MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010"

Léna Faragóné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné ISMERETEK 6. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

2 kognitív tudomány A megismerési folyamatok kutatásával foglalkozó interdiszciplináris szakterület Azt kutatja, hogy az ember hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg.

3 Az emberi és állati viselkedés ill. a pszichológiai jelenségek (észlelés, tanulás, érzelmek stb.) élettani alapjaival, a kettı összefüggéseivel foglalkozik. Alapfeltevése az, hogy az emberi érzékelés, észlelés, érzelmek és cselekvések megmagyarázhatóak fizikai (ideg-rendszeri, hormonális, élettani) jelenségekkel. A regisztrált élettani válaszok, megvilágíthatják az emberi természetet. Nem izoláltan vizsgálja az emberi mőködéseket, hanem az organizmus és a környezet interakcióján keresztül.

Alapfeltevése az, hogy az emberi érzékelés, észlelés, érzelmek és cselekvések megmagyarázhatóak fizikai (ideg-rendszeri,

4 MEGISMERİ FOLYAMATOK (Kognitív folyamatok) Azok a folyamatok, amelyek során az ember a környezı valóságot felfogja, észleli és ismereteket szerez róla. Az egészséges felnıtt ember lelki mőködéseinek összessége, ide tartozik az érzékelés, az észlelés, az emlékezet, a tanulás, a képzelet, a motiváció, a gondolkodás, alapvetı feltétele a figyelem.

Az egészséges felnıtt ember lelki mőködéseinek összessége, ide tartozik az érzékelés,

5 A megismerés közvetlen módja, elsı lépcsıfoka. A külvilágból érkezı információkat az agy számára feldolgozhatóvá teszi, az ingert ingerületté alakítja. Érzékelni érzékszerveinkkel tudunk. Az ember és a külvilág közötti a kapcsolat, a különbözı ingerek felvételére specializálódott érzékszerveink útján válik lehetıvé. A külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink ill, érzékelı sejtjeink (receptorsejtek) segítségével történik. Az érzékelés során a fizikai, kémiai ingereket a receptorok elektromos jelekké alakítják át, így jutnak el az idegsejteken keresztül agykéreg megfelelı területére. Érzékelés

Az ember és a külvilág közötti a kapcsolat, a különbözı ingerek felvételére specializálódott érzékszerveink útján válik lehetıvé.

6 Az agykéreghez kötıdı életmőködések

7 Észlelés Az érzékelés önmagában egyszintő folyamat. Amikor a különbözı területekrıl áramló érzékleti információk összekapcsolódnak a különbözı agyterületek mőködésével, akkor ennek eredménye az észlelés. A környezet tárgyainak, eseményeinek és összefüggéseiknek leképezése az idegrendszerben. Észlelés (ideák)» asszociációk (az ideák összekapcsolása)» absztrakció (az egyedi ideákból a közös jegyek elvonása - absztrakt fogalmak létrehozása)

mőködésével, akkor ennek eredménye az észlelés.

8 ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) Az észlelés az érzékelés és a tanulás együttese. Az észlelés az információk agykéregbe jutásával kezdıdik, amikor a különbözı érzékleti benyomásokat szervezzük, értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk. Az érzékszervbıl érkezı ingereket valóságképpé alakítjuk. A tárgyi valóságot és a személyeket, ezek mozgását és az idıt észleljük. Az észlelt jelenségek tudatosulásának feltétele a figyelem.

szervezzük, értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk.

9 Emlékezet - memória Az információk tárolásának és elıhívásának képessége. Feladata az eddig megélt, megszerzett ismeretek információk tárolása ( fogalmi-, mozgásos-, vizuális-, szaglási-, hallási) rendszerezése, elıhívása.

10 AZ EMLÉKEZÉS SZAKASZAI Bevésés, rögzítés - kódolás szakasza: a bemenı fizikai jelek átalakítása, sikerétıl függ a megırzés és a felidézés Megırzés, tárolás (ismétlés, felejtés), Felidézés - elıhívás szakasza, a bevésés minıségétıl, a megırzést segítı ismétléstıl, valamint egyéni adottságoktól is függ. Az emlékezés lehet: teljes, részleges. Ezek önkéntelen vagy szándékos módon valósulhatnak meg, és egyben a tanulás lépései is. A tapasztalatok hasznosításának a képessége a tanulás. Hatására a viselkedésben változás jön létre, az addigiakba újak épülnek be. Ezek a képességek folyamatosan fejlıdnek és fejleszthetık.

Az emlékezés lehet: teljes, részleges. Ezek önkéntelen vagy szándékos módon valósulhatnak meg, és egyben a tanulás lépései is.

11 Motiváció A motiváció szó a latin moveo, mozogni, mozgatni, kimozdítani' igébıl származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató "erı". Mindazon tényezık, amelyek felelısek egy Mindazon tényezık, amelyek felelısek egy viselkedés jelentkezéséért, fennmaradásáért és megszőnéséért. A viselkedés irányát megszabó és energetizáló tényezık. Alapvetı motívumok: pl. éhség, nemi vágy

Mindazon tényezık, amelyek felelısek egy Mindazon tényezık, amelyek felelısek egy viselkedés

12 ÉRZELEM Az érzelmek, motívumok szorosan összetartoznak» kívülrıl irányított» belülrıl aktiválódik» mindig aktiválják az» nem aktiválják az idegrendszert idegrendszert» összetevıi: 1. szubjektív élmény 2. testi reakció 3. az érzelemrıl alkotott gondolatok 4. arckifejezés 5. érzelmi reakciók 6. cselekvéses tendenciák

idegrendszert» összetevıi: 1. szubjektív élmény 2. testi reakció 3.

13 1. fájdalom 2. rosszkedv, fájdalom 3. nagyfokú elkeseredettség 4. csodálkozás 5. félelem 6. rémület, iszonyat 7. dac, győlölet 8. düh, bosszú 9. kételkedés 10. aggodalom 11. undor 12. káröröm 13. gyanakvás 14. gúny, káröröm 15. csábító sóvárság 16. nagy öröm Forrás: Lénárd Ferenc: Emberismeret a pedagógiai munkában (1981) ÉRZELEM

aggodalom 11. undor 12. káröröm 13. gyanakvás 14. gúny, káröröm 15.

14 KOGNICÍÓ ÉS ÉRZELMEK Amikor egy helyzetet észlelünk, értelmezzük, a kiértékelés eredménye pozitív vagy negatív. Ezt a mérlegelést nevezzük kognitív kiértékelésnek. A helyzet kognitív értékelése határozza meg érzelmi élményünk intenzitását (Lazarus 1990, Lazarus, Kanner, Folkman, 1980). Egy érzelmet kísérı arckifejezés az adott érzelem kommunikációját szolgálja. Néhány arckifejezés, gesztus velünk született, mások kultúrából elsajátított. Minden kultúrában vannak az érzelmekre vonatkozó megnyilatkozási szabályok.

A helyzet kognitív értékelése határozza meg érzelmi élményünk intenzitását (Lazarus 1990, Lazarus, Kanner, Folkman, 1980).

15 A figyelem Azon folyamatok összessége, amelyek révén a szervezet a környezetnek azokat a mozzanatait dolgozza fel, amelyek az éppen folyó viselkedés vagy egy új viselkedés megindítása szempontjából lényegesek Aktív cselekvı magatartás a fontos ingerek kiemelésére, amelyben elkülönítjük a feldolgozásra kerülıt a feldolgozásra nem kerülıtıl. (Eldöntjük mi a fontos, mi nem). Szelektív figyelem, több ingerbıl egyre koncentrálás (bizonyos, a számunkra lényegtelennek tőnı dolgokra nem terjed ki a figyelmünk) - ez lehet akaratlagos is és figyelmetlenség is. Spontán(önkéntelen) figyelem - újszerő inger hatására, reflexszerő, Szándékos (akaratlagos) figyelem kontrollált - iskolában, munkahelyen - akaratlagosan figyelünk a feladatra, tudatos választás, Koncentráció tartós figyelem egy bizonyos dologra összpontosítunk - a többi ingerhatást figyelmen kívül hagyjuk, ha valamilyen tevékenységet még nem - vagy ritkán végzünk. A koncentráció fejleszthetı!

Szelektív figyelem, több ingerbıl egyre koncentrálás (bizonyos, a számunkra lényegtelennek tőnı dolgokra nem terjed ki a figyelmünk) - ez lehet akaratlagos is és figyelmetlenség is.

16 GONDOLKODÁS - KREATIVITÁS - A gondolkodás során a már meglévı információkat, tapasztalatokat használjuk fel és helyezzük ıket rendszerbe. A kapott információk meghaladása, új reprezentációk kialakítása. A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek célja, megoldáskeresés különbözı problémákra. A gondolkodás ténye azt jelzi, egy vagy több megoldatlan probléma van jelen a gondolkodó tudatában. Rodin: A gondolkodó Musée Rodin, Párizs

A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek célja, megoldáskeresés különbözı problémákra.

17 GONDOLATOK A gondolkodás a bennem lévı akarás és megismerés közötti párbeszéd. (Albert Schweitzer) Az emberi élmények pozitív aspektusa, az öröm, a kreativitás, az élet teljes felvállalása, vagyis az áramlat, a flow-élménye, a belefeledkezés vagy elkötelezettség élménye. (Csíkszentmihályi Mihály)

(Albert Schweitzer) Az emberi élmények pozitív aspektusa, az öröm, a

18 GONDOLATOK Élni annyit jelent, mint tettekben, érzésekben, gondolatokban megélni az életet. Életminıségünket elsısorban a gondolataink és érzéseink befolyásolják, amelyekkel a kémiai, biológiai és társadalmi folyamatokat értelmezzük. (Csíkszentmihályi Mihály)

Életminıségünket elsısorban a gondolataink és érzéseink

19 TUDAT Az emberi lelki jelenségek sajátos vonása, képesség a viselkedés elıre megtervezett irányítására, s az élmények közvetlen, személyes átélésére. Az agy legmagasabb rendő funkciója. A központi idegrendszer azon állapota, amikor éber állapotban az egyén tudatában van cselekedeteinek, viselkedésének és ezeket irányítani, befolyásolni képes.

20 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Pszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A

Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése: