Takarék. Önkormányzati finanszírozás belülről. Növekvő bizonytalanságok. A magyar mikro-, kisés középvállalkozások finanszírozásáért

Átírás

1 Takarék XX. évfolyam 5. szám szeptember október A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja Önkormányzati finanszírozás belülről Az új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény előestéjén gondoltunk arra, hogy kerekasztal beszélgetést hívjunk össze az önkormányzati üzletágról. Növekvő bizonytalanságok A nyár végétől fokozottan romlottak a nemzetközi és hazai gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős mértékben nőtt. A nyár végétől már egyes esetekben a recesszió előszele is megjelent. A magyar mikro-, kisés középvállalkozások finanszírozásáért Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) azzal a céllal alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis-, és középvállalati szektor, finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki, és működtessen. Megerősíteni az intézményvédelem alapstruktúráit Interjú Bodnár Ottóval, az OTIVA régi/új ügyvezető igazgatójával. Kitüntetések a évi Takarékossági Világnapon Dr. Herczegh András igazgató (AVHGA): Az agrárhitelezés pedig már elképzelhetetlen az alapítvány garanciavállalása nélkül, s ezt a gazdálkodók is jó néven veszik. Október 26-án hetvenen vették át a szövetkezeti mozgalom végzett kimagasló munkáért az elismerést.

2 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás Kötelező, takarékosan! KÉRJE AJÁNLATUNKAT ITT! Kedvező díjak Gyors helyi ügyintézés Extra termékcsomag a KKV-knak SIGNAL Biztosító Zrt. info@signal.hu Contact Center

3 Szerkesztői üzenet Tartalom Címlapsztori Kezesség új ritmusban...4 Kerekasztal-beszélgetés Önkormányzati finanszírozás belülről...8 Beszámoló Új utakon a globális betétbiztosítás...13 Gazdaság Növekvő bizonytalanságok...14 Szabályozottság...15 Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos illeték szabályok változása...17 Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények...18 Indul a GFB kampány...19 Hozzuk ki a maximumot!...21 A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásáért...22 TakarékBank hírei Új Széchenyi hiteltermékek a hálózatban...26 Integráció Megerősíteni az intézményvédelem alapstruktúráit...27 Jövőre is mindenkit visszavárunk!...29 TKSZ Figyelő Kápolnásnyéken ragaszkodnak a szövetkezeti formához...30 Átlépték a Rubicont?!...32 Egy stabilan működő takarékszövetkezet a szerb határ mentén...36 Takarék Akadémia Hitelintézeti Ügyvezetők Képzése...40 Kitekintés Szövetkezeti pénzintézetek Olaszországban...41 Tanulmányút a sziléziai Takarék Bankoknál...46 Mezőgazdasági hitelszövetkezetek Törökországban...47 Sport A évi Országos Takarékszövetkezeti Focikupa eredményei...49 A évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei...50 Személyi hírek Új elnök a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet élén A lelkünk összeért, amikor az indulót énekeltük...53 Kitüntetések évi Takarékossági Világnapon...56 Rólunk írták Végtörlesztők serege ostromolhatja a takarékokat?...65 Impresszum Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója Győztesek lehetünk! Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója az elmúlt hetekben olyan mértékű felfokozott médiaérdeklődés övezte szektorunkat, melyet az eddig itt töltött örömteli, ám néha küzdelmes 17 évem során még nem tapasztaltam. A devizahitel végtörlesztési láz során joggal merült fel a kérdés, hogy melyik bank kezdi majd el a forinthitel kamatversenyt. Ki lesz az, aki szembeszállva a többiekkel elvállalja az áruló szerepét, és kijön egy kedvező feltételű deviza-kiváltó hitel termékkel? Ki lesz az, aki felvállalja az ezzel járó szakmai ellenérzést és minden kritikát, ami a koncepció megszületésével jár? Sokan megdöbbenve olvasták, hogy elsőként egy kereskedelmi bankokhoz viszonyítva aprónak tűnő pénzintézet vette fel a kesztyűt, amelyhez sorban csatlakozott a többi takarék is. Az OTSZ, az OTIVA, és a TakarékBank által közösen kiadott sajtó kommüniké végleg megerősítette a hírt, hogy a takarékszövetkezeti hitelintézetek készek arra, hogy forinthitelt nyújtsanak akkor, amikor a kereskedelmi bankok ennek ellenkezőjéről tettek tanúbizonyságot. Mindeközben lázasan készült az integrációs termék. Kollégáim talán még soha ilyen gyorsan nem írtak ügyrendeket, nem specifikáltak, nem egyeztettek az érintettekkel, nem fejlesztettek honlapot, mint ez alkalomból. Történelmi lehetőség nyílt arra, hogy visszaszerezzük az elmúlt évek során elveszített piaci részesedésünket. Ebből csak győztesen jöhetünk ki! hallom egyre több felől. Ez azonnal magyarázatot ad a fenti áruló magatartásra is. A szektor szándéka nem az, hogy hátrányos helyzetbe hozza a többi bankot, sőt az sem, hogy jó fényben tűnjön fel a politikai elit előtt, még csak az sem, hogy barátságos Teréz Anyaként megmentse a lakosságot a mostanában sokat szidott, de egyértelműen nélkülözhetetlen és szükséges külföldi tőke hatalmától. Szándékunk és kötelességünk a piacon keletkezett rés kihasználása által rendelkezésünkre álló tőke legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb felhasználása. Egyszerűen fogalmazva nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne próbáljuk meg visszaszerezni elveszített piacaink egy részét akkor, ha erre lehetőség nyílik. Győztesek vagyunk? Lehetünk. Őszintén hiszem, hogy a szektorban felhalmozott szellemi tőke bárhol a világon megállná a helyét. Ötven éve harcolunk a frontvonalon, vesztettünk csatákat, temettek minket megannyiszor, de itt vagyunk, és ötven év múlva is itt akarunk lenni. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy ez csak akkor lehetséges, ha sikerül összefognunk az üzleti érdekeink mentén. Az nem lehet hosszútávú üzleti érdek, hogy külön-külön próbáljuk bebizonyítani: a szolgáltatási színvonalunk kiváló, a termékeink kedvezőek. Amikor itt állunk, egy ilyen lehetőség küszöbén, akkor nem értem, hogy miért nem lehet most az egyszer egységesen fellépni, ugyanazzal a standard, egyszerű termékkel. Nem értem, miért nem akarjuk kihasználni az ebből adódó kommunikációs előnyöket? Egy lehetőség mindig hordoz magával veszélyeket is. Amennyiben az derül ki, hogy a kondícióink sok helyen nem is annyira kedvezőek, vagy esetleg az, hogy nem mindenhol érhető el a termék, akkor a jelenlegi pozitív média hátszél egy szempillantás alatt megfordulhat. Erőt, és egységet kell mutatnunk, ha ezt a csatát is meg akarjuk nyerni. Csicsáky Péter Takarék szeptember október 3

4 Címlapsztori Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Kezesség, új ritmusban Szerző: Hajtun György Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt (AVHGA) a PHARE-program keretében 1991-ben hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet. Ekkor jött létre Magyarország első hitelgarancia intézménye, megkönnyítve a magyar vidéki vállalkozók előtt a hitelfelvétel lehetőségét. Az alakulás óta eltelt két évtized során igen sok sikeres programhoz csatlakozott az intézmény, és közben egyre markánsabban nyit a vidéki, nem agrár KKV-k irányába. Az agrárhitelezés pedig már elképzelhetetlen az alapítvány garanciavállalása nélkül, s ezt a gazdálkodók is jó néven veszik. Idén június óta új ügyvezető igazgató áll a szervezet élén, mégpedig dr. Herczegh András személyében. A tartalmas beszélgetésből kiderül, hogy Herczegh András fiatal kora ellenére nem tapasztalat nélkül kapta a kinevezést. S arról is szót ejtettünk, hogy milyen terveket kíván megvalósítani az elkövetkezendő rövid- és középtávú időszakban. Dr. Herczegh András igazgató úr, öt éve dolgozik már az alapítványnál, így korántsem ismeretlen az Ön számára ez a tevékenység. Amikor kinevezték, mi volt az első gondolata, amin mindenképpen változtatni szeretne? Ha nem haragszik, kicsit meszszebbről kezdem a válaszadást. Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki szférához egyaránt kötődve végzi a munkáját. Ez a kapcsolatrendszer különösen mostanában nagy felelősséget tesz a vállunkra. Ám a lehetőségeink a KKV szektor finanszírozásában és támogatásában széles skálán mutatkoznak. A vállalkozókat több pénzhez juttathatjuk, mivel a garancia a hitelezéshez kapcsolódik, de az uniós projektfinanszírozás miatt a vissza nem térítendő támogatások eredményes felhasználásához is hozzá tudunk járulni. Ami a kérdését illeti: az alapítvány vagyonából, tevékenységéből adódóan még aktívabb szerepvállalásra hivatott. Növelni kell az aktivitásunkat a vidékfejlesztésben, de az agrárhitelezésben is. Utóbbi terén kötöttebb a pálya, mivel az agrártámogatások mértékét meghatározzák az uniós szabályok. S az is igaz, hogy az alapítvány éves szinten mintegy milliárd forint agrár célú hitelhez ad garanciát, ami a teljes agrárhitelezés kb százalékát teszi ki. Igaz, a KKV körben lényegesen magasabb az Alapítvány által garantált hitelek állománya. A normál vállalati hitelállomány 7 ezer milliárd forint, és annak 10 százaléka biztosított garanciával, amelyben ugyan mi kisebb arányban vagyunk jelen, de a vidéki térséghez kapcsolódó kezességi állományunk hasonló méretű. Ez mutatja, hogy két lehetőségünk van a kezesség- 4 Takarék szeptember október

5 Címlapsztori vállalásunk növelésére. Az egyik, hogy a meglévő hitelállományon belül növeljük a garantált részt, így a portfólió szemlélet erősödik, ami a kockázatok jobb megoszlása miatt valamennyi szereplőnek kedvező. Másik, hogy elősegítjük minél szélesebb vállalkozói kör hitelhez jutását, a KKV hitelállomány növelését. Ez utóbbi nyilván számos külső tényezőtől függő folyamat, amelyben a kormányzati intézkedéseknek kiemelt jelentősége van. De bízom abban, hogy mi is egyre többet tudunk hozzá tenni. Hogyan tudják ezt elérni? Az agrárfinanszírozás speciális terület, sokféle finanszírozási forma létezik, mint például az integrátori, a támogatás-előfinanszírozás, vagy a közraktári hitelezés. Ezeknél a finanszírozási formáknál különféle garanciális megoldásokat kellett kidolgoznunk. A beruházásoknál például kívánatosnak tartanám, hogy jó intézményi együttműködés jöjjön létre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, amelynek az volna a lényege, hogy a beruházási hitelek, támogatások mögött is nagyobb arányban legyen ott a garancia. Az alanyi jogon járó támogatásoknál is van előfinanszírozási igény, hiszen a kormányzat is arra törekszik, hogy a termelőkhöz minél hamarabb eljussanak a támogatások. Ez a törekvés azonban gyakran uniós jogi akadályba ütközik, s ezért is fontos, hogy a bankok előfinanszírozzák a termelőket. A másik speciális termék az integrátorok finanszírozása, ahol szintén erősödik a banki szerepvállalás. Ez esetben külön megállapodás jön létre a bank, az integrátor és a vállalkozás, valamint a bank és az Alapítvány között. Említhetem a közraktári finanszírozást, amellyel sok probléma van, amíg biztonságos volt, nem is igényelték az alapítvány közreműködését. Most azonban már megfogalmazódott a bankok részéről, hogy dolgozzuk ki a kezességvállalás speciális feltételeit. A termék megszületett és bár a bankok érdeklődése még csekély, de remélem, hogy ez a helyzet év végére változik. A vidékfejlesztéshez kötődően ugyanakkor gyakorlatilag bármely KKV hitelügylethez tudunk kezességet vállalni, és élelmesebb pénzügyi partnereink ki is használják ezt a lehetőséget. Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki szférához egyaránt kötődve végzi a munkáját. Ez a kapcsolatrendszer különösen mostanában nagy felelősséget tesz a vállunkra. Ám a lehetőségeink a KKV szektor finanszírozásában és támogatásában széles skálán mutatkoznak. Ha már ennyire belementünk a részletekbe, szóljunk külön is a Gazdakártya, és az Agrár Széchenyi Kártya programokról. Annál is inkább, mert e két terméknél a takarékszövetkezetek is meghatározó szerepet vállaltak. Azt szokták mondani, hogy a Gazdakártya program sikertörténet a takarékoknál És az alapítványnál is! A siker ugyanis közös, és úgy gondolom, hogy az Agrár Széchenyi Kártya program is az lesz. A Széchenyi Kártya program 2001-ben indult, mégpedig úgy, hogy ebből az agrárvállalkozások kimaradtak. Ezért az alapítvány 2007-ben a TakarékBankkal és a takarékszövetkezetekkel közösen kezdeményezte, hogy az agrárvállalkozások számára is nyíljon hasonló lehetőség. Ebből lett a Gazdakártya. Újabb három évnek kellett eltelnie, mire a Széchenyi Kártya program kiterjesztéséről döntött az új kormányzat. Az Agrár Széchenyi Kártya révén 25 millió forint forgóeszköz hitel vehető igénybe, 15 millió forintig kiegészítő fedezet nélkül. A kártya használata 15 millió forintig kizárólag készfizető kezességhez kapcsolódik, vagyis könnyített fedezetű hitelről van szó. Nyilvánvaló, hogy ennek sokkal nagyobb a kockázata a bankok és az alapítvány számára is, mert nem fizetés esetén a megtérülés is bizonytalanabb. Mi azonban bízunk az agráriumban, a vidékben. A vidékért kezeskedünk. A Gazdakártya sikere mögött az is húzódik, hogy az Alapítvány lényegesen a piaci díj alatt, s az üzletszabályzathoz képest is kedvezőbb díjon nyújtja a garanciát, így nem nőtt a hiteltörlesztés olyan mértékben, mint más szabad felhasználású hiteleknél a magas kamatok következtében. És könnyen juthattak hozzá a vállalkozások, amelyben a takarékszövetkezetek óriási szerepet vállaltak, és sikeres munkát végeztek. Megjegyzem, minden kártya mögött ott van az alapítvány garanciavállalása. és ez az Agrár Széchenyi Kártyánál is így lesz. Az Agrár Széchenyi Kártyánál Folytatás a 6. oldalon Névjegy dr. herczegh andrás (37 éves) az ELTE jogi karán 2000-ben summa cum laude szerzett diplomát, de két évet elvégzett a bölcsész karon is. Történelmet és kommunikációt tanult. Az egyetem elvégzése után azonban a gazdaságban helyezkedett el, pontosabban a Gazdasági Minisztériumban. Munkatársaival a Széchenyi Terv kialakításával és működtetésével, vállalkozásfinanszírozási kérdésekkel foglalkozott, majd a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főosztályt vezette. Ezen a területen négy évig elsősorban uniós szabályozás adaptálásával foglalkozott. Az alapítványhoz 2006-ban lépett be, így a gazdasági és a pénzügyi szféra állami és piaci oldalát egyaránt megismerhette. Az egyre kevesebb szabad idejében a sportolást (fiatalabb korában csatár poszton focizott, de kapusként is kipróbálták) helyezi előtérbe. A tenisz mellett jól megfér a horgászat is. Az utazás pedig már nem hobbi, hanem szenvedély: az országon belül és kívül egyaránt kíváncsi a látnivalókra. Takarék szeptember október 5

6 Címlapsztori Folytatás az 5. oldalról ugyanakkor állami kamat és kezességi díj támogatás is megjelenik. Az alapítványról a rendszerváltás számos új lehetőséget hozott Magyarországon, ám a vidéken, és különösen az agráriumban tevékenykedő kis- és középvállalkozók finanszírozási lehetőségei korlátozottak maradtak. A kialakulóban lévő bankrendszer, és a vállalkozások kezdeti problémái, fedezeti nehézségei miatt a források nem jutottak el a megfelelő helyekre. Ezt a helyzetet ismerte fel az Európai Unió, és ben a PHARE-program keretében jelentős tőkével kezdeményezte az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) létrehozását. Az alapításban részt vállalt a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet: Agrobank Rt. Budapest Bank Rt. Magyar Hitelbank Rt. Mezőbank Rt. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt tól napjainkig bankok, hitelintézetek, független takarékszövetkezetek, valamint a takarékszövetkezeti integrációkhoz (OTSZ, TÉSZ, REPIVA) tartozó takarékszövetkezetek jelentős része csatlakozott az Alapítványhoz tól pénzügyi lízing és faktoring tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások számára is lehetőség van az Alapítvánnyal És milyen a beváltási arány ezen termék esetében? Nagyon jó! A Gazdakártyánál nem éri el az 1 százalékot, pedig évente 5-7 milliárd forint hitelt vettek igénybe a kártyával! S itt hadd mondjam el, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági hiteleknél is csökkent a beváltás, szemben az építőiparral, kereskedelemmel, ahol viszont nőtt. Azt is meg kell említeni, hogy a takarékszövetkezeteknél sokkal nagyobb arányú a mezőgazdasági hitelezés, mint a kereskedelmi bankoknál. Véleményem szerint ez abból adódik, hogy a takarékszövetkezetek helyben vannak, jól ismerik a szűkebb környezetüket, a vállalkozókat, így a bizalom is sokkal erősebb. De azt is tapasztaltuk, hogy az agrárvállalkozó sokkal becsületesebben gondolkodik, s a felvett hitelét mindenáron időben akarja törleszteni, visszafizetni. A bukások aránya ugyanakkor azért öszszességében jelentősen növekedett az elmúlt években. Az Alapítvány való együttműködésre. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány január 1. óta pénzügyi vállalkozásként működik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezési eljárást követően állapította meg az Alapítványról, mint pénzügyi vállalkozásról, hogy működése megfelel a hitelintézetekre vonatkozó feltételeknek, így 2011-től engedélyezte hitelintézetekkel egyenértékű, prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás"- ként való működésüket. A szervezet működésének első szakaszában jellemzőbb volt az agrártermeléshez kapcsolódó hitelekhez nyújtott kezességek aránya, a központi támogatáshoz kapcsolódó konstrukciók miatt. Az Európai Uniós csatlakozást követően, az Unió vidékfejlesztési fókuszú intézkedéseinek köszönhetően a portfóliójukban egyre nagyobb arányban jelentek meg a vidékfejlesztési ügyek is óta a magyar állam teljes körű viszontgaranciát nyújt az Alapítvány által beváltott kezességek után. A piaci kihívásokra válaszolva, a vállalkozók részére teljes körű szolgáltatást kínálva 2007-től elindították a tanácsadási tevékenységüket, amelyet október 1-től az Alapítvány sem nyújthatná ilyen feltételekkel a kezességet, ha nem volna mögöttünk az állami viszont-garanciavállalás. A viszont-garanciából adódóan az a feladatunk, hogy pénzügyi vállalkozásként ugyan, de támogatást nyújtsunk. A támogatás maga a garanciavállalás. Itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni: ha a vagyon és az állami viszont-garancia adja a fedezetet, akkor az elmúlt húsz évben hogyan gyűlt össze az alapítvány 22 milliárdos vagyona? egyszemélyes tulajdonát képező AVHA Kft végzi. A szervezet az Alapítvány tevékenységét kiegészítve a gazdálkodók, vállalkozások gazdasági, pénzügyi üzletmenetét, döntéseit segítő szakmai tevékenységét végez. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány célja a vidéki és agrárágazatban működő kis-és középvállalkozások kötelezettségvállalásaihoz úgymint hitelek, bankgaranciák, faktoring és pénzügyi lízing ügyletek nem megfelelő biztosítéki háttér esetén készfizető kezességet nyújtása, ezáltal lehetővé téve a vállalkozás működőképességének javítását. Az Alapítvány nem csak agrárvállalkozások, hanem minden vidékfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás számára nyújt kezességet. Az Alapítvány minden olyan tevékenységet is vidékfejlesztési tevékenységnek tekint, amely szállítók, vevők, munkavállalók, tulajdonosok révén vagy egyéb módon vidéki térséghez kapcsolódik. (Vidéki térség: Magyarország egész területe Budapest és a megyei jogú városok kivételével.) Az AVHGA készfizető kezességi szolgáltatásához csaknem 150 pénzintézeten keresztül juthatnak hozzá a vállalkozók. 6 Takarék szeptember október

7 Címlapsztori PHARE program A 22 milliárd abból van, hogy s ez az előző vezetés érdeme megőrizte a szervezet a vagyonát. De nekünk az alaptevékenységre kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, vagyis a garancia vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszírozása javuljon. A vagyon azért is fontos, mert ez biztosítja az alapítványi tőkemegfelelést. Partnereink tőkemegfelelésében viszont hangsúlyos szerepe van az állami viszont-garanciának, amelyet a költségvetés eddig is biztosított. Az állami viszont-garancia mértéke eddig 70 százalék volt, július vége óta viszont a költségvetési törvény módosításával 85 százalékra növelték. Így több hitelkihelyezésre lesz mód, ami a takarékszövetkezetek számára különösen fontos. A törvénymódosítás azért is volt elkerülhetetlen, mert más garanciaszervezetnél már korábban bevezették a magasabb viszont-garanciát, így végül az agrárvállalkozások is ugyanolyan feltételekkel jutnak hitelhez a piacon, mint mások. Itt tehát látunk lehetőséget a portfoliónk bővítésére, miként a vidékfejlesztési hitelekhez kapcsolódóan is. Ez utóbbi már sokkal szélesebb kört érint, mint az agrárvállalkozásoké. Arra nem vállalkozom, hogy a piaci részvételünk arányainak az alakulását az európai közösségek Tanácsa (Council of European Communities) 1989 decemberében döntött 300 millió ECU gazdasági segítség folyósításáról Magyarországnak és Lengyelországnak dec. 31- ig. Ez jelentette a PHARE-program létrejöttét, jóllehet az azóta közismertté vált elnevezés csak később született. A találékony európai bürokrácia hamarosan olyan betűszót alkotott, amely röviden kifejezte a program lényegét, emellett önálló jelentése is volt. A P oland H ungary A ssistance for the R econstruction of the Economy (segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának átalakításához) elnevezésű program kezdőbetűinek összeolvasásából adódik a görög eredetű, francia, angol, phare főnév, amelynek jelentése: világítótorony, fényszóró. Az 1990 szeptemberében elfogadott újabb szabályzat az Európai Közösségek segítségét a gazdasági és társadalmi reformfolyamat támogatásaként határozta meg, s ennek érvényességét kiterjesztette Bulgáriára, Csehszlovákiára, a Német Demokratikus Köztársaságra, Romániára és Jugoszláviára. Ettől kezdve az egyszeri juttatás helyett az EK éves költségvetése biztosít forrásokat a program végrehajtásához. megjósoljam, de annyit mondhatok, hogy míg tavaly 54 milliárd forintra vállaltunk kezességet, addig idén az első három negyedévben már meghaladtuk a 45 milliárd forintot. Nos, ezt a növekedési tendenciát szeretnénk tartani. Remélem, hogy a külső körülmények is lehetővé teszik majd céljaink elérését. Már egyszer belefogtunk e kérdés megválaszolásába, de ismét megkérdezem: mi szükséges ahhoz, hogy ez a növekedési tendencia ne álljon meg? Teljesen más partner-politikát kell képviselnünk a hitelintézetekkel, a legfontosabb partnereinkkel. Közvetlen, rendszeres munkakapcsolat kívánunk kiépíteni, s az állandóan változó piaci igényeknek közösen kell megfelelnünk. Belső szabályozottságban, adminisztratív folyamatokban nagyobb kiszámíthatóságra törekszünk. Mondhatnám úgy is, hogy nyitni szeretnénk, s ennek keretében a takarékszövetkezeteknél is minőségi és intenzív kapcsolatok jönnének létre. A partnerkapcsolatok nem maradhatnak a protokoll szintjén. A munkatársaimat is erre ösztönzöm, mert ez lesz az egyik mérőfoka a munkavégzés hatékonyságának. Ugyanakkor a dolgok elébe is kívánunk menni, vagyis a fejlesztési javaslatokat is elvárom a kollégáktól. Értesültek-e a partnerek erről a szándékról? Természetesen. A termékfejlesztési intézkedéseinket már említettem, de más gyakorlatias megoldásaink is lesznek. Most éppen egy olyan füzetet állítottunk össze, amellyel segítjük a banki dolgozókat a tevékenységünk jobb megismerésében. Ahogy beszélgetünk, egyre inkább az a meggyőződésem, hogy nehéz a munkatársainak Önt követni. Ne gondolja, hogy szeretek túl sokat beszélni, de tény, hogy sokszor másoktól is a maximumot várom el. Egy vezetőnek tisztában kell lennie a saját területével, dolgaival, és nem különben a külső körülményekkel. A vezetőnek ezt a kettőt össze kell tudni hoznia, és megszabnia a szervezetének az irányt, vagyis a stratégiát. Nem vitatom, szokniuk kell ezt a stílust a De nekünk az alaptevékenységre kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, vagyis a garancia vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszírozása javuljon. kollégáimnak is, de nem látok más utat a fejlődéshez, mint azt, hogy nyitunk a világ felé. Ehhez kommunikációra, kapcsolatépítésre van szükség. S ha már a belső ügyeinket boncolgatjuk, megjegyzem, hogy a felesleges belső bürokrácia leépítése ugyancsak központi feladat. Muszáj egyszerűsíteni a munkafolyamatokat, s ebben elvárom a munkatársak kreatív ötleteit is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabályokat közben nem kell precízen betartani Takarék szeptember október 7

8 Kerekasztal-beszélgetés Kerekasztal-beszélgetés az önkormányzati üzletágról Önkormányzati finanszírozás belülről Szerkesztő: Csépány György Az új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény előestéjén gondoltunk arra, hogy Ifju Péterrel (IP), a Magyar Takarékbank Zrt. Önkormányzati Osztályának vezetőjével, Dr. Kiss Endrével (Dr.KE), a Szigetvári Takarékszövetkezet elnök ügyvezetőjével és Kriston Nándorral (KN), a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök ügyvezetőjével próbáljuk meg áttekinteni az önkormányzati finanszírozás általánosabb és az egyes takarékszövetkezet szempontjából említésre méltó kérdéseit. Távolról sem törekedhettünk a teljes átvilágításra, inkább egyfajta látleletet kívántunk készíteni. állapítsuk meg a kiinduló állapotot. Hol tart a Takarékszövetkezeti Integráció illetve hol tartanak a nevezett Takarékok az önkormányzati finanszírozás területén? Az OTP-nek folyamatos a térvesztése, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek folyamatosan növekvő darabszámmal vezették az önkormányzati számlákat év eleje az első olyan állapot, amikor már nem csak az OTP veszített a számlavezetett önkormányzataiból, hanem a kereskedelmi banki szektornál is térvesztés tapasztalható, bár ez még csak 3 db-ot jelent, de 2000 óta most fordult elő először csökkenés. A válság éveiben megjelent az MFB is, mint közvetlen finanszírozó. IP: Az önkormányzati adósságállomány hitel/kötvény (továbbiakban együtt: hitelek) jelentős részét 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: MÁK A számlavezetés összetétel a nagybankok jegyzik, ez legfőképp abból ered, hogy a deviza kötvények kibocsátásában elsősorban ők voltak az aktívak. A takarékszövetkezeteknél növekedés volt tapasztalható ben volt a legmagasabb 2,42 %, majd a közbeszerzések indulásával az állomány minimálisan csökkeni kezdett, mivel sok pályázaton nem tudtak elindulni a takarékszövetkezetek. A kötvények megjelenésével hirtelen csökkent és 1,29 %-ra esett vissza a piaci részarányuk, ez a válság óta folyamatos növekedést mutat. A jelenlegi részarány 1,48 %. Ez a részarány nagyobb részesedést mutatna, ha a deviza hitelekből eredő árfolyamváltozással korrigálnánk a teljes állományt, így akár a 2 %-ot meghaladná ismét a részesedés. Szektorra képzett céltartalék alacsonynak mondható arányait tekintve és más Egyéb Takarékszövetkezeti integráció OTP szektorokkal összehasonlítva szinte a nullával egyenlő, mivel kb a hitelek állományára vetítve. Dr.KE: A Szigetvári Takarékszövetkezet 11 fiókjában jelenleg 53 települési önkormányzat, 35 kisebbségi önkormányzat (fő- és alszámla), 11 körjegyzőség, 6 önálló intézmény és 6 önkormányzati társulás ebből két többcélú társulás számlavezetése folyik. A megnyitott számlák száma 732 db, 98 db a költségvetési pénzforgalmi számla és 634 db az elkülönített számla (beszedési, helyi adó, egyéb célra elkülönített). További 4 települési önkormányzat testülete már meghozta döntését. Az Ő számlanyitásuk december végéig megtörténik. Az önkormányzati hiteleink koncentrációja magas: a Takarékszövetkezet én nyilvántartott önkormányzati hitelállománya 93 db hitelre nézve 1500 M Ft. (nem tartalmazza a vízi közmű beruházáshoz tartozó hiteleket). Ezen hitelállomány 75%- át, azaz 1,2 Mrd Ft -ot teszi ki azon 4 Önkormányzatnak nyújtott hitel, melyek nem a Takarékszövetkezetnél vezetik a pénzforgalmi számlájukat. Ezek közül a Szigetvári Önkormányzat hiteleire 5 %, míg a Harkány hiteleire 1 % értékvesztés került megképzésre (öszszesen 27,7 M Ft). A többi hitelre nem képeztünk értékvesztést. Mindebből 8 Takarék szeptember október

9 Kerekasztal-beszélgetés Az önkormányzati adósságállomány megoszlása a szektorok között millió Ft-ban % Nagybankok Kis- és középbankok Szövetkezetek Spec. püi. int. kitűnően az 53 kistelepülési önkormányzat finanszírozása kockázatmentes. Az Önkormányzati hitelek a teljes hitelállomány ( M Ft) 4,78 %- át teszik ki, mely az országos átlag (2,23 %) duplája. Mivel az önkormányzati és nonprofit szereplőket mindeddig csak forint alapon hitelezzük, az árfolyamkockázattal nem kell számolnunk. Önkormányzati hitelportfóliónkban kizárólag HUF-követelés szerepel. KN: A Sajóvölgye Takarékszövetkezet az elmúlt másfél évtizedben aktív önkormányzati szerepvállalást mutatott, ennek következtében jelenleg 52 önkormányzatnak 1 városnak és 51 községnek vezeti a számláját. Az üzleti kapcsolat, a termékeink igénybe vétele rendkívül sokrétű. A számlavezetésen kívül a hitelezés a pályázatok önrészének hitelezése, a pályázatok előfinanszírozása, a működési hitelek, a bérhitelek, amelyek összesen kb. 1 milliárd Ft állományt jelentenek mellett gyakori részükről a betételhelyezés is. A hitel portfólió minősége jobb, mint a vállalkozói hitelek átlagminősége, deviza hitelt nem adtunk az önkormányzatainknak, és kötvényük sincs. Az önkormányzatok számunkra azért is fontosak, mert amely önkormányzat nálunk vezeti a számláját, annak a lakossága, a település vállalkozói is nagyobb bizalommal fordulnak hozzánk, és ezzel jelentősen tudjuk növelni ügyfeleink számát. Mekkora az önkormányzati piac? IP: Jelenleg Magyarországon 3194 önkormányzat található, melyeken a hazai GDP %-a keresztülfolyik. Az önkormányzatok majdnem 90%-a község vagy nagyközség. A települések több mint 50%-a 1000 fő lélekszám alatti település, amenynyiben 2000 fő lélekszám alattiakat nézzük, úgy ez a szám már több, mint 70%. Ez utóbbi kategóriában már néhány város rangú település is található. Ez azért érdekes, mivel az Ötv. koncepció tartalmazza, hogy a 3000 fő lélekszámot meg nem haladó településeken az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, helyette közös/ egyesített hivatal jönne létre. Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy körjegyzőségek alakulnának, és a kisebb településeken nem mindenhol maradna meg a polgármesteri hivatal, de a település önállósága nem szűnne meg. Az önkormányzatok nagy többségének pár tízmillió forinttól a millió forintig terjed a költségvetési főösszege. Dr.KE: Települési önkormányzataink zöme kistelepülés, leginkább ezer fő alatti, csökkenő lélekszámú, elöregedő korfájú település. Mindössze három településünk lépi át az 1000 fős lélekszámot. Jelenlegi számlatulajdonosaink közül Hosszúhetény a legnagyobb lélekszámú, több mint háromezer fővel. Nem számlatulajdonos (csak finanszírozott) önkormányzataink közül Harkány közel három és félezer, Siklós közel tízezer, Szigetvár majdnem tizenegyezer állandó lakosú vidéki kisváros. A költségvetés is ennek megfelelően a 30 milliótól, a négymilliárd forintig mozog. Bár számlatulajdonos településeink költségvetési főösszege zömében 60 és 300 millió forint között van. A települési önkormányzatok évek óta romló pénzügyi helyzete évben is tovább súlyosbodott: a évi költségvetési törvény normatívái a legtöbb esetben abszolút, vagy relatív (inflációt el nem érő) csökkenése újabb terhet ró ezen szereplőkre. A beruházások visszafogása, korlátozó kényszerintézkedések (feladatelhagyás) egyre általánosabbá válik. Ennek ellenére a kistelepüléseken tipikusak az EMVA-forrásból támogatott fejlesztések megvalósítása (falubusz, IKSZT, templomfelújítás, és egyéb falukép javítása). Mely pénzügyi szolgáltatások, milyen termékek jellemzőek önkormányzati viszonylatban? IP: Tulajdonképpen a banki termékek teljes palettája megtalálható az önkormányzati finanszírozásban is. Mindig van slágertermék, hogy ez az adott pillanatban melyik, sok mindentől függ. Most talán a nem teljesen önkormányzati, de önkormányzati kockázatra jóváhagyott vízi közmű hitelek a legnépszerűbbek. Ennek az oka, hogy most kerülnek jóváhagyásra a KEOP pályázatok, mely a települési szennyvízhálózatok kiépítésére, bővítésére kerültek Folytatás a 10. oldalon Ifju Péter Takarék szeptember október 9

10 Kerekasztal-beszélgetés Dr. Kiss Endre Folytatás a 9. oldalról kiírásra tól a kötvények voltak, mivel e finanszírozási forma esetében nem volt szükség a közbeszerzés lebonyolítására. Még mindig megtalálható a piacon, azonban jelentősen visszaesett, ugyanis a legtöbb önkormányzat már túl van a kötvénykibocsátáson. Még korábban (2004-től) az MFB hitelek voltak, majd a kötvény kibocsátási korszak kezdetével e formája a forrásszerzésnek visszaesett, de a pénzpiaci válság hatására újra keresett lett. Nyilván a kedvező kondíciók tudják sikeressé tenni az adott terméket, illetve a rugalmasság, mind felhasználás, mind egyéb területen ben kedvező volt a kamata az MFB hitelnek, majd a 2006-ban megjelent kötvény is kedvező kamattal bírt és önkormányzati oldalról rugalmasnak volt tekinthető. Jelenleg is így lehet egy termék sikeres, bár a kedvező kamatozás már nem jelent olyan alacsony kamatszintet, mint korábban. Dr.KE: Az önkormányzati üzletágba tartozó ügyfélkört meglévő termékeinkkel teljes körűen ki tudjuk szolgálni. Továbbra is rendelkezésre állnak az önkormányzataink számára mind működési, mind pedig fejlesztési célú hiteltermékeink. A működési célú hiteleink között a munkabér-hitel, a folyószámla-hitel, a rulírozó és az eseti forgóeszközhitel, egyaránt megtalálható, és ezeket önkormányzataink rendszeresen igénybe is veszik. Fejlesztési célú hiteleink között a saját forrású hitelkonstrukció mellett az MFB Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési Hitelprogram termékei is megtalálhatók. Egyedül kötvénykibocsátásban nem vettünk részt, és azt nem is tervezzük a jövőben sem. A folyószámlahitel, a munkabér hitel, és a támogatás-megelőlegező hitel a legkeresettebb termékünk Eddig öt önkormányzati Vizi közmű beruházást finanszíroztunk, most indul további két új. Amíg s ahol lesz állami/eu-s/támogatás, addig a Fundamenta termékkel párosítva kis kockázattal jó üzlet. Vidékfejlesztéssel kapcsolatos szerepvállalásunk változatlanul jelentős, gondolok a helyi akciócsoportok/hacs-ok/, s LEADER közösségek vonatkozásában. KN: Az önkormányzatok többsége főleg az utóbbi években főleg hitelek felvételében érdekelt. Egyrészt az állam jelentősen alulfinanszírozta őket az elmúlt években, és a fennmaradásukhoz hitelre volt szükség, másrészt gyakorlatilag egy önkormányzat csak pályázat útján képes fejleszteni, amely fejlesztések még 100%-os támogatás esetén is utófinanszírozásúak, amelyeket csak hitelből tudnak megoldani. Egyre többször tapasztaljuk, hogy az önkormányzati vezetők besegítenek a marketing munkánkba is, mert a közös munka eredményeképpen jó hírünket keltik, sőt meggyőzik más községek polgármestereit, hogy jöjjenek hozzánk a számlájukkal. Melyek az önkormányzati finanszírozás kockázatosabb termékei, melyek a veszélyei, főbb buktatói? IP: A leginkább kockázatos termék a nem árfolyamvédett deviza alapú hitel/kötvény. Mivel az önkormányzatok minden bevétele (egy-két vállalkozó önkormányzatot kivéve, de ezek száma elenyésző) forint alapon képződik. Konkrétan a hosszú lejáratú deviza alapú működési hitelt emelném ki. Főleg abban az esetben, ha egy reorganizációs terv keretében veszi fel az önkormányzat a folyószámla hitelének kiváltására. Amikor a tervezett intézkedései nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy adott esetben meg sem hozza ezen intézkedéseket, így továbbra is szüksége lesz folyószámla hitelre, és a működési hiánya egyáltalán nem csökken. A másik veszély az, hogy a pénzügyi kultúra még mindig elmarad az elvárt szinttől. Bár a legtöbb magánszemélynél felkészültebb apparátus van az önkormányzatoknál, de az önkormányzati hitelügyletekhez ez sokszor nem elegendő. Ha egy önkormányzat tudta, hogy hitelt nem vehet fel, mert a számai alapján nem hitelképes (és nem eladósodottsága miatt), kötvénykibocsátással próbálkozott, mivel az nem hitel A legnagyobb veszély azonban az, hogy önkormányzatok hosszú lejáratú adósságállományának közel 70%-a devizában van, sőt a teljes adósság állomány több mint 55%-a eurón kívüli devizában áll fenn. Ez utóbbi megoszlása nem ismert, de vélhetően szinte ezen rész közel 100%-a CHF-ben áll fenn, mert a korábbi kötvény kibocsátások szinte mindegyike CHF alapon történt. IP: A végére maradt az önkormányzati szektorban jelenleg legnagyobb figyelmet kapó, finanszírozást befolyásoló tényező, az Ötv. reformja, amely alapvető változásokat hozhat. Dr.KE: Számottevő kockázatot a nem számlatulajdonos önkormányzatok finanszírozásában tapasztaltunk meg, mivel a számlaforgalmat, bevételi források változását nem látjuk. A nem számlatulajdonos települési önkormányzatok működésének finanszírozását tekintjük legmagasabb szintűnek. A támogatás-megelőlegező hitelek egy részénél a teljesítési kockázatot is mi viseljük. KN: Az önkormányzati finanszírozásnak szerintem két komoly kockázata van: egyik a politika, nem igazán látható, hogy mi lesz az önkormányzatok sorsa vadásznyelven szólva: az önkormányzatok finanszírozásakor sötétben célozgatunk -, másik pedig természetesen a működésük finanszírozása. A feladatuk túlméretezett a pénzügyi lehetőségeikhez képest főleg oktatási, egészség- 10 Takarék szeptember október

11 Kerekasztal-beszélgetés ügyi és adminisztratív téren emiatt folyamatosan növekszik az eladósodottságuk, ami egy határ fölött már kezelhetetlen lenne a számukra. Ezért nagy figyelmet igényel, hogy úgy finanszírozzuk az önkormányzatok működését, hogy érzékeljük, hol a határ, meddig lehet elmenni, és esetleg mikor kell köntörfalazás nélkül nemet mondani. Milyen megoldások kínálkoznak az önkormányzati finanszírozás problémáira? A Takarékszövetkezeti Integráció vagy az adott takarék milyen megoldási javaslattal tud élni? IP: A problémák megoldását befolyásolhatja, hogy jelenleg is partner önkormányzatunknál, vagy jövőbeni partnernél merülnek-e fel. Az új, megszerezni kívánt önkormányzatok esetében talán egyszerűbb kiszűrni a problémákat. A pénzügyi felkészültségük akár egyetlen látogatás során kideríthető. Nem feltétlenül, vagy nem csak a polgármesterrel kell találkozni, hanem fontos, hogy az apparátust is megismerjük, mert nem a polgármester végzi a napi munkát. Az önkormányzat eladósodottsága és gazdálkodása egy minősítés során megállapítható, és eldönthető, hogy a kockázat, még elfogadható-e a számunkra. Egy ilyen vizsgálat során fontos megnézni az adósságállományának összetételét, lejáratát, a gazdálkodásának mikéntjét, helyi adóbevételeit stb. Ezek azért fontosak, mivel a jelenlegi Ötv. egy nagyon laza szabályozást tartalmaz a hitelfelvétellel kapcsolatban, így szinte nincs is olyan önkormányzat, amely ne lenne hitelképes a törvény alapján, de egy mélyebb vizsgálat azonban sok esetben mást mutat. Hogy az új Ötv. miként befolyásolja a hitelezést, nehéz megmondani. Egy ismert változás a körjegyzőségek. A másik, a megyei önkormányzatok tulajdonképpeni megszűnése, ami annyit jelent, hogy a területfejlesztési feladatokon túl nem marad jelen állapotban semmi a megyéknél, és kérdés még, hogy a felhalmozott adósságállománnyal mi fog történi. Az iparűzési adó önkormányzati fennhatóság alatt maradhat, de várhatóan egy bizonyos mértéket meghaladó iparűzési adót realizáló önkormányzatnak kötelezően hozzá kell járulnia a megyén belüli területfejlesztési célok megvalósításához. Hasonlóan, mint az SZJA-nál számított adóerőképességet, azaz akinek több van, befizet, akinek kevesebb, ott meg a megye fejleszt ebből és az EU-s pénzekből. Minden bizonnyal szigorodni fog a hitelfelvételi korlát és a hitelfelvétel is pl. az önkormányzat legfeljebb a saját bevételeinek 50 százalékig vehet fel új hitelt, bár ennek konkrétumai még kevéssé ismertek. IP: Egy meglévő önkormányzat esetében más a helyzet. Itt is figyelembe kell vennünk az Ötv. módosítását. Amennyiben a gazdálkodással van probléma, úgy egy reorganizációs terv kidolgozására kell felkérni az önkormányzatot. A kidolgozásban az aktív részvételünk is fontos. Első körben gyűjtsük össze azon feladatokat, melyek nem kötelezőek és nézzük meg, hogy ezek megszüntetése, csökkentése milyen hatással lenne az önkormányzat életére. Mivel ezen feladatokhoz normatíva nem kapcsolódik, így ha nem termel jelentős jövedelmet, akkor szinte biztos, hogy megtakarítás érhető el. Kötelező feladatok esetében érdemes megnézni, hogy hol lehet racionalizálni, esetleg kistérségi együttműködés keretében gazdaságosan üzemeltetni. Végül pedig nézzük meg, hogy milyen bevételnövelő lehetőségei vannak adott önkormányzatnak. Korábban szóba került, hogy hosszúlejáratú működési hitelt ne adjunk az önkormányzatoknak, azonban egy reorganizáció keretében már ez is megfontolandó. De csak abban az esetben, ha rövid lejáratú hitelei nem lesznek a jövőben az önkormányzatnak és a megtakarításokkal ezen hitel kamat-, és tőketörlesztő részletei kitermelődnek. Ezt tényleg csak akkor alkalmazzuk, ha szorosan tudjuk fogni az önkormányzat gazdálkodását, egyébként a rövid hitelhez próbáljunk meg valamilyen törlesztési rendszert rendelni. Dr.KE: Az új önkormányzati törvénynek kell egyértelműen rendezni a kötelező feladat-ellátási körbe tartozó tevékenységeket, azok kötelező tartalmát, és ehhez kell rendelni a szükséges forrásokat, a méretgazdaságossági szempontok figyelembe vételével. A képviselő-testületi döntések érvényességéhez, végrehajtásához a pénzügyi forrás tényleges megléte legyen szükséges (nem elég berajzolni a bevételt). A hitelfelvételi korlát teljes újraszabályozása szükséges. KN: A kisebb önkormányzatok finanszírozását a takarékszövetkezetek jelentős része fel tudja elvileg vállalni limit és szakmai ismeretek oldaláról is. Ez utóbbi azért fontos, mert egész más humán felkészültséget, kommunikációs készséget igényel egy önkormányzat pénzügyi igényeinek kielégítése, egy kirendeltségi dolgozó részére, mint egy helyi vállalkozásé. A nagyobb önkormányzatok teljes pénzügyi kiszolgálásához főleg nagy hitelek esetén azonban öszszefogásra van szükség vagy a Takarékbankkal, esetleg más takarékszövetkezettel konzorciumban. Az integrációban még nem alakult ki az önkormányzati finanszírozás banki kultúrája, sőt megosztottak a takarékszövetkezet az önkormányzati számlavezetés megítélésében is. Gondolom, Folytatás a 12. oldalon Kriston Nándor Takarék szeptember október 11

12 Kerekasztal-beszélgetés Folytatás a 11. oldalról hogy azok a takarékszövetkezetek, amelyek valamilyen ok miatt nem, vagy alig vezetnek önkormányzati számlát magyarázva bizonyítványukat ezt a tevékenységet túlságosan kockázatosnak hirdetik, míg mások köztük mi is látunk víziót az önkormányzati számlavezetésben, illetve az ahhoz valamilyen módon kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokban, számolva azok kockázatával. A Hogyan hódíthatjuk meg az önkormányzatokat, hogyan vehetjük fel a versenyt a konkurens pénzintézetekkel? IP: A válság kialakulása (2008) óta, úgy gondolom, versenyelőnyünk van a piacon szereplőkkel szemben. A deviza hitelek korszaka leáldozott, a forint alapú hitelek kerültek előtérbe, és a külföldi tulajdonnal rendelkező kereskedelmi bankok jelentősen visszafogták hitelezésüket. Olyan önkormányzatok is elsődleges partnerként kezdenek gondolkodni a szektorban, akik korábban nem tekintettek partnerként a takarékokra. Ezen helyzeti előnyöket kihasználva tudjuk továbbnövelni a pozíciónkat a számlavezetés és a hitelezés területén is, ahol a növekvő árfolyam mellett is sikerült a piaci részesedésünket növelni. Nem szabad elfelejteni a problémákat, figyelni kell az Ötv. módosításaira, és egyáltalán kellő óvatossággal keressük az önkormányzati partnereket! Dr.KE: Számos banki szolgáltatást díjmentesen kínálunk 2011-ben is az önkormányzati kör számára (pl. díjmentes készpénz befizetési és felvételi lehetőség saját fiókhálózatunkban; nincs hitelbírálati díj, nem számolunk fel szerződésmódosítási / prolongációs díjat). A saját forrású forint hitelek kapcsán az irányadó kamatmarge-ot a vállalkozói hiteleknél alacsonyabb szinten tartjuk. KN: Az önkormányzatok akvirálására, megszerzésére nincs univerzális módszer. Az a tapasztalatom, hogy ahány önkormányzat, annyi megoldás van. Az elmúlt 2-3 évben megduplázódott a számlavezető önkormányzataink száma. Ez egyrészt köszönhető annak is, hogy a kereskedelmi bankok ezen a téren vagy nem akartak, vagy nem tudtak megújulni. Másrészt ma már a polgármesterek, jegyzők felkészültebbek, igényesebbek a banki szolgáltatások igénybevételénél. Szavatartást, hozzáértést, rugalmasságot és gyorsaságot várnak el a számlavezető banktól, és azt, hogy együtt gondolkodjunk velük. Szerintem az utóbbi években, ezekben a paraméterekben vertük a kereskedelmi bankokat. Harmadrészt a jelenlegi kormány azon sugallata, hogy a takarékszövetkezetek lehetnek a vidék bankjai, a magyar tulajdonosi mivoltunkkal együtt kívánatosabbá tette a takarékszövetkezeteket a piac számára. Negyedrészt, és nem utolsó sorban sok befektetett munka is van hatással az eredményekre mert a nagy szám önkormányzati számlavezetést eredménynek tekintem és ma már gyakori, hogy nem mi keressük meg az önkormányzatokat számlavezetési ajánlatunkkal, hanem ők jönnek azzal a kéréssel, hogy nálunk szeretnék vezetni a számlájukat. Hogyan alakulhat a takarékok / Integráció önkormányzati finanszírozása a jövőben? Az önkormányzati önállóság alakulása hogyan érinthet bennünket? IP: Ha kihasználjuk jelenlegi helyzeti előnyünket, úgy jelentősen nőhet részesedésünk a piac minden területén. Dr.KE: Az iskolák államosítása, a járások újraszervezése vélhetően az ügyfélkör változását fogja eredményezni. KN: Tudjuk, hogy a politika döntéseitől függően akár jelentősen csökkenhetnek is számban a nálunk bankoló önkormányzatok, azonban a vidéket nem lehet törölni a térképről, nem is gondolom, hogy ez lenne a kormány szándéka, sőt a vidéket fejleszteni szükséges. A vidéki ember is igényli a kulturált környezetet, igényli az élhető településeket. Ezekhez pedig működésre, sőt fejlesztésre van szükség. Ezek egyben pénzügyi feladatokat is jelentenek, és ezeknek a pénzügyi feladatoknak a megoldásában mi továbbra is szereplők kívánunk lenni. Mi tartani kívánjuk a kapcsolatainkat a települések vezetőivel, és együtt akarunk működni velük a vidék fejlesztésében. KN: Azt is tudjuk, hogy az önkormányzatokat, mint ügyfeleket nemcsak megszerezni nehéz, de megtartani is. Egyre több olyan önkormányzati számlavezetőnk van, akik már nem az OTP-től jöttek hozzánk, akik ugye grátisz megkapták a kétszintű bankrendszer kialakításakor az önkormányzatokat hanem más kereskedelmi bankoktól, akik vélhetően az OTP-től akvirálták az önkormányzatokat, és amelyek együttműködésével nem voltak megelégedve, akik szerintük nem azt nyújtották nekik, amit ígértek. Ez a jelenség arra mindenképpen figyelmeztet bennünket, hogy, ha mi is félrevezetjük őket, minket is elhagynak, mert meg van a joguk a szabad bankválasztáshoz. A felelősségünk a tárgyalások elkezdésétől az, hogy őszinték legyünk, ne vezessük őket félre, és érezzék bennünk azt, hogy, ha problémájuk van és megkeresnek, akkor először is nem oktatjuk ki őket, partnernek tekintjük őket, és nem azt magyarázzuk meg nekik, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni, hanem igyekszünk közös megoldást találni. Azt mondhatom el, hogy az első önkormányzati számlavezetés megszerzése 1997 óta még egyetlen önkormányzat sem vitte el a Sajóvölgye Takarékszövetkezettől a számláját. Mivel egészítenétek ki az eddigi mondandót? IP: A benyújtott 2012-es költségvetés alapján az látszik, hogy normatív támogatásként több marad az önkormányzatoknál, azonban SZJA bevételeik csökkeni fognak, mivel az önkormányzatokat mindig a két évvel korábbi településekre bevallott SZJA illeti meg, így a válság hatása most jelentkezik e bevételekben. 12 Takarék szeptember október

13 Beszámoló Összességében azonban 102,6%-os finanszírozási aránnyal számolnak, tehát növekvő költségvetési támogatást kaphatnak az önkormányzatok. Azért van a feltételes mód, mivel jelenleg még a megyei önkormányzatok is benne vannak a költségvetésben, amelyek elvileg a jövő évtől már nem az önkormányzati szektort terhelik. IP: Az Ötv. koncepció azt tartalmazza, hogy a rendszer alulfinanszírozottsága különösen 2002 és 2010 között volt jelentős. Ez alatt az idő alatt közel 1000 Mrd forintot vettek ki az előző kormányok az önkormányzatok zsebéből. Ha megnézzük a 2. ábrát, úgy látható, hogy az önkormányzati hitelek állománya ezen összeggel megegyezik. Ebből akár az is levezethető, hogy a finanszírozók biztosították az önkormányzati szektor működését, és tartották életben. IP: Az önkormányzatok eladósodottsága európai viszonylatban a középmezőnyben található, és jelenleg az EU-s átlag alatt van ről re történő növekedést elsősorban a devizában történő eladósodottságból eredő árfolyamváltozás okozta. A pénzügyi válság margójára Új utakon a globális betétbiztosítás Szerző: Varga Antal A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) egyik háttérintézményeként működő bázeli Pénzügyi Stabilitási Intézet (FSI), valamint a Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetsége (IADI) szakmai szemináriumot rendezett a hatékony betétbiztosítási rendszerek számára kidolgozott szabványok ellenőrzési módszertanáról. A BIS székhelyén, szeptember 6-8 között, Bázelban megtartott rendezvényen az OBA képviseletében Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője, és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára vett részt. a szervezők azzal a céllal rendezték meg a szemináriumot, hogy a jelenlévő a betétbiztosítási szabványok implementálásáért, illetve azok betartásáért felelős döntően bankfelügyeleti és betétbiztosítási tisztségviselőkkel megismertessék az új betétbiztosítási szabványok értékelésére kidolgozott módszertant. További célja volt a rendezvénynek, hogy a résztvevők képesek legyenek a saját jogi környezetük keretei között az önértékelés elvégzésére. Ennek keretében, sor került a 18 úgynevezett alapelvből álló betétbiztosítási szabványok, valamint azok ellenőrzésére kidolgozott módszertan hátterének bemutatására. Ezt követően a hatékony betétbiztosítási rendszerek működési kereteit adó szakkérdésekre, mint pl. az intézményi célok, jogkörök, tagsági ügyek, finanszírozási és a betétbiztosítók válságkezelésben való részvételére kidolgozott alapelvek ismertetésével folytatódott a tanácskozás. A 2008 óta tartó pénzügyi válság több jelentős tanulságot hordoz az egyes országok pénzügyi védőhálóját alkotó szervezetek, köztük a betétbiztosítás számára. A tanácskozás előadói, kivétel nélkül, azt hangsúlyozták, hogy a pénzügyi stabilitás megkerülhetetlen elemévé lépett elő a betétbiztosítás. Elsősorban régiós szinten, de a globális pénzügyi stabilitás annak hosszú távon való fenntarthatósága érdekében szükséges a szabályrendszerek mielőbbi harmonizációja, de legalábbis azok egymáshoz való közelítése. Ezt szolgálják az új betétbiztosítási szabványok, amelyek bekerültek a G20-ak keretében működő Pénzügyi Stabilitási Tanács által gondozott 20 legfontosabb globális pénzügyi szabványok közé. Lényeges tanulság továbbá, hogy a betétbiztosítás szerepvállalása az eddigi betétes kártalanításra korlátozódó szerepén túllépve célszerűen ki kell, hogy bővüljön a bankválság megelőzését hivatott jogkörökkel és eszköztárral, ami az említett alapelvek között is hangsúlyosan szerepel. Erre részben a közpénzfelhasználás elkerülése, részben abból a célból is szükség van, hogy kártalanítás során a végső veszteségeket elviselő betétbiztosító a felügyeleti szervekkel szorosan és kellő időben együttműködve kisebb ráfordítással úszhassa meg a bankcsődöket. Ehhez főként Európában, azon belül Magyarországon is új válságkezelési mechanizmusra, eszköztárra van szükség. A rendezvényen való részvételünk egyik fő útravalója az volt, hogy a nemzetközi tapasztalatok tükrében a betétbiztosítást finanszírozó hitelintézetek is feltétlenül jobban járnak a kibővülő eszköztárral, hiszen a betétbiztosításnak a kisebb ráfordítás révén kisebb hozzájárulásra lenne szüksége a tagintézeteitől. Takarék szeptember október 13