THUMA ORSOLYA * A nyelv evolúciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "THUMA ORSOLYA * A nyelv evolúciója"

Átírás

1 THUMA ORSOLYA * A nyelv evolúciója Language Evolution We discuss what is specific about human language as a communication system and how it might have evolved based on findings of comparative psychology. Recent empirical data are presented that show the main neural differences between Homo sapiens and apes, our nearest genetic relatives. A short summary of ape language acquisition experiments is given, showing that apes are capable to learn around words and use them in a competent way. All in all, apes can reach the cognitive and linguistic level of a 1 ½ - 2 year old child. However, apes cannot grasp syntactic structures, something that normal 2 year-old children easily do. Finally, some functional explanations of the adaptive value of human language are dealt with. I. Bevezetés Beszélnek-e az állatok? Vagy csak az ember rendelkezik nyelvi képességekkel? Amennyiben fajunk egyedi jellegzetessége a nyelvhasználat, hogyan fejlıdött ki evolúciós múltunk során? Apránként alakult ki hosszú adaptációs folyamat részeként vagy hirtelen jelent meg és pusztán véletlen egybeeséseknek köszönhetjük? A nyelv mibenlétére, egyediségére és eredetére vonatkozó kérdések régóta foglalkoztatják a filozófusokat, nyelvészeket és pszichológusokat, de bármennyit is fejlıdött a tudomány és terebélyesedtek ismereteink, a nyelv máig megırizte rejtélyes voltát. Átfogó magyarázatot a nyelv eredetére a tudomány eddig nem adott és így a nyelv mibenlétével és kialakulásával kapcsolatos vélemények gyakran inkább a spekulációk, mint a szigorúan vett tudomány körébe tartoznak (ROSS, 1991). A nyelv eredetének kutatása komoly kihívást jelent, ez azonban nem szegte kedvét a lelkes kutatóknak, és valójában semmi sem indokolja, hogy a nyelvet ne a tudomány eddig bevált módszereivel vizsgáljuk. A nyelvi képesség a Homo sapiens, vagyis a modern ember faj specifikus tulajdonsága, így érvényesen alkalmazhatók rá a TINBERGEN (1963) által megfogalmazott kutatási szempontok, amely szerint egy élı rendszer leírásához, mőködésének és kialakulásának megértéséhez a rendszert négy nézıpontból egyaránt meg kell vizsgálni. A négy nézıpont, amely minden biológiai rendszer vizsgálatakor felmerül: a) mechanisztikus, vagyis a mőködés feltárása, leírása (neurológia, fiziológia, pszichológia, formális leírás) b) ontogenetikus, vagyis az egyedfejlıdés genetikus és környezeti faktorainak feltárása c) funkcionális, vagyis mi a funkciója az élılény számára (túlélés, adaptív érték, szaporodási elıny) d) filogenetikus, vagyis az evolúciós történet feltárása. * BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet, fıiskolai adjunktus. 434

2 THUMA O.: A NYELV EVOLÚCIÓJA A korrekt tudományos feltáró munkához mind a négy megközelítésre szükség van. A nyelvvel kapcsolatban a kutatások java része eddig a mechanizmus és az ontogenetikus fejlıdésmenet feltárására irányult, míg a nyelv funkciójáról és filogenetikus kialakulásáról viszonylag keveset tudunk (HAUSER, 1997). Az elmúlt évtizedekben újra felélénkült az érdeklıdés a nyelv evolúciós eredetére vonatkozóan, valószínőleg részben annak köszönhetıen, hogy a kérdésre vonatkozóan számos releváns empirikus adat és megfigyelés győlt össze (HAUSER, 1997), valamint az evolúciós pszichológia térnyerésének eredményeképpen, amelynek kifejezett célja az, hogy a különbözı pszichológiai viselkedések és mechanizmusok funkcionális elemzését kísérelje meg (COSMIDES és TOOBY, 1992; PINKER, 1999). Az új kutatási lendület eredményeképpen már születtek megjegyzésre érdemes elképzelések, amelyek legalábbis tudományos alapon korlátozzák a lehetséges elméletek sokaságát, és támpontokat adhatnak a nyelv eredetének a tudomány keretein belüli magyarázatához (HAUSER, CHOMSKY, FITCH, 2002; JACKENDOFF, PINKER, 2005; FITCH, HAUSER, CHOMSKY, 2005; BICKERTON, 2005; MACWHINNEY, 2005; MARCUS, RABAGLIATI, 2006). II. Az emberi nyelv megkülönböztetı jegyei Mi is az a bizonyos nyelvi kompetencia, aminek a kialakulását magyarázni szeretnénk? Mennyire egyedi a nyelv az állatvilág kommunikációs rendszerében? Minıségi vagy csak mennyiségi a különbség? Abban ma gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a nyelv öröklött tulajdonságunk, mivel minden ép idegrendszeri struktúrákkal rendelkezı ember elsajátítja gyermekkorában. Ugyanakkor minden gyermek csak azt a nyelvet sajátítja el, amelyet a környezetében beszélnek és csak akkor, ha érik megfelelı társas és nyelvi ingerek egy kritikus perióduson belül, ami nagyjából 7 éves korig tart. A kritikus perióduson belül a gyermekek a nyelvet spontán sajátítják el, és anyanyelvükként beszélik. A késıbbi tudatos nyelvtanulás már nem közelíti meg az anyanyelvi szintet. A tanulás, a korai tapasztalatok, és a kritikus periódus szerepére utal az a tény is, hogy sajátosan emberi kommunikációs helyzetek és nyelvi ingerek hiányában a nyelv spontán nem fejlıdik ki a gyerekekben (COLE és COLE, 1997). Mivel több ezer egymástól többé-kevésbé különbözı nyelvet beszél az emberi faj világszerte, kérdés, hogy mi az a közös mechanizmus, amely minden nyelv mögött áll, és amelyrıl feltételezhetı lenne, hogy genetikusan öröklıdik. HAUSER, CHOMSKY és FITCH (2002) a nyelv eredetét kutatók számára egy fontos fogalmi megkülönböztetést javasolt: tegyünk különbséget az emberi nyelv tág és szők értelmezése között. (1) Tág értelemben, amely jellemzıen a biológusok és pszichológusok nézıpontja, a nyelv egy kommunikációs eszköz, amely számos vonatkozásban egyezik más fajok kommunikációs rendszerével, és sokféle kognitív területet érinthet. (2) Szők értelemben viszont, amely általában a nyelvészek álláspontja, a nyelv az emberre egyedül jellemzı komputációs rendszer, így létezhet olyan kizárólag nyelvi funkciókat ellátó idegrendszeri alapja, amellyel más fajok nem rendelkeznek. 435

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Tág értelemben, kommunikációs eszköznek tekintve HOCKETT (1960) és késıbbi követıi alapján az emberi nyelv alábbi jellegzetességeit szokás elkülöníteni (lásd GROSS, 1990): a) a beszédképzı-halló csatorna használata b) a jelek önkényessége, azaz tetszıleges, semleges szimbólummal jelölhetünk dolgokat c) a szimbólumok jelentést hordoznak, azaz a szimbólumok tárgyakra referálnak, reprezentálják azokat mentális világunkban d) a nyelvünket kulturális hagyományként átadjuk generációról generációra, tehát a tanulás is szerepet játszik benne e) spontán, akaratlagosan használjuk (szemben az utánzással, az önkéntelen vészjelek küldésével) f) kétirányúság, azaz váltogatjuk az üzenetküldı és üzenetfogadó szerepkört g) kettıs szintezettség, ami alatt azt értjük, hogy a nyelv alapszintjét a jelentés nélküli beszédhangok (betők) alkotják, amelyek egymással kombinálódva a jelentést hordozó szavak, mondatok szintjét hozzák létre h) elszakadás az itt és most világától, vagyis az idıben és térben távoli eseményekrıl is tudunk beszélni i) szerkezet-függıség, ami alatt a nyelvtant értjük, vagyis a szavak (morfémák) sorba rendezésében szabályszerőségek figyelhetık meg j) produktivitás, azaz kreatívan képesek vagyunk új kifejezéseket, mondatokat alkotni korlátozott számú elemekbıl. Szők értelemben a nyelv csak az emberre jellemzı komputációs rendszer, amelyet meghatározott számú diszkrét elem (fonémák és morfémák) és a kombinációikat lehetıvé tevı szabály (szintaxis) alkot. Míg a fonémák és morfémák létezését nem szokták megkérdıjelezni, a nyelvtani szabályok explicit idegrendszeri reprezentációját többen megkérdıjelezik, ugyanis a mesterséges neuronhálózatok explicit szabályok alkalmazása nélkül meglehetısen jól modellálják az ember nyelvi viselkedését (ELMAN et al., 1996). A nyelvtannal kapcsolatos fenntartások mellett, szők értelemben az a kérdés, hogyan alakultak ki a szimbolikus egységek (szavak), illetve hogyan fejlıdött ki a nyelvtan (BICKERTON, 2005). A nyelvész NOAM CHOMSKY úgy gondolja, hogy kell lennie egy rendszernek, amely minden lehetséges emberi nyelv alapja, amit Univerzális Grammatikának (UG) nevez (CHOMSKY, 1995). Az UG tartalmazza a nyelvek lehetséges nyelvtanainak teljes skáláját, és az aktuális nyelvtanok ebbıl a készletbıl alakítják ki a maguk nyelvtani rendszerét. Feltételezése szerint ez az Univerzális Grammatika genetikusan adott az emberi faj számára és a születés utáni tapasztalatok csak a finom beállításokat végzik el, amelynek eredményeképpen a gyermek a körülötte beszélt nyelv nyelvtanára állítódik be. Tulajdonképpen az a kérdés, hogy nyelvtanspecifikus-e ami öröklıdik, vagy valamilyen általános képesség vagy képességek együttese áll az emberi nyelvhasználat hátterében. A kérdés egyelıre megválaszolatlan és heves tudományos viták tárgya. 436

4 THUMA O.: A NYELV EVOLÚCIÓJA III. Fıemlıs kísérletek A fıemlısökkel végzett kísérletek azt mutatják, hogy a nyelv fogalmát tág értelemben használva, bizonyos korlátok között képesek annsk megértésére és használatára (GARDNER, GARDNER, 1969; BRAKKE, SAVAGE-RUMBAUGH, 1997; LYN, SAVAGE-RUMBAUGH, 2000; WILLIAMS, BRAKKE, SAVAGE-RUMBAUGH, 1997). A kulturális áthagyományozás és a kettıs szintezettség kivételével a nyelv valamennyi jellegzetessége megfigyelhetı az állatok kommunikációjában (HAUSER, 1997). Miután bebizonyosodott, hogy a hangképzı-halló csatorna megfelelı mőködésének hiányában a süket-némák a beszéddel azonos értékő jelnyelvet használnak, az állatok nyelvi képességeit kutató tudósok elszakadhattak attól az elképzeléstıl, hogy az állatokat ténylegesen beszélni tanítsák. Ehelyett a süketnémák jelnyelvéhez hasonló kézjelek, illetve más szimbolikus jelrendszerek segítségével vizsgálják az állatok nyelvi képességeit a fıemlısök (csimpánzok, bonobók, orángutánok és gorillák), valamint más fajok (pl. delfinek és arara papagájok) egyedei között (PARKER és GIBSON, 1990). Visszautalva az emberi beszéd megkülönböztetı jegyeire, megállapíthatjuk, hogy (a) a hangképzı-halló rendszer használata nem elengedhetetlen feltétele a nyelvi mőködésnek. Ami a jelek önkényességét (b) illeti, a vizsgált fıemlısök képesek a tárgyra közvetlenül nem utaló szimbólumok, azaz önkényes jelek elsajátítására. A GARDNER házaspár által vizsgált csimpánz, Washoe, négy év alatt 132 kézjelet sajátított el; a SAVAGE-RUMBAUGH kutatócsoport csimpánzai és bonobói, Panpanisha és Panpanzee, 150 lexigram jelet tanultak meg; PAT- TERSON nıstény gorillája, Koko, közel 300 kézjelet használt; LYN orángutánja, Chantek, 127 kézjelet használt aktívan (lásd PARKER és GIBSON, 1990; BRAKKE és SAVAGE-RUMBAUGH, 1997; GARDNER és GARDNER, 1969; GROSS, 1990). Az elsajátított jeleket (c) az állatok referálásra használják, azaz jelentést tulajdonítanak nekik. Az elsı szavak megjelenése lényegében egybeesik azzal a korral, amikor a gyerekek kimondják elsı szavaikat, úgy 9-13 hónapos korukban. A fıemlıs kölykök szókincse is a gyerekekéhez hasonló. Használják az én és te névmásokat; néhány melléknevet (piszkos, tiszta, édes, dühös, jó, rossz); étel-, ital- és állatneveket; gondozóik és saját maguk tulajdonnevét; cselekvést kifejezı igéket (ad, mutat, hoz, jön, csiklandoz, nyit); iránymutató szavakat (ki, be, le, fel); színeket; tárgyneveket (edény, labda, törülközı, TV); továbbá az igen, nem, még szavakat (PARKER, GIBSON, 1990; BRAKKE, SAVAGE-RUMBAUGH, 1996, 1995; GROSS, 1990). A jelentések elsajátításának a folyamatában szintén hasonlók a gyerekekhez. Idınként túláltalánosítanak, és például minden állatot egy ideig macskának neveznek, vagy a koszos szót nem csak a piszokra, hanem a rossz viselkedésre is alkalmazzák, majd késıbb megfelelıen leszőkítik a fogalom jelentését. A megértésben nem csak a jelnyelvre szorítkoznak, hanem az angol beszélt nyelv megértésére is képesek. LYN és SAVAGE-RUMBAUGH (2000) gyerekek és csimpánz, illetve bonobó csemeték megértését vizsgálva úgy találta, hogy a fıemlısöknek átlagosan 32 alkalommal kellett találkozniuk egy szóval, mire meg 437

5 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 tudták tanulni, ami megfelel egy nyelvfejlıdésében elmaradt gyerek szóelsajátítási tempójának. Tehát képesek a referencia elsajátítására, de a normális gyermekeknél lassabban. A kulturális áthagyományozásról (d) egyelıre nincs ismeretünk. Egyetlen kísérletben részt vett fıemlıs sem tanította meg a jeleket a kölykének. Viszont Kanzi, SAVAGE-RUMBAUGHÉK bonobója spontán sajátította el a jelnyelvet. Miközben az anyját tanították, ı is jelen volt, de semmilyen megerısítést nem kapott, mégis a kutatók meglepetésére magától elsajátította a jeleket, és aktívan használni kezdte ıket. A megfigyelések szerint (e) a kísérletben részt vett fıemlısök spontán módon használják a jeleket a kommunikáció akár 88%-ában, és nem csak az embereknek jeleznek, hanem a játékaiknak és más állatoknak is (pl. egy macskának). Emellett (f) a kommunikációban váltogatják a küldı és a fogadó szerepét. Nagyjából annyiszor szakítják félbe a másikat, ahányszor az ıket. Ugyanakkor a szintezettség (g) egyelıre nem jelent meg a fıemlısök nyelvhasználatában, mivel a megtanított jelek valójában szavakat reprezentáltak, nem értelmetlen fonémaszerő elemeket. A fıemlıs kísérletekben elıfordul, hogy az állatok (h) elszakadnak az itt és most valóságától. Olyan kérdésekre válaszolnak, amelyek múltbeli eseményekre, nem jelenlévı tárgyakra vonatkoznak. Képesek hazudni. Chantek, az orángután például a koszos jelet mutatja, hogy bejusson a fürdıszobába, ahol nagyon szeret játszani; Koko miután egy tárgyat eltört, azt mutatta, hogy az egyik gondozó tette (PARKER, GIBSON, 1990). A megtanult szavakat két és három szavas kijelentésekben kombinálják, mint a hasonló korú gyerekek. Ugyanakkor nyelvtani szerkezeteket (i) nem tudnak elsajátítani. Nem jutnak túl a gyerekek kétszavas beszéd korszakán. A két-három szavas angolul elhangzó kijelentéseket jól megértik (például: Tedd a répát a hátizsákba, Hozd a szappant, Adjál almát Lindának ). A fıemlısök nyelvi struktúrákat úgy tőnik, hogy nem képesek elvonatkoztatni, bár vannak arra utaló megfigyelések, hogy a kommunikációs jelek sorrendiségére majmok és énekesmadarak érzékenyek lehetnek (ARNOLD, ZUBERBÜHLER, 2006; GENTNER et al., 2006; MARCUS, 2006). A kreativitás és produktivitás (j) jelei szintén tetten érhetık. Minden megfigyelt állat kombinálta az elsajátított szimbólumokat és spontán alkotott kéthárom szavas kijelentéseket. Sıt új kifejezéseket is létrehoznak. Chantek néhány jelet maga talált ki: például a kontaktlencse folyadékra a szem+víz jelét alkalmazta (PARKER és GIBSON, 1990). IV. A nyelv kialakulásának filogenetikus megközelítése CSÁNYI (1999) összefoglalása alapján a Hominidák a csimpánzoktól kb. 5-6 millió évvel ezelıtt váltak el. Az eltelt 5-6 millió év során kb. 16 hominida faj élt a Homo sapiens megjelenését megelızıen, amelyek közül már mindegyik kipusztult és így csak paleontológiai leletekkel rendelkezünk ezekrıl a fajokról. A már egyértelmően a Homo nembe sorolt fajok kb. 2 millió évvel ezelıtt jelentek 438

6 THUMA O.: A NYELV EVOLÚCIÓJA meg. Neandervölgyi ısünk kb éve jelent meg és mintegy éve tőnt el. Végül az anatómiailag is modern ember legkorábbi maradványai kb évesek. Minden ma élı ember egyetlen fajhoz, a Homo sapienshez tartozik. Egyértelmő, hogy közvetlen ıseink a már kihalt hominida fajok, így a nyelv evolúciójának lépései ezeknél a fajoknál keresendıek. Sajnos, mivel ezek a Homo sapiens kivételével mind kihaltak, beszédképességük tesztelésére kísérleteket nem végezhetünk rajtuk, csupán a fossziliákból következtethetünk nyelvi képességeikre, illetve azoknak az idegrendszeri területeknek a kialakulására, amelyek ma a nyelvi mőködésekben szerepet játszanak. Ha kihalt hominida rokonainkon nem is, de legközelebbi ma is élı genetikai rokonainkon, fıemlısökön empirikus vizsgálatok végezhetık. Legközelebbi genetikai rokonunk a csimpánz és a bonobó, mivel azonban a hominidák és nem a csimpánzok a közvetlen ıseink, így a csimpánzokkal végzett kísérletek nem a hominida evolúció lépéseit tárják fel, hanem inkább arra deríthetnek fényt, hogy melyek azok az agyi struktúrák és képességek, amelyekkel már az emberszabású majmok is rendelkeznek és így nem tekinthetıek humán specifikusnak. MÜLLER (1996) anatómiai vizsgálatai szerint a modern emberi agyban új agyi struktúrák nem jelentek meg, viszont megnıtt az agytömeg aránya a testtömeghez viszonyítva. Egyes agyterületek (fıleg az elıagy és a kisagy) mérete megnıtt más agyterületek méretéhez képest, valamint megnıtt a neokortex mérete, ezen belül különösképpen az asszociációs területek, és a funkcionálisan elkülöníthetı területek száma minden szenzomotoros modalitásban. Emellett, jelentıs agyféltekei aszimmetria alakult ki bizonyos területeken (például a WERNICKE-terület részét képezı planum temporale a bal agyféltekében tízszer akkora lehet, mint a jobb agyféltekében). Az agy morfológiai aszimmetriája azonban nem egyedül fajunk jellemzıje, mivel megfigyelhetı énekesmadaraknál, majomfajoknál és neandervölgyi ısünknél is. Aszimmetria funkcionális értelemben is megfigyelhetı embernél a nyelvi, analitikus és sorrendezést igénylı funkciók a bal agyféltekéhez köthetık, míg a téri, holisztikus és Gestalt funkciók jobb féltekeiek. Önmagában azonban a funkcionális aszimmetria sem fajspecifikus jellemzınk, mivel a gerincesek agyának inkább általános jellegzetessége. WILKINS és WAKEFIELD (1995) azt emelik ki, hogy a hominida evolúció során a frontális és a parietális lebeny nıtt relatíve jelentıs mértékben. Létrejött a Broca-terület, amely a motoros kéregbıl fejlıdött ki és az idıi sorrendezést, valamint a hierarchikus szervezıdést teszi lehetıvé. Emellett kialakult a parietális, az okcipitális és a temporális lebenyek (POT) egyedülálló találkozási területe, amely a másodlagos asszociációs területekrıl kap bemenetet, és így modalitás-semleges asszociációk létrehozását teszi lehetıvé, tulajdonképpen az asszociációk asszociációját. Paleontológiai vizsgálatok alapján úgy vélik, hogy ezek a struktúrák nagy vonalakban megfigyelhetık a 2 millió évvel ezelıtt megjelenı Homo habilisnél. Az ember perifériás hallórendszerének anatómiája lényegében megegyezik a többi fıemlısével, tehát itt jelentıs evolúciós változások nem történtek (HAUSER, 1997). Ezzel szemben a hangképzı szervek lényeges változáson mentek keresztül. LIEBERMAN (1968) vizsgálata szerint a gégerendszerünk eltér 439

7 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 minden más emlısétıl. Emberi újszülöttnél a gégefı olyan, mint a többi állatnál, vagyis teljes elzárást biztosít a légcsı és a nyelıcsı között. 3 hónapos korban kezd lesüllyedni a gége és kialakítani a garat görbületét, majd 6 hónapos korra válik a felnıttekéhez hasonlóvá. Ez a változás egybeesik a gagyogás megjelenésével, és végül azt eredményezi, hogy az emésztırendszeri hatékonyság lecsökken, a vokális hatékonyság viszont megnı. Az embernél tehát megszőnik a teljes elzárás a hangképzı és az emésztı rendszerek között, vagyis a kommunikációs hatékonyság a táplálkozási hatékonyság rovására fejlıdött fajunkban. LIEBERMAN (1968) szerint a hangképzı szervek úgy fejlıdtek, hogy gyorsan nagyobb adatmennyiség átbocsátására és kvantált hangok elıállítására legyen képes. Egy mai hangképzı szerv a neandervölgyi ısemberbe nem lenne behelyezhetı, tehát a Homo sapiens faj specifikus jellemzıje. Nem csak a hangképzı szervek morfológiája változott meg a fıemlısökhöz képest, hanem a hangadás kontrollja is (HAUSER, 1997). Míg a fıemlıs majmok hangadásait kéreg alatti területek irányítják, addig az embernél a kontroll funkciókat kérgi (tudatos) területek vették át. V. A nyelv eredetének funkcionális magyarázatai Milyen evolúciós elınyt jelentett ıseinknek a nyelvhasználat? A nyelv kialakulás funkciójára vonatkozó eddigi tudományos elméletek lényegében két csoportra oszthatók: az exaptációs és az adaptációs magyarázatokra. Az exaptációs elméletek (GOULD, 1989; CHOMSKY, 1995; PIATELLI-PALMARINI, 1996) szerint a nyelv az agytérfogat növekedésének mellékterméke, vagy valamilyen hirtelen véletlenszerő, adaptációsan nem magyarázható változás mellékterméke. Adaptációs értéke az egyén számára nincs, véletlenül alakult ki és csak a véletlen eredménye, hogy nyelvi képességünket használhatjuk. A fenti filogenetikai adatokból látható, hogy a nyelv megjelenése nem magyarázható egyszerően az agytérfogat hirtelen megnövekedésével, hanem számos agyterület szelektív növekedésének több millió éves folyamata áll mögötte. A szelektív agyi változásoknak valamilyen adaptív értéke valószínőleg volt, ha végül faj specifikus jellemzınkké válhatott. Tehát a nyelv, mint a megnövekedett agytérfogat. emergens tulajdonsága elképzelés nagyfokú túlegyszerősítés. Másfelıl egy exaptációs elmélet, mikor arra hivatkozik, hogy a tulajdonság véletlenül és nem a hasznossága miatt bukkan fel, akkor valójában nem mond mást, mint az adaptációs elméletek. Ugyanis minden tulajdonság a mutációk véletlenszerőségén alapul és ezek közül a véletlen variációk közül terjednek el azok, amelyeknek adaptív értékük van. Egy exaptációsan megjelenı tulajdonság is csak akkor tud elterjedni, ha az élılény számára adaptív értéke van (DENNETT, 1998). Mivel a nyelvvel minden emberi egyed rendelkezik, valószínő, hogy kialakulása adaptív elınnyel járt. Az adaptációs elméletek (PINKER és BLOOM, 1990; DUNBAR, 1993; WILKINS és WAKEFIELD, 1995; JACOB, 1986) eltérnek egymástól abban, hogy milyen szelekciós történetet feltételeznek a nyelvevolúció folyamatában. JACOB (1986) az evolúciós változásokat a barkácsoláshoz hasonlítja abból dolgozik, ami éppen 440

8 THUMA O.: A NYELV EVOLÚCIÓJA adódik. A nyelv haszna szerinte abban áll, hogy módot ad a szimbólumok végtelen számú kombinációjára, azaz a lehetséges világok szellemi megalkotására. PINKER és BLOOM (1990) amellett érvelnek, hogy mivel a nyelv komplex tulajdonságunk, valószínőleg fokozatos adaptáció során alakult ki. Szelekciós erıként hathatott, hogy a vadászatban és a társas együttmőködésben elınyt jelentett a pontosabb kommunikáció. DUNBAR (1993) is azon a véleményen van, hogy a szelekciós hatást a társas élet jelentette, leginkább a megnövekedett csoportméret. Megfigyelései szerint ugyanis az agymérettel nı a csoportméret, ezzel együtt a kurkászási idı az egymással kölcsönös jó viszonyt ápoló egyedek között. Fajunk agymérete olyan nagy csoportméretet tett lehetıvé, amely a tényleges kurkászási idıt gyakorlatilag lehetetlenül hosszúvá tette volna. A nyelv megjelenése viszont lehetıvé teszi, hogy kapcsolatot tartsunk egyszerre több emberrel, vagyis csevegéssel kurkásszuk egymást, miközben akár más tevékenységeket is végezhetünk. Emellett, információt tudunk szerezni olyan eseményekrıl is, ahol nem vettünk részt, így sokkal több személy tevékenysége követhetı nyomon, mint a puszta személyes megfigyelés révén. FITCH, HAUSER és CHOMSKY (2005) a nyelv tág értelemben vett funkcióját a kommunikációban és a privát gondolkodásban látja. CSÁNYI (1999) szerint a nyelv funkciójával és adaptációs értékével kapcsolatos dilemmát fel lehet azzal oldani, hogy a nyelv kialakulását csoportszelekciós mechanizmusokkal magyarázzuk. Eszerint a nyelv nem azért fejlıdött ki, mert az egyén túlélési esélyeit növelte, hanem mert növelte a csoport túlélési esélyét azáltal, hogy javította a csoport együttmőködését és a társas élet szervezését. VI. Összefoglalás Összefoglalva, a fıemlısök nyelvi képességei minıségileg alapvetıen nem maradnak el a hasonló korú gyerekekétıl. A fı különbség abban áll, hogy míg a gyerekek két éves koruk körül nagyon gyors nyelvi fejlıdésnek indulnak, és naponta több szót elsajátítanak, valamint a kétszavas kijelentésekrıl áttérnek a nyelvtanilag megformált mondatok használatára, addig a fıemlısök erre a fejlıdési szintre már nem képesek eljutni. Nagyjából egy másfél éves gyerek fejlettségi szintjén megrekednek. Amennyiben a nyelvet a szőkebb, nyelvészeti értelemben tekintjük, akkor elmondható, hogy bár a szótanulásuk lényegében ugyanúgy zajlik, mint a gyerekeké, az elsajátított szavak mennyisége erısen korlátozott, mindössze szó. A legfontosabb különbség azonban köztünk és fıemlıs rokonaink között a nyelvtan teljes hiányában áll. Ugyanakkor az ember és más fajok agyának összehasonlító vizsgálata arra utal, hogy semmiféle alapvetı szerkezeti változás nem történt az emberi agy kialakulása során, ami minıségi különbséget eredményezne az ember és minden más állat agya között (MÜLLER, 1996; CSÁNYI, 1999). Változások elsısorban az agy térfogatának a testhez viszonyított méretében és az egyes agyterületek egymáshoz viszonyított területében történtek. Bár a nyelv, mint kommunikációs forma teljességében csak az embernél figyelhetı meg, magában a fajra jellemzı egyediségben nincsen semmi evolúciós értelemben különleges. Számos faj 441

9 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 rendelkezik olyan bonyolult tulajdonsággal, amely csak nála figyelhetı meg, ilyen például az elefánt ormánya (PINKER, 1999). Mindazonáltal a nyelvtani képességünk valóban specifikus rendszernek tőnik az elmén belül elkülönülve az általános kogníció egyéb területeitıl. Értelmi fogyatékosok nyelvi képességei arra utalnak, hogy a nyelv és az általános kogníció egymástól viszonylag független rendszerek, mivel DOWN-szindrómások és WILLIAMS-szindrómások egyaránt jó nyelvtannal beszélnek, miközben viszonylag súlyos értelmi fogyatékosok, és számos egyszerő kognitív feladatban komoly zavarokat mutatnak (KARMILOFF-SMITH et al., 1995). Az állatkísérletek is arra utalnak, hogy a nyelvtan elsajátításában érhetı tetten a legfıbb különbség az ember és az állatok nyelvi képességei között. A nyelvi rendszer specifikusságára utal továbbá az, hogy felnıttek idegrendszerében a nyelvi funkciókat ellátó területek felnıtt korban az emberek java részénél gyakorlatilag azonos kérgi területen helyezkednek el (a bal agyféltekében a Sylvius-hasadék körül) és a sérülések csak itt eredményeznek nyelvi funkciózavart (DAMASIO, DAMASIO, 1992). Ugyanakkor a nyelv agyi lokalizációjában jelentıs egyéni eltérések is megfigyelhetık, amelyek azonban maguk is szisztematikusnak tőnnek (pl. összefüggenek a kezességgel). Az egyedi változatosság lényegében arra korlátozódik, hogy melyik agyféltekébe lokalizálódik a nyelv, illetve, hogy milyen fokú az egyik agyfélteke dominanciája, mennyire egyoldali vagy kétoldali a nyelvi rendszer mőködése. A két féltekében viszont szimmetrikusan ugyan azokon az agyi területeken helyezkednek el a nyelvi funkciók (DAMASIO, DAMASIO, 1992). Hogy a nyelvi funkció lokalizációja hogyan történik, az egyelıre rejtély. A merev elıhuzalozottság ellen szól az agy korábban nem sejtett nagyfokú plaszticitása. Megdöbbentı tény, hogy a kisgyermekkorukban teljes bal agykéreg eltávolításon átesett gyerekek is képesek lényegében normál nyelvelsajátításra bal oldali nyelvi területeik eltávolítását követıen olymódon, hogy a jobb agyfélteke átveszi a nyelvi funkciók ellátását (JOHNSON, 1997). Úgy tőnik tehát, hogy a nyelvi képességünk rendelkezik azokkal a jellemzı biológiai vonásokkal, amelyek a szelekciós magyarázatokban elengedhetetlenek. Öröklött tulajdonság és megfigyelhetık bizonyos egyedi variációk a tulajdonság megnyilvánulásában. Irodalom ARNOLD, K., ZUBERBÜHLER, K. (2006) Semantic combinations in primate calls, Nature, Vol. 441, p BICKERTON, D. (2007) Language evolution: A brief guide for linguists, Lingua, Vol. 117, Issue 3, Pages BRAKKE, K. E., SAVAGE-RUMBAUGH, E. S. (1996) The development of langauge skills in Pan II. Production, Language and Communication, Vol. 16, No. 4, BRAKKE, K. E., SAVAGE-RUMBAUGH, E. S. (1995) The development of langauge skills in bonobo and chimpanzee I. Comprehension, Language and Communication, Vol. 15, No. 2,

10 THUMA O.: A NYELV EVOLÚCIÓJA CHOMSKY, N. (1995) Mondattani szerkezetek, Nyelv és elme, Osiris, Budapest. COLE, M., COLE, S. R. (1997) Fejlıdéslélektan, Osiris, Budapest. COSMIDES, L., & TOOBY, J. (1992). Cognitive adaptations for social exchange. In J. BARKOW, L. COSMIDES, & J. TOOBY (Eds.). The adapted mind, New York: Oxford University Press. CSÁNYI, V. (1999) Az emberi természet, Vince kiadó, Budapest. DAMASIO, A. R., DAMASIO, H. (1992) Az agy, a nyelv és a beszéd, Tudomány, VIII. évf., 11. szám, DENNETT, D. (1998) DARWIN veszélyes ideája, Typotex, Budapest. DUNBAR, R. I. M. (1993). Coevolution of neocortical size, group size and language in humans. Behavioral and Brain Sciences 16 (4): ELMAN, J. L., BATES, E. A., JOHNSON, E. H., KARMILOFF-SMITH, A., PARISI, D., PLUNKETT, K. (1996) Rethinking Innateness, MIT Press, Cambridge, MA. FITCH, W. T., HAUSER, M. D., CHOMSKY, N. (2005) The evolution of the language faculty: Clarifications and implications, Cognition, 97, GARDNER, R. A., GARDNER, B. T. (1969) Teaching sign language to a chimpanzee, Science, Vol. 165, No. 3894, GENTNER, T. Q., FENN, K. M., MARGOLIASH, D., NUSBAUM, H. C. (2006) Recursive syntactic pattern learning by songbirds, Nature, Vol. 440, GOULD, S. J. (1989) Tires to Sandals, Natural History, April, old. GROSS, R. D. (1990) Key studies in psychology, Hodder and Stoughton, London. HAUSER, M. D. (1997) The Evolution of Communication, The MIT Press, Cambridge, MA. HAUSER, M., CHOMSKY, N., FITCH, W. T. (2002) The language faculty: What is it, who has it, and how did it evolve? Science, 298, JACKENDOFF, R., PINKER, S. (2005) The nature of the language faculty and its implications for evolution of language, Cognition, 97, JACOB, F. (1986) A lehetséges és a tényleges valóság, Európa Könyvkiadó, Budapest. JOHNSON, M. H. (1997) Developmental Cognitive Neuroscience, Blackwell Publishers, Cambridge, MA. KARMILOFF-SMITH, A., KLIMA, E., BELLUGI, U., GRANT, J., BARON-COHEN, S. (1996) Is there a social module? Language, Face Processing, and Theory of Mind in Individuals with Williams-Syndrome, Journal of Cognitive Neuroscience, Vol. 7, No. 2, LIEBERMAN, P. (1968) Primate vocalizations and human linguistic ablity, Journal of the Acoustical Society of America, 44, LYN, H., SAVAGE-RUMBAUGH, E. S. (2000) Observational word learning in two bonobos (Pan paniscus): ostensive and non-ostensive contexts, Language and Communication, 20, MACWHINNEY, B. (2005) The emergence of linguistic form in time, Connection Science, Vol. 17, No. 3-4, MARCUS, G., RABAGLIATI, H. (2006) What developmental disorders can tell us about the nature and origins of language, Nature Neuroscience, Vol. 9, No. 10,

11 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 MARCUS, G. F. (2006) Startling starlings, Nature, Vol. 440, MÜLLER, R-A. (1996) Innateness, Autonomy, Universality? Neurobiological Approaches to Language, Behavioral and Brain Sciences. PARKER, S. T., GIBSON, K. R. (eds.) (1990) "Language" and intelligence in monkeys and apes, CUP, Cambridge. PIATELLI-PALMARINI, M. (1996) Evolúció, szelekció és megismerés, In: PLÉH, CS. (szerk) Kognitív tudomány, Osiris, Budapest. PINKER, S. & BLOOM, P. (1990). Natural language and natural selection. Behavioral and Brain Sciences 13 (4): PINKER, S. (1999) A nyelvi ösztön, Typotex kiadó, Budapest. ROSS, P. E. (1991) Nehéz szavak, Tudomány, Vol. 6, old. TINBERGEN, N. (1963) On Aims and Methods of Ethology, Z. Tierpsychol., 20, WILKINS, W. K. & WAKEFIELD, J. (1995). Brain evolution and neurolinguistic preconditions. Behavioral and Brain Sciences 18 (1): WILLIAMS, S. L., BRAKKE, K. E., SAVAGE-RUMBAUGH, E. S. (1997) Comprehension skills in language-competent and nonlanguage-competent apes, Language and Communication, Vol. 17, No. 4,

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) Nyelv és zene az evolúció tükrében Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) meeszaaros.anna@gmail.com Protonyelv-elméletek Generatív nyelvészet: az állatoktól a nyelv különböztet meg bennünket Derek Bickerton:

Részletesebben

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Klinikai nyelvészet Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Nyelvi forradalom vagy fokozatos evolúció Nyelv biológiai alapjaiból kiinduló felfogások: a) Az emberi nyelv egyedisége elválaszt vagy összeköt?

Részletesebben

A nyelv evolúciója olyannyira kiterjedt, bonyolult és zavaros probléma, hogy valójában semmi értelmeset nem lehet mondani róla (Dereck Bickerton

A nyelv evolúciója olyannyira kiterjedt, bonyolult és zavaros probléma, hogy valójában semmi értelmeset nem lehet mondani róla (Dereck Bickerton A nyelv evolúciója A nyelv evolúciója olyannyira kiterjedt, bonyolult és zavaros probléma, hogy valójában semmi értelmeset nem lehet mondani róla (Dereck Bickerton 2007) Nagyon keveset tudunk arról, hogy

Részletesebben

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:

Részletesebben

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7. Mitől ember az

Részletesebben

Az emberi nyelv korai evolúciója: a kezdetek kezdete Számadó Szabolcs

Az emberi nyelv korai evolúciója: a kezdetek kezdete Számadó Szabolcs Az emberi nyelv korai evolúciója: a kezdetek kezdete Számadó Szabolcs MTA-ELTE Evolúciós Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport szamszab@ludens.elte.hu http:/ramet.elte.hu/~szamado Hauser, Chomsky

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

Látás, nyelv,emlékezet

Látás, nyelv,emlékezet Anyelv keletkezése Balázs Andrea: balazs.andrea@cogsci.bme.hu Lukács Ágnes: alukacs@cogsci.bme.hu Látás, nyelv,emlékezet BSc kurzus 2010 Anyelvkeletkezés nagy kérdései Folytonosság-ugrás; Emberi-állati

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A szerhasználat kapcsolati háttere: h

A szerhasználat kapcsolati háttere: h A szerhasználat kapcsolati háttere: h kötıdési deficitek az anya-gyerek kapcsolatban, a serdülıkori beavatási rítusok r hiánya és s a modern társadalomhoz való alkalmazkodás s nehézs zségei Meskó Norbert

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Az emberi nyelv biológiai eredete

Az emberi nyelv biológiai eredete Az emberi nyelv biológiai eredete Állati kommunikáció 20-40 üzenet, zárt, genetikai alapú rendszer belső állapotok összehangolására szolgáló fiziológiai szabályozó mechanizmus viselkedésszabályozó rendszer

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A nyelv keletkezés három komponense Az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása

A nyelv keletkezés három komponense Az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása A nyelv keletkezés három komponense Az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása Pléh Csaba EKF Pszichológia Tanszéke és Megismerés és Kommunikáció Kutatócsoport pleh.csaba@ektf.hu Előadás a DE

Részletesebben

Az evolúciós gondolat fejlődése

Az evolúciós gondolat fejlődése Evolúciós pszichológia vagy társadalom-pszichológia? Az evolúciós gondolat fejlődése Darwin: in the distant future the study of human psychology would be based on an evolutionary footing (The Origin of

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában

Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában Biró Tamás 2015. szeptember 16.: A hatvanas évek kognitív forradalma Praktikus dolgok: A kurzus honlapja: http://birot.web.elte.hu/courses/2015-csr/

Részletesebben

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18.

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. A nyelv modularizálódó hálógrammatikája Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. Saussure: belső külső nyelvészeti vizsgálódás A kognitív nyelv mint zárt rendszer Chomsky:

Részletesebben

A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás

A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Hogyan értelmezik az óvodáskorú gyerekek a számneves kifejezéseket tartalmazó mondatokat? Milyen értelmezésbeli

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Mesterséges kommunikáció?

Mesterséges kommunikáció? Mesterséges kommunikáció? Az emberi nyelv evolúciója nyomában. Egyedi és csak ránk jellemző? Egyes összetevők, kritériumok megléte más fajokban bizonyítja, hogy? Modell technika - Alex Avian LEarning Experiment

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Nyelvi fejlődés. Integrál Pszichológia képzés. 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia

Nyelvi fejlődés. Integrál Pszichológia képzés. 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Nyelvi fejlődés Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Nyelv előtti kommunikáció Már születéskor beszédhang preferálása Fonémák (hangkategóriák) megkülönböztetése Anya hangjának

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben

Részletesebben

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia Humánetológia Darwin evolúcióelmélete A fajok eredete (1859) az egyedek különböznek, és ezek a különbségek öröklődnek az egyedek versengenek A természetes kiválasztódás az a folyamat melynek során bizonyos

Részletesebben

Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI

Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI AZ INFORMATIKA TÉRNYERÉSE A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN, AZ ÜZLETI FOLYAMATOKBAN A számítástechnika, a digitális számítógépek története minden más korábbi

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A bölcsődés gyermek és a mese

A bölcsődés gyermek és a mese nyitrai Ágnes A bölcsődés gyermek és a mese Az utóbbi években a kisgyermekkori fejlődésre irányuló kutatások eredményei a korábbi évtizedekhez képest még árnyaltabban bizonyítják, hogy a mesélésnek a kisgyermek

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba

Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék Johanyák Zsolt Csaba 003 Tartalomjegyzék. Bevezetés.... A megbízhatóság fogalmai..... A termék idıtıl függı képességei...... Használhatóság /Üzemkészség/

Részletesebben

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Salgótarján Megyei Jogú Város Gyámhivatala 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Ü.sz: 24.580 /2009. Tájékoztató a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Tisztelt Közgyőlés! A gyámhatóságokról

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu

2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu 2 kultúra Zétényi Tamás www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet - 'Elmélet és kísérlet a nyelvészetben' Budapest, 2014. február 25 agenda: mit csinálunk? mit veszünk

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli

Részletesebben

A növények gyógyítanak(1)

A növények gyógyítanak(1) 2. szint Január-február A növények gyógyítanak(1) Ma az emberek életük 80 százalékát töltik a négy fal között, messze a természettől. A homo sapiens evolúciós fejlődésének(2) azonban nagyon fontos eleme(3)

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 6. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 kognitív tudomány A megismerési folyamatok kutatásával foglalkozó

Részletesebben

Társasjáték az Instant Tanulókártya csomagokhoz

Társasjáték az Instant Tanulókártya csomagokhoz Társasjáték az Instant Tanulókártya csomagokhoz Játssz, szórakozz, tanulj! Hogyan tanulj játszva az Instant Tanulókártyákkal? Használati utasítás Az Instant Tanulókártya családhoz tartozó társasjátékkal

Részletesebben

Fejlődési és tanulási mechanizmusok A FEJLŐDÉSI PLASZTICITÁS KUTATÁSI LOGIKÁJA *

Fejlődési és tanulási mechanizmusok A FEJLŐDÉSI PLASZTICITÁS KUTATÁSI LOGIKÁJA * Magyar Pszichológiai Szemle, 2008, 63. 1. 3 8. DOI: 10.1556/MPSzle.63.2008.1.1. Fejlődési és tanulási mechanizmusok A FEJLŐDÉSI PLASZTICITÁS KUTATÁSI LOGIKÁJA * PLÉH CSABA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT (járóbeteg-szakellátás, ügyeleti-, védınıi szolgálat, és az egynapos sebészeti ellátás) 2011.-évi MŐKÖDÉSÉRİL Készült: Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A KLASSZIKUS NELDER-MEAD ÉS EGY ÚJONNAN KIFEJLESZTETT OPTIMUMKERESİ ELJÁRÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A KLASSZIKUS NELDER-MEAD ÉS EGY ÚJONNAN KIFEJLESZTETT OPTIMUMKERESİ ELJÁRÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KLASSZIKUS NELDER-MEAD ÉS EGY ÚJONNAN KIFEJLESZTETT OPTIMUMKERESİ ELJÁRÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kıházi-Kis Ambrus Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Természet és Mőszaki Alaptudományi Intézet Fizika

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

Tanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged

Tanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged Tanodakutatás 2013 A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása Németh Szilvia Lannert Judit XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged 1 Monitoring program célja 1. A Roma Education

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás

Részletesebben

INFORMATION IN COMMERCIAL PRACTICES ACCORDING TO THE HUNGARIAN LAW

INFORMATION IN COMMERCIAL PRACTICES ACCORDING TO THE HUNGARIAN LAW INFORMATION IN COMMERCIAL PRACTICES ACCORDING TO THE HUNGARIAN LAW PÉTER JÁRMAI University of Miskolc, Faculty of Law, Hungary Abstract in original language: Ebben a tanulmányban arra vállalkoztam, hogy

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010

Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

bujdoso@inf.unideb.hu, http:www.inf.unideb.hu/~bujdoso 2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4.

bujdoso@inf.unideb.hu, http:www.inf.unideb.hu/~bujdoso 2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4. Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladataival kapcsolatban Problems in tests papers on word processing of ECDL exams and competitions BUJDOSÓ Gyöngyi 1, Ph.D., egyetemi adjunktus CSERNOCH

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 6. Befektetési portfóliók Szerzı:

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA

STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA Magyarország 2008. november 17-ével bekerült az Egyesült Államok ún. Vízummentességi Programjába (Visa Waiver Programme,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5. Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával

Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5. Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával enessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5 észült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával Tanulási képességek fejlesztése Adaptáció A bátai általános

Részletesebben

Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához

Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához 1. Alkotmányos alapok A médiaszabályozás alkotmányos kereteit igen részletesen dolgozta ki a német

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben