Stratégiai audit Magyar Tenisz Szövetség

Átírás

1 Stratégiai audit Magyar Tenisz Szövetség Budapest, február BUD

2 Tartalom A. A projekt felépítése, munkamódszerünk 3 B. A sport és az MTSZ környezete Magyarországon 7 C. A Magyar Tenisz Szövetség 28 D. Nemzetközi kitekintés 84 E. Roland Berger javaslatok 117 Függelék 144 Ez a dokumentum kizárólag a megbízó számára készült. A hozzátartozó részletes elemzések és szóbeli el&adás nélkül nem teljes érték(. Harmadik fél részére továbbadni kizárólag a Roland Berger Strategy Consultants el&zetes engedélyével lehet. BUD

3 A. A projekt felépítése, munkamódszerünk BUD

4 Javaslatcsomagunk adatgy2jtésen, szakért3i interjúkon és nemzetközi kitekintésen alapult Megközelítésünk 1 Adatgy2jtés Éves jelentések Adatok a tagságról stb. 2 Interjúk készítése Sportági szakért&k Sport marketing szakemberek MTSZ 3 Benchmark kitekintés Szakért&i interjúk külföldi egyesületi vezet&kkel/ tisztvisel&kkel (3 nap) (1-2 hét) (1 hét) 4 Magyar Tenisz Szövetség jelenlegi helyzetének értékelése Következtetések összegzése (1 hét) 5 Javaslatcsomag (1 hét) Forrás: Roland Berger BUD

5 Az MTSZ munkatársai mellett beszéltünk média-, szponzor-, sportmarketing-, sportszergyártó cégek képvisel3ivel és ex-bajnokokkal A projekt során megkeresett szakért&k listája Név Beosztás Id3pont MTSZ dr. Birkás Miklós Deák Attila dr. Paulik György Juhász Gábor dr. Nyír& László Siklós Erik Patay László Koncz Zsolt Pázmándi József Papp Sándor Csallóközi Zoltán Lányi András Pintér András Homonnay G., Újhidy Z., Hernádi Gy., Sárvári P. Sebestyén Katalin Gulyás Györgyné Csoknyai Bertalan Márky Jen& Temesvári Andrea, Taróczi Balázs Jogi, Etikai és Fegyelmi Bizottság F&titkár Fellebbviteli, Regionális Bizottság Szakmai Bizottság Játékvezet&i és Versenybírói, Reg., Fellebbviteli B. Gazdasági, Marketing és Kommunikációs Bizottság Elnök Regionális, Szakmai Bizottság Szabadid&sport Bizottság Szakmai, Fellebbviteli Bizottság Budapesti Tenisz Szövetség, Regionális Bizottság Ellen&rz& Bizottság Szakmai Bizottság Klubvezet&k Iskolatenisz-koordinátor Iskolatenisz oktató Szakmai Bizottság Szakmai Bizottság Profi teniszez&k, bajnokok , Média Máté Pál Sport1 TV f&szerkeszt& Szponzoráció Tóth A. Péter Hrubina Éva T-Mobile szponzorációs vezet& Head Team Elite koordinátor Sport-marketing Sportmarketing cég ügyvezet&-tulajdonos Tömegsport Kulcsár Judit Futanet marketing Forrás: Roland Berger BUD

6 A stratégiai auditot és a javaslatcsomag összeállítását 5 lépésben, bruttó 7 hét alatt végeztük el A projekt id&terve Hónap Projekt hét Nov. December 2008 Január Projekt-tervezet elfogadása/el&készítés Kick-off megbeszélés 1 Információ/Adatgy(jtés 2 Szakért&i interjúk Benchmark kitekintés Status quo meghatározása és elemzése Javaslattétel (projektzáró prezentáció) Forrás Roland Berger BUD

7 B. A sport és az MTSZ környezete Magyarországon BUD

8 Az MTSZ környezetét élsport-orientált szabályozás, a lakosság inaktivitása, és a szövetségek közötti nagy különbségek jellemzik MTSZ környezeti elemzésének tanulságai A sport környezete romlik: a magyar lakosság inaktív, öregszik, a sportkínálat fagmentált Az üzleti típusú sportszolgáltatások dominálnak, az egyesületi sport háttérbe szorul A magyar sport szervezetrendszere túl tagolt: olimpiai-, verseny-, szabadid&s és fogyatékos szövetségek egymástól elkülönülten m(ködnek A központi sporttámogatás bázisalapú, konzerválja a jelenlegi sikersportágakat, a szabadid&sport fontosságát elismeri, de nem kezeli kiemelten Az állam önm(köd& sportágakat és önfenntartó szövetségeket szeretne, miközben a hazai magán sportfinanszírozás elmaradott A sportszövetségek még nem tudtak túllépni a korábbi centralizált sportirányítás hagyatékain: m2ködésük drága, felépítésük kevéssé hatékony, a tagdíj- és szponzorbevételek alacsonyak, nincs profi sales és marketing csapatuk A szövetségek többsége a versenysportra fókuszál, miközben egyesületeik gyakran a megélhetésért küzdenek, esetleg nullszaldós gazdálkodást folytatnak Az MTSZ nagy tradícióval, relatíve magas taglétszámmal és átlagos költségvetési lehet3ségekkel rendelkezik, míg a versenysikerek terén jelent3s hátrányban van Forrás: Magyar Tenisz Szövetség felmérés, Roland Berger projektcsapat BUD

9 A sport környezete több szempontból is romlik: kevesebb id3 jut rá, a népesség fogy és egyre mobilisabb A sportra jellemz& keresleti és kínálati trendek KERESLET Az európai társadalmak elöregednek A sportolók heterogénebbé válnak, gazdasági és generációs szakadékok alakulnak ki A gyerekek és a fiatalok egyre kevesebbet mozognak A családoknak kevesebb idejük van a szabadid& közös eltöltésére Az egészség központi témává válik A globalizáció miatt jellemz3bb az országok közötti mobilitás Elterjed az elmagányosodás, izoláltság, személytelenség érzése GYAKORLATI VÁLASZOK A sportkínálat rugalmasan alkalmazkodik id&ben és földrajzilag egyaránt Szövetségek mellett egyre több "híd szerepet" betölt& magánklub jelenik meg Az egészség, egészségmeg&rzés, mint érték egyre hangsúlyosabbá válik Széleskör2, de heterogén szolgáltatási portfoliók jönnek létre a sajátos igényeknek megfelel&en A klubok/sportközösségek az összetartó er3t kommunikálják Min3ség javítása központi témává válik KÍNÁLAT A sportnak egyre több szabadid3s alternatívája van A sport egyre nagyobb üzletté válik, vállalati összeolvadások, felvásárlások követi egymást Hódítanak az extrém és presztízs sportágak (pl. golf, vitorlázás, squash, sziklamászás, kite-surf) A sportot több iparág is integrálja a kínálatába (pl. turizmus, marketing, rendezvényszervezés, épít&ipar, wellness) Megjelennek a sporttal határos, de a relaxációhoz közelebb álló mozgásformák (pl. jóga, pilates) Forrás: Német Olimpiai Szövetség, Roland Berger BUD

10 Nemzetközi összehasonlításban keveset sportolunk, egyesületben csak a lakosság 2%-a van A versenysport sokkal eredményesebb Magyar sportaktivitás és sporteredmények nemzetközi összehasonlításban Sportaktivitás aránya a teljes lakosságból [%] Egy millió lakosra jutó olimpiai érmek száma Magyarország Finnország Franciaország Nagy-Britannia Finnország Magyarország Németország Anglia Franciaország Atlanta Sydney Athén Átlag Sportegyesületi keretek között sportolók aránya a lakosságon belül Legalább heti 3-szor sportolók aránya a lakosságon belül Forrás: Keser( Csaba Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete BUD

11 A lakosságnak csupán 16%-a sportol, de 38%-a szeretne Közülük megközelít3leg feln3tt számára vonzó a tenisz Magyarországi sportolási szokások A feln3tt népesség sportolási szokásai Legnépszer2bb sportágak Nem sportol, nem is szeretne 46% Rendszeresen sportol 1) (heti min. 2x fél óra) 9% Alkalomadtán sportol 1) 7% A jelenleg nem sportolók azonban sportolni vágyók körében Úszás Labdarúgás 19% 15% A rendszeresen sportolók körében Labdarúgás Kocogás, futás 15% 22% Megjegyzés 38% Nem sportol, de szeretne Aerobik Egyéb csapatjátékok Kerékpározás 14% 13% 10% Kerékpározás Aerobik, torna Úszás 14% 11% 9% A "nem sportol, de szeretne" kategóriába tartozó kb. 2,5 millió feln&ttb&l könnyebben mozgósítható, meger&sítésre/lehet&ségre váró potenciális sportoló Jelenleg csupán a lakosság kis része tudja megfizetni az utóbbi években fejl&désnek indult specializált sportszolgáltatók kínálatát Sokan felismerik a sport és az egészség közötti összefüggést, de utóbbit mégis fontosabbnak tartják, mint a testmozgást 1) A évesek körében a sportolók aránya 28% Kocogás, futás Tenisz Küzd&sportok Otthoni torna Atlétika 8% 7% 6% 5% 3% Egyéb csapatjáték Egyéb egyéni sport 9% 20% Forrás: Nemzeti Sportstratégia 2007 BUD

12 BACKUP A magyar sportpiac 91%-át a sportszer-kiskereskedelem jelenti Az él3 sport, benne az egyesületek, mindössze 5%-ot képviselnek A magyarországi sportpiac árbevétel alapú áttekintése A sportszektor árbevétele [mrd Ft], 2002 Növekedés ( 02/ 01) Megjegyzés Összesen Létesítmény m(ködtetés Sportszergyártás Egyéb sporttevékenység ( él& sport ) 350 5% 2% 2% +46% +140% +250% +63% A hazai sportpiac legnagyobb fogyasztója maga a lakosság A piac méretét dönt&en a kiskereskedelem határozza meg Árbevételét és a jövedelmez&ségét tekintve a hazai sportvállalkozások kicsik: a nemzetgazdaságon belül az éves jövedelem 0,9% és a nyereség 0,32%-át képviselik Sporteszköz kiskereskedelem 91% +46% A sporttevékenységet szolgáltatók között találjuk az egyesületi vállalkozásokat is, -0,9 mrd Ft összesített éves eredménnyel Forrás: Nemzeti Sportstratégia 2007 BUD

13 BACKUP A teniszközvetítésekbe néznek bele a legtöbben napi átlagban az atlétika és a póker (!) után a közötti magyar férfi tévénéz3k Televíziós sportnézettség 1) Átlagos napi nézettség [f3] 2) Legalacsonyabb és legmagasabb nézettség [f3] 2) Atlétikkenisda- - mo lon Molab- nd- -rikai bi tika nisz ker da- kölat- Molabmo nd- -rikai bi Pó- Te- Lab- Ököl Szu-Triat-Autó/ Vizi- Sakk Stra Ame Rög- Golf Atlé- Te- Pó- Lab- Ö- Tri- Autó/ Vizi- Szu- Stra Sakk Ame Rög- Golf rug- ás lab- ball gás lab- ball vívás tor da röp- futrúvíválotodröp- futdda 1) Nézettség (AMR=Average Minute Rate): a célcsoportba tartozó összes emberb&l azon emberek arányát mutatja, akik az adott percben az adott tévéprogramot nézték 2) A Sport1 TV nézettsége a férfi néz&k között a Spektrumhoz és az ATV-hez, a 4+ korú lakosságban az HBOhoz és a Sport klubhoz hasonlítható Forrás: Sport1TV (kábel) , Roland Berger BUD

14 A hagyományos sportszövetségeknek, mint az MTSZ, jól meghatározott helye van a magyar sport szervezeti rendszerében A magyar sport aktuális szervezeti rendszere KORMÁNYZATI SZERVEZETRENDSZER NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETRENDSZER Országgy2lés Kormány KÖZALAPTÍVÁNYOK KÖZ- JOGI / JOGI SZEMÉLYEK KÖZTESTÜLETEK Sport- és Turisztikai Bizottság ( : Ifjúsági és Sportbizottság) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Nemzeti Sporttanács Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadid&sport Mez& Ferenc Sport Közalapítvány Szabadid&sportszövetségek Nemzeti Szabadid&sportszövetség Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége Magyar Paralim -piai Bizottság Diák/ F&iskolai/ Egytemi/ sportszövetségek Fogyatékosok sportszövetségei Nemzeti Sportszövetség MOB SZÖVETSÉGEK Sportági szövetségek Olimpiai sportágak Országos szakszövetségek SPORTSZERVEZETEK Megyei Önkormányzatok Sport szakállamtitkárság ( : Nemzeti Sporthivatal) Települési Önkormányzatok Egyesületek Válogatott keretek, sportiskolák, iskolai sportkörök SPORTTEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK Amat&rök Sport-vállalkozások Hivatásosak Forrás: Keser( Csaba Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete BUD

15 A tenisz a jelenlegi sportstratégia szempontjai alapján csak a szabadid3sport fejlesztéséhez kaphat központi támogatást A tenisz perspektívái a kormányzat sportstratégiája alapján Sikeres, de hosszú távon veszélyeztetett sportágak Feln3tt válogatott sikeres szerepeltetése Széles tömegbázis helyett a közvetlen utánpótlás, tehetséggondozás és elitnevelés támogatása Sporttudomány "min3ségmeg3rzése', know-how meg&rzése Nincs automatikus állami támogatás Az esetlegesen kiemelked3 m2helyek támogatása lehetséges egyedi elbírálás alapján Amennyiben releváns lehet, a szabadid3sport irányába történ3 elmozdulás támogatása Nem kiemelt sportágak igen Jelenleg sikersport? 1) nem nem Súlyemelés Öttusa Torna Vívás Birkózás Sportlövészet Asztalitenisz Karate Atlétika Kajak-kenu Úszás Vízilabda Kézilabda Evezés Korcsolya Ökölvívás Íjászat Sakk Judo Lovassport Tenisz Triatlon Kosárlabda Jégkorong RöplabdaLabdarúgás Jöv3ben potenciálisan sikersport? 1) 1) A sikerességet a nemzetközi sikerek mennyiségével és min&ségével méri a sportstratégia Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia igen Fenntartható siker2 sportágak Feln3tt és utánpótlás válogatott sikeres szerepeltetése Tömegbázis fejlesztése, kihasználva a jelenlegi eredményességet, egyúttal tehetséggondozás, elitnevelés Sporttudomány "min3ségmeg3rzése", knowhow továbbfejlesztése és továbbadása, edz&képzés Infrastruktúra fejlesztés Hangsúly az utánpótláson Széleskör( utánpótlás nevelés feltételeinek megteremtése, tehetséggondozás és elitnevelés Infrastruktúra fejlesztése Sporttudomány fejlesztése, know-how megszerzése, tehetséges edz&k ösztöndíja Jöv3beli sikert ígér3 sportágak BUD

16 BACKUP Az állami támogatás megítélésének fókusza a versenysport sikere A sportstratégia f3 célja az önfinanszírozó-képesség kialakítása A kormányzati sport-támogatás fókuszpontjai 1. sz2r3: Sportág eredményességének társadalmi fontossága Eléri-e a sportág a társadalmi ingerküszöböt? Sportolók, résztvev&k száma Népszer(sége Érdekl&d&k, támogatók száma igen nem Er&s-e a sportág szabadid&sportra gyakorolt hatása, rendelkezik-e szabadid&sport fejlesztési stratégiával? nem igen nem Sportágfejlesztés szabadid&sport kapcsán (szabadid&sport felé nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehet&sége) Minimális állami hozzájárulás a sportágnak 2. sz2r3: Sportág jelenlegi és jöv3beli sikeresség Jelenleg sikersportág? Nemzetközi siker mennyisége Nemzetközi siker min&sége nem Jöv&beli sikersportág lehet a versenysportban? 3. sz2r3: Sportág önfinanszírozó képessége igen Milyen a sportág önfinanszírozó képessége? Gyenge Potenciálisan/részben önfenntartó Önfenntartó igen magas alacsony Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza) Állami támogatás fókuszterülete Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia BUD

17 BACKUP Az állami sporttámogatás a versenysporttal szemben az utánpótlásnevelésre fókuszál A szabadid3sport támogatottsága csekély A kormányzati sport-támogatás mértéke Hazai sport állami finanszírozása 1), [m Ft] CAGR Szabadid3sport állami támogatásának fókuszai, 2006 [m Ft, %] Összesen Diáksport Szabadid& sport Versenysport % +5.3% +2.0% +7.4% Utánpótlásnevelés Sportvállalkozások M(ködés 3% 6% Kommunikáció 13% Önkormányzati sportigazgatás 16% 44% Szabadid&s programok % 18% Fogyatékosok sportja ) Magyarországon rendezett nagy világesemények támogatása 2006-ban mintegy 3.8 mrd Ft-ot tett ki, melynek 79%-a beruházás Forrás: ÖTM Sport Szakállamtitkárság, Keser( Csaba Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete BUD

18 BACKUP A csökken3 állami szerepvállalást nem tudja pótolni a még gyenge mecenatúra, a munkáltatók, és a háztartások kereslete A hazai sportfinanszírozás gyenge pontjai A sportgazdaság szerepe elmaradott A háztartások szerepe a sportfinanszírozásban nem elég jelent&s a fizet&képes kereslet hiánya miatt A munkahelyi sport rendszere nem szervez&dött újjá a 90-es években, a munkaadók ritkán vállalnak fel sporttámogatási funkciókat 1) Public-Private Partnership Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (2007) Hazai sportfinanszírozás jellemz3i Sem a mecenatúra, sem a szponzoráció nem er&s Magyarországon, kevés a t&keer&s hazai nagy cég A közvetítési jogdíjak nem tesznek ki jelent&s összegeket A PPP 1) -konstrukciók nem képesek lefedni az évtizedek alatt kialakult strukturális deformációkat BUD

19 EGYESÜLETEK A hazai sportszövetségek m2ködési és személyi költségei magasak Bevételeik nagy része központi forrás, a tagdíj mértéke elenyész3 Átlagos sportszövetség gazdálkodása Magyarországon Átlagos sportszövetség bevételei Átlagos sportszövetség kiadásai Egyéb Tagdíj Magán adományok Pályázatok 3% 2% 12% 1% Szponzori támogatás 18% 32% 32% Saját bevétel Állami és helyi önkormányzati támogatás Szervezetek, fejlesztés sportolók Egyéb támogatása 7% 6% 1% 6% Utánpótlásnevelés Hazai versenyrendszer m(ködtetése M(ködési költségek 6% 13% Létesítményfenntartás, 14% Világversenyek rendezése 24% 23% Válogatott felkészítése, versenyeztetése Személyi költségek Forrás: Keser( Csaba Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete, Nemzeti Sportstratégia 2007 BUD

20 EGYESÜLETEK A sportegyesületek 60%-a kevesebb mint 2 m Ft-ból gazdálkodik Az egy-sportágas, hazai élvonal alatti klubokból van a legtöbb A hazai sportegyesületek mérete és típusai Sportegyesületek bevételeinek nagysága, 2002 Sportegyesületek alap típusai >20 m Ft m Ft 8% 7% 5-10 m Ft 9% 17% 2-5 m Ft Forrás: Nemzeti Sportstratégia, 2007 <500 ezer Ft 27% 32% 500 ezer 2 m Ft 1. "Hagyományos", híres sportegyesületek: a magyar élsport, a nemzetközi sikerek nagy részét adják: sok szakosztály, nagy taglétszám és költségvetés jellemzi &ket (~30-40 db) 2. Nagy múltú, több szakosztállyal rendelkez3 egyesületek: legalább országos élvonalba tartozó tevékenységet végeznek, kiemelt helyi önkormányzati támogatással rendelkezek (~ db) 3. Egy-egy sportágra koncentráló, hazai élvonalnál alacsonyabb osztályokban tevékenyked& klubok: tanfolyamatokat, táborokat, lehet&séget nyújtanak szabadid&s sportolóknak is Ebb&l van a legtöbb 4. Szabadid3s klubok: nem végez versenysport tevékenységet, viszont több sportág (zését is lehet&vé teszi 5. Diáksport és egyetemi, f3iskolai sportegyesületek (számuk ~571-re tehet& a 3102 iskolai sportkör mellett, melyek nem jogi személyek) BUD

21 EGYESÜLETEK - BACKUP Egy átlagos hazai klub bevételei között nem szerepelnek a médiajogok, de jelent3sebb arányt tesz ki a szponzoráció, mint külföldön Klubszint( bevételek megoszlása külföldön és Magyarországon Bundesliga bevételek [%] Átlagos klub bevételei itthon [%] Reklámbevétel Médiajogbevételek 25% 28% Állami/Önkormányzat támogatás 10% 48% Szponzorok. mecenatúra 25% 18% Egyéb bevétel Jegybevétel 4% Merchandising Egyéb bevétel 40% 1% 2% Merchandising Jegybevétel Forrás: ÖTM Sport Szakállamtitkárság BUD

22 EGYESÜLETEK - BACKUP A hobbi-sportolók többnyire szervezetlen keretek között, egyénileg sportolnak Egyesületben csak 13% sportol rendszeresen A szabadid&sport Magyarországon A szabadid3sport végzésének helye Egyéb szervezett formában Egyesületben Baráti társaságban Munkahelyi szervezésben Versenysport egyesületben 4% 4% 2% 7% 7% 21% Iskolai sportegyesületben 55% Egyénileg vagy családban A szabadid3sport pillérei Nem szervezett, autonóm sportolók: otthon, szabadban vagy létesítményben sportolnak egyénileg, barátokkal, nem szervezett formában Civil szervezetek: f&leg tagjaik felé, de "kifelé" is szolgáltatnak, jórészt non-profit alapon. A szabadid&s területtel ritkán foglalkoznak Üzleti alapon m2ködtetett szolgáltatók: gond a fizet&képes kereslet és néha a szakszer(ség is Munkahelyi sport: nem jellemz& Magyarországon Oktatási intézmények: a központi szabályozás és támogatás függvényében teljesítenek, el&fordulnak kiemelked& iskolák Önkormányzatok: évente átlagosan mrd Ft-tal támogatják a helyi sportot, melyb&l a szabadid&sport általában nagyobb arányban részesül Egészségpénztárak, biztosítók: kevesen tudnak róluk és használják &ket Forrás: Nemzeti sportstratégia 2007 BUD

23 SPORTSZÖVETSÉGEK SEMATIKUS Az MTSZ relatív el3nye a tagszervezetek magas száma, hátránya a jelent3s nemzetközi tagdíj és a versenyeredmények hiánya Az MTSZ pozíciója az 54 hazai sportszövetség között, 2007 Nemzetközi tagdíj nagysága M(ködési rangsor 1) Tagszervezetek száma Egy versenyz&re jutó költségvetés Versenyz&k száma Éves költségvetés nagysága Eredményességi rangsor 2) Egy tagszervezetre jutó versenyz&k száma ++: Legjobb helyzet( szövetség --: Leghátrányosabb helyzet( szövetség MTSZ helyzete 1) M(ködési rangsor összetev&i: nemzetközi tagdíj, éves költségvetés, alapítás éve (tradíció), versenyz&szám, tagszervezet-szám, stb. 2) Eredményességi rangsor összetev&i: olimpia, AGFIS világjátékok, VB, korosztályos versenyek, EB Forrás: Nemzeti Sport Szövetség, Roland Berger BUD

24 SPORTSZÖVETSÉGEK - BACKUP A nagy hagyományú MTSZ a költségvetés nagysága alapján átlagos pozíciójú, a versenyz3k számát tekintve hátrasorolódik Az MTSZ pozíciója a 15 legeredményesebb sportszövetséghez képest, 2007 Nemzetközi tagdíj/év [m Ft] Alakulás éve Költségvetés/ versenyz3 [ezer Ft] Éves költségvetés [m Ft] Versenyz3i létszám 1) Vívó 32,00 Sportlöv&k 1870 Öttusa 437 Labdarúgó Sakk Tenisz 5,00 Torna 1885 Úszó 266 Úszó 719 Kick-box Motoros Vizisport 2,00 Repül& 1,80 Sakk 1,40 Nemzeti Autósport 1,10 Biliárd 0,93 Asztalitenisz 0,75 Modellez& 0,67 Torna 0,66 Kézilabda 0,65 Sí 0,65 Kick-box 0,53 Búvár 0.53 Judo 0.52 Evez&s 1892 Kerékpársportok 1894 Atlétika 1897 Hegy- és Sportmászók 1900 Labdarúgás 1901 Tenisz 1907 Vízilabda 1907 Motorsport 1907 Úszó 1907 Sí 1913 Vívó 1914 Sakk 1921 Birkózó 1921 Korcsolyázó 196 Kajak-kenu 191 Vívó 186 Motoros vizisport 147 Ökölvívó 140 Repül& 134 Nemzeti Autósport 133 Evez&s 111 Birkózó 98 Búvár 97 Súlyemel& 90 Vízilabda 88 Tenisz 88 Kajak-Kenu 450 Kézilabda 430 Repül& 413 Vízilabda 380 Jégkorong 262 Vívó 258 Öttusa 245 Birkózó 217 Atlétika 178 Kosárlabda 172 Judo 161 Ökölvívó 136 Vitorlás 133 Karate Táncsport Atlétika Sportlöv&k Repül& Bowling és Teke Úszó Tájékozódási futó Kajak-kenu Birkózó Judo Torna Vívó ) Csak egyéni és páros sportágak Forrás: Nemzeti Sport Szövetség Tenisz 117 Tenisz BUD

25 SPORTSZÖVETSÉGEK - BACKUP Az MTSZ m2ködés szempontjából az élvonalba tartozik, a versenysport eredményességét tekintve viszont hátrányban van Sportszövetségek élvonala eredményesség és m(ködés szempontjából, 2007 M(ködési pontszám 1) Kézilabda Sakk Sportlöv&k Judo Tenisz Atlétikai Úszó Ökölvívó Birkózó Íjász Karate Evez&s Búvár Rádióamat&r Asztalitenisz Er&emel& Öttusa Kung Fu Vizilabda Vívó Kick-box Kajak-kenu ) M(ködési pontszám összetev&i: nemzetközi tagdíj, éves költségvetés, alapítás éve (tradíció), versenyz&szám, tagszervezet-szám, stb. 2) Eredményességi pontszám összetev&i: olimpia, AGFIS világjátékok, VB, korosztályos versenyek, EB Eredményességi pontszám 2) Forrás: Nemzeti Sport Szövetség BUD

26 SPORTSZÖVETSÉGEK Az MTSZ a nagy költségvetés2 sportszövetségekhez képest relatíve sok tagszervezettel rendelkezik Szövetségek élvonala költségvetés, versenyz&k és tagszervezetek száma szerint, 2007 Tagszervezetek száma Kézilabda Tenisz Bowling-Teke Torna Triatlon Birkózó Modellez& Vívó Repül& Úszó Judo Kajak-kenu Karate Sportlöv& Táncsport Atlétikai Sakk Vizilabda Kick-box Tájékozódási futó Kosárlabda Versenyz&k száma Költségvetés nagysága Forrás: Nemzeti Sport Szövetség BUD

27 SPORTSZÖVETSÉGEK - BACKUP Az MTSZ a hazai sportszövetségek középmez3nyében szerepel az éves költségvetés nagysága alapján Legnagyobb sportszövetségek éves büdzséje, Változás 07/ 06l [%] n.a. n.a. +6 n.a n.a % Úszó Kajak - Kenu Repü -l& Labdarugó Kézilabda Vízilabda Jégkorong Vívó Öttusa Birkozó Atlétika Kosárlabda Judo Ökölvívlás Vitor- Evez&s Röplabda Tenisz Sport -löv- &k Torna Triatlon Forrás: Nemzeti Sport Szövetség BUD

28 C. A Magyar Tenisz Szövetség BUD

29 Projektünk során a missziótól, víziótól kezdve a stratégián át a szervezeti és operatív szintig elemeztük a Szövetséget A stratégiai audit koncepciója, kérdésfeltevése Miszszió Mi az MTSZ fennállásának értelme? Miért jött létre? Mi hiányozna, ha nem lenne? Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez3k Hol szeretne lenni az MTSZ 5 év múlva? (konkrét, mérhet& célok) Melyek a legfontosabb értékteremt3 eszközök/sikertényez3k a vízió elérésében? (konkrét, ellen&rizhet& leírás) Országos felépítés Szervezeti felépítés Stratégia Szervezet Folyamatok Gazdálkodás Milyen lépésekb3l áll az eszközrendszer, mellyel a sikertényez3k megvalósíthatók? Hogyan teremthet3k meg a stratégia szervezeti szint2 feltételei? Operatív programok/akciók Utánpótlás Infrastruktúra Versenyrendszer Edz&képzés Iskolatenisz Társasági tenisz Hogyan implementálhatók a kívánt változások? Hogyan ellen3rizhet3 az implementáció és annak környezeti megfelel3sége? Forrás: Roland Berger BUD

30 Az MTSZ missziója és víziója aktualizálásra szorul Az értékteremt3 szakmai munkát pozitívan befolyásolja a tagok er3s köt3dése F& tanulságok a misszió, vízió, értékteremtés, sikertényez&k területén A jelenlegi misszió általános küldetést fogalmaz meg, és nem követi le pontosan az MTSZ, valamint a magyar tenisz aktuális állapotát, így bármelyik sportági szakszövetség mottója lehetne A Szövetség tagjai az aktuális, napi problémák megoldásával vannak elfoglalva, középvagy hosszú távú célokat a kiszámíthatatlan körülményekre hivatkozva nem t2znek ki Az MTSZ f3 értéke az egységes és alapos szakmai irányvonal, melynek megvalósulása sikeres egyedi programokkal megkezd&dött A Szövetség munkáját pozitív gazdálkodás, a tagok er&s emocionális köt3dése és kedvez3 kapcsolatrendszerük hivatott sikerre vinni Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger becslés BUD

31 A misszió általános feladatokat fogalmaz meg, mint a tenisz fejlesztése és a fiatal nemzedék fizikai, szellemi, erkölcsi nevelése Misszió Országos felépítés Szervezeti felépítés Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k Stratégia Szervezet Folyamatok Gazdálkodás A Szakszövetség célja a tenisz sport fejlesztése, a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedék fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez. Ezen belül: Tenisz hagyományainak meg&rzése A nemzetközi, az európai és a hazai szabályok alapján a sportág versenyrendszerének szervezése, érvényre juttatva a sport erkölcsrendszerét Tagjainak érdekképviselete a sporttal foglalkozó állami szervek, a helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek el&tt, valamint a nemzetközi sportéletben A Szövetségnek mint köztestületnek feladata a tagok érdekeinek védelme és a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges feltételek megteremtése Operatív programok/feladatok Utánpótlás Infrastruktúra Versenyrendszer Edz&képzés Iskolatenisz Társasági tenisz Forrás: MTSZ Alapszabály, MTSZ Gazdálkodási Szabályzat BUD

32 Egységes MTSZ-víziót az interjúkon nem sikerült megfogalmazni A jelent a problémák megoldására való koncentrálás jellemzi Vízió Országos felépítés Szervezeti felépítés Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k Stratégia Szervezet Operatív programok/feladatok Utánpótlás Infrastruktúra Versenyrendszer Edz&képzés Folyamatok Gazdálkodás Iskolatenisz Társasági tenisz Az interjúk során az MTSZ tagjai egy, a megfelel& szerepét optimálisan betölt& Szövetség képét vetítették el&re, de nem rajzolódott ki olyan egységes vízió, melyben az MTSZ képvisel3i egyetértenének. Említésre kerültek középtávú operatív és szakmai célok, mint például: Nemzeti Tenisz Centrum megvalósítása Folyamatos magyar jelenlét a teniszvilág élvonalában Szabadid&sport integrálása az MTSZ-be Minél több rangos verseny hazai megszervezése Régióközpontok rendszerének továbbfejlesztése Válogatott keretek m(ködtetése, menedzselése (Profi szerz&désrendszer kialakítása a játékosokkal) Az edz&k regisztrálása és az oktatás színvonalának folyamatos monitorozása, az oktatás színvonalának javítása A középtávú szakmai koncepció anyagi hátterének biztosítása Forrás: MTSZ interjúk BUD

33 Az MTSZ-tagok egy aktívabb, a teniszélet számára megkerülhetetlen, alulról építkez3 Szövetséget képzelnek el a jöv3ben Fontos lenne, hogy az MTSZ minden területen megtalálja az optimális szerepét. A végs cél, hogy a Szövetséghez tartozni presztízst jelentsen, mint a nyugat-európai sportszövetségeknél. Az MTSZ fejl dését csak nagyon lassan, alulról felfelé építkezve tudom elképzelni. Az MTSZ-nek aktívabbá kell válnia a hazai teniszéletben. Jelenleg nagyon sok klub van, amely nem MTSZ-tag. A f kérdés: hogyan lehetne az MTSZt megkerülhetetlenné tenni? Az MTSZ küldetése hosszú távon, hogy átvállalja a klubok szerepének egy részét ott, ahol lehetséges. Ha az MTSZ tesz egy lépést a klubok/szül k/iskolák felé, a másik oldalon is er sebb lesz a tenni akarás. Csináljunk valamit, ez megnyit más forrásokat is. Nem hiszem hogy egyedül a Nemzeti Teniszcentrum mindenre megoldást nyújtana. BUD

34 A versenyek, a szakmai koncepció és az egyedi programok az MTSZ f3 értékei, a tagok személyes köt3dése hozzájárul a sikerhez Értékteremtés, sikertényez&k Országos felépítés Szervezeti felépítés Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez3k Stratégia Szervezet Folyamatok Gazdálkodás Értékteremt3 tényez3k Versenyszervezés szakmai keretének biztosítása Egységes középtávú szakmai koncepció Sikeres egyedi programok (pl. iskolatenisz, régiócentrumok) Sikertényez3k Pozitív, nullszaldós gazdálkodás, sikeres forrásbevonás Emocionális köt&dés és személyes motiváció a sportággal kapcsolatban Jelent&s kapcsolati t&ke az elnökségi tagok esetében Operatív programok/feladatok Utánpótlás Infrastruktúra Versenyrendszer Edz&képzés Iskolatenisz Társasági tenisz Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger BUD

35 A hatásköröket és az egyes feladatok helyét érdemes tisztázni, az operatív programok között pedig prioritási sorrendet felállítani F& tanulságok a stratégia, szervezet, operatív programok területén A szövetség szakmai koncepciója átgondolt, de nincs ütemezve és nem mérhet3 az eredménye: a munka zajik, de soha nincs elintézve A szakmai irányvonal mell3l hiányzik a gazdasági, marketing és kommunikációs stratégia, melynek jelenleg a felel&sei és forrásai sincsenek egyértelm(en definiálva Az elnökség és a bizottságok összetétele konfliktusos, kiegyensúlyozatlan er&viszonyokkal, összeférhetetlenséggel terhelt, a meglév& szabályzatoknak nem felel meg mindenben Az elnökség és a bizottságok nem csak a stratégiai szintjüknek megfelel3 feladatokat végzik, operatív ügyekkel is sok id&t töltenek Az MTSZ az aktív magyar tenisztársadalom kis részével áll kapcsolatban, országos felépítésében párhuzamosságok vannak, miközben a klubok érdekérvényesítése akadozik Az MTSZ gazdálkodása pozitív, költségvetése alacsony, 100 millió forint körül alakul Magasak a m2ködési és személyi költségei, a bevételek között a nehezen tervezhet3 központi támogatás és az egyébként is kedvez&tlen helyzet( klubok befizetései dominálnak A szponzori támogatások jelent&sek, de átgondolt szponzorstratégia helyett ad-hoc és t2zoltó jelleg2 forrásszerzés folyik ezen a területen Az MTSZ egyszerre sok operatív programot folytat, elaprózva ezzel a rendelkezésre álló korlátozott er&forrásokat Forrás: MTSZ inerjúk, Roland Berger BUD

36 Az MTSZ átgondolt szakmai koncepcióval rendelkezik, az id3zítés és a koherens gazdasági és marketing stratégia viszont hiányzik Stratégia Országos felépítés Szervezeti felépítés Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k Stratégia Szervezet Operatív programok/feladatok Utánpótlás Infrastruktúra Versenyrendszer Edz&képzés Folyamatok Gazdálkodás Iskolatenisz Társasági tenisz Szakmai stratégia fókuszai Utánpótlás-nevelés Szakmai munkához szükséges országos felépítés Versenyrendszer Edz&képzés és edz& utánképzés Szabadid&sport integrálása MTSZ-be Az egyes célokhoz nem készült megvalósítási ütemezés, sem útmutatás az eredmények méréséhez Gazdasági stratégia Az MTSZ gazdálkodásának f& célja az alapszabályban rögzített feladatok ellátása hatékony forrásfelhasználás mellett A gazdasági stratégia az elnök és az alelnökök hatáskörébe tartozik, valójában a teljes elnökség foglakozik vele, de operatív (egyéni) szinten Marketing/Sales és kommunikációs stratégia A marketing stratégiát az SZMSZ szerint a Gazdasági Bizottság készíti és az elnök/alelnökök felügyelik A gyakorlatban a forrásbevonásban az elnök és az elnökség kapcsolatrendszere érvényesül Forrás: MTSZ interjúk, MTSZ gazdálkodási és pénzügyi szabályzata, SZMSZ, Roland Berger BUD

37 Az MTSZ szakmai koncepciója alapos, de az er3forrás-tervezés és az eredmények szakmai ellen3rzése hiányzik Az MTSZ szakmai stratégiája (1/2) Program/Projekt Leírás Akadályok Iskolatenisz Klubok Régiócentrumok Utánpótlás-nevelés alap-pillére, összekapcsolódva az egyesületekben folyó szakmai munkával - Cél, hogy a választható sportágak közül minél több gyerek a teniszt válassza Fejlesztési lehet&ségek: iskolák megfelel& kiválasztása és regisztrációja, program follow-up, program és tehetség-kiválasztás fejlesztése, minél több egyesületi leigazolás és verseny-részvétel Magas színvonalú munka, megfelel& szervezeti felépítés és nívós infrastruktúra és edz&i bázis megteremtése a klubokban úgy, hogy az egyéni lehet&ségek, sajátosságok is érvényesüljenek Fejlesztési lehet&ségek: tenisziskolák, -tanfolyamok számának növelése, több MTSZ segítségnyújtás, médiakapcsolatok er&sítése, klubmin&sítési rendszer Szerepe a fiatal tehetségek kiválasztása, gondozása és megtartása A klubmunka segítése A kiemelked& játékosok MTSZ felé orientálása Gyermekszám folyamatos csökkenése Klubokba való átmenetel nem megoldott Klubok többsége magánkézbe került, nem fontos számukra a szakmai színvonal Magyar teniszben nincsen egységes szakmai rendszer: a klubok/edz&k saját elképzelésük szerint dolgoznak A klubok alig pályáznak MTSZtámogatásért Fiatalok szakmai képzése, tehetség kiválasztás, klubmunka segítése, kiemelked& játékosok MTSZ-hez kötése, versenyrendszer m(ködtetése Forrás: MTSZ középtávú szakmai koncepció BUD

38 Az MTSZ szakmai koncepciója alapos, de az er3forrás-tervezés és az eredmények szakmai ellen3rzése hiányzik Az MTSZ szakmai stratégiája (2/2) Program/Projekt Nemzeti Tenisz Centrum Versenyz3k, válogatott keretek Intézményrendszer, versenyrendszer, edz3k színvonala Leírás Nemzetközi szintre törekv& játékosok képzésének helyszíne A válogatottság tekintélyének, rangjának helyreállítása Szakmai program, követelményrendszer felállítása, a válogatottság feltételeinek konkrét meghatározása, meghirdetése Megfelel& szerz&désrendszer és játékos-támogatási rendszer kialakítása Iskolák-klubok-megyék-régiók-teniszcentrum felépítés Versenyek számának és a rendezés színvonalának emelése Edz&min&sítési és -regisztrációs rendszer, egységes oktatási rendszer Akadályok Jelent&s állami szerepvállalásra, vagy hosszú távú, nagy kockázatú befektetésre van szükség Kezd& versenyz&k szüleinek hezitálása, 18 éven felüliek támogatásának teljes hiánya Utánpótlás gyakori átigazolásai, köt&dés hiánya Játékosok szervezett menedzselése nem megoldott Nincs Tenisz Akadémia A szó elvi értelmében sem Kevés válogatott edz&, versenyrendszerek összehangolatlansága Forrás: MTSZ középtávú szakmai koncepció BUD

39 A szakmai programok ráfordításainak 82%-át a vele kapcsolatban állók csupán 5%-ára fordította az MTSZ 2003 és 2007 között A szakmai stratégia költség-haszon elemzése, Szakmai programok ráfordításai ( ) A programok által érintett személyek aránya Összesen 542,9 m Ft f3 Régiócentrumok Szabadid3 sport Iskolatenisz Edz3képzés Klubok támogatása (utánpótlás) 2,00% 3,00% 4,00% 9,00% 15,00% 0,18% Versenyrendezés, rendezvények 21,00% 88,00% Versenyz3k, válogatott keretek, utazások, olimpia 46,00% 7,00% >1% <1% 5,00% <1% Forrás: MTSZ középtávú szakmai koncepció, Roland Berger becslés BUD

40 STRATÉGIA - PÉLDA Az ITF Play+Stay programja mögött komplex marketing- és salesstratégia áll Az ITF Play+Stay programjának integrált stratégiája Forrás: ITF Sikertényez3k Edz&k bevonása a program népszer(sítésébe Rugalmas, könnyen adaptálható keretprogram Praktikus eszközök Hatékony és nyitott bels& kommunikáció (tagokkal) Web, interaktív eszközök használata Akciók/Részstratégiák Piaci környezet felmérése Célcsoport-meghatározás, pozícionálás Marketing terv, profi ügynökség/beszállító használata Integráció más helyi programokkal Médiakapcsolatok Az ötlet Játékos formában minél több embert minél egyszer(bben megtanítani teniszezni, bevezetni a versenyrendszerbe Play+Stay program a tenisz népszer2sítéséért Stratégia A tenisz egészségre el&nyös hatásának alátámasztása felmérésekkel Edz&k, sportszergyártók bevonása a program promotálásába Megkönnyíteni és felgyorsítani a tenisz megtanulását Misszió Minél többen tekintsenek úgy a teniszre, mint egyszer(, kellemes és egészséges kikapcsolódásra Vízió A tenisz az egyik legelismertebb sportág az egészség-védelem területén minden korosztály számára A tenisz sikeres a játékszeretet elterjesztésében és megtartásában Egyre több ember kezd el teniszezni BUD

41 Hiányosság tapasztalható az országos felépítés következetességében, a szervezeti összetételben, és a döntéshozatalok menetében A stratégiai audit koncepciója és kérdésfeltevése Szervezet Miszszió Vízió Országos felépítés Szervezeti felépítés Értékteremtés és siker f& tényez&i MTSZ stratégia Szervezet Operatív programok/feladatok Utánpótlás Infrastruktúra Versenyrendszer Edz&képzés Folyamatok Gazdálkodás Iskolatenisz Társasági tenisz Országos és szervezeti felépítés összhangja nem megfelel3 Klubok száma nem indokolja a soklépcs&s területi felépítést (klub-megye-7 régió, majd elnökségen belüli 3 régió) Vidéki klubok képviselete az elnökségben nem érvényesül megfelel& mértékben A jelenlegi elnökségi összetétel és bizottsági rendszer konfliktusokkal terhelt Elnökségi tagok egyszerre több bizottságban is részt vesznek Mindkét alelnök a gazdasági oldalt felügyeli Összeférhetetlenségek tisztázatlansága (pl. nonprofit/for-profit érdekek ütközése, SZMSZ megsértése) Egyes bizottságok korlátozott m2ködése (Pl. Gazdasági, Szabadid&sport), tisztségek hiányossága (pl. alelnökök SZMSZ-beli feladatai), vagy teljes hiánya (pl. szakmai, gazdasági igazgató) Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger BUD

42 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az elnökségben és a bizottságokban összesen 39 f3 vesz részt A teljes munkaid3s alkalmazottak száma 6 f3 A Magyar Tenisz Szövetség szervezeti felépítése Elnökség (13 f3) Elnök: Patay László Alelnökök: Lányi András, Süt& Zoltán 3/3 Közgy2lés Ellen3rz3 testület Iroda 3 5 Szakmai Bizottság Elnök: Papp Sándor Szabadid3sport Bizottság Jogi, etikai és fegyelmi Bizottság Regionális Bizottság Fellebbviteli Bizottság Gazdasági, marketing és kommunikációs Bizottság Játékvezet3i és versenybírói Bizottság Elnök: Pázmándi József Elnök: Dr. Birkás Miklós Elnök: Koncz Zsolt Elnök: Dr. Paulik György Elnök: Siklós Erik Elnök: Dr. Nyír& László 7/5 4/1 1/1 5/5 5/3 1/0 5/1 Edz&-regisztrációs, oktatási és min&sítési albizottság Utánpótlás-nevelési és fejlesztési albizottság Csapatbajnoki albizottság Rangsorkészít& és szabályszerkeszt& albizottság Orvosi albizottság 2 2 n.a. 2 2 x/y Tagok száma/ebb&l elnökségi tag Forrás: Magyar Tenisz Szövetség BUD

43 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A legtöbb tagot a szakma és a régiók delegálják az elnökségbe, a Gazdasági és a Jogi, etikai, fegyelmi bizottság nincs képviselve MTSZ bizottságainak elnökségi delegáltjai ELNÖKSÉG 4 f& 1 f& 3,3 f& 1,3 f& 0,3 f& Szakmai Bizottság Szabadid3sport Bizottság Jogi, etikai és fegyelmi Bizottság Regionális Bizottság Fellebbviteli Bizottság Gazdasági, marketing és kommunikációs Bizottság Játékvezet3i és versenybírói Bizottság Forrás: MTSZ BUD

44 BACKUP Az elnökség tagjai több bizottság munkájában is aktívak Átfedés van a Szakmai, Fellebbviteli, Regionális, Játékvezet3i területeken Az elnökségi tagok képviselete a bizottságokban ELNÖK Alelnök Alelnök Papp Sándor Juhász Gábor Csoknyai Bertalan Márky Jen& Pázmándi József Paulik György Koncz Zsolt Csallóközi Zoltán Hernádi Gyula Nyír& László SZAKMAI SZABADID[ JOGI REGIONÁLIS X X X X X X X X X X X FELLEBBVITELI X X GAZDASÁGI JÁTÉKVEZET[I X Forrás: Roland Berger BUD

45 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Szakmai Bizottság feladatai szerteágazóak, az elnökségben a terület képvisel3i meghatározó er3t képviselnek A Szakmai Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben Középtávú szakmai koncepció, cselekvési terv Válogatott keretek felkészülés szervezése Válogatott eseményeken való részvétel Szakosztályokkal kapcsolattartás, szakanyagok, szakmai bemutatók, továbbképzések szervezése Tenisziskolák Szövetségének létrehozása, Egységes Oktatási Módszer bevezetése Regionális teniszcentrumok felállítása Hazai versenyrendszer elemzése, alakítása, rendezvények lebonyolítása, nemzetköziek rendezésének el&segítése Versenynaptár Edz3képzés, -továbbképzés Felvilágosítás dopping, táplálkozás, felkészülés témákban Albizottságok létrehozása, m(ködtetése Bizottsági vezet&, edz&k, kapitányok, szakemberek beszámoltatása Személyi javaslatok az MTSZ elnökségének Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján A Szakmai Bizottság döntésbefolyásoló ereje a leger3sebb az MTSZ-ben, 7 tagjából 5 részt vesz az elnökségben A Bizottság felügyeletére nincsen delegált személy (pl. az egyik alelnök) A Gazdasági Bizottsággal való együttm(ködés helyett most a szakmai programok gazdasági oldalát is a Szakmai Bizottság tervezi meg Edz3k közül csak azokat tartja az MTSZ nyilván, akik nála a továbbképzésben részt vesznek Kritika és javaslat A Szakmai Bizottságnak a többi bizottsággal szorosan együtt kellene m2ködnie, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg (a másik bizottság nem elég aktív (pl. Gazdasági), vagy a Szakmai oldalnak nincs rá kapacitása (pl. Versenybírói bizottság szabályszerkesztés), de a Regionális Bizottsággal való együttm(ködés például megfelel& SZMSZ alapján a Bizottság vezet&je nem lehet az MTSZ f&állású alkalmazottja Szakmai terület kontrollja szükséges, például az egyik alelnök által Megfontolandó a szakmai terület több bizottságra bontása, ezáltal tehermentesítése BUD

46 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A marketingért és kommunikációért felel3s bizottságnak jelenleg csupán egy tagja van, aki nem vesz részt az elnökségben A Gazdasági, marketing és kommunikációs Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben MTSZ marketing stratégiájának elkészítése, gazdasági értelm2 küldetés meghatározása, SWOT összeállítása Potenciális partnerek felkutatása Adatbázis létrehozása Kifelé szponzorokra, támogatókra, állami és társadalmi szervekre fókuszál Bels& partnerei az elnökség, a klubok, versenyrendez3k, versenyz3k és játékosok Kapcsolattartás a médiával, rendezvényszervezés, kiadványok kiadása Bels& partnerek közötti információáramlás biztosítása Sajtókonferenciák szervezése a Szövetség elnökével egyeztetve Az egyik alelnök vezeti a Gazdasági Bizottságot Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján A Marketing Bizottságot kezdetben az alelnök vezette, jelenlegi elnöke a Szövetség a korábbi sajtóf&nök A bizottság az SZMSZ-ben felsorolt feladatait jelenleg senki nem látja el Egyik alelnök sem felügyeli a Bizottság munkáját A bizottság nincs képviselve az elnökségben Kritika és javaslat Az egyik alelnöknek a Szövetség gazdasági, a másiknak a szakmai területét kellene felügyelnie Az SZMSZ-nek a bizottság stratégiai és az ellen3rz3 feladatokat kellene meghatároznia, nem operatív teend&ket A gazdasági feladatokat hatékonyan nem lehet társadalmi munkában és megfelel& üzleti ismeretek/gyakorlat nélkül ellátni Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk BUD

47 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Szabadid3sport Bizottság három szakága kivált az MTSZ-b3l és önállóan m2ködik Az MTSZ láthatóan nem tud mit nyújtani nekik A Szabadid&sport Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben Három albizottságra tagolódik: szenior, kerekesszékes és szabadid3s (amat3r) tenisz ágra, melyeknek m(ködését szervezi, irányítja, koordinálja Ennek a felépítésnek megfelel&en 3 tagja és egy elnöke van Nyilvántartásokat vezet Versenynaptárt készít, versenyeket engedélyez Rangsort készít és azt rendszeresen nyilvánosságra hozza Kapcsolatot tart a nemzetközi szövetségekkel Gondoskodik a 3 szakági válogatott m(ködésér&l Az MTSZ tárgyi és személyi feltételeiért cserébe a szakági tagsági díjak szolgának fedezetül A szenior albizottság munkáját a Szövetség a Magyar Veterán Teniszez&kért SE látja el Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján A Bizottság jelenleg nem m(ködik Albizottságai önállóan, MTSZ-en kívüli egyesületekben m2ködnek (Magyar Veterán Teniszez&kért SE, Amat&r és Szenior Tenisz Mozgalom), saját versenyrendszert, honlapot, ranglistát tartanak fent Az integrálásukra tett eddigi kísérletek nem voltak sikeresek Az MTSZ-nek láthatóan nincs mit felajánlania, szolgáltatnia ezeknek a területeknek A három terület integrálása eltér& jellegük miatt kétséges kimenetel( Kritika és javaslat Az MTSZ-nek meg kellene találnia a szabadid3sport helyét a stratégiájában / közép- és hosszú távú koncepciójában és megfelel& szolgáltatás-ajánlatot kellene biztosítania számára szervezeti háttérrel Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk BUD

48 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Regionális Bizottság a tenisz országos szerveit fogja össze A klubok inaktivitása megkérd3jelezi jelenlegi hasznosságukat A Regionális Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben Középtávú szakmai koncepcióból ered& feladatok végrehajtása Közrem(ködés a régiócentrumok kiválasztásában, felel3sök kijelölésében, programjuk kidolgozásában Régiók kiemelked3 versenyz3inek figyelemmel kísérése, válogatott-beli tagság ajánlása Területi szövetségek munkájának összehangolása, &ket érint& döntések véleményezése Vidékértekezlet összehívása, területi szövetségek közti tapasztalatcserék szervezése Vidék- és regionális bajnokságok rendezésének felügyelete Sportág-fejlesztés feladatainak végrehajtása a Szabadid& Bizottsággal együttm(ködve Együttm(ködés a megyei sportigazgatóságokkal, regionális sportszervezetekkel a tenisz helyzetének jobbítása érdekében Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján A gyakorlat megfelel az SZMSZ-ben leírtaknak A Bizottság tagjai földrajzilag nincsenek közel az általuk képviselt régióhoz A szabadid3s tenisz integrálása eddig régiós szinten sem vezetett eredményre, bár javaslatok történtek pl. klublicensz bevezetésére, ill. negyedosztályú regionális csapatbajnokságok rendezésére Kritika és javaslat Szakmai és gazdasági alapokon kellene megítélni, hogy a 7 régió sok, kevés vagy megfelel3 az ország méretéhez és a klubok számához képest A klubok alig kezdeményeznek és csak kis részük indul az egyesületek közötti versenyben - Meg kellene kérdezni a véleményüket a régiós rendszerr&l és a jelenlegi érdekérvényesítési lehet&ségekr&l Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk BUD

49 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Játékvezet3i és Versenybírói Bizottság feladatait er3forráshiány miatt csak korlátozottan tudja ellátni A Játékvezet&i és Versenybírói Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben Játékvezet3k és versenybírók képzése, továbbképzése Bíráskodási tevékenységek ellen&rzése MTSZ eseményeinek ellátása versenybíróval, játékvezet3vel Nemzetközi versenyrendszerek fejl3désének figyelése, javaslattétel a Szakmai Bizottságnak a szükséges változtatásokra Javaslattétel az ITF tanfolyamokra való beiskolázásra 5 tagú testület, mely évente általában 4 alkalommal ülésezik Elnöke tagja a Fellebbviteli és a Regionális Bizottságnak is Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján Fedezet hiányában csak azokon a versenyeken van ellen3rzés, ahol játékvezet3k vannak (az összes esemény töredéke) A Bizottság feladata csak a versenybírók biztosítására terjed ki, a játékvezet&kr&l a versenybírók gondoskodnak A versenyrendszerre vonatkozó fejlesztési javaslatokat a Szakmai Bizottság felé ritkán sikerül érvényesíteni Kritika és javaslat Szabályszerkesztésre a Szakmai Bizottság helyett külön testület / szakért3(k) rendszeresítése ajánlott, vagy aktívabb együttm(ködés a bírói és a Szakmai Bizottság között Versenybírók és Játékvezet3k bevonása lehetséges a versenyek érdekesebbé, vonzóbbá tételére, illetve klubok házi versenyeinek szervezésébe A Bizottság szervesebb integrációja javasolt a Szövetségbe BUD

50 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Jogi, Etikai és Fegyelmi Bizottság a Szövetség els3fokú sportfegyelmi hatósága, mely általános jogi ügyekben is közrem2ködik A Jogi, Etikai és Fegyelmi Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben A Szövetség els3fokú sportfegyelmi hatósága, a fegyelmi eljárásokat els& fokon ez a bizottság folytatja le A Bizottság az els& fokú határozatban Büntetést szab ki, ha kötelezettségszegést állapít meg Felmenti az eljárás alá vontat Megszünteti az eljárást A Bizottság nyilvántartja a fegyelmi határozatokat Egy tagja van, de jelent3sebb ügyekben három tagúra b3vülhet Feladatait, hatáskörét és eljárását a sportfegyelmi szabályzat határozza meg Az els& fokú fegyelmi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet a szükséges iratokkal együtt a Bizottság továbbítja a Fellebbviteli Bizottság felé Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján A gyakorlat megfelel az SZMSZ-ben leírtaknak Az MTSZ egyéb jogi, szabályzatszerkesztési kérdéseiben is állást foglal, közrem(ködik Teljes függetlenség megkérd&jelezhet& Kritika és javaslat A Bizottság az SZMSZ-szel és az Alapszabállyal való összeférhetetlenségek kivizsgálásában és rendbe tételében is szerepet vállalhatna Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk BUD

51 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Fellebbviteli Bizottság a másodfokú döntések felel3se Tagjai között két másik bizottság elnöke és a f3titkár is megtalálható A Fellebbviteli Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben Az MTSZ szervei által els& fokon meghozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott óvások, panaszok kivizsgálása és elbírálása A Bizottság a másodfokú eljárásban az els3 fokú határozatot megsemmisíti és a Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasítja, vagy az els3 fokú határozatot megváltoztatja, vagy helybenhagyja Szervezetére, eljárására, határozathozatalára, a határid&k számítására az els& fokú eljárásra el&írt rendelkezéseket kell megfelel&en alkalmazni Legalább 3 tagból áll és legtöbbször az iratok alapján határoz, de bonyolultabb esetekben bizonyítási eljárást is folytathat 5 tagú bizottság, melyben helyet kapnak Az MTSZ f&titkára A Szakmai Bizottság elnöke A Játékvezet&i Bizottság elnöke További két tag Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján A gyakorlat megfelel az SZMSZ-ben leírtaknak Kritika és javaslat A jelent&s leterheltség( f3titkár és a Szakmai, Játékvezet3i Bizottságok vezet3i helyett javasolt más, jogi ismeretekkel is rendelkez& személyek kinevezése a bizottságba Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk BUD