Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének hibái
|
|
- Dávid Ágoston Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének hibái Hsieh Te-Yung Ipari Technológiai Kutatóintézet, Zöldenergia és Környezeti Kutatólaboratórium Összefoglalás A tanulmány célja az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (European Emissions Trading Scheme, EU ETS) 8 éves működése során összegyűlt adatok alapján elemezni a rendszer tervezési és a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémáit. Először az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét, a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsolódó mechanizmusait és a globális kibocsátáskereskedelmi piac általános helyzetét elemzi, majd bemutatja az EU ETS kereskedelmi céljait, a végrehajtási időszakokat és az egyes időszakok szabályozását, végül rámutat az EU ETS lehetséges tervezési problémáira, az összkibocsátás korlátozásának, a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) és az Együttes Végrehajtás (JI) átválthatóságának és a kibocsátási egységek díjmentes kiosztásának problémáira. 1. Bevezetés A Kiotói Jegyzőkönyv (Kyoto Protocol) 2005-ben lépett hatályba, jelezve, hogy a világ a klímaváltozás elleni küzdelemben új korszakba lépett. Az USA kivételével az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének I. mellékletében szereplő 37 ország kötelezettséget vállalt a kibocsátása csökkentésére a közötti időszakban. A Kiotói Jegyzőkönyv szabályozása szerint a Kiotói Mechanizmusokkal (a 2.2 részben kifejtve) összefüggésben létesíthető kibocsátáskereskedelmi mechanizmus mára mintha a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés legfőbb eszközévé vált volna. A globális kibocsátáskereskedelmi piac volumene meglepő növekedést mutat, a 2005-ös 10,8 milliárd USD-ról 2008-ig 125,9 milliárd USD-ra emelkedett. A jelenlegi kibocsátáskereskedelmi piacok közül az EU, Nagy-Britannia, Ausztrália, az USA és Japán piacai jelentősek, ezek közül az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (European Emissions Trading Scheme, röviden EU ETS) a világ legnagyobb kibocsátáskereskedelmi piaca. Mivel a történelemben nincs sok erre vonatkozó gyakorlati tapasztalat, az EU ETS-t az eddigi legnagyobb nemzetközi környezetvédelmi politikai kísérletnek is nevezhetnénk. Az EU ETS 2005-ös bevezetése óta 8 év gyakorlati tapasztalatot halmozott fel, az ezzel összefüggő adatok és jelenségek elemzése megmutatja a rendszer bizonyos hiányosságait. A tanulmány a rendelkezésre álló adatok alapján elemzi az EU ETS potenciális problémáit. 1
2 2. A kibocsátáskereskedelmi rendszer eredete (1) A kibocsátáskereskedelem elmélete A kibocsátáskereskedelem (Emissions Trading) egy piacorientált környezetpolitikai eszköz, az elve a Coase-tételen (Coase Theorem) alapszik. Coase tétele szerint a tulajdonjogilag nem meghatározott közös erőforrások (mint a levegő, atmoszféra) tulajdonjogának lehatárolásán és szabad kereskedelmén keresztül megoldható az üvegházhatású gázok kibocsátásának problémája, de ennek előfeltétele, hogy a kibocsátáskereskedelmet az összkibocsátás korlátozása alatt hozzák létre. Ez az úgynevezett összkibocsátás korlátozás és kibocsátáskereskedelem (Cap and Trade). Az alábbiakban a szén-dioxid példáján keresztül mutatjuk be a kibocsátáskereskedelem működési modelljét: Tegyük fel, hogy egy gazdaságban csak A és B gyártók vannak, és a hatóságok a szén-dioxid összkibocsátásának korlátozását és kibocsátáskereskedelmi mechanizmusát alkalmazzák a kibocsátás-csökkentés ösztönzésére. Ha a gyártók kibocsátáscsökkentésének határköltsége eltérő, például A gyártó kibocsátás-csökkentésének határköltsége alacsonyabb, B gyártó kibocsátás-csökkentésének határköltsége magasabb, akkor A gyártó a rá eső kvótát meghaladó csökkentést tud elérni, és a fel nem használt kvótáit eladhatja a magasabb csökkentési határköltségű B gyártónak. B gyártó számára a kvóták beszerzésének költsége kisebb, mint a saját kibocsátásának csökkentéséhez szükséges határköltség. A gazdaságban az összkibocsátás korlátozása mellett B gyártó kibocsátáscsökkentési költséget takarít meg, A gyártó pedig a kibocsátás kvótán felüli csökkentésével haszonra tesz szert, így jön létre a kibocsátás adásvételének lehetősége. A kibocsátáskereskedelem folyamatát az 1. ábra mutatja. (2) A Kiotói Mechanizmusok 1. ábra. A kibocsátáskereskedelem folyamata Az üvegházhatású gázok kibocsátási céljához szükséges költség csökkentése érdekében a Kiotói Jegyzőkönyv rögzít négy rugalmassági mechanizmust, a Kibocsátáskereskedelmet, az Együttes Végrehajtást, a Tiszta Fejlesztési Mechanizmust és a Buborékokat. Ezek segítik az aláíró országokat, hogy nemzetközi együttműködés révén a lehető legalacsonyabb költséggel érjék el a kibocsátás-csökkentési célt. A négy rugalmassági mechanizmus működése az alábbi: 2
3 1. Kibocsátáskereskedelem (Emissions Trading, röviden ET) A Kibocsátáskereskedelem szabályait a Kiotói Jegyzőkönyv 17. cikke határozza meg: egy I. mellékletben szereplő ország a kötelezettségén felül teljesített kibocsátás-csökkentés után megmaradt kibocsátható mennyiséget kereskedelmi úton átruházhatja egy másik, a kibocsátás-csökkentési kötelezettségét még nem teljesített I. mellékletben szereplő országra, ezzel egy időben az átruházó megengedett kibocsátása csökken az átruházott mennyiséggel. Ezeket a kibocsátási jogokat kibocsátható mennyiségi egységeknek (Assigned Amount Units, AAUs) nevezik. Az EU ETS esetében a kibocsátási jogokat EU kibocsátási egységeknek (European Union Allowance, EUA) hívják. 2. Együttes Végrehajtás (Joint Implementation, röviden JI) Az Együttes Végrehajtást a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikke szabályozza az I. mellékletben szereplő országok közötti együttműködési mechanizmusként. Ebben a mechanizmusban egy fejlett ország technológiai és tőkebefektetés révén egy másik fejlett országgal együttműködve az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő, vagy elnyelő projektet hajt végre. Az ilyen projektek eredményeként létrejövő kibocsátási jogokat kibocsátás-csökkentési egységeknek (Emission Reduction Units, ERUs) nevezik. 3. Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism, röviden CDM) A Tiszta Fejlesztési Mechanizmust a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke szabályozza: egy I. mellékletben szereplő ország pénzügyi támogatás vagy technológiai transzfer révén egy, az I. mellékletben nem szereplő országban kibocsátás-csökkentő projektet hajt végre, segítve a fejlődő országok üvegházgáz-csökkentését. Ez a mechanizmus a JI-től abban különbözik, hogy a kibocsátás-csökkentést fejlődő országokban hajtják végre. Mivel ezekben az országokban a kibocsátás-csökkentés költsége viszonylag alacsony, az I. mellékletben szereplő országok alacsony költséggel szerezhetnek kibocsátási jogokat, amivel elérhetik a saját kibocsátás-csökkentési céljukat, a fejlődő országok pedig további pénzügyi segítséghez és technológiai transzferhez jutnak. Az ilyen projektek eredményeként létrejött kibocsátási jogokat igazolt kibocsátás-csökkentési egységeknek (Certified Emissions Reductions, CERs) nevezik. 4. Buborékok (Bubbles) A Buborékokat a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke szabályozza, ez a cikk megengedi, hogy az I. mellékletben szereplő országok együttesen érjék el a kibocsátási határértéküket, például az EU országai ennek a cikknek az alapján egy szennyezési buborékot alkotva együttesen hajtanak végre a kibocsátás-csökkentési tevékenységet. Eltekintve a Buborékoktól, amely több ország együttes kibocsátáskereskedelmének kiegészítő intézkedése, a fenti három kibocsátás-csökkentési mechanizmus a szén-dioxid piacot két típusra osztja, kvótakereskedelemre (Allowances Markets) és projektalapú kereskedelemre (Project-Based Transactions). A kvótakereskedelem az összkibocsátás korlátozása mellett létrehozott kibocsátási egységek kereskedelme, ahol a kereskedelmi egység a kibocsátási kvóta (Allowance); a projektalapú kereskedelem két ország közötti 3
4 együttműködés keretében végrehajtott kibocsátás-csökkentő projekt által létrejövő kibocsátáscsökkentési egységek kereskedelme, például ilyen típusú piac kereskedelmi egységei a JI kibocsátás-csökkentési egységei (ERUs) és a CDM igazolt kibocsátás-csökkentési egységei (CERs). Az 1. táblázat összefoglalja a fenti három kibocsátás-csökkentési mechanizmust. 1. táblázat. A Kiotói Mechanizmusok összehasonlítása Kibocsátáskereskedelem Együttes Végrehajtás (ET) (JI) Szabályozó cikk 17. cikk 6. cikk 12. cikk A szabályozás tárgyai A kibocsátási jog típusa I. mellékletben szereplő országok Kibocsátható mennyiségi egység (AAU) I. mellékletben szereplő országok Kibocsátáscsökkentési egység (ERU) Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) I. mellékletben szereplő országok I. mellékletben nem szereplő országok Igazolt kibocsátáscsökkentési egység (CER) A kibocsátási jog Kvóta Projekt Projekt jellege Az adatok forrása: Kibocsátáskereskedelmi mechanizmus létesítésére vonatkozó kutatás, 2009 (3) A globális kibocsátáskereskedelmi piac helyzete Jelenleg a kibocsátáskereskedelem nemzetközi piaca gyorsan fejlődik. A Kiotói Jegyzőkönyv érvénybe lépése előtt, 2004 végén még csak 1 ENSZ által regisztrált kibocsátáscsökkentési projekt volt, 2009 végén már több, mint 200, és ezek száma gyorsan nő. A Világbank becslése szerint 2008 és 2012 között a globális kibocsátáskereskedelem éves volumene elérte az 5 milliárd tonnát, egy évben a tranzakciók összegét tekintve pedig elérte a 100 milliárd USD-t. A 2. táblázat a globális kibocsátáskereskedelmi piac nagyságát mutatja februárja, a Kiotói Jegyzőkönyv érvénybe lépése óta a piaci tranzakciók nagysága néhány tízmillió USD-ról rövid idő alatt 10,8 milliárd USD-ra nőtt, 2008-ban pedig elérte a 126 milliárd USDt, a piac nagysága megtízszereződött. A különböző kibocsátás-csökkentési mechanizmusok közül az ET-t preferálják legjobban, a részaránya 70% fölött van; az utána következő CDM 20%-ot tesz ki; a JI, mivel a forgalma korlátozott, csak 1%-ot tesz ki. A 2. ábra a globális szén-dioxid-kibocsátási piac méretének fejlődését mutatja 2011-ben. Jelenleg a legnagyobb kereskedési volumen az EU-ban van, ami 75%-ot tesz ki, a második legnagyobb piac Ausztrália, 15%-al, a harmadik legnagyobb észak-amerika, amely 7%-ot tesz ki. Alább a világ legnagyobb szén-dioxid piaca, az EU ETS elemzése következik, értékelve a kibocsátáskereskedelmi rendszer felmerülő problémáit. 4
5 2. táblázat. A globális kibocsátáskereskedelmi piac nagysága Egység: milliárd USD Kibocsátáskereskedelem (ET) 8 24,7 50,4 93 Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) 2,7 6,4 13,1 32,7 Együttes Végrehajtás (JI) 0,1 0,1 0,5 0,29 Összesen 10,8 31, Megjegyzés: Nem tartalmazza az önkéntes piacokat. Az adatok forrása: World Bank ( ) 2. ábra. A globális kibocsátáskereskedelmi piac megoszlása Az adatok forrása: A nemzetközi kibocsátáskereskedelmi piacok működési rendszerének és jogi szabályozásának összehasonlítása (2011) 3. Az EU ETS bemutatása Az EU a Kiotói Jegyzőkönyvben a 2008 és 2012 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8%-os csökkentését vállalta az 1990-es szinthez képest. A vállalás teljesítése érdekében az EU 2003-ban elfogadta az EU kibocsátáskereskedelmi irányelvét (Directive 2003/87/EC) amellyel megteremtette az összkibocsátás-korlátozás és a kibocsátáskereskedelem jogi alapját, 2005-ben pedig létrehozta az EU ETS-t, az EU-15 és a volt Szovjetunió felbomlása után csatlakozott 10 ország, az EU 25 tagállamának kötelező érvényű kibocsátáskereskedelmi rendszerét. Mostanra az EU ETS-hez már 30 ország csatlakozott, nagyjából erőmű és ipari üzem esik ellenőrzés alá. Az EU ETS működése alapjában véve az 1. ábrán bemutatott szerkezet szerint történik, az alábbiakban az EU ETS tartalmi ismertetése következik. 5
6 (1) Kereskedelmi célok Az EU kibocsátáskereskedelmi irányelve meghatározza az EU kibocsátási piacán a kereskedés termékeként használatos kibocsátási egységet (az egységek kiosztásának módját később ismertetjük). 1 EUA 1 tonna szén-dioxid kibocsátásával egyenértékű. Az EU 2004-ben elfogadott összekötő irányelve (Linking Directive) megengedi az EU ETS tagjainak a JI és a CDM kibocsátás-csökkentési egységeinek (ERU és CER) felhasználását a kibocsátásuk ellensúlyozására. Így az EU ETS ezt a két kibocsátáscsökkentési egységet is bevette a használható termékek közé, és megengedte az ERU és a CER átváltását EUA-ra (az átváltás korlátozását a következő részben ismertetjük). A többi, folyamatosan képződő járulékos termék kívül esik a tanulmány témáján. Ezen kívül az EU ETS befolyásának kiterjesztése és az Európai vállalkozások teljesítéssel járó költségeinek csökkentése érdekében az EU ETS-t összekapcsolták más kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel is, jelenleg az EU ETS-el összekapcsolt országok Kanada, Japán és Svájc. Az EU ETS integrálja a három kiotói kibocsátás-csökkentési mechanizmust, és fokozatosan egy globális kibocsátáskereskedelmi rendszerré válás irányába halad. (2) Végrehajtási időszakok Az EU ETS szakaszosan, fokozatosan teljesíti a kibocsátás-csökkentési célt. Az első szakasz 2005-től 2007-ig tartott, mivel ez a végrehajtási időszak megelőzte a Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségvállalási időszakát ( ), kísérleti szakasznak is tekinthető. A második szakasz 2008 és 2012 között egybeesett a Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségvállalási időszakával, így formális működési szakasz tekinthető. A harmadik szakasz 2013-tól 2020-ig fog tartani, ennek szabályozását az EU jelenleg tárgyalja. (3) A különböző szakaszok szabályozásának tartalma Mivel a harmadik szakasz szabályozásáról még nem hoztak döntést, ezért csak az első két szakasz szabályozását ismertetjük: 1. A szabályozás alá eső iparágak Az EU ETS első szakaszában a szabályozott kibocsátó források főleg a nagy energiafogyasztású energiaipar, acélipar, bányászat, papír- és cellulózipar, ahol a bányászat magában foglalja a cementipart, az üvegipart és a kerámiaipart. Ezeknek az iparágaknak a szén-dioxid-kibocsátása nagyjából az EU szén-dioxid-kibocsátásának 46%-át teszi ki, ami az EU üvegházgáz-kibocsátásának 30%-a. A második szakaszban a kibocsátáskereskedelmi rendszert további iparágakra is kiterjesztették, a vegyipari gyártásra, az alumíniumiparra, a légiközlekedésre, és az élelmiszeriparra. 6
7 2. A kibocsátási egységek kiosztása Minden tagállam Nemzeti Kiosztási Tervet (National Allocation Plan, NAP) nyújt be, amelyben meghatározzák a tagországok kibocsátási egységeinek összmennyiségét és a belföldi, szabályozás alá eső vállalkozásoknak kiosztott kvótákat. Ezt az Európai Bizottság jóváhagyása után lehet végrehajtani. Az első szakaszban a tagállamoknak legalább a kvóták 95%-át kellett díjmentesen kiosztani a vállalkozások részére, a második szakaszban a díjmentes kiosztás arányát 90%-ra csökkentették. Az ezen felüli kvótákat árverésen szerezhették meg a vállalkozások. 3. A kibocsátási egységek megtartása Az EU ETS mindkét szakaszának külön kibocsátási egységei voltak, az első és a második szakasz nem engedte meg a fel nem használt kvóták megtartását és átvitelét a következő szakaszra. 4. Szabályozott gázok Az első két szakaszban a kereskedés terméke főleg a szén-dioxid volt. A harmadik szakasz várhatóan kiterjed majd a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott 6 fajta üvegházhatású gázra. 5. CDM/JI átválthatóság Az EU ETS megengedi, hogy a tagállamok JI és CDM kibocsátás-csökkentési egységeket használjanak a kibocsátásuk ellensúlyozására, de az első szakaszban ennek aránya nem haladhatta meg a 10%-ot, a második szakaszban pedig a 13%-ot. 6. Az ár alsó és felső korlátozása 7. Bírság Az EU ETS egyik szakaszban sem korlátozta a kereskedelmi ár alsó és felső értékét. Az EU a kibocsátási célt nem teljesítő vállalkozások ellen büntetőintézkedést foganatosít, az első szakaszban a bírság minden tonna szén-dioxid után 40 euró volt, amit a második szakaszban tonnánként 100 euróra emeltek. A 3. táblázat az EU ETS két szakaszának szabályozását hasonlítja össze. 7
8 3. táblázat. Az EU ETS két szakaszának szabályozása 1. szakasz ( ) 2. szakasz ( ) Szabályozott iparágak Energiaipar (20 MW teljesítményt meghaladó tüzelőberendezések, finomítók) Acélipar Az 1. szakasz iparágain kívül Vegyipari gyártás Alumíniumipar Légiközlekedés Élelmiszeripar Bányászat: cementipar, üvegipar, kerámiaipar Papír- és cellulózipar A kibocsátási egységek Legalább 95% díjmentes Legalább 90% díjmentes kiosztása A kibocsátási egységek megtartása Nem vihető át másik szakaszra Nem vihető át másik szakaszra Szabályozott gázok Szén-dioxid Szén-dioxid CDM/JI átválthatóság Legfeljebb 10% Legfeljebb 13% Ár alsó és felső korlátozása Nincs Nincs Bírság Tonnánként 40 euró Tonnánként 100 euró Az adatok forrása: Kibocsátáskereskedelmi mechanizmus létesítésére vonatkozó kutatás (2009), A nemzetközi kibocsátáskereskedelmi piacok működési rendszerének és jogi szabályozásának összehasonlítása (2011) 4. AZ EU ETS problémáinak elemzése Az EU ETS 8 éves működésének tapasztalatai alapján a legfontosabb problémák az alábbiak: (1) Az összkibocsátás korlátozásának problémája A fent leírtaknak megfelelően az EU ETS az összkibocsátás korlátozása alapján működik, a tagállamok kibocsátási egységeit a tagállamok határozzák meg és az Európai Bizottság hagyja jóvá. A 4. táblázat az EU tagállamok első szakaszra vonatkozó átlagos éves kvótáinak és 2005-ös (1. szakasz 1. év) valós kibocsátásainak összehasonlítását mutatja. Látható, hogy az első év után Ausztria, Írország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország és Nagy-Britannia kivételével minden országnak kvótafölöslege volt. Az EU hivatalos adatai szerint a 2005-ös tényleges kibocsátás a meghatározott célnál 44 millió tonnával kevesebb volt, a piacon sok kvóta fölösleges volt, ami a szén-dioxid-piac árainak leeséséhez vezetett. A fölösleges kvóták okai az alábbi három pontra vezethetők vissza: 1. A kiosztás módja kiskaput hagy Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere a szerzett jog elvén (grandfathering rule) osztja ki a kibocsátási egységeket, a szerzett jog elve arra utal, hogy a kvótákat az üzemek korábbi kibocsátási adatai alapján osztják ki. Nyilvánvaló, hogy az iparban a kibocsátásra vonatkozó adatokat eltúlozták, hogy ezáltal több kibocsátási egységhez jussanak hozzá, 8
9 ezért a legtöbb szennyező a valós kibocsátási szintjénél több kvótát kapott. Ez ahhoz vezetett, hogy az összkibocsátás korlátozása mellett a piacon kezdettől fogva túl sok kibocsátási egység volt, ami a gyakorlatban a vállalkozások kibocsátás-csökkentésének ösztönzésére negatívan hatott. Az EU hivatalos adatai szerint az első szakaszban ( ) a főbb szennyezőknek a valós kibocsátásuknál 3,4%-kal több kibocsátási egységük volt. Az EU is felismerte ezt a problémát és a második szakaszban kísérletet tett a kijavítására. Az EU az első szakasz ( ) kibocsátási adatainak átvizsgálásától azt várta, hogy a második szakaszban ( ) egy pontosabb kiosztás alapjait rakhatják le, amellyel csökkenthető a becsült érték és a valós érték közötti különbség. Azonban a Világbank értékelése szerint az EU ETS második szakaszának végére összesen 970 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási fölösleg lesz, a legtöbb üzem és gazdasági ágazat még mindig túl sok kvótával rendelkezik. A London School of Economics Grantham Research Institute kutatása szerint az EU még mindig túl nagyvonalúan határozta meg a kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, emiatt az energiaintenzív ipar évente legalább 7 milliárd euró további nyereségre tesz szert. 2. A kvóták kiosztásának bázisa vitatható Az EU ETS a Kiotói Jegyzőkönyv kibocsátás-csökkentési célja alapján osztja ki a kvótákat, de egy különös történelmi egybeesés veszélyeztetheti a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzéseit. A Kiotói Jegyzőkönyv céljának báziséveként 1990-et határozták meg, mert ez volt az első év amikor a kibocsátási adatok rendezettek voltak. De ez egyben a kommunizmus összeomlásának, a volt Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országának piacgazdaságba való átmenetének kaotikus időszaka. Amikor az állami irányítás megszűnt, sok vállalat nem tudott fennmaradni és bezárták, a kilátásokkal rendelkező vállalatokat pedig egymás után privatizálták. Ennek a politikai és gazdasági átmenetnek az eredményeként bizonyos országokban az üvegházhatású gázok kibocsátása nagymértékben visszaesett. Hirtelen az összes volt kommunista ország kibocsátása az 1990-es bázis alá esett vissza, így az, hogy ezek az országok elérik a célt, egy teljesen másik dolog váratlan eredménye. Ezért amikor a kibocsátás-csökkentést a szén-dioxid-piacon pénzesítik, az ilyen váratlan csökkenés a forró levegőhöz (Hot Air) hasonlóan beáramlik a piacra, a mennyiségek hatalmassá, az árak alacsonyakká válnak. 3. Előre nem látható gazdasági tényezők hatása Az EU ETS mindkét szakasza közben fellépett a tervezéskor előre nem látott globális gazdasági visszaesés, az első szakaszban a 2008-as amerikai pénzügyi cunami, a második szakaszban pedig a jelenleg is tartó európai adósságválság. A gazdasági visszaesés súlyosan visszavetheti az ipari és kereskedelmi aktivitást, emiatt a valós kibocsátás sokkal alacsonyabb lehet a tervezéskor vártnál, ami ahhoz vezet, hogy a piac megtelik nagymennyiségű fölösleges kvótával, a szén-dioxid ára pedig leesik. Például a második szakaszban az adósságválság idején, 2012 áprilisában a szén-dioxid ára tonnánként 6 euróra esett le, 2009 februárja után újabb mélypontot érve el. Ha szén-dioxid ára sorozatosan negatív csúcsokat ér el, és a piac megtelik fölösleges kvótákkal, azt jelzi, hogy 9
10 az iparra nehezedő kibocsátás-csökkentési nyomás enyhült, a vállalkozások kibocsátáscsökkentésbe való befektetésének hajtóereje csökkent. 4. táblázat. Az EU tagállamok szabályozott létesítményei, céljai, kvótái és kibocsátásai ben Ország Szabályozott létesítmények A Kiotói Jegyzőkönyv kibocsátáscsökkentési célja (%) átlagos éves CO 2 kvóták (tonna) 2005-ben kibocsátott CO 2 (tonna) A CO 2 piacon hiány/többlet Ausztria Hiány Belgium 363-7, Többlet Csehország Többlet Ciprus 13 Nem korlátozott Nincs adat Nincs adat Dánia Többlet Észtország Többlet Finnország Többlet Franciaország Többlet Németország Többlet Görögország Többlet Magyarország Többlet Írország Hiány Olaszország , Hiány Lettország Többlet Litvánia Többlet Luxemburg Nincs adat Nincs adat Málta 2 Nem korlátozott Nincs adat Nincs adat Hollandia Többlet Lengyelország Nincs adat Nincs adat Portugália Többlet Szlovákia Többlet Szlovénia Hiány Spanyolország Hiány Svédország Többlet Nagy-Britannia , Hiány Összesen Többlet Az adatok forrása: European Union 2005, 10; European Union 2006 Az összkibocsátás korlátozása tele van csapdákkal, és ez az egész rendszer legkevésbé precíz része. A kibocsátási egységekből többlettel rendelkező szereplők eladásai levihetik a kibocsátási egységek árát, ezért ha megtalálják a módját, hogy az összkibocsátás meghatározott értékét megemeljék, több kvótához lehet hozzájutni. Az összkibocsátás meghatározására hatással van a vállalkozások lobbija, ráadásul az EU szeretné elérni, hogy a szabályozás alá eső vállalkozások részt vegyenek a piacon, ezért jön létre a túl sok kvóta kiosztásának problémája, amit rövid távon nem könnyű megoldani. 10
11 (2) A CDM/JI átválthatóság problémája Az EU ETS rendszerében a kibocsátási egységekkel való kereskedelem és ezek kiváltása (JI és CDM kibocsátás-csökkentési egységek használhatók a saját kibocsátás ellensúlyozására) egyszerre választható. Nemzetközi pénzügyi szervezetek, kormányok és magánvállalkozások az EU területén kívül kibocsátás-csökkentő projekteken (emissionssaving projects) keresztül létrehozhatnak a piacon ugyanúgy használható kibocsátási egységeket, amivel elkerülhetik a saját kibocsátásuk csökkentését. A nagyságrendileg nagyobb CDM esetében például 2009 szeptembere előtt a fejlődő országokban 1800 projektet regisztráltak, és 2600 projekt még regisztrálásra vár. Jelenlegi áron számolva a 2012 előtt jóváhagyott projektek által létrehozott kibocsátási egységek összértéke nagyjából 35 milliárd USD. Bár a kiváltást gyakran egyenlőnek tekintik a kibocsátás-csökkentéssel, ezek a projektek a legjobb körülmények között is csak stabilizálják a kibocsátást miközben egyik helyről áthelyezik azt egy másikra. De a legjobb körülmények gyakran nem állnak fenn, így a kiváltás nem csak növeli a kibocsátást, hanem súlyosabbá is teszi a társadalom és környezet konfliktusát. Mivel a JI forgalma korlátozott, ezért a tanulmány a CDM példáján keresztül ismerteti a felmerülő problémákat: 1. Történetek eladása Mivel az átválthatósághoz az szükséges, hogy az egyébként is végbemenő projekteket addicionálisnak tüntessék fel, ez megteremti a lehetőséget a szennyező vállalkozásoknak és a pénzügyi tanácsadóknak, hogy a nem tudható jövőről szóló különböző történeteket banki biztosítékként használt karbon kreditekké alakítsák át. Az EU mostanra elismerte, hogy a projektek legalább 40%-ánál csaltak, az International Rivers felmérése szerint pedig a projektek több, mint 60%-a nem volt addicionális. Ezen kívül az ENSZ CDM Végrehajtó Tanácsa bejelentette, 6 kínai vállalkozás csalt a nemzetközi széndioxid kereskedelemben, összesen 126,17 millió tonna karbon kreditet érintő 8 CDM projektet vizsgálnak ki. 2. Az átválthatóság növeli a kibocsátást Az átválthatóság gyengíti az összkibocsátás korlátozásának hatékonyságát. Az összkibocsátás korlátozásának értelme a szabályozott terület kibocsátásának korlátozása, de a kiváltás ezen az összkibocsátáson felüli további kibocsátási jogokat jelent, így a kiváltás megbontja a szabályozott területen érvényes korlátozást. Más szóval a kiváltási mechanizmus megengedi a vállalkozásoknak a valós csökkentés és az olcsó kibocsátási jogok vásárlása közötti választást, és mivel a CDM költsége a valós csökkentés költségénél általában kisebb, a kiváltási mechanizmus megnövelheti a szabályozott terület kibocsátását. Például 2008-ban az EU bejelentette, hogy az ETS abban az évben 3%-kal csökkentette az EU kibocsátását, ami 50 millió tonnának felel meg. Csakhogy abban az évben a fejlődő országokból származó CDM kiváltás mennyisége elérte a 80 millió tonnát, ezért abban az évben az EU területének valós kibocsátása 1,8%-kal növekedett, ami 30 millió tonnának felel meg. 11
12 3. Termékek átváltása nem jelent környezeti kiváltást A CDM ára különböző országok gazdasági és ipari tevékenysége között jön létre, egy sor homályos ekvivalencia számítás eredményeként, de kétséges, hogy a kereskedelmi átváltás közvetlenül egyenlő lenne különböző területek környezeti kiváltásával. A CDM nem tudja megváltoztatni a tényt, hogy nem lehetséges valahol azért több szén és kőolaj elégetéséből származó üvegházhatású gázt kibocsátani, mert egy másik helyen több vízerőművet építenek, több fát ültetnek, vagy több metánt kötnek meg a szénbányákban. Ezek biztosan nem történnek meg ugyanabban az időintervallumban. 4. Az átváltás súlyosan negatív hatással van a társadalomra és a környezetre a fejlődő országokban. A kiváltási mechanizmus az előnyös helyzetű fejlett országok és a hátrányos helyzetű fejlődő országok közötti kereskedelem problémája. Sok kiváltó projekt vezet a hátrányos helyzetű fél földjének kifosztásához, a helyi környezet és társadalom konfliktusához, az őslakos népesség áttelepítéséhez és más igazságtalan jelenségekhez. Például az erdősítési projektek, amibe jelenleg az egyfajú erdősítéseket is beleszámítják, a papírpép, papír, pálmaolaj ültetvényesek számára ésszerű lehetőséget adnak az eredetileg őslakosok által használt kiaknázatlan földterületek kitisztítására. Csakhogy az egyfajú ültetvényeknél hiányzik a biológiai sokféleség, ami talajromlást okoz, ráadásul nagymennyiségű műtrágyát igényel, így nemcsak hozzájárulhat a klímaváltozáshoz, hanem a vizet is szennyezheti és veszélyeztetheti a helyi népesség egészségét, az őslakosokat pedig megfoszthatják az életterüktől. Az ilyen esetek nem ritkák. Alapjában véve a kiváltás egy másik terület kibocsátás-csökkentésével helyettesíti a helyi kibocsátás-csökkentést, ami tovább késlelteti a valódi helyi csökkentést, és álcázva tovább engedi a fosszilis tüzelőanyagok használatát. A fejlesztés gyakran elfedi, hogy a kiváltás alapvetően nem igaz - új tőke áramlik néhány erősen szennyező iparral rendelkező fejlődő ország felé, miközben eszközt szolgáltat a fejlett országok kormányai és vállalkozásai számára, hogy tovább halogassák az ipari modelljük és energiafelhasználásuk megváltoztatását. (3) A kibocsátási egységek díjmentes kiosztásának problémája Az EU ETS első két szakaszában meghatározták, hogy mennyi kibocsátási egységet kell díjmentesen kiosztani a vállalkozások részére, az első szakaszban 95%-ot, a második szakaszban 90%-ot. A többi kvótát árverésen remélték értékesíteni, de a tagállamok nagy része azokat is díjmentesen adta át. Az első szakaszban például csak négy tagállam értékesített kvótákat árverésen, ezek is korlátozott mértékben, Dánia 5%-ot, Írország 0,75%-ot, Magyarország 2,5%-ot, Litvánia 1,5%-ot. A díjmentes kiosztás leginkább kritizált része az, hogy a politika végrehajtói az eredetileg köztulajdonú környezeti vagyont díjmentesen adják át a szennyezőknek, ami méltánytalan helyzetet eredményez. Bár a díjmentes kiosztás a kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdeti végrehajtását megkönnyíti, de ha nulla költséggel 12
13 osztják szét a kibocsátási egységeket, a vállalkozások anélkül jutnak előnyhöz, hogy bármit is tenniük kellene, amit általánosan hibás politikának tartanak, sokan javasolják a visszamenőleges adóztatást és a már kiosztott kvóták visszavételét. Elméletileg a környezeti vagyon a nép egészéé, ezért a méltányosság elvének kibocsátási jogok árverésen való értékesítése felel meg, ami egyrészt megoldja a méltányosság problémáját, másrészt a kibocsátás-csökkentési cél nem lesz túl laza a hibás előrejelzés miatt. A kibocsátási egységek kereskedelmének célja az, hogy minél kevesebb egységet használjanak fel, árverésen keresztül pedig nyomást lehet gyakorolni a vállalkozásokra. Ha a díjmentesen kiosztott kvóták aránya magas, a vállalkozások számára a kvótavásárlás nem haladja meg a kibocsátás-csökkentés költségét, ezért a vállalkozások kibocsátás-csökkentését ösztönző erő csökken. Másfelől, az árverés arányának növelésével az EU hatékonyabban tudja a piaci kínálat szabályozásán keresztül erősíteni a kereskedelmi aktivitást. Az EU felismerte ennek a problémának a súlyosságát, ezért az első és második szakasz sokat kritizált díjmentes kiosztását a harmadik szakaszban várhatóan felváltja az árverésen való értékesítés után várhatóan megszüntetik a villamosenergia-ipar összes díjmentes kvótáját, a többi iparág esetében pedig a versenyképesség figyelembevételével évente fogják ezek arányát csökkenteni ban várhatóan az összes kibocsátási egység legalább 60%-át osztják ki árverésen, amit azután évente 10%-kal növelnek, amíg elérik a 100%-ot. Azonban az átmeneti időszakban a díjmentesen kiosztott kibocsátási egységek továbbra is negatívan hatnak a kibocsátás-csökkentésre, ennek megakadályozása érdekében az EU várhatóan szigorúan fogja szűrni az érintett iparágakat, és felvetették a szabályozás importjavakra való kiterjesztését is. Eszerint az importőröknek EUA-t vagy más engedélyeket kellene vásárolniuk, de ez az intézkedés ütközhet a WTO szabályozásával, mivel akadályozhatja a nemzetközi kereskedelmet. 5. Záró megjegyzések A fent leírtak alapján az EU ETS főbb tervezési problémái az összkibocsátás korlátozásának problémája, a CDM/JI átválthatóság problémája és a kibocsátási egységek díjmentes kiosztásának problémája. Ezek a kibocsátáskereskedelmi rendszer jövőbeli tajvani bevezetéséhez bőséges tapasztalatot szolgáltatnak. Az összkibocsátás korlátozásánál a kiosztás módjának kiskapuja, a kvótakiosztás bázisának vitathatósága és az előre nem látható gazdasági tényezők hatása következtében a kibocsátás kezdetben meghatározott összértéke túl magas, emiatt a piacon túl sok fölösleges kvóta van, a piaci árak tompák. A CDM/JI átválthatóságnál a hamis történetek eladása, az átváltás kibocsátást növelő hatása és az, hogy a termékek átváltása nem jelent környezeti kiváltást, mind késlelteti az EU saját kibocsátás-csökkentését, ezen kívül a fejlődő országokban súlyosan negatív hatást vált ki. 13
14 A kibocsátási egységek díjmentes kiosztása esetében az eredetileg köztulajdonú környezeti vagyont díjmentesen adják át a szennyezőknek, ami méltánytalan, és csökkenti a vállalkozások kibocsátás-csökkentésének ösztönző erejét. Bár az EU fokozatosan csökkenteni fogja a díjmentes kvóták arányát, az átmeneti időszakban a díjmentes kiosztás által okozott probléma még fennáll, amire a továbbiakban is oda kell figyelni. 6. Hivatkozások 1. 李 明 政, 氣 體 排 放 權 金 融 商 品 之 報 酬 率 預 測 績 效 -GARCH 模 式 之 運 用, 國 立 台 灣 科 技 大 學 碩 士 論 文,2007 年 8 月 2. Labatt and White, 碳 交 易 : 氣 候 變 遷 的 市 場 解 決 方 案,2008 年 3 月 3. 蕭 代 基 等, 碳 排 放 交 易 機 制 建 置 之 研 究, 行 政 院 國 家 科 學 委 員 會 專 題 研 究 計 畫 報 告,2009 年 10 月 4. 清 華 大 學, 排 放 交 易 下 的 技 術 創 新 與 投 資 決 策 報 告, 經 濟 部 能 源 局,2009 年 10 月 5. 曾 少 軍, 碳 減 排.. 中 國 經 驗.. 基 于 清 潔 發 展 機 制 的 考 察, 經 濟 部 能 源 局,2010 年 5 月 6. 勾 紅 洋, 低 碳 陰 謀 : 一 場 大 國 發 起 假 環 保 之 名 的 新 經 濟 戰 爭,2010 年 11 月 7. 劉 婧, 我 國 節 能 與 低 碳 的 交 易 市 場 機 制 研 究,2010 年 12 月 8. 羅 時 芳, 碳 排 放 交 易 制 度 國 際 經 驗 與 成 效 檢 討 之 研 究,2011 年 3 月 9. 王 京 明 等, 國 際 碳 權 交 易 市 場 運 作 制 度 與 法 規 比 較,2011 年 9 月 10. 周 麗 芳 等, 因 應 低 碳 與 綠 色 成 長 之 排 放 交 易 制 度 建 置 研 究 -- 因 應 低 碳 與 綠 色 成 長 之 排 放 交 易 制 度 建 置 研 究 (1/3), 行 政 院 國 家 科 學 委 員 會 專 題 研 究 計 畫 報 告,2011 年 11 月 14
Az EU szennyezésijog-piaca
Az EU szennyezésijog-piaca direktíva: 2002 dec. a kiotói átlagosan 8%-os csökkentés megvalósítására szolgál a CO 2 -kibocsájtási csökkentés kötelezettségének 46%-ára vonatkozik a legalább 1%-ot kibocsájtókra
RészletesebbenNYILVÁNOS VÁLTOZAT! h a t á r o z a t o t.
NYILVÁNOS VÁLTOZAT! 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/82/2013. Iktatószám: Vj/82-72/2013. A Gazdasági Versenyhivatal
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak
Részletesebben2007. évi LX. törvény. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről.
2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről A törvény hatálya 1. A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:
RészletesebbenMegszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában
Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen
RészletesebbenA tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában
Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában Háttér 2010 júliusától az Európai Unió belga elnöksége arra készül, hogy újraindítja a tárgyalásokat
RészletesebbenA Dunaferr acéllemez-gyártásának fenntartásához szükséges és mûködtethetô acélgyártási technológia
Vaskohászat Rovatvezetôk: dr. Takács István dr. Verô Balázs SZÜCS LÁSZLÓ TAKÁCS ISTVÁN A Dunaferr acéllemez-gyártásának fenntartásához szükséges és mûködtethetô acélgyártási technológia A szerzôk áttekintik
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
RészletesebbenH/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenFordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés
GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenEurópa 2020 stratégia: 5 kiemelt cél EU-27 számára 20%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés. Teljesíthető-e esetleg 30%-os csökkentés?
Európa 2020 stratégia: 5 kiemelt cél EU-27 számára 20%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés 2005-höz képest 14% EU ETS-en belül 21% EU ETS-en kívül 10% Teljesíthető-e esetleg 30%-os csökkentés? 2 3 Ausztria Belgium
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenTÉZISGYŰJTEMÉNY. Fazekas Dóra
Gazdálkodási Doktori Iskola TÉZISGYŰJTEMÉNY Fazekas Dóra Szén-dioxid piac az Európai Unió új tagállamaiban Magyarországi empirikus elemzés című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor
Részletesebbenwww. metszetek.unideb.hu A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ
A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés Az általános forgalmi adó a forgalmi adók egyik típusa.
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenMegújuló energia piac hazai kilátásai
Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza
Részletesebben1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.
2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első
RészletesebbenA fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)
E L E M Z É S A fővárosi i projekt értékelése (a ben végzett tanulók eredményei alapján) Kérdőíves vizsgálat 2010. január Kákonyi Lucia és Kormos László elemzésének felhasználásával Összeállította Südi
RészletesebbenNemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ
RészletesebbenNyilvános konzultáció a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv alkalmazásáról
Nyilvános konzultáció a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv alkalmazásáról A -gal jelölt mezőket kötelező kitölteni. A polgári és kereskedelmi
RészletesebbenOTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc
OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY
RészletesebbenÁtgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés
Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor
RészletesebbenNemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenA csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Szlovákia
XIV. MELLÉKLET A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Szlovákia 1. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA Az Európai Közösséget létrehozó szerződés. 31968 L 0360: A Tanács 1968. október 15-i 68/360/EGK
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenZarándy Pál. Magyar Energetikai Társaság 2013-04-10
Zarándy Pál Magyar Energetikai Társaság 2013-04-10 A Magyar Energetikai Társaság 2013. március 29-én kapta az alábbi kérést (dőlt betűkkel idézve) a NFM Klímapolitikai Főosztályától, amelynek tárgya szakmai
RészletesebbenKözpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében
SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus
RészletesebbenMilyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök
Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök Problémák kiemelt témakörök Területhasználat Termőterületek,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenGödöllő, 2012. február 10.
Gödöllő, 2012. február 10. Az előadás vázlata I. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a Kiotói Jegyzőkönyv (KP) - A UNFCCC-ben folyó klímavédelmi munka, különös tekintettel a jogi kérdésekre
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
Részletesebben10. ELŐADÁS HŰTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI
10. ELŐADÁS HŰTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI HŰTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI: ÓZONLEBONTÁS HŰTŐKÖZEGEK HATÁSA A FÖLD KLÍMÁJÁRA A hűtőközegek szerepelnek azon gázok között, amelyeket felelősnek tartanak: a sztratoszférai
RészletesebbenAkcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében
Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenMAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS
RészletesebbenVIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI
VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
RészletesebbenSzakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia
Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenEmissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p56.-65. (A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető a cikk szerzőjénél: afazekas@mvm.
: Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben / Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Problémafelvetés, célkitűzés Jelen rövid összefoglaló a német Energiewirtschaftliche
Részletesebbenvoneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus
Vőneki Éva 1 Vásáry Miklós 2 A magyar tejágazat külpiaci sajátossága Vizsgálatok a tejkvóta kivezetéssel kapcsolatban External trade particularities of the Hungarian milk sector Analysis according phasing
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
RészletesebbenUNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS
UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenNémetország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások
DR. POMÁZI ISTVÁN Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások Egy adott ország környezetállapotát és környezetpolitikáját számos természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális tényező
RészletesebbenPhare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország
Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2011 évi mérlegéhez és eredménykimutatásához 11 A társaság bemutatása, főbb adatai: 1 Általános rész A társaság neve : KECSKEMÉTI TERMOSTAR
RészletesebbenA gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban
2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére
RészletesebbenBudapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK
Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenM UNKAVÁLLALÁS AZ E URÓPAI U NIÓBAN
B UDAPESTI G AZDASÁGI F Ő ISKOLA K ÜLKERESKEDELMI F Ő ISKOLAI K AR N EMZETKÖZI K OMMUNIKÁCIÓ S ZAK N APPALI T AGOZAT E URÓPAI Ü ZLETI T ANULMÁNYOK S ZAKIRÁNY M UNKAVÁLLALÁS AZ E URÓPAI U NIÓBAN Készítette:
RészletesebbenÚtmutató Belvízi szállítás és a Natura 2000
Útmutató Belvízi szállítás és a Natura 2000 A belvízi utak fenntartható fejlesztése és kezelése az uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv rendelkezéseinek fényében Környezetpolitika 2 Útmutató Belvízi
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ
RészletesebbenA fogyasztói árak alakulása 2011-ben
Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7
RészletesebbenA magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu
A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka
RészletesebbenHírek. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja. A minôség és biztonság szolgálatában. Notified Body 1417
2005. október II. évfolyam, 6. szám A minôség és biztonság szolgálatában Hírek www.emi-tuv.hu ÉMI-TÜV Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja >> Nyomástartó berendezések alapanyagainak bizonylatolási
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság
RészletesebbenDEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. A világ első passzív
RészletesebbenAgricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenSzubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában
KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének
RészletesebbenAz ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 11. sz. 2005. p. 55 65. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenMTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT
MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak
RészletesebbenA természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése
Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 907 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HU HU Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a makrogazdasági
RészletesebbenAzt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről
Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenÖkoszisztéma-szolgálatások
Ökoszisztéma-szolgálatások Koncz Péter MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs pkoncz@gmail.com 2014/04/01 Mik azok az ökoszisztéma-szolgáltatások? Mit szolgáltatnak nekem az
RészletesebbenMagyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány
Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány Az első magyar OGP akcióterv a korábban elfogadott Korrupció-megelőzési Program vállalásait egészítette ki. A Kormány, az Előrehaladási Jelentés elkészültéig, öt
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3
Részletesebben