Közbe' szerez. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Átírás

1

2

3 Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék Reflektorban a költségvetés Módosul a közbeszerzési törvény Közbeszerzési tanácsok Brüsszelbõl jelentjük Luxus a luxusadó? Kárpát-medence Távhõkedvezmény nyugdíjasoknak Fiatalít az internet Visszatekintõ Gyöngyös ragaszkodik Mátrafüredhez A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos, felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu oldal oldal 14. oldal 19. oldal oldal 22. oldal 24. oldal 25. oldal oldal 30. oldal Közbe' szerez Jegyzet Minden tíz közbeszerzésbõl kilenc tisztességtelenül bonyolódik állítja egy neves szakértõ. Bár ilyenkor jól esne szörnyûlködni, és sokatmondóan bólogatni, én mégsem hiszem el ezt az adatot. Noha kétségtelenül akadnak bajok a közbeszerzéssel, azért ennyire nem rossz a helyzet. S mint általában, ezúttal sem a szélsõségekben rejlik az igazság. Vagyis nem igazolódott sem az a várakozás, hogy a közbeszerzési eljárások alkalmazásával teljes mértékben kizárható lenne a korrupció, ámde az sem, hogy ez az egész csak arra jó, megnehezítse a különbözõ projektek megvalósítását, miközben a nyertesek továbbra is ugyanazok lesznek, akik e nélkül is befutottak volna. A valóság nem teljesen fekete, és nem is patyolatfehér. A közbeszerzés mindinkább tért hódító gyakorlata tavaly például megduplázódott az elõzõ évhez képest az összérték igenis átalakította a gondolkodást és a praxist az állami- és az önkormányzati szférában. Míg korábban semmiféle erõfeszítést nem kellett ahhoz tenni, hogy az "udvari beszállítók" nyerjenek el minden üzletet, addig ma már bizony nem kis szenvedésbe kerül, ha mindenképpen az általunk favorizált céget akarjuk megrendeléshez juttatni miközben a rizikó sem kevés. Hiszen a tenderek kiírásában sokan vesznek részt, az értékelõ bizottságok nem egyszer többpárti alapon állnak fel, s nem utolsósorban ott a lehetõség, hogy a vesztes megóvja a törvénytelennek talált eljárást. Szóval vigyázni kell a látszatra, s ez nem kis veszõdségbe kerül. Néha olyan sokba, hogy a tender kiírója akár le is mond eredeti elképzelésérõl, és utat enged a jobbnak. Minimum annyit elért a közbeszerzés gyakorlata, hogy az abszolút kóklereket, azokat a cégeket, amelyek szakmailag, pénzügyileg, jogilag nincsenek "rendben", teljesen esélytelenné tette. Vagyis általában a jók állnak versenyben a még jobbakkal. Úgy vélem éppen itt van a leggyengébb pont. Ugyanis azokat a durva "trükköket" nagyon nehéz megakadályozni, amikor például a beadási határidõ után visszakapja a kiszemelt gyõztes a dokumentumokat egy kis átdolgozásra mondjuk a versenytársak ajánlatainak ismeretében. Érdemes persze arról is szót ejteni, hogy a néha körülményes közbeszerzési eljárások abszurd helyzeteket hozhatnak létre. Például a fõvárosban elõfordult évekkel ezelõtt, hogy csak a téli hónapok elejére sikerült tendergyõztest hirdetni az arra az évre tervezett útépítésekre. Pont ez utóbbi hiányosságokat igyekszik pótolni a közbeszerzési törvény folyamatban lévõ módosítása, amely során rugalmasabbá, gyorsabbá válhatnak az eljárások. Valószínûleg nem létezik olyan precíz jogalkotás, amely minden elképzelhetõ csalási módot képes lenne kizárni. Ennek csak egy módja van: ha mindenki megérti vagy mindenkivel megértetik, hogy a közbeszerzés egyáltalán nem azt jelenti, hogy közben még más is szerez. L. László János laszlo.janos@localinfo.hu október 3

4 Reflektor Költségvetés Localinfo Önkormányzati Havilap 2006: fogyókúra és hiánybetegségek Ötvenmilliárdos többletért száll ringbe az önkormányzati lobbi Az ellenzék "hamisítatlan választási költségvetés -nek, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter viszont megszorítónak minõsítette a évi költségvetési terveket. Az önkormányzati szféra, úgy tûnik, a központi tervezés ez utóbbi aspektusát "élvezheti ki" jövõre, bár a számokat szokás szerint ellentmondásosan értelmezik: ki 100, ki 80, ki 40 milliárdos forráskivonásról beszél, miközben a kormány szerint 2,1 százalékkal növekszik a szféra mozgástere. A költségvetési törvénytervezet egyik újdonsága, hogy jövõre akár a jegybanki alapkamat kétszeresét is bevasalhatja a központi költségvetés azokon az önkormányzatokon, amelyek jogtalanul vesznek igénybe különbözõ elõirányzatokat. Forrás: PM/Localinfo Kis vörös (pontosítok: bordó) bõrtáskában vitte be szeptember 30-án a Parlamentbe Veres János pénzügyminiszter a költségvetést. Hogy mit rejt a "Mikuláscsomag" azóta már lehet tudni, értelmezni viszont mindenki a maga szája íze szerint értelmezi. Felzárkózás, fejlesztés, foglalkoztatás, fegyelem Négy "f": felzárkóztatás, fejlesztés, foglalkoztatás, fegyelem ezek a kifejezések szerepeltek legtöbbet a gazdasági, illetve a pénzügyminiszter költségvetést méltató beszédeiben. A szeptember utolsó kormányülését követõ sajtótájékoztatón Veres János úgy fogalmazott: beruházás- és exportvezérelt költségvetés készült. Nézzük, mibõl is áll egy ilyen! A GDP növekedését 4,1 százalékra, az inflációt pedig 2 százalékra prognosztizálják a költségvetési tervben. A beruházások az idei évhez hasonló 6 8 százalékos bõvülésére számít a kormány, az export százalékos növekedése mellett. Mindehhez 3 3,5 százalékos fogyasztásnövekedés, valamint a foglalkoztatottak legfeljebb egy százalékos bõvülése társul. A beterjesztett költségvetés szerint a következõ évben ,6 milliárd forintot költ a teljes magyar államháztartás, ,7 milliárd bevétel mellett, amibõl rögvest adódik 1 582,9 milliárd forint (a negyedik "f" szerinti fegyelmezett) hiány. Szeptember 30-án persze, amikor nyilvánosságra került a költségvetés, ez már nem okozott különösebb meglepetést: Veres János már három nappal korábban bejelentette a hiánycélok tervezetét és korrekcióját, magyarán radikális emelését. Stiklistrázsán A hiánycél módosulása leginkább a Luxembourgban székelõ uniós statisztikai hivatallal kialakult nézetkülönbségre vezethetõ vissza. Az Eurostat ugyanis az autópálya-építés ráfordításait is amelyek 2005-ben a GDP 1,7 százalékát teszik ki a költségvetési kiadások között szeretné látni, amit a kormány szíve szerint másként könyvelt vol október

5 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Költségvetés na. (Ennek kapcsán fideszes politikusok a kormány megtévesztõ stiklijérõl szónokoltak, amin ráadásul még rajta is kapta õket az unió. Azt azonban hallgatás övezi részükrõl, hogy a Fidesz-kormány idején hasonlóan jártak el a sztrádaépítés költségeivel.) Emellett a kisebb infláció és az elõrehozott áfacsökkentés bevételkiesést eredményez az általános forgalmi adónál, s ez 0,6 százalékkal növeli a költségvetési hiányt. Valamint szó esett arról is, hogy a vártnál több EU-forrás igénybevétele miatt a magyar államnak magasabb önrészt kell biztosítania. A végeredmény: az idei évre tervezett, eredményszemléletû, 3,6 százalékos GDP-arányos hiányt 6,1 százalékra módosította a kormány, jövõre pedig 4,7 százalékkal számolnak. Eurón innen és túl A szocialisták bátor lépésnek értékelik, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya nem állt le vitázni az uniós pénzügyérekkel, sõt az ismerõsen csengõ "van élet az eurózónán kívül is" gondolat jegyében a miniszterelnök közölte a szocialista választmánnyal: "ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitûzött társadalompolitikai célok, nem kell az országnak 2010-ben csatlakoznia az euróövezethez". Bokros Lajos (aki szerint korábbi "harcostársainak" négy éve nem sikerül hiteles költségvetést készíteniük), a jegybankelnök, az SZDSZ és az MDF szerint viszont igenis kell. Néhány nap múlva aztán már az egész kormány arról beszélt, hogy a jövõ évi költségvetéstõl meg hiánytól akár még be is lehet vezetni az eurót az évtized végén; külföldi gazdasági elemzõk szerint viszont nem. Sõt, Magyarország esetleges leminõsítésérõl is cikkeznek itthon és külföldön. "Korábban is pesszimisták voltunk, hogy Magyarország el tudja-e érni az államháztartási hiánycélokat, de amit most látunk, az még annál is rosszabb, mint amire számítottunk" kommentálta a kialakult magyar költségvetési helyzetet az Standard and Poor's illetékes hitelelemzõje a Dow Jones beszámolója szerint. Persze azért visszafogottabb megnyilvánulásokkal is lehetett találkozni. De talán majd mindannyiukat meggyõzi Kóka János Nyereség-, vagy vagyoni adó az iparûzési helyett 2006 szeptember 30-áig kell elkészíteni az iparûzési adót kiváltó új adónemre vonatkozó koncepciót. A vállalkozások iparûzési adót vitató eljárásai, illetve az adómegtagadás mértéke "nem vált válságossá", így az eredeti menetrend szerint zajlanak az egyeztetések. Jövõre az iparûzési adó 100 százaléka levonható lesz a társasági adó alapjából a jelenlegi 50 százalék helyett. "Számos önkormányzat vett fel hiteleket az iparûzési adóbevételre alapozva, ezért ennek az adónak az azonnali megszüntetése ellehetetlenítené ezeket az önkormányzatokat" jelentette ki Veres János pénzügyminiszter egy, a Cégvezetõk Klubja által szervezett konferencián. A pénzügyminiszter hozzátette: nyereség vagy vagyon típusú adóval, esetleg a kettõ kombinációjával lehetne kiváltani az iparûzési adót, s az új adó természetesen az önkormányzatokat illeti. gazdasági miniszter, aki szintén az MSZP választmányi ülésén egyenesen gazdasági csodának minõsítette a hazánkban zajló folyamatokat. Európai erõtér A hiány megugrása miatti aggodalmak ellenére lehet, hogy Brüsszel nagyvonalú lesz az ügyben. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, nem szabhat ki büntetést a hiánycél teljesítésének ismételt negyedik éve állandósuló megsértése miatt. Az Európai Bizottság illetékesei a Reuter snek arról nyilatkoztak: a bizottságnak nincs más választása, minthogy további lépéseket javasoljon Magyarországnak várhatóan a novemberi ülésén, hogy milyen mértékben és mikorra kell csökkenteni az államháztartás hiányát. Az EU 25 tagállama közül azonban az Eurostat szerint tíz nem teljesíti a legfontosabb eurókritériumot, ti. hogy a költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Az Európai Unióban használt ESA 95-ös kalkulációs módszer szerint Forrás: MEH epp.eurostat.cec.eu.int Folytatás a 7. oldalon október 5

6 Reflektor Költségvetés Localinfo Önkormányzati Havilap Önkormányzati gazdálkodás: dicséretes közepes A korábbi ÁSZ-ellenõrzések során tett javaslatok hatására, bár szerény mértékben, de érzékelhetõen javult az önkormányzatok gazdálkodásában, a polgármesteri hivatalok mûködésében a szabályok betartása, erõsödtek a belsõkontrollok állapítja meg az Állami Számvevõszék a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenõrzésérõl szóló jelentésben. Az ÁSZ a évben 371 helyi önkormányzat és 150 helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenõrzését végezte el. A tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés emellett még azt is megállapítja: a helyi önkormányzatok a központi költségvetésbõl kapott támogatásokkal megbízhatóan számoltak el, mert a megállapított hibák aránya alapján a beszámolójuk a lényegesség figyelembevételével elfogadható és valós képet mutat (kivéve, hogy a lakossági közmûfejlesztési támogatás 50 százalékát jogtalanul igényelték és számolták el lásd: Localinfo szeptember: ÖKOTÁM: csoda vagy csalás?). Az elszámolásokat az elõzõ évinél lényegesen kevesebb hibával készítették el a helyi önkormányzatok, a hibák aránya csaknem a felére csökkent. Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer lényegét tekintve nem változott: továbbra is erõteljes a jövedelemcentralizáció; a feladat-, hatáskör és felelõsség vonatkozásában pedig a decentralizáció mutat rá az ÁSZ. A források elosztásában és a pénzügyi szabályozásban alapvetõ változás nem történt, de kedvezõen értékelhetõ állapítják meg a számvevõk, hogy többszöri javaslatuk nyomán módosult az szja megosztása. Az elmúlt évek során az ÁSZ folyamatosan szorgalmazta az önkormányzati támogatási rendszer normativitásának erõsítését is, elaprózottságának csökkentését, a hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó jogszabályi és pályázati háttér egyszerûsítését. Kisebb módosításokon túl azonban jelentõs elõrelépés nem történt ezen a téren. Pedig a pályázati úton nyújtott támogatások nagy száma jelentõs feladatot ró az önkormányzatokra, a területi igazgatóságokra és a minisztériumokra egyaránt, amelyeknek az esetek egy részében nem tudnak határidõre eleget tenni. Az önkormányzati apparátusok szakmai felkészültségének hiányosságai, a döntés-elõkészítõk munkájának elhúzódása a támogatások késõi utalását eredményezi, ami hátráltatja a tárgyévi felhasználást illetve kötelezettségvállalást. A szabályozottsággal kapcsolatos problémák az önkormányzás 16. évében még mindig tetemesek: az ellenõrzött önkormányzati körben jellemezõen minden második önkormányzat nem tett eleget gazdasági programkészítési kötelezettségének. A mulasztásban szerepet játszott, hogy a gazdasági program tartalmára, elkészítési határidejére, idõtartamára vonatkozóan nincs kötelezõ elõírás, módszertani ajánlás sem. Az önkormányzatok közel felénél hiányosan rögzítették a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályokat; jellemzõen az elõirányzatok évközi változtatásával, az intézményi többletbevételek és a tartalékok feletti rendelkezéssel, a hiány finanszírozásával összefüggõ hatáskörök meghatározása maradt el. A vizsgált polgármesteri hivatalok több mint felénél nem vezettek nyilvántartást a költségvetési elõirányzatokról és azok változásairól. Ez szerepet játszott abban, hogy az önkormányzatok közel felénél nem a jóváhagyott elõirányzat mértékéig vállaltak kötelezettséget. Az önkormányzatok a szabálytalan elõirányzatok felhasználásának okait nem vizsgálták, az elõirányzat-túllépések miatt az elõzõ évhez hasonlóan felelõsségrevonást nem kezdeményeztek. Közel minden második ellenõrzött polgármesteri hivatal nem rendelkezett SZMSZ-szel, a gazdasági szervezet feladatait minden negyediknél nem rögzítették ügyrendben. A polgármesteri hivatalok az operatív gazdálkodással és a munkafolyamatba épített ellenõrzéssel kapcsolatos felelõsségi és hatásköröket jellemzõen a jogszabályi elõírásokkal összhangban határozták meg. A szabályozási hiányosságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkafolyamatba épített ellenõrzés színvonala nem javult a korábbi évekhez viszonyítva. Az adósságot keletkeztetõ kötelezettségvállalásokat megelõzõen az ellenõrzött önkormányzatok közel kétharmada az önkormányzati törvényben elõírt felsõ korlátot nem vizsgálta. A jogszabály az adósságot keletkeztetõ kötelezettségvállalás éves felsõ határának megállapításakor nem rendelkezik a több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkezõ, felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó, szerzõdésen alapuló kötelezettségek beszámításáról. A vagyont érintõ döntések meghozatalakor az önkormányzatok több mint egynegyede nem tartotta be az elõírt szabályokat. A vizsgált önkormányzatok közel fele az államháztartási törvényben foglalt elõírás ellenére nem határozta meg rendeletben azt az értékhatárt, amely felett csak versenytárgyalás útján lehet vagyont értékesíteni, vagy a használat, hasznosítás jogát átadni, illetve törvénysértõen lehetõvé tették, hogy a képviselõ-testület döntésével eltérjenek a nyilvános pályáztatási kötelezettségtõl. Az ellenõrzött önkormányzatok kétharmada a költségvetésében forráshiányt tervezett. Ez az arány a korábbi vizsgálati tapasztalatokkal összehasonlítva romló tendenciát mutat. A céljellegû támogatást nyújtó önkormányzatok több mint harmada írt elõ az államháztartási törvénynek megfelelõen számadási kötelezettséget: ezen önkormányzatok esetében azonban a támogatott szervezetek és magánszemélyek több mint egyharmada nem számolt el. A számadások tartalmi és formai felülvizsgálatát, ellenõrzését a támogatást nyújtó, vizsgálattal érintett önkormányzatok mintegy harmadánál végezték el. A támogatások ellenõrzésének módját központi jogszabály nem írja elõ. Az ellenõrzési tapasztalatok alapján elkerülhetetlen az állami és az önkormányzati feladatok újragondolása, pontosabb meghatározása, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti hatás- és feladatkör elhatárolása és ezekhez kapcsolódóan az önkormányzati finanszírozási rendszer korszerûsítése vonják meg a konklúziót a számvevõk október

7 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Költségvetés Forrás: ÁSZ Így "amennyiben a bizottság túlságosan szigorúan lépne fel Magyarországgal szemben, úgy fokozódna a nyomás, hogy Németországgal és Franciaországgal szemben is ugyanolyan keményen járjon el" vélekedett a meg nem nevezett brüsszeli illetékes a privatbankar.hu tolmácsolása szerint. Önkormányzati fejezet: 50 milliárdot hiányolnak A hiány bejelentése, illetve az euró bevezetési dátumának ezzel karöltve megkezdett lebegtetése, meg az ezek körül zajló vita azóta is elhomályosítja a jövõ évi költségvetés számait illetõ diskurzust. Pedig van abban valami, hogy az embereket jobban érdekli a saját pénztárcájuk, mint a költségvetés hiánya (Gyurcsány Ferenc után szabadon). Térjünk is rá ezért a költségvetés-tervezet önkormányzatokat érintõ fejezetére. Az önkormányzatok jövõre 2900 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ezen belül az állami támogatás és az átengedett szja összességében 1274 milliárd forintot tesz ki. Ez az elõirányzat 2005-ben még 1349 milliárd forint volt, így jogosnak tûnik a vészharang kongatása, illetve megalapozottaknak a (közel) százmilliárdos elvonásról szóló hírek. De mielõtt ebbe nagyon belelovalnánk magunkat, sietve le kell szögezni: 46 milliárd forint a gyermekvédelmi támogatások fedezete egyszerûen csak átkerült a szociális minisztérium fejezetébe. Emellett az áfakulcs csökkentése 20 milliárd forintnyi könnyebbséget jelent majd az önkormányzatoknak. Amit viszont méltánytalannak tartanak az önkormányzati érdekképviseletek errõl nyilatkozott lapunknak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is az mindenek elõtt az, hogy az idén zárolásra ítélt 21,7 milliárd forint egy laza tollvonással kikerült a bázisból, így azzal már nem is számol a jövõ évi költségvetés-tervezet. (A "maradványolással" kapcsolatban kis fricska az ÁSZ-tól: "a deficit cél elérése érdekében évközben hozott szigorító intézkedések különös tekintettel a évben már törvényi szintre emelt ún. maradványkövetelmény elõírására csak rövid távon befolyásolják a költségvetés pozícióját, ugyanakkor kedvezõtlen hatást fejtenek ki a költségvetésben megfogalmazott célrendszer teljesülésére és a pénzfelhasználás feladatok szerinti átláthatóságára.") További 19 milliárdtól az "olcsóbb állam, olcsóbb önkormányzat" jegyében búcsúzhatnak el az önkormányzatok. Ezekhez jön még az a megtakarítás, ami az elbocsátások "elszabotálásából" fakad, ti.a kormány 15 milliárd forintot tervezett 2005-re végkielégítésekre, ám az önkormányzatok talán nem véletlenül csak 5 milliárdot használtak fel ebbõl. Öszszességében tehát a TÖOSZ számításai szerint mintegy 50 milliárd forint hiányzik az önkormányzati szférából. Tavaly utolsó pillanatban több mint 16 milliárd forintot sikerült az önkormányzati érdekköröknek hozzálobbiz- Szociálliberális sznobdotáció Elemzõk bizonyára még számos csemegére bukkannak majd a költségvetés tervezetében. Egyik ilyennek tekinthetjük azt a társasági adókedvezményt, amellyel a kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotásokat vásárló üzleti szervezetek számára kíván a kormány kedveskedni. Az egyik nemrégiben létrejött, igényes politikai elemzõ portál, a Hirszerzõ.hu publicistája "költségvetési sznobdotációnak" nevezve az adókönnyítést, rámutat: "mielõtt elsikkadna: 2002 óta Magyarországot egy baloldali és egy liberális párt koalíciója kormányozza. Eddig úgy tudtuk, az adórendszer változtatásakor az elõbbi a társadalmi egyenlõséget, az utóbbi pedig a megtermelt jövedelem szabad felhasználását tartja szem elõtt. A két cél a legnagyobb igyekezettel is nehezen békíthetõ ki egymással. Az mégis meglepõ, hogy a kettõ eredõjébõl olyan adókedvezmények születnek, melyek a társadalom legtehetõsebb tagjait ösztönzik szigorúan a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus ízlésének megfelelõ mûtárgyak vásárlására." október 7

8 Reflektor Költségvetés Localinfo Önkormányzati Havilap ni a benyújtott számokhoz. Idén Dióssy elmondása szerint a milliárdot kell megcélozniuk. Annak ellenére is, hogy Gyurcsány Ferenc egyértelmûvé tette: a települések csak akkor kaphatnak a költségvetés tervezetében szereplõnél több pénzt, ha azt sikerül máshonnan elvenni. A kormány szerint bõvül a mozgástér Dióssy László, a veszprémi szabaddemokrata polgármester szerint ezzel szemben komoly probléma adódhat abból, hogy miközben jelentõs EU-támogatások nyílhatnak meg Magyarország számára (a kormány szerint 67 százalékkal nõnek az uniós fejlesztési források), nagyon sokan nem tudják biztosítani a pályázatokhoz szükséges önrészt, az e célt szolgáló BM-alap pedig nem elegendõ. Bizonytalansági tényezõt jelent emellett az önkormányzati költségvetésben, hogy milyen bérmegállapodás születik, és hogy arra meg lesz-e a központi fedezet. Az önkormányzatok pozíciója a kormányok színétõl függetlenül évrõl évre romlik állapította meg a Localinfónak Dióssy László, noha azért az ellenzéki "riogatásokkal" szemben tömeges csõdökrõl nincsen szó: a rendszerváltás óta alig néhány önkormányzat bizonyult fizetésképtelennek tette hozzá. A jelenlegi finanszírozás azonban konzerválja azt a helyzetet, hogy minden harmadik település összesen 1300 önkormányzat Önhiki -s, és mélyül a szakadék kelet és nyugat, kistelepülés és nagyváros között. Az önkormányzatok részesedése a GDP-bõl folyamatosan csökken, és jövõre már tizenegy Forrás: MEH Már csak azért is így van ez, mert a kormány szerint nincs semmi probléma: 2,1 százalékkal bõvülnek az önkormányzatok forrásai a következõ évben, ami két százalékos inflációtervek mellett még a reálértéktartásnál is több közölte Veres János. Az õ számításai szerint egyébként az önkormányzatok támogatására és az átengedett szjara vonatkozó elõirányzat idén 1248 milliárd forintra teljesül, ami jövõre 1274,5 milliárd forintra emelkedik tehát növekvõ állami költségvetésbõl származó forrás fog az önkormányzatok rendelkezésére állni. Veres János pénzügyminiszter hozzátette: az önkormányzatok számára jövõre 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ebbõl 98 milliárd európai uniós, 95 milliárd társfinanszírozási és 106 milliárd forint "hagyományos" forrás, például cél- vagy címzett támogatás. A szaktárca vezetõje szerint így összességében "biztosított a források reálértéken tartása" az önkormányzatok számára. Ezen kívül januártól az önkormányzatok visszaigényelhetik majd a támogatások utáni áfát, ami plusz milliárd forintot jelent tette hozzá. Dióssy: Mélyülõ szakadékok százalék alá süllyed, ami legalább ötszázalékos pozícióromlás a kilencvenes évek elejéhez képest. Dióssy bizonyos fokig a kormányzat szempontjait is megérti: egy év alatt 2 százalékkal kell csökkenteni a hiányt, ezermilliárd forint bevételkiesést eredményeznek az adócsökkentések, stb.; ebben a helyzetben nagyon nehéz jó döntést hozni. Emellett vannak nyilvánvaló pozitív intézkedések: az önkormányzatokra is jó hatással lesz az áfatörvény módosítása, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszûnése és értelemszerûen az önkormányzatnál is meg fog jelenni annak az elõnye, hogy az állami támogatások áfaarányosítási kötelezettsége megszûnik január elsejétõl. Község- és kistérség ellenes költségvetés? A szintén szabaddemokrata Wekler Ferenc által vezetett Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetsége (KÖSZ) nem volt ennyire megértõ. A szervezet elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslatot és kéri a kormányt, ill. a parlamentet, hogy vizsgálja felül azt október

9 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Költségvetés A költségvetési törvényjavaslatot, pontosabban egyes tételeit község- és kistérségellenesnek minõsítik, és számos passzust elfogadhatatlannak tartanak. Ilyenek: a nemzetiségi oktatási normatívák jelentõs csökkentése, a 10 ezer Ft/tanuló hatékony feladatösztönzõ támogatás megszüntetése, az intézményfenntartó társulások támogatásának 25 százalékos csökkenése, a háromezer fõ alatti települések kiegészítõ támogatásának összességében 50 százalékos csökkenése, a szociális alapellátási feladatok (falugondnoki szolgálat, idõsek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) forrásainak mintegy 10 százalékos csökkenése, az 500 fõ alatti településeknek eddig garantált 5 millió forint támogatás 1,5 millió forintra csökkentése, ami ezen településeken az összköltségvetés 10 százalékos elvonását jelenti. Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy összességében mintegy milliárd forint forráshiánnyal indulnak 2006-ban a községi önkormányzatok. Szita: régi adósságokat kellene törleszteni Az elmúlt három évben a kormány közel 300 milliárd forinttal tartozik a településeknek és minden évben azt reméltük, hogy ebbõl az óriási adósságból valamit kezd visszatörleszteni nyilatkozta a sajtónak Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, hozzátéve: az Állami Számvevõszék nem köntörfalaz, és sorra veszi, hogy a települési önkormányzatok milyen forrásokat nem kaptak meg a kormánytól. A fideszes Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság ellenzéki elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: a költségvetés valamit törleszt az elmúlt három év adósságából, bár a polgármesterek többet vártak. A kormány pedig azt közölte: a kabinet nem vett kölcsön semmilyen összeget a helyhatóságoktól. SZDSZ-lufi: radikális karcsúsítás? Persze van erre is megoldás: a szabaddemokraták részérõl Demszky Gábor fõpolgármester az önkormányzatok napján, a költségvetés benyújtása kapcsán ismét elõvetette azt a korábbi számítását, miszerint a helyhatóságok létszámának 50 százalékos csökkentésével mintegy 50 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Összehasonlításként megemlítette: New Yorkban 151 ezer emberre, Londonban 520 ezer emberre, Budapesten 27 ezer emberre jut egy képviselõ. Felvetése eddig nem talált értõ fülekre, ám most Kóka János gazdasági miniszter is megpendítette a karcsúsítás lehetõségeit. A költségvetéssel kapcsolatban Kóka megállapította: "jó úton indult el a kormány, mikor azt mondta, hogy nem választási költségvetést készít. Hogyha ez így van, akkor bátran (...) tegyük fel azokat a kérdéseket, hogy tényleg szükség van-e 800 ezer alkalmazottra a közszférában, tényleg szükség van-e 19 megyére, 3200 önkormányzatra és 23 ezer adófizetõi pénzbõl finanszírozott önkormányzati képviselõre, (...) 17 tárcára egy Magyarország méretû országban". Lamperth Mónika belügyminiszter aztán sietett is leszögezni, hogy szerinte nem az önkormányzatok számát kell megkérdõjelezni, hanem azt, hogy "a közfeladatokat és a hatásköröket hogyan, hova, milyen felhatalmazással rendelje a jogalkotó". Szerinte "a kistérségekbe kell telepíteni a legfontosabb közfeladatok ellátásának szintjét", értve ezeken a közoktatási, egészségügyi és szociális feladatokat. Alapvetõ koncepcionális különbség látszik kirajzolódni a kormányfõ és a liberális iskolapolitika között is. Gyurcsány Ferenc ugyanis a Fidesszel egyetértésben minden alsó tagozatos kistelepülési iskolát megtartana, szemben az évek óta zajló, Lamperth Mónika és Magyar Bálint nevével fémjelzett kistérségi társulási folyamatokkal (amit jobb híján ma is körzetesítésnek nevez a köznyelv). Ahhoz képest, hogy az ügy koalíciós válsághoz is vezethet (Magyar Bálint visszaírt Gyurcsány Ferencnek, hogy nem tudja elfogadni a kormányfõ ez irányú koncepcióját), mondhatni marginális epizód, hogy a KÖSZ is megdöbbenésének adott hangot, mondván: "a parlament elé terjesztett költségvetési törvénytervezet elvonásai az elmúlt években megindult kistérségi együttmûködés, a hatékony és magasabb színvonalú feladatellátást biztosító társulási rendszer megtorpanásához, bizonytalanná tételéhez vezethetnek." A korántsem mellékes kérdés legalábbis a jövõ évet illetõen december 19-éig, a költségvetés tervezett elfogadásáig dõlhet el a parlamenti padsorokban. Valóban ingyenes lehet az ingyentankönyv A költségvetés fejezeteit még ezután szedik darabokra. Szakértõk lázasan tanulmányozzák a mintegy 650 oldalas költségvetési dokumentumot, s egyelõre kevesen alakítottak ki véleményt. Néhány dolog azonban kiolvasható magából az elõterjesztésbõl is. A költségvetés tervezet átalakítja például a tankönyvellátás és az étkezési támogatás rendszerét. Idén 2400 forint járt minden diák után, s ebbõl, illetve a kiegészítõ támogatásból biztosíthatták az önkormányzatok a rászorultak "ingyenes" tankönyvellátását. A valóságban azonban sok helyütt persze szokás szerint épp a legrászorultabb településeken az ingyenesség nem tudott ennyibõl megvalósulni. Jövõre ugyan nem minden diák után jár a támogatás, hanem csak a rászorultak száma szerint, viszont 10 ezer forint lesz a normatíva, amibõl kijöhetnek a tankönyvcsomagok. Hasonlóan alakul át az étkezési támogatás rendszere is: a 20 ezer forintos általános normatíva helyett a rászorultak után kapnak az önkormányzatok 50 ezer forintnyi támogatást. A bejárónormatívától a belsõ ellenõrzésig Meglepõ csökkenés tapasztalható azonban a néhány éve nagy nehezen kilobbizott bejárónormatíva esetében, amelynek szakmai hátterérõl egyelõre nem árult el lapunknak részleteket a Pénzügyminisztérium, mondván: október 9

10 Reflektor Költségvetés Localinfo Önkormányzati Havilap október 15-e után válnak nyilvánossá a fejezeti indoklások. Az általános iskolások bejáró normatívája mindenesetre a tervezet szerint 25 ezerrõl 15 ezer forintra 40 százalékkal csökken. Az okmányirodák alapkiadásai közel 6, mûködési kiadásai több mint 10 százalékkal, a körjegyzõségek alaphozzájárulása 5 százalékkal, a megyei és fõvárosi önkormányzatok lakosságszám szerinti igazgatási költségei 35 százalékkal csökkennek. (Bizonyára az új közigazgatási eljárási törvény és a szolgáltató közigazgatás kiépítése jegyében a szerk.) Csökken a házi segítségnyújtás, a támogatószolgálat, az utcai szociális munka, a hajléktalan-ellátás vagy fogyatékos személyek nappali ellátásának támogatása is. De csökken a bölcsõdei normatíva is közel nyolc százalékkal, és minden oktatási szinten megszûnik a 10 ezer forintos kiegészítõ támogatás (amelyet a KÖSZ is kifogásolt). A pénzügyesek valamiért nem szeretik a mûvészeti oktatást sem: az alapfokú zenemûvészeti oktatás normatíváját az idei évre vonatkozóan tavaly nem sikerült csökkenteni a módosításoknak köszönhetõen, így aztán most 24 százalékos csökkentést helyez kilátásba számukra ra a költségvetés-tervezet. Az egyéb mûvészeti ágak esetében tavaly is, idén is csökkentenek: 59 helyett 40 ezer forint lesz a normatíva jövõre. Ezzel szemben több mint 30 százalékkal növekszik a kollégiumi alapnormatíva, 292 ezer forint/fõ-re. A kötött felhasználású normatívák közül 19 százalékkal csökken a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása, a szociális továbbképzésé pedig 60 százalékkal (23 ezerrõl 9400 forintra). A közoktatási intézmények informatikai fejlesztését azonban több mint kétszer annyiból 5,4 milliárdból támogathatják az önkormányzatok jövõre, mint idén. A tûzoltóságok helyzete javul, a személyi juttatások (az illetménykiegészítést leszámítva) 4 százalék körüli mértékben növekszik, a hivatásos tûzoltóság üzemeltetése, fenntartására fordítható összeg pedig közel 40 százalékkal. Hogy a belsõ ellenõrzési társulások támogatása, amely az Állami Számvevõszék vesszõparipája, miért csökken közel 34 százalékkal, arra nehéz magyarázatot találni. Az ÁSZ szerint az önkormányzatok szabályosnak távolról sem nevezhetõ gazdálkodása leginkább a belsõ ellenõrzés hiányával, vagy nem megfelelõ gyakorlatával magyarázható, s évek óta intézkedéseket sürget ezen a téren. Emberileg persze érthetõ, ha a kormány nem akar az ÁSZ kedvében járni, amikor az például a tavalyi évi költségvetésrõl olyanokat ír, hogy "a költségvetési gazdálkodás szabály- és feltételrendszerének a beszámoló jelentések és ezeken keresztül a zárszámadás adatai megbízhatóságának javuló tendenciája a évben megtorpant"; szakmailag viszont annál kevésbé. Büntetõkamat a jogtalan támogatásért És a végére egy rossz hír (kérem, ne a hírhozóra haragudjanak!): 2006-ban szigorodnak az elõirányzatok jogtalan igénybevételére vonatkozó szabályok. A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes elõirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megilletõ összeget. Az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamatnak akár 200 százaléka is lehet, de ha idõben lemond az önkormányzat az elõirányzatról, akkor megúszhatja az alapkamat 25 százalékával. Az önkormányzatoknak egyébként jelenleg mintegy 6,5 milliárd forint különbözõ címszó alatt igénybe vett és jogtalannak ítélt támogatást kell visszafizetniük a központi büdzsébe. A következõ két hónap politikai vitáit várhatóan tematizálja majd a költségvetési törvényjavaslat, amelynek általános vitáját a tervek szerint október 28-án kezdik, a zárószavazásra pedig december 19-én kerülhet sor. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu Tiltott demonstráció az önkormányzatok napján A magyar önkormányzatok a demokratikus intézményrendszer erõs pillérei mondta október 1-jén Lamperth Mónika belügyminiszter, az önkormányzati rendszer fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Kossuth téren. Az ünnepségen többen "Lassan csõdbe mennek az önkormányzatok", "Csõdbe visztek bennünket" feliratú transzparensekkel tiltakoztak, bele-belefütyülve az elhangzó beszédekbe. A rendbontókat a rendõrség a "tiltott demonstrációnak minõsülõ tevékenység" befejezésére szólította fel. "Az elmúlt 15 év önkormányzatisága kiállta az idõk próbáját" mondta köszöntõjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a központi államhatalom fontos, pótolhatatlan ellensúlyának nevezte az önkormányzati rendszert, amelynek jövõbeni feladata, hogy szorosabb együttmûködés alakuljon ki az önkormányzatok között. A miniszterelnök hangsúlyozta: a tagolatlan hatalom nem teremt szabadságot, hanem megfojtja a demokráciát. Az osztott, ellenõrzött, ellensúlyaival kiegyensúlyozott hatalom az, amely megóvja a szabadságot, ezért az önkormányzatok pótolhatatlan alkotmányos feladata, hogy ellensúlyt képezzenek a központi államhatalommal szemben. Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke beszédében a parlament "tartozásai" között említette a kistérségi együttmûködések megerõsítését és a pénzügyi gazdálkodás alkotmányos garanciáinak megteremtését. Az ünnepség keretében az országos önkormányzati érdekszövetségek által kiválasztott száz település zászlaját helyezték el a Parlamentben. A küldötteket Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke köszöntötte a Parlament Kupolatermében október

11 Localinfo Önkormányzati Havilap Jogalkotas-Közbeszerzés Közbeszerzési törvény tatarozás alatt Növekvõ értékhatárok, rugalmasabb eljárás, gyorsított ügyintézés Elkészült a közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslat szakmai tervezete, megkezdõdött a normaszöveg közigazgatási egyeztetése. Mondani sem kell: ismét kemény fába vágta fejszéjét a jogalkotás, s a települési önkormányzatok, mint a legnagyobb állami megrendelõi szféra számára sem közömbös, merre tart az új törvény. A közbeszerzések összértéke 2004-ben elérte az 1200 milliárd forintot, a legmagasabb szintet a magyar közbeszerzés kilenc éves történetében. A közbeszerzések iménti rekordösszege, a 2003-as évi 560 milliárdnak több mint duplája. S jórészt épp a jogi garanciákon múlik, hogy az állami, önkormányzati szervek döntéshozói a jövõben jól sáfárkodnak-e a rájuk testált közpénzekkel. A törvényjavaslatról októberben tárgyal a kormány, és várhatóan még az idén szavaz róla a Tisztelt Ház. Hatályba lépésének határideje amit döntõen az új EU-irányelvek határoznak meg január végére tehetõ. A változó közbeszerzési értékhatárok azonban nem ebben a jogszabályban, hanem a évi költségvetési törvényben jelennek meg, ami csak aláhúzza a szabályozás gazdasági jelentõségét. A puding próbája Nem sokkal az "új" közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. tv.) elfogadása után, 2004 márciusában látott napvilágot két új közösségi regula. Az egyik, (2004/17/EK) irányelv a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban mûködõ szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról, a másik (2004/18/EK) irányelv az építési beruházásokra, az árubeszerzésekre és a szolgáltatás-megrendelésekre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szól. Így, mondhatni, uniós jogharmonizációs kötelezettségünk érdekében is módosítani kell a közbeszerzési törvényt, amely azonban a gyakorlat próbáját sem minden tekintetben állta ki. A közbeszerzések nyilvánossága és átláthatósága, a korrupció elleni küzdelem területén történt lényeges elõrelépés, de az még korántsem tekinthetõ kielégítõnek fogalmazott a Parlamentben Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke éves beszámolójában. A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos meglehetõsen vegyes tapasztalatait a képviselõkkel megosztva, a tanács elnöke sokatmondóan kijelentette: a közbeszerzések részletes szabályozását mindaddig fenn kell tartani, amíg tartós elõrelépés nem figyelhetõ meg az eljárások jogszerûsége terén. A versenyképesség és a beszerzések hatékonysága is a jelenlegi szabályozás egyszerûsítését igényli. A gyakorlati szakemberek szerint a tervezett törvénymódosítás során az egyszerû közbeszerzési eljárásoknál az alacsony értékû értékhatárok emelésére és az eljárási szabályok rugalmasabbá tételére, az egyéb közbeszerzési eljárásokban pedig inkább a szabályozás koherenciájára kell helyezni a hangsúlyt. Politikai "hangrobbanások" A statisztika szerint a beszerzések mintegy háromnegyedét a nyílt eljárások száma és értéke tette ki. A külföldi székhelyû ajánlattevõk az eljárások kevesebb mint három százalékában bizonyultak sikeresnek, ugyanakkor az EU közbeszerzési értékhatárait elérõ értékû beszerzéseknél a külföldi nyertesek aránya már számottevõ: eléri a 10 százalékot. A közbeszerzési döntõbizottság tavaly csak mintegy 350 esetben állapított meg jogsértést. Sokak szerint ez a jéghegy csúcsa, s az esetek zömében az eljárást körüllengi a korrupció gyanúja. A legtöbb pályázó azért nem indít jogorvoslati eljárást vélik, mert okkal tart attól, hogy a következõ pályázatoknál mellõzik. "Ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne a közbeszerzések terén, hiszen a szót hallva sokan a korrupcióra gondolnak" fogalmazott a beszámoló fölötti parlamenti vitában Répássy Róbert. Tegyük hozzá: a (mindenkori) ellenzéki képviselõk szerint a központi költségvetési szervek, a kormányszervek gyakorlatában a közbeszerzés sok esetben csupán fügefalevél, amely eltakarja a testre szabott közbeszerzéseket, amellyel mintegy elõre garantálják, hogy egy bizonyos körhöz tartozó ajánlattevõ nyerje majd el a pályázatot. A Lockheed-levél az idõ múlásával egyszerû államvezetési hibává fakult, a Gresham-palota új fényében a régi lobbiügyek elhalványodnak. A kakaóbiztos számítógépek, az autópálya-építés körüli "anomáliák" és zajos viták, a Ferihegyi privatizáció politikai "hangrobbanásai" viszont óhatatlanul elterelik a települési önkormányzatok helyi értékû vitás ügyleteirõl a figyelmet. Pedig törvényességi szemszögbõl nincsenek "bagatell" ügyek. Egy független képviselõ a parlamentben sürgette: komolyan meg kellene vizsgálni azokat az ügyleteket, amelyek arról szólnak, hogy önkormányzati képviselõk, vagy külsõs bizottsági tagok vállalkozásai nyerhetnek közbeszerzési tendereken. "Az ország attól szenved, hogy pályázatok elõre le vannak zsírozva" fogalmazott a honatya, aki szerint épp azért nem kellene megemelni a közbeszerzések alsó összeghatárát, mert így csak további visszaélésekre ad lehetõséget a jog október 11

12 Jogalkotás-Közbeszerzés Localinfo Önkormányzati Havilap Közösségi értékhatárok Nemzeti közbeszerzési értékhatárok Érdemes tehát közelebbrõl is szemügyre venni a részleteket, bízva abban, hogy a megemelt értékhatárokkal nem a garanciák inflálódását kodifikálja hosszú távra a parlament. Különösen az egyszerû közbeszerzési eljárás érzékeny a korrupcióra. Épp ezért értékhatárait csak azzal a feltétellel tanácsos emelni, ha a közbeszerzési kötelezettség alól kiesõ beszerzések kontrollja más területen erõsödik. Nem lebecsülve a belsõ ellenõrök munkáját, a hierarchián belüli kontroll határait, esetenkénti hiábavalóságát is látni kell. Végtére is nem lehet kizárólag beosztottakra bízni a polgármesteri hivatal döntéshozóinak, az önkormányzat vezetõ testületeinek ellenõrzését. Új jogintézmények Méltányolható célok Az új közösségi követelményeknek való megfelelés mellett a módosítás bevallott célja az is, hogy a szabályozást rugalmasabbá, a közbeszerzési eljárásokat gyorsabbá és átláthatóbbá tegye. Ez a törekvés ugyanakkor az uniós jogalkotók célkitûzésével összhangban valósul meg, hiszen az irányelvek célja is az eljárás egyszerûsítése, modernizációja, és bizonyos új jogintézmények bevezetése. A hatályos közbeszerzési törvény három közbeszerzési értékhatárt és három eljárási rezsimet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket; a nemzeti értékhatárokat elérõ, de a közösségi értékhatár alatti; végül a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzéseket, vagyis az egyszerû közbeszerzési eljárást. Néhány új fogalommal máris érdemes közelebbrõl megismerkedni, hiszen rövidesen több eddig ismeretlen jogintézménnyel gazdagodik a hazai jogrend. Ilyen például a versenypárbeszéd, amely egy olyan tárgyalásos eljárás, amikor az ajánlatkérõ már beszerzési igényét is konzultáció útján határozza meg. Az ajánlatkérõ az összes alkalmas résztvevõvel tárgyalva alakíthatja ki az igényeknek leginkább megfelelõ megoldásokat, a mûszaki leírást, a szerzõdéses feltételeket, amelyek alapján aztán sor kerül a tényleges ajánlattételre. A versenypárbeszédet csak a klasszikus ajánlatkérõk körében vezetnék be. Az elektronikus árverés a korábban benyújtott ajánlatok rangsorolását teszi lehetõvé. Új elemként, a keretmegállapodás lehetõségét is biztosítani kívánják a közösségi értékhatárokat elérõ, vagy meghaladó értékû közbeszerzéseknél. A dinamikus beszerzési rendszerben kizárólag elektronikus eszközöket alkalmazhat az ajánlatkérõ. A konkrét szerzõdéskötéseket megelõzõen az ajánlatkérõ egyszerûsített hirdetményt tenne közzé, majd ajánlattételi felhívást küldene a rendszerben résztvevõ valamennyi ajánlattevõ október

13 Localinfo Önkormányzati Havilap Jogalkotás-Közbeszerzés Egyszerû közbeszerzési értékhatárok nek, hogy a végsõ ajánlatukat megtehessék. E modell mûködéséhez a megfelelõ informatikai háttér biztosítása is elengedhetetlen. A jelenlegi jogi szabályozást a gyakorló szakemberek is rendkívül bonyolultnak tartják. Az igazolások például csak eredeti vagy hiteles másolatban nyújthatók be, bizonyos kizáró okok igazolását pedig közjegyzõ elõtt tett nyilatkozattal teljesítik. Ez drágítja az ajánlattevõk részvételét a közbeszerzési eljárásban. Most azt javasolják, hogy a nemzeti eljárásokban az igazolások egyszerû másolatát is fogadják el miután a közösségi rezsimben is ez a fõszabály. Az új törvény általában szélesebb terepet biztosít a közérdekû céloknak, így a környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesítésének. Szabadon választható lehetõség, nem kötelezettség a hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési ügyletekbe. A hirdetményeknek a Közbeszerzések Tanácsán keresztül történõ feladásával kapcsolatban egyelõre két változat verseng. Az elsõ fenntartja a hirdetmények Közbeszerzések Tanácsán keresztül történõ küldését az uniós rezsimben, míg a másik ezt nem tenné kötelezõvé. A mérlegelésre van még idõ, hiszen a változások zöme egy éven belül aligha léphet életbe. Pontosítják az ingatlanbeszerzésre vonatkozó szabályokat is. Az egyik elképzelés szerint nem lenne kötelezõ a közbeszerzési eljárás a kisajátítást megelõzõ ingatlan adásvételnél, az ingatlanok cseréjénél, vagy amikor az ingatlan tulajdonjogát csak versenytárgyalás útján lehet átruházni. De a közpénzfelhasználás szempontjából lényeges elemeket ilyenkor is megismerhetõvé kell tenni, a szerzõdés megkötésérõl tájékoztatva a nyilvánosságot. S mi tagadás: a közbeszerzési eljárástól könnyebb "eltekinteni", mint ezt megindokolni, s a gyanút elaltatni "Hazai pályán" a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások mindazonáltal további esetkörrel bõvülnek: ha például a beszerzés bárki által igénybe vehetõ és kivételesen kedvezõ feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és más eljárás alkalmazása esetén a szerzõdés meghiúsulna. Ezentúl a távbeszélõ-, a telex-, rádiótelefon-, személyhívó és mûholdas szolgáltatás megrendelése esetében is közbeszerzési eljárást kell indítani. Az új rendelkezések értelmében az ajánlatkérõ hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzésre, az árutõzsdén jegyzett és beszerzett árura. A gyorsított eljárásra a jövõben nemcsak "rendkívüli" esetben, bár továbbra is kizárólag a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében lenne lehetõség. Ha viszont a hirdetményt elektronikusan teszik közzé, a tizenöt napos határidõnél rövidebb, minimum tíz napos részvételi határidõ is elegendõ. A törvényjavaslat újraszabályozza az egyszerû közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó személyi kört, s az öszszeférhetetlenségi szabályok pontosítása is napirendre kerül. Igazi kulcskérdést érint a jog, amikor kimondja: a szerzõdéskötésig egy alkalommal módosíthatják az eljárás eredményét az ajánlatkérõk. Nevezetesen ha az eredményhirdetés után észlelik, hogy az eredmény törvénysértõ. Bodnár Lajos stentor2000@fre .hu október 13

14 Közbeszerzés Localinfo Önkormányzati Havilap Közbeszerzés a szakértõ szemével Kedves Olvasók! Három érdekes olvasói kérdést kaptam. Mivel ezek a kérdések olyan témaköröket vetnek fel, amelyekben már többször kerestek meg a Tisztelt Olvasók, érdemes a kérdéseket nyilvánosan megválaszolni. Az elsõ kérdés, amellyel gyakran megkeresnek, a bírság kiszabásával kapcsolatos. A tényállás általánosságban úgy foglalható össze, hogy az ajánlatkérõ megsértette a közbeszerzési törvény valamely rendelkezését, de álláspontja szerint a jogsérelem csekély súlyú és a jogsértéssel nem áll arányban a Közbeszerzési Döntõbizottság által megállapított bírság összege. Érdemes-e közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt pert indítani, illetõleg egy ilyen perben milyen esély van a bírság eltörlésére vagy mérsékelésére? A bírói gyakorlat ezekben a perekben következetes. A közigazgatási határozat ez esetben a Közbeszerzési Döntõbizottság határozata értendõ ez alatt felülvizsgálata jogszabálysértésre tekintettel kérhetõ. A bíróság tehát a határozat törvényességét, jogszabályoknak való megfelelését vizsgálhatja ezekben az esetekben akkor is, ha az bírságot kiszabó hatóság mérlegelési jogkörben eljárva hozta a határozatot. Mit is jelent ez az adott esetben? A bíróság azt vizsgálja meg, hogy a Közbeszerzési Döntõbizottság határozata jogszerû-e, azaz a tényállást teljes körûen feltárta-e, a mérlegelés szempontjait tartalmazzae a határozat, és a határozat indokolásából megállapítható-e az, hogy a Döntõbizottság a mérlegelési szempontokat megfelelõen alkalmazta. Amennyiben a jogsértés megtörténte nem vitás, és a bírság összege a Kbt. ben magállapított mértéket ( a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka ) nem lépi túl, továbbá a Döntõbizottság valamennyi Kbt (3) bekezdésében meghatározott szempontra figyelemmel volt, a bíróság nem dönthet úgy, hogy eltekint a bírság kiszabásától, illetve annak összegét mérsékeli. Még abban az esetben sem lehet eredményesen kérni a bírság megváltoztatását, ha a perrel támadott döntõbizottsági határozat ellentmond egy másik, hasonló ügyben hozott döntõbizottsági határozatban foglaltaknak. Azaz egy másik esetben olyan körülményeket értékelt a Döntõbizottság a jogsértést elkövetõ ajánlatkérõ javára, amelyek a perbeni esetben is fennálltak és az ajánlatkérõ javára értékelhetõk lettek volna. A bíróság nem tekinti irányadónak a más esetekbe hozott döntéseket, hiszen eltérõ esetekben eltérõek a tényállási elemek is. Visszatérõ probléma építési beruházások esetében az, hogy az ajánlattevõk az ajánlat részét képezõ tételes árazott költségvetést nem az ajánlatkérõ által megadott rendszerben és programmal készítik el. Lehet-e az ajánlatkérõt ebben az esetben hiánypótlás keretében új tételes költségvetés benyújtására felhívni? A kérdés megválaszolására csak a saját véleményemet közölhetem, azzal, hogy tudomásom van arról, miszerint létezik ezzel ellentétes gyakorlat is. A hiánypótlás csak a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok, egyéb ajánlatkérõ által megkövetelt iratok utólagos csatolására, vagy a benyújtott okiratok hiányosságainak pótlására, továbbá a formai hiányosságok pótlására szolgál. Véleményem szerint az ajánlattevõ által benyújtott tételes árazott költségvetés az ajánlat mûszaki tartalma. Ha az adott példánál maradva az ajánlattevõt az ajánlatkérõ által megadott rendszerû költségvetés benyújtására szólítanánk fel, akkor nem valamely hiányosságot pótolna az ajánlattevõ, hanem kicserélné az árazott költségvetést. Ez álláspontom szerint nem felel meg a Kbt a szerinti, hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseknek. A Közbeszerzési Döntõbizottság határozatait figyelve, és az olvasói kérdésekbõl kiindulva megállapítható, hogy nagy gondot okoz a hiánypótlásra vonatkozó törvényi elõírások alkalmazása. Csak néhány példát említve: nem egyértelmû mi tekinthetõ formai hiányosságnak és mi a tartalmi hiányosság, hogyan értelmezhetõ a szükség esetén több alkalommal is kitétel, ez arra kötelezeti az ajánlatkérõt, hogy több alkalommal adjon lehetõséget a hiánypótlásra vagy csak lehetõség a számára a többszöri hiánypótlás. Nagyon fontos lenne, ha a Közbeszerzések Tanácsa megszólalna ez ügyben és ajánlásban adna jogértelmezést. A harmadik esetben az Olvasó, mint ajánlatkérõ a médiából értesült arról, hogy az általa nyertesnek kihirdetni kívánt ajánlattevõ esetében a Gazdasági Versenyhivatal jogerõs és végrehajtható határozatban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. tv. megsértését állapított meg és egyben bírságot szabott ki a jogsértõ magatartásra tekintettel. Ki lehet-e zárni a közbeszerzési eljárásból azt az ajánlattevõt, aki a fentiek szerinti jogsértést elkövette? A Kbt. 60. (1) bekezdése tartalmazza a kötelezõen alkalmazandó kizáró okokat, melyek alkalmazása nem mérlegelés kérdése. Ha a kizáró ok fennáll az érintett ajánlattevõt ( alvállalkozót ) ki kell zárni az eljárásból. A kötelezõ kizáró okok között nem szerepel a Versenyhivatal elõbbiekben ismertetett határozatának megléte. A Kbt. 61. (1) bekezdése tartalmazza az ajánlatkérõ által választható kizárási okokat, melyek közül a b) pontban szabályozott az az eset, amikor a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság - öt évnél nem régebben - az október

15 KIOSZK INTELLIGENS INFORMÁCIÓS TERMINÁL Gyorsan fejlõdõ informatikai világunkban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. A kioszk révén lehetõvé válik az INFORMÁ- CIÓ korlátozás nélküli elérése egy olyan eszközzel, amely nem igényel számítástechnikai elõképzettséget. A Selectrade fejlesztõ csapatának tevékenysége eredményeként létrejött egy olyan Intelligens Információs Terminál, /KIOSZK/ amely segítségével ez az elvárás kompromisszumok nélkül teljesíthetõ. Elsõdleges célunk a megbízhatóság, emellett a kedvezõ ár kialakítása. Cégünkhöz bizalommal fordulhat, hiszen a Selectrade- Computer Kft. már számos olyan munkában vállalt eddig oroszlánszerepet, aminek köszönhetõen biztosította az Európai Unió elvárásainak megfelelõ önkormányzati informatika kialakítását. Ezáltal Cégünk országos hatáskörû lett, de megbízhatóságunkkal, termékeink minõségével (ISO 9001:2000) és az önkormányzatok számára nyújtott átfogó megoldásokkal is sok partnert szereztünk. Az általunk javasolt KIOSZK hardverek elõnyei: - gyors processzor és nagy memória kapacitás - könnyen integrálható bármely környezetbe A KIOSZK szolgáltatásai: - internet hozzáférés - reklámhordozó - egyedi információ elérés - felhasználástól függõ kiegészítõk (chipkártya, vonalkód olvasó, nyomtató) - egyedi kialakítás igény szerint, akár kültérre is. Információkérés: kioszk@selectrade.hu 1106 Budapest, Fehér út 10., Tel.: , Fax: ,

16

17

18

19 Localinfo Önkormányzati Havilap Európai Unió Pozitív az EU-tagság elsõ évi egyenlege A jelentésbõl kiderül, hogy mind a tíz új tagállam, így Magyarország is pozitív nettó egyenleggel zárta az EUtagság elsõ évét. Ha az egyenleg abszolút értékét nézzük, Magyarország a lengyelek, a litvánok, a csehek és a lettek után az ötödik helyen, vagyis a középmezõnyben foglal helyet. A nettó magyar költségvetési egyenleg tavaly 176 millió euró volt: ennyivel több pénzt kapott hazánk a közös büdzsébõl, mint amennyit befizetett oda. Ugyanakkor az is szembetûnik, hogy két másik szempont alapján Magyarország a sereghajtó. Valamennyi új tag közül nálunk nõtt a legkisebb mértékben 2003 és 2004 között az EU-val szemben fennálló pozitív nettó egyenleg, ami mindössze 5 millió euró volt. De akkor is az utolsó helyen "kullogunk", ha az elsõ éves egyenleg nagyságát a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI-hoz) hasonlítjuk. Magyarország a jelentés szerint az adminisztratív költségek figyelmen kívül hagyásával a GNI 0,25 százalékát könyvelheti el elsõ éves többletként. Összehasonlításképpen: a csehek nemzeti összjövedelmük 0,33, a szlovénok 0,43, a szlovákok 0,51, a ciprusiak 0,53, a lengyelek 0,75, a máltaiak 1,02, az észtek 1,79, a lettek 1,82, a litvánok pedig 2,13 százalékával több pénzt hívtak le 2004-ben az EU-tól, mint amennyivel hozzájárultak a közös költségekhez. A mérsékeltebb magyar teljesítmény fõ oka, hogy hazánk 2004-ben kevesebb támogatás lehívására volt képes, mint amire a decemberi koppenhágai csatlakozási megállapodás alapján Vizsgálják a meglehetõsen mérsékelt magyar teljesítmény okait Az elmúlt hónapokban ádáz vita folyt a magyar kormány és az ellenzék között arról, hogy hazánk vajon pozitív szaldóval kerül-e ki az uniós tagság elsõ évébõl. Nos, a "döntõbíró" szerepét az Európai Bizottság vállalta magára a minap, amikor közzétette a 2004-es költségvetés végrehajtásáról készült jelentését. A közötti strukturális alapok és Kohéziós Alap források (milliárd Ft): egyébként jogosult lett volna. Bizottsági szakértõk számítása szerint a magyarok közel 70 millió euróval kevesebb pénzt kasszíroztak be, mint amennyi Koppenhága alapján elvileg járt volna nekik. Ha szerényebb "veszteséggel", de a lengyelek, a lettek és a szlovákok is hasonló cípõben járnak. Az Európai Bizottság szerint az elmaradásnak alapvetõen két oka van. Az egyik minden új tagállamra érvényes megállapítás, hogy 2004-ben a piaci viszonyok rendkívül kedvezõen alakultak az agrárszektorban, ahol a belsõ kereslet még az egyébként kiváló termelést is felülmúlta. Ebbõl kifolyólag a bizottságnak a tervezettnél sokkal kisebb összeget kellett exporttámogatásokra fordítani az új tagállamokban. Említésre érdemes még, hogy az új tagoknak járó közvetlen jövedelempótló agrárkifizetések folyósítását csak a 2005-ös büdzsé terhére kezdte meg az EU, ahogy az unióban bevett dolognak számít. Bizottsági források ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy hazánk a tagság elsõ évében kisebb hatékonysággal hasznosította a papíron rendelkezésére álló felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) forrásokat, mint a többi új tagállam. Erre enged következtetni, hogy a tényleges pénzlehívás Magyarország esetében elmaradt a bizottság elõrejelzéseitõl. A felzárkóztatási támogatások tényleges hasznosulásának felmérésére ugyanakkor megbízhatóbb kép rajzolódik majd ki a harmadik év (2006 után) figyelmeztetnek szakértõk. Hazánk ezzel együtt az elsõ évben gyengébb abszorpciós képességrõl tett tanúbizonyságot a többi új tagállamhoz képest. Hazánk 2004-es nemzeti összjövedelmének 0,70 százalékát fizette be a költségvetésbe, 537,1 millió eurót. Ezen belül a briteknek fizetett visszatérítés 49,4 millió euró volt. A magyar ki- és befizetés közötti különbség tehát közel 176 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy az egyszeri, egyösszegû 172 millió eurós költségvetési visszafizetés nélkül plusz 4 millió euró lett volna az elsõ éves nettó egyenleg. Gyévai Zoltán/Brüsszel október 19

20 Pénzügyek Luxusadó: luxus lesz kivetni? Localinfo Önkormányzati Havilap Az önkormányzatok évi többmilliárdos pluszbevételhez juthatnak A jövõ évtõl lépne hatályba a luxusadó, amely minden százmillió forintnál nagyobb értékû ingatlant megadóztatna. A kormány szerint vagyonarányos közteherviselésrõl és többmilliárd forint plusz bevételrõl, a Fidesz szerint kiskapukról és a helyhatóságok helyzetének rosszabbodásáról van szó. A Localinfo által megkérdezett települések nem számítanak nagy pluszbevételre az új adónemtõl. A Magyarországon található mintegy négymillió lakás és félmillió üdülõ közül a felmérések szerint körülbelül tízezer ingatlan tartozik majd az új adókategóriába. A tulajdonosnak a tervek szerint a jövõ évtõl a százmillió forint feletti érték 0,5 százalékát kell majd befizetnie. Az ingatlan értékét a helyi önkormányzat határozza meg, a helyben kialakult ingatlanforgalmat és értékviszonyokat figyelembe vévõ forgalmi értékhatároknak megfelelõen. Ha a település egyes részein jelentõsen eltérõ értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat övezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben településrészi átlagértékeket állapít meg ingatlanfajtánként. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakásonként, üdülõnként eltérõ értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket, ilyenkor az értékövezetekre állapítja meg a településrészi átlagértéket. Ezeket az értékeket az önkormányzat két adóévre elõre szabja meg. Újdonság, hogy a törvényben meghatározták a lakások négyzetméterárát is. Ez alapján a legmagasabb értékhatár a fõváros I. kerületében található, ahol akár ezer forintos négyzetméter-ár is elõfordul, míg Budapesten a legalacsonyabb árak a XXI., a XX., a XV., a X. és a IX. kerületben vannak. Vidéken a megyei jogú városokra, a városokra és a községekre bontva ad meg négyzetméter-árakat külön a lakóházakra, illetve a többlakásos házakra, valamint az üdülõkre. A legalacsonyabb árak megyei jogú városokra vonatkozóan Borsod-Abaúj október