Az önkormányzatok pártján. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Átírás

1

2

3 Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Bemutatkozunk! Reflektorban a választások! Az Európai Unióból jelentjük! Interjú a kerékpárbiztossal! Közbeszerzési tanácsok! Maradhat az iparûzési adó! Önkormányzatoknál járt az ÁSZ! Nemzeti Vidékfejlesztési Terv! Pályázatfigyelõ! Visszatekintõ! Pályázás csak összefogással 4. oldal 5-8. oldal 9. oldal oldal 12. oldal 17. oldal oldal oldal oldal oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu Az önkormányzatok pártján Jegyzet A nép bölcs aki demokrata, az tudja ezt, tehát el is fogadja. Más szóval: a választások eredményei mindig hajszálpontosan azt tükrözik, ahogyan a jelölteket, a mögöttük álló szervezeteket, az addig elvégzett munkát, avagy a reménybeli kvalitásokat megítélik a szavazók. Soha ennyien nem mentek el voksolni helyi ügyekben, vagyis még inkább a többségi akaratot képviseli az eredmény. Most, 2006-ban így döntöttek a választók és jól döntöttek. Így hát tiszta szívbõl gratulálnunk kell mindenkinek, aki a választók bölcs döntése alapján mandátumhoz jutott. Polgármestereknek és képviselõknek, mindazoknak, akik a napokban elfoglalták a döntéshozói posztokat a falvakban, a városokban, a megyei közgyûlésekben. Túl kell lépnünk a politikán! Vége a választásoknak, kihirdették a végeredményt, megalakultak az új képviselõtestületek, s ahogy telnek majd a napok, az országos politikai kérdéseket törvényszerûen kiszorítják a helyi ügyek. Ha nem is tudta mindenki elõre, hamarosan rádöbben majd: legyen bármely párt delegáltja, az önkormányzatok pártján áll. Hisz mostantól mindenkinek csak egyetlen dolga van: védeni az önkormányzati érdeket, szolgálni a településeken élõket. Talán a kampányban túlhevültekre is csillapítóan hat majd, hogy egyre földközelibb problémákkal kell foglalkozniuk: csatornázással, iskolafenntartással, járdaaszfaltozással, a közalkalmazottak bérezésével, a helyi költségvetések megalkotásával, és így tovább. A választások alaposan átrendezték az önkormányzás azon szintjét a városokét, megyékét, ahol a pártok dominálnak. Ott megerõsödött, néhol túlsúlyba került az ellenzék. Ez a tény sok oldalról rejt veszélyeket, de tartogat esélyeket is. Mi lesz, ha csatatérré változik az önkormányzati szektor? Ha a kormány megbünteti a gyõzteseket? Vagy ha épp emezek vádolják igaztalanul, de hangosan és folyamatosan a központi hatalmat? Ha a fideszes települések mindenre csak nemet mondanak? Netán a kormány üríti ki erejét megmutatandó a megyéket, a régiók vezetésébe pedig saját embereit ülteti? Azonban lehet pozitív hozadéka is a helyi hatalmi erõviszonyok átrendezõdésének. Mivel sok helyütt alakult ki patthelyzet az önkormányzatokban, tömegesen lesz kénytelen kompromisszumkötést tanulni mindkét politikai oldal, hisz helyben nem lehet úgy elodázni az ügyeket, mint országos szinten. Van esély arra is, hogy gyakorlati tapasztalatai alapján az ellenzék érzékenyebbé válik az önkormányzati kérdésekre, s netán jobban hajlik arra, hogy ésszerû engedmények mentén, kétharmados törvényeket is érintve, értelmesen átszabják a rendszert. Hogy melyik forgatókönyv válik valóra, az jórészt a most megválasztottakon múlik. Mi, a Localinfo szerkesztõsége, akik már hosszú évek óta mozdíthatatlanul az önkormányzatok pártján állunk, bizalmat szavazunk valamennyi most megválasztott képviselõnek és polgármesternek. L. László János laszlo.janos@localinfo.hu október 3

4 Bemutatkozunk Localinfo Önkormányzati Havilap Localinfo: a polgármesterek biztos partnere Négy éve jelenik meg hónapról hónapra a Localinfo önkormányzati szaklap, amelyet eddig is és ezután is ingyenesen eljuttatunk az ország valamennyi polgármesterének. Lehetséges, hogy Ön újonnan tölti be a polgármesteri tisztséget amihez meleg szívvel gratulálunk, és eddig még nem találkozott lapunkkal. Ezért fontosnak tartjuk, hogy néhány szóban bemutassuk a Localinfót. Mirõl olvasna szívesen a Localinfóban? Válaszoljon és jelenjen meg lapunkban! Nagyon Olvas - Feles- Nagyon Olvasnék Teljesen szívesen szívesen nék leges róla felesleges olvasnék róla Jogszabály-elõkészítés!!! Milyen aktuális feladatok állnak az önkormányzatok elõtt?!!! Pályázati lehetõségek!!! Rendeletminták!!! Önkormányzati sikertörténetekrténetek!!! Parlamenti hírek!!! Uniós hírek, események!!! Interjúk polgármesterekkel!!! Mi történt a nagypolitikában?!!! Gazdasági hírek!!! Egyéb, éspedig... Kérjük vágja ki a szelvényt és küldje vissza a Localinfo Kft (1106 Budapest, Fehér út 10.) címére. A beküldõk között informatikai nyereményeket és a települését bemutató megjelenési lehetõséget sorsolunk ki a Localinfo havilapban.! A Localinfo havilapot a hasonló néven alakult kft. adja ki, attól a céltól vezéreltetve, hogy az önkormányzatoknak praktikus, aktuális információkat, híreket szolgáltasson. Lapunk politikai pártoktól független, és hitelesen, elfogulatlanul igyekszik tájékoztatni olvasóit. Olyan olvasnivalót igyekszünk hónapról hónapra olvasóink kezébe adni, mely segítségére van mindennapi munkájában, ötleteket ad a továbblépéshez, ugyanakkor segít eligazodni a jogszabályok és feladatok átláthatatlan rengetegében. Ezen az úton jártunk az elmúlt négy évben is. Minden hónapban igyekeztünk beszámolni az önkormányzatiság legaktuálisabb kérdéseirõl, interjúk készültek önkormányzati tisztségviselõkkel a politikai paletta minden oldaláról, illetve miniszterekkel, államtitkárokkal, mértékadó szakértõkkel. Figyelemmel kísértük a jogszabályi változásokat és a jogalkotói munkát, rendszeresen írtunk az e-önkormányzatiság kiépülésérõl, az ezt akadályozó avagy segítõ tényezõkrõl, beszámoltunk sikerekrõl és kudarcokról, sok kreatív megoldásról az önkormányzatok életébõl. Célunk abban segíteni az önkormányzati szférát, hogy a lehetõségeken belül megtalálja a számára legkedvezõbb utakat és lehetõségeket. Ezért indítottunk pályázatfigyelõ rovatot, ezért adunk közre idõnként mintarendeleteket, határidõnaptárakat, vagy adunk tanácsot a települési marketinghez. A Localinfo e problémakör súlyát felismerve közbeszerzési tanácsadó sorozatot is indított a lap hasábjain, mely az egyik legnépszerûbb rovatunk lett. Reméljük, Ön is haszonnal forgatja majd! Lapunk nemcsak papíron, hanem az interneten is olvasható. Önkormányzati szakportálunk, a napi tíz-húsz friss hírt, valamint sajtószemlét szolgáltat, rendezvényeket, pályázatokat, álláslehetõségeket ismertet, amely információkat napi hírlevélben is eljuttatjuk megrendelõink számára. A Localinfo Kft. emellett önkormányzatok számára tartalomszolgáltatási feladatokat is ellát, valamint honlapokat épít; jelenleg mintegy 200 magyar és szlovák önkormányzat honlapját üzemelteti. Hasznos hír elnevezésû szolgáltatásunkkal bármely önkormányzat naprakésszé és olvasottá teheti honlapját: ez a blokk minden olyan praktikus információt összegyûjt, mely az állampolgárok mindennapjait érinti, az adóváltozásoktól a felvételi jelentkezéseken át a téligumi-cseréig. Kiemelten hasznos szolgáltatásunk emellett az üvegzseb modul, amely egyszerûen feltölthetõvé és kezelhetõvé teszi mindazon adatokat, melyek publikálását az üvegzsebtörvény elõírja. Minderrõl részletes információt is küldünk, ha megkeres minket a 06-30/ es számon, vagy ben a company@localinfo.hu címen. Reméljük, lapunkkal és esetleg szolgáltatásainkkal is hozzájárulhatunk, hogy Ön és önkormányzata sikeres négy évet zárjon majd 2010-ben! A szerkesztõség október

5 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Választás 2006 Október 1.: átrendezõdõ erõviszonyok Önkormányzati választások után polgármestervizsga elõtt Mozgalmas hónapot tudhatunk magunk mögött: titkos beszédek kiszivárgása, Kossuth téri tüntetéssorozat, tévéostrom és nem mellesleg az önkormányzati választások jelentik a fõ mozzanatokat. Az újonnan megválasztott képviselõ-testületek az elmúlt napokban tartották alakuló üléseiket. De hiába a nagyarányú Fidesz-gyõzelem, egyelõre vita van arról, hogy kik osztják a pénzeket a következõ négy évben, de arról is ha nem olyan hangosan, hogy erõsíteni, vagy épp gyengíteni kellene-e a polgármesterek jogállását. A polgármester-, képviselõ- és megyei önkormányzati választáson összesen közel harmincmillió szavazat érkezett a különbözõ jelölõ szervezetek embereire és a függetlenekre. A szavazatok 37,4 százalékát független jelöltekre adták le, a Fideszt támogatta 17,6 százalék (5,3 millió szavazat), az MSZP-t 12,1 százalék (3,7 millió szavazat). A KDNP 4 millió, az SZDSZ 1,4 millió, az MDF 700 ezer szavazatot könyvelhetett el az Országos Választási Iroda adatai szerint. (A számok a szervezetek önálló és közös jelöltjeire leadott szavazatok összesítésébõl adódnak, úgy, hogy a közösen kapott szavazatok minden érintett szervezetnél megjelennek.) Ez tekinthetõ tehát a október elsejei önkormányzati választások összesített végeredményének. Értelme persze nem túl sok van egy ilyen összesítésnek, hisz a települések életét nem ez, hanem az ott megválasztott képviselõk fogják meghatározni a következõ négy évben. Nézzük meg tehát, mi történt a különbözõ önkormányzati szinteken! A testület vezetõje vagy inkább túsza?! A fõvárosban Demszky Gábor, az SZDSZ és az MSZP jelöltje hajszál híján (1,66 százalékkal) elõzte meg Tarlós István független, de a Fidesz és a KDNP által is támogatott fõpolgármester-jelöltet. Katona Kálmán hat százalékkal a harmadik helyen végzett. Nem véletlen, hogy Tarlós az MDF-nek tulajdonítja vereségét, holott az elemzõk nem biztosak benne, hogy Katona támogatói egyértelmûen Tarlósra szavaztak volna, ha elõbbi visszalép. A megyei önkormányzatokban szinte mindenütt egyértelmû a Fidesz-többség, egyedül Heves megyében alakult ki szavazategyenlõség a Fidesz és az MSZP között; itt nagykoalícióval próbálkoznak (lásd a mellékelt térképet). A megyei jogú városok többsége is Fidesz-vezetésû: a huszonhárom nagyváros közül csupán hétben (Dunaújváros, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely) nyert a kormányoldal. Ezek többségében is nagyon inog a többség; Szombathelyen jobboldali többségû testületet vezet majd a baloldali polgármester, s csupán Miskolcon, Pécsett és Szegeden számíthat a városvezetõ biztos baloldali többségre. Székesfehérváron például lapzártánkkor még nem dõlt el, hogy az MDF-es Viniczai Tibor egy alpolgármesteri tisztségért megegyezik-e a baloldallal: ha igen, együtt meglesz a kormánypárti többség. Aggodalom és bizonytalanság a vesztesek közt Hasonló a helyzet a tízezer fõ feletti településeken is: a szavazatok negyvenhat százalékát a jobboldali pártok szerezték meg, míg az MSZP és az SZDSZ együttvéve tíz százalékkal kevesebbet ért el. Ezzel együtt azért vannak városok, ahol baloldali polgármester gyõzedelmeskedett, gyakori jelenség azonban, hogy emellé nem társul balol október 5

6 Reflektor Választás 2006 Localinfo Önkormányzati Havilap A kiszivárgott beszédek nem okoztak koalíciós feszültséget (Lamperth Mónika, Kuncze Gábor forrás: dali többség a képviselõ-testületben, sõt ellenkezõleg. Ezekben az önkormányzatokban igencsak nehéz lesz az érdemi munka a következõ négy évben. A lehetõségek: vagy sikerül a kisebb pártokkal, helyi egyesületekkel többséget összehozni, vagy kénytelen lesz a polgármester megállapodni a jobboldallal. Harmadik megoldás az ellehetetlenülés... A tízezer fõnél kisebb településeken viszont leginkább a függetleneknek, s a helyi politikai formációknak termett babér: a nagy pártok együttesen is a szavazatok csupán tizenöt-húsz százalékát bírhatták (lásd a kördiagramokat). Azokon a településeken, ahol október elsején irányváltás történt, nagy az aggodalom. Részben a pozíciót vesztett képviselõk, polgármesterek szembesülhetnek egzisztenciális gondokkal, részben az elõzõ testületek által kinevezett intézményvezetõk, közalkalmazottak, valamint köztisztviselõk tekintenek félve a jövõ elé; ez több ezer, vagy akár tízezer embert is érinthet. A gyõztes oldalon állók persze épp ellenkezõleg, egyéni érvényesülésben is bizakodnak. Szerencsétlen pragmatizmus Ilyen kiélezett helyzetben szivárgott ki immár a második, MSZP zárt körében tartott beszéd. Lamperth Mónika frakciótársai elõtt közölte:...olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erõs lehetõséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban. ( ) Olyan módosítás lesz, ami áthúzza azt az újságokban, címlapon megjelent állítást, hogy majd innentõl megnézhetjük magunkat, mert a Fidesz fogja osztani a pénzt. Hogy ez mit jelent, lapzártánkig csak találgatták az elemzõk: a területfejlesztési törvény módosítására vonatkozó javaslat ugyanis jó esetben is csak október második felében válhat nyilvánossá. A jelenleg hatályos szabályozás szerint mindenesetre a területfejlesztési tanácsok többségét jelenleg is a kormánydelegáltak adják egy es, tehát jobboldali ihletésû törvénymódosításnak köszönhetõen. Kik lettek az elsõ emberek? A helyhatóságok mûködésének kulcsfigurája, ha úgy tetszik, erõs embere továbbra is a közvetlenül választott polgármester, aki a törvény szerint maga is tagja a képviselõ-testületnek. E grémium határozatképessége, döntéshozatala, mûködése szempontjaiból tehát települési képviselõnek tekintendõ. E magas társadalmi presztízsû posztért folyó versengés azonban távolról sem volt egyenletes. Hogy csak egyetlen megye példáját ragadjuk ki; Tolna megye 109 településébõl 18 faluban egyetlen jelölt indult míg másutt az Országos Választási Iroda adatai szerint hét polgármesterjelölt is ringbe szállt egy-egy kistelepülésen. A nagyobb, tízezer lélekszám feletti városokban általában két-három jelölt versengett, a városokban többnyire újraindul a korábbi polgármester is. Az országos kép persze ennél is tarkább, de már az elsõ összegezés elõtt látható, hogy a városokban erõsebb a polgármesteri poszt politikai meghatározottsága, míg a kitelepülésen inkább a jelölt személyisége dominált. Összességében en pályáztak a polgármesteri helyre, így közel háromszoros volt a túljelentkezés. A képviselõ-jelöltségért országszerte jelölt szállt ringbe, azaz a választó és választható korban lévõ több mint nyolcmilliós népesség 1,08 százaléka. A polgármesterjelöltek közül egyébként 7 315, a képviselõjelöltekbõl függetlenként mérettette meg magát. Pedig támogató szervezetbõl lett volna elég: 690 csoportosulás jegyeztette be magát jelölõ szervként. Továbbra is tart a férfiuralom : a jelöltek október

7 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Választás 2006 majdnem hatvan százaléka középkorú férfi. Érdekesség, hogy ötvenhatan negyvennyolc férfi és nyolc nõ nyolcvan évnél idõsebbek. Nincsen kõbe vésve A polgármesterek legitimitása meglehetõsen erõs, de jogállásuk, úgy látszik, nem eléggé. Ennek egyik visszajelzése egy, az MDF által jegyzett javaslat, amely arra biztatja a törvényhozókat, hogy írják át a jelenlegi status quo-t. Az MDF azt javasolja, hogy a polgármestereket a jövõben ne közvetlenül válasszuk meg, hanem ismét a képviselõ-testületek döntsenek személyükrõl, s a funkciót egy személy legfeljebb csak két vagy három ciklusban tölthesse be. Az errõl szóló törvénymódosítást még az õsszel benyújtja a párt a parlamentnek. Szó ami szó, trónszéken is kifényesedik a nadrág. S az is kétségtelen, hogy megfontolásra érdemes problémát vetett fel a kisebbik ellenzéki párt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után aktuális kérdés: tovább erõsíteni, avagy épp gyengíteni tanácsos a polgármesterek hatalmát? Pontosítva: újra megfontolandó, hisz' a polgármesterválasztás módja a rendszerváltás után már egyszer változott, azaz nem örök idõkre kõbe vésett közjogi vívmány. Az MDF amely, mint tudjuk, az elsõ szabad választásokat követõen elsõként ragadhatta magához a kormányrudat szerint a rendszerváltás bázisára kellene visszahelyezni az önkormányzati rendszert, hogy mûködése demokratikusabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen. Az elõzõ világ örökös tanácselnökeihez hasonló örökös polgármesteri korszak súlyos vadhajtásaként, kiskirályok uralmaként írják le a jelenlegi helyzet rejtett veszélyét, bár intelmeik mögött rossznyelvek szerint a kis pártok töretlen ambí-ciója is ott munkál. A politikai árvácskák kora ugyanis lejárt. A nagyobb településeken indult polgármesterek mögé patrónusként mindig felsorakozik egy vagy több politikai párt. S a pártpreferenciát, fõleg a városokban, gyakran mechanikusan követi a szavazóurnák elõtt is választói magatartás. Vissza a gyökerekhez A kiskirályok uralmának megakadályozása érdekében célszerû a polgármesteri tisztséget idõben korlátozni hallani a jól csengõ érvet. S mi tagadás, világszerte számos példa és demokratikus technika van arra, hogy a közjogi poszt ne váljon holmi hitbizománnyá. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgármesterekhez hasonlóan az elnök csak két ciklust tölthet be. A minap a másik nagyhatalom, Oroszország is akadályt gördítettaz elnök! harmadszori repetája elé. Vagy a demokratikus önmérséklet, vagy aktuális politikai megfontolás diktál. A magyar jog például az államfõ harmadszori újrajelölése elé állít hasonló akadályt. A polgármesterek képviselõ-testületi választása hatékonynak bizonyult a rendszerváltást követõ elsõ négy évben, s ezt a gyakorlatot 1994-ben egy hónappal az önkormányzati választás elõtt az MSZP SZDSZ-koalíció minõsített többségének birtokában változtatta meg. Ekként historizál az MDF, s azóta szerinte példák sokasága mutatja e rendszer negatív vonásait. Szakértõk azt is felróják, hogy a választást követõ teljes négy évben, az egész ciklusban garantáltan nem tud hatékonyan mûködni az a közösség, ahol éles nézetkülönbség van a polgármester és a testület többsége között. Ezért is indokolt lenne a polgármesterek képviselõ-testületi választása, mivel hatásköreik túlnyomó részét a testülettõl kaphatják, elmérgesedõ vita esetén a polgármester gyakorlatilag hatáskör nélkül maradhat. Tisztább viszonyok A közjogi javaslat pártolói üdvözítõnek tartják az elsõ önkormányzati ciklus azon gyakorlatát is, amikor a polgármesterek még nem lehettek országgyûlési képviselõk. Tisztábbak voltak a viszonyok, s a városvezetõk minden erejükkel a helyi ügyekre összpontosíthattak hallhatjuk a pragmatikus érvet. A jelenlegi helyzet, amikor a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselõk egyidejûleg az Országgyûlésnek és a fõvárosi vagy a megyei közgyûlésnek is felelnek, semmiképpen nem tekinthetõ túlzottan szerencsésnek. Amellett, hogy romlik a munka hatékonysága, az is elõfordulhat, hogy egyik esküjükkel ellentétesen kénytelenek szavazni másik tisztségükben; szegezhetõ a potenciális vád a státuszhalmozó polgármestereknek október 7

8 Reflektor Választás 2006 Localinfo Önkormányzati Havilap A település elsõ embere egy alkalommal felfüggesztheti a képviselõ-testületi döntést, de amennyiben a testület fenntartja álláspontját, a polgármesternek is végre kell hajtania a verdiktet. S nem növeli kifejezetten a jogbiztonságot, hogy arról nem tudni, a polgármester menyi ideig halogathatja a döntés végrehajtását. Az eredendõ bûn Az eredendõ bûnt 1990-ben elkövettük. Az önkormányzati rendszer rossz, Budapesten is rossz, alapvetõen hibás ismerte el Demszky Gábor a fõpolgármester-jelöltek vitájában, ahol a fõváros és a huszonhárom kerületi köztársaság összes gondja-baja szóba került. De még mielõtt a közszereplõk közül bárki messzire menne a politikai mea culpában, idézzük fel, hogy a rendszervártás után négy évvel mire irányult a kormány eredeti szándéka. Négy év telt el a magyar társadalom demokratikus átalakításának egyik mérföldkövét jelentõ helyi önkormányzati rendszer megszületése óta. Beigazolódott, hogy a közjogi önkormányzatok a helyi politika szintjén a demokratikus közhatalom-gyakorlás fontos színterévé váltak. A magyar közigazgatás államigazgatástól elkülönülõ, új típusú alrendszere összességében alkalmasnak bizonyult mind a helyi érdekeket megjelenítõ közügyek demokratikus önigazgatására, mind a központi hatalom valóságos ellensúlyozására. A kormányprogram kiemelkedõ jelentõséget tulajdonít az önkormányzati rendszer alkotmányos garanciarendszerének továbbfejlesztésére. Most azonban, az önkormányzati választások küszöbén a kormány csupán azon kérdések rendezését tekinti idõszerûnek, amelyeket az önkormányzati rendszer négyéves mûködési tapasztalatai sürgõs orvoslásra váró problémaként jeleztek hangsúlyozta expozéjában Kuncze Gábor akkori belügyminiszter: Az alkotmányt is érintõ legfontosabb változás, hogy azóta valamennyi helyi önkormányzati képviselõ-testület tagját, továbbá minden település polgármesterét ideértve a fõvárosi fõpolgármestert is közvetlenül választjuk. A helyi önkormányzást a népszavazás kivételével a közvetlenül választott képviselõ-testületek gyakorolják. Az általánossá váló közvetlen választásokon túl több rendelkezés szolgálja a polgármester szerepének megerõsítését ben az önkormányzati képviselõk, polgármesterek úgy indultak a választásokon, hogy nem tudták, mire vállalkoznak. Ez év õszén úgy indulhatnak az önkormányzati választásokon a jelöltek, hogy ismerhetik az önkormányzatok tevékenységének lényeges feltételeit, és azokban alapvetõ változásokra nem kell számítaniuk állítota expozéjában a kormány képviselõje. S tizenkét év múltán ugyanezt elmondhatta volna; a politikai konszenzus hiánya azóta is eltorlaszolja az ésszerû változások útját. Így hiába tárták fel már 1994-ben, hogy az 1990-ben kialakított, külön törvénybe foglalt fõvárosi önkormányzati szabályozás már-már a fõváros egységét veszélyezteti, Budapesten továbbra is kétszintû önkormányzati rendszer mûködik, s ebben a feladatokat, hatásköröket és a felelõsséget pontosan, egyértelmûen mindmáig nem sikerült elválasztani. S nem is lehet, ha csak nem foglalják maholnap törvénybe az egymásra történõ mutogatást Az átfogó államreform ugyan a kétharmados törvények homokpadján feneklett meg, a kormányzat a szerkezetátalakításra most új utakat keres, s a végrehajtásban bizonyára számít az újonnan megválasztott polgármesterekre is. Az utóbbiak önállóságuk megtartása mellett vélhetõleg szintén a kormányzattal való termékeny együttmûködésre törekednek. Egyenrangú partnerek együttmûködése ez. A lakosság közvetlenül megválasztott több mint háromezer polgármester olyan számottevõ legitim erõt képvisel a helyhatóságok élén, amivel számolni kell, amit ma már kimondatlanul is külön hatalmi ágnak tekinthetünk. Márpedig alapos a gyanú: a választási kampány négyévenként esedékes kiélezett harcait letudva a helyi és a központi hatalmi ágak együttmûködésre ítéltettek. A kormányzati szervezetalakítással összefüggõ napirenden lévõ újabb törvénycsomag kapcsán egyesek máris az önkormányzati jogok csorbításáról beszélnek. A szervezetrendszer alakítására vonatkozó szabadságot azonban a rendszerváltozás óta biztosítja az Alkotmány: a kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. Ahogyan a mindenkori kormánytól nem vitatható el, hogy az egyes államigazgatási feladatok ellátására a nekik alárendelt szerveket jelölje ki, úgy a mindenkori önkormányzatok élén álló polgármesterektõl sem várhatjuk, hogy körömszakadtáig ne védjék az Európai Önkormányzati Chartában leírt alapkövetelményt, a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. A közvetlen választás legitimál De talán mégsem kellene tizenhat évvel a rendszerváltás után ismét a pártok túszává tenni a települések elsõ emberét. Mert a kicsinyes politikai alkuk, helyi hatalmi játékok kerékkötõi a mélyreható változásnak. Ha tehát ma erõsíteni akarnánk a polgármestert, akkor nem a népszerûségi lista alján tanyázó pártokkal kellene szorosabban összekötni a sorsukat, nem a pártpolitika mélyülõ törvésvonalai mentén kell a polgármesterek helyét rögzítnei. Állítsuk tehát a talpára a teóriát, hiszen a közvetlen választásban is vannak még tartalékai a helyi képviseleti demokráciának. A közvetlen választás jobban legitimál; nem szólva arról, hogy a regionális reform jóideje itt toporog minden község- és városháza küszöbén: maholnap uniós megfontolásokból és szikár költségvetési okból egyaránt szembe kellene nézni több kényes kérdéssel. Így a többi közt azzal is, kell-e önkormányzat? S a polgármesteri hivatal mellé szükség van-e mintegy huszonötezer (többé-kevésbé) fizetett helyi képviselõre ahhoz, hogy a munka nehezét mégiscsak végzõ szakapparátus körmére nézzen? Helyesebb lenne szélesebb hatáskört adni, egyben több felelõsséget helyezni a közvetlenül választott polgármesterek vállára, persze nem helyi kiskirályokat ültetve a posztra, hanem a helyi lakosság többségének bizalmát élvezõ hiteles embereket. Akik nem csupán a négy évenként zajos (párt)kampányok emelnek magasba, de a helyi demokrácia iránti alázattal nap mint nap készek a megmérettetésre, és érettek is e polgármestervizsgára. Bodnár Lajos Nagy Ildikó Emese október

9 Localinfo Önkormányzati Havilap Rossz diáknak számít Magyarország Szigorúan ellenõrzi költségvetésünket az Európai Unió Európai Unió Ha eléggé óvatosan, és a lehetséges kockázatokra rámutatva is, az Európai Bizottság szeptember utolsó hetében bizalmat szavazott a szeptember elsején benyújtott magyar konvergenciaprogramnak, amely tekintettel az elszabaduló államháztartási hiányra az EU gyakorlatában egyedülállóan ambiciózus: GDP-arányosan 6,9 százalékos hiánycsökkenést irányoz elõ 2006 és 2009 között (az ez évi 10,1 százalékról 2009-ig 3,2 százalékra). Mellesleg a már bejelentett kiigazítások (zömében adóemelések, valamint az egészségügyi kiadások, a gázártámogatások csökkentése, és egyebek) nélkül a hiány GDP 11,6 százalékára nõtt volna idén. Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa a megszorító programot így is csak a szükséges minimumnak tartja a válságos helyzetbe jutott államháztartás egyenesbe hozására és a hiány elõírt szintre csökkentésére; s ez véleménye szerint csak Joaquín Almunia akkor sikerülhet, ha a kormány megalkuvást nem tûrõen végrehajtja a tervet, hozzálát a nagy elosztórendszerek mélyreható reformjához, és adott esetben kész további intézkedéseket is hozni. Brüsszel szeptember 26-án értékelte a középtávú 2006 és 2009 közötti idõszakra vonatkozó gazdasági tervet, más néven konvergenciaprogramot, és egy füst alatt ajánlásokat fogalmazott meg a magyar kormány számára a 2004-óta folyamatban lévõ deficiteljárás keretében az államháztartási hiány kiigazítására. Fontos fejlemény, hogy miután nyilvánvalóvá vált, hogy a GDP-arányosan három százalék alatti deficit elérésére 2008-ban nincs remény, a Bizottság a hiány kiigazításának határidejét a magyar konvergenciaprogrammal összhangban 2009-re javasolta. Ezt október elején a pénzügyminiszteri tanács is elfogadta. Ha a program tartható lesz, akkor elvileg 2009-ben teljesítheti Magyarország az euró bevezetésnek az államháztartás hiányával kapcsolatos konvergenciakritériumát, életben tartva az esélyt az egységes valuta legkorábban 2011-ben történõ átvételére. De a Bizottság, miközben tarthatónak véli a konvergenciaprogramban felvázolt kiigazítási pályát (értsd: deficitlefaragást), nem rejti véka alá azt a véleményét, hogy a programot komoly kockázati tényezõk sodorhatják veszélybe. Brüsszel szerint ezek egyike, hogy még mindig bizonytalan lehet a 2007-re és 2008-ra beharangozott kiadáscsökkentés hatékony végrehajtása, és a befagyasztás által nem érintett területeken a kiadások növekedésének kordában tartása. Az értékelés a program harmadik-negyedik évére a bevételek tervezését is optimistának nevezi; ezek a szintén derûlátó foglalkoztatási elõrejelzésekkel is összefüggenek. További aggodalom forrása, hogy a Bizottság szerint a költségvetési folyamatok fölött gyakorolt gyenge intézményi kontroll jelentõs túlköltekezésnek teszi ki az államháztartást. Ezért Brüsszel úgy véli, hogy az elõirányzott deficitcsökkentés a szerkezeti reformok (egészségügy, nyugdíjrendszer, közigazgatás stb.) szigorú végrehajtásának és a kiadások kordában tartásának függvénye a program kezdeteitõl. Az Európai Bizottság végezetül azt sem zárja ki, hogy az állam átvállalja a közlekedési vállalatok által 2002 vége óta felhalmozott adósságot, ami csaknem a GDP két százalékával ér fel, éppen ezért ideiglenes hatással lenne a hiányra. Almunia biztos és kollégái mindebbõl arra a következtetésre jutottak, hogy a tartós államháztartási egyensúly rendkívül rogyadozó lábakon áll Magyarországon: a kétségbeejtõ költségvetési helyzet a viszonylag magas és növekvõben lévõ adósságállománnyal kombinálva veszélybe sodorja az államháztartás fenntarthatóságát; s ekkor még nem is vették figyelembe a társadalom elöregedésének hosszú távú költségvetési kihatásait. Ezek hazánkban jóval számottevõbbek az EU átlagánál, mivel a nyugdíjakra fordított kiadások ugrásszerû növekedésével kell számolni. Brüsszel ezért több ajánlással is fordul a magyar kormányhoz. Mindenekelõtt a 2006-ra bejelentett kiigazító intézkedések rigorózus végrehajtására szólítja fel, másodsorban nagyon jelentõs lépést vár a kormánytól ben a strukturális hiány csökkentése érdekében; és arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapestnek szükség esetén pótlólagos intézkedéseket kell hoznia a túlzott mértékû deficit 2009-es kiigazítása érdekében. További elvárás, hogy a kormány az elkövetkezõ évek költségvetési törvényeiben elegendõ tartalékot képezzen azért, hogy még az esetlegesen bekövetkezõ váratlan események miatt se fusson ki a költségekbõl. Brüsszel arra is emlékezteti a magyarokat, hogy a költségvetési kiigazításokat egy átfogó szerkezeti reformstratégiába kell illeszteni, amelynek ki kell terjednie a közigazgatás, a közegészségügy, a nyugdíj- és az oktatási rendszer reformjára, szem elõtt tekintve a kiadásoknak az idõszak végére történõ csökkentését. Végül az Európai Bizottság azt is nyugtázta, hogy a kormány évente kétszer jelenteni fog a stratégiai és a hiánycélok végrehajtásáról. Az eddigi rossz diák Magyarországnak 2007 április elsejéig kell elkészítenie és benyújtania az ilyen elsõ önjelentést. Gyévai Zoltán/Brüsszel! október 9

10 Közlekedés Kevés kerékpárút, rossz állapotban... A civil szervezeteket is ajánlatos bevonni a tervezésbe Localinfo Önkormányzati Havilap Mindössze öt település jelentkezett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpárosbarát díjára, ám a kerékpáros ügyekért felelõs miniszteri megbízott szerint így is egyre többen ismerik fel a biciklizés nyújtotta lehetõségeket. A kistelepülések számára például kitörési lehetõség lehet a kerékpáros turizmus. Idõközben új jogszabályokkal és aktív oktatással próbálják a kerekezést népszerûbbé és biztonságosabbá tenni az országban. Egy biztos: kevés és rossz minõségû kerékpárút van egyelõre Magyarországon. A díj elsõsorban erkölcsi elismerés, ennek semmilyen anyagi vonzata nincs jelentette ki a Localinfónak Bodor Ádám kerékpáros ügyekért felelõs miniszteri megbízott. Hozzátette: valószínûleg ennek is köszönhetõ, hogy mindössze öt település pályázott a címre ámde a támogatásokat egy másik pályázaton osztják. Nyerteseket így is két kategóriában tudtak hirdetni: a városok versenyét Békés nyerte, míg a nagyközségek közül Budakalász és Hajós kapott díjat. Az elismerést azért is alapították, mert a nagyvárosok legjellemzõbb problémái közé tartoznak a közlekedési dugók, a parkolási nehézségek és a légszennyezettség. A kerékpározás az Európai Unió gyakorlatával is összhangban kézenfekvõ megoldást jelent a környezeti ártalmak csökkentésére és a közlekedés bosszantó napi problémáinak áthidalására. Bár anyagi elõnnyel nem jár a cím, az elismerésnek köszönhetõen javul az adott település imázsa, valamint az ott lakók is láthatják, hogy nem haszontalanságra fordították a pénzt, amikor a kerékpározás lehetõségeit javították magyarázta Bodor Ádám. Hozzátette: nyugaton nagyon elterjedt ez a fajta elismerés, az ottani települések általában már a bevezetõ utak mentén hirdetik elnyert díjukat. Ez a lehetõség a hazai nyerteseknek is megadatik, ráadásul ha a jövõben idegenforgalmi kiadványt készítenek, azon még inkább jól mutat egy ilyen elismerés. A településeken elsõsorban a már elért eredmények (kerékpárút-hálózat, kerékpártárolók, a kerékpározás népszerûsítése) és a tervek minõsége, elkötelezettsége (kerékpárút-hálózati terv, a kerékpározás súlya a fejlesztési koncepciókban) szerepeltek kiemelten az értékelési szempontok között. A cégek között huszonegy díjat osztottak ki, ami ugyancsak erkölcsi elismerésnek számít pénzügyi támogatás nélkül. Viszont a gyõztesektõl a többi magyarországi cég is példát vehet, tanulhat is tõlük; így a pályázat egyik célja is teljesül, miszerint a jó példákat gyûjtik egybe mondta el a miniszteri megbízott. Hozzátette: ennek megfelelõen hamarosan közzéteszik a gyõztes pályázatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján, így aki akarja, átveheti a bevált módszereket. Több pénz a kerékpározásra Az elmúlt évekhez képest jelentõsen megnövelt összeget, mintegy kétmilliárd forintot tud a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a kerékpározás támogatására költeni az idén közölte Bodor Ádám. Hozzátette: ebbõl pályázat útján vissza nem térítendõ támogatásként egymilliárd forintot a minisztérium utal át az önkormányzatoknak. További egymilliárdot a Magyar Fejlesztési Bank áll, melytõl a hiányzó önrészre lehet támogatást kapni. Jövõre remélhetõleg még ennél is több pénz áll majd a rendelkezésre; a GKM mindenesetre több forrást fog javasolni a költségvetésbõl erre a célra. Ám a nagyobb támogatáshoz mindenesetre kellene a pártok támogatása is, ami egyelõre nem tûnik biztosítottnak. Az idén két pályázatot indítottak, melyek elsõ körében a Duna és a Tisza menti települések úthálózatainak javítását és összekötetését támogatták. Ez fõleg a hosszabb utakra vonatkozott, köztük az egész Európára kiterjedõ kerékpárút-hálózat magyarországi szakaszaira is, így érthetõen kevesebb (mintegy száz) település érintett. A második kör során a közlekedési célú fejlesztéseket támogatják; itt várhatóan sokkal nagyobb lesz a jelentkezés, mivel akár rövidebb útszakaszok építésére is lehet támogatást nyerni közölte a miniszteri megbízott. Hozzátette: a legfontosabb, hogy meginduljon az elõkészítés, mivel jelentõs a lemaradás a nyugati országokhoz képest, s tervek nélkül nem is lehet utakat építeni. (Az ezzel kapcsolatos pályázatot megtalálhatják Pályázatfigyelõ rovatunkban a oldalon) Módosul a KRESZ, oktatják a diákokat Az elmúlt egy év eredményei közül Bodor Ádám kiemelte, hogy a kerékpárosok védelme érdekében megindult a Kresz módosításának folyamata. A tanácskozásokra meghívták a civil kerékpáros szervezeteket is, akik már számos javaslatot tettek ez ügyben. Példaként említette, hogy a biciklisták is használhassák azokat a buszsávokat amelyek szélesebbek 3,6 méternél (a biztonságos közlekedés miatt van szükség a pontos méret megadására), illetve hogy fizikailag is elválasszák egymástól a kerékpáros utakat és a járdákat (akár korláttal, akár az utak közötti szintkülönbséggel). Ez utóbbira azért lenne szükség, mert a jelenleg a legtöbb helyen található sárga elválasztóvonal csak még inkább egymásnak ugrasztja a kerékpárosokat és a gyalogosokat, így ez nem lehet végleges megoldás. A kerékpározás népszerûsítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elindított egy kampányt, mely során oktatási intézményekben népszerûsítik a biciklizést. A program részeként az ország összes iskolájába eljutattak prospektusokat és hirdetményeket. Ez nem elég;! október

11 Localinfo Önkormányzati Havilap Közlekedés Bodor Ádám véleménye szerint gyakorlati képzéseket is kellene tartani, mivel ezekkal sokkal erõsebb hatást érnek el a gyerekeknél, mintha csak elolvasnának egy lapot. Ennek érdekében már megindult egy egyeztetetés a GKM, a civil szervezetek és az Oktatási és Kulturális Minisztérium között. A miniszteri megbízott szerint mintaként akár jövõre is megindulhatna néhány oktatási intézményben a gyakorlati képzés, amin nemcsak a diákok, hanem a tanárok, a szülõk, de még a rendészeti szervek is részt vehetnének. Utóbbiakra azért lenne szükség, hogy a diákok korán megtanulják: a rendõrök partnerek, akik segítik a biztonságos közlekedést magyarázta Bodor Ádám. Rossz utak, rossz elõírások Az elmúlt évben befejezõdött a hazai kerékpárút-hálózat felmérése, és az eredmény nem túl biztató. Bár pontos adatokat nem tudott Bodor Ádám említeni, azt elmondta, hogy az utak többsége inkább rossz állapotban van, sõt akadnak olyanok, amiket a civil szervezetek nemes egyszerûséggel közlekedésre alkalmatlannak nyilvánítottak. Az adatbázist most tovább akarják fejleszteni, hogy ne csak egy egyszeri segítségként szolgáljon, hanem állandóan megújulva nyilvántartási rendszerként funkcionáljon. Jelenleg ennek a rendszernek az elõkészítése zajlik közölte a miniszteri megbízott. Ugyancsak újdonság, hogy szeptemberben készítettek Bodor Ádám kerékpáros ügyekért felelõs miniszteri megbízott! egy dokumentumot, melyben kifejtik, hogy véleményük szerint milyen mûszaki elõírásoknak kellene megfelelniük a bicikliutaknak. Erre azért van szükség, mert bármilyen meglepõ, ez idáig csak tervezõi irányelveket adtak meg, ezek azonban nem voltak érvényesíthetõek. Az új tervezetet Bodor Ádám reményei szerint még idén elfogadja a parlament. Elmondta: az új utak építésénél a helyi önkormányzatoknak a civil szervezeteket is be kellene vonni a tervezésbe, mivel sok olyan gondra hívhatják fel a figyelmet, amire nem gondolna egy laikus. Példaként említette, hogy a vízelvezetõ rácsokat több helyen a menetiránnyal párhuzamosan építették be; így a bicikli kerekei könnyedén belefuthatnak ezekbe, ami balesetveszélyes. Véleménye szerint ha bevonnák a civil kerékpáros szervezeteket a tervezési folyamatokba, sok ehhez hasonló hibát lehetne elkerülni ezzel a beruházás is olcsóbb lenne, hiszen nem kell átépíteni az egyszer már átadott utat. A turizmus a jövõ A kerekpáros turizmusnak Magyarországon is van jövõje, s nemcsak a hazai, hanem a külföldi vendégekre is lehet számítani jelentette ki Bodor Ádám. Hazánkba a turisták jelentõs része Németországból érkezik, ahol egy felmérés szerint évente két, két és fél millió ember választja a kerékpáros nyaralást; a megkérdezettek negyven százaléka állította, hogy pihenése során keresi a kerékpározást mint lehetõséget. A kerékpárutak fejlesztése javítja az infrastruktúrát, és ha a település komolyan veszi ezt, jelentõsen növekedhet idegenforgalma. Hogy minél többen éljenek ezzel a lehetõséggel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felvette a kapcsolatot a Magyar Turizmus Rt.-vel, hogy marketingjükben megjelenjen ez a kikapcsolódási mód is. Pár kiadvány már elkészült, ám további együttmûködésre van szükség, hogy itthon is meghatározó ága legyen az idegenforgalomnak a kerékpározás. Csak idén mintegy négy és fél kilométernyi bicikliutat építettünk a településen és környékén nyilatkozta a Localinfónak Ottmár Dóra, Budakalász fõépítészi munkatársa. Településen belül mintegy két kilométernyi utat a falu saját költségvetésébõl gazdálkodott ki. Nagyobb beruházás volt a Budapest és Szentendre közötti két és fél kilométeres szakasz utóbbira uniós pályázaton nyertek támogatást, így a száznegy-venmilliós költség-nek mindössze öt százalékát kellett állniuk. Ez a fejlesztés a település szempontjából is fontos volt: végre rendezni tudták a korábban elhanyagolt Dunaparti szakaszt. Ennél a beruházásnál több civil szervezet is segített a tervezésben, illetve az út elkészültekor annak népszerûsítésében is emelte ki Ottmár Dóra. Hozzátette: a civilek szerepe azonban még nem zárult le, mivel az ígéretek szerint az út állapotának és környezetének a fenntartásában továbbra is partnerek lesznek. Az már látszik, hogy egyre többen használják a Budapest és Szentendre közötti kerékpárosutat, a település távlati célja az, hogy ezeket az embereket sikerüljön a faluba is becsalogatni. Ennek érdekében további 6700 méternyi utat terveznek építeni. Ez a beruházás remélhetõleg a következõ öt évben megvalósulhat, ám elképzelhetõ, hogy hosszabb idõre lesz szükség tette hozzá Ottmár Dóra. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu október 11

12 Közbeszerzés Közbeszerzés a szakértõ szemével Localinfo Önkormányzati Havilap Cikkünkben a Közbeszerzések Tanácsa legújabb, közbeszerzési törvény alkalmazását elõsegítõ közleményeire és ajánlásaira hívjuk fel a tisztelt olvasók figyelmét. Módosultak a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett minõsített ajánlattevõi jegyzékbe történõ felvétel szabályai. A minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékbe történõ felvételének rendjérõl a Tanács közleményt adott ki a Közbeszerzési Értesítõ (K. É.) évi 105. számában ( IX.11.). Ugyancsak e lapszámban található a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója, amely a felvétel technikai szabályait tartalmazza. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke a K. É évi 106. (IX.13.) számában a közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. tv. ( Kbt.) ának gyakorlati alkalmazásához ad útmutatást. A Kbt szerint a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerzõdések azon részei, melyek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részek, csak kivételesen módosíthatók. Szerzõdésmódosításra csak a szerzõdéskötéskor elõre nem látható ok következtében beállott körülmény miatt kerülhet sor; ebben az esetben is csak akkor, ha a beállott körülmény miatt a szerzõdés valamelyik fél lényeges és jogos érdekét sérti. A Tanács elnöke ezzel kapcsolatosan a következõkre hívja fel a figyelmet: A Kbt a lényegében korlátozza a felek polgári jogi szerzõdéses autonómiáját, hiszen a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdés csak a Kbt. által megadott korlátozott körben módosítható, csak valamely fél törvényben meghatározott okból bekövetkezõ jogsérelme esetén. Külön kiemeli a Tanács elnöke azt, hogy a szerzõdés módosításáról készült hirdetményben pontosan meg kell adni a szerzõdésmódosítás indokát, mégpedig tételesen, valamennyi, a Kbt ában meghatározott elemre kitérõen. Az indoklásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a módosítás jogszerûsége egyértelmûen megállapítható legyen. Negatív példaként említi a Tanács elnöke az afféle megfogalmazásokat, mint mûszaki szükségességbõl felmerült pótmunka ; az ajánlattevõ érdekkörében felmerült körülmény. Elsõ lépésként a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága vizsgálja meg a módosítás indokoltságát, az elnök az indokoltságra vonatkozóan további információkat kérhet, és ennek birtokában dönthet a módosítási hirdetménynek az illetékes ellenõrzõ szerveknek történõ továbbításról, vagy a jogorvoslati eljárás kezdeményezésérõl. Azon hirdetményeket, melyek alapján valószínûsíthetõ, hogy a szerzõdésmódosítás a Kbt a megsértésével történt, a Tanács megküldi az ellenõrzõ hatóságnak. A szerzõdésmódosítására vonatkozóan kiadott elnöki tájékoztató azt a feltételezést erõsíti, hogy a jövõben a Közbeszerzések Tanácsa fokozott figyelemmel kíséri az ilyen tárgyú ügyeket. Szintén elnöki tájékoztatóban rendelkezik a Tanács a Kbt. 60. (1) bekezdése g) pontjának alkalmazásáról. A tájékoztató a K. É évi 108. (IX.18.) számában jelent meg. Eszerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség igazolása helyett a módosítás hatályba lépését követõ harmincadik napot, azaz augusztus 24-et követõen az ajánlatkérõk az OMMF által nyilvánosságra hozott hatósági nyilvántartásból tájékozódhatnak arról, hogy az adott ajánlattevõ esetében a kizáró ok fenáll-e. Ez a szabály nem csak a hatályba lépést követõen indult eljárásokban, hanem a már folyamatban levõ eljárásokban is alkalmazandó. A Tanács elnöke rugalmasságot ajánl az ajánlatkérõknek; mivel a hatósági nyilvántartásra még nem került sor, biztosítsanak hiánypótlást e körben az ajánlattevõknek. Nem rendelkezik a módosítás arról, hogy az ajánlatkérõnek mely idõpontig kell vizsgálni a hatósági adatbázis tartalmát, ezért a Tanács elnöke szerint az eredményhirdetés idõpontjáig, de esetleg még a szerzõdéskötési idõpontjáig is fennállhat e kötelezettség. A Közbeszerzések Tanácsa 2/2006. (K. É. 110.) számú ajánlásában a legutóbbi módosítással törvénybe került 29. (1) bekezdése f) pontja alkalmazásához ad iránymutatást. Az új rendelkezés az ajánlatkérõ oldaláról szabályozza azt, hogy az elektronikus tárgyú beszerzések (értve ez alatt szolgáltatás megrendelését, építési beruházást vagy az árubeszerzést) mely esetekben tartoznak a kivételi körbe. A Közbeszerzések Tanácsa 3/2006. (K. É o.) számú ajánlásában a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elõsegítésére sorol fel eszközöket. Ennek az ajánlásnak az alapos tanulmányozása nagyon fontos, mivel túlmutat a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásán. Az ajánlás számos olyan, közbeszerzésben jogszerûen alkalmazható eszközt tartalmaz, amely az ajánlatkérõ számára is ötletet ad a pontos és szakszerû közbeszerzési eljárás lebonyolításához. Nem tudom elnyomni a kisördögöt magamban: vajon hogyan értékeli az EU azt, hogy a közbeszerzések legfõbb szervezete a hazai kis- és középvállalkozások lehetõségeinek támogatására tesz közzé közleményt? A Tanács által kifejtett indok, az élénkülõ és erõsödõ verseny árcsökkentõ hatása természetesen egyértelmû, mint ahogyan az is, hogy támogatni kell a hazai kis- és középvállalkozásokat; de talán nem a Közbeszerzések Tanácsának. Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: littmann@sdrkozbesz.hu! október

13

14

15

16

17 Localinfo Önkormányzati Havilap Megmaradhat az iparûzési adó Húszmilliárd forintot perelnek a vállalkozások az önkormányzatoktól Pénzügyek Az Európai Bizottság döntése szerint nem ellentétes az európai joggal az IRAP, az olasz regionális termelési adó, mely nagyon hasonlít a magyar iparûzési adóhoz. Így a hazai szakemberek egyöntetû véleménye szerint jelentõsen megnõtt az esélye annak, hogy a hazai adónemben se találjon az unió kivetnivalót. A legnagyobb önkormányzati szövetség szerint a helyhatóságoknak ezek után erélyesen fel kell lépniük a fizetést megtagadókkal szemben. A Pénzügyminisztérium nem kívánja kommentálni az Európai Bizottság döntését, mivel az Olaszország egyik adótípusára vonatkozik, amely nincs kapcsolatban a magyar iparûzési adóval tájékoztatta a Localinfót a szaktárca. Egyelõre arról sincs döntés, hogy a kedvezõ ítélet miatt hosszú távon is megmarad-e az iparûzési adó. Ez azonban valószínûnek tûnik, mivel a PM álláspontja változatlanul az, hogy a magyar iparûzési adó megfelel a közösségi jognak. Azok a cégek tehát, akik arra hivatkozva nem fizették be ezidáig az adófajtát, hogy ellentétes a közösségi joggal, most kemény válaszlépéstõl tarthatnak. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg körülbelül ötszáz per van folyamatban az iparûzési adóval kapcsolatban, ami néhány tucat céget érint. A vitatott összeg mintegy húszmilliárd forintot tesz ki. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint nem lehet az iparûzési adót más adófajtával pótolni, erre a bevételi forrásra szüksége van az önkormányzati szektornak nyilatkozta a Localinfónak Metana György, a szervezet adóügyi szakértõje. Hozzátette: az önkormányzatoknak éves szinten mintegy négyszázmilliárd forintos bevételt jelent ez az adónem, ami a helyi adóbevételek nyolcvanöt százalékát jelenti. Ráadásul a helyhatóságok többsége számára a felvett fejlesztési hiteleik fedezetét is adja az iparûzési adóból származó bevétel. Mentana György kiemelte, hogy ezen hitelek összege országos szinten eléri a négyezermilliárd forintot; amit az önkormányzatok többsége tíz-húsz évre vett fel, így az iparûzési adó megszüntetésével ezt a négyezermilliárdot valahogyan vissza kellene fizetni ami nemcsak az önkormányzati szektor összeroppanását okozhatná, de a bankszektorban is jelentõs feszültségekhez vezetne. A TÖOSZ ezért nem is számol azzal, hogy a parlament esetleg megszünteti az iparûzési adót; már csak azért sem, mivel nemrégiben visszavonták azt a tervezetet, amely szerint 2008-tól más forrással váltanák ki az adónemet mondta az! adóügyi szakértõ. Hozzátette: az sem valószínû, hogy az Európai Bizottság az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találja az iparûzési adót, mivel a magyar adófajtában még annál is kevesebb a buktató, mint az olaszban. Ráadásul ha ellentétes lenne az EU-szabályozással, akkor azt már évekkel korábban jelezték volna Brüsszelbõl a magyar hatóságoknak, ez azonban nem történt meg emelte ki Metana György. Hozzátette: szinte ugyanez az adófajta létezik Németországban, és Európa több országában is igen hasonló a szabályozás; így ha ott megengedik, a hazai önkormányzatoknak sincs mitõl tartaniuk. Véleménye szerint a helyhatóságoknak ezek után erélyesen kell fellépniük azokkal szemben, akik megtagadták az iparûzési adó befizetését. Azt javasolja: vonják revízió alá az önkormányzatok az érintett cégeket, állapítsák meg a felhalmozott adóhiányt, vessék ki a maximális ötven százalékos adóbírságot, illetve a késedelmi pótlékot, majd keményen, akár a cég ingatlanjainak elárverezése árán is hajtsák be a kintlevõségeket. Megjegyezte: sok helyhatóság nem használja ki törvényadta lehetõségeit, elsõsorban azért, mert a legtöbb helyen nincsenek megfelelõen képzett szakemberek. Véleménye szerint leginkább a fõvárosi önkormányzatban, néhány kerületben (pl. Ferencváros, Kispest, Angyalföld) és a nagyobb vidéki városokban (mint Debrecen vagy Kecskemét) van megfelelõ szakértõi gárda, a többi, fõleg kistelepülésen állandó problémát okoz a szakemberhiány. Metana György egyébként elképzelhetetlennek tartja, hogy tõlünk nyugatabbra hasonló eset forduljon elõ; tudniillik hogy a cégek megtagadják egy adófajta befizetését. Az adószakértõ szerint azt a gyakorlatot kellene átvenni, hogy amelyik vállalkozást az adóhatóság elmarasztal, az ne tudjon se állami, se európai uniós forrásokra pályázni. Ezzel véleménye szerint elkerülhetõek lennének a mostaniakhoz hasonló fizetésmegtagadások. Dzindzisz Sztefan stefan@localinfo.hu Az önkormányzatok iparûzési adóbevételének alakulása október 17

18 Pénzügyek Localinfo Önkormányzati Havilap Akik szabályosan mûködnek, és akik nem Amit a évi ÁSZ-vizsgálatokból tanulhatunk Kezdik megszívlelni az önkormányzatok az Állami Számvevõszék évrõl évre készített átfogó jelentéseit: a tavalyi évrõl készített összegzés szerint határozottan javult az önkormányzati mûködés szabályozottsága. Aggodalomra ad azonban okot, hogy máig minden harmadik önkormányzat kezeli nagyvonalúan a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. Tavaly az ellenõrzött testületek közel egyharmada nem folytatta le a szükséges közbeszerzési eljárásokat, ami az ÁSZ szerint magas kockázatot jelent a mûködésben. Az ÁSZ a 2005-ben nyolcszáztizenhét helyi önkormányzat (a önkormányzat 25,6 százaléka) és hetvenegy helyi kisebbségi önkormányzat (az kisebbségi önkormányzat 3,9 százaléka) gazdálkodását vizsgálta. Az önkormányzatok 2005-ben az elõzõ évinél 9,9 százalékkal több, összesen milliárd forint konszolidált költségvetési bevétellel gazdálkodtak; könyvviteli mérlegben kimutatott vagyonuk 2,5 százalékkal, milliárd forintra növekedett egy év alatt. Az önkormányzati feladatok ellátásában negyvenháromezer, az elõzõ évinél 2,4 százalékkal több köztisztviselõ és négyszáznégyezer, azaz két százalékkal kevesebb teljes munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott vett részt. Tervezési hibák és túlvállalás A számvevõszéki jelentés szerint az elõzõ évekhez viszonyítva nem javult az önkormányzatok költségvetési egyensúlyi helyzete. Az ellenõrzött önkormányzatok mintegy kétharmada az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan a mûködési és a felhalmozási célú kiadásoknál is hiányt tervezett. A költségvetési hiányok kialakulásáról szólva megállapítják: a feladatellátás módjának célszerûtlen megszervezése, az intézményi kapacitások alacsony kihasználtsága, a teherbíróképességet meghaladó önként vállalt feladatok, valamint tervezési hibák is szerepet játszottak. Javult a szabályozottság! október A gazdálkodás szabályozottsága az Állami Számvevõszék által 2005-ben vizsgált önkormányzatoknál (%) A szabályozottság tekintetében a legtöbb területen pozitív változások történtek az elmúlt évben. Például jó hatása volt annak, hogy az országgyûlés (az ÁSZ javaslatára) szabályozta, hogy mit kell tartalmaznia az önkormányzatok gazdasági programjainak. Míg 2003-ban még az önkormányzatoknak csupán harminckét, és 2004-ben is csak negyvenöt százaléka rendelkezett gazdasági programmal, 2005-ben már voltak olyan településtípusok (megyei önkormányzatok, megyei jogú városok), ahol minden vizsgált önkormányzat eleget tett a programkészítési kötelezettségnek (a vizsgált kerületek és városok nyolcvan százaléka rendelkezett ilyen dokumentummal). Idõben benyújtott költségvetések A polgármesterek kilencvenhat százaléka idõben benyújtotta a költségvetési rendelet tervezetét; egy évvel korábban még huszonhárom százalékuk késett ezzel, ráadásul 75,7 százalékuk akkor a pénzügyi bizottság írásos véleményét sem csatolta. A bizottsági véleményezés is javuló tendenciát mutatott 2005-re, bár még mindig többségben voltak azok az önkormányzatok (ötvennégy százalék), ahol nem csatolta a polgármester a véleményt. Az elfogadott költségvetések az elõzõ évieknél magasabb arányban feleltek meg a szerkezetre, tartalomra vonatkozó jogszabályi elõírásoknak, arányuk nyolcvan százalék körüli volt ben nõtt a kötelezõen elõírt sza-

19 Localinfo Önkormányzati Havilap Pénzügyek bályzatokkal rendelkezõ önkormányzatok aránya, nem javult azonban a nagyközségi és községi önkormányzatoknál a szabályozások minõsége. A szabályozási hiányosságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkafolyamatba épített ellenõrzés színvonala sem javult a korábbi évekhez viszonyítva olvasható a jelentésben. A nagyközségi önkormányzatok javára szól azonban, hogy például a pénzügyi és számviteli folyamatok szabályozottságában a számvevõk náluk találták a legkevesebb kivetnivalót: csupán tizennégy százaléka nem szabályozta megfelelõen ezt a területet, míg például a megyei jogú városoknál ez az arány harminchárom, a községeknél harminchat százalék volt. Szintén kiemelkedõen teljesítettek a fõkönyvi és analitikus nyilvántartások rendszeres egyeztetésével kapcsolatban, hisz nyolcvanegy százalékuk megtette ezt 2005-ben (egy évvel korábban csupán ötven százalék volt körükben ez az arány), miközben a megyei önkormányzatok 2004-es hatvanhét százalékos megfelelõsége a tavalyi évben ötven százalékra esett vissza, megközelítve a községeknél tapasztalható negyvennégy százalékos szabályozottsági szintet (utóbbiak egyébként harminc százalékról javítottak 2005-re negyvennégy százalékra). Az önkormányzatok több mint harmadánál a vagyongazdálkodási rendeletben lehetõvé tették a versenytárgyalás mellõzését, több mint tizedénél pedig a versenytárgyalás megtartására megállapított értékhatárok indokolatlanul magasak voltak. De azok között is, akik meghatározták az értékhatárt, harmincegy százalék esetenként, öt százalék pedig egy alkalommal sem tett eleget a vagyongazdálkodási rendeletében elõírt versenytárgyalási kötelezettségnek. A vagyongazdálkodás szabályozási hiányosságai és a versenytárgyalás nélkül történt elidegenítések nem segítették az önkormányzati vagyonnal történõ gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát állapították meg a számvevõk.a közbeszerzési törvényben elõírtakat figyelmen kívül hagyva a közbeszerzési eljárást nem folytatta le az ellenõrzött önkormányzatok közel egyharmada. A közbeszerzési szabályok betartása az önkormányzati gazdálkodásban magas kockázatú területnek minõsül húzta alá jelentésében az Állami Számvevõszék ben egyébként az önkormányzati beszerzésekkel kapcsolatban 502 jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntõbizottságnál, amely 195 esetben jogsértést állapított meg, s összesen 142 millió forint bírságot szabott ki. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu Hatszázmilliót kell visszafizetni Ökotám-per: Nem támadhatók bírósági úton az ÁSZ jelentései Nem támadhatók bírósági úton az Állami Számvevõszék jelentései döntött immár jogerõsen a Fõvárosi Ítélõtábla. Az Ökotám-rendszerû víziközmû-beruházásban részt vett önkormányzatok egy része szerette volna, ha bíróság mondja ki: valótlanok a számvevõszék rájuk vonatkozó terhelõ megállapításai, s nem kell tíz- és százmillió forintokat visszafizetniük az államkasszába. Azaz a pénzt be kell fizetni, de az önkormányzatok 2015-ig részletfizetési lehetõséget kaptak. Bíróság elõtt támadta meg több önkormányzat az Állami Számvevõszék egyik tavalyi jelentését, amely az Ökotám finanszírozási rendszer visszásságait tárta fel, s több mint hatszázmillió forint jogtalan állami támogatás igénybevételét állapította meg huszonegy önkormányzatnál. A per lezárult, de a bíróság a felperesek kérése ellenére nem is vizsgálta, hogy valótlanok-e a jelentés megállapításai. Ehelyett elsõ, majd október 3-án másodfokon is megállapította, hogy nem támadhatók bírósági úton a számvevõszéki jelentések. A finanszírozási rendszer alapja, hogy a kivitelezõ rt. és az önkormányzat fiktív tételekkel felduzzasztja a kivitelezési összköltséget. Ez alapján több különbözõ állami támogatási lehetõséget is igénybe vesznek (közmûfejlesztési, lakástakarék-pénztári és kamattámogatást), melynek végeredményeként több támogatáshoz jutnak, mint amennyibe maga a beruházás került. Az ÁSZ jelentésében megállapított 620,1 millió forint jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a évi zárszámadási törvény elõírta, amellyel összhangban a kormány december 31-éig részletfizetési kedvezményt biztosított. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint több jogszabályt is módosítottak a jelentés hatására. Így például a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet módosítása szerint a víziközmû-társulatok által felvehetõ kamattámogatott hitel már nem haladhatja meg azon közmûfejlesztési hozzájárulások összegét, amelyeket az érintett lakosok halasztott vagy részletfizetéssel teljesítenek, továbbá az elismerhetõ hozzájárulás érdekeltenként kétszázezer forintban lett maximalizálva. A lakástakarékpénztárakról szóló. törvény módosítása szerint a jövõben már nem teljes, hanem csak arányos mértékû (25-25%-os) állami támogatás jár a lakás-takarékpénztári számlán az utolsó két negyedévben elhelyezett összeg után. Ez a rendszeres, legalább negyedévenkénti befizetést ösztönzi. A évi zárszámadási törvény elõírta azt is, hogy a május 22-ét követõen megállapított hozzájárulások után - közmûfejlesztési támogatás csak abban az esetben igényelhetõ, amennyiben a jegyzõ nyilatkozatával vállalja a támogatás jogosult magánszemélynek való kifizetését. Ezen elõírás a támogatás - engedményezéssel, megbízási szerzõdéssel történõ vállalkozói kézbe juttatását gátolja október 19

20 Localinfo Önkormányzati Havilap Több támogatás a termelõi csoportoknak A szaktárca ígéri: a most megalakulók sem maradnak le a határidõrõl Ismét megnyílik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) elismert termelõi csoportok támogatására szolgáló kerete. A forrásra november 1. és 30. között lehet pályázni. Ha egy termelõi csoport újonnan akarja megszerezni az erre vonatkozó hivatalos elismerést, október végéig teheti meg ezt úgy, hogy ne csússzon le a támogatási kérelem november 30-ai határidejérõl. Az augusztusban beérkezett kérelmek nem merítették ki a termelõi csoportok számára rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Ezért újabb beadási idõszak nyílt meg november 1-e és 30-a között. A 2006-ban lekötetlenül maradt jelentõs források eredeti célnak megfelelõ felhasználása fontos agrárgazdasági érdek. Novemberben tehát minden elismert, de a támogatási rendszerben még részt nem vevõ termelõi csoport az augusztusival megegyezõ feltételek mellett adhat be támogatási kérelmet az MVH-hoz. A támogatáshoz jutás feltételei A hozzájutás alapfeltétele a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadható állami elismerési határozat megszerzése; ehhez pedig teljesíteni kell a többször módosított 81/2004. (V. 4.) FVM-rendeletben lefektetett feltételeket. Mindenekelõtt a rendelet szellemiségének és elõírásainak megfelelõen meg kell alakítani a termelõi csoport jogi alapját képezõ szövetkezetet vagy korlátolt felelõsségû társaságot, majd egy pályázat elkészítésével kell igazolni a szervezet jogszabály szerinti mûködését. A pályázat tartalmi követelményeirõl szintén a már hivatkozott jogszabály ad eligazítást. A pályázatot a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) dolgozza fel. Az agrártárcánál mûködõ szakbizottság megfogalmazza a javaslatot, amely alapján a miniszter kialakítja döntését az állami elismerés kérdésében. Szorító határidõk A szóban forgó eljárás lefolytatásának idõtartama harminc nap. Természetesen a szaktárca az ésszerûség és a lehetõségek határain belül mindent elkövet a gyors elbírálás érdekében. A jelenlegi gyakorlat szerint az október végéig beérkezõ alapvetõ tartalmi hibáktól és tisztázatlan kérdésektõl mentes pályázatok elbírálása bizonyosan megtörténik november vége elõtt. A miniszter által kiadott határozat másolatával a MVH honlapján közzétett formanyomtatványok kitöltésével a támogatási kérelem így a támogatási idõszak utolsó napjáig beadható. A határidõ szorítása miatt elõnyben vannak azok a termelõi csoportok, ahol a szervezõdés és a pályázat kidolgozása már folyamatban van, de megfelelõen gyors döntéshozatal és ügyintézés mellett a csak most formálódó termelõi csoportok elõtt is nyitva áll a támogatás elnyerésének lehetõsége állítják a minisztériumi szakértõk. Az elismerés folyamatát gördülékenyebbé teszi a jól kidolgozott tartalmi,! formai hibáktól, hiányosságoktól mentes pályázat beadása, mely a bírálat során nem igényel hiánypótlást, helyszíni szemlét vagy más kiegészítést. Mik azok a termelõi csoportok? A termelõi csoportok az azonos termék, illetve termékcsoport szerint szervezõdõ termelõi együttmûködések. Ezek piaci pozícióik megerõsítésére, továbbá a termelõk által önállóan végzett mezõgazdasági, erdészeti vagy halászati alaptevékenységhez illeszkedõ tevékenységre, termékeik piacképes áruvá történõ elõkészítésére, feldolgozására, tárolására, valamint közös értékesítésére önkéntesen létrejött társulások. A termelõi csoportok az Európai Unió által elismert és támogatott termelõi szervezetek. Megalakításuk feltételeit a csatlakozásunkat megelõzõ idõszakban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet szabályozta, majd ezt váltotta fel a május 4. óta hatályos 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet. Ez a jogszabály kihirdetése óta több módosításon esett át (6/2005. (I. 24.), 67/2005. (VII. 26.), 97/2005. (X. 28), 25/2006. (III. 31.), FVM rendeletek). Nagyon fontos figyelemmel kísérni a változásokat, mert mindig az egységes szerkezetbe foglalt, utolsó szövegváltozatban közzétett szabályok alkalmazása szükséges. A termelõi csoportok magalakításának egyik sarkalatos alapfeltétele a jogszabály 5. (1) bekezdésében foglaltak szerint a csoporttól elvárt éves tagi árbevétel mértéke. Ennek összege jelenleg néhány terméktõl eltekintve háromszázmillió forint. Ezt az árbevételt teljes egészében a tagság termelésébõl kell realizálni, és kizárólag az elismert termék vagy termékcsoportba tartozó termékek értékesítésébõl származhat. Egyes kis jövedelmezõségû ágazatokban mint amilyen például a juh-, a kecske-, a nyúl- és a prémesállat-tartás, a méhészet, a fûszer- és gyógynövénytermesztés és -gyûjtés, továbbá a tönköly- és durumbúza-, valamint a dohánytermesztés az elvárt legalacsonyabb tagi árbevétel mértéke százmillió forint. A másik alapfeltétel a legalább tizenöt fõs, a szervezettel folyamatos árukapcsolatban lévõ tagság biztosítása és fenntartása. Ki lehet a termelõi csoport tagja? A termelõi csoport tagja kizárólag a választott termékhez vagy termékcsoporthoz kötõdõ regisztrált mezõgazdasági, erdészeti vagy halászati termelõ lehet. A természetes személyiségû tagok érdekeit védi az árbevételi részesedésüket meghatározó arány. Ennek értelmében október