Tartalom. Nemzetközi erôviszonyok Athén elôtt Érdekvédelem - Itt az új sporttörvény!... 8 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR

Átírás

1

2 Tartalom Lochmayer György Nemzetközi erôviszonyok Athén elôtt Dr. Kiss Gergô László Érdekvédelem - Itt az új sporttörvény! Szabó Gábor Magyarország legyen sportnemzet Beszélgetés Elbert Gáborral Gallov Rezsô Egy sikeres életpálya titkai - Greminger János Új Mesteredzôk 2004 A Magyar Edzôk Társaságának új tagjai Petrekanits Máté, Pavlik Gábor NB I és NB I/B osztályú labdarúgók terheléses vizsgálata 1997 és 2004 év között Bartha Csaba, Rigler Endre, Berkes Péter Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál Kun István Ajánlások az óvodás korú gyermekek labdarúgásra való felkészítéséhez Szabó S. András Korszerû sporttáplálkozás sportolók tápláltsági állapota Vasvári Ferenc Kerékpáros konferencia a szakmaiság, összefogás és utánpótlás-nevelés jegyében Fülöp Tibor Hosszú távú teljesítmény-felépítés a kerékpár sportban Hazai György Kezdô kerékpárosok mozgásoktatása Bérces Edit Egy pohár víz aranyat ér Szakmai társalgási gyûjtemény ultrafutóknak Gallov Rezsô A Mount Everest meghódításának ötvenesztendôs jubileumára Farkas János Edzés, pihenés, alvás, regeneráció, Viofor II SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: FAX: MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 7. évf Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2000,- Ft Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Gallov Rezsô Olvasószerkesztô Bendiner Nóra Dr. Gombocz János Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök dr. Bakanek György Egervári Sándor Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök dr. Ormai László Fôtitkár dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1143 Budapest Dózsa György út 1-3. Tel/fax: (36-1) nora.bendiner@helka.iif.hu Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Címlapfotó: Jocha Károly Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN Támogatók Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány

3 4 MAGYAR EDZŐ 2004/1 Nemzetközi erôviszonyok Athén elôtt Lochmayer György Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest Az olimpiákat megelôzô évek világbajnokságait szakmai berkekben mindig fokozottabb érdeklôdés kíséri. Megnôtt a jelentôségük, egyrészt azért, mert az Atlanta óta teljes körûvé vált kvalifikációs rendszerek ezeken a világbajnokságokon biztosítják sportáganként eltérô mértékben a legtöbb olimpiai kvóta megszerzésének lehetôségét. (Ritmikus gimnasztikában, tornában és súlyemelésben a 2003-as VB-ken le is zárult a kvalifikáció.) Másrészt ezek az események adnak utolsó alkalmat az egyes versenyszámokban az élmezôny széles körû áttekintésére, a teljesítmények elemzésére, valamint a nemzetközi erôviszonyok és az olimpiai esélyek mérlegelésére. Természetesen ugyanez vonatkozik a VB eredmények alapján készített, a nemzetek nem hivatalos olimpiai pontversenyére is ban az országok rangsorának összeállításához minden korábbi évnél szélesebb adatbázis állt rendelkezésre. 31 sportágban volt VB és az olimpia mûsorán szereplô 301 versenyszámból mindössze 27 nem került megrendezésre. Ezek azok a labdajátékok voltak, amelyek az olimpiák közötti páros esztendôben rendezik a világbajnokságaikat (kosárlabda, röplabda, gyeplabda, softball és férfi labdarúgás), továbbá a lovassport, valamint a sportlövészet puska- és pisztoly számai. A teniszben, bár a korábbi Mesterek Tornáját immár hivatalosan is világbajnokságnak hirdették meg, változatlanul figyelmen kívül kellett hagynunk a páros versenyszámokat, mivel a párok tagjai nem voltak azonos nemzetiségûek. Több sportágban nem az olimpiai játékok lebonyolítási rendje szerint rendezik a világbajnokságokat. Ez néhánynál abban nyilvánul meg, hogy szabadabban korlátozzák az egy nemzet részérôl indítható versenyzôk számát (pl. asztalitenisz, triatlon), aminek korrigálására a számítási rendünkben nincs lehetôség. Másrészt az olimpiákon minden helyezést eldöntenek, ugyanakkor szinte valamennyi küzdôsportág, a tenisz, az asztalitenisz és a tollaslabda világbajnokságain többnyire két bronzérmet adnak ki, és nem döntik el a további helyezéseket. A ÉVI VILÁGBAJNOKSÁGOK ÉRTÉKELÉSE Ezeknél a tizedes pontszámok elkerülése érdekében a madridi szakértôi konferencián elfogadott javaslatot alkalmazzuk 1, amely szerint a döntô gyôztesétôl az elôdöntôben vereséget szenvedô a bronzérmes, a negyeddöntôben vereséget szenvedô az ötödik helyezett, míg a döntô vesztesének ágán szereplôk a negyedik és a hatodik helyezettek. Amint a táblázatból kitûnik, az azonos helyezésekért járó pontszámok felezését így sem tudtuk elkerülni, mivel számos holtverseny adódott. Tornában az ezredpontok alkalmazása ellenére hét (köztük férfi lóugrásban magyar és kubai), atlétikában két (férfi és nôi rúdugrásban) és mûugrásban egy (nôi torony szinkronugrásban) azonos helyezés született. Az pedig hihetetlennek tûnik, hogy mind a férfi, mind a nôi 100 méteres hátúszásban két-két ezüstérmet adtak ki, mert a versenyzôk századmásodpercre azonos idôt értek el. A nemzeteknek a évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban elért eredményei alapján készített ranglistája (1. táblázat) megbízható olimpiai elôrejelzéseket ad. Biztosra vehetô ugyanis, hogy az elsôségért rendkívül szoros versengés várható az Egyesült Államok és Oroszország között. Jelenleg nem egészen öt pont az USA elônye, ami kevesebb, mint az összteljesítményük egy százaléka. Kiemelést érdemel Kína és Németország vetélkedése a harmadik helyért. Az NSZK ugyanis most szorult le elôször a nemzetek pontversenyének képzeletbeli dobogójáról. Kína töretlen fejlôdését bizonyítja, hogy hátránya Atlantában még több mint 100 pont volt, Sydney-ben ez 27 pontra zsugorodott, és valószínûsíthetô, hogy Athénban megerôsíti harmadik helyét. Lehet, hogy Pekingben már a két éllovast is utoléri. Stabilnak ígérkezik Ausztrália ötödik, és Franciaország hatodik helye. Az ôket követô hat ország vetélkedik a legtöbb eséllyel az elsô tíz nemzet közé jutásért, ami Nagy Britannia, Olaszország és Korea szempontjából nem nevezhetô váratlannak, viszont Ukrajna, Japán és Spanyolország tekintetében Sydney-hez képest nagy elôrelépést jelent. Az országok újabb hatos csoportja folytat kiélezett küzdelmet az élvonal további helyezéseiért. A 13. és 16. nemzet között alig nyolc pont a különbség. Ennek a csoportnak tagja Magyarország is. Jelenlegi pozíciónk kedvezô, és Athénban 140 pont feletti összteljesítmény prognosztizálható, amellyel elérhetônek ítéljük a MOB olimpiai felkészülési programjában a magyar csapat számára meghatározott eredményességi célkitûzést, azaz megôrizzük helyünket az elsô 15 ország között a nemzetek pontversenyében. A mögöttünk végzettek közül ezt leginkább Kuba, Románia és Hollandia veszélyeztetheti. Tôlük feltétlenül jobb teljesítmény várható az olimpián, és biztosra vehetjük azt is, hogy a rendezô Görögország mint a korábbiakban minden házigazda jobban kitesz magáért. A táblázatban sok érdekes részletet figyelhetünk meg. Atlétikában Oroszország másfél ponttal megelôzte a sportok királynôjében eddig egyeduralkodó Egyesült Államokat. Úszásban viszont ôrzik hegemóniájukat az amerikaiak, sôt növelték elônyüket az ausztrálokkal szemben. Kína az asztalitenisz, tollaslabda, mûugrás és súlyemelés után tornában és sportlövészetben is világelsô lett. Japán nagy elôreugrását annak köszönheti, hogy sokat fejlôdött atlétikában és úszásban. Románia látványosan visszaesett a küzdôsportágakban. Kajak-kenuban Magyarország feleannyi pontot gyûjtött össze, mint az evezésben is rangelsô Németország. 13 sportágban nyújtott kiegyensúlyozott teljesítménnyel Fehéroroszországnak sikerült a harmadik volt tagköztársaságként bejutnia az elsô 15 nemzet közé. Kenya és Etiópia kizárólag az atlétika közép- és hosszú távú futószámaiban szerzett pontjaikkal holtversenyben a 30. helyen végeztek, megelôzve számos nagy sportkultúrájú nemzetet, pl. a hét sportágban 17 pontot gyûjtô Ausztriát. Saját teljesítményünket elemezve (2. és 3. táblázat) is több tanulságot vonhatunk le. Mindenekelôtt azt, hogy az érmek számával elégedettek lehetünk, összetételével azonban nem. Ez azt jelenti, hogy megközelítettük az elsô tíz 1 Mónus-Harsányi: A világversenyek eredményeinek értékelése, Testnevelésés sporttudomány, sz o.

4 2004/1 MAGYAR EDZŐ 5 1. sz. tábla. A nemzetek rangsora a évi világbajnokságoknak az olimpia mûsorán szereplô versenyszámaiban elért I. VI. helyezéseinek alapján (Pontszám: )

5 6 MAGYAR EDZŐ TOVÁBBI SORREND 93 ország szerzett pontot nemzet közé jutáshoz is elégségesnek tartott 25 érmet, az öt arany viszont nem megfelelô bizonyítvány, amin Athénban igyekeznünk kell javítani. A MOB olimpiai célkitûzései közül az, amely az érmek számát tekintve a Sydney-i teljesítmény elérését, a helyezések számában viszont annak túlszárnyalását tartotta szükségesnek, így felemásan teljesült. Az érmekkel illetve a helyezésekkel elért pontszámok aránya ,5 pont, ami 86-14%-ot jelent. A célkitûzéseknek megfelelô arány 75-25%-ra tehetô. Sydney-ben és 2001-ben 72-28%, sz. tábla. A sportágak teljesítményei a évi világbajnokságoknak az olimpia mûsorán szereplô versenyszámaiban elért I. VI. helyezései alapján (Pontszám: ) ben 73-27% volt Magyarország mutatója. Az érmek számához képest a helyezések alacsony száma az eredményes sportágainkra is jellemzô. Nincsenek kellô számmal atléták, vívók, birkózók, úszók és kajak-kenu versenyzôk a döntôbe jutott és pontot érô helyezést elérôk között. A torna, az evezés, és fôként a judo elmaradt a várakozástól. Két csapatsportágunk, a vízilabda és a kézilabda viszont dicséretet érdemelnek kiemelkedô teljesítményükért. Folytatódott az a tendencia, amelyre már a évi VB eredmények értékelésekor is felhívtuk a figyelmet: ismét a nôk értek el jobb eredményeket, mint a férfiak! Öt aranyérmünkbôl négyet hölgyek nyakába akasztottak, és a 136,5 pontos összteljesítménybôl 75 pontot ôk szereztek. Sydney-ben a részesedési arány 65-35% volt a férfiak javára, most 55-45%-kal a nôk vezetnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a magyar sportolóknak a évi világbajnokságokon elért eredményei néhány versenyszámban ugyan elmaradtak a sportágak olimpiai felkészülési programjaiban rögzített szakmai célkitûzésektôl, de szinte valamennyi kvalifikációhoz jutott versenyzônk, egységünk és csapatunk rendelkezik tartalékokkal Athénra.

6 2004/1 MAGYAR EDZŐ 7 3. sz. tábla. A magyar csapatok és versenyzôk eredményei a évi világbajnokságoknak az olimpia versenyszámaiban elért helyezéseinek alapján (Pontszámítás: )

7 8 MAGYAR EDZŐ 2004/1 Itt az új sporttörvény! Érdekvédelem Dr. Kiss Gergô László rovata A sporttársadalom szinte a megjelenése óta sürgette a évben alkotott sporttörvény módosítását. Az új jogszabály kapcsán maga a törvényalkotó is elismeri, hogy a jelenlegi helyzet felmérése csak kismértékben történt meg, és nem állnak rendelkezésre a megfelelô hatástanulmányok a jelen törvény sportra gyakorolt majdani hatásait illetôen. Megállapítható továbbá, hogy az Európai Uniós csatlakozás sportra gyakorolt hatása teljes egészében jelenleg szintén nem látható. Ténykérdés az is, hogy a sportfinanszírozás átfogó reformja mely probléma talán a legégetôbb csak költségvetési többletforrások bevonásával lenne megoldható, ezek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül a legfontosabb változásokkal szeretném megismertetni a sportban tevékenykedô és a téma iránt érdeklôdô szakembereket. Talán egyfajta koncepcionális változásként is értékelhetôk a törvény indoklásába foglaltak, melyek szerint az állam jogi szabályozó tevékenysége alapvetôen a versenyszerûen, illetve szervezetten (elsôdlegesen pedig sportszervezet keretében) végzett sporttevékenység körében kaphat szerepet, mégpedig a sportszövetségek-sportszervezetek önszabályozó tevékenységét kiegészítô módon, másodlagosan. Az állami beavatkozás létjogosultságát véleményem szerint alátámasztja egyfelôl a sportolás tömegessé válása, az üzleti sport megjelenése, a szórakoztató (látvány)sport terjedése, a sportversengés nemzetközi jellege, másfelôl az államnak garanciális rendelkezésekkel kell fellépnie a modern sport diszfunkcionális jelenségeivel szemben (doppingtilalom, sporthuliganizmus, stb.). A évi CXLV. törvény (a régi sporttörvény) számos jelentôs új jogintézményt vezetett be pl. a nemzeti sportszövetségeket vagy a sport választott bíráskodást, - melyek változatlanul tovább élnek - ugyanakkor túlzott állami beavatkozást intézményesített a civil sportszervezetek, illetve sportszövetségek ügyeibe. Ezt a túlszabályozást, a túlpolitizált gyakorlat tovább növelte, ennek következtében a sportirányítás gyakorlata egyértelmûen túlcentralizáltnak bizonyult, - ezen is megpróbált változtatni az új sporttörvény a politikai befolyás visszaszorításával. Az új törvény a könnyebb érthetôség kedvéért az 1. -ban határozza meg a sporttevékenység és a sportoló fogalmát, illetve a legalapvetôbb sportolói kategóriákat, és ez mindenképpen elônyösebb, mint évi törvény, amely a záró rendelkezései között találhattuk meg ugyanezeket. Az új törvény a évi sporttörvényhez képest, nem csekély szemléletbeli eltéréssel, nagyon helyesen a sportoló jogosultságaival indít, azt helyezi elôtérbe. Nevezetesen, hogy a sportszervezetek milyen feltételeket kötelesek a sportoló számára biztosítani, tehát nem a sportoló van az egyesületért, hanem fordítva. Az amatôr, illetve a hivatásos versenyzôi engedélyekre nézve eltérôen az elôzô törvénytôl az új jogszabály egységes és általános rendelkezéseket állapít meg a kötelezô tartalmat illetôen. Az amatôr és a hivatásos sportoló jogállásának igazolására a sportolói igazolvány szolgál, amellyel mind a kétféle sportolónak rendelkeznie kell. A sportolói igazolványt az eddigi gyakorlat alapján a törvény versenyengedélynek nevezi. Fontos szabály, hogy a sportszövetség a versenyengedély kiadását adott esetben - a sportág jellegéhez igazodva - meghatározott tartalmú sportbiztosítási szerzôdés elôzetes megkötéséhez kötheti. A versenyengedély érvényességi feltétele fôszabályként továbbra is a sportorvosi engedély. A törvény - nemzetközi kötelezettségeinkkel is összhangban - rendelkezik a doppingtilalomról. A részletes szabályokat azonban kormányrendelet állapítja meg. Az új törvény figyelemmel arra, hogy amatôr sportolók többsége az egyesülési jogról szóló törvény szerinti egyesületi tagsági jogviszony alapján sportol (ill. a sportiskolák, illetve diáksportkörök esetén a tagsági jogviszonyt az iskolával fennálló tanulói jogviszony helyettesíti) rögzíti az amatôr sportolói szerzôdéssel kapcsolatos négy kötelezô elemet: a) A sportszerzôdés csak írásbeli formában köthetô, a szóbeli sportszerzôdés semmis. b) A sportszerzôdést mindig határozott idôre kell kötni, a határozatlan idôre kötött sportszerzôdés semmis. A törvény az elôzô törvénnyel összhangban - a sportszerzôdés idôbeli határának legmagasabb mértékét öt évben állapítja meg. c) A sportszerzôdés ingyenes megbízási szerzôdés a sportszervezet és a sportoló között, az amatôr sportoló tehát díjazást attól a sportszervezettôl, amellyel sportszerzôdést kötött, nem kaphat. Fontos lehet azonban, hogy maga a törvény deklarálja azokat a járandóságokat, amelyek nem minôsülnek díjazásnak. Ezek kapcsán érdemes egy-egy szerzôdés elkészítése elôtt szakembertôl tanácsot kérni, mert egy gondosan megfogalmazott szerzôdéssel törvényes módon sok adóforintot takaríthat meg mind az egyesület, mind pedig a sportoló. d) A sportszerzôdéssel (egyébként a tagsági viszony létrejöttével is) az amatôr sportoló játék-, ill. versenyzési jogának használatát a szerzôdés idôtartamára ingyenesen átengedi annak a sportszervezetnek, amellyel sportszerzôdést kötött. A régi törvény játékjogról csak a hivatásos sportolók körében beszélt, ezt a fogalmat az új törvény bevezeti az amatôr sportolóknál is. Megjegyzem, hogy amatôr sportoló játékjoga is személyhez fûzôdô jog, annak elidegenítése és megterhelése semmis. Fontos szabály, hogy ha a sportszerzôdés idôtartama lejár vagy a sportszerzôdés egyéb okból megszûnik, úgy - mivel nincs már szerzôdéses kötöttség - az átigazolásért költségtérítés a korábbi sportszervezetnek nem fizethetô. Az ezzel ellentétes megállapodás érvénytelen (semmis). A korábbi években számos sportszövetség szabályzata, illetve gyakorlata ezzel ellentétes volt. A nevelô kisegyesületek érdekeit részben az állami támogatási rendszerben lehetne elismerni, részben a szövetségen keresztül (pl. átigazolási díjból képzett célalap) lehetne érvényesíteni. A sportszerzôdésnek jogszerûen kell megszûnnie, tehát ha akár a sportszervezet, akár a sportoló jogellenesen szünteti meg a szerzôdést, úgy a szerzôdés érvényesen fennmarad. Hangsúlyozni kell, hogy ha a sportszervezet a törvényben megjelölt okok miatt nem tud elindulni a bajnokságban, illetve abból kizárják, ez a sportszervezet súlyos szerzôdésszegésének minôsül, és a sportoló a sportszerzôdést azonnali hatállyal felmondhatja. Ez esetben a sportoló azonnal igazolhatóvá válik. A hivatásos sportolók szerzôdéses jogviszonyát leginkább érintô rendelke-

8 2004/1 MAGYAR EDZŐ 9 zések újraszabályozásának oka a Munka Törvénykönyv 2002-es módosításában keresendô. A törvényalkotó ugyanis általános jelleggel fellépett a munkaviszonyt álcázó színlelt polgári jogi szerzôdések (kényszervállalkozások) ellen. Éppen ezért értelemszerûen, az új sporttörvény a jövôre nézve általánosan kötelezôvé teszi, hogy a hivatásos sportolók munkaszerzôdésben álljanak a sportvállalkozásokkal. Mivel azonban a hivatásos sportolóknál eddig az egyéni vállalkozóként kötött polgári jogi szerzôdés a régi sporttörvény 88. -ára támaszkodott, ezért a már megkötött szerzôdéseket nem lehet semmisnek tekinteni, mint a gazdasági élet más területein, hanem az új törvény 78. (3) bekezdése alapján méltányos határidôvel (három év) átmenetileg - lejártukig - a törvény módot ad a már megkötött vállalkozói polgári jogi szerzôdések teljesítésére. A hivatásos sportolóval kötött munkaszerzôdésre általában a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadóak, ha a sporttörvény eltéréseket nem állapít meg, mely eltéréseket a törvény taxatíve felsorolja. Annak ellenére, hogy az évi Munka Törvénykönyve általános jelleggel megszüntette a fegyelmi felelôsségre vonás lehetôségét, a régi sporttörvény szerint mind a sportegyesületek, mind a sportvállalkozások fegyelmi eljárást indíthattak a náluk foglalkoztatott sportolókkal, illetve a sportszakemberekkel szemben. Ezt a törvényi ellentmondást kiküszöbölendô került az új törvénybe, miszerint: ezentúl csak és kizárólag a sportszövetségek részérôl teszi lehetôvé a fegyelmi felelôsségre vonást, de nemcsak a sportolókkal és a sportszakemberekkel szemben, hanem a sportszervezetekkel mint jogi személyekkel szemben is. A törvény hat féle fegyelmi büntetés kiszabását teszi lehetôvé. Újdonság továbbá, hogy a szakszövetség a sportolástól nem csak a versenyzéstôl tilthatja el a sportolót. A súlyosabb fegyelmi büntetésekkel szemben a törvény az eddiginél jóval szélesebb körben biztosít bírósági megtámadási lehetôséget. A szakszövetség feladatait a törvény lényegében a korábbiakkal azonosan határozza meg. Új elem az azonban, hogy a szakszövetség saját sportága stratégiai fejlesztési, illetve utánpótlás-fejlesztési koncepciójával kapcsolatos feladatai alapfeladatként szerepelnek. A szakszövetség különbözô szervezeti egységeit - tagozatait (pl. hivatásos, amatôr), területi szervezeteit (pl. megyei, városi), szakágait alapszabályi rendelkezéssel jogi személyiséggel ruházhatja fel, ha részére elkülönített vagyont biztosít, és a belsô szervezeti egység élére ügyintézôképviselô szervet rendel. A törvény azzal, hogy meghatározza a szabadidôsport szövetségek, és a fogyatékosok sportszövetségének fogalmát és a törvényben megállapítja a rájuk irányadó szabályokat a sportjogi szabályozás során elôször helyezi el ôket a sportszövetségek rendszerében. Önállóan definiálja a törvény a diáksport sportszövetségeit, amik a diáksport versenyek szervezésére, illetve az abban való közremûködésre létrehozott szervezetek. A diáksport versenyeken résztvevôk diáksportolónak minôsülnek, függetlenül attól, hogy versenyzônek vagy szabadidôs sportolónak minôsülnek-e. Alapvetô változás, hogy a hatályos egyéb jogágakkal összhangban azonosan kimondja a törvény, hogy bármely versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincsen 90 napnál régebben lejárt köztartozása (az átütemezett tartozás nem lejárt). Ezt a negatív tényt a sportszervezetnek a versenyrendszerbe való nevezésekor, illetve ha (fôleg az egyéni sportágakban) a sportszövetség versenyrendszerében versenyenként kell nevezni, úgy az évenkénti elsô nevezésekor kell igazolnia. Ha az APEH negatív igazolása nem áll rendelkezésre, a sportszervezet a versenyrendszerben nem vehet részt. Emellett a törvény más esetekben is kizárja a versenyrendszerben történô indulás jogát. A kereskedelmi szerzôdések kapcsán is sok újdonsággal szolgál a törvény, azonban ezek mérete és átfogó jellege kapcsán egy következô cikknek lehet a témája. Változás történt a sport finanszírozását ellátó két közalapítvány kapcsán is. Változatlanul két közalapítvány mûködik a magyar sport intézményrendszerében, nevezetesen a Wesselényi Miklós és a Mezô Ferenc Sportközalapítvány. A párhuzamos finanszírozás megszüntetése érdekében a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány fô feladata a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer mûködtetése lesz, és a szabadidôsport, a diák- és felsôoktatási sport, valamint a fogyatékosok sportja terén fennálló feladatai megszûnnek, mert a sport ezen területeinek finanszírozása ezentúl egy csatornán, az illetékes sportköztestületeken keresztül történik majd. A törvény egy új intézményt, a Nemzeti Sporttanácsot kívánja beiktatni a magyar sport intézményrendszerébe, mely jogállását tekintve a Kormány mellett mûködô sajátos javaslattevô - állást foglaló -, véleményt nyilvánító testület, amely alapvetôen a magyar sport hosszú távú stratégiai kérdéseivel foglalkozik. A Sporttanács véleményt nyilvánít majd a sporttal kapcsolatos fejlesztési elképzelések, illetve alapvetô jogszabályok tervezeteirôl, valamint javaslatot alakít ki a sport állami támogatásának mértékérôl, elosztási elveirôl és arányairól, illetve alapvetô irányairól. A sport állami támogatásáról szóló elvi döntések tehát a Sporttanácsban fognak megszületni. Tehát figyelem, a sporttanács tagjainál lesz érdemes lobbizni! Végezetül, a törvény új intézményként bevezeti a Nemzet Sportolója intézményt az ehhez fûzôdô életjáradékkal. Tizenkét ilyen cím adományozható a magyar sport kimagasló egyéniségeinek, akik 60. életévüket betöltötték és aktív sportpályafutásukat követôen is fontos szerepet játszottak a magyar sportéletben. Remélhetôleg az új sporttörvény a koncepciójával összhangban valóban a magyar sport és a szakma érdekét elôremozdító jogszabály lesz mind az alkalmazás mind pedig az alkalmazhatósága kapcsán. A Nemzet sportolói A Magyar Köztársaság Kormánya a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatára tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak a Nemzet Sportolója címet adományozta. A címet a Magyar Sport Napján, május 6-án Medgyessy Péter miniszterelnök adta át. Albert Flórián (labdarúgás), Balczó András (öttusa), Bíróné Keleti Ágnes (torna), Gyarmati Dezsô (vízilabda), Hammerl László (sportlövészet), Kulcsár Gyôzô (vívás), Polyák Imre (birkózás), Portisch Lajos (sakk), Puskás Ferenc (labdarúgás), Székely Éva (úszás), Weltner Györgyné Ivánkay Mária (asztalitenisz) és Zsivótzky Gyula (atlétika) lett a Nemzet Sportolója.

9 10 MAGYAR EDZŐ 2004/1 Magyarország legyen sportnemzet! A Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) május 26-án ünnepli harmadik születésnapját, s megannyi tanújelét adta, hogy kezd kilépni a gyermekkorból. Sokan talán nincsenek is tisztában a funkciójával, egyáltalán mi a feladata, és megragadnak annál a minimális tájékozottságnál, hogy az országos szakági sportszövetségek mûködéséhez osztja el a rendelkezésére álló állami pénzt. Az elmúlt egy esztendôben azonban egyre többet hallat magáról, egyértelmûen erôsödött a tevékenysége. Miképpen tudnak átlépni azon a látszaton, hogy csak amolyan elosztó szerepet tölt be a Nemzeti Sportszövetség? kérdeztük Elbert Gábor fôtitkárt. Ez egy rossz gondolkodás. Én azt mondom, hogy az NSSZ lehet az a szervezet, amely egységes egészként kezeli a sportot. Hogy alá is támasszam: hatvannégy szakszövetség a tagja, van egy területi kollégium, amelynek a fôvárosi és a megyei sportszövetségek a tagjai, és nemrégiben alakult meg a társadalmi kollégium, amely tíz civil szervezetbôl tevôdik össze. Ez utóbbi a sport valamennyi megjelenési területét magában foglalja, ide tartoznak az egyesületek, a testnevelôk, az edzôk, a sporttudomány, a sportorvoslás, a sportújságírás, a sportlétesítmények, valamint a fegyveres erôk, a közoktatás és a felsôoktatás sportja. Vagyis túlságosan széttagolt nálunk a sportstruktúra? Így van, hiszen a sportminisztériumon kívül öt köztestület, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a MOB, a Nemzeti Szabadidôsport-szövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság, az NSSZ, illetve a Sportegyesületek Országos Szövetsége vállal szerepet, míg az EU tagországaiban egyetlen szervezet fogja át a sportot, vagy mellette mûködik még egy olimpiai bizottság. Mi akadályozhatja az óhajtott egység megteremtését? Elôször is meg kell gátolni, hogy szembeállítsák egymással az egyes területeket. Ilyen ellentét az olimpiai és a nem olimpiai sportok megkülönböztetése, vagy a szabadidô- és a versenysport ütköztetése. Ez egy mesterséges felosztás, de ha már mindenáron szeletelni akarunk, akkor sportághoz kötött gyermekvagy iskolai, szabadidô-, fogyatékos és AZ NSSZ HASZNOS ESZKÖZ versenysportra, illetve sportághoz nem köthetô gyermek- vagy iskolai, szabadidô- és fogyatékos sportra kellene. Mi a végsô cél? Az, hogy Magyarország valóban sportnemzet legyen. Ennek feltétele, hogy az emberek mindennapos gondolkodásának része legyen a sport, az emberek belsô késztetést érezzenek a mozgásra, s nem utolsósorban a világ élvonalába tartozó versenysport jellemezze az országot. Mit tud tenni ennek érdekében az önök szervezete? Meg kell értetnünk a társadalommal és a politikával a sport céljait, egyfajta hasznos eszköz szeretnénk lenni. Legutóbb például sikerült egy asztalhoz ültetni Gyurcsány Ferenc sportminisztert és Magyar Bálint oktatási minisztert, s három kérdéskör körüljárásának nyertük meg ôket. Az egyik a mindennapos testmozgás megvalósítása az iskolákban, a másik a TF régi tekintélyének visszaállítása, azaz hogy újra a hazai sportképzés és -tudomány fellegvára legyen, a harmadik pedig a versenysport táplálása érdekében a sportiskolai rendszer kiépítése. Ezek szerint a lobbizásban tudna kiteljesedni a Nemzeti Sportszövetség tevékenysége? Abban is. A legfontosabb, hogy a sportlobbi egységessé váljon, mert csak ebben az esetben tudja érvényesíteni saját érdekeit. Említettünk itt jövôbe mutató terveket, egyes sportszektorok szembeállítását, és hova máshova is lyukadhatnánk ki, mint a pénzhez. Egy újfajta felosztás esetén a pénz áramlása is módosulhat, de mik lehetnek azok a szempontok, amelyek befolyásolják az egyes területek részesedését? Elôször is az alaptámogatást minden sportágnak meg kell adni, vagyis annyit, amennyibôl a törvénybe foglalt feladatait el tudja látni egy szövetség. Második lépésben két értékmérô veendô figyelembe: mekkora tömegeket mozgat meg a verseny- és szabadidôsportban, illetve mennyire eredményes. Ez esetben több variáció létezik: egyes sportágak mindkét feltételnek megfelelnek, mások egyiknek sem, míg akadnak olyanok is, amelyek csak az egyiknek vagy másiknak. A feladat: a jelenlegi állapotból eljutni az ideálishoz, amelynek alapja nem lehet más, mint egy kidolgozandó sportágfejlesztési program, ugyanis csak ennek megfelelôen dönthetô el, hogy mely területeken szükséges állami vagy egyéb szponzori támogatás. Végül egy kellemetlenebb téma. Az NSSZ térnyerésével ellentét szövôdött a MOB-bal, amelyet próbáltak elsimítani, mondván, félreértéseken alapul. Menynyire érezhetô a rivalizálás a két szervezet között? Úgy gondolom, amolyan egyéni egzisztenciális kérdés ez. Nálam nincs napirenden, hiszen az ellentét csak lassítja a munkát, feleslegesen megy el az energia, miközben az idô szalad. Az NSSZ tevékenységét több, a gyakorlatban is megvalósuló ötlet fémjelzi. Ilyen például a regisztrációskártya-rendszer, amelynek lényege, hogy teljes képet mutat a versenyzôk létszámáról, de korosztály és nem szerint is tiszta képet ad. Elbert Gábor elmondta, négy-öt szövetséget kivéve immár mindenki feltöltötte az adatait. Ez a fajta nyilvántartás az Európai Unió tagjaként is elvárandó, hiszen pályázatok benyújtásakor kötelezô az adatszolgáltatás, de eleve szükséges bármiféle tervezéshez és szakmai programhoz is. A versenyzôi kártyák tulajdonosai egyébként különféle kedvezményben részesülnek, így olcsóbban vásárolhatnak vagy vehetnek igénybe egyes szolgáltatásokat ezzel szerény számítások szerint is évente mintegy 750 millió forintot spórol meg az NSSZ a magyar sportolóknak. Aztán itt van a sportambulancia, amelynek lényege, hogy a szövetségek által megjelölt sporteseményeken a legmodernebb technikai felszereltségû mentôautó és személyzet vonul fel, és súlyos esetekben is tud segíteni. Az NSSZ a szponzorokkal közösen dönt, hogy adott esetben ingyen, vagy kedvezményesen vehessék igénybe a sportambulancia szolgáltatásait. Szabó Gábor

10 2004/1 MAGYAR EDZŐ 11 Egy sikeres életpálya titkai A 75 ESZTENDÔS GREMINGER: A SPORT, A MOZGÁS ÉLETFORMA Az öregedés elkerülhetetlen, mármint azok számára, akik akasztófahumorral állapíthatjuk meg nem távoznak a földi világról idejekorán bármilyen okból. Ebbôl egyenesen következik az is, hogy az elôrehaladott kor megéléséhez egyebek mellett a szerencse is nélkülözhetetlen. A sport egyik különleges törvénye azonban, hogy a szerencse többnyire a mestereket segíti, a tudás nyomába szegôdik: egy-egy kapufáról hálóba vágódó labda a jó lövést jutalmazza, a kosár peremérôl befelé pattanó labda esetében az éles szemû, pontos kezû kosarast részesíti elônyben. Egyszóval a szerencsének is, úgymond, kedvébe kell járni, esélyt kínálni a számára, hogy egyáltalán megnyilvánulhasson, ami viszont már az emberi akaraton, tudáson, elszántságon, bátorságon, életfelfogáson múlik. A hetvenöt éves kor elérése egyfelôl tehát a gondviselésnek köszönhetô, nem vitatható, másrészt ellenben bizonyos tekintetben - sportos megközelítésben már akár érdemként, teljesítményként értékelhetô. Greminger János, a hajdani világklaszszis kosárlabdázó esete pontos illusztrációja a fenti megállapításnak. Az 1929 májusában Szegeden született legendás irányító nem csak annak idején kosárcsatáinak túlnyomó többségét nyerte meg és késôbb ugyanígy sportvezetôi küzdelmeit hanem a valóban életre-halálra menô dacos harcait is súlyos betegséggel, kórral, szívinfarktussal, kockázatos operációkat követô válságos idôkkel Konok és szívós, elpusztíthatatlan, szellemileg abszolút friss, érdeklôdése a világ dolgai iránt töretlen, s a mozgás, a sport ma is éppen olyan mindennapos elengedhetetlen kelléke-tartozéka életének, mint mindig is volt, hogy mást ne mondjunk - hetente kétszer-háromszor teniszezik télen-nyáron. A nevezetes, fennállásának 75 éves jubileumát szerényen ünneplô legendás sportemberrel élmény beszélgetni A kosárlabdázás meghatározó szerepet játszott fôként élete elsô felében. Miért éppen ez a sportág, hiszen bár az átlagos halandó között magasnak számított, a kosaras égimeszelôk között törékenynek tûnt, és csak némi jóindulattal érte el az átlagos magasságot? Irányítók esetében számos viszonylag alacsony sztár dominál az amerikai profi ligában ma is nem okvetlenül hátrány, sôt Ami pedig magát a kosarazást illeti, Szegeden a Radnóti Miklós Gimnáziumba jártam, amelynek egyfelôl remek tornacsarnoka volt, másfelôl kosárlabda-rajongó testnevelô tanára, Antal József a TF késôbbi igazgatója. A játék varázsa evidencia, nem szükséges magyarázni, s a sikerek ösztönzô erejét sem a továbbiakban. Érettségi évében, negyvenhétben a Szegedi Postás játékosa, de hamarosan a fôvárosba, a Bp. Lokomotív, majd 1950-tôl a Bp. Honvéd együtteséhez kerül. Innen vonul vissza másfél évtizeddel késôbb Sorozatban nyert csapata országos bajnokságot, a válogatott Európabajnokságot a sporttörténetünkben mind máig az egyetlen ilyen bravúr olimpiai szereplések. Siker korszak Hogyan?..Miért? S azóta miért nincs folytatás? A visszaesést, a folytatás elmaradását bonyolultabb lenne magyarázni, a gyôzelmek meg ugyanakkor, ugye, önmagukért beszélnek A kivételes egyéniségek szerepét felesleges kiemelni, de tény, hogy abban a korszakban akadt öthat világklasszis nálunk a válogatottban három olyan különbözô típusú nagyság, például, mint Simon, azután Bence és Zsíros, mellettük a védekezésben felülmúlhatatlan Czinkán, vagy a biztos kezû Bánhegyi, hadd ne soroljam S egy másik nélkülözhetetlen kiváló egyéniség Páder János, az edzônk, aki 10 éven át hármas szerepkört töltött be: a Honvédban és a válogatottban edzôként, a Testnevelési Fôiskolán pedig tanárként oktatott, szakirodalmat teremtett, remek könyveket alkotott Annak ellenére, hogy mindössze három-négy évvel volt idôsebb nálunk, töretlen tekintélynek örvendett, s pontosan tudta, miként kell együttmûködnie velünk. Ha belegondolunk, az alaphelyzet pedig egyáltalában nem volt könnyû, de ô ezt mindvégig hibátlanul kezelte. Szinte barátunk, társunk volt de az elismert edzônek kijáró távolságból Alkotó, a fejét állandóan újdonságon törô szakemberként dolgozott Tudom, minden összehasonlítás sántít, s túlzás netán, hogy a mostani Real Madrid labdarúgó együttesével példálózom, de azt kell mondanom, hogy ez az utolérhetetlen játékos egyéniségeket együtt szerepeltetô spanyol klub számomra mégsem tûnik csapatnak Páder értett ahhoz, hogy a klasszisok egyben egységes együttest alkossanak A szovjet Szbornaja és különösen a dél-európai országok válogatottjainak legyôzése ma szinte lehetetlennek tûnik a számunkra, akkor viszont még legfeljebb kihívásnak számított, a legyôzésük nem tartozott meglepetésnek, bár ötvenötben az Európa-bajnoki gyôzelem felettük minden tekintetben páratlan teljesítménynek számított Páder abból indult ki, hogy a fizikai erô és egyéb tényezôk tekintetében képtelenek lennénk felülmúlni a szovjeteket, tehát más összetevôkben kell keresnünk a lehetôségeket. Helyesen úgy vélte, hogy a szovjet és szláv erô kosarazással szemben mi a kombinációs játék meglepetéseivel bonthatjuk meg a soraikat, és a játék ritmusának felgyorsításával hozhatjuk ôket zavarba Tömören ez történt, s hadd tegyem még hozzá, nem az Európa-bajnoki meccs volt az egyetlen gyôzelmünk ellenük Páder János a római olimpia után hatvanban a Sporthivatalba került fôosztályvezetônek, majd a késôbbi években elnökhelyettesként a magyar sport elsôszámú szakmai vezetôjeként mûködött közre a legfelsô irányításban. Kapcsolatuk a visszavonulása után sem szakadt meg, sôt hetvenkilenctôl egészen nyugdíjba vonulásáig, ha lehet így mondani, a volt kiváló mester szárnyai alatt tevékenykedett az OTSH-ban miután megszerezte a TF-en elôbb a szakedzôi, majd a sportvezetôi diplomát - mint fôosztályvezetô helyettes az országos szakszövetségeket összefogó fôosztály élén. Talán annyi kiegészítést tennék, hogy ezt megelôzôen a Bp. Honvédban végigjártam a szamárlétrát, a sportiskolát vezettem, majd az egyesület módszertani osztályát, késôbb elnökhelyettesként tevékenykedtem Egyszóval már tapasztalatokkal felvértezve kerültem a sporthivatalba Az alapvetôen megváltozott viszonyok, körülmények miatt aligha lenne célravezetô összehasonlításokat tenni a rendszerváltást megelôzô évtizedek sportvezetôi elvei és gyakorlata, illetve a mai állapotok között. De ön egészen kivételes helyzetben van: vezetô szerepet játszott mind a korábbi, mind pedig a rendszerváltást követô sportvezetésben, hiszen Kuncze Gábor sportot felügyelô belügyminiszter felkérésének eleget téve elfogadta az OTSH elnökhelyettesi pozícióját, amelyet kilencvennégytôl négy éven át betöltött. A közvetlen összehasonlításoknak valóban nem sok értelme lenne. A politikai tényezôktôl teljesen elvonatkoztatva, s ezt nyomatékkal hangsúlyozom, elöljáróban azt szükséges mindjárt leszögez-

11 12 MAGYAR EDZŐ 2004/1 GREMINGER JÁNOS 75 Született: május 5. Szeged. Sportága: kosárlabda. 217-szeres válogatott. Egyesületei: : Szegedi Postás : Szegedi VSE o: Bp. Lokomotív : Bp. Honvéd (1964-ben az Év kosárlabdázója) Munkahelyei: : MÁV Hivatásos katonatiszt, ezredes : Bp. Honvéd, az egyesületi sportiskola, majd a Módszertani Osztály vezetôje, ügyvezetô elnökhelyettes : OTSH sportágak fôosztályvezetô helyettes : OTSH elnökhelyettes. Nemzetközi szereplés: Olimpiai résztvevô: Helsinki 1952, Róma Tokió. Európa-bajnok: 1955 Bp. Európa-bajnoki ezüstérmes: 1953, Moszkva. EB IV. helyezett: 1957 Szófia, 1959 Isztambul, 1963 Wroclaw Európa válogatott. A hazai bajnok Bp. Honvéd tagja 12 alkalommal: 1952, 53, 54, 55, majd , 58-59, 59-60, 60-61, 61-62, 62-63, és 1964, 1965-ben. Olimpia küldöttségünk vezetôségi tagja a nyári és csapatvezetôje a téli játékokon: 1980 Moszkva, 1988 Szöul (nyári), 1992 Barcelona (nyári), illetve: Sarajevo, 1988 Calgary, 1992 Alberville, 1996 Lillehammer (téli) ban Húsz év a palánk alatt címmel írt könyvet Simon Jánossal és Borbély Pállal pályafutásáról A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja. ni, hogy amíg az elmúlt tizenöt évben a sportszervezetek, érthetôen, képtelenek voltak tervezett-szervezett módon mûködni, addig a korábbi, a kilencvenes éveket megelôzô rendszer, az esetleges hibái, kifogásolni valóival együtt megbízható, kiszámítható rendszert alkotott elsôsorban a finanszírozás, de általában a sport szervezeti és szakmai kereteit illetôen is. Miként értelmezzük azt a kifejezését, hogy a sportszervezetek érthetôen képtelenek voltak tervezetten mûködni az utóbbi tizenöt esztendôben? Azért érthetôen, mert a megváltozott politikai és gazdasági berendezkedés, az átalakulás következtében a sporttal kapcsolatos meghatározó intézkedések elmaradtak. Az egymást követô kormányzatok a sport kérdéseit jóllehet tagadhatatlan jó szándékkal próbálták azokat kezelni nem sorolták be a legfontosabb elvégzendô teendôik közé. Ennek a nyomait viselik a közben megszületett intézkedések, parlamenti határozatok, egymást követô sporttörvények és módosításaik Évekig a sport értékeinek mentése volt a feladat, ám a veszteségek a statisztikák, elemezô tanulmányok, dokumentumok tanúsága szerint egyre csak növekedtek: szakemberben, szakosztályban, egyesületben, a létesítmények állagában, kifejezôdött a versenyzôk számának általános és drámai csökkenésében, s fôként az utánpótlás ügyeinek elhanyagolásában. Azt természetesen nem várhatjuk el már a terjedelmi korlátozások miatt sem, hogy felvázolja teljességében a megoldásokat Mégis, mi lenne az alap, a legelsô teendô megítélése szerint, hogy a magyar sport ismét talpra álljon, s újra fejlôdésnek induljon? A jövô építése elképzelhetetlen a gyerekek nélkül, velük kell kezdeni. Hozzá tenném, hogy itt most nem az iskolai testnevelés és diáksport megoldatlanságára és lehangoló helyzetére célzok, hanem csupán a versenysport szférájában szükséges építô munkálatokra, az utánpótlás-nevelés gondjaira, amely idôvel ha hatékonyan folyik megoldást hoz nevelési hatásai következtében a jelenleg tapasztalható morális problémákra is. Bajaink egy jelentôs része ugyanis a morális természetû zavaroknak, helytelen gondolkodásmódnak és felfogásnak tudható be, hogy csak a labdarúgás nehézségeire utaljak egyebek között Az egyesületek szakosztályaiban és a sportiskolai rendszerben zajló eleven, rendszeres élet biztosítása nélkül nincs esély. Ehhez pedig az esetleges és kiszámíthatatlan mértékû szülôi hozzájárulás mellett reklám érték híján szponzor, vállalkozó nem nyújt segítséget. Itt intézményes, közvetlen és közvetett, államilag kidolgozott támogatási rendszerrôl van szó Ha itt rendet tudnánk tenni, akkor az erre tovább épülô alacsonyabb- illetve magasabb szintû hazai versenyrendszer automatikusan széles és minôségében is megnyugtató kört alkotna, s nem kellene aggódnunk a versenysport csúcsán elhelyezkedô, egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelô, elôkelô hagyományainkhoz is hûen helytálló elit miatt. Mi ennek a kérdésnek a kulcsa? Sorra kell venni a sport funkcióit. Ez nem újdonság, semmi ördöngösség nincs benne Fontos az egészséges életmód. Az is, hogy a sport milyen szerepet játszik a nevelésben, a jellem formálásában. A legfelsô szinten, a nemzetközi térségekben növeli az ország ismertségét, tekintélyét, népszerûségét a nagyvilágban. Sokak számára nyújt szórakozást a tevôleges ûzése, mûvelése. És sokakat szórakoztat a látványa, mint a szórakoztató ipar része Mérlegre kell gondosan tennie az államnak mindezeket, s megítélnie: mi mennyire fontos, mit milyen mértékben lehet támogatni, közvetlenül, illetve olyan ösztönzôkkel, amelyek révén nem okvetlenül központi költségvetési támogatás mozgósítható: önkormányzati, magán, szponzori, vállalkozói, adókedvezmények, stb Már az bonyodalmat, sporton belüli komoly konfliktusokat okoz, ha a sportágakat próbálják egymáshoz mérni olimpiai, nem olimpiai, piacképes, kevésbé piacképes, hagyományosan sikeres, kevésbé eredményes, és így tovább A társadalmi haszon és igény meghatározó tényezô kell legyen, bár igaz, számos sajátos szempontot is figyelembe kell venni. Ez, belátom, komoly, ráadásul teljességében mind eddig soha el nem végzett alapos elemzést követel. Elvben minden sportág, illetve annak országos szövetsége hivatalos elismerést kell kapjon, sôt támogatást is A döntô, hogy a fentebb említett társadalmi fontosság és igény, valamint az idézett további elemzés mutatóinak eredményeként milyen m é r t é k û és milyen j e l l e g û támogatásban részesüljenek az egyes sportágak. Igaz, nem könnyû, rendkívüli felelôsséggel járó dolog, de meg kell csinálni! Greminger Jánost, mint látható, hetvenöt évétôl teljesen függetlenül ma is elevenen és változatlanul érdekli sportéletünk minden rezdülése, szokása szerint rengeteget olvas, az újságok mindennapos elmaradhatatlan információs forrást jelentnek a számára, véleményt alkot és formál széles sportbaráti körében. Korát meghazudtolóan mozgékony, dolgos és sportos életet él kedves felesége, a hajdani futónô, Tilkovszki Ibolya éberen vigyázó felügyelete alatt. Sikeresen dacol az évekkel, s ezt a sikert is, mint valamennyit az életében, bevallottan a sportnak köszönheti, amely fegyelemre tanította, maximalista módon mindig gyôzni akarásra sarkallta. A sport mióta az eszemet tudom - az életformám summázza. Nincs okom, nem is akarok ezen változtatni. Miért is tenném? Ez éppen így van jól, és hálás vagyok érte. Gallov Rezsô

12 2004/1 MAGYAR EDZŐ 13 A Mesteredzôi Kollégium június 10-i döntése alapján a Magyar Edzôk Társasága az alábbi sportedzôknek adományozott mesteredzôi kitüntetô címet: Benkô Ákos (atlétika) Garamvölgyi Mátyás (röplabda) Somlai Béla (vívás) Száraz András (mûkorcsolya) Zrínyi Miklós (kick-box) A Magyar Edzôk Társasága és szerkesztôsége nevében az új mesteredzôknek jó egészséget és további sikereket kívánunk! Ezer fölött a MET taglétszáma! Jámbor Gyöngyi úszás Szigetszentmiklós Egry Szabolcs labdrúgás Bicske Tóth Viktor triatlon Budapest Csányi János kick-boksz Bôny Nagy Tamás Budapest Pálinkás Józsefné torna Budapest Pintér Noémi aerobic Hajdúszoboszló Tóth István kick-boksz Beremend Simon Tibor evezés Budapest Kyriakon Michalis torna Limassol, Ciprus Pálos Attila testépítés, fitness Budapest Fáskerti Gábor úszás, tenisz Komló Sümegi Ferenc cselgáncs Budapest Kerényiné Ficz Dóra atlétika Pomáz Vass Imre Zsolt kézilabda Recsk Baranya Bernadett kézilabda Bölcske Marusán Tamás atlétika Debrecen Balogh Józsefné atlétika, aerobic Debrecen Kaufmann Gábor torna Pécs Gáspár Gábor atlétika Pécs Kiss Melitta lovaglás Kisharsány Marosvölgyi Károly labdarúgás Békéscsaba Kárai Kármér tájfutás, öttusa Budapest Sarlós Erzsébet evezés Budakeszi Németh Árpád vívás Tapolca Bánhidi Ákos Budapest Adamovits László Endre kerékpár Budapest Mándli Elek Miklós cselgáncs Budapest Tarr Mihály judo Farkaslyuk Fogarasi Sándor atlétika Pécs Baranyecz András kerékpár Budapest Marton Richard kézilabda Orosháza Balassa Levente kerékpár Budapest Lévai Zoltán birkózás Esztergom Pataki Ibolya Budapest Ujj Zoltán kézilabda Budapest Szabó Márk kézilabda Budapest Flóri Miklós judo Budapest Folláth János kajak-kenuszolnok Fábián Tamás labdarúgás Fonyód Hajós István judo Kápolnásnyék Fazekas Csaba judo Budaôrs Udvardi Leonóra squash Tárnok Czibóka István mozgássérült sport Kakucs Farkas Attila kézilabda Gyönk Fehér Ferenc tájfutás Zalaegerszeg Keszthelyi Miklós jégkorong Budapest Tursics Sándor kosárlabda Budapest Kristóf Eszter aerobik Budapest Schneiderné Burai Ilona aerobik Sopron Szilárdi Katalin kajak-kenubudapest Gelencsér János kosárlabda Csurgó Szénási Gyula Rezsô ökölvívás Szolnok Kisvárdai István sportlövészet Komárom Hôgyes Károly ifj. labdarúgás Nyergesújfalu Böröcz Viktor labdarúgás Csorna Komáromi Ákosné kézilabda Debrecen Kásás Zoltán vízilabda Budapest Tóth Barbara aerobic Budapest Molnárné Szedlmayer Ildikó úszás Budapest Lakatosné Klupács Andrea asztalitenisz Budapest Szerb György kézilabda Kaposvár Gnyálin István kick-boksz Taksony Czeczon József labdarúgás Budapest Bárkányi Gabriella asztalitenisz Budapest Kovácshegyi Ferenc úszás Budapest Korányi Zsolt tollaslabda Budapest Doetsch Béla íjászat Budapest Karácsony Gyula sportlövészet Budapest Jenei István sportlövészet Budapest Bencze Tamás kézilabda Ózd Nagy Zsolt judó Kecskemét Rozman István thai-boksz Dunaújváros Pátrovics Géza súlyemelés Kazincbarcika Fekete Zoltánné kézilabda Nagykanizsa Tompa Csilla aerobik Budapest Bicsérdy Gabriella Bernadette atlétika Budapest Papp Valéria kempo Budapest Gregor László kick-boksz Békéscsaba Komlódy Zsolt öttusa Székesfehérvár Novák László karate Budapest Fejes Diána Budapest Rádai Gábor tenisz Budapest Szénási Gyula ökölvívás Szolnok Pátrovics Géza súlyemelés Kazincbarcika Bagyinszki Géza atlétika Szolnok Gali György kézilabda Kerepes Takács Gyula tenisz Paks Korányi László tollaslabda Budapest Kovács Bálint karate Gomba Nagy Csaba labdarúgás Kozármisleny

13 14 MAGYAR EDZŐ 2004/1 NB I és NB I/B osztályú labdarúgók terheléses vizsgálata 1997 és 2004 év között Petrekanits Máté, Pavlik Gábor Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Az MLSZ kérésére 1997-ben, majd a HLL kérésére között végeztünk az edzettséget megállapító vizsgálatokat NB-I-es és NB-I/B-s labdarúgó csapatoknál. Módszerek: A vizsgálatok kiterjedtek nyugalmi EKG, vérnyomás, R-R ingadozás, ultrahang, vérkép, sportantropometriai, (alkat, testösszetétel, erôsíthetôség, optimális testtömeg megállapítása) és spiroergometriai, (maximális ventilláció, légzésszám, relatív aerobkapacitás a Vo 2 /kg/ml, anyagcsere, terhelés utáni tejsav, vérnyomás, megnyugvás értékek mérésére. EKG és vérnyomás vizsgálatokat közvetlenül a terhelés napján annak ellenére elvégeztük, hogy minden játékos évek óta érvényes sportorvosi engedéllyel rendelkezik. Az esetleges betegségbôl, túledzettségbôl, sérülésbôl fakadó problémák elkerülése miatt tartjuk ezt fontosnak. R-R ingadozás figyelését labdarúgóknál Polar programmal 2004 ben vezettük be. A szívfrekvencia követése jelezheti a keringés állapotát, azonban, hogy valóban nagy valószínûséggel ítéljük meg az egyén fizikai, vagy pszichés terhelhetôségét, stressz helyzetét az R-R ingadozást, a szívfrekvencia-variabilitás vizsgálatát is elvégeztük. A szívfrekvencia-variabilitás vizsgálata, az R-R ciklushosszak elemzése a szívmûködés során észlelhetô különféle periodikus változás kimutatását célozza. A szívfrekvenciavariabilitás számítógépes mérése olyan paramétereket szolgáltat, melyek az autonóm idegrendszer mûködését, a szimpatikus és paraszimpatikus hatás változásait mutatják különbözô élettani helyzetekben és gyógyszerek hatására. A szívfrekvencia-variabilitás analízis a vagus tónus non invazív becslésére, szimpatikus, paraszimpatikus aktivitás, a baroreceptor tevékenységére, hôszabályozás, a perifériás vasomotoros (értónus, erek vérátáramlása) aktivitás, a renin-angiotenzin rendszer összefüggéseire adhat információt. Ha a szívfrekvencia-variabilitás csökken, a pulzusszám növekszik, akkor a terhelhetôségi paraméterek valószínûen negatív irányba mozdulnak. Vérkép vizsgálatok mikrometodikával QBC-II Plus vérkép-analizátorral végeztük. Mûködési elvét ismertetjük, mivel ez a vizsgálati módszer nem általánosan terjedt el a hazai laboratóriumokban. A készüléket elôször az amerikai Challenger ûrhajósai használták. Ismert tény, hogy a vérminták centrifugálása után a vörösvértestek és a plazma közti vékony, szürkésfehér rétegben, az ún. buffy rétegben találhatók a fehérvérsejtek és a thrombociták. A fehérvérsejteken belül eltérô sûrûségük alapján további két szubpopulációt lehet megkülönböztetni: a granulocitákat és a limfocyták rétegét. A QBC-II. Plus a minták festése majd a buffy réteg mechanikus kiterjesztése révén gyors és egyszerû vérkép meghatározást tesz lehetôvé, mind elôre levett EDTA -s vérbôl, mind fülcimpából, ujjbegybôl vett minta segítségével. Vizsgálataink során, így megadjuk: Haematokrit: % (42-54 férfi, nô), Haemoglobin: g/dl (14-18 férfi, nô) Trombocita: x10 9 /l ( ), Fehérvérsejt: x10 9 /l (4,3-10), Granulocita: x10 9 /l (1,8-7,2), Granulocita: % (45-80) Limfocita: x10 9 /l (1,7-4,7), Limfocita: % értékeket (22-55) kapilláris vérbôl. Sportantropometriai vizsgálatok a testalkat és a testösszetétel megállapítására az egyén öröklött és szerzett morfológiai (kövér, sovány, megfelelô izomzattal rendelkezik a labdarúgó, vagy nem) tulajdonságainak számszerû megfogalmazása miatt végezzük. Sheldon feltételezése szerint az alkat kizárólag genetikailag kódolt. Kretschmer tipológiája: piknikus, atléta, leptoszom. További bontás: extrapiknomorf, piknomorf, metromorf, leptomorf, extraleptomorf. A testösszetétel a Drinkwater és Ross (1980) által javasolt metodikával elkülöníthetô a mért testtömegben az izom, a csont, a zsír, és a belsô szervek tömegének mennyisége abszolút értékben, (Kg) továbbá meghatározható az egyes testösszetevôk testtömeghez viszonyított relatív aránya (%) is. Zsírszázalék becslése Parizková (1961) szerint is. A relatív 1. táblázat. Egyes vérkép paraméterek alakulása 1997 év és 2004 év között labdarúgóknál változók: NB-I NB-IB csapat szám: vizsgálat dátuma: Esetszám: 330 fô 235 fô 169 fô 239 fô 119 fô Haemoglobin (g/dl) 14 alatt: 68 fô (20,6%) 14 fô (6%) 50 fô (29,59%) 65 fô (27,19%) 30 (25,21%) Haemoglobin (g/dl) 18 fölött: 2 fô 6 fô Haematokrit (%)42 alatt: 3 fô (1,3%) 31 fô (18,34%) 11 fô (4,6%) 20 fô (16,8%) Haematokrit (%) 47 fölött: 94 fô (28,5%) 99 fö (42,13%) 34 fô (20,11%) 85 fô (35,56) 18 fô (15,12%) Trombocita(x10 9 ) 140 alatt: 2 fô 2 fô 1 fô Trombocita (x10 9 ) 400 fölött: 1 fô 3 fô 1 fô Fehérvérsejt szám (x10 9 ) 4,3 alatt: 7 fô (3%) 9 fô (5,33%) 6 fô 6 fô Fehérvérsejt szám (x10 9 ) 10 fölött: 31fô (9,39%) 14 fô (5,96%) 8 fô (4,73%) 16 fô (6,69%) 2 fô (1,18%) Granulocita szám (x10 9 ) 1,8 alatt: 2 fô 4 fô 4 1 fô Granulocita szám (x10 9 ) 7,2 fölött: 10 fô (4,25%) 11 fô (6,5%) 16 fô (6,69%) 2 fô Limfocita szám (x10 9 ) 1,7 alatt: 33 fô (10%) 21 fô (8,94%) 18 fô (10,65%) 18 fô (7,53%) 18 fô (15,12%) Limfocita szám (x10 9 ) 4,7 fölött: 3 fô 2 fô 6 fô (2,51%)

14 2004/1 MAGYAR EDZŐ táblázat. Olimpiára készülô ciklikus sportág versenyzôinek vérkép adatainak változása fogyókúra hatására Változók Haemoglobing Haematokrittk Trombocita Fehérvérsejt szám Granulocita Limfocita név 1. vizsgálat 18,1 53, ,6 4,6 3 AA 2. vizsgálat 17,3 53, ,6 4 2,6 3. vizsgálat 18,4 56, ,5 3,8 2,7 4. vizsgálat 16,2 50, ,6 3,3 2,3 5.fogyókúra 17, vizsgálat 16,7 48, ,6 2,5 2,1 BB 2. vizsgálat 16, ,5 3 2,5 3. vizsgálat 16,4 49, ,4 1,6 4. vizsgálat 18 55, ,4 3,1 3,3 5.fogyókúra vizsgálat 14,5 44, ,1 2,5 2,6 CC 2. vizsgálat 15,5 47, ,2 3,4 2,8 3. vizsgálat 14,6 46, ,5 4,2 2,3 4. vizsgálat 15 46, ,8 4,1 2,7 5.fogyókúra vizsgálat 16,5 50, ,1 3,5 2,6 DD 2. vizsgálat 15,4 48, ,1 2,6 2,5 3. vizsgálat 16,2 50, ,3 2,7 2,6 4. vizsgálat 16 49, ,8 2,4 3,4 5.fogyókúra vizsgálat 16,7 49, ,3 2,4 1,9 EE 2. vizsgálat 16,2 49, ,4 1,6 3. vizsgálat 17,2 52, ,7 1,5 2,2 4. vizsgálat 15,1 46, ,3 1,8 1,5 5.fogyókúra vizsgálat 14,9 42, ,8 2,5 2,3 FF 2. vizsgálat 16 49, ,7 3,4 2,3 3. vizsgálat 16 49, ,5 4,3 2,2 4. vizsgálat 14,7 45, ,3 3,8 2,5 5.fogyókúra vizsgálat 14,8 45, ,1 1,9 GG 2. vizsgálat 14,6 43, ,5 2,1 2,4 3.fogyókúra izom- és zsírtömeg, nem, életkor, valamint a testalkat ismeretében kilogrammban kifejezve határozható meg az egyén kívánatos testtömege. A testalkat és a becsült csonttömeg alapján jellemezhetô az egyén erôsíthetôsége, illetve az erôsítés gazdaságossága. A túlzott izomtömeg az állóképesség és a gyorsaság rovására megy. Az optimálistól eltérô zsírtömeg a teljesítményt és a várható élettartamot csökkenti. A hízásra való hajlam elôre jelezhetô, illetve a kóros soványság elkerülhetôvé válik vizsgálataink segítségével. Ultrahangos vizsgálatok echokardiográfiás vizsgálat a spiroergometriás vizsgálatok elôtt Az ultrahangos szívvizsgálat segítségével többéves vizsgálati tapasztalatok és széleskörû nemzetközi irodalmi adatok alapján becsülhetô a szív kondicionális állapota. A szív edzettségi jelei három csoportra oszthatók: 1. morfológiai jelek (ez jelenti a szív edzettségi hypertrophiáját), 2. funkcionális jelek (az edzettség következtében módosult szisztolés és diasztolés funkciók), 3. regulációs jelek (az edzett szervezet megváltozott szimpatikus és paraszimpatikus nyugalmi szabályozása) Spiroergometriás vizsgálatok futószalagon MV(L/min) = maximális ventilláció, BF = légzésszám, FO 2 %, FCO 2 %, RQ = respirációs kvóciens: CO 2 /O 2 arány, HR/min = szívfrekvencia értéke: ütés/perc (pulzusszám), VO 2 /L/min, 3. táblázat. Labdarúgók maximális oxigénfelvétel értékei (Vo 2 /kg/ml) 2001-és 2004-ben Csapatok % 2004 % minôsítés 65 ml felett fô 24,8 26 fô 9,09 kiváló ml fô 37,2 46 fô 15,97 jó ml fô 28,8 100 fô 34,72 közepes 55ml alatt fô 9,2 116 fô 40,27 megfelelô Összesen fô fô 100 összes 4. táblázat. A terhelhetôséget meghatározó egyes élettani paraméterek alakulása 2001-tôl 2004-ig Haemoglobin Vo 2 /kg/ml Tu. pulzus Tu. tejsav Izom % Zsír % átlag: 15,02 60,05 188,13 11,44 47,58 8,95 szórás: 1,11 5,79 8,98 2,69 1,45 1, átlag: 14,47 56,25 183,91 10,92 48,81 8,23 Szórás: 0,91 6,14 10,40 2,93 1,43 1,65

15 16 MAGYAR EDZŐ 2004/1 5. táblázat. Relatív aerob kapacitás és az ultrahangos vizsgálatok összefüggése ÍVS A két kamra közötti fal vastagsága 0,3077 EDD A bal kamra belsô átmérôje -0,1457 HF Hátsó fal vastagsága 0,1648 rfal Relatív falvastagság 0,3925 MQ Musculáris quotiens 0,3242 E/A Bal kamra telôdés korai és késôi fázisának hányadosa -0,3158 ET/QT Bal kamrai ejekciós idô és az elektromos szisztolé aránya 0,1498 MÉR Méretek 0,3478 FUNK Funkció -0,3701 SZAB Szabályozás -0,0683 ÖSSZ Összevont edzettségi érték 0, táblázat. Az R-R ingadozás és az ultrahangos adatok összefüggése VÁLTOZÓK Változók R-R stda R-R stdb PUL Nyugalmi pulzusszám -0, ,39266 EDD A bal kamra belsô átmérôje 0,1778 0,2737 MQ Musculáris quotiens -0,2382-0,2270 ET/QT Bal kamrai ejekciós idô -0,4313-0,4131 és az elektromos szisztolé aránya MÉRET Méretek -0,0628 0,0162 FUNK Funkció 0,1595 0,2419 SZAB Szabályozás 0,1976 0,2938 ÖSSZES Összevont edzettségi érték 0,1140 0,2532 VCO 2 /L/min, O 2 /p = Oxigénpulzus, VO 2 /kg/min = testsúlykilogrammra esô oxigénfelvétel ml-ben, ami az általános állóképességet legjobban kifejezô szám. Terhelés utáni vérnyomás és tejsav mérés. Eredmények A vérkép vizsgálatokat a spiroergometriás vizsgálatok elôtt minden esetben elvégeztük. A vizsgált játékosoknál a haemoglobin értéke 1997-ben 18 csapat 330 játékosából 20,6 %, -nál, ben, amikor kialakították a 12 csapatos NB-I et, akkor 6 %-nál, majd 2004-ben vizsgáltaknál 29,59 %-nál volt a normál tartomány alsó értéke alatt. A vér oxigénszállító és pufferkapacitása csökken, a sav-bázis egyensúly a terhelés hatására gyorsabban a metabolikus acidózis (vér ph csökken, savasodás) irányába tolódik. A szervezet, a harántcsíkolt izom, de szívizom kontraktilitása, a keringés alkalmazkodása a dinamikus játékhoz, a LABDARÚGÁSHOZ romlik. A haematokrit értékek is csökkenést mutatnak. A fehérvérképben a limfocitaszám normáltól való eltérése tendenciájában csökken, ami szintén jelzi a jelentôs terhelést. Az alsó határértéket el nem érô személyeknél felhívtuk a figyelmet a megfelelô terhelésre, pihenésre és fehérje bevitelre. A nyugati országokban a jóléti társadalom kialakulásakor megfelelô étkezés a limfociták értéke emelkedett a normál tartományon belül. Az NB-IB csapatok is hasonló problémákkal küzdenek. (1. táblázat) Sajnos más sportágakban is megfigyelhetô a limfociták csökkenése, a túledzettség, túlhajszoltság megélhetési, megoldatlan családi problémák, vagy például eszetlen fogyókúra miatt (2. táblázat). A labdarúgók oxigénfelvételének alakulását a 3. táblázatban mutatjuk be. Sajnos a minôségi változás negatív irányba mutat. Egyre kevesebb labdarúgó rendelkezik jó atlétikus képességekkel. A testsúlykilogrammra esô maximális oxigénfelvétel, a terhelés utáni tejsav, a terhelés utáni pulzusszám, a haemoglobin, a limfocita szám, a relatív testzsír csökkenése, a relatív izomtömeg emelkedése a stabil edzettségi paraméterek romlását jelzi (4. táblázat). Ultrahangos vizsgálatok A korrelációs koeficienseket a labdarúgók relatív aerob kapacitása és a szív egyes ultrahanggal mért mutatói között az 5. táblázatban mutatjuk be. Az R-R ingadozás és a keringéstedzettséget jelzô ultrahanggal mért paraméterek összefüggésének adatait a következô 6. táblázatban foglaltuk össze. Az R-R ingadozás idô-frekvencia tartománybeli paraméterek a táblázatban összefoglaltak alapján láthatóan összefüggést mutatnak a szív ultrahang által mért egyes paraméterekkel. Az R-R ingadozás mérése a spiroergometriás vizsgálatok elôtt elvégezve az életkorral, vérnyomással, az oxigénfelvétellel is összefüggést jeleznek. Sportágak összehasonlítását a következô 7. táblázatban foglaltuk össze antropometriai, spiroergometriai és egyes ultrahangos adatok alapján. A vérkép, vérkémia, EKG hullámanalízis, ritmusanalízis szívfrekvencia-variabilitás, ultrahang, spiroergometria adatok feldolgozása hasznos információ lehet a sportolók terhelhetôségének megítélésében és egyes sportági speciális adaptáció megállapításában. 7. táblázat. Sportági összehasonlítás antropometriai, spiroergometriai és ultrahangos adatok alapján labdarúgás (40) vízilabda (55) sprinterek (40) nehéz atléta (27) távfutók (71) Kor 26,20 24,96 23,65 24,27 24,69 Testmagasság 179,64 188,68 183,05 174,14 181,67 Testtömeg 77,85 90,80 79,10 86,10 75,71 Ny. pulzus 53,75 55,00 58,30 64,00 57,80 Vo 2 /kg/ml 61,02 52,67 61,71 49,53 66,40 ÍVS 10,29 11,67 10,63 10,32 10,61 EDD 53,65 54,32 50,97 51,32 53,15 HF 14,41 11,31 9,82 10,19 10,10 MQ 37,87 42,44 40,28 40,17 39,0,8 E/A 1,87 2,07 2,05 1,83 1,99 ET/QT 0,75 0,76 0,77 0,78 0,77 A 7. táblázat rövidítéseinek magyarázata: ÍVS A két kamra közötti fal vastagsága EDD A bal kamra belsô átmérôje HF Hátsó fal vastagsága MQ Musculáris quotiens E/A: Bal kamra telôdés korai és késôi fázisának hányadosa ET/QT: Bal kamrai ejekciós idô és az elektromos szisztolé aránya

16 2004/1 MAGYAR EDZŐ 17 MEGJELENT Dr. Rigler Endre: SPORTJÁTÉKELMÉLET címû könyvének elsô kötete. A tartalomjegyzék betekintést enged a tárgyalt fô témakörökbe Tartalom 1. Bevezetô gondolatok Játékos elôdeink Az ókori népek játékai Játékok a középkori Európában A játékról, a játékfogalomról Az állatok játékos világa A játék motívumai Játék és sport A játék és a sport a nevelés szolgálatában A játék, mint az életre szóló felkészülés eszköze A játék, mint megtévesztô viselkedésforma, cseles stratégia Szándékérvényesítés és megvalósítás a növény- és állatvilág megtévesztô megoldásaiban Jellegzetes, megtévesztô viselkedésformák és taktikák az emberi magatartásban Megtévesztô cseles stratégiák a sportban Mozgásos játékok A mozgásos játékok jellegzetességei Elvek és változatok a mozgásos játékok és feladatok csoportosításához Játékos feladatok természetes mozgások felhasználásával Mozgásos játékok tornaelemek alkalmazásával Mozgásos játékok párban, csoportban, csapatban Labdás játékok Miért szeretünk labdázni? A labdajátékok alapmodellje Változatos labdák Ütôvel játszott labdajátékok és sportok A labdás gyakorlatok iskolázása Egyéni labdás gyakorlatok Társas labdás gyakorlatok A sportjátékokat elôkészítô társas labdás gyakorlatok Zárszó helyett A táblázatok jegyzéke Az ábrák jegyzéke Irodalom Közlési feltételek A Magyar Edzô, a Magyar Edzôk Társaságának módszertani és továbbképzô folyóirata évente négy alkalommal jelenik meg. A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppy-lemezen, vagy -en. A dokumentumokat stílus alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az ábrákat sokszorosításra alkalmas nyomaton és formátumban (JPEG, TIFF, EPS) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével ( dr és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét ( címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. A szerkesztôség

17 18 MAGYAR EDZŐ 2004/1 Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál Bartha Csaba Rigler Endre, Berkes Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Összefoglalás A labdajátékok közös vonása, hogy az eredmény pozitív alakítása elôre megjelölt célok, felületek, minél többszöri eltalálása révén valósul meg. A számos technikai megoldás úgyis felfogható, hogy általuk kedvezô célzási pozíció megszerzése válik lehetségessé. Különösen izgalmas a témakör a labdarúgásban, ahol az ügyetlenebbnek tartott alsó végtaggal kell a célt eltalálni oly módon, hogy az ember labda kontaktus pillanatszerû érintésre redukálódik. A találat sikere, feltehetôen a cél helyzetének pontos megítélésétôl, a rúgás helyétôl való távolságtól és a felület elhelyezkedési síkjától függ. Gyakorlatból ismeretes, hogy különbözô nehézséget támaszt az álló, illetve mozgó labdának a célba juttatása. A kijelölt cél érzékelése minden bizonnyal csak az egyik fontos komponens. A másik elvárást a vizsgálati személy a rúgás közben kifejtett erejének pontos érzékelése és adagolása jelentheti. A vizsgálatban arra vállalkozunk, hogy a labdarúgásban különbözô jártasságot mutató játékosok mintáján megvizsgáljuk a célzási feladatok teljesülésének egyéni és csoportbeli változatosságát. Kulcsszavak: távolságbecslés, rúgáspontosság, labdarúgás. Abstract The common feature of ball games is that positive forming of the result is realized through the pre-set aims, and shooting accurately at targets. The several kinds of technical solutions can be looked upon as a method of gaining favourable aiming position through them. This question is especially important in football, where target should be hit with the less skilful limb, in a way that the man and ball contact is reduced to a moment-like touch. The success of scoring depends on correct judging of target position, the distance from the place of kicking, and the plane of surface. It is well-known from practice that kicking a standing or moving ball into the goal create different problems. Sensing the target is only one of the important components. The other requirement could be the correct sensing of the force exerted during the preparatory kick. In this poster we studied a sample of football players with different abilities to describe the individual and group variations of aiming exercises. Key-words: estimating distance, kicking accuracy, football Bevezetés Laikusok, sôt komoly szakemberek is sokat vitatkoznak arról, hogy miért is népszerûek a labdajátékok. A számos ésszerû magyarázatból többnyire kiemelkedô érvnek számít az a tény, hogy játékról, csapatjátékról van szó, ahol a siker egy együttmûködés eredménye, ámbár a kollektív szándékot egy másik csapat, az ellen érdekelt fél akadályozó szándéka dacára kell megvalósítani. Sportjátékokon belül a labdarúgásról mindig sokat beszéltek, illetve beszélnek hazánkban. Immár szlogen, hogy nálunk szinte mindenki ért ehhez a sportághoz. A jelenkori labdarúgásunk problémaköre rendkívül szerteágazó, s ez a helyzet egyikünket sem menti fel az alól, hogy ne próbáljunk a jobbításon gondolkodni. Amikor e tanulmány címét olvassuk, látszólag egyszerû kérdés megválaszolására vállalkozunk. Amint az a tudomá-

18 2004/1 MAGYAR EDZŐ táblázat: A résztvevô csoportok átlagos jellemzôi Résztvevô csoportok n Életkor (év) TM (cm) TT (kg) LM Dominancia láb Dominancia kéz bal jobb bal jobb Utánpótlás I. (kevésbé gyakorlottak) 15 16,38 176,22 70,33 41, Utánpótlás II (gyakorlottak) 12 17,89 181,92 76,81 42, Felnôtt I. (kevésbé gyakorlottak) 10 24,37 180,63 75,25 42, Felnôtt II. (gyakorlottak) 13 26,95 185,19 79,95 43, Összesen 50 21,08 180,80 75,37 42, Jelmagyarázat: TM= testmagasság, TT= testtömeg, LM= lábméret (a cipô európai számozása alapján nyos kutatásban oly gyakran beigazolódik, az egyszerû dolgok nagyon is összetettek tudnak lenni a megoldás folyamatában! Az, hogy a labdába belerúgjunk, még csak-csak megy, ámde ahhoz, hogy a mozgásban lévô, idôkényszer alatt álló, zavaró körülmények között végzett rúgás valóban jó helyre juttassa a labdát, az bizony már összetett probléma! Ezért is választottuk az utóbbi hónapok egyik vizsgálódási területének a rúgáspontosság problémakörét. Felkeltette érdeklôdésünket, hogy különbözô elôképzettségû, testi oldaliságú, életkorú, sôt mi több lábnagyságú sportolók mennyire képesek a vizsgálati körülmények között kellô megbízhatósággal célba, illetve célra juttatni a labdát? A szakirodalom tanulmányozása során bukkantunk rá Pilvein Márton közleményeire, aki az 1970-es években már ugyancsak kutatási témájául választotta a helyzetfelismerés, távolságbecslés kérdését labdarúgó játékosok esetében. (Pilvein, 1970;1972;1973) A szerzô a sikeres megoldás döntô mozzanatának a cél, pontos helyének becslését tartja. 1. Kérdéseink Logikai úton belátható, hogy a kérdéskör erôsen kötôdik a mozgáskészségek területéhez. Ahhoz, hogy magas színvonalú mozgáskivitelt kapjunk márpedig minden célzással kapcsolt feladat ezt igényli központi szerepet és jelentôséget kíván a gyakorlás és az ennek nyomán kialakuló biztonságos távolságbecslés. Ezek alapján fogalmaztuk meg kérdéseinket: A cél távolsága befolyásolja-e a rúgás pontosságát, avagy a háttérben, egy úgymond generálisan jó rúgási biztonsággal, mint szerzett tulajdonsággal számolhatunk, amely a sportolóknak, a tetszôleges távolságra is sikeres megoldást garantál? Megjegyzés: A fenti elôzetes várakozás bár sportszakmai területekrôl fogalmazódott sikeres megoldás esetén, humánbiológiai szempontból is érdekes. A probléma hátterében ugyanis, a távolságérzékelés megbízhatósága, valamint a mozgás-kivitelezéshez szükséges erôadagolás precizitása, sôt mi több, e kettô összhangja szükséges. Hogyan alakul az egyénileg, tetszôlegesen meghatározott távolság becslése, a sportágban gyakorlott csoportok esetében? Milyen sikerességrôl tanúskodik a vállalt távolság teljesítése, a labdarúgásban jártas és kevésbé tapasztalt csoportoknál? 2. Módszer Vizsgálatunk során nem valószínûségi - szakértôi - mintavételt alkalmaztunk. Az adatlapra felírtuk a vizsgálati személyek (n=50) által megfogalmazott, és így bevállalt rúgási távolságot, méterben. Ezt követôen megkértük, hogy most rúgja is el a labdát a vállalt távolságra. A rúgás kivitelezése után feljegyeztük, mi a játékos benyomása, mennyire sikerült a vállalt feladatot teljesíteni, azt esetleg alul vagy fölül múlni. A munkánk ezt követôen úgy alakult, hogy lemértük a vállalt távolságot, majd azt a távot is, amelyet a tényleges kivitelezés, a mozgásélmény birtokában a személy a becslésére mondott. A megerôsítést a labda tényleges becsapódásának helye igazolta. Összesen három becslést és három rúgást kértünk résztvevônként, ám a teljesítés pontosságát a felmérés során nem közöltük abból a meggondolásból, hogy ne legyen pontos viszonyítási lehetôsége a vizsgálati személynek. Az adatlapra a vállalt, majd a rúgás után becsült és ténylegesen teljesített értékeket rögzítettük, mégpedig oly módon, hogy negatív elôjelet kaptak az alulbecsült, alulteljesített és pozitívat a túlbecsült, túlteljesített teljesítmények. Az adatok feldolgozása 2-mintás T-próbával történt (Statistica for Windows 4.5, Stat- Soft Inc.). 3. Vizsgálati személyek Különbözô életkorú, tudásszintû (NB I, NB II, megyei I) játékosokat kértünk fel vizsgálati alanyoknak. Az életkorukon kívül a versenykorukat is feljegyeztük, hogy adatokkal rendelkezzünk a labdarúgó edzésekkel, versenyekkel eltöltött éveik számáról, azaz a gyakorlottságukról. A minta megoszlását az 1. táblázat mutatja. Megjegyzés: A vizsgálatunkban gyakorlott labdarúgónak azokat tekintettük, akik legalább 10 éve sportolnak, és legalább heti 4 edzésre járnak.

19 20 MAGYAR EDZŐ 2004/1 6. Ajánlások Eredményeink, valamint az adat-felvételezés során szerzett tapasztalatok azt láttatják, hogy a téma lényegesen összetettebbnek minôsül, mint ahogy azt a felmérés elôkészületi szakaszában véltük. Érdemesnek tûnik a rúgás technikájának, és a rúgás közben elért távolság közötti kapcsolat finomabb elemzése. Hiszen egy jól kivitelezett (és akkor az alapvetô biomechanikai elvekre is tekintô technikára gondolunk) nagyban elôsegítheti a távolságban és a becsapódásban kifejezôdô teljesítményt. Az edzôknek érdemes lenne olyan edzéseket is beiktatni, amelyeken a legpontosabb végrehajtást követelnék meg, ezáltal valószínûleg javulna az átadások pontossága, illetve a helyzetkihasználás is. A gyakorlatokat versenykörülmények között is végrehajthatják, amelyek hozzájárulnak az edzések gyakorlati anyagának színesebbé, változatosabbá tételéhez. Irodalomjegyzék 1. ábra. Rúgástávolságok megoszlása a felvállat távolságok alapján 4. Eredményeink Számunkra mindenképpen érdekesnek bizonyult a tetszôlegesen kért távolságok megválasztása. A vizsgálati személyek által meghatározott távolságok szélsô értékei, 20 illetve 40 méter voltak. Ennek szakmai magyarázatát abban látjuk, hogy edzésgyakorlatokban gyakran elôfordulnak ezek a távolságok, pl.: a gyorsindításoknál, a súlypontáthelyezéseket kívánó rúgásoknál, a szélességi és mélységi taktikai megoldásoknál. A vállalt távolságok megoszlását az 1. ábra adja. Az adatfeldolgozás során - 2-mintás T- próbát alkalmazva - az általunk vizsgálatba bevont csoportok közötti különbség megítélése céljából a meghatározott változók között - a becslés esetében, az utánpótlás gyakorlott és a felnôtt kevésbé gyakorlott, illetve az utánpótlás gyakorlott és utánpótlás kevésbé gyakorlott csoportok esetében találtunk szignifikáns különbséget (p<0.05). A rúgás kivitelezése esetében a felnôtt gyakorlott, és felnôtt kevésbé gyakorlott, valamint a felnôtt gyakorlott és utánpótlás kevésbé gyakorlott csoportok között mutatkozott szignifikáns különbség (p<0.05). 5. Összefoglalás A 2. táblázat az alábbiak megfogalmazására ad lehetôséget: Megjegyzés: Üres karikákkal a becsült, teli karikákkal a teljesített értékeket láthatjuk. A cél abszolút helyét az a választóvonal jelzi, amely az alul-, illetve a túlteljesítés között húzható meg. A vizsgálatba bevont labdarúgók a vállalt távolságok becslése és teljesítése között, a kisebb tévedést a becslés esetében végezték. (A céltól való távolság eltérése méterben: becslés esetében x=119m; teljesítés esetében x=149,5m;) A vizsgált négy csoport összesített teljesítményében mind a távolságbecslés, mind a rúgáspontosság esetében az alulteljesítések gyakorisága nagyobb.(alulbecslés: 68,5m; túlbecslés: 50,5m; alulteljesítés: 87,5m; túlteljesítés: 62m;) Az eredményekbôl nem állíthatjuk, hogy a különbözô távolságra irányuló rúgások pontossága statisztikailag összefügg az elôre célként megjelölt távolságokkal. A legjobb találati pontosságot a 40 méteres távolságra irányuló rúgások eredményezték. Gyengébben, ám a hibázások számát tekintve azonos módon sikerültek a 30 és 20 méteres rúgások kivitelezései. A 35 méteres távolság esetében találtuk a leggyengébb teljesítményt. Némiképp változik a teljesítésrôl feltárulkozó kép akkor, ha a kivitelezést a becsléssel vetjük össze. Úgy tûnik, hogy hiába sikerültek legjobban a 40 méteres rúgások teljesítése, a játékosok ezt a távolságot becsülték meg a legrosszabbul. Ennek tükrében megállapíthatjuk, hogy bár elôzô vizsgálataink (Bartha, Rigler, 2003) bebizonyították a rúgáspontosság korellációs összefüggését a versenykorral, itt a távolság becsléskor a rúgás pillanatában ez az összefüggés nincs jelen. Bartha Cs. Rigler E. (2003): Távolságbecslés és találati pontosság vizsgálata labdarúgásban. III. Országos Neveléstudományi Konferencia, Budapest. Poszter-elôadás. Bartha Cs. Rigler E. (2003): Labdarúgók rúgáspontossága és rúgásbiztonsága távolságbecslésük alapján. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. Szombathely. Poszter-elôadás. Pilvein M. (1970): A rúgáspontosság vizsgálati eredményei élvonalbeli labdarúgóknál. TF Tudományos Közlemények 4. sz p. Pilvein M. (1970): Labdarúgók távolságbecslésének néhány jellegzetessége. TF Tudományos Közlemények 4. sz p. Pilvein M. (1972): Pszichomotoros próbák eredményeinek kiterjesztése az élvonalbeli magyar labdarúgókra. TF Tudományos Közlemények 2-3. sz p. Pilvein M. (1973): A labdarúgók távolságbecslése. TF Tudományos Közlemények 2. sz p. Pilvein M. (1973): Anticipált távolságbecslés rúgáskombináció. TF Tudományos Közlemények 2. sz p.

20 2004/1 MAGYAR EDZŐ táblázat. Távolságbecslés és rúgáspontosság eredményei