Patt. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Átírás

1

2

3 Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Reflektorban a választási eredmények! Interjú Ujhelyi Istvánnal! Össztûz az NFT II-re! Közbeszerzési tanácsok! Brüsszelbõl jelentjük! Módosuló építési szabályok! A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hírei! Pályázatfigyelõ! Visszatekintõ! Döntés mobilposta ügyben 4-6. oldal 7-8. oldal oldal 12. oldal 17. oldal oldal oldal oldal oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu Patt Jegyzet Patt csak a sakkban van, az életben nincs. Mert a konfliktusok végül mindig eldõlnek valamerre: az életnek ugyanis mennie kell. A két király csak a játéktáblán bámulhatja egymást tehetetlenül, mozdulatlanságra kárhoztatva az idõk végezetéig. Ezt csak azért szögezem le elöljáróban, mert külsõ szemlélõ számára már-már kilátástalannak tûnik az az iszapbirkózás, ami a választások óta azokon a településeken folyik, ahol az ellenzék és a kormánypártok helyi képviselõi közel azonos számban kerültek a képviselõ-testületekbe. Megnyugtatok mindenkit: az önkormányzatok nagy részében meg fognak egyezni, és ha nem, akkor feloszlanak a végképp mûködésképtelenné váló testületek. Bár a tapasztalatlanabbak az elején megpróbálkoznak az úgynevezett "egész pályás letámadással", azonban ezen a területen ez a fajta stratégia több okból sem mûködõképes. Egyrészt a képviselõk számában elért némi fölény egyáltalán nem tudja ellensúlyozni a polgármester hatalmát, ami majd késõbb mindenki számára kiderül nem is olyan jelentéktelen. Másrészt a települések szintjén nagyon közel van a harmadik, a legfontosabb szereplõ: a választó. Vele pedig nem jó ujjat húzni, mert viszonylag békésen tolerálja ugyan a számára érdektelen párt-torzsalkodásokat, egészen addig, míg rá nem döbben, hogy ez az õ bõrére megy. Ha viszont megneszeli, hogy a politikai csetepaték miatt szenved késedelmet ügyei intézése, hogy nem fejlõdik a település, a felmerülõ aktuális problémák kezelésében pedig tehetetlenkednek a képviselõk akkor igen morcos tud lenni. És egy faluban, de még egy kisvárosban sem lehet elbújni a választók elõl: szembe jönnek az utcán, ránk köszönnek a boltban, vagy bekopognak a szomszédból, és számon kérik, hogy mi is folyik az önkormányzati testületekben. Helyben egyébként is minden másképpen van: itt ellenzék és kormányzó erõ, mind építeni akar. Csak akkor választanak bárkit is újra, ha szemmel látható négy év alatt a fejlõdés, ezért települési szinten megkerülhetetlen a konszenzus. Szavazhat valaki egy járdaépítés ellen?! Helyi szinten a rosszkor leadott ellenszavazat felér egy politikai öngyilkossággal. Az önkormányzati rendszerben egy folyamatosan erõsödõ "pártosodás" figyelhetõ meg. Ma már a polgármestereknek mintegy 13 százaléka kötõdik valamelyik párthoz, míg a képviselõk körében ez az arány már a húsz százalékot is meghaladja. Ennek negatív következménye, hogy a túlhevült és konfrontatív országos politika rávetül az önkormányzati választásokra holott itt a helyi ügyekre és a jelöltek személyes kvalitásaira kellene koncentrálni. Ellenben pozitív hozadéka lehet, hogy a helyi pártpolitikusok testközelbõl ismerkednek meg a konszenzus-kényszerrel, a megegyezés technikáival. Hátha nem csak fentrõl lefelé mûködik a tanulási folyamat, hanem lentrõl felfelé is. L. László János laszlo.janos@localinfo.hu november 3

4 Reflektor Választás 2006 Localinfo Önkormányzati Havilap Maradt a polgármesterek kétharmada Választók ezreit senki sem akarja képviselni Közel ezer újonnan megválasztott polgármester kezdte meg októberben a munkát; a polgármesterek több mint kétharmada azonban legalább második ciklusát tölti. Az adatok elemzésébõl az is kiderül: noha az önkormányzati választásokat idén is a függetlenek nyerték, valamivel pártosabb lett az önkormányzati szféra. Négy év alatt héttel növekedett a települések száma, így 2006-ban helyen lehetett polgármestert, illetve képviselõ-testültet választani. Egyetlen olyan település volt, ahol tulajdonképp érdeklõdés hiányában elmaradt az önkormányzati választás, minthogy sem a polgármesteri tisztségért, sem a képviselõi helyekért nem szállt ringbe senki. További tizenkét olyan település van, ahol polgármestert választatottak ugyan, de képviselõk nélkül maradtak a lakosok, mivel senki sem indult a képviselõi helyekért. Ezek jellemzõen száz hatszáz lelkes községek; legnagyobb köztük a Pest megyei Áporka a maga fõs lélekszámával. Érdekesség, hogy e települést leszámítva az összes többi a Dunántúlon található. Ezekben a községekben idõközi választásokat tartanak a következõ hónapokban. Idõközi választás lesz azon a tizenhárom településen is, ahol szavazategyenlõség alakult ki a polgármester-választáson; itt december januárban járulnak ismét urnához az Erõviszonyok a polgármester-választáson emberek, hogy újabb kísérletet tegyenek az elöljáró megválasztására. Közöttük van olyan település, ahol összesen harmincketten dönthetnek a település vezetésérõl, de akad olyan község is, ahol ezer kétezer választópolgár teszi ezt. Nem nézve azokra, akik a választások óta már le is mondtak, vagy sajnálatosan elhaláloztak, még mintegy tizennégyezer állampolgár számára bizonytalan, hogy ki avagy kik irányítják lakóhelyük életét a következõ négy évben. Több helyen egyébként október 29-én újra szavaztak az emberek, s négy település vezetõjének személye meg is változott a jogorvoslat miatt megismételt választásokon. A megválasztott polgármester túlnyomó többsége most is független, akárcsak a korábbi ciklusban, bár! némileg kevesebben vannak most, akik nem pártszínekben indultak: az elõzõ ciklusban a polgármesterek 87,7 százaléka volt független, most a megválasztottak 84,9 százaléka. Elenyészõ mértékben nõtt a kis pártok, helyi szervezetek által támogatott polgármesterek száma, de arányuk még most sem éri el országos szinten a 2,5 százalékot. A megválasztott polgármesterek 5,1 százalékát az MSZP és az SZDSZ, 7,5 százalékát a Fidesz és szövetségesei támogatták a választásokon. A Fidesz ezzel kis híján megduplázta jelenlétét az önkormányzati szférában, hisz korábban csak a polgármesterek 3,8 százalékát tudhatta maga mögött. A polgármesterek közel huszonötezer önkormányzati képviselõvel dolgoznak együtt országszerte. A képviselõk túlnyomó része függetlenként, vagy valamely kis párt, helyi érdekvédõ szervezet színeiben jutott be a képviselõ-testületbe. A kormánypártok mindössze a mandátumot szerzett képviselõk 7,21 százalékát, az ellenzéki pártok és szövetségeseik 12,98 százalékukat támogatták. Figyelemre méltó, hogy míg a polgármestereknek csak tizenhárom százaléka valamely nagy párt támogatottja, az önkormányzati képviselõk közül minden ötödik (húsz százalék) a két politikai tábor egyikének jelöltje. Az elõzõ ciklus elsõ embereinek (3 167 fõ) 68,65 százaléka október elseje után is a helyén maradt, azaz településen nem hozott változást a 2006-os önkormányzati válaszás a polgármester személyében. Némi átrendezõdés ennek ellenére e körben is tapasztalható volt az elmúlt ciklusban: többen, akik pártszínekben indultak négy éve, menet közben úgy döntöttek, hogy inkább függetlenként folytatják a munkát. Ám ennél is többen látták jónak csatlakozni valamelyik nagy párthoz. A függetlenedés és pártosodás mérlege: összességében harminc fõvel csökkent a függetlenek száma, míg a kormányzó pártokhoz 9,5 százalékkal, a Fideszhez 17 százalékkal többen csatlakoztak a legalább az elõzõ ciklus óta polgármesterként tevékenykedõk közül. Országszerte 984 polgármester kezdte meg újonnan megválasztottként a munkát. Nagy részük szintén független, bár az átlagnál kisebb arányban (81,8 százalék). Az újak 12,3 százalékát a Fidesz és szövetségesei juttatták a polgármesteri székbe, s mindössze 3,56 százalékuk az MSZP és/vagy az SZDSZ embere. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu november

5 Localinfo Önkormányzati Havilap Kisebbségben a polgármester A konfrontatív politika a legkockázatosabb Reflektor Választás 2006 Országszerte számos helyen alakultak úgy a választási eredmények, hogy a polgármester kisebbségbe került saját képviselõ-testületében. Több városból érkeznek olyan hírek, hogy a két nagy rivális pártnak sikerült megegyeznie, s kompromisszumok útján igyekeznek közösen irányítani a települést. De gyakori a konfrontatív egymásnak feszülés is, amely azonban szakértõk szerint elõbb-utóbb valamelyik fél lemondásához vezethet, sõt, az önkormányzat feloszlatása sem zárható ki. Szakmai alapon jelenleg nem válaszolható meg az a kérdés, hogy milyen kimenetelei lehetnek azon helyzetnek, ha ellenkezõ politikai oldalon áll a polgármester és a képviselõ-testület többsége nyilatkozott érdeklõdésünkre Ágh Attila politológus. Olyan erõteljes politikai feszültségmezõben zajlanak ugyanis az egyeztetések, melyben nem alkalmazhatók a normális politikai modellek. Az önkormányzati törvény 1994-es módosításának köszönhetõen megerõsödött a polgármester szerepe; így a településvezetõk viszonylag jól elboldogulhatnak akkor is, ha nem túl barátságos képviselõ-testülettel kell együtt dolgozniuk. A politológus szerint ezért azon települések nagy részén, ahol kisebbségben kormányoz a polgármester, fogja tudni vezetni a várost, községet. Több tucat olyan esetre számít azonban, amikor vagy a polgármester, vagy a képviselõ-testület kényszerül arra, hogy lemondjon. A totális, mindenre kiterjedõ konfrontáció elõbb-utóbb ide vezet; a várható kimenetel ilyen esetekben a településmérettõl is függ. Kis település, nagy polgármester Minél kisebb egy település, annál inkább esélyes a polgármester a maradásra; körülbelül tízezer fõs lélekszám fölött azonban az õ távozása a valószínûbb. Egy kisebb lélekszámú településen ugyanis nagyobb súllyal esik latba a polgármester személye, ismertsége; ezért például ha kiderül, hogy a testület nem szavazza meg a költségvetést, a harag inkább a képviselõk ellen fordul magyarázta érdeklõdésünkre Ágh Attila, hozzátéve: minél nagyobb egy település, annál inkább a pártpolitika, nem pedig a személy ismertsége a döntõ. A polgármester pozícióját az is befolyásolhatja, hogy milyen erõviszonyok alakultak ki a kistérségben, mennyire tudnak kiállni mellette kollégái a kistérségi szervezetben. Fontos szempont továbbá, hogy milyen a polgármester csapata, a! kapcsolatrendszere, mennyi pályázatot, forrást tud hozni a településnek ha mindezeket jól tudja mûködtetni, jóval kisebb esélye van arra, hogy elmozdítsák, mint a kevésbé hatékony vezetõknek. A politológus megítélése szerint a tíz- és negyvenezer fõ lélekszám közötti városokban lesz a legtöbb nehezen kezelhetõ, lemondáshoz vezetõ konfliktus. Ezen a szinten ugyanis még nem alakult ki olyan professzionális politizálás és megegyezési kultúra, mint a megyei jogú városokban, megyei önkormányzatoknál. Ami a megegyezést elõsegítheti, az a nyers érdek : a forrás- és pozícióelosztás. Ágh Attila szerint egyelõre nincs sok esély arra, hogy a kialakult helyzeteket nagykoalíciós megállapodásokkal oldják meg; ehhez túlságosan túlfûtött a politika. Várakozásai szerint azonban tavaszra kissé már lehûlhetnek a kedélyek, ami jótékonyan hathat a megegyezési hajlandóságra. Alpolgármester nélkül törvénytelen a testület A megegyezési hajlandóságnak vannak már példamutató jelei. Sikerült megállapodásra jutni a Somogy megyei önkormányzatban, ahol egy MSZP-párti, egy fideszes és egy, a Somogyért Egyesület által delegált alelnök segíti ezentúl a közgyûlési elnök, a fideszes Gerencsér Attila munkáját. Tatabányán az MSZP és a Fidesz is négy-négy bizottsági elnöki és egy-egy alpolgármesteri helyet kapott, így itt is stabil az együttmûködés. Ezzel szemben javában zajlik még a kötélhúzás például Komárom városában, ahol a Fidesz kivonult az alpolgármester-választásról, mert a baloldali polgármester nem a nekik tetszõ fideszes képviselõt jelölte. A komáromi képviselõ-testületben kilenc szocialista és kilenc fideszes képviselõ van, utóbbiak kivonulásával az ülés határozatképtelenné vált. Hasonló a helyzet Budaörsön is, ahol a jobboldali többség nem tudja elfogadni a baloldali-liberális polgármester alpolgármester-jelöltjeit, elõbbi viszont a jobboldal által javasolt bizottsági struktúrát tartja elfogadhatatlannak. Nem választott alpolgármestert alakuló ülésén Hajdúnánás önkormányzata sem. Éles András polgármester arról nyilatkozott: az ellenzéki többségû testületben még nem talált olyan személyt, aki alkalmas lenne a feladat ellátására. A Fõvárosi Közigazgatási Hivatal egyelõre nem tesz törvényességi észrevételt amiatt, hogy a budapesti önkormányzatok jó része sem választott alpolgármestert elsõ ülésén. Földvári Béla, a hivatal fõosztályvezetõje azt nyilatkozta az november 5

6 Reflektor Választás 2006 Localinfo Önkormányzati Havilap MTI-nek: megvárják, amíg lezajlanak a politikai egyeztetések, és csak azt követõen tesznek törvényességi észrevételt, ha az elsõ rendes ülésen sem szerepel az alpolgármesterválasztás. A fõosztályvezetõ felhívta a figyelmet: a hatályos törvényi elõírás végsõ esetben lehetõvé teszi azt, hogy a szakminiszter kezdeményezése alapján az Országgyûlés feloszlassa azt az önkormányzatot, amelyik törvénysértõ módon nem választ alpolgármestert. Dunaújváros: huzavona után kompromisszum A dunaújvárosi közgyûlés huszonhat fõbõl áll; tizenegy helyet az MSZP, tízet a Fidesz, míg négyet a függetlenek töltenek be. A fennmaradó egy hely Kálmán Andrásé, a város MSZP-s polgármesteréé. A választásokat követõ másnapon a szocialisták megkezdték a tárgyalásokat a négy független jelölttel nyilatkozott a Localinfónak Selyem József, a szocialisták helyi alelnöke. Felajánlották számukra, hogy mandátumarányosan kapnának helyeket a bizottságokban. Elmondta: az ajánlataikat annak ellenére tették, hogy a függetlenek a választások elõtt azt ígérték: kívül maradnak a pártpolitikán. A négy független ekkor azt válaszolta, hogy átgondolják az ajánlatot, ám másnap bejelentették, hogy a Fidesszel mûködnek együtt; mindebbõl a szocialisták arra következtetnek, hogy korábbi ígéretükkel ellentétben már a választások elõtt megállapodtak a jobboldallal. Elég hamar kiderült, hogy a függetlenek megegyeztek a helyi Fidesszel az alpolgármesteri és bizottsági helyekben is, és meg is szavazták a bizottsági struktúra átalakítását; az eddigi tizenkettõ helyett most tíz bizottság mûködik a városban, amelyek közül mindössze hármat vezet szocialista elnök, ráadásul csak egy bizottságban van a baloldal többségben. Végül sikerült egyezségre jutni; ennek alapján a szocialista polgármester mellett egy MSZP-s és két fideszes alpolgármester irányítja a jövõben a dunaújvárosi önkormányzatot. Az érintettek szerint ez nem jelent nagykoalíciót, csupán egészséges kompromisszumon alapuló együttmûködést. Pálfordulás Szombathelyen Érdekes helyzet állt elõ Szombathelyen, ahol Ipkovich György szocialista jelölt nyerte a polgármester-választást, ám a képviselõ-testületben a Fidesz került többségbe. A választások után rögtön megkezdték a tárgyalásokat Gyimesi Józseffel, az Együtt Szombathelyért Egyesület, és Szabó Gáborral, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjével közölte a Localinfóval Nemény András, a helyi MSZP frakcióvezetõje. A tárgyalásokkal jól haladtak, és hamarosan sikerült is megállapodni. Ennek értelmében az Együtt Szombathelyért Egyesület minden bizottságba delegálhat egy külsõs tagot, míg Szabó Gábor megkapta az egyik alpolgármesteri posztot. Ezzel az MSZP egyfõs többséget tudhat magáénak a testületben, ami elegendõ lehet a város mûködtetéséhez. A dolog pikantériája, hogy korábban Gyimesi József és Szabó Gábor is fideszes képviselõ volt, most mégis egykori pártjuk ellen szövetkeztek. A Fidesz nem is várt sokáig a válasszal: az alakuló közgyûlésen egy-egy csokor vörös szegfût adott át korábbi képviselõinek. A Fidesz erõsen sérelmezi, hogy bár a választáson negyvennyolc százalékot értek el, a bizottságokban mindössze tizennyolc húszszázalékos mandátumarányt szavazott meg nekik az új koalíció, ráadásul külsõs helyeket sem tölthetnek be nyilatkozta lapunknak Lázáry Viktor, helyi fideszes képviselõ. Elmondta: a település tizenhét körzetébõl tizenegyet õk nyertek, és a polgármester-választáson is mindössze háromszáz szavazattal maradtak alul így egyelõre nem foglalták el a bizottsági helyeket, mivel megalázónak tartják a fejük felett meghozott döntést. A helyi Fidesz hajlana a kompromisszumra, és elõállt egy javaslattal, miszerint harmincszázalékos arányt kérnének a bizottsági helyekben, ami még így is lényegesen gyengébb a választási eredményüknél, ám a másik oldal hallani sem akar a megállapodásról magyarázta a képviselõ. Elmondta: egyelõre folytatódnak a tárgyalások; meg kell találni a kompromiszszumot, mivel ez a helyzet nem elfogadható a jobboldal számára. Derce: felejtsük el a pártpolitikát! El kell fogadni, hogy miként a polgármester sem tud a képviselõ-testület nélkül dolgozni, úgy a testület sem tud a városvezetõ nélkül közölte a Localinfo érdeklõdésére Derce Tamás, Újpest független polgármestere, akinek többéves tapasztalata van abban, hogyan lehet a politika másik oldalán álló testülettel együtt dolgozni. Ha a polgármester kisebbségben van a saját testületében, el kell fogadni, hogy össze vannak kötve, egymással kell együttmûködni. Ilyenkor a településvezetõ feladata, hogy elsimítsa az ellentéteket, mivel a háborúskodásnak nincs értelme emelte ki Derce Tamás. A hivatalban eltöltött tizenhat év alatt sok kompromisszum született, gyakran megalkudtak az érdekelt felek egymással; azonban elõfordult az is, hogy a többség kitalált valamit és azt végig is vitte a testületben közölte a polgármester. Ilyenkor, ha a településvezetõ nem is ért egyet a dologgal, akkor is el kell fogadni a helyzetet: a legtöbb, amit tehet, hogy megpróbálja meggyõzni õket. Ha ez nem sikerül, akkor sincsen nagy baj, mivel a választott többség viseli a felelõséget is a meghozott döntésekért. Az új testület alakuló ülésén mindenesetre Derce Tamásnak is akadtak nehézségei, mivel a testület nem fogadta el az õ jelöltjeit az alpolgármesteri posztokra. Ez az a szituáció, amikor viszont nincs lehetõség kompromisszumra, mivel csak olyan alpolgármestereket vagyok hajlandó megválaszttatni magam mellé, akikkel együtt tudok mûködni hangsúlyozta a polgármester. Megjegyezte: az alpolgármesterek megválasztására nincs törvényben elõírt határidõ, ezért akár hosszabb ideig is húzódhat a megválasztásuk. Egy idõ után úgyis el fogják fogadni a jelöltjeimet, így nem aggódom a kérdés miatt közölte magabiztosan Derce Tamás. A bizottsági helyekkel kapcsolatban azonban már nem ennyire szigorú, hiszen szavai szerint õt nem érdekli, hogy a bizottságokban hogyan állapodnak meg a pártok; ez nem érinti a polgármester feladatkörét. Nagy Ildikó Emese Dzindzisz Sztefan! november

7 Localinfo Önkormányzati Havilap Ujhelyi: szigorodnak az ÖNHIKI feltételei Ismét egyeztetne a kormány az önkormányzati reformcsomagról Interjú Csak azok a települések részesülhetnek a jövõben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû települések támogatásából, akik mindent megtesznek saját mûködõképességük megõrzése érdekében nyilatkozott Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. A politikus lapunknak adott interjújában kiemelte: változatlan formában ismét tárgyalást kezdeményeznek az ellenzéki pártokkal az önkormányzati reformcsomagról. Localinfo: Néhány hónapja nem kapta meg a megfelelõ többséget a Parlamentben a többek közt a regionális önkormányzatok létrehozását is tartalmazó önkormányzati reformcsomag. Akkor kormánypárti részrõl az hangzott el, hogy az alkotmányos lehetõségeken belül feles törvényekkel igyekeznek a reform minél több elemét megvalósítani. Milyen jogszabály-módosításokban fognak ezek testet ölteni? Ujhelyi István: Programunk nem változott, a kormány megalakulását követõen ugyanazokat a reformlépéseket tartjuk megvalósítandónak, mint a parlamenti választások elõtt. A kormányalakítás óta két fontos dolog történt az önkormányzati szférában. Az egyik, hogy a parlamenti ellenzék egyetlen, kétharmados támogatást igénylõ reformjavaslathoz sem járult hozzá, így nem tudott elindulni az önkormányzati reformfolyamat. A Fidesz hat nap alatt, vita nélkül elvetette az évek alatt kiérlelt, az önkormányzati érdekszövetségek által is támogatott szakmai tervezetet, anélkül, hogy érdemi javaslatai lettek volna. A másik fontos momentum, hogy néhány hete a Fidesz megnyerte az önkormányzati választásokat. A kormány annyira hisz a reformprogramban, hogy egyik említett esemény sem módosítja elképzeléseit. Éppen ezért ismét ötpárti egyeztetést javasoltunk az egyszer már elvetett közigazgatási reformcsomagról, benne az önkormányzati képviselõk létszámcsökkentésérõl, a körjegyzõségek megerõsítésérõl és persze a választott régiós önkormányzatok létrehozásáról. A régiós testületek megalakítását ugyanis fontosabbnak tartjuk, mint azt a tényt, hogy az adott politikai erõviszonyok szerint egy ilyen döntés jelenleg a saját ellenzékünknek kedvezne. A helyzet persze továbbra is kényes: amikor a kormány javaslatot tett arra, hogy a megyei önkormányzatokat, amelyeket az elmúlt tizenhat év gyakorlata funkcióikat nézve teljesen kiüresített, meg kellene szüntetni, a megyei közgyûlések döntõ többségét még szocialista elnök vezette. Ma, amikor ismét elkezdhetünk errõl is egyeztetni, majd' mindenhol fideszes elnök áll a megye élén. Ez azt jelenti, hogy egyelõre nem is próbálkoznak feles törvényekkel, hanem reménykednek abban, hogy egy újbóli egyeztetési folyamat végén a reformcsomag mégiscsak megkapja a szükséges parlamenti támogatást? Ujhelyi István Természetesen már elindultak olyan folyamatok, amelyek ebbe az irányba hatnak. Az egyeztetésre vonatkozó kezdeményezésünk mellett két fõ mozzanatot emelnék ki. Az egyik ilyen, hogy a közeljövõben egy deregulációs javaslatsor kerül a kormány elé, melynek célja, hogy kistérségi feladat-átcsoportosítással tehermentesítse a települési önkormányzatokat. A fejlesztési intézményrendszer regionális gondolkodást hozott a gyakorlatban, eközben a közigazgatás maradt az amúgy is túlterhelt települési önkormányzatok vállán. Minden jegyzõ és polgármester panaszkodik, hogy a hatályos törvények elláthatatlan feladatsokaságot írnak elõ számukra. A hatósági funkciók tehát a tervek szerint átkerülnének a kistérségi központokhoz, ahol a térségközpont jegyzõje könnyebben tud majd eljárni, mint a gyakran apparátus nélkül dolgozó települési polgármesteri hivatalok. A település életének megszervezése, vagy például az önkormányzati választások lebonyolítása természetesen továbbra is a helyi polgármesteri hivatal feladata maradna. A másik intézkedéscsomag arra irányul, hogy az intézményfenntartásban, a napi élet megszervezésében minél nagyobb szerephez jussanak a kistérségi társulások. Ennek érdekében az ösztönzõ normatívákat erõsítjük, s prioritásként fog megjelenni a pályázatoknál is a közös feladatellátás. Bevált a többcélú kistérségi társulások rendszere? Az elmúlt években számtalan példa bizonyította, hogy ez a jövõ útja. A fejlesztéspolitikának és a közigazgatás szervezetének harmonikus kapcsolatban kellene lennie. Ma már az a gyakorlat, hogy a kistérségek, az egymás szomszédságában lévõ települések közös fejlesztési programokban gondolkodnak, mert a saját bõrükön érzik: akár a turizmus fejlesztésérõl, akár a szennyvíztisztítás megoldásáról, vagy bármilyen más önkormányzati feladatról van szó, könnyebb együtt. Az a célunk, hogy a területi egyenlõtlenségeket megszüntessük, a hátrányos helyzetû térségeket, településeket felzárkóztassuk, az önkormányzat és az állam szolgáltatásait színvonalasabbá tegyük; mindez érdeksérelmekkel jár, de ezt vállalni kell. A regionális átszervezésekrõl szólva az egyik leggyakrabban hangoztatott kifogás, hogy nehézkesebbé válik a kapcsolat, távolabb zajlik az ügyintézés az állampolgároktól. Hogyan kezelhetõ ez a probléma?! november 7

8 Interjú Localinfo Önkormányzati Havilap Elõször az állam a maga intézményrendszerét, államigazgatási gépezetét alakítja át regionális igazgatóságokra, pl. az APEH, az ÁNTSZ szervezeteit vagy a közigazgatási hivatalokat hét regionális igazgatóság fogja majd össze. A régiószékhelyen kívül azonban a másik két megyeszékhelyen is marad kirendeltség, miközben az igazgatás súlypontja regionális szintre kerül. Ugyanakkor az állampolgároknak nem kell a régióközpontokba, de még a megyei kirendeltségekre sem utazniuk, mivel a szintén január elsejétõl létrejövõ kistérségi szolgáltatási központokban minden állami hatósági ügyet el tudnak intézni. Az ügyintézés tehát nem hogy távolodna a megyei szinttõl regionális szintre hanem ellenkezõleg: közeledik, kistérségi szintre. Az el nem fogadott önkormányzati reformcsomagban volt egy olyan passzus, hogy az ezer fõ alatti települések csak akkor tarthattak volna fent önálló önkormányzati hivatalt, ha azt önerõbõl finanszírozni tudják. Nem ezt tervezik más oldalról megcélozni az ÖNHIKI szabályainak szigorításával? Valóban szigorodik az ÖNHIKI; a kormányzati felelõsség része ugyanis, hogy ráébresszük az önkormányzatokat a racionális mûködés kötelezettségére. Az ÖNHIKI támogatást azoknak a településeknek fogjuk adni, amelyek mindent megtesznek a saját mûködõképességük megõrzése érdekében. Nem lehet például egy kistelepülésen presztízskérdés az intézményfenntartás. A magyar kormány sem tud senkihez fordulni, hogy adjon pénzt a kényelmes, jól megszokott apparátusa fenntartásához. Frissen kinevezett államtitkárként szívfacsaró érzés volt számomra köztisztviselõk százainak elbocsátásáról dönteni. Adófizetõként azonban én is elvártam ezt a lépést. Beszélgetésünkkor még nem nyújtották be a jövõ évi költségvetést. Mit kínálnak a 2007-es számok az önkormányzatok számára? Fontosnak tartom, és ez az önkormányzati szféra kiemelt kezelését is jelzi, hogy egy ilyen nehéz, az államháztartás egyensúlyát keresõ idõszakban is nyolc százalékkal több forrás jut az önkormányzatoknak jövõre, mint idén. Ebben ugyan benne vannak az uniós fejlesztési források és az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás összege; de ha ezt nem számítjuk, akkor is négy százalékos az emelkedés, ami úgy vélem nagy eredmény. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu Átalakuló önkormányzati finanszírozás a 2007-es költségvetési javaslatban A jövõ évi költségvetési törvény tervezete több újdonságot is tartalmaz az önkormányzatok finanszírozásáról. Az egyik ilyen, hogy ezentúl alaposan megnézik, ki kaphat ÖNHIKI-támogatást. Ezer fõs lélekszámig például csak akkor adható a támogatás, ha a település körjegyzõséghez csatlakozik. Komoly kapacitás-kihasználtsági feltételeket is szab a költségvetési törvény tervezete, valamint elõírja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a képviselõk is csak a törvényileg elõírt minimális tiszteletdíjban részesülhetnek. Kevesebb elõleget lehet igénybe venni jövõre: az elõzõ évi támogatásnak, vagy ha korábban nem volt ÖNHIKI-s, a mûködési hiánytervnek csupán ötven százalékát, a korábbi hetven, illetve hatvan százalék helyett ben még tovább szigorodnak a feltételek: 2008-tól háromezerötszáz fõre nõ az a lélekszám, amely alatt nem tarthat fenn önállóan iskolát az a település, amely ÖNHIKI-t szeretne kapni. Jelentõsen átalakul a közoktatás finanszírozása is. A as tanévben már nem gyermekek után járnak az oktatási normatívák, hanem átlagos tanulólétszámok és teljesítménymutatók alapján, legalábbis az elsõ, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. A Népszabadság számításai szerint ez a legtöbb esetben alacsonyabb támogatási összeget jelent, mint a jelenlegi. Egy háromezer-hatszáz lelkes kistelepülés huszonkilenc fõ létszámú elsõ általános iskolás évfolyama például az ez évi 5,29 millió forint alapnormatíva helyett a következõ tanévben csak 4,22 milliót kapna. Az Oktatási Minisztérium azonban a Localinfo érdeklõdésére nem tudott pontos modellszámításokkal szolgálni, mivel ez még egyeztetés alatt áll. Azt azonban elmondták, eddig ahány szakszervezet, annyiféleképpen számolta ki az új finanszírozásból adódó változásokat, így a kifogásokkal egyelõre nem érdemes foglalkozni szerintük. Maguk az oktatási alapnormatívák jellemzõen nem változnak, a társulásban fenntartott oktatási intézmények azonban jobban járnak jövõre. A többcélú kistérségi társulások támogatása is közel Néhány normatíva változása húsz százalékkal emelkedik, miként kisebb-nagyobb mértékben emelkedik valamennyi kistérségi normatíva. Az viszont rosszabbul érinthet egyes önkormányzatokat, hogy noha az szja-ból továbbra is negyven százalék illeti meg az önkormányzatokat, de a településen kimutatott személyi jövedelemadónak tíz helyett csak nyolc százalék kerül közvetlenül a települési önkormányzathoz, a maradék harminckettõ a jövedelem-differenciálódás mérséklését és más önkormányzati célokat fog szolgálni ben a helyi önkormányzatok mintegy milliárd forint hitel források nélküli bevétellel gazdálkodhatnak, ezen belül a központi költségvetési kapcsolatokból 1 344,7 milliárd forint származik november

9 Localinfo Önkormányzati Havilap Össztûz az NFT II-re Elégedetlen az ellenzék az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel Területfejlesztés Az ellenzék szerint sok hibája van a Brüsszelbe már elküldött Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, amely inkább pénzosztogatásnak tekinthetõ szerintük, semmint egy stratégiai fejlesztési rendszer végrehajtásának. A kormányoldal ellenben azt állítja, beruházások tekintetében hét bõ esztendõ vár Magyarországra. Ez utóbbit nem tagadja a Fidesz sem, ám õk más irányba indulnának... A foglalkoztatás és a gazdaság növekedését kell a fejlesztési program középpontjába állítania a kormánynak jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Új Magyarország Fejlesztési Terv parlamenti vitanapján. Elmondta: a lehívható forrásokból mintegy kétezermilliárd forintot szánnak a közlekedésfejlesztésre, de nagy hangsúlyt helyeznek harminc, súlyosan hátrányos helyzetû térség felzárkóztatására, valamint a kisvállalkozások fejlesztésére is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai dokumentum, amely egy szerzõdésnek tekinthetõ az Európai Unió és Magyarország között nyilatkozta a Localinfónak Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, a Fidesz országgyûlési képviselõje. Hozzátette: ennek a munkaanyagnak tartalmaznia kellene a legfontosabb fejlesztési irányokat, és ki kellene jelölnie egy fõ célt, amelyet követve elképzeljük az ország jövõjét. Éppen ez az, ami hiányzik, a munkaanyagban nem található meg prioritásrendszer, nem tartalmazza azt, hogy milyen irányban kellene az országnak elindulnia. A képviselõ elmondta: ha a foglalkoztatást akarják bõvíteni, akkor a gazdaságfejlesztési politikát kellene erõsíteni, ha a kis- és középvállalkozásokat támogatnák, akkor abba az irányba kellene lépni. Mindezekbõl Nógrádi Zoltán véleménye szerint azonban semmi sem látszik a dokumentumban; mint ahogyan annak sincs nyoma, hogy a demográfiai helyzeten javítani akarna az MSZP SZDSZkormány. Fidesz: nem ez a járható út A Fidesz szerint fõ irányvonalként a foglalkoztatás bõvítését és a kis-, valamint a középvállalkozások tõketámogatását kellene kijelölni. Ezen kívül fontos szerepet szánna a jobboldal a demográfiai problémáknak; ezeket olyan munkahelyteremtõ programokkal kellene orvosolni, amelyekbe a családtámogatást is be lehetne vonni magyarázta Nógrádi Zoltán. Nógrádi Zoltán Fontos szerepet kapna továbbá a vidékfejlesztés, de nem a mai formájában: a jobboldali politikus szerint a mostani irány, amely szerint a falufejlesztést szembeállítják az agrárfinanszírozással, nem járható út. Ezzel szemben sokkal komolyabb összegeket kellene szánni a vidéki munkahelyteremtõ hatású, termelõ infrastruktúra fejlesztésére a strukturális forrásokból, mert nem elég az az összeg, amit a kormány jelen pillanatban a vidékfejlesztésre tervez. A kormány elképzeléseinek köszönhetõen az Új Magyarország Fejlesztési Tervben nagyberuházások tömege található, így félõ, hogy hamarosan cementszagú országban fogunk élni közölte Nógrádi. Hozzátette: további problémát okoz, hogy ezeket a beruházásokat nem magyar vállalkozókkal, hanem nagy külföldi cégekkel végeztetnék el, így az éppen csak megkapott pénzt egybõl kivinnék az országból. Véleménye szerint preferálni kellene a hazai kis és középvállalkozásokat munkahelybõvítõ programokkal, adókedvezményekkel, és ami a legfontosabb: õket kellene bevonni a végrehajtásba is. Ennek megfelelõen az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül inkább pénzosztogatás zajlik, semmint egy stratégiai fejlesztési rendszer végrehajtása összegzett Nógrádi Zoltán. Minél több pénzt kell felhasználni A munkaanyag egyetlen pozitívuma a források nagyságrendje, bár ez sem rajtunk múlik folytatta a fideszes képviselõ. Komoly aggodalmat okoz, hogy míg a kormány végig nyolcezermilliárd forint elköltésérõl beszél, addig ez a maximálisan elnyerhetõ összeg, amit még egyetlen európai uniós tagállamnak sem sikerült teljes egészében lehívnia. Ráadásul, ha mégis sikerülne az összes támogatást elnyerni, mindez akkor is csak a töredéke lenne annak az összegnek, amely elegendõ lehetne ahhoz, hogy Magyarország kijusson a mostani gazdasági válságából vélte a mórahalmi polgármester.! november 9

10 Területfejlesztés Localinfo Önkormányzati Havilap A politikus meglátása szerint az olyan alapvetõ problémákat, mint a foglalkoztatás kérdése, magunknak kell megoldanunk, mivel a következõ években Magyarországra áramló pénz csak tüneti kezelésre, és nem a betegség meggyógyítására alkalmas. Az európai uniós forrásokat nem könnyû megszerezni, hiszen elõször el kell fogadtatni az elképzeléseket, fel kell mutatni az önerõt, majd meg kell valósítani a terveket magyarázta Nógrádi Zoltán. Hozzátette: ez sem minden esetben sikerül, hiszen az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében is találhatunk elbukott projekteket. A folyamatnak azonban akkor sincs vége, ha elkészült a beruházás, mivel azt fent is kell tartani, és idõvel a végeredményt is be kell mutatni az Európai Uniónak. Ha Magyarország továbbra is a jelenlegi úton halad, akkor félõ, hogy Görögország, Portugália és Spanyolország sorsára jut; náluk sok beruházás nem készült el, és vissza kellett fizetni a támogatási összegeket. Ezt aligha bírná ki a gazdaság emelte ki a jobboldali politikus. Gondok a decentralizációval Összességében tehát a Fidesz szerint rossz irányba indult az ország, aminek igen komoly következményei lehetnek hívta fel a figyelmet Mórahalom elsõ embere. Elmondta: volt már az országnak egy fejlesztési terve, amelynek keretében ezernégyszázmilliárdot költöttek el, ám a gazdasági helyzet és az életszínvonal nemhogy nem javult, hanem még romlott is; tehát elköltöttünk ennyi pénzt, és rosszabb lett a helyzet, mint korábban volt. További gondokat okozhat a kormány felelõtlen centralizációja, hiszen jelenleg hat-hét ember dönt minden lényegesebb kérdésrõl emelte ki Nógrádi Zoltán. A kormányzat által szívesen hangoztatott decentralizációt sem tartja komolynak a fideszes képviselõ, mivel szerinte csak a Regionális Operatív Programok keretében dönthetnek a források elosztásáról helyben, itt azonban mindössze egy-másfélezer milliárd forintról van szó, a maradék hat és félezer milliárd sorsáról felsõbb szinteken döntenek. A kormány cáfol A kormánynak azonban más a véleménye, hiszen Baráth Etele a parlamenti vitában elmondta, hogy az elsõ NFT jól vizsgázott: országszerte mintegy 706 önkormányzat nyert el összesen 165 milliárd forintot, melybõl az önerõ hozzáadásával 190 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. A támogatást elnyert területeken csaknem hétmillió ember él, akiknek javult az életminõségük a pályázatoknak köszönhetõen. Az egykori EU-ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter közölte: éppen az elsõ NFT alapozta meg a másodikat, azaz az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Az Európai Uniós források pályáztatásának és felosztásának szigorú és átlátható rendje van közölte a parlamentben Lamperth Mónika, amikor is éppen Nógrádi Zoltán interpellációjára reagált. A miniszter visszautasította azt a vádat is, hogy felsõbb szinten döntenének a pályázatok sorsáról, és így az uniós pénzekbõl a szocialista és liberális településeknek próbálnak többletforrást biztosítani. A vita során Lamperth Mónika közölte, hogy hamarosan az országgyûlés elé terjeszti a regionális fejlesztési tanácsok átalakítására vonatkozó javaslatát. Egyeztetés vakvágányon? A kormány szerint a társadalmi egyeztetések is sikeresek voltak, hiszen ezeknek az eredményeként nõtt a programban a humán fejlesztések súlya, a korábbinál több szerepet kaptak a civil szervezetek, megjelentek az egyházak észrevételei is, és erõsödtek az esélytelenség leküzdését támogató szempontok. Éppen ezért bocsátották a fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programokat is társadalmi vitára, amely elõreláthatólag november közepéig tart. Ezzel szemben a Fidesz a társadalmi egyeztetést két éve tartó színjátéknak tartja, ahol ráadásul a kormány sosem tartotta be a kitûzött határidõket. Állandó probléma, hogy a szocialista kormányzás alatt nagyon sok terv lát napvilágot: elõször Medgyessy Péter alatt dolgozták ki az úgynevezett Európa Tervet, majd következett a Baráth Etele-féle Fejlesztéspolitikai Koncepció, melyben olyan átlagos evidenciákat határoztak meg, mint hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, legyen munkahelye közölte az ellenzék részérõl Nógrádi Zoltán. Ezzel azonban még nem értek végett a tervek, hiszen következett a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv, míg legújabban az új Új Magyarország Fejlesztési Terv. A kormány ezeket mind végigegyeztette, így azonban már nincs értelme az egyeztetésnek, hiszen idõközben mindenki elvesztette a fonalat tette hozzá a jobboldali politikus. Ráadásul további hibákat követnek el azzal, hogy most küldték vitára az operatív programokat, hiszen a struktúrán és a forrásrendszeren már nem lehet változtatni, mivel a kormány elküldte a fejlesztési tervet Brüsszelbe. Szerzõdés a civilekkel A rendszer teljes összevisszaságát az is jól jelzi, hogy a parlamenti ellenzék Új Magyarország Fejlesztési Terv harmadik olvasatát csak a vitanap elõtti este kapta meg, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján azonban továbbra is a második olvasat található meg, míg a kormány egy senki által nem látott negyedik olvasatot küldött el az Európai Uniónak emelte ki Nógrádi Zoltán. Véleménye szerint elõször a stratégiai célokat kellett volna kijelölni, és már a tervezés elõkészítõ szakaszában bevonni a civil szervezeteket. Amikor velük közösen sikerült meghatározni a különbözõ fõ irányvonalakat, akkor ugyancsak társadalmi vita keretében kellene megvitatni, hogy ezeket a célokat, feladatokat hogyan hajtsák végre. Ezzel szemben a kormány kidolgozta a komplett tervet, és csak utána bocsátotta vitára magyarázta a parlamenti képviselõ. Elmondta: a Fidesz elképzelései szerint együttmûködésen alapuló politikai metódust kellene kialakítani a gazdasági, társadalmi szereplõkkel: ennek keretében hosszú távú szerzõdések köttetnének, amelyekben pontosan meghatároznák, hogy az egyes szereplõk mit vállalnak és ezért mit kapnak az államtól cserébe. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu! november

11 Localinfo Önkormányzati Havilap Közbeszerzés Szolgáltatási koncesszió a Közbeszerzési Döntõbizottság joggyakorlatában Egy fõvárosi kerület önkormányzata egészségügyi intézetében az orvosi laboratóriumi feladatok további ellátását egy pályázati eljárásban oly módon kívánta kiszervezni, hogy a mûködtetési jogot határozott idõre átadja a pályázat nyertesének. Az egyik ajánlattételre felhívott cég jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt. Arra hivatkozott, hogy a pályáztatás során az ajánlatkérõ nem alkalmazta a közbeszerzési törvény szabályait annak ellenére, hogy a pályáztató szervezet a közbeszerzési törvény szerint ajánlatkérõnek minõsül, a megkötendõ szerzõdés visszterhes, a beszerzés tárgya szolgáltatás, vagy szolgáltatási koncesszió, melyek a közbeszerzési jogszabályok hatálya alá tartoznak, a beszerzés becsült értéke pedig eléri a közbeszerzési értékhatárt. A Döntõbizottság kifejtette, hogy a szolgáltatás és a szolgáltatási koncesszió elhatárolása kapcsán két körülményt kell vizsgálni. Egyrészt, hogy a hasznosítással együtt a mûködtetés felelõssége, a gazdasági kockázat átadásra kerül-e. Másrészt, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ szolgáltatás hasznosítási jogának átengedése együtt jár-e azzal, hogy a szolgáltatást igénybe vevõk annak díját a szolgáltatás jogát az átvevõnek fizetik meg. Fenti két körülmény fennállása esetén szolgáltatási koncesszióról és nem szolgáltatás megrendelésrõl beszélünk. A közbeszerzés becsült értékének meghatározásánál a szolgáltatási koncesszió esetében a szolgáltatásért fizetendõ díj az irányadó. Tekintettel arra, hogy az adott egészségügyi szolgáltatásokat nem közvetlenül az azt igénybe vevõ állampolgárok, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizeti, ezért a becsült érték meghatározásánál az OEP-pel megkötött finanszírozási szerzõdés alapján járó díjat, mint ellenszolgáltatást kell figyelembe venni. A hasznosítási jog értékének meghatározásánál nem lényeges az, hogy a szolgáltatásokat milyen eredménnyel, üzleti megtérüléssel végzi a szolgáltató, realizál-e nyereséget, vagy a tevékenységet veszteségesen végzi. A Döntõbizottság nem fogadta el az eljárásban támadott önkormányzat azon érvelését sem, hogy az átadott hasznosítási jog értékét csökkenti a szolgáltatást átvevõ által az átadónak fizetett bármilyen ellenszolgáltatás, az adott esetben a tevékenység végzésére szolgáló ingatlan bérleti díja. A közbeszerzés hatálya alá tartozás szempontjából az sem bír relevanciával, hogy a laboratórium fenntartása és mûködtetése a tevékenységet átadó kérelmezett kötelezõen ellátandó feladatát képezie, vagy a feladatellátás önkéntesen történik a részérõl. Az adott ügyben megállapítható volt, hogy a közbeszerzés alanyának minõsülõ kérelmezett egészségügyi intézménye laborjának mûködtetésére kizárólagos szolgáltatási koncessziós közbeszerzési értékhatárt meghaladó értékû jogot kívánt biztosítani a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzésével. Megállapítható volt tehát a közbeszerzési törvény megsértése, melyre tekintettel a Döntõbizottság az önkormányzatot bírsággal sújtotta. Dr. Kirchhof Attila és Dr. Dóka Zsolt hivatalos közbeszerzési tanácsadók, a Közbeszerzési Döntõbizottság legújabb joggyakorlata címû könyv szerzõi PERFECTUS Közbeszerzési, Számviteli és Üzletviteli Tanácsadó Kft Szentendre, Széchenyi tér 35. Tel./fax: perfectus@perfectus.hu november 11

12 Közbeszerzés Közbeszerzés a szakértõ szemével Localinfo Önkormányzati Havilap A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége november 2 3-án A közbeszerzés elmélete és gyakorlata az Európai Unióban és Magyarországon címmel közbeszerzési konferenciát tartott. Kiváló elõadók vettek részt ezen, és sok értékes gondolatot hallhattunk. A konferencia érdekessége, egyben a szakemberek számára leginkább hasznosítható eredménye, hogy minden elõadás egyszerre tartalmazott elméleti és gyakorlati részt is. A hallgatóság érdeklõdését mutatja az is, hogy az utolsó napon a jogi és PPP szekció ülése a tervezettnél két órával tovább tartott, a hallgatóság kitartó érdeklõdése mellett. Cikkünkben néhány, a konferencián tárgyalt információt szeretnénk önökkel megosztani. Nagy Ákostól, az Európai Bizottság Belsõ Piac és Szolgáltatások Fõigazgatóságának Magyarországért felelõs tisztviselõjétõl megtudhattuk, hogy az Európai Bizottság a jogorvoslatokra vonatkozó irányelvek felülvizsgálatát tervezi. A magyar Kbt-ben alkalmazott nyolcnapos szerzõdéses moratórium az Európai Unión belül nem alkalmazott, de ezt a bizottság hasznos jogintézménynek tartja, és a jogorvoslati irányelvben alkalmazni kívánja. A PPP-konstrukcióról szólva az elõadó megjegyezte, hogy ennek a konstrukciónak közösségi szinten sincsen definíciója, és az Európai Bizottság nem is tervez külön jogszabályt erre a jogintézményre vonatkozóan, hiszen a PPP más egyéb jogi konstrukciókba beilleszthetõ. Viszont 2007-ben várható, hogy az Európai Bizottság értelmezõ közleményt ad ki a PPP-re vonatkozóan. Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke elõadásában ismertette, hogy a közbeszerzési piacon megkötött szerzõdések értéke 2000-ben 530 milliárd forint volt, 2005-ben pedig már1 450 milliárd. Az idei évben ez az érték várhatóan eléri a kétezer-milliárd forintot. Ez a költségvetési kiadások több mint 25 százalékát és a GDP közel 8 százalékát teszi ki. A KKV-k által nyert eljárások számának aránya átlagban százalékra tehetõ, és ezek értéke 2005-ben 41 százalék volt, amely arány sajnos csökkenõ tendenciát mutat. A KKV-k versenyképessége a közbeszerzésekben nem dinamikus, hiszen kis értékû beszerzésekben (egyszerû eljárásokban) nyernek fõként, a nagy értékû eljárásoknál csak alvállalkozóként mûködnek közre. Berényi elnök úr felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanács figyelemmel kíséri a szerzõdés teljesítésével és módosításával kapcsolatos közzétételi kötelezettségek teljesítését. (Itt jegyezzük meg, hogy az ÁSZ is foglalkozik ennek a kötelezettségnek a teljesítésével az utóbbi idõben!) Nagyon érdekes volt Dr. Barna Orsolyának, a Fõvárosi Önkormányzat Közbeszerzési Ügyosztálya vezetõjének az elõadása. A Fõvárosi Önkormányzat feladatának tekinti a zöld szempontok érvényesítését a közbeszerzési eljárásokban. A Fõvárosi Önkormányzat zöld közbeszerzési szabályzattal rendelkezik, és tudatosan szélesebb körben érvényesít környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési eljárásokban pl. környezetbarát építési módszerek preferálása, energiatakarékos megoldások alkalmazása az irodatechnikai beszerzésekkor, irodaszerek, fénymásolók, nyomtatók esetén káros ózonkibocsátás minimalizálása, takarékos energiafelhasználás szempontjai, újratölthetõség megkövetelése, mûanyaghulladékok mennyiségének csökkentése érdekében cserélhetõ betéttel ellátott termékek (tollak, üvegek, patronok) beszerzése. A hallgatóság elgondolkodott azon, hogy közbeszerzéssel foglalkozó szakemberekként is sokat tudunk tenni saját szakterületünkön a környezetvédelemért. Dr. Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese a támogatást nyújtó hatóság szemszögébõl beszélt a közbeszerzési eljárások tapasztalatairól. Gyakori problémaként említette azt, hogy a beérkezett ajánlatok értéke magasabb, mint a rendelkezésre álló fedezet. Vannak esetek azonban, amikor hazai forrásból lehetséges a fedezet kiegészítése. Ekkor a kedvezményezetteknek haladéktalanul kell intézkedni a támogató hatóságnál, mivel az eredményhirdetést követõ szerzõdéskötés idõpontjára rendelkezésre kell állni a kiegészítõ fedezetnek. Az elõadó kiemelte azt is, hogy a pénzügyi alkalmasság körében nem mindig kap kellõ hangsúlyt az üzemi eredmény jelentõsége, ugyanakkor gyakoriak a szakmai tapasztalattal kapcsolatos túlzott elvárások. Érdekes volt az elõadó azon felvetése, hogy indokolt lenne az elkészült, megvalósult építési beruházások esetében a mérnöki ár megadását kérni az ajánlattevõktõl. A hiánypótlással kapcsolatosan negatív tapasztalatként említette az elõadó, hogy a hiánypótlási eljárásban az ajánlatkérõk nem élnek azzal a lehetõséggel, hogy ésszerû korlátot szabjanak a hiánypótlás körének, és ne teljes körben adjanak lehetõséget erre. A konferencián még számos gyakorlatban alkalmazható észrevétel hangzott el. Késõbbi cikkeinkben még kitérünk ezekre. Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon: littmann@sdrkozbesz.hu! november

13

14 Hiánybetegségekben szenvedünk. Hiányoznak az egyéni gondolatok, egyedi megoldások, a másoknak mindenáron való megfelelés, az aktuális divat jellemzi hétköznapjainkat. Ilyen divatirányzat a ritkán lakott települések drága, sok kárt, felesleges költséget okozó szennyvízcsatornázása is. Errõl számos szakirodalom is beszámol, pl. Ország József egyetemi tanár is (Belgium egykori vízügyi minisztere), a Vízönellátó rendszer címû tanulmányában. Extrém idõjárási feltételek mellett élünk (hála a globalizációnak), gyakran hosszan tartó, száraz, csapadék mentes idõszakok vannak, melyek a talajok átmeneti kiszáradásához vezetnek, ezért víztartalékot kell a talajban képezni, gondoskodni kell a vízutánpótlásról. Erre alkalmas a THSZT, azaz a térmágnesezõ házi szennyvíztisztító, mely utólag telepíthetõ a zárt, folyadéktározásra alkalmas szennyvíztározóra. (Ez nem tévesztendõ össze a nagy biológiai szennyvíztisztító berendezések lemásolásával gyártott kicsinyített házi szennyvízkezelõ kisberendezésekkel. Ezen egységek bonyolultak, drágák, jellemzõen saját tartállyal rendelkeznek, és nem telepíthetõk utólag a meglévõ vízzáró szennyvíztárózókra.). Tekintsük át, miért elõnyös a THSZT beépítése a kertes családi házaknál: Kiskerti növényeink nemcsak szebbé teszik környezetünket, hanem oxigént is termelnek, életerõt sugároznak. A növénytermesztés és a hobbikertészet legnagyobb gondja, hogy szinte nincs olyan (dísz)növény, mely jól elviseli az extrém idõjárás következményeként tapasztalható anomáliákat (nagy hõfok különbségek akár egy napon belül, szárazság, vagy túlzottan csapadékos idõszakok, évszakok eltolódása). Ez nem is csoda, amikor a növényzet is hiánybetegségektõl szenved. A mûtrágyázás önmagában nem old meg mindent, a mûtrágya csak szervetlen tápanyagokat biztosít. A növényzetnek is szüksége van szerves (természetes eredetû) tápanyagokra és/vagy humusztartalmú talajra. E nélkül, a növényzet immunrendszere mûködésképtelen, nem tud a kártevõkkel szemben védekezni és képtelen a levegõ páratartamát felhasználni. Reggelente jól látni, az egészséges növény párás, harmatos, mivel bevonzza magához a levegõ páratartamát, a beteg növény pedig szárazabb. A szerves tápanyagban szegény talajon termelt növény (zöldség-gyümölcs) vitamintartalma alacsony, ezért tápértéke kevés. Évek óta folyamatosan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamintartalma, mely elengedhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. Megvásároljuk ivóvizünket, ezt isszuk, fõzünk, mosdunk vele, stb., de szerves anyagban dúsítjuk is, miközben elszenynyezzük, ezzel értéket hozunk létre (akármilyen furcsán is hangzik) a növényvilág számára. Ez az a kommunális, azaz lakossági szennyvíz, melyet helyben megtisztítva, kezelve értéket (tápanyagban dús) gyakorlatilag szagmentes vizet kapunk. Értékes a THSZT segítségével megtisztított víz, mivel nitrát mentes, szerves tápanyagokban gazdag, ideális a növényzet számára. Ezt az értéket veszi ki zsebünkbõl és környezetünkbõl a gyakran minimum ötször-tízszer drágább csatornázás és térségi szennyvíztisztítás. A visszamaradt szennyvíziszapot meg veszélyes hulladékként kezeli, vajon miért? Pedig komposzthoz keverhetõ, így hasznosítható (lenne). Az önkormányzatok elszegényedési folyamata tartós, sõt az elkövetkezõ években még nagyobb pénzhiány várható (konvergencia program, reform stb.). Az elvonásra, megszorításra szakosodott szakértõink fantáziája utolérhetetlen. Lehetõség sem lesz a ritkán lakott települések csatornázására, marad az olcsóbb, jobb megoldás a házi szennyvíztisztítás, a THSZT, már ahol ezt megértik, felfogják, és tudnak is tenni saját érdekükben. A térségi települési szennyvíztisztító a tisztított vizet élõ folyóvízbe engedi, tehát értelmes felhasználás nélkül elvezeti, és elfolyik a hazánkon kívüli tengerekbe, ahol senkinek semmilyen hasznot nem hoz. A jól irányított vezetett környezetvédelem igenis hasznot hajtó tevékenység, kár hogy nálunk nem az. A házi szennyvíztisztítás esetében, mivel a tisztított víz a talajba kerül, ezért hasznos, talajnedvességet ad, valamint a mûtrágyázásnál értékesebb szerves anyagot is jelent. Ennek következtében nagyobb a társadalmi, gazdasági hasznossága, mint a csatornahálózatnak. A szennyvíztisztítás a talajban folytatódik, ezért ez egy nagyhatékonyságú folyamat. A jelen cikk szerzõje lekötött a csatornáról, saját házi szennyvíztisztítót (THSZT-t) használ, és csak a számára felesleges vizet engedi a csatornába, azt is csak a látszat kedvéért. A tisztított víz vízórával mérhetõ, akár elszámolásra is felhasználható, így csak a csatornába engedett víz után számlázhatna a szolgáltató. Csatornázott az ingatlan, meg nem is. Még így is gazdaságos, mert kevesebb (egyébként is klóros) ivóvíz felhasználásával szebbek a növényei, a további elõnyökrõl nem is szólva. A PIRAMIS ENERGIA KFT. címe és elérhetõségei: 2049 Diósd, Szabadság út 29. Telefon: 06 (23) munkaidõn kívül üzenetrögzítõ szolgáltatással Tel/Fax: 06 (23) info@lappiramis.hu Honlap: További elérhetõségek: Oláh Gábor ogabor@lappiramis.hu Berta Ágnes: bagnes@lappiramis.hu; mobiltelefonja: 06 (70)

15 Naiv elképzelés arra várni, hogy az EU támogatásból minden kis település csatornázva lesz, tehát helyben kell megoldani a kérdést, töredék költséggel és nagyobb elõnyökkel. Azon (EU) országokban, ahol a helyi döntéshozók, önkormányzati vezetõk nem a vízmû vállalatok, mûanyagcsõ-gyártók, vezetéképítõk, hanem a megválasztóik érdekeit képviselik, ott még támogatják is a helyi házi szennyvíztisztítást. Magyarországon nincsenek meg a kellõ jogszabályok a házi szennyvíztisztítók használatával, minõsítésével kapcsolatban. Van viszont jogszabály a házi szennyvíztisztítás nélküli szikkasztás alkalmazására, tiltására, mely településenként határozza meg, hol tiltott a tisztítatlan szennyvíz elszikkasztása. Erre a jogszabályra hivatkozva tiltják hozzá nem értõ módon a házi szennyvíztisztítók használatát. 500 köbméter éves vízfelhasználásig a települési jegyzõ hatáskörébe tartozik a szennyvízelhelyezés- és tisztítás engedélyezése. Az önkormányzatok viszont nem rendelkeznek megfelelõ szakmailag korrekt jogszabályokkal, végrehajtási utasításokkal, valamint az esetek többségében hozzáértõ szakemberekkel. Kérdésem: miért kell engedélykötelessé tenni a házi szennyvíztisztítást, amikor a környezetvédelem alapvetõ állampolgári kötelezettség. Inkább a hiányát kellene büntetni. Itt kell megemlíteni egy másik jellemzõ divatot. A meglévõ szennyvíztározó/emésztõ érték, azt kár betemetni, szeméttel feltölteni, azt utólag is fel lehet használni, akkor is, ha megépült a csatornahálózat. Például esõvíztározásra, megfelelõ kezelés, elõkészítés után, vagy talajvizes területeken, ahol az emésztõ, szennyvíztározó a csatornázás miatt feleslegessé vált (ha nem zártak kellõképpen). Ilymódon is nyerhetõ öntözõvíz! A cikk írója fontosnak tartja a szennyvízkezelés és ivóvízkezelés általa kutatott és megismert módozatainak közzétételét, ezért egy Interneten elérhetõ tájékozódási lehetõséget teremt címen. A honlap feltöltéséig a oldalon olvashat ezekrõl a témákról is! Oláh Gábor Piramis Energia Kft. A J Á N L Á S O K : Ahol már van: 1. Tiszaalpár, Idõsek Otthona (kb. 20 fõ) 2. Borsodgeszt, Idõsek Otthona (kb. 20 fõ) 3. Magánszemélyeknél több, mint 50 berendezés üzemel Kinek kedvezõ: fõs közösségi intézmények (iskola., óvoda, hivatal stb.) 1-6 tagú családok számára Miért jó? kevesebb drága vezetékes ivóvíz megvásárlása szükséges nem kerül a kommunális szennyvíz közvetlenül (tisztítatlanul) a talajba, vagy nem szükséges drága pénzen, rendszeresen elszállíttatni a megfelelõ - gyökérzónás öntözés, alagcsövezés - módon kijuttatott, magas szervesanyag tartalmú tisztított víz segítségével elkerülhetõ a mûtrágya felhasználása, a szervestrágyát tartalmazó öntözõvíz kedvezõen befolyásolja a növényzet fejlõdését magánszemélyek kedvezõ feltételek mellett, hitel segítségével is megvásárolhatják Új tematikus honlapunk: hamarosan indul! Webáruházunk az [origo]-n:

16

17 Localinfo Önkormányzati Havilap Csúszhat a magyar Schengen-tagság Minimum egy évet kell várni az Unió belsõ határainak megszüntetéséig Európai Unió Ha egy honfitársunk hétvégére Prágába utazik, kétszer is útlevél-ellenõrzésen kell átesnie: egyszer a magyar szlovák, egyszer pedig a szlovák cseh határon. Néhány éven belül, amikor az unió új tagállamai is a schengeni övezet részei lesznek, a magyarok, a csehek és a szlovákok elõtt is a szó szoros értelmében leomlanak majd a határok. A schengeni csatlakozás és a belsõ határellenõrzés megszûnésének céldátuma egészen ez év õszéig 2007 októbere volt. Az Európai Bizottság azonban néhány hete közölte, hogy a Schengen-térség kibõvítésének idõpontja technikai okok miatt minden valószínûség szerint minimum egy évvel csúszni fog. Kellemetlen hír ez Magyarország számára, amely az ismert gazdasági okok, az államháztartás egyensúlyhiánya miatt nemrég már le kellett hogy mondjon az egységes valuta, az euró 2010-es bevezetésérõl, a bizonytalan jövõbe tolva ki az eurózóna-tagságot. A schengeni csatlakozás elhúzódásáért viszont inkább az Európai Bizottság, és bizonyos szempontból a régi tagállamok okolhatók. A belsõ határellenõrzés felszámolásához egyszerre több feltételnek is teljesülnie kell. A jelölteknek mindenekelõtt arról kell meggyõzniük az Európai Bizottságot és az uniós partnereket, hogy képesek az EU külsõ határainak hatékony õrzésére; ehhez pedig komoly infrastrukturális fejlesztésekre és a személyi állomány alapos felkészítésére van szükség. A helyszíni szemlék már egy ideje tartanak, és Franco Frattini illetékes biztos nemrég úgy nyilatkozott, hogy jelenleg egyedül Szlovénia felel meg minden szempontból a kívánalmaknak. Brüsszel Magyarországtól a magyar horvát határon zajló személyforgalom szigorúbb ellenõrzését várja el, ami a személyi igazolvány helyett az útlevéllel való határátlépést követeli meg legkésõbb a jövõ év második feléig. A belsõ határellenõrzés feloldásának további feltétele az új tagállamok schengeni rendszerhez való csatlakozása jogi hátterének megléte, amelyrõl a tagállamokból álló Tanács és az Európai Parlament együtt dönt. Az EP október végén elsõ olvasatban elfogadta a szükséges jogszabálycsomagot, amelyet még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Szerencsés esetben ha a Tanács elfogadhatónak tartja a Parlament álláspontját, még az év vége elõtt elhárulhat ez az akadály is. Ha nem, akkor a további csúszást sem lehet kizárni. A legnagyobb gondot azonban a harmadik feltétel határidõre történõ teljesítése jelenti. A schengeni információs rendszer második generációját (SIS II.), egy nagy teljesítményû számítógépes adatbázist még az elõtt ki kell fejleszteni és üzembe kell helyezni, hogy az új tagállamok csatlakoznának. Az új rendszer kifejlesztésére azért van szükség, mert a mostani, a SIS I. kapacitása csak a régi tizenöt EU-tagállam kiszolgálására elégséges. Az új a dolgok jelenlegi állása! Franco Frattini szerint legkorábban csak 2008 nyarára elkészülõ adatbázisba az összes új tagállam adatait is be kell vinni, és így próbaüzemet tartani, mielõtt a tíz ország taggá válna és eltörölnék a határellenõrzést velük szemben. Az SIS II. többek között útlevelekrõl és lopott autókról szóló adatokhoz biztosít majd hozzáférést az arra felhatalmazott hatóságoknak, megkönnyítve a belsõ mozgás szabadságával együtt járó biztonsági problémák kezelését. Bár az Európai Bizottság a Strasbourgban létrehozandó információs rendszer kifejlesztésének technikai problémáival magyarázza a csúszást, nem titok, hogy néhány, a biztonságra nagy hangsúlyt fektetõ régi tagállam például Németország, Franciaország és Luxemburg számára egyáltalán nem sietõs a schengeni övezet kibõvítése. Portugália ugyanakkor nemrég egy olyan javaslattal rukkolt elõ, amely jó eséllyel lehetõvé tenné azt, hogy a schengeni csatlakozásra az eredetileg megjelölt idõpontban, 2007 októberében kerüljön sor. Lisszabon azt javasolta, hogy az SIS II. elkészültéig a jelenlegi rendszert hozzák olyan állapotba, hogy az átmenetileg képes legyen befogadni az új tagállamokat is. A Tanács megbízott egy munkacsoportot, hogy vizsgálja meg a régi rendszer továbbfejlesztésének lehetõségeit illetve következményeit. Az eredményt decemberre várják, amikor a tervek szerint a Schengen-térség bõvítésének végleges menetrendjét is elfogadják majd. Ma még számos kérdés vár tisztázásra, például hogy a nyolc közép- és kelet-európai új tagország egy idõben csatlakozhat a rendszerhez, vagy érdemeik, vagyis fölkészültségük szerint külön-külön. Miközben Magyarország azon új tagállamok közé tartozik, melyek mindenképpen el akarják kerülni a csúszást és úgy gondolják, hogy idõre készen lesznek a házi feladatukkal, pénzügyi szempontok is befolyásolják a döntést. A SIS I. esetleges továbbfejlesztéséhez ugyanis nem járul hozzá a közösség, ezért annak költségeit a tagállamoknak maguknak kell állniuk. Állítólag nem lennének nagyok ezek a költségek; magyar részrõl mégis megfontolandó, belevágjunk-e a projektbe, ha a befektetés meghaladná a határellenõrzés még egy évig történõ fenntartására (már ha csak egy évet csúszna az SIS II. üzembe helyezése) fordított összeget. Decemberre, ha minden igaz, erre a kérdésre is tisztábban lehet látni a választ... Gyévai Zoltán/Brüsszel november 17

18 Jogalkotás Pallérozott építési regulák Bírságról, fennmaradásról egy határozatban dönthet a hatóság Localinfo Önkormányzati Havilap Jelentõsen egyszerûsödhet a helyi hatóságok munkája, amennyiben a kormány jóváhagyja azt a jogszabálycsomagot, amelynek még javában tart a szakmai vitája. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által elõkészített, az építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezete szerint az építési hatóság az eddigi kettõ helyett a jövõben egy határozatban rendelkezhet a bírság kiszabásáról és a fennmaradás engedélyezésérõl. Módosul az építési bírság számításának eddigi módszere is. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvény évi módosítása jószerivel megkerülhetetlenné tette a hatályos rendeletek felülvizsgálatát. A korrekció érinti az építési hatósági tevékenység számos eljárási részletszabályát, kirostál számos elavult paragrafust, s az építésrendészet jogi dzsungelében is utat vág. Behajtani szabad! Nagyobb horderejû változás várható az építésügyi bírságok ügyében. Az ígéretek szerint emiatt nem kell mélyebben nyúlni az adófizetõk zsebébe merthogy ez nem növelné a frissen megválasztott helyhatóságok népszerûségét. A szabálysértõk elleni fellépést ugyanakkor önmagában az is segíti, ha mint tervezik egységesítik az építés-felügyeleti bírság alapját képezõ építményértékeket. Az állami bevételek egyenlegét is javíthatja, ha pontosítják a bírság befizetésére vonatkozó elõírásokat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályba lépésével összefüggõ rendelkezésekkel összhangban az építés-felügyeleti bírság behajtása a jövõben az állami adóhatóság feladatkörébe tartozik, s miután a bírság köztartozásnak számít, a korábbinál bizonyára több eséllyel hajtható be. A jogalkalmazástól azonban nem idegen a rugalmasság sem: az építés-felügyeleti hatóság indokolt esetben határidõ-hosszabbítást is engedélyezhet. Ésszerû megkötésnek látszik az a felhatalmazás is, melynek nyomán a sajátos építményfajtákra kiszabott bírság az illetékes miniszter által meghatározott célelõirányzat bevételéhez soroltatik. A bírságok nyilvántartásának korábbinál részletesebb szabályait rögzíti a tervezet, s az építésügyi célelõirányzat felügyeletét ellátó szerv tájékoztatását is elõírják. Az építési jogszabálycsomag attól még nem válik ún. salátatörvénnyé, ha az építési tevékenységhez kapcsolódó szakmai háttérszabályok karbantartására is ügyel. Hasonló pontosítás igazítja a követelményekhez a felsõoktatási képzés különbözõ szintjeihez kapcsolódó jogosultság megszerzéséhez szükséges gyakorlati idõt. Egy másik módosítás a szabadon választható tartalmú továbbképzés lehetõségének bõvítésére irányul. Az építtetõk érdekében áll az az intézkedés is, amely a teljes körû tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges gyakorlat elvégzéséig a továbbképzési kötelezettség teljesítéséig csak korlátozott tervezési jogosultságot biztosít. Az építõipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló rendeletet a feketemunka kifehérítésének szándékával fogadta el a kormány, a évi törvénymódosítás azonban megváltoztatta az adatszolgáltatás rendjét. Az építtetõ bejelentési kötelezettségét az építésügyi hatóság helyett az építés-felügyeleti hatóságnak köteles teljesíteni. Az építési naplóban szereplõ adatok más jogszabályokkal egyezõ tartalmú meghatározása is elengedhetetlen november

19 Localinfo Önkormányzati Havilap Jogalkotás Az építésügyi bírság tervezett mértéke A bírság összege a rendelet szerint számított érték százalékában: engedély nélküli építés esetén 50% engedélytõl eltérõ építés esetén 40% engedély nélkül végzett bontás esetén 30% engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20% bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20% helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti világörökségi területen és mûemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévõ, nem védett épületen történõ építés és bontás esetén 80%. A meghatározott idõre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor a kiszabható bírság összege az érték 30%-a. A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint Ft. Szabadabb kéz a bírságolásnál A szakemberek figyelmét természetesen nem kerülte el, hogy január 1. óta a szabálysértési bírságtételek felülvizsgálatára nem került sor. Úgy vélik, kisebb mértékû emelés vált szükségessé. Viszont olyan építésügyi tárgyú szabálysértéseknél, melyek ritkán fordulnak elõ, tehát bírság kiszabására is alig kerül sor, a szabály hatályon kívül helyezését is fontolgatják a jogszabály-elõkészítõk. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvény május 1-jén hatályba lépett módosítása a kormánynak adott felhatalmazást az építésügyi bírság részletes szabályainak meghatározására. A szaktárca már kidolgozta az építésügyi bírság részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezetét, amely egyebek közt kitér az építésügyi bírság számításának módjára, menetére, mértékére, befizetésére, igazolására, behajtásának aprólékos jogi menetrendjére is. Az új regula a korábbi szabályozásnál tágabb körben ad lehetõséget a bírság megállapítására. Egyszerûbb számítási módot határoz meg: a térfogatszámításról áttér az alapterület alapján történõ számításra. Önmagában a számítási mód megváltoztatása a kiszabható bírság összegének emelkedésével nem jár állítják a bennfentesek. Persze ezeket a sejtéseket az új tarifa kapcsán csak a majdani hatósági gyakorlat hitelesítheti vagy cáfolhatja. Egyszerûbb jogalkalmazás A rendelet igazi haszna talán az egyszerûbb és egységes jogalkalmazás lehet. Néhol egyszeriben felére csökkenhet a határozatok száma amennyiben az eddigi két határozat helyett a bírság kiszabásáról és a fennmaradás engedélyezésérõl a hatóság valóban egyetlen határozatban rendelkezik, meghatározva a fellebbezésre jogosultak elkülönülõ ügyfélkörét. Ám a szankcióknál is fontosabb a megelõzés. Utóbbit szolgálja és a jogbiztonságot erõsíti az építésügyi bírság kiszabása tényének feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásban. A bírságolásokról készülõ naprakész elektronikus nyilvántartás is növeli az áttekinthetõséget. A tervezett változásokkal párhuzamosan szigorodnak a szakmagyakorlási jogosultság szabályai is. A hatályos elõírásokat bíráló szakemberek gyakran felróják, hogy a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység végzéséhez kapcsolódó jogosultsági szabályokat tartalmazó rendelet nem harmonizál az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvény elõírásaival. A felelõs mûszaki vezetõi tevékenység szabályozásának miniszteri rendeleti szintû, de már szükségtelen passzusainak deregulációja ugyancsak idõszerû. A formálódó elõterjesztés rögzíti és egységesíti a névjegyzékbe vétel feltételeit és eljárási szabályait. A névjegyzék vezetését azon területi szakmai (mérnöki és építészi) kamarák hatáskörébe utalják, amelyek tervezõk és szakértõk tekintetében is vezetik a nyilvántartást. A szûk szakmai körön túlmutató jelentõségû az is, hogy az építési mûszaki ellenõröknél átjárható, egységesen szabályozott jogosultsági vizsgarendszer váltja fel a jelenlegi, szakági minisztériumokhoz telepített szakvizsgarendszert. A felelõs mûszaki vezetõk számára bevezetik a jogosultsági vizsgát, és az új rendeletek eddiginél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat írnak elõ. A létesítendõ új lakóépületek száma (db) A finiséhez most érkezõ jogszabály-elõkészítés célja összességében tehát nem kevesebb, mint hogy az eddiginél korszerûbb, egyértelmû és harmonizált ha úgy tetszik, pallérozott építési regulákat alkosson az állampolgárok, a kivitelezésben részt vevõ szakmabeliek, s nem utolsósorban a helyhatóságok ügyintézõi számára. Bodnár Lajos stentor2000@fre .hu november 19

20 Sikeresek az NVT-támogatások Localinfo Önkormányzati Havilap A kormányzat vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élõk életminõségének javítása, egyes térségek további lemaradásának megakadályozása, a régiók felzárkózási esélyeinek biztosítása. Többek között e cél megvalósulását szolgálja a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), amely az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részleg intézkedéseit foglalja egységes keretbe s ez a Garancia Részleg forrásaiból finanszírozott vidékfejlesztési lépések hazai végrehajtásának rendszere is. Erre a célra összesen mintegy százkilencvenmilliárd forintos támogatási keret állt rendelkezésre 2004 és 2006 között. A támogatási projektek végrehajtását mind az NVT jogcímeinek forrásaiból támogatott gazdálkodók, mind pedig a program végrehajtását értékelõ szakértõk alapvetõen sikeresnek ítélik. Az eltelt majdnem három évben az NVT-programok között a legsikeresebbnek az agrár-környezetgazdálkodási jövedelempótló támogatás bizonyult. E program megvalósításának eredményeként Magyarország mezõgazdasági területének csaknem egyharmada került be a szóban forgó környezetgazdálkodási projektbe. Szintén igen népszerû volt a pályázók körében a mezõgazdasági területek erdõsítése. A program keretében a mezõgazdasági hasznosításra alkalmatlan területeken évente mintegy tíz-tizenötezer hektár új erdõt telepítettek a gazdálkodók, igen kedvezõ támogatási feltételekkel. További kedvelt projektnek ítélték a szakértõk a termelõi csoportok tevékenységéhez nyújtott anyagi segítséget is. Ezt a dotációt azok igényelhették, akik egy-egy termékpálya például tej-, sertéshús- vagy gabonatermelés mentén szövetkeztek közös piaci fellépésre érdekeik eddiginél jobb érvényesítése érdekében. Kevésbé volt népszerû az állattartó telepek környezetvédelmi és állatjóléti elõírásainak való megfelelés. A szakértõk szerint nem azért, mert nincs igény az ilyen típusú beruházásokra a gazdálkodók körében; a tényleges okokat inkább ott kell keresni, hogy a támogatáshoz jutás feltételeit még nem dolgozták ki tökéletesen. Ugyanígy kisebb volt az érdeklõdés a vártnál a kedvezõtlen adottságú területek támogatására meghirdetett programra is. Ezért e területen is kisebb technikai módosítást hajtottak végre a szakértõk. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ez év július közepéig az NVT-támogatások különbözõ jogcímeire összesen több mint ötvenmilliárd forintot utalt át a gazdálkodóknak. Legnagyobb részt ebbõl, negyvenhárommilliárd forintot meghaladó összegû támogatást fizettek ki agrár-környezetgazdálkodási célok megvalósítására. Támogatták még közel két-, illetve hárommilliárd forinttal a kedvezõtlen adottságú területeken gazdálkodókat, illetve a mezõgazdasági területek erdõsítését. A félig önellátó gazdaságok dotációja valamivel több mint háromszázmillió forint volt, míg a termelõi csoportok támogatására 2,3 milliárd forint jutott. Az uniós standardoknak való megfelelés segítésére csaknem négyszázmillió forintot utalt ki az MVH. Az EU új költségvetési idõszakában, 2007 és 2013 között a vidékfejlesztési célok támogatása folytatódik, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében. Mezõgazdasági és vidékfejlesztési célokra a két dátum között összesen mintegy ezerkétszázmilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. Ez a szakértõk szerint mintegy ötven százalékos forrásbõvülést jelent az agrárium számára. A vidékfejlesztési támogatásokból a következõ hét évben, vagyis végéig a szakértõk számítása szerint legalább ötvenezer magyar agrárgazdaság részesülhet. Az elsõ pályázatokat elõreláthatólag már a jövõ év március-áprilisában be lehet nyújtani. Agrár-környezetgazdálkodás a Kunságban Bács-Kiskun és Pest megyében a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási program volt a legnépszerûbb az elmúlt két évben. Szilvássy István, a Magyar Település és Területfejlesztõk Szövetségének elnöke tavaly óta tanácsadóként segíti az NVT programok népszerûsítését, az azokban való eligazodást. Területileg hozzá tartozik a Kiskunság, Apaj, Kiskunlacháza, Dömsöd, illetve Budakeszi és a zsámbéki medence. Munkáját a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) égisze alatt végzi. A szakember szerint hatékonyabban mûködne a hálózat, ha a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egységes elvek alapján, országos kamarai rendszerben összefogná a tanácsadókat. Jelenleg ugyanis több ernyõszervezet alatt ingyenesen vagy díjazás ellenében, különféle módszerek szerint végzik ezt a szolgáltatást. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási program célja az ötéves idõszakra szóló környezetkímélõ gazdálkodás segítése, és az ebbõl esetleg származó jövedelemkiesés kompenzálása tájékoztat a szaktanácsadó. A támogatás népszerû a felsõ Kiskunságban, de egy uniós technológiai szabályozás a célprogramban résztvevõk közül sok gazdát gúzsba köt vélte Szilvássy István. A korábbi tizenöt EU-! november