2006may.qxd :20 Page 1

Átírás

1 2006may.qxd :20 Page 1

2 2006may.qxd :20 Page 2

3 2006may.qxd :20 Page 3 Tartalomjegyzék Reflektorban a közigazgatási reform Elégedett ügyfelek e-közigazgatás számokban Láthatatlan frakció Európai Unió Metrópárti fõváros Vevõre váró ingatlanok Levonult a rekordár Közbeszerzési tanácsok Pályázatfigyelõ Visszatekintõ Indul a balatoni szezon 4 8. oldal 9. oldal oldal 12. oldal 17. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 21. oldal oldal oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu Jegyzet Paktumkényszer Vannak itt államférfiak? Nem véletlen a többes szám ugyanis a nagyon régóta halogatott reformlépések megtételéhez biztosan nem lesz elegendõ egyetlen ember, pontosabban egyetlen politikai oldal bármekkora elszántsága sem. Hisz egy komoly szerkezetátalakítás csak olyan lehet, amely kétharmados törvényeket is érint. Ehhez pedig többoldalú egyetértés kell. A választások óta eltelt már néhány hét, sok mindent tudunk ám igazából mégsem tudunk semmit. Néhány nyitva álló kérdés, csak felsorolásszerûen: Milyen programmal áll majd elõ az MSZP és az SZDSZ? Melyik párt elképzelései dominálnak majd az államigazgatás és az önkormányzati rendszer átszervezésének területén? Belevágnak-e kétharmados módosítást is igénylõ reformlépésekbe, vagy megelégszenek az elõzõ ciklusban követett kis lépések taktikájával? Ha alkotmánymódosítást is érintõ mértékû átalakításokat akarnak, akkor ehhez hogyan keresnek majd partnereket a túloldalról? Milyen lesz ez a reform, ha lesz? Csak az állam takarékoskodik általa, vagy elõnyöket tartogat a településeknek is? Szóval egyelõre tényleg nincsenek konkrét kapaszkodóink, ez mégsem jelenti azt, hogy nincs mirõl gondolkodnunk. Ugyanis ma már kényszerpályákat látunk útelágazásokat, amelyekhez érve mindenképp választani kell, hiszen a döntés elmulasztása súlyosan visszaüt országra, pártra, politikusra egyaránt. Volt már ilyen szituáció a legújabb kori magyar történelemben, éppen a rendszerváltás hajnalán. Akkor az elsõ szabadon választott miniszterelnök, Antall József a következõ dilemma elõtt állt: állandósítja a végeláthatatlan parlamenti iszapbirkózást arról, hogy milyen legyen az ország közjogi berendezkedése, avagy egy nagyvonalú egyben huszáros húzással megegyezik az akkori ellenzék legnagyobb pártjával, az SZDSZ-szel. Õ ez utóbbit választotta. S ugyan nagy engedmények például a köztársasági elnöki poszt átengedése, a kétharmados törvények rögzítése - árán, de a mai napig mûködõ szisztémát hozott létre. Akkor sokan árulással vádolták õt magát, s paktumpártokként bélyegezték meg az MDF-et és persze az SZDSZ-t. Ez azonban, mondjon bárki bármit, mégis államférfiúi gesztus volt. Valami hasonlóra lenne szükség most is. Én úgy látom, voltak ilyen felvillanásai az évek során Gyurcsánynak, Orbánnak, Kunczénak és Dávid Ibolyának egyaránt. Nem reménytelen a helyzet. Ám a megegyezéshez tényleg nagy áldozatot kell hoznia mindkét oldalnak. Komoly engedményeket kell tennie ellenzéknek és kormányoldalnak egyaránt, mert ilyen tétek esetében már nem mûködik a kisstílû zsarolás, az ügyeskedés, a másik kijátszása, a látszatlemondás. Igazi államférfiúi ajánlat kell, és igazi államférfiúi fogadókészség. A következõ hónapokban kiderül, hogy ki kicsoda. L. László János laszlo.janos@localinfo.hu május 3

4 2006may.qxd :20 Page 4 Reflektor Közigazgatási reform Konszenzus a megyék megszüntetésében? Önkormányzati és területfejlesztési minisztériumban gondolkodnak Mindkét kormányra készülõ párt elkötelezett az önkormányzati rendszer átfogó reformja mellett; nyilatkozott a koalíciós egyeztetés második hetének végén lapzártánkkor Gulyás József, az SZDSZ témában tárgyaló szakpolitikusa. Ez magában foglalja a regionális önkormányzatok kiépítését, párhuzamosan a megyei önkormányzatok megszüntetését is. Az ellenállás már meg is kezdõdött: vasi polgármesterek népszavazás kiírását kezdeményezik a megyék jövõjérõl. Világos feladatokkal, hatáskörökkel és saját bevételekkel rendelkezõ, erõs régiókat szeretnének kialakítani a koalíciós pártok derült ki a Localinfónak nyilatkozó Gulyás József szavaiból. Visszafogott létszámcsökkentés Gulyás József A megyei önkormányzatok döntõen intézményfenntartói feladatokat látnak el; ezt kisebb részben a régiók, nagyobbrészt a kistérségi társulások vehetnék át a megyei szint megszüntetése esetén. Érdemi elmozdulást szeretne elérni az SZDSZ s Gulyás szerint van is erre esély a kiugróan sok képviselõvel mûködõ testületek létszámának csökkentésérõl is. Így a megyei jogú, a nagyvárosok, valamint a fõvárosi önkormányzat és a kerületek számíthatnak létszámlefaragásra. (Mint emlékezetes, korábban a képviselõtestületek létszámának átlagosan ötven százalékos csökkentését javasolta az SZDSZ.) A közszféra hatékonyabb mûködése jegyében a képviselõi tiszteletdíjak egyértelmû szabályozását is tervezik. A finanszírozásról szólva Gulyás József elmondta: az tisztán látható, hogy az önkormányzatok számára átengedett állami források mértéke nem fog növekedni. Szó van viszont az szja helyben maradó részének áttekintésérõl, a vállalkozói nyereségadó egy meghatározott részének átengedésérõl, vagy az ingatlan típusú adózás kiterjesztésérõl. Egy biztos szögezte le: az eddigi normatív finanszírozás szabályozása teljes felülvizsgálatra szorul, mivel elaprózott és nem hatékony. Az ellenzékre szorul a kormány A koalíciós pártok egyeztetett álláspontjukkal meg fogják keresni az ellenzéki pártokat, és meg próbálják nyerni támogatásukat, hisz a tervek megvalósításához nemcsak az önkormányzati törvény, de az Alkotmány módosítása is szükséges. A tárgyalási folyamatba Gulyás ígérete szerint az érdekszövetségeket is bevonják. Hogy az ellenzék mennyire lesz nyitott az egyeztetésekre, egyelõre igencsak kérdéses. Orbán Viktor pártelnök már a választások második fordulójának éjszakáján utalt rá, hogy a Fidesz nem lesz partner a kormány megszorító intézkedéseinek meghozatalához, mivel szerinte a választások elõtt a kabinet eltitkolta a gazdaság valódi helyzetét. Magyarán: nem szavaznak meg kétharmados törvényeket. Azt, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása is ebbe a sorba tartozik-e, nem lehet biztosan tudni; de valószínûnek tûnik. Másrészt azonban azt is kijelentette az ellenzéki vezetõ, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készülnek. Így elvileg nem zárható ki, hogy létrejöjjön egy komoly alku. Egyelõre azonban az is bizonytalan, milyen jövõ vár a Fideszre és annak elnökére; megõrzi-e támogatottságát a párton belül, vagy megújul a párt vezetési struktúrája miként azt kívülálló szakértõk (és nem értõk ) javasolják nekik úton-útfélen. A párt kompromisszumkészsége ezen is múlhat a jövõben. Az viszont, hogy az MDF támogatását nem lehet a Gulyás által vázolt tervekhez megszerezni, szinte bizonyosra vehetõ. Miután Dávid Ibolya folyamatosan az elvszerû politizálás és kiállás fontosságáról beszél (s tett is errõl tanúbizonyságot), valószínûleg nem mozdulnak el arról az álláspontról, hogy a megyéket meg kell õrizni errõl korábban Boross Péter lapunkban is hosszan nyilatkozott (Localinfo, december). Kósa Lajos tárgyalna a megyék helyzetérõl Gulyás József az elõbbiek kapcsán megjegyezte: bizakodik, hogy az ellenzék konstruktívan áll hozzá javaslataikhoz. Ezt valószínûsíti, hogy az önkormányzati szektor valamennyi szereplõje, köztük ellenzékiek is egyetértenek abban, hogy változtatásra szorul az önkormányzati rendszer. Példaként említette, hogy egy közös vitán a fideszes Kósa Lajos sem mondott ellent az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó terveknek. Debrecen polgármestere lapunk érdeklõdésére ezt úgy pontosította: a fórumon csupán a megyei szint megszüntetésének terve hangzott el. Ez lehet tárgyalási alap, bár én inkább a megyei önkormányzatok átalakításáról beszélnék fogalmazott Kósa Lajos. A viták persze elkerülhetetlenek; amit az is mutat, hogy amint egyetlen mondat megjelent a sajtóban a megyék megszüntetésének tervérõl, a következõ napon rögvest megindult a tiltakozás. Egyelõre csak a kilencven polgár május

5 2006may.qxd :20 Page 5 Reflektor Közigazgatási reform mestert tömörítõ Vas Megyei Önkormányzatokért Egyesület követeli népszavazás kiírását a megyék jövõjérõl önkormányzat helyett 260 járás A választás második fordulóját követõ hetek a zárt ajtós koalíciós egyeztetések körüli várakozással telnek. A két kormánypárt nem sok információt szivárogtatott ki, ezért a sajtó találgatásokból, meg nem nevezett koalíció közeli informátorok, és persze szakértõk nyilatkozataiból dolgozott. Ezért is kaptak nagy figyelmet a gazdasági és tudományos szereplõk elemzései, javaslatai. Ezek közül talán a legtöbbet idézett a Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter közgazdászoknak az Élet és Irodalomban megjelent elemzése. Igaz, a grandiózus elképzelések között (egységes, húszszázalékos áfakulcs, a fogyasztói ártámogatások megszüntetése, az egészségbiztosítási járulék duplájára emelése, stb.) a közvélemény elõtt elsikkadtak az önkormányzatokat érintõ javaslatok. Pedig pestiesen szólva ez sem piskóta: a közgazdászok az eddigi legradikálisabb önkormányzati reformjavaslatot fogalmazzák meg, amely szerint a háromezer-kétszáz települési önkormányzatot úgy, ahogy van, meg kell szüntetni, és kétszázhatvan nagyobb, járási szintû alapegységet kell létrehozni helyettük. Ez lenne a továbbiakban a magyar önkormányzati rendszer legalsó szintje, amely megkapná a területén állandó lakhellyel rendelkezõ természetes személyek teljes szja-befizetését, továbbá a természetes személyek és a telephellyel rendelkezõ vállalkozások által fizetendõ teljes ingatlanadó-bevételt olvasható a tanulmányban. Eszerint a járási önkormányzat már képes lenne fenntartani a nem túlméretezett, így jó minõségû alapiskolát, illetve kellõ számú, legalább járóbeteg-ellátásra szakosodott gyógyító intézményt. Egyelõre ilyesmirõl persze szó sincsen; vagy ha van is, arról nyíltan senki sem beszél. Nem is lenne sok értelme, hisz egy ennél kevésbé drasztikus átalakítás tervei is kivernek minden biztosítékot a helyi önkormányzati szinteken arról nem is beszélve, hogy az ellenzék támogatását szinte bizonyosan nem lehetne mindehhez megszerezni. Önkormányzati megaminisztérium A várható kormányzati struktúráról még kevesebb biztosat tudni, bár különbözõ találgatások szinte naponta napvilágot látnak. A kormányfõ legalábbis mulatságos találgatásoknak nevezte ezeket internetes naplójában. Ugyanakkor, hogy némi valóságalapjuk mégiscsak lehet, azt jelzi, hogy a Népszabadság korábbi információját, miszerint egy önkormányzati, vidék- és területfejlesztési minisztérium kialakításáról is szó van, Gulyás József is megerõsítette lapunknak. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy Lamperth Mónikát úgymond fúrná az SZDSZ. Mint közölte: a belügyminiszter asszony személye még csak szóba sem került az egyeztetéseken. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu Önkormányzati projektmenedzsment Közigazgatási reform egy közgazdász szemével Hamarosan kezdetét veszi a közigazgatási reform, mely az egész intézményrendszer átrendezését hozza magával. Ez horizontális és vertikális átalakulás is lesz egyben. Érintheti az önkormányzatok számát, az egyes szintek feladatait és hatáskörét, sõt, vita tárgya a megyerendszer fennmaradása is. A másik oldalon egyre erõsödnek a kistérségi és regionális együttmûködések, s az a kényszer, amely ebbe az irányba tereli a települési önkormányzatokat. Nemcsak az intézményrendszer alakul át, hanem a finanszírozás is. Ami már tudható, hogy az iparûzési adó megszûnik, és helyét legalábbis a legvalószínûbb forgatókönyv szerint a helyi nyereségadó váltja fel. Ez, valamint a további változások átrendezik a bevételi oldalt. Várható ugyanakkor, hogy a központi és helyi forrásokból továbbra sem képzõdnek olyan nagyságrendû források, melyek érdemi és kizárólag saját erõs fejlesztéseket tennének lehetõvé. Az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv során már egyértelmûvé vált, hogy kitörési pontot csak a központi fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás jelenthet. Az elmúlt években az operatív programok és más források révén számos beruházás valósult meg, s megkezdõdtek a magánerõ bevonásával a PPP (Public Privat Partnership) konstrukcióban megvalósuló diákotthoni, autópálya- illetve sportlétesítmény-fejlesztések is. A következõ években az önkormányzatok továbbra sem számolhatnak látványos bevételnövekedéssel a központi költségvetésbõl és a helyi bevételek növelésének is erõteljes korlátai vannak. A fejlesztések területén azonban látványos európai uniós forrásbõvülés várható, és erõsödni fog a magántõke szerepe is az önkormányzati beruházásoknál. (Például az oktatási intézmények szélesebb körét érintheti a PPP.) Egyes számítások szerint az önkormányzatok a jelenlegihez képest négyszer-ötször több forráshoz juthatnak hét éven keresztül a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Alternatív tervek E változások újrafogalmazzák az önkormányzatok mûködésével és a hivatalok mûködtetésével szemben támasztott követelményeket. Két olyan új igény is megjelenik, amely szinte azonnali választ kíván május 5

6 2006may.qxd :20 Page 6 Reflektor Közigazgatási reform Az elsõ a tervezés és a forrásokhoz való hozzájutás összhangjának újrafogalmazása. Az önkormányzatok többsége s lassan a kistérségek is rendelkeznek középtávú településfejlesztési koncepcióval. Jó esetben már rendelkezésre áll egy projektlista is a megvalósítandó fejlesztésekrõl. Sõt, az elõrelátóbb önkormányzatok már ütemezik is e projekteket, hogy ezek mikor kerüljenek tervezési, közbeszerzési, megvalósítási fázisba. A forrásoldal azonban még igencsak hiányos. Saját erõ nincs vagy kevés van, a támogatás pedig kérdéses. Az elsõ feladat tehát, amelyet meg kell oldani, hogy már õsszel olyan költségvetés készüljön, mely a végsõ elfogadásig tervalternatívákat tartalmaz annak függvényében, hogy milyen fõbb pályázati célokhoz lehet kapcsolódni. Az errõl szóló ismeretek folyamatosan látnak napvilágot; már láthatók az NFT II. operatív programjainak körvonalai, amelybõl a tervezés során ki lehet indulni. Az õsszel, de legkésõbb jövõ év elején megjelennek a konkrét pályázati kiírások. Tehát a jövõ februári költségvetés elfogadásakor legalábbis a pályázati lehetõségek már világosan látszanak majd. Aktualitás, rugalmasság Nyírõ András Ugyancsak új motívumként merül fel a tervek rugalmasságának és folyamatos aktualizálásának kérdése. A nem nyertes pályázatok lekötött saját erejét abban a pillanatban más célokra kell átcsoportosítani, amint a döntésrõl a tájékoztató megérkezik. Ehhez arra van szükség, hogy a projektcélok folyamatosan aktualizáltak legyenek, és eleve kialakuljon közöttük egy prioritási sorrend. Tervezési kérdés az is, hogy a költségvetésben egyre nagyobb tartalékot kell képezni olyan pályázatokban való részvételre, amelyek a tervezési idõszakban még esetleg nem ismertek, de mindenképpen hasznosak lehetnének a települések számára. Mindezzel párhuzamosan szükséges tisztázni, hogy a tervezés érintett évében milyen kistérségi vagy regionális együttmûködésben lehet vagy célszerû részt venni, s mindez milyen kihatással van a költségvetésre. A fejlesztésekben való részvétel feltétele, hogy megtörténjék a pénzügyi helyzet konszolidációja. A saját erõt tervezni kell, amelynek egyik lehetséges módja annak meghitelezése; de vizsgálandó az is, hogy milyen mértékû a rövid, illetve a hosszabb távú elkötelezettség, legyen szó akár korábbi kötelezettségvállalásról vagy hitelrõl. E pénzügyi konszolidációt még a nyár folyamán célszerû elvégezni nagyobb összegû hosszú távú hitelfelvétel, vagy bankváltás esetén számolva egy háromhónapos közbeszerzési eljárás idõigényével s a rövid távú kötelezettségek hosszabb távúra váltásával helyet teremteni a fejlesztésekhez szükséges saját erõnek. Természetesen központi segítségre is szükség lehet a saját erõ biztosításához, hisz az elmúlt évek nehéz gazdálkodási körülményei miatt sok önkormányzat már nem rendelkezik olyan mobilizálható vagyontárggyal, melynek értékesítésével forrásokhoz juthat, de olyannal sem, amely banki fedezetként szolgálhatna. Az ezzel kapcsolatos elõkészítõ munkákat fel kell gyorsítani (Önkormányzati Garancia Rt., vagy például állami garancialap létrehozásával). Projektekben kell gondolkodni A másik igény, amely azonnali változást kíván, a projektekben való gondolkodás kényszere. A mai gyakorlat szerint kis túlzással teljesen véletlenszerû, hogy milyen támogatási célok kerülnek az önkormányzati döntéshozók asztalára. Ezek egy részét hozzák, más részét véletlenül olvassák, a harmadikat ajánlják. Kivételes az a gyakorlat, ahol a pályázati lehetõségeket céltudatosan, az elfogadott városfejlesztési koncepciónak megfelelõen és komplexen, minden területre oktatás, egészségügy, civil szféra, stb. kiterjedõen monitorozzák. Még inkább elvétve található olyan önkormányzat, ahol a multiprojekt módszertanával kísérik végig a projektötletgenerálás, pályázat-kiválasztás, pályázatírás, közbeszerzés, projekt-megvalósítás folyamatát. A fejlesztések egyre összetettebbé válnak. Megjelentek olyan támogatási célok például az e-közigazgatási projektek, ahol szinte az egész hivatali apparátus érintett a megvalósításban és a késõbbi használatban. Várható, hogy a következõ Nemzeti Fejlesztési Tervben e célokra még több forrás jut, igényként megfogalmazva például ebben a kistérségi együttmûködést. Összetett fejlesztéseket s lassan minden támogatott projekt azzá válik csak kidolgozott projektmódszertannal lehet megvalósítani. Az önkormányzatok jövõbeni fejlõdése pedig elsõsorban ettõl függ majd. Kezdjük a szervezetirányítási kérdésekkel! Ezek a kérdések joggal vetik fel a régi hierarchikus irányítás új alapokra való helyezésének és a projektirányítás befogadásának igényét is. Kik legyenek a projektvezetõk, milyen felelõsséget, hatáskört kapjanak? Miként lehet ösztönözni a merev javadalmazási rendszeren belül a projekttagokat arra, hogy munkaidejükön túl is végezzenek projektmunkát, ha munkaidejük kevés a feladatokra? Változnak a belsõ hatalmi viszonyok; miként lehet az ebbõl fakadó konfliktusokat kezelni? Kockázatkezelés, problémamegoldás; számos olyan fogalom, amelyeket tudni kell a helyükön értelmezni. Tudatos munkával még van idõ minderre az õszig vagy jövõ év elejéig felkészülni. Az õszi önkormányzati választások mindezt nem befolyásolják. Lehet, hogy a mostani testületekben lesznek változások, de ezek a feladatok megmaradnak. Ha nem akarunk lemaradni az elsõ, 2007-es év támogatási lehetõségeirõl, akkor a felkészülést most kell elkezdeni. Nyirõ András közgazdász, elnök András és Társai Szövetkezet consult@mail.datanet.hu május

7 2006may.qxd :20 Page 7 Reflektor Közigazgatási reform A show elszáll - a program megmarad Államreform második nekifutás A rendszerváltás óta elsõ ízben kapott mandátumot a hivatalban lévõ kormánykoalíció, hogy folytassa az elõzõ négy évben megkezdett munkát. Így minden korábbinál nagyobb az esély arra, a két kormányzó párt a gyakorlatban is megvalósíthassa egyeztetett közjogi programját. Ennek kitüntetett területe az államreform, amelynek szerves része az önkormányzatiság. Amíg a központi kormányzati struktúra, a minisztériumok száma feles törvényekkel is átrendezhetõ, az államreform távolabbi szegleteit megtestesítõ önkormányzati rendszer ésszerû átalakításához vezetõ utat kétharmados törvények szegélyezik A kisebb, de hatékonyabb állam, olcsóbb és mégis szolgáltató közigazgatás ideája persze népszerû; de a meglévõ társadalmi konszenzus mellé szélesebb parlamenti konszenzust is igényel az átalakítás. A kampány már a múlté. A show elszáll, a program megmarad: olvasható, számon kérhetõ. Érdemes tehát ebbõl a szempontból is megvizsgálni a lehetõségeket. Hétszilvafás önkormányzatokkal? Épphogy lezárultak az általános parlamenti választások, s az alkotmánynak megfelelõen hat hónapon belül máris újra urnákhoz járul az ország: októberben önkormányzati választás lesz. Azzal az illúzióval már jó ideje le lehetett számolni, hogy a régóta dédelgetett regionális reform elemei érvényre juthassanak az õszi választásokon. Uniós késztetések, szakértõi javallatok ellenére tartja magát a megcsontosodott közjogi struktúra. A hétszilvafás önkormányzatok nem engednek a negyvennyolcból. Pontosabban a háromezer-kétszázból. Hiszen az állam ma alkalmasint sokkal inkább háromezer-kétszáz kis köztársaság laza konföderációjára, mint igazi, modern európai államszervezetre emlékeztet. A megye fogja a kalapját, de lehet, hogy marad. A fõvárost huszonhárom plusz egy polgármester irányítja. A mandátumvesztés kölcsönös félelme meg jobbára leszavazza a képviselõ-testületeket érintõ radikális változtatási terveket. Ugyanakkor még soha nem volt ilyen komoly esély arra, hogy a pártok választási programjai realizálódjanak. Az erkölcsi és anyagi fedezet nélküli ígéretektõl megcsömörlött lakosság szemében ugyanis felértékelõdött a szakmai hitelesség. S aki kicsit elõrébb mondjuk a következõ önkormányzati választásokra tekint, különösebb jóstehetség nélkül is láthatja: könnyen megboszszulhatja magát a közjogi porhintés. Pártállásra való tekintet nélkül erõteljes erkölcsi nyomás nehezedik ma a parlamenti pártokra, hogy beváltsák kiplakátolt ígéreteiket. A puding próbája még csak most kezdõdik A megoldás részleteirõl persze folyhatnak szakmai, urambocsá' politikai viták de csak úgy, hogy annak eredményeit a társadalom, a szakma számára is publikálják a képviseleti demokrácia illemszabálya szerint. Az állam nem lehet helyettünk szabad olvasható a kisebbik koalíciós párt választási programjában. Nyilván ez a kitétel a kisebb és olcsóbb államra is érvényes. A kormánypártok programjai mentén nagyjából vázolhatók azok a szabályozandó területek is, melyek meghatározzák a következõ négy esztendõ közjogi arculatát, beleértve az önkormányzati fejlõdés irányát, kereteit. Közös programok nyomvonalán Hibásnak sõt: felelõtlennek és bûnösnek tartjuk azt a politikát, amely Budapestet vagy bármely másik magyar települést politikai végvárnak tekinti, amelyet be kell venni; és ha bevenni nem lehet, akkor kiéheztetni, móresre tanítani, megbüntetni vallja az MSZP, s ha jól hámozzuk ki mondandójukat, e felismerésbõl nem csupán a fõváros, de a vidék is profitál. Ha ugyanis a térségi és a településfejlesztési forrásokat és a felhasználásukról szóló döntéseket jelentõs részben decentralizálják, azzal csak erõsítik a régiók szerepét a fejlesztési források felhasználásában. A regionális területfejlesztési intézmények megerõsítése után a sorban a következõ feladat a területi tervezés társadalmasítása lehet, az ágazatok és a régiók tervezésének összehangolása érdekében. A nagyvárosok adottságainak figyelembe vétele nem újkeletû. A regionális fejlõdés igazi motorja a város hallottuk nemegyszer; s logikus, ha az új kabinet is épít a városok gazdasági és társadalmi kisugárzó hatására, térségszervezõ erejére. Ha pedig mindezt egybevetjük a szakértõi véleményekkel, nem mondhatjuk, hogy ezzel csupán a városok voksait honorálná a kormány. A 1998 és 2002 közötti ciklussal ellentétben Budapestnek, az ország központjának kiemelt és összehangolt fejlesztését nem gátolja éles politikai versengés. A régi hangütés a múlté. S mellesleg nem árt tudni: a magyar fõváros termeli meg az egész ország GDP-jének harmincöt százalékát. Mindazonáltal a munkahelyteremtés, az infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának és elérhetõségének javítása akkor lehet sikeres, ha számol a vidéki térségek, települések, falvak adottságaival ezt is felismerték. A nagyobbik kormányzó párt feltett szándéka, hogy jelentõsen növelje a vidékpolitika mozgásterét. Vélhetõleg egységes kormányzati törekvés áll amögött, május 7

8 2006may.qxd :20 Page 8 Reflektor Közigazgatási reform hogy a központi közigazgatási feladatok jelentõs részét regionális szintre helyezzék át, a helyben születõ döntések körét szélesítsék. Napirenden marad a többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztése, amelynek egyik központi gondolata: valamennyi kistelepülésen élõ ember számára elérhetõ közelségbe kell hozni a jó minõségû közszolgáltatásokat. A finanszírozás az Achilles-sarok Az önkormányzati finanszírozás átalakítása során az MSZP növelni szeretné a régiók és a kistérségek szerepét és hatáskörét. Területfejlesztési elképzeléseik fókuszában a hátrányos helyzetû térségek erõteljes infrastrukturális felzárkóztatása áll. Ez mindenekelõtt az úthálózat, a tömegközlekedés és az informatikai elérhetõség fejlesztését jelenti. Kevesebb bürokrácia, hatékonyabb közigazgatás helyben és országosan hangzott az MSZP ajánlata Magyarország polgárainak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol egyre nehezebb leszakadni, és egyre könnyebb felemelkedni deklarálták. Az SZDSZ esetenként konkrétabban megfogalmazott közjogi tételeket helyezett az asztalra. Talán nem nyomasztotta programalkotókat még a megvalósítás közeli realitása jegyezhetnék meg némi malíciával ellenlábasaik. Tény: újra kormányzati pozícióba kerülvén rajtuk is számon kérhetõk a választási ígéreteik. Ha úgy tetszik, annak a társadalmi szerzõdésnek betartása, amely a szavazóurnáknál végül valóban nyélbe üttetett. Kevesebb minisztérium; ésszerûbb és hatékonyabb kormányzás fogalmazott az SZDSZ, ami az MSZP Kisebb, egyszerûbb, átláthatóbb államot! szlogenjével egybecseng. A minisztériumok felsorolását bízzuk a törvényre. A Kisebb parlament, ésszerû közigazgatás címszava alatti elgondolásokat viszont érdemes önkormányzati górcsõ alá venni. A kisebb parlament továbbra is egykamarás és kétszázötven fõs lenne. Az egyéni választókerületek számának csökkentése mellett a listán szerezhetõ mandátumok számának redukálása, s a megyei listák megszüntetése mellett a regionális kompenzációs lista bevezetése már ismert önkormányzati intézkedési húrokat penget. Nagy kérdés: az SZDSZ programjában 2006-ra tett változások dátuma bekerül-e a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatok hatályba léptetõ rendelkezéseibe? Hogy citáljuk az idei közjogi forgatókönyvet: 2006-tól felére csökkentjük az önkormányzati képviselõk számát. A vegyes választási rendszer létszámhatára legyen ötezer fõ. Ötezer és tízezer fõ között az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma hat: egyéni választókerület és négy listás mandátum. Tízezer fõ felett minden további húszezer lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben, és minden további harmincezer lakos után eggyel nõ a kompenzációs listán választott képviselõk száma. S az sem lebecsülendõ vállalás, hogy a megyei közgyûlések helyett 2010-tõl már a régiók választott testületei mûködjenek. A szabad demokraták mindenesetre javasolják a parlament létszámának csökkentésérõl (nem elõször) megkezdett négypárti tárgyalások felújítását, továbbá hogy állapodjanak meg; 2010-tõl legfeljebb kétszázötven tagú legyen a parlament. Mielõbb dönteni kell szorgalmazzák az önkormányzati képviselõk létszámának felezésérõl is. Ha ezt nyáron az új parlament elfogadná, az õszi önkormányzati választásokon már alkalmazni lehetne szögezte le Kuncze Gábor, a közös feladatok között említve az 1990-ben hozott kétharmados önkormányzati törvény áttekintését is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt is közölte, addig tartanak a tárgyalások, amíg a legfontosabb másfél tucat törvénycsomagról nincsen írásos egyezség a koalíciós pártok között. Ez a folyamat várhatóan heteket vesz igénybe. Konszenzusra érett a reform? Az SZDSZ, a professzionális önkormányzatokat erõsítendõ, változtatni szeretne a szétaprózott, tagolatlan, munkamegosztás nélküli helyi szolgáltatásszervezésen, az egymással ütközõ hatáskörû helyi önkormányzatok, kistérségek, megyék, megyei jogú városok, hatáskör nélküli statisztikai régiók kiszámíthatatlan finanszírozási rendszerén is. A decentralizált közigazgatás finanszírozását az SZDSZ saját helyi források s a támogatási rendszer kombinációjára alapozná. Iparûzési adó helyett kiegészítõ nyereségadó (négy százalék), melynek egy százalékát normatív rendszer szerint az önkormányzatok között osztanák szét. Az szja-ból levonható értékarányos ingatlanadó, illetékbevétel, szja- és áfamegosztás, statisztikai mutatószámokhoz, bevételhez illetve szolgáltatások minõségéhez kötött támogatás színesítik, nem is mindig vadonatúj árnyalatokkal az önkormányzati palettát. Mint látható, nagy léptékû közjogi elhatározások és már-már jogtechnikainak tûnõ apró lépések együttese alapozhatja meg a helyi közigazgatás mélyreható, konszenzusra érett reformját. De ott, ahol majd újra kell gombolni az alkotmányos mellényt, az egybehangzó koalíciós akarat mellett a parlamenti ellenzék boldogító igenjét a jövõben sem tudja nélkülözni a kormány. Igaz, számos érv szól amellett, hogy másodszori nekilódulásra sikeres lesz az államreform, mert a változtatás mellett valamennyi számottevõ politikai erõ elkötelezte magát jogtörténeti tanulmányaink mégis óvatosságra intenek: lehet, hogy a második nem az utolsó nekifutás. Bodnár Lajos stentor2000@fre .hu május

9 2006may.qxd :20 Page 9 Közigazgatás Lassúbb és drágább, de a lakosság elégedett Górcsõ alatt a közigazgatási ügyintézés A magyar közigazgatás arányaiban az EU-átlagnak megfelelõ létszámmal, ellenben magasabb költséggel mûködik derül ki az igazgatás-korszerûsítési operatív program helyzetelemzésébõl. A részkutatások arra is rávilágítanak: a lakosság közel kétharmada elégedett a közigazgatási ügyintézéssel, noha annak színvonala még jócskán alatta marad az unióban megszokottnak. Kiadások a GDP-hez képest Megjegyzés: a nemzetközi közigazgatási adatok az adósságtörlesztési ráfordításokat is tartalmazzák, míg a magyarok nem. A felnõtt lakosság közel kétharmada általában elégedett a közigazgatási ügyintézéssel, miközben csak a negyedük elégedetlen vele; derül ki egy év elején elvégzett közvélemény-kutatásból. Összehasonlítva az üzleti szféra ügyfélszolgálataival a megkérdezettek tizenegy százaléka jobbnak, ugyancsak tizenegy százaléka rosszabbnak látja a közigazgatási ügyintézést, míg hetvennyolc százalék nem érez különbséget. A változtatási igényeket tekintve a megkérdezettek hatvan százaléka elsõsorban az ügyintézés közvetlen és járulékos költségeit csökkentené a közigazgatási ügyintézésben, ötvenkilenc százalék az ügyintézést gyorsítaná, huszonegy százalék említette az elektronikus ügyintézés elterjesztését. Ugyanakkor a háztartásoknak még csak tizenhat százaléka lépett kapcsolatba a közigazgatással az interneten keresztül (Finnországban negyvenöt, Csehországban hét, Ausztriában huszonegy, Lengyelországban tizenhárom százalék az arány). A vállalkozások körében magasabb az e-ügyintézés bármely válfaját alkalmazók aránya: Magyarországon harmincöt, míg az EU-tizenötök körében ötven százalék. A vállalkozásokat érõ adminisztratív terhekre utal a Világbank 2005-ös felmérése, amely szerint Magyarországon kétszer akkora a cégalapítás átlagos idõigénye (harmincnyolc nap), mint az OECD-tagországok átlaga. A különféle mûködési engedélyek beszerzése is nehézkesebb: többféle engedélyre van szükség, továbbá az eljárások összesített idõigénye kétszáztizenhárom nap, szemben a százötven napos OECD-átlaggal. Nagy a különbség az ügyintézésre fordított kiadások terén: például építési engedélyek kiváltásához Magyarországon az egy fõre jutó éves GNI kétszázhetvenkilenc százalékát kell kifizetni a vállalkozásoknak, OECD-beli versenytársaknak viszont átlagosan csak hatvannyolc százalékát. Magyarországon egy évben közel harmincmillió elsõfokú ügyet intéznek el a közigazgatási szervek. Az ügyek harmadát a területi államigazgatási szervek, másik harmadát az okmányirodák, további harmadát pedig az önkormányzatok bonyolítják le óta dinamikus átrendezõdés figyelhetõ meg a szereplõk között a feladatok átadása miatt: az okmányirodák részaránya folyamatosan nõ. Emellett látni kell, hogy az önkormányzatok által ellátott feladatokon belül kétszeresére emelkedett az államigazgatási jogkörûek részaránya (vagyis azon ügyeké, melyekben az önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetõségük, az államigazgatás kinyújtott karjaként járnak el), míg szinten maradt az önkormányzati ügyeké. Általános tendenciaként rögzíthetõ tehát az, hogy az ügyek intézésének a lehetõsége térben egyre közelebb kerül az állampolgárokhoz és a vállalkozásokhoz. A feladatok alsóbb szintre utalása ugyanakkor nem járt valódi decentralizációval ben önkormányzati hatósági ügyekben száz lakosra számítva huszonhat elsõfokú határozatot adtak ki az önkormányzatok, nyolcvankét százalékban szociális ügyekben. Országosan a határozatok öt és fél százalékát intézték a megszabott határidõn túl, ami a korábbi évekhez képest javulást jelent. Az esetek 42,29 százalékában fõvárosi hivatal késlekedett. Munkatársunktól Társadalmi vitán az igazgatás-korszerûsítés Az operatív program azt a célt tûzte maga elé, hogy a közigazgatás járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének javításához. A magasabb színvonal elérése érdekében javítani kívánja a szakpolitika-alkotást, míg a termelékenység növeléséhez részint a szervezetek mûködtetésében rejlõ költségoptimalizálási lehetõségek kiaknázásán, részint pedig a személyi állomány képzettségének és készségeinek javításán keresztül szándékozik hozzájárulni. Így az igazgatási rendszer korszerûsítése operatív program átfogó célja az ország növekvõ társadalmi és gazdasági teljesítõképességét szolgáló közigazgatás megteremtése. Az IGOP prioritásai: a szakpolitika-alkotás és szabályozás minõségének fejlesztése; szervezetfejlesztés a szolgáltató jelleg erõsítése, illetve a megújulási képesség növelése érdekében; a humán erõforrás minõségének javítása; a Közép-magyarországi Régióban mint a regionális versenyképességi célkitûzés alá esõ régióban megvalósítandó fejlesztések; technikai segítségnyújtás mint horizontális prioritás május 9

10 2006may.qxd :20 Page 10 E-közigazgatás E-közigazgatás: túl az elsõ lépéseken Az önkormányzatok hatvan százaléka rendelkezik már honlappal Két év alatt hét százalékponttal nõtt az önkormányzatok internetellátottsága, így már kilencvenkét százalékuk használja a világhálót derül ki a GKIeNET Kft. felmérésébõl. Jó ütemben bõvült a honlappal rendelkezõ önkormányzatok köre is: 2005 végén már a települések közel hatvan százaléka tartott fenn honlapot. Igaz az e-önkormányzati szolgáltatásoknak még a kezdetleges formái is csak a települések harmincöt százalékán érhetõk el. 1. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPPAL? (AZ IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZÕ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) Az önkormányzatok kilencvenhat százaléka rendelkezik számítógéppel, s ma már majd ugyanennyien internetet is használnak: az internetpenetráció kilencvenkét százalékos az önkormányzatok körében, ez hét százalékpontos növekedést jelent a 2003-as adatokhoz képest. A számítógéppel rendelkezõ önkormányzatoknál ennél is markánsabb, nyolc százalékpontos bõvülés következett be két év alatt az internetellátottságban ismertette kutatásaik eredményét Lõrincz Vilmos, a GKIeNET Kft. ügyvezetõ igazgatóhelyettese. Az internetet használó önkormányzatok ötvennégy százaléka szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ami igen jelentõs minõségi fejlõdést mutat a 2003-as tíz százalékhoz képest. Ez azonban csak azzal a kiegészítéssel együtt igaz jegyezte meg Lõrincz Vilmos, ha minden DSLjelegû kapcsolatot szélessávnak tekintünk. A számítógéppel nem rendelkezõ száztizenhárom önkormányzat mindegyike az öt fõnél kisebb létszámmal és kis költségvetéssel mûködõk körébõl kerül ki. Ezeknél gyakran még hivatal sincs; így nem csoda, hogy közülük nyolcvankilenc úgy nyilatkozott, nem is terveznek számítógépet vásárolni a jövõben. Az önkormányzatok gépparkjának nagysága általában is szoros összefüggést mutat a település típusával: a községek 5,6, a nagyközségek 16,5, a városok 52,5, a megyei jogú városok, megyei önkormányzatok és kerületek pedig átlagosan 231,7 számítógéppel rendelkeznek. A kutatás szerint ugyanakkor jellemzõ, és igen kedvezõtlen az a helyzet, hogy még a városi önkormányzatoknál sem beszélhetünk magas IT-támogatottságról, s ha vannak is, a különbözõ szakterületek belsõ rendszerei nem kapcsolódnak egymáshoz, nem integráltak. Látványos fejlõdés tapasztalható ezzel szemben a honlapellátottság terén. Míg 2004-ben a számítógéppel rendelkezõ önkormányzatok Forrás: GKIeNET Synergon negyven százalékának volt honlapja, tavaly év végére ez az arány ötvenkilenc százalékra növekedett, ami azt jelenti: ezernyolcszáz településnek van már honlapja az országban. A legnagyobb mértékû növekedést az aprófalvas Dél-Dunántúlon tapasztalták a kutatók, ahol harmincháromról hatvan százalékra nõtt a honlappal rendelkezõ önkormányzatok aránya, de Nyugat-Dunántúl is alig marad el ettõl a növekedési ütemtõl, ahol harmincról ötven százalékra nõtt az arány. A Közép Magyarországi Régió azonban még mindig õrzi az elõnyét: itt hetvenrõl hetvennyolc százalékra növekedett a honlapellátottság. Kérdésünkre, hogy mit tudnak, illetve milyen funkciókat látnak el ezek a honlapok, Lõrincz Vilmos kiemelte: általánosnak tekinthetõ, hogy t lehet küldeni a település illetékeseinek, polgármesternek, jegyzõnek, vagy legalább erre kijelölt ügyintézõnek, valamint, hogy helyi fórumokon lehet megvitatni a település ügyes-bajos dolgait. Valamilyen e-önkormányzati szolgáltatást (az információs, interakciós, kétoldalú interakciós és tranzakciós szinteket egyaránt beleértve) azonban még csak az május

11 2006may.qxd :20 Page 11 E-közigazgatás MILYEN FEJLETTSÉGÛ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK SZÁMÁRA? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZÕ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) önkormányzatok harmincöt százaléka nyújtott 2005 végén. Ez a legtöbb esetben (a honlappal rendelkezõ önkormányzatok huszonhét százalékánál) azt jelenti, hogy információkat tett hozzáférhetõvé az ügyintézéssel kapcsolatban (elérhetõség, ügyfélfogadási rend, ügyleírás, stb.). Az interakciós szintet azaz hogy letölthetõ dokumentumokat is helyezett el a honlapján, már csak az önkormányzatok tizenhat százaléka érte el. Ennél fejlettebb szolgáltatásokat dokumentumok elektronikus fogadása, interneten keresztüli be- vagy kifizetés, stb.; ez az uniós besorolás 3. és 4. szintje az önkormányzatok mindössze négy százaléka nyújtott Az ügytípusokon belül az adóügyek tartanak legelõrébb erre a területre igaz, hogy az önkormányzatok harminc százaléka legalább információt nyújt elektronikusan ezzel kapcsolatban. A következõ a szociális ügyek; de erre már csak minden ötödik önkormányzat fordít figyelmet. Az építési hatósági és gyámügyek terén az önkormányzatok tizenöt százaléka tett lépéseket, míg a többi tíz területen mintegy tíz százalék biztosít valamilyen e-önkormányzati szolgáltatást. A GKI további fejlõdést prognosztizál a következõ évre is. A válaszok tanúsága szerint az internetpenetráció kilencvenöt százalékra növekedhet az összes, és kilencvennyolc százalékra a számítógépet használó önkormányzatok körében. Forrás: GKIeNET Synergon Azzal kapcsolatban, hogy miben tudnak összefogni az önkormányzatok az e-közigazgatási szolgáltatások terén, Lõrincz Vilmos így fogalmazott: a kistérségi összefogás az IT-eszközök beszerzésében, az infrastruktúra üzemeltetésében, fenntartásában juthat komoly szerephez. Itt az együttmûködéssel egyszerre érhetõ el megtakarítás és színvonal-növekedés. Mindezzel együtt úgy vélte: a helyén kell kezelni a honlapok által közvetlenül generált gazdasági hatásokat, valószínûtlen ugyanis, hogy egy jó honlap önmagában jelentõs beruházásokat is vonz a településre. Egy honlap soha nem fog olyan gazdasági fejlõdést generálni, mint a falu mellett elhaladó autópálya. Mindezek mellett Lõrincz Vilmos szerint a szolgáltató önkormányzati honlapok fontos építõtéglái az információs társadalomnak, és a lakossági internethozzáférés növekedésével párhuzamosan szerepük tovább erõsödik majd. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu A kutatásról A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett, Az önkormányzati szektor ICT technológiákkal való ellátottsága címet viselõ kutatást immár harmadik éve ismétlik meg. A legutóbbi, novemberében és decemberében végzett vizsgálatot a Synergon Informatika Rt. is támogatta. Az összesen nyolcszáz hivatal bevonásával készült felmérés az informatikai és telekommunikációs eszközök használatát, az elektronikus közszolgáltatások fejlettségét, valamint az önkormányzatok informatikával kapcsolatos problémáit célozta. A számítógéppel támogatott telefonos lekérdezéssel készült vizsgálat Magyarország teljes lakosságára nézve valamint regionálisan is reprezentatív. A kutatás során megvizsgálták az önkormányzatok számítógép-, szerver-, internet-, LAN-, telefon- és honlap-ellátottságát május 11

12 2006may.qxd :20 Page 12 Választás 2006 Láthatatlan frakció a parlamentben Önkormányzati vezetõk az országos politikában Hetvenhat polgármester és közgyûlési elnök erõsíti az új ciklus országgyûlésében az önkormányzati lobbit. Az önkormányzati vezetõk egyenletesen érkeztek a Duna két partjáról: huszonkilencen dunántúli, huszonnnyolcan kelet-magyarországi településeket, illetve megyei önkormányzatokat vezetnek, tizenkilencen pedig a közép-magyarországi régió, azaz Budapest (11) és Pest megye (8) önkormányzati vezetõi. Kilenc közgyûlési elnök (egy fideszes, hét szocialista és egy független), tizenegy megyeszékhely polgármestere (köztük hárman a Fidesz, nyolcan az MSZP színeiben), valamint Budapest fõpolgármestere is bejutott az új parlamentbe. Utóbbi az eddigi ciklusokban mindig lemondott mandátumáról, de ez idén még bizonytalan: csak akkor mond le, ha újra indul a fõpolgármesteri székért. megye május

13 2006may.qxd :21 Page 13

14 2006may.qxd :21 Page 14 A Localinfo Kft. Magyarországon és Szlovákiában összesen 200 önkormányzat illetve kistérség honlapját készítette el eddig a legmagasabb szintû mûszaki és technológiai elvárásoknak megfelelõen. Minimális havi díjért a honlapok üzemeltetését, karbantartását is vállaljuk, így külön szerver és hardver költségek, a technika fejlõdésével együtt járó fejlesztési beruházások nem terhelik a Megrendelõt. Amennyiben európai színvonalú honlapot szeretne, vagy nem teljesen elégedett a honlapjával, annak arculatával, tartalmával, üzemeltetésével, csatlakozzon Ön is a Localinfóhoz! Néhány érv a Localinfo honlapjai mellett: A Localinfo honlapjaihoz nem kell informatikust szerzõdtetniük, az információkat a szerkesztõi felületen keresztül számítógépes alapképzettséggel közvetlenül Önök is feltehetik. A beruházás így semmilyen személyi kiadású többletköltségbe nem kerül. Az Unióhoz való csatlakozás számtalan olyan kötelezõ feladatot ró az önkormányzatokra, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a honlapot. Jelenleg is kötelezõ a helyi rendeletek megjelenítése, amely a honlapon keresztül ingyenesen megtörténhet, szemben az esetleges nyomtatás költségeivel. Az ország legmodernebb technológiájával készült jogtár rendszerünk szerkesztõi felületén bármikor felrakhatják a rendeleteiket a honlapra. Az e-közigazgatás egyre növekvõ szerepe visszafordíthatatlan. Ha nem is a közeljövõben, de néhány éven belül már fokozott igény mutatkozik majd a kis településeken is az elektronikus ügyintézésre. Honlapunk technológiailag már most felkészülten várja az Informatikai Minisztérium részönkormányzati stratégiájában megfogalmazott négy szint mindegyikét, vagyis ez a site a gyorsan fejlõdõ technológia ellenére is idõtálló. Lényeges, hogy az Üvegzseb törvény által megfogalmazott kötelezettségeket is térítésmentesen meg tudják jeleníteni a honlapon az általunk erre a célra programozott modul segítségével. Konzorciumunk továbbra is kiemelten figyel arra, hogy az önkormányzatok felé egyre nagyobb számban megfogalmazódó hasonló elvárásokat a honlapon keresztül ingyenesen teljesíthessék. Nélkülözhetetlen a honlap egy kis település életében azért is, mert a területfejlesztési elképzelésekrõl, idegenforgalmi, munkaerõ piaci és befektetési lehetõségekrõl, leggyorsabban a honlapon keresztül szerezhetnek tudomást a cégek, a turisták, a befektetõk. Az információ áramlásra minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen a jövõt jelentõ EU-s pályázatok eredményessége többek között az önkormányzatok és cégek sikeres összefogásán is alapszik. Lényeges, hogy a honlap több szintû jogosultságot engedélyez, így egy,,fõszerkesztõ" felügyeletével akárhány helyrõl tölthetõ tartalommal, amely megkönnyíti a helyi tartalomszolgáltatást. Kiemelten fontos, hogy konzorciumunk teljes körû szolgáltatást nyújt, nem csak üzemelteti és karbantartja a honlapot, hanem a Localinfo szerkesztõsége révén az általános tartalom szolgáltatást is biztosítja. Önkormányzati kommunikációs központ 1106 Budapest, Fehér út 10. Tel: (36-1) /124, mobil: 30/ Fax: (36-1) , company@localinfo.hu

15 2006may.qxd :21 Page 15

16 2006may.qxd :21 Page 16

17 2006may.qxd :21 Page 17 Több országban vállalhatunk munkát Négy régi tagállam, Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország ugyanis úgy döntött, hogy május elsejétõl megnyitja munkaerõpiacát a csehek, a lengyelek, a magyarok és mások elõtt. Mivel Nagy-Britannia, Írország és Svédország két évvel ezelõtt ugyanezt tette, immár hétre emelkedett azon régi uniós tagországok száma, ahol mindenféle korlátozás nélkül szerencsét próbálhatnak a keleti munkavállalók. Ez akkor is figyelemre méltó eredmény, ha a négy szóban forgó ország a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetõ a közép-európaiak kedvelt célpontjának, s az új piacok megnyitásából várhatóan nem sokan profitálnak majd. A mostani négyeket egyébként részben éppen a három úttörõ túlnyomórészt pozitív tapasztalatai gyõzték meg arról, hogy a liberalizálással nemhogy semmit sem kockáztatnak, de még jelentõs gazdasági hasznot is remélhetnek tõle. A nyitást választó országokban ugyanis elmaradt a keleti munkavállalók prognosztizált nagy rohama, és akik jöttek, azok is elsõsorban a hiányszakmákban találtak maguknak helyet arról nem beszélve, hogy a nyitásnak köszönhetõen sok addig feketén dolgozó közép- és keleteurópai legalizálta a státusát és elkezdte fizetni az addig elbliccelt adókat és járulékokat. Ausztria és Németország, a térséghez földrajzilag legközelebb esõ, és a közép-európaiak számára legvonzóbb két uniós tagállam ellenben úgy döntött, hogy további három évre fenntartja a korlátozást, több idõt hagyva munkaerõpiacának arra, hogy felkészüljön az új tagállamok munkavállalói által támasztott versenyre. A két országban a keleti munkavállalók beengedése legalább annyira politikai, mint gazdasági kérdés, hiszen a német kormány a jelenlegi magas munkanélküliségi szint mellett akkor se nagyon nyithatná ki a kaput, ha egyébként tisztában lenne azzal, hogy gazdaságának végsõ soron jót tenne az új tagállamok munkavállalóinak beengedése. Mind Bécs, mind Berlin azt a csatlakozási szerzõdésben rögzített lehetõséget használja ki, amely megengedi, hogy az egykori tizenötök (EU-zsargonban a régi tagállamok) a bõvítés után maximum hét évig, tehát 2011-ig korlátozzák a munkaerõ szabad áramlását az újonnan csatlakozott országokból. A hétéves átmenet elsõ két éve éppen a Európai Unió Ausztria és Németország még három évig korlátoz, de vannak kiskapuk Két évvel Magyarország EU-csatlakozása után honfitársaink még távolról sem érezhetik magukat minden szempontból az Unió teljes jogú polgárainak. Az egyik sorompó, amely még mindig le van eresztve a nyolc új kelet- és közép-európai ország állampolgárai elõtt, a munkavállalás útjait zárja el. Idén május elseje után, még ha nem is sikerül teljesen lebontani a korlátokat, de ezen a téren is jelentõsen javul a helyzet. napokban járt le, és a tagállamoknak nyilatkozniuk kellett, hogy a következõ, ezúttal hároméves szakaszban hogyan kívánnak eljárni a munkavállalások kérdésében. A korlátozás ugyanakkor sehol nem jelenti a munkaerõpiac teljes lezárását: Ausztriában, Németországban és máshol lehetõség van a munkavállalásra, ám ehhez munkavállalási engedély szükséges. Csak németföldön tavaly legalább százezren dolgoztak így a térségünkbõl, jórészt ideiglenes munkavállalásra feljogosító engedéllyel. Ezenkívül az osztrákokkal és a németekkel egy bizonyos munkavállalási kvóta igénybevételét lehetõvé tévõ egyezményeket is aláírt Magyarország. Ahogyan az várható volt, néhány tagállam egyfajta köztes megoldásra voksolt. Belgium például világossá tette, hogy egyelõre nem oldja fel teljesen a korlátozásokat, de egyes szektorokban és szakmákban megkönnyíti a munkavállalást. Brüsszel régiójában például szívesen látják majd a vízvezetékszerelõket, a kórházi ápolókat, az autószerelõket, a mérnököket és az építészeket. A francia hatóságok a következõ három évben fokozatosan megnyitják majd a munkaerõpiacot a 2004-ben csatlakozott nyolc új tagállam polgárai elõtt. Párizs azonban elsõsorban olyan szakmákat tesz majd hozzáférhetõvé, ahol amúgy is munkaerõhiány van. A holland kormány is nyitni szeretett volna január elsejétõl, ám a parlament be-húzta a féket, így a döntést elhalasztották. Az olaszok a liberalizálás helyett a közép- és kelet-európai munkavállalók rendelkezésére bocsátott munkavállalási kvóta százhetvenezerre való felemelésével próbálkoznak, míg a kicsiny Luxemburg a mezõgazdaságban, a bortermelésben és a vendéglátásban vezet majd be egyszerûsített eljárást a munkavállalási engedélyek kiadásánál. A magyar munkavállalók egyébként közismerten a legkevésbé mobilak közé tartoznak Európában. Korábbi felmérések szerint a hazai foglalkoztatottak mindössze egy százaléka, körülbelül negyvenezer ember mutat hajlandóságot a tényleges külföldi munkavállalásra. Ez körülbelül annyi, ahány magyar jelenleg is külföldön dolgozik. A legtöbb hazánkfia számára egyébként továbbra is Németország és Ausztria munkaerõpiaca bír a legnagyobb vonzerõvel. Gyévai Zoltán/Brüsszel Külföldi munkavállalás motivációi május 17

18 2006may.qxd :21 Page 18 Budapest Metró- és kerékpárpártiak a fõvárosiak Népszerû a repülõtéri gyorsvasút és a Budapesti Közlekedési Szövetség ötlete Általában véve egyetértenek a fõvárosiak azzal a programmal, amely Budapest hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazza derült ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. legújabb tanulmányából, mely a Podmaniczky program közcélú közlekedéssel, valamint a lakó- és közterületi fejlesztésekkel kapcsolatos elemeinek megítélését vizsgálta a fõvárosban. A legnagyobb problémának a város tisztaságát tartják; viszont igen népszerû a metróberuházás, a panelprogram és a Moszkva tér felújítása is. A közlekedési fejlesztések közül a 4-es metró és a nagykörúti villamosok cseréje a legnépszerûbb. Ez utóbbit a budapestieknek több mint a kétharmada tartja fontosnak, míg a 4-es metró építését szinte mindenki támogatja. Ugyancsak örültek a fõvárosiak az immár második éve tartó 2-es metró felújításának, ezt a megkérdezettek ötvenkét százaléka tartotta nagyon fontos fejlesztésnek. Nem ennyire pozitív viszont az 5-ös metró fogadtatása, hiszen a lakosság kevesebb mint ötven százaléka szorgalmazná csak a legújabb földalatti vonal megépülését. Ez a felmérés készítõi szerint valószínûleg annak tudható be, hogy meglehetõsen távoliak az erre vonatkozó tervek. Népszerû viszont a repülõteret a várossal összekötõ gyorsvasútvonal kialakításának ötlete; a budapestiek háromnegyede támogatná ezt a fejlesztést. Ugyancsak szinte teljes körû támogatást élvez a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása amellyel egybefoglalják a budapesti, illetve az agglomerációs közlekedési rendszert, ahogyan talán némiképp meglepõ módon a kerékpárutak fejlesztését is szinte mindenki támogatná: ötfokú skálán 4,3-as átlagot ért el a kerékpárút-hálózat fejlesztésére irányuló programelem fontosságának értékelése. A közlekedéssel összefügg, hogy a fõvárosban évek óta megoldatlan problémát jelentenek a parkolóhelyek, illetve épp azok hiánya. Ennek megfelelõen a lakosság háromnegyede kiemelt fontosságúnak tartja az egységes parkoláspolitika kialakítását, valamint a parkolás fejlesztését. Érdekesség, hogy amíg a felmérés szerint szinte teljes körû a P+R rendszerek támogatása (azaz hogy az autók a külvárosokban kialakított nagy parkolókban parkoljanak, és vezetõik onnét tömegközlekedéssel közelítsék meg a várost), addig a már meglévõk P+R parkolóknak évek óta rendkívül alacsony a kihasználtsága. E parkolókról egyébként a budapestiek ötöde mondta azt, hogy számára ez lenne a legfontosabb programelem. Természetesen a lakó- és közterület-fejlesztésekkel is egyetértenek a fõvárosiak. Az egyik legfontosabb probléma a város tisztaságának kérdése: ötfokú skálán 4,5- re értékelték ezt a kérdéskört, ami szinte teljes körû egyetértést mutat. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az aluljárók állapota is, hiszen nincs olyan fõvárosi, aki ne tartaná fontosnak a frekventáltabb aluljárók felújítását. A városrehabilitációt is sokan kiemelt területként kezelik; ezen belül az egyik legfontosabb projektnek a Moszkva tér felújítását tartják, ezt követi az Orczy-kert és a régi pesti zsidónegyed környékének modernizálása. Ezen kívül magas támogatást kapott a Duna megközelíthetõségének javítása is, ami elsõsorban a budai rakpart szélesítését foglalná magában. Munkatársunktól május

19 2006may.qxd :21 Page 19 Legtöbb helyen vevõre várnak Pénzügyek Nem egyszerû az önkormányzatoknak átadott ingatlanok hasznosítása Gõzerõvel folyik azon ingatlanok hasznosítása, melyeket a közelmúltban adott át a kormány az önkormányzatoknak. Van olyan település, amely szinte azonnal túladna a vagyonon, míg mások saját fejlesztési terveikbe illesztik a megkapott területet vagy épületeket. A helyzet még akkor sem egyszerû, ha látszólag könnyen értékesíthetõ vagyontárgyakról van szó, hiszen megeshet, hogy az eladás elõtt több szakhatóság véleményét is ki kell kérni Újpest csak visszakapta, ami jár neki nyilatkozta a Localinfónak Derce Tamás, a városrész polgármestere. Hozzátette: a Petõfi laktanya önkormányzati tulajdonba vételére két éve várnak, akkor nyújtották be az elsõ igényt az államhoz. A polgármester elmondta, hogy kerületükben több laktanya is volt korábban, ezeket azonban erkölcstelenül adták el; azaz oly módon, hogy az újpesti önkormányzat egy fillért sem látott ebbõl. A mostani megállapodás értelmében a terület fele került önkormányzati tulajdonba, másik fele továbbra is a Magyar Honvédségé maradt. Kérdésünkre válaszolva Derce Tamás elmondta, hogy a közös tulajdonból a kerületnek semmilyen hátránya nem származik, mivel a leendõ befektetõ csak az Újpest által kiadott építési engedéllyel építkezhet. Ha sikerül a területet hasznosítani, akkor a kerület a befolyó összeg ötven százalékát kapja meg. Azt, hogy mi épülhet az egykori laktanya területén, ma még senki sem tudja, Derce Tamás azonban állította, hogy egy dolog biztos: nem bevásárlóközpont. Indoklása szerint a közelben már kilenc hasonló jellegû épület van, így Újpestnek a helyi kiskereskedõk érdekeit is figyelembe kell vennie az értékesítésnél, ily módon támogatva fennmaradásukat. A terület értékesítésére a közeljövõben, várhatóan másfél hónapon belül ír ki pályázatot az újpesti önkormányzat. Veszprém egy tizenkétezer négyzetméteres állami ingatlanhoz jutott ingyenesen tájékoztatta lapunkat Laki Pál, a település sajtóreferense. A területre a város nem keres befektetõt, hanem egy korábban megálmodott helyi projekt részeként kívánják hasznosítani. A Séd völgyében található önkormányzati telken, melynek fontos részét képezi a most megkapott terület, mintegy ötmilliárd forintos fejlesztést hajtanának végre amit a 2007-ben megnyíló uniós fejlesztési pénzekbõl szeretnének pályázati úton fedezni. A területet azért volt fontos önkormányzati tulajdonba adni, mert így a projektre egyszerûbben és sokkal jobb feltételekkel lehet pályázati forrást találni, mint ha állami tulajdonként szerepelne az akcióterület egy része magyarázza az állami vagyonátadás fontosságát Sarkady Attila, a Veszprém Rt. projektmenedzsere. Hozzátette: a terület rehabilitációja során egy komplex turisztikai fejlesztést hajtanak végre, aminek következtében a völgyet a helyi lakosok, valamint az idelátogató turisták számára teszik vonzóvá a természeti érték bemutatásával, valamint a völgybe tervezett közfunkciókkal és programokkal. A város tervei szerint a terület szabadidõparkká alakítása teremtené meg az aktív turizmus feltételeit, aminek köszönhetõen 2015-ig a Tourinform adatai alapján a vendégéjszakák száma a mostani százötezerrõl kétszázötvenezerre nõne, míg az évi látogatók száma elérhetné akár a hatszázezret is. A beruházásból a város is profitálhat, hiszen az elképzelések szerint a lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére kínált alternatívák bõvülésével a helyiek környezetérzékenysége javulhat. Ez áttételesen a lokálpatriotizmust erõsíti; emelett a rekreációs lehetõségek nyomán növekedhet a munkapotenciál, amely a munkáltatók számára további áttételes profitot eredményezhet. Veszprém, Séd völgye Lapunk februári számában már írtunk a szentkirályszabadjai reptérrõl, melyet a helyi és a veszprémi önkormányzat szeretett volna értékesíteni. A tenderre azonban egyetlen ajánlat sem érkezett, így május végéig döntenek a folytatásról nyilatkozott a Localinfónak Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere. Hozzátette: szinte biztosra vehetõ, hogy újra ki fogják írni a pályázatot. A tender bukása óta a két önkormányzat megbeszéléseket folytatott azokkal a cégekkel, amelyek megvették a pályázati anyagot, hogy kiderüljön, miért nem sikerült a pályáztatás. A legfõbb kifogás a tender rövid idõtartama volt; de panaszkodtak arra is, hogy nincs még a területre rendezési terv, nincsenek meg a repülési engedélyhez szükséges dokumentumok, illetve hogy nem végeztek környezetvédelmi felmérést. A városvezetõ szerint ez bizonytalanította el az érdeklõdõket, akik így végül nem nyújtottak be pályázatot. A második fordulóban (az elsõtõl eltérõen) már angolul is megjelentetik a pályázati anyagokat, mivel a mostani érdeklõdõk jelentõs része mögött külföldi befektetõcsoportok álltak tudtuk meg Iványi Andrástól, aki hozzátette: az egymilliárdos kikiáltási áron nem kívánnak változtatni, mivel már így is áron alul kínálják az ingatlant. Nagyon bíznak abban, hogy több pályázó licitálni fog, így akár ennél az összegnél magasabb árat is elérhetnek az eladás végére. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu május 19

20 2006may.qxd :21 Page 20 Vízügy Levonult a rekordárvíz Lassan elkezdõdhet az újjáépítés visszaköltözhettek a kitelepítettek Lapzártánkkor folyamatosan javul az árvízi helyzet, folyóink lassan, de apadnak; árvízvédelmi készültség még 147 településen volt, ám az idõ múlásával egyre többen költözhetnek vissza otthonaikba. A védekezésben napról-napra kevesebben vesznek részt, a vasúti forgalom is több útvonalon helyreállt ám a veszély végleges elmúltára még legalább május közepéig várni kell. Lapzártánkkor a folyók mentén kilométeren volt árvízi készültség, ám már több szakaszon is enyhítették a készenlétet; a teljes védelmi hossz csaknem felén, 710 kilométeren azonban még mindig rendkívüli készültség volt érvényben. Az érintett területek: a Tisza Szolnok és a déli határrész közötti szakasza, a Zagyva és a Maros torkolati védelmi szakasza, valamint a Hármas-Körös teljes hossza. Harmadfokú készültséget a Tisza jobb partján Poroszló és Szolnok között, a Tisza bal partján Tiszafüred és Szolnok között, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 298 kilométernyi védvonalon rendeltek el. Az árvíz 147 települést veszélyeztetett, a rendkívüli védekezésben pedig 51 település volt érintett. Bár már egyre többen térhettek vissza otthonaikba, még mindig csaknem embernek várnia kell erre. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a logisztikai biztosítás és a szállítási kapacitások továbbra is elegendõnek bizonyulnak, a védekezéshez szükséges készletek beszerzését és elosztását a vízügyi szervek, az önkormányzatok, a katasztrófavédelmi szervek és a honvédség folyamatosan biztosítják. Az árvízveszély tehát lassan elmúlik, ám az elõrejelzések szerint még legalább május közepéig kell fokozott figyelmet fordítani az árhullámra. A hatásos védekezéshez azonban egyre kevesebb emberre van szükség, több helyen már csökkentették a védekezésben résztvevõ katonai és tûzoltóalakulatok számát; ennek ellenére továbbra is több ezer fõ dolgozik a töltéseken. A katasztrófavédelmi szervek részérõl a hivatásos önkormányzati tûzoltókkal együtt 548, a rendõrségtõl és a határõrségtõl 323, a honvédségtõl pedig 215 fõ védekezett fõ dolgozott polgári védelmi kötelezettség alapján, s a védekezési munkálatokat 737 közmunkás és helybeli lakos segítette. Érdekesség, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság tájékoztatása szerint a védekezésben felhasznált homokzsákok száma elérte a 11,3 milliót. A Tisza észak-magyarországi szakaszán lapzártánkkor centiméteres volt az apadás naponta, míg a folyó alsó szakaszán, a Hármas-Körösön, valamint a Maroson ennél jóval lassabb, centiméteres vízszintcsökkenést regisztráltak ami az elkövetkezõ pár napban valószínûleg nem is fog változni. Az apadást segítheti, hogy a vízügyi szakemberek szerint a Duna alsó szakaszán levonuló árhullám elõreláthatólag mérsékelheti a Tisza torkolatánál kialakult magas vízállást. Az apadással azonban nem ért véget az árvíz elleni harc, hiszen például a Hármas-Körösnél még lapzártánkkor is elõfordult, hogy megcsúszott egy rézsû, így a helyben dolgozó munkások egész éjjel homokzsákokat pakoltak. A mintegy méter hosszon megcsúszott, mentett oldali rézsûhöz azonnal katonai helikopteres segítséget kértek, a légi jármûvek kaviccsal és homokkal megtöltött nagyméretû zsákokat szállítottak a területre, így sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt. A Tiszán levonuló árhullám miatt helyreállt a vasúti közlekedés Szolnok és Szajol között, ahol április 15-e óta volt érvényben forgalomkorlátozás. Ugyancsak az árvízveszély csökkenésének köszönhetõ, hogy újra az eredeti útvonalon járnak a nyíregyházi Intercity-járatok, valamint hogy valamennyi forgalomkorlátozás megszûnt a Budapest Debrecen Nyíregyháza Záhony útvonalon; azonban sebességkorlátozásokra, így késésekre továbbra is számítani kell. Az árvízveszély csökkenésével azonban nem minden útvonalat nyitottak meg, hiszen továbbra is vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat a Kunszentmárton Tiszaföldvár, a Kunszentmárton Lakitelek, a Szolnok Kiskunfélegyháza és a Lakitelek Tiszaalpár vonalon. Munkatársunktól május