Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:

Save this PDF as:

WORD PNG TXT JPG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:"

Fruzsina Dudás
1 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett autonóm aktivációs állapot, amely felkészíti a szervezetet a szexuális aktivitásra - erekció és lubrikáció /feedback szerepe/ Centrális Nem-genitális perifériás arousal Genitális 1 Ezek tudatosságának szintje: szubjektív szexuális arousal (papír-ceruza tesztekkel mérhető) (Toledano és Pfaus, 2006) 2 A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE: 1. Centrális arousal minden neurobiológiai eseményben érintett a központi idegrendszer által 2. Perifériás nem-genitális arousal minden szomatikus (testi) nem-genitális választ magába foglal, ami az izgalom élményével függ össze (pl. nyálkiválasztás, a bőr kipirosodása és melegségérzése, a mellbimbók megkeményedése, a szívritmus és a vérnyomás növekedése) és megnöveli az izmok általános feszültségi állapotát Genitális arousal férfiaknál erekcióhoz, nők esetében vaginális lubrikációhoz, klitorális és vulváris vérbőséghez vezet (A vérbőség érinti a medence érrendszerének véráramlását: a vagina vérbőségét, a külső genitáliák megduzzadását és a klitorisz erekcióját eredményezi) 5 A szexuális arousal aktiválja tehát a fiziológiai rendszert, amely koordinálja a szexuális funkciókat mindkét nemnél. Míg férfiaknál a szexuális arousal zavarát az erekció zavara fémjelzi, addig nőknél ennél szofisztikáltabb a kép; megkülönböztetünk: Szubjektív ~ Genitális ~ Kevert ~ Perzisztens szexuális arousal zavart. 6 1

2 A szexuális izgalom zavarai nők esetében négy típust alkotnak: A szubjektív szexuális izgalom zavara: egyértelmű testi jelek (pl. hüvelyi lubrikáció vagy más, fizikai izgalmi állapotra utaló reakció) dacára az izgalom és öröm szubjektív érzésének hiánya, illetve minimális szintje; A genitális szexuális izgalom zavara: a szubjektíven megélt izgalmi állapot mellett a testi jelek nedvesedés, a nemi szervek vérrel való telítődésének elmaradása; Kombinált szexuális izgalmi zavar: a szexuális ingerlés minden formájára mind a genitális, mind a szubjektív izgalmi állapot hiánya; Perzisztens (folyamatosan fennálló) szexuális izgalmi szindróma: szexuális érdeklődés és vágy hiányában spontán jelentkező, akaratlan genitális izgalom, mely orgazmust követően sem oldódik, s a nap folyamán több órán keresztül fennáll. 7 8 Az ÉRZELMEK szerepe A szexuális és az emocionális arousal állapota is a vegetatív idegrendszer aktivációjával áll kapcsolatban, emiatt több kutató a szexuális arousal-t pozitív érzelemként határozta meg, azon gyakorlati megfontolások alapján, hogy számos kritérium alapján megfelel: pl. energizál, jutalmaz Figyelmi és értékelő folyamatok nagyrészt befolyásolják, valamint a kontextus sajátosságai 9 Az érzelmi és szexuális arousal közti komplex kapcsolat Az érzelmek számtalan módon kategorizálhatóak: pozitív-negatív dimenzió, a fiziológiai arousal szintje, kognitív kiértékelés és címkézés alapján ezek a dimenziók különbözőképpen befolyásolják a szexuális arousal állapotát Az érzelmi arousal szélsőséges állapota függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív érzelem váltotta ki, interferál a szexuális funkcionálással A fiziológiai arousal állapotának kognitív értékelése, interpretációja 10 A KOGNÍCIÓ szerepe Az információfeldolgozó folyamatok stratégiái két fő kognitív stratégia függ szorosan össze a szexuális arousal állapotával: 1. Figyelmi fókusz Erotikus kulcsingerek, figyelemelterelés 2. Önpercepció (értékelés, negatív elvárások, belső attribúciós stílus pl. valami baj van velem) 11 (Rowland, 2006) SUM A szexuális arousal függ: neurális (szenzoros és kognitív), hormonális és genetikai faktoroktól, valamint humán esetben kulturális és környezeti hatásoktól A szexuális arousal aktiválja: a kognitív és fiziológiai folyamatokat, amelyek végső soron a szexuális választ eredményezik 12 (Schober, 2007) 2

3 A szimpatikus idegrendszeri (SNS) aktiváció hatása a szexuális arousalra szexuális diszfunkcióban szenvedő és egészséges nők esetén Differenciáldiagnosztikai és módszertani problémák Pszichés és szomatikus eredet elkülönítése Pszichés zavarok kognitív, fiziológiai és viselkedéses összetevőinek beazonosítása Kiváltképp nehéz az egyes rendszerek disszociált válaszreakciója esetén (mutatók széttartása, nem lineáris együttjárás stb.) Szexuális diszfunkciók egy csoportként kezelése, együttes vizsgálata, egybemosása ugyanez az alkalmazott mérésekre Kisszámú érdembeli vizsgálat Korábbi vizsgálatok: szexuális arousalt főképp egészséges nők esetén mérték, erotikus film (kognitív + fiziológiai komponens együttes hatása), nem mérték általános arousalt Inkonzisztens eredmények 15 Meston és Gorzalka (1996) vizsgálata: Cél: kognitív és fiziológiai komponens elkülönítése, többféle mérés, diszfunkciókon belül is differenciálni Minta: 36 nő éves (12 egészséges, 12 szexuális vágy zavara, 12 anorgazmia) Fizikai aktivitás hatása a szexuális arousalra (vaginális vértérfogat (VBV), vaginális pulzus amplitúdó (VPA) és szívritmus) Kérdés: a szexuális diszfunkciók hátterében kognitív okok állnak, vagy biológia eredet is kimutatható (+ terápiás implikáció) Elővizsgálatok (tesztkitöltés, kísérleti helyzet megismertetése, 2- féle funkciózavar megbízható elkülönítése) Kísérlet 2 szakasza: 20 perc szobakerékpározás/kontroll, majd erotikus film Eredmények: míg egészséges és a szexuális vágy zavarával diagnosztizált személyek esetében a szimpatikus aktiváció a szexuális arousal magasabb szintjét eredményezte mindkét mutató esetében (VPA és VBV), addig az anorgazmiában szenvedők esetén a megelőző szobakerékpározás csökkentette a VPA szintjét, a VBV-re pedig nem volt hatása Konklúzió: orgazmuszavar esetében a fiziológiai válaszkészség alterált működése is jelen van, így esetükben a terápiás beavatkozásoknál ezt is figyelembe kell venni (pl. magasabb szintű izgalom szükséges a válasz kiváltásához) 16 (Meston és Gorzalka, 1996)

Hasonló dokumentumok

Az emberi motivációk és az érzelmek

Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő