LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER

Átírás

1 LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER

2 A KONZORCIUM Szövetkezés nagyobb szabású közös pénzügyi műveletre, tőkebefektetésre, projekt cél megvalósítására. A terv-cél megvalósításának szervezeti kerete.

3 KLASZTER Forrás: Európai Klaszter Memorandum május 16.

4 KLASZTER HASONLÓ VAGY EGYMÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEREPLŐK FÖLDARAJZI TÖMÖRÜLÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó, önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel a terv-cél megvalósulása érdekében együtt dolgoznak.

5 KLASZTER SZEREPEK Megoldás lehet a globális innovációs kihívásra, mert az együttműködésen keresztül új ötletek, projektek születnek; lecsökken az önfeltárástól a piacig vezető út; az együttműködés versenyhelyzetben is megvalósul A haszonélvezői a mikro-, kis- és középvállalkozások.

6 elvárás:a tudásalapú vidékfejlesztési klaszter megteremtése A vállalkozások/vállalatok vállalkozásmérettől függetlenül szoros, interaktív kapcsolatot alakítanak ki egymással közös akciók és tevékenységek keretében lépnek fel Közösen oldják meg a problémákat.

7 DINAMIKUS KLASZTER/1 Termelési együttműködés mellett hálózati együttműködés, mely kiterjed: az oktatás képzésre a műszaki fejlődésre a marketingre a pénzügyekre az exportra az értékesítésre és azon túlmenően kapcsolódik: a tudásátadáshoz az innovációhoz KOMPLEMENTER TUDÁSOKKAL RENDELKEZŐ SZEREPLŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSE.

8 DINAMIKUS KLASZTER/2 A tudás-gazdaság és a gazdasági konjunktúra kulcs tényezői Hozzájárul a versenyképes piac fejlődéséhez Ott fejlődik, ahol erős a versenyhelyzet régión belül és régiók között Régiókon és határokon átnyúló együttműködés és összefonódottság tükröződik.

9 A LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM 1. Területalapú megközelítés (helyi identitás, stratégia) 2. Alulról építkező megközelítés 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (önállóság és függetlenség) 4. Háromoldalú partnerség (köz, verseny- és civil szféra) 5. Tevékenységek újító jellege (innováció) 6. Tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés 7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés

10 AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER FOGLALKOZTATÁS/ MUNKAERŐ - termelőiskola - szociális földprogram - termelők (mg., gép ) - kereskedők - szolgáltatók - szakemberek - képzők - partnerek/intézmények A KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT - hagyományos piac - nagybani piac - ekereskedelem (termelői csoport) - bolthálózat (franchise) B 2 FENNTARTHATÓ VIDÉK- FEJLESZTÉS - (agrár)gazdaság - környezetvédelem - közösségfejlesztés - településfejlesztés - területfejlesztés C KONZORCIUM/1 KONZORCIUM/2 KONZORCIUM/3 KONZORCIUM/4 A B C KÉPZÉS/SZERVEZÉSI FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/K+F

11 A korlátok helyett a lehetőségekre kell összpontosítani! Az élelmiszer-termelő kisvállalkozások többsége már régen felismerték a fogyasztók minőségi, ezzel együtt innovációt és a helyi identitást is biztosító, különleges termékekre vonatkozó igényeinek kiszolgálásában rejlő lehetőségeket. Alapvetően a kicsi, de innovatív élelmiszereket előállító vállalatokat támogatja a program, ugyanakkor közreműködik/segíti a termelők hálózatának kiépítését is.

12 Megérett a helyzet arra, hogy az élelmiszerkultúra révén újabb dimenzió nyíljon meg! Első és legfontosabb, hogy a helyi, a térségi élelmiszer-kultúra láthatóbbá váljon - majd, ennek következtében egy komplex funkciókat is ellátni képes gazdasági üzlethálózat jöjjön létre

13 Kiemelt célkitűzés a családi, kisüzemi élelmiszer-termelők csoportjainak (KKV-k), a vidéki kézművesség (a kosárfonástól a fa használati tárgyaktól a kékfestésig, stb.), a hagyományokra épülő naiv- és professzionális képző- és iparművészet termékeinek támogatása a tapasztalatok cseréje és az értékesítéssel, termékfejlesztéssel és a marketinggel kapcsolatos tanácsadás, a piacra jutás feltételeinek megteremtése révén.

14 A projekt főbb részei Gazdaságokat és regionális termékeket magába foglaló struktúra megszervezése: a standard termékek minél több termelőtől származó, teljes választékot kínáljon; a gazdaságok által előállított, valamint a regionális termékek piaci értékesítését támogató marketing- és reklámstratégia kidolgozása és a promóciós központ felállítása: a különös gonddal készített, rövid távolságra szállított, védjeggyel és saját címkével ellátott, friss termékek csoportjának kialakítása, amely a termelő és a fogyasztó közötti szorosabb közelségétnek köszönhetően fenntarthatónak bizonyul; a különböző regionális, helyi gazdaságok termékeket forgalmazó csatornák kiépítése: hagyományos piac, bolthálózat és e-kereskedelem.

15 A projekt célja A LEADER PIAC- ÉS BOLTHÁLÓZAT, a leader-vidék üzlet-hálózata kiépítése, franchise-rendszerű működtetése Termelői csoportok létrehozása és országos kiterjesztése amely a leader-vidéki termelő-feldolgozó és a fogyasztó érdekrendszerét foglalja magába, és érvényesíti azt piaci körülmények között.

16 A Franchise Rendszer célja leader-vidéki termelők piacra jutási feltételeinek megteremtése egy sikeres, európai színvonalú országos piaci és bolthálózat kiépítésével és működtetésével alternatívát kíván nyújtani a leader-vidéki termelőknek, élelmiszer feldolgozóknak, beszállítóknak, fogyasztóknak, amely újrateremti és megőrzi a régi hagyományú, vásárlóközpontú kereskedelmi módszerek alkalmazását a termelő számára biztos piaci felületet teremt

17 Franchise Rendszer előnye a Hálózat beszállítói maguk a hálózat- és terméktulajdonosok azonos elveken és arculattal megjelenő, másoktól a termék minőségben és árban is jól megkülönböztető, fogyasztó-orientált piaci- és bolthálózat munkatársakig mindenkit folyamatos képzésben, illetve továbbképzésben részesít. A tudás, a hozzáadott plusz az, ami eredményre vezet, sikerre visz termelő- és fogyasztópárti termelő - piaci- és bolthálózat.

18 TERMELŐI CSOPORT/TÉSZ/1 TÉSZ: Termelői Értékesítő Szervezet. A fogalmat az Európai Unió 1996-ban alkotta meg (producer organisation) néven. Jelentősen különbözik a Magyarországon régóta ismert TSZ-től. A termelők egy közös központba szállítják termékeiket, ott válogatás és csomagolás után nagy és egységes mennyiségben és minőségben a megrendelők felé továbbítják.

19 TERMELŐI CSOPORT/TÉSZ/2 Lényege, hogy a zöldség gyümölcs ágazatból élő termelők közösen összefogva non-profit szervezetet alkotva csökkentsenek néhány rájuk nehezedő költségen, illetve növeljék versenyképességüket azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.

20 TERMELŐI CSOPORT/TÉSZ/3 Ezáltal csökkenthető az agrárolló által a termelőknek okozott kár illetve a vertikális integráció révén nagyobb jövedelem realizálható. Jelenleg Magyarországon több TÉSZ is létezik. Legjelentősebbek: Mórakert (Mórahalom), DélKerTész (Szentes), Kiskunsági TÉSZ (Kiskunfélegyháza), KistérTész (Kistelek), Fresh Fruit TÉSZ (Kecel), Alföld Régió Szövetkezet (Kecskemét)

21 A Projekt megvalósulásának javasolt gazdasági forma: a Szövetkezet Az elmúlt években világszerte felgyorsult a szövetkezés ügyével való foglalkozás, a tapasztalatok értékelése, a jövő szövetkezési funkcióinak, szerepének értelmezése. Európai tapasztalat (Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Svédország, stb.) az is, hogy szövetkezetek a szociális gazdaság, vagyis a magántőkének és a közvállalatok szektorai melletti harmadik szektor aktív szereplői

22 A szociális gazdaság vegyes motiváltságú gazdasági, szociális, kulturális, stb.) igények megjelenésének/kielégítésének is teret biztosít, amelyeknek a másik két szektorban nincs helye.

23 A szociális gazdaság alapértékei szolidaritás szociális kohézió szociális felelősség és elkötelezettség demokrácia és részvétel autonómia és függetlenség

24 A szövetkezetek sajátos szerveződési és működési alapelvei foglalkoztatáspolitika a regionális politika a vidékfejlesztés az agrár- és környezetvédelmi politika keretei között felmerülő problémák megoldásának eszközét jelentik

25 Az emberi tevékenység szervezeti három alaptípusa: a tisztán gazdasági feladatokat ellátó gazdasági társaság - vezérlő elve: a minél nagyobb nyereség elérése; a társadalmi szervezet: jellemzően szociális, kulturális, stb. célok elérése mentén működik; a szövetkezet: képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervező funkciókkal.

26 Mi az egyezőség és alapvető különbség a szövetkezetek és a gazdasági táraságok között? Cél/feladat terület Forma Eredményérdekeltség Cél Gazdasági társaság speciális gazdaság hasznot hajtó tevékenység csak a nyereség Szövetkezet nem speciális gazdaság hasznot hajtó tevékenység a tagjai gazdasági, kulturális, szociális, oktatási szükségleti és igényei kielégítésének az egysége

27 Cél/feladat terület Gazdasági társaság Szövetkezet Nyereség elosztása vagyoni hozzájárulás arányában egy része: fel nem osztható közösségi alap képzése másrészről: tagoknál realizálódik - részben, a szövetkezettel való együttműködés arányában, - részben, a vagyoni hozzájárulás szerint

28 Cél/feladat terület Közösségi cél Döntéshozatali rendszerben való részvétel Legjelentősebb különbség Gazdasági társaság általában nem képez pénzügyi forrásokat általában a vagyoni hozzájárulás arányában tőkét működteti a tulajdonos hasznára Szövetkezet közösségi alapot képez az ilyen jellegű szolgáltatásokra egy tag - egy szavazat együttműködésre képes közösségekben meglévő társadalmi erőforrásokat mobilizálja (az őstermelők, családi gazdálkodók, vállalkozók egyénenként elkülönült működése során nem érvényesülnek)

29 A szövetkezeti társulási formában rejlő erő, pl. Hollandiában a szövetkezetek átfogják a mezőgazdasági termelés 83%-át, Franciaországban a banki szolgáltatások 50%-át, Finnországban az élelmiszerkiskereskedelemből a részesedési arányuk 35%, Svédországban az erdőgazdálkodás 60%-át fedik le

30 A szövetkezet fogalma 7. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegy-tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. (2006. évi X. tv.)

31 KÉPZÉS/1 ÚMVP 1 2. tengely Képző Szervezet, KSZ (139/2008. (X.22.) FVM rendelet szerint Konzorciumi forma FVM 18 szakképző intézmény és partnerségi köre Cél: mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók szakmai ismereteinek bővítése vissza nem térítendő támogatás Célterületek: 1. nem kötelező képzések - szakképesítést nem adó OKJ szerinti, valamint hatósági képzések

32 KÉPZÉS/2 2. Kötelező képzések támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezők mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (kivéve: gépvásárlás) fiatal mg. termelők elindítása szerkezetátalakítás előtt álló, félig önálló gazdaságok mg. termékek értéknövelése agrár-környezetgazdálkodási kifizetések erdő-környezetvédelmi kifizetések Natura 2000 kifizetések

33 KÉPZÉS/3 Elszámolható kiadások * Képzés részvételi díja - elméleti és - gyakorlati oktatás * Szakképesítést nem adó esetén oktatási segédlet * Képzés - előkészítési - szervezési és - adminisztrációs költségek Nem elszámolható költségek - ügyfél étkezési, szállás - utazási, - tankönyv vásárlás költségei, - pótló-, vagy javítóvizsga díja

34 KÉPZÉS/4 Jogosultság 1. célterület: mg. termelő vagy erdőgazdálkodó 2. célterület: támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezők képzési díjat befizette a KSZ részére 80%-os részvétel igazolása beszámolási, illetve vizsgakötelezettségének eleget tett egy képzési szerződés egy képzésre jogosít egy naptári évben legfeljebb 4 képzés esetén vehető igénybe csak az ügyfél nevére kiállított számla számolható el

35 KÉPZÉS/5 A támogatás mértéke 1. Egy naptári év egy ügyfél az 1. célterületnél: max Ft Ft alatti kérelem nem támogatható 3. Gyakorlati képzés a KSZ által, saját helyszínen és saját oktatóval történik

36 KÉPZÉS/6 4. KSZ által elszámolható öltségek felső határértéke (megkötött képzési szerződések száma szerint legalább: 10 fő, legfeljebb: 30 fő) Megnevezés Szakképesítést nem adó képzés (b1-b11, an1- an17) OKJ szerinti képzés (ao1-ao22) és 80 órás Növényvédelmi tanfolyam (h2) Mezőgazdasági vontatóvezető képzés (h1) Elméleti óra (tartalmazza a szakképesítést nem adó képzések esetén az oktatási segédlet költségeit is) Ft/fő/óra 500 Ft/fő/óra 800 Ft/fő/óra 1.300Ft/fő/óra 600 Ft/fő/óra Ft/fő/óra Gyakorlati óra 5.000Ft/fő Ft/fő Ft/fő Szervezési költség Ft/fő Ft/fő Vizsgaköltség x

37 KÉPZÉS/7 Egyéb feltételek a KSZ részére Évenkénti képzési projekt-terv készítése Saját szervezésben bonyolítja a képzést A képzési program szerinti ismeretek teljes körét oktatja Számonkérés + elégedettségmérés készítése Elektronikus rögzítés és ügyintézés Haladási napló vezetése + jelenléti ív Tárgyévet követő március 31-ig jelentést készít

38 KÉPZÉS/8 Támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának időszaka: 2009-ben: június 1 30-ig október 1 31-ig 2010-ben: február 1-28-ig június 1 30-ig október 1 31-ig

39 KÉPZÉS/9 Tervezési számok: ÚMVP 1-2. tengely képzési száma: fő Forrás: kb. 26 mdft. Képzési idő: június december

40 SZERVEZÉSI FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/1 1) Tudásszolgáltatás/menedzsment - képzés - innováció - információ/tanácsadás 2) Kistermelői és KKV piac-menedzsment 3) Vidékfejlesztés menedzsment 4) Vidéki foglalkozatás menedzsment 5) Érdekegyeztetés és képviselet 6) Hálózatfejlesztés 7) Integrációs és koordinációs feladatok 8) Kontrolling és monitoring

41 SZERVEZÉSI FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/2 Országos hálózati és koordinációs központ: Nagykőrös - Vecsés Regionális hálózati és koordinációs központok: 1) Közép-Magyarországi Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: FVM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Budapest Felelős vezető: Osgyáni-Székely Veronika, főigazgató 2) Dunántúli Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Szekszárd Felelős vezető: Dömötör Csaba, főigazgató 3) Kelet-Magyarországi Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: FVM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Jánoshalma Felelős vezető: Gubucz József, főigazgató 4) Észak-Magyarországi Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Felelős vezető: Dr. Magda Sándor, rektor

42 ÖSSZEFOGLALÁS PROGRAMVEZETŐ: MAGYAR LEADER SZÖVETSÉG Felelős vezetők: Mészáros István (elnök) és Prof. Dr. Dinya László (társelnök) KOORDINÁCIÓS KÖZPONT: FERIHEGY IPARI PARK Vezető: Vékony Ferenc (elnök-vezérigazgató) HACS-ok PROGRAM 26 TERMELŐ TERMÉK PIAC-BOLT RÉGIÓ projekt projekt projekt KOORDINÁTOR FELTÉTELEK - Termelő - Termék - Logisztika képzés személyi pénzügyi PROGRAMFINASZÍROZÁS

43 K + F Mind a négy (foglalkoztatás, képzés, piac, vidékfejlesztés) szakterületnek megfelelően: + monitoring + felmérések + kutatói munkák + elemzések + stratégiai tervek és operatív programok készítése Döntési-, és jogszabályozással kapcsolatos munkák előkészítése.

44 LEHETSÉGES KLASZTEREK AZ ÉLELMISZERIPARBAN 2005 (Szanyi M.)

45 ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK MŰKÖDŐ ÜZLETI LÁNC Település: 1650 Bolt: 3000 Vásárlók száma: fő/nap Hazai termék: 90% Kapcsolat: 700 KKV Kiskereskedelmi piaci részesedés: 12 % Forgalom: 288 milliárd Ft/év

46 Összeállította: Mészáros István Magyar LEADER Szövetség alelnök Elérhetőségek: 2750 Nagykőrös, Liszt F. u. 10., Pf:68. T/F: 53/ mobil: 20/