség hozzájárulás ( ennek összegét bírósági ítélet fogja meghatározni ) Megyei Területfejlesztési Tanácstól a munkaszervezeti mőködtetési kiadások megtérítése (4.000 E Ft); Kisebbségi önkormányzatok támogatás ( E Ft) Intézményi saját mőködési bevételek Az intézményi saját mőködési bevételek vonatkozásában nem számíthatunk jelentıs növekedésre. A térítési, ellátási díjak esetében a bevétel várható alakulását a Közgyőlés által késıbb elfogadásra kerülı díjrendeletek határozzák meg. A fizetési képesség romlott ezen a területen. Jelen stádiumban az intézmények által becsült adat ismert, ami csak indokolt esetben lehet alacsonyabb a évi várható teljesítésnél, de kiemelten kell törekedni a növelésre, de minimum a szinten tartására. Összességében a mőködési célú saját bevételek várhatóan az elızı évhez viszonyítva közel 30 % -kal csökkennek, melynek mértéke közel 500 millió forint C. Felhalmozási és tıkejellegő bevételek Tárgyi eszközök értékesítése A tárgyi eszközök értékesítésébıl származó tényleges bevétel sokat segítene az önkormányzat finanszírozási gondjainak az enyhítésén. Több hasznosítási célon kívüli ingatlan van az önkormányzat tulajdonában, azonban a korábbi eredménytelen értékesítési kísérletek és a stagnáló ingatlanpiac miatt reális és pontos bevételtervezés nagyon nehéz ben egy kiemelt tételő ingatlan ( balatoni üdülı ) értékesítés volt. A jelenleg e körbe tartozó ingatlanok nagy alapterülető, nem korszerő felépítményekkel reálisan, a legjobb esetben is csak telekáron találhatnak új gazdára:

8 8 Szent Borbála Kórház 01 telephely Büki Üdülı Baj - Szılıhegy polgári védelmi telephely ÁNTSZ irodaház Tata, Diófa u. kollégium, középiskola Javaslom az ilyen jogcímen tervezett bevételt kiadási oldalon céltartalékba helyezni, és csak a tényleges teljesítésnek megfelelıen felhasználni. Sikeres értékesítés esetén az ingatlan értékesítés bevételét várhatóan kénytelenek leszünk mőködési célokra fordítani. Támogatás értékő bevételek A 2009-ben megkezdett, 2010-ben átadott és lezárt beruházásokhoz kapcsolódó támogatás értékő bevételek ( uniós támogatások ) realizálása I. félévében várható, ennek mértéke összességében a beadott kérelmek alapján hiánypótlás nélküli elfogadás esetén 162 M Ft. Hitelfelvételek Eredeti elképzelésünk szerint a évi költségvetés készítésének egyik alapelveként fogalmaztuk meg, hogy a mőködési és felhalmozási mérleg hiányt ne, vagy csak minimális mértékben tartalmazzon, azaz folyószámla hitelen, valamint likvid hitelen kívül egyéb hitelfelvételre ne kerüljön sor. A jóváhagyott 800 M Ft folyószámla hitelen kívül további hitel felvételére vonatkozó szerzıdéskötésre nem került sor. A tények ismeretében azonban ma már elmondható, hogy a években likviditási hitelbıl finanszírozott beruházások, felújítások fedezetét utólag, majd folyamatában le kellett hívni kötvénybıl, mert az önkormányzat likviditása kiapadt. A folyószámlahitel kihasználtsága év elejétıl emelkedı trendet mutatott, s szeptember végére a keret tetejét is elérte, s októbertıl munkabérhitelt is igénybe kellett venni, melyet a befolyt illetékbevételekbıl törlesztettünk eddig vissza. Jelenleg a folyószámla hitelkeret 400 M Ft-os emelésének, illetve a jövı évet érintı áthúzódó beruházások támogatás megelılegezésére fordítható 150 M Ft összegő, likvid hitelkeretnek az elıkészítése folyik. A normatíva és illetékbevételek szinten maradása, s a saját bevételek realizálásának relatíve alacsony valószínősége miatt elengedhetetlennek látszik további külsı forrás felvétele, azonban az eladósodás növekedésének kockázata a vagyon megırzésére is felhívja a figyelmet. Minden lehetıséget figyelembe véve elsı körben a belsı megtakarítások, költség-csökkentések feltárásával kell forrásokat felszabadítani, s csak végsı esetben szabad további mőködési hitelfelvételével pótolni a feladatok ellátásához szükséges fedezetet. A külsı források ára a piaci kockázatnövekedés miatt drágul, mely tovább rontja költség oldali gondjainkat. A jelenleg tervezett felhalmozási célú saját bevétellel együtt az önkormányzat saját bevételeinek mértéke 2,9 Mrd Ft. A várható összes bevétel (sajátos mőködési bevételek + mőködési célra átvett pénzeszközök és támogatásértékő bevételek + felhalmozási bevételek + költségvetési támogatás, mőködési hitelek felvétele nélkül kalkulálva) 4,8 Mrd Ft.

9 KIADÁSOK A Hivatal vezetése és a Közgyőlés a években is több olyan racionalizáló intézkedésrıl döntött, melynek eredménye a évi költségvetésre is kihatással lesz. Ugyanakkor ez a folyamat nem állhat meg, hiszen a következı év a gazdálkodásra ható külsı hatások miatt jóval nehezebbnek ígérkezik az eddigieknél. A megyei önkormányzat kötelezı feladatait saját fenntartású intézményeken, valamint társulásokon, vagy közvetlenül az önkormányzati hivatalon - keresztül látja el a következı években is. Intézmények A megyei önkormányzat fı feladata a kialakult intézményi rendszer mőködtetésének biztosítása. Ez az évek során folyamatosan csökkenı költségvetési finanszírozás mellett egyre nehezebb feladatot jelentett és jelent. A biztonságos mőködést és kiegyensúlyozott gazdálkodást csak szigorú takarékossági intézkedésekkel és az intézményvezetık takarékos szemlélető, a fenntartó által elrendelt gazdálkodásával lehet biztosítani. Az önkormányzat intézményeinek száma 2010-ben a Rubik Ernı Kollégium mőködésének megkezdésével nıtt, számuk 18 a kórházzal együtt. Jelentıs megtakarítást eredményezett az idei évben, hogy a évi költségvetésben már nem szerepel a Nyergesújfalu városnak átadott Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Esztergom városnak átadott Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola. Ugyanakkor a likviditási problémák miatt egyre nagyobb gondot okoz a még fennálló társulási és intézmény átadásokból eredı kötelezettség idıre való teljesítése. A Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon nevelıszülıi hálózatát és lakóotthonait években átadtuk a Váci, majd Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában mőködı NÁZÁRET Szociális Szolgáltatónak. Az egyház a feladat ellátására a normatív állami hozzájárulás mellett kiegészítı normatívát kap, és az e feletti tényleges kiadásait finanszírozza csak a megyei önkormányzat, ez utóbbi finanszírozás forrása ma a folyószámlahitel. Társulások A megyei önkormányzat évben új társulási megállapodásokat nem kötött a megyei települési önkormányzatokkal. Legfıbb tétel a Szeged Csanád Egyházmegyének tervezett E Ft támogatás átadás, a Tatai többcélú kistérségi társulásnak E Ft, és Benedek Elek Szakiskolának évi E Ft megállapodás szerinti támogatás. Önkormányzati Hivatal kezelésében lévı egyéb belsı pénzeszközök Az önkormányzat kötelezettségei közül elsıként kell megemlíteni az adósságszolgálatot, melynek fedezetét minden más kiadást megelızıen biztosítani kell. A felvett hitelek és egyéb adósságok (lízing, kölcsön, kötvény) várható tıketörlesztését és kamatfizetési kötelezettségeit foglalja magába. A globális, ezen belül az európai zónában kialakult pénzügyi problémák, valamint a hazai magán-nyugdíjpénztári számlák leürítése miatti hangulat nem kedvez az ország befektetıi környezetére, s ez negatívan hat az árfolyamra és jegybanki alapkamatra is. A felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások) esetében elsısorban a korábban megkezdett, illetve már kötelezettséggel vállalt feladatok valósuljanak meg. Tekintettel a

10 10 szőkös pénzügyi lehetıségekre a még elvégzendı munkákat, tervezett beruházásokat rangsoroltuk, s csak azokat állítjuk be a költségvetésbe, ami elkerülhetetlen. A felhalmozási mérleg egyensúlyát feltétlenül biztosítani kell, akár a kötvény terhére, de maximum annak fel nem használt részéig ben felhalmozási célú kifizetések csak felhalmozási célú bevételek terhére eszközölhetık. Felújításokra 120 M Ft elıirányzatot tervezünk állítani, beruházások önerejének biztosítására 469 M Ft-ot, mely kötvény terhére kerül lehívásra. Ezen belül kiemelt tétel: Szent Borbála Kórház manuális pavilon energetikai korszerősítése KEOP-5.3.0/B E Ft Szent Borbála Kórház TIOP új belgyógyászati tömb kialakítása E Ft Szent Borbála Kórház TIOP /C/10/1 koraszülött és újszülött sürgısségi ellátás mőszerfejlesztése E Ft Intézményi kazánházak rekonstrukciója E Ft Hivatali informatikai rendszerek fejlesztése, mőködtetése összesen E Ft Az intézmények vonatkozásában az általános tervezési metodika, hogy a normatív állami támogatáson felül az önkormányzat csak annyi támogatást tud biztosítani, ami a várható mőködési bevételek és elengedhetetlenül szükséges kiadások egyenlegeként jelentkezik, tekintettel arra, hogy a mőködési hitel felvételt a reális lehetıségeink határain belül - szeretnénk elkerülni. Ennek az összegnek az intézmények közötti felosztása elsı lépésben a normatív állami támogatásra jogosultság arányában történne, és ezt követıen kerülne sor a kötelezı feladatok finanszírozási igényéhez igazodó finomításokra. Az intézmények által a koncepciókészítéshez beadott, elızetes bevételi-kiadási elıirányzat tervek alapján felül kell vizsgálni a további bevétel növelési lehetıségeket, de ennél nagyobb mértékben a kiadási oldalt. Belsı szerkezeti, mély változtatások nélkül a kiadási oldal nem lesz csökkenthetı. A dologi kiadások között még fellelhetı tartalékokat, a meglévı szolgáltató, szállítói szerzıdések felülvizsgálatával, akár felmondásával, újra tárgyalásával kell elérni. Újra kell gondolni, az oktatási intézményekben a tantárgy felosztást, az indított osztályok szükségességét, figyelembe véve a kötelezı feladatokból származó feladatok ellátását. Meg kell vizsgálni mindkét fı ágazatban a további intézmény összevonások lehetıségét is, alátámasztva azt gazdasági számításokkal, az oktatási és szociális ágazatban egyaránt. A gazdasági szervezeti egységek hatékonyságának értékeléséhez 1 éven túli idıszak áll már rendelkezésre, értékelni kell ennek eredményét, annak függvényében döntést hozni azok leghatékonyabb és eredményesebb mőködtetésérıl. A Hivatal kezelésében lévı pénzeszközök terhére történı kötelezettségvállalások várható alakulása: Adósságszolgálat A növekvı hitelkeret kihasználás miatt, a kötvény kamat árfolyam alakulásához való igazodása miatt ezen elıirányzat pontos nevesítése nem lehetséges, de tény, hogy közel az elızı évi szinten kell vele kalkulálni. Hitel tıke visszafizetés címén évi 156,6 M Ft fizetési kötelezettségünk áll fenn, mely kifizetési kötelezettség ma szintén csak belsı megtakarításból, vagy hitelbıl lehetséges. A kötelezıen ellátandó feladatokon belül az önkormányzati igazgatás elıirányzatán belül közel 100 M Ft-tal csökkentett elıirányzattal számolunk. 50 %-kal tervezzük csökkenteni az egyéb dologi kiadásokat. A Megye gazdaságáért díjra a 2010 évivel azonos mértékő 500 E Ft

11 11 elıirányzatot javasoljuk, kisebbségek napjára és gyermek karácsonyra 900 E Ft-ot állítottunk be. A kisebbségi önkormányzatok kiadási elıirányzatát a költségvetési törvény elıírása szerint állítjuk be. A vagyonbiztosítási szerzıdések felülvizsgálatával és a biztosítók versenyeztetésével e költségeket a harmadára kívánjuk leszorítani. Az intézmények világításkorszerősítésére 2015-ig még fennálló kötelezettségekhez kötıdı szerzıdés újratárgyalását kezdeményezzük, hogy az éves kifizetési terheink (27 M Ft) csökkenjenek, s megvizsgáljuk ennek fedezetét kötvénybıl kiváltani. Az intézmények energia rendszerének üzemeltetésére és a gázárakra jövı évben a törvény szerinti kötelezı versenyeztetéssel remélünk jobb szolgáltatási árakat elérni. A dologi kiadások egyik fı tétele az évi 264 M Ft nagyságrendő, az intézményi energiarendszerek üzemeltetésére, gázárakra fordított kiadás. Egyúttal felülvizsgáljuk az intézményeink mőködéséhez lekötött kapacitásokat, azok kihasználását, melyben jelentıs tartalékokat remélünk. A mőszaki feladatok körében 11 M Ft elıirányzatot javaslunk az elmaradt és aktuális szabványossági felülvizsgálatok helyreállítására (érintésvédelem, tőzvédelem, munkavédelem, stb.). A Védelmi Bizottság kiadásaira az önkormányzati törvény szerinti mértéknek megfelelıen E Ft elıirányzatot adunk, megemeljük a Vis maior tartalékot E Ft-ra, ugyanakkor csökkentjük a sport keretet. Általános tartalékként E Ft elıirányzatot tervezünk. Az önként vállalt feladatok köréhez 50 % -kal kevesebb elıirányzatot javasolunk 2011-ben. Ezen belül megmarad a Bursa Hungarica ösztöndíj évi E Ft kerete. A 3,3 Mrd Ft elızetesen leadott intézményi finanszírozási igény, s a hivatali összes kiadás figyelembevételével 6,2 Mrd Ft lesz szükséges a kiadások fedezéséhez. A bevételi és kiadási elıirányzat közötti különbség nagy mértékő csökkentéséhez, a fizetıképesség megırzéséhez szükséges a meghatározott irányelvek szerinti tervezés, döntés, cselekvés. Összefoglalva: A megyei önkormányzat költségvetési irányelveinek megalkotását a helyben képzıdı bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A költségvetési irányelvek összeállítása elıtt a fıjegyzı áttekinti az önállóan mőködı és önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetési irányelveket, amelyet a közgyőlés elnöke terjeszt a közgyőlés elé. Fenti feladatainknak megfelelıen elkészítettük a évi költségvetés tervezési irányelveit, a következık szerint: A számított hiány nagyságának mértéke a költségvetés végleges összeállításáig olyan vizsgálatok és intézkedések megtételét igénylik, amelyek a források és kiadások nagyarányú egyensúlytalanságát enyhítik. 1. Biztosítani kell az önkormányzat likviditásának fenntartását, az adósságszolgálati kötelezettségek határidıben történı teljesítését.

12 12 2. Az intézmények és a hivatal mőködéséhez, a kötelezı alapfeladatok megfelelı színvonalú ellátásához biztosítani kell a szükséges forrásokat, ugyanakkor a nem kötelezı feladatokra fordítandó kiadásokat minimális szintre kell csökkenteni. 3. A társult intézmények költségvetése csak a megyei önkormányzat intézményei költségvetésének tervezése során alkalmazott elvek szerint fogadható el. 4. Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatottak számára tervezni kell a jogszabály által kötelezıen meghatározott juttatásokat, erre céltartalékot kell képezni. A teljesítmény fokozását, a többletteljesítmények elismerését a kötelezıen tervezendı kereset-kiegészítés terhére lehet biztosítani, erre is céltartalékot kell képezni. 5. A dologi kiadásokat az elégséges szinten szabad tervezni. Az intézmények vezetıivel szemben támasztott követelmény a takarékos gazdálkodás és a megfelelı színvonalú feladatellátás összehangolt, egyidejő minimálisan a már elért színvonalon történı - biztosítása. 6. A folyamatban lévı felújítások és beruházások önrészét kötvény felhasználással kell biztosítani. A közgyőlés döntésének, illetve a szerzıdéseknek megfelelı ütemben folytatni kell, illetve be kell fejezni a folyamatban lévı beruházásokat. Új beruházások indítása csak minimális önrész biztosítása mellett tervezhetı, azonban 2011-ben elsısorban a meglévık biztonságos befejezésére és lezárására kell koncentrálni. 7. Tartalékot kell képezni az elıre nem látható káresemények következményeinek elhárítására, illetve az elıre nem látható kiadásokra. 8. Többletkiadással járó feladat csak többletforrás egyidejő biztosításával lehetséges. Az év közben jelentkezı, nem cél jellegő többletbevételeket elsıdlegesen a további kiadáscsökkenést eredményezı szervezési intézkedések és felhalmozási kiadások finanszírozására, illetve a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani. 9. A forgalomképes ingatlanok körének bıvítése, a költségek mérséklésének érdekében törekedni kell az intézményi telephelyek racionalizálására. Hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek fokozására, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a saját bevételek növelésére a fejlesztések érdekében. 10. A várható bevételeken túl kiadás csak rendkívül indokolt esetekben tervezhetı. A felhalmozási mérlegnek hitelfelvétel nélkül kell egyensúlyban lennie. 11. Meg kell vizsgálni a kötvényforrás biztonságos, de magasabb kamatot, hozamot biztosító felhasználási lehetıségét, szükség esetén ki kell dolgozni és a Közgyőlés által jóváhagyatni ennek szabályozását. 12. Törekedni kell a megyei önkormányzat önként vállalt feladatainak csökkentésére. 13. Valamennyi intézmény vonatkozásában tovább kell vizsgálni az intézménymőködtetés átszervezésével elérhetı megtakarítások lehetıségét, az intézmények szakmai feladatainak áttekintése alapján a megkezdett racionalizálást. A feladatstruktúrát vizsgálva tovább kell szőkíteni az önkormányzat kötelezı feladat ellátási körébe nem tartozó tevékenységeket. 14. A közgyőlés fenntartja az intézményhálózat egészére vonatkozó létszámfelvételi korlátozását. A megüresedett, illetve megüresedı álláshelyek betöltésének különlegesen indokolt esetben történı engedélyezésére a közgyőlés elnöke jogosult. 15. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeken felül többletfeladat (új képzési forma, évfolyam) vállalására a mőködési kiadások pontos, részletes számbavétele és a szükséges források rendelkezésre állása esetén kerüljön sor. A feladatvállalásra kizárólag a közgyőlés adhat engedélyt.

13 Fokozott figyelmet kell fordítani minden intézmény esetében az adósságkezelési eljárás kezdeményezésére alkalmas tartozásállomány kialakulásának megakadályozására és a késedelmes fizetés miatti kamatfizetési kötelezettség csökkentésére. 17. Felül kell vizsgálni a megkötött és folyamatos teljesítéső szolgáltatási, beszállítói szerzıdéseket, s versenyeztetni kell az új és kedvezıbb árak eléréséért. 18. Fokozott figyelmet kell fordítani külsı források - a pályázati úton elnyerhetı források, támogatások önrész nélküli bevonására az intézményeknél és az önkormányzat hivatalában egyaránt. 19. A jogszabályi változásokból eredı negatív hatásokat folyamatosan vizsgálni kell, minden jogszabály adta forráslehetıséget ki kell aknázni. A jogszabály által biztosított kiegészítı normatívák igénybevételét vizsgálni kell az intézményeknek, ha annak igénybevétele többletköltség nélkül megtehetı. 20. Elsıdleges cél, hogy a felhalmozási kiadások között az elızı években már megkezdett, valamint a kár- és balesetveszély elhárítását szolgáló fejlesztések, felújítások, rekonstrukciók valósuljanak csak meg. Újabb beruházások megkezdésére csak a teljes pénzügyi fedezet megléte esetén kerüljön sor. 21. Mind a mőködési, mind a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatosan érvényesíteni kell a közbeszerzési törvény elıírásait, elınyben kell részesíteni a racionális, takarékos megoldásokat évben is törekedni kell a gazdálkodás hatékonyságának fokozására annak érdekében, hogy a feladatok finanszírozásának fedezete rendelkezésre álljon, s hitel felvételére csak minden más lehetséges forrás kimerítését követıen kerüljön sor. Tisztelt Közgyőlés! Kérem a megyei önkormányzat évi költségvetési koncepció megvitatását és elfogadását. Tatabánya, december 8. Popovics György

14 14 A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Határozati javaslat A megyei önkormányzat évi költségvetési koncepcióját ( tervezési irányelveit ) az alábbiak szerint határozza meg: 1. Biztosítani kell az önkormányzat likviditásának fenntartását, az adósságszolgálati kötelezettségek határidıben történı teljesítését. 2. Az intézmények és a hivatal mőködéséhez, a kötelezı alapfeladatok megfelelı színvonalú ellátásához biztosítani kell a szükséges forrásokat, ugyanakkor a nem kötelezı feladatokra fordítandó kiadásokat minimális szintre kell csökkenteni. 3. A társult intézmények költségvetése csak a megyei önkormányzat intézményei költségvetésének tervezése során alkalmazott elvek szerint fogadható el. 4. Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatottak számára tervezni kell a jogszabály által kötelezıen meghatározott juttatásokat, erre céltartalékot kell képezni. A teljesítmény fokozását, a többletteljesítmények elismerését a kötelezıen tervezendı kereset-kiegészítés terhére lehet biztosítani, erre is céltartalékot kell képezni. 5. A dologi kiadásokat az elégséges szinten szabad tervezni. Az intézmények vezetıivel szemben támasztott követelmény a takarékos gazdálkodás és a megfelelı színvonalú feladatellátás összehangolt, egyidejő minimálisan a már elért színvonalon történı - biztosítása. 6. A folyamatban lévı felújítások és beruházások önrészét kötvény felhasználással kell biztosítani. A közgyőlés döntésének, illetve a szerzıdéseknek megfelelı ütemben folytatni kell, illetve be kell fejezni a folyamatban lévı beruházásokat. Új beruházások indítása csak minimális önrész biztosítása mellett tervezhetı, azonban 2011-ben elsısorban a meglévık biztonságos befejezésére és lezárására kell koncentrálni. 7. Tartalékot kell képezni az elıre nem látható káresemények következményeinek elhárítására, illetve az elıre nem látható kiadásokra. 8. Többletkiadással járó feladat csak többletforrás egyidejő biztosításával lehetséges. Az év közben jelentkezı, nem cél jellegő többletbevételeket elsıdlegesen a további kiadáscsökkenést eredményezı szervezési intézkedések és felhalmozási kiadások finanszírozására, illetve a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani. 9. A forgalomképes ingatlanok körének bıvítése, a költségek mérséklésének érdekében törekedni kell az intézményi telephelyek racionalizálására. Hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek fokozására, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a saját bevételek növelésére a fejlesztések érdekében. 10. A várható bevételeken túl kiadás csak rendkívül indokolt esetekben tervezhetı. A felhalmozási mérlegnek hitelfelvétel nélkül kell egyensúlyban lennie. 11. Meg kell vizsgálni a kötvényforrás biztonságos, de magasabb kamatot, hozamot biztosító felhasználási lehetıségét, szükség esetén ki kell dolgozni és a Közgyőlés által jóváhagyatni ennek szabályozását. 12. Törekedni kell a megyei önkormányzat önként vállalt feladatainak csökkentésére. 13. Valamennyi intézmény vonatkozásában tovább kell vizsgálni az intézménymőködtetés átszervezésével elérhetı megtakarítások lehetıségét, az intézmények szakmai feladatainak áttekintése alapján a megkezdett racionalizálást. A feladatstruktúrát vizsgálva tovább kell szőkíteni az önkormányzat kötelezı feladat ellátási körébe nem tartozó tevékenységeket.

15 A közgyőlés fenntartja az intézményhálózat egészére vonatkozó létszámfelvételi korlátozását. A megüresedett, illetve megüresedı álláshelyek betöltésének különlegesen indokolt esetben történı engedélyezésére a közgyőlés elnöke jogosult. 15. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeken felül többletfeladat (új képzési forma, évfolyam) vállalására a mőködési kiadások pontos, részletes számbavétele és a szükséges források rendelkezésre állása esetén kerüljön sor. A feladatvállalásra kizárólag a közgyőlés adhat engedélyt. 16. Fokozott figyelmet kell fordítani minden intézmény esetében az adósságkezelési eljárás kezdeményezésére alkalmas tartozásállomány kialakulásának megakadályozására és a késedelmes fizetés miatti kamatfizetési kötelezettség csökkentésére. 17. Felül kell vizsgálni a megkötött és folyamatos teljesítéső szolgáltatási, beszállítói szerzıdéseket, s versenyeztetni kell az új és kedvezıbb árak eléréséért. 18. Fokozott figyelmet kell fordítani külsı források - a pályázati úton elnyerhetı források, támogatások önrész nélküli bevonására az intézményeknél és az önkormányzat hivatalában egyaránt. 19. A jogszabályi változásokból eredı negatív hatásokat folyamatosan vizsgálni kell, minden jogszabály adta forráslehetıséget ki kell aknázni. A jogszabály által biztosított kiegészítı normatívák igénybevételét vizsgálni kell az intézményeknek, ha annak igénybevétele többletköltség nélkül megtehetı. 20. Elsıdleges cél, hogy a felhalmozási kiadások között az elızı években már megkezdett, valamint a kár- és balesetveszély elhárítását szolgáló fejlesztések, felújítások, rekonstrukciók valósuljanak csak meg. Újabb beruházások megkezdésére csak a teljes pénzügyi fedezet megléte esetén kerüljön sor. 21. Mind a mőködési, mind a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatosan érvényesíteni kell a közbeszerzési törvény elıírásait, elınyben kell részesíteni a racionális, takarékos megoldásokat évben is törekedni kell a gazdálkodás hatékonyságának fokozására annak érdekében, hogy a feladatok finanszírozásának fedezete rendelkezésre álljon, s hitel felvételére csak minden más lehetséges forrás kimerítését követıen kerüljön sor. Határidı: Felelıs: azonnal, illetve folyamatos Popovics György, a megyei közgyőlés elnöke, és dr Péntek Péter megyei fıjegyzı