Jelentés, jelek és jelrendszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés, jelek és jelrendszerek"

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A szemiotikai háromszög...8 A jelentés...9 Mi a jelentés? Mi egy jel jelentése?...9 A jelentés nem azonos a jelölt dologgal (denotátummal)...9 A jelentés nem azonos a jelöléssel...10 A jelek egymással is kapcsolatba lépnek egy jelrendszeren belül...11 Az emberi nyelv...13 Kompetencia kontra performancia...14 Kompetencia: nyelvi tudás, mentális grammatika...14 Tartalomjegyzék ii

3 Performancia: nyelvhasználat, nyelvi viselkedés Az emberi nyelv mint jelrendszer...15 Irodalom...16 Tartalomjegyzék ii

4 A jel A jel olyan tárgy vagy jelenség, amelynek (önmagán túlmutató) jelentést tulajdonítunk. fizikai forma (hangalak) jelentés a kettő közötti kapcsolat A jel ismerője, használója, értelmezője A jeleket fizikai tulajdonságuk és képességeink révén érzékeljük. Egy dolgot az tesz jellé, hogy valaminek a jele. (Önmagában semmi sem jel.) Valaminek a jele : vonatkozik valamire. Vonatkozás: Viszony. Amire a jel vonatkozik: a jel vonatkozása (referenciája). A jeleket vonatkoztatjuk valamire: A jel használója, ismerője, értelmezője. Egy jelet ilyenként tud egy ember vagy emberi közösség. E tudás birtokában a jeleket használjuk a kommunikációban. A használat során a jeleket nyelvtudásunk alapján értelmezzük. A jel 1

5 Jeltipológia a jelek fajtái A jel a formája és jelentése közötti kapcsolat szerint lehet: Index (füst, láz stb.) Ikon (,,,,,,,,, kukurikú, kakukk, tik-tak, vau-vau stb.) Szimbólum (a nemzeti lobogó, a magyar nyelv bármely szava) A jelekkel foglalkozó tudomány: szemiotika. Jeltipológia a jelek fajtái 2

6 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat Természetes Index Ikon Konvencionális Szimbólum A jel formája és jelentése közötti kapcsolat 3

7 Indexek Példák: füst mint a tűz jele láz mint a betegség jele, tünete (szimptómája) Egy index és az általa jelölt dolog között közvetlen, természetes kapcsolat van. ok okozati: a jelölt dolog okozza a jelként értelmezett jelenséget tűz füst betegség láz Így a jelölt dolognak jele az okozott jelenség időbeli/térbeli érintkezés: a dolog, amire rámutatunk időben/térben érintkezik a rámutatással Ezért a dolognak jele a rámutatás Az indexek értelmezése következtetés révén jön létre. A következtetés feltétele enciklopédikus tudás, pl., hogy a betegség lázat, a tűz füstöt okoz. Indexek 4

8 Ikonok, ikonikus jelek Példák:, ; kukurikú, miau, vau-vau Egy ikon és az általa jelölt dolog között természetes kapcsolat van. Egy ikon valamely minőségében vagy tulajdonságában megegyezik az általa jelölt dologgal, jelenséggel, vagy hasonlít hozzá. Az ikonok értelmezése következtetés révén jön létre. Ikonok, ikonikus jelek 5

9 Az indexek és ikonok értelmezése Az indexek és ikonok értelmezése következtetés révén jön létre. Az indexeket és az ikonokat ez a következtetés teszi jellé. A következtetés alapja: 1. A jel észlelése 2. A természetes kapcsolat tudása (jel és jelölt között) Például: Index 1. Füst száll föl (a jelenség észlelése) 2. A füstöt tűz okozza (tudás) 3. Tehát ég valahol a tűz (konklúzió) A következményből következtetünk az okra. Így lesz a következmény az ok jele. Ikon 1. [miau] (a szó hangalakja) 2. a macska nyávogása (hasonló hangzás) 3. Tehát a szó macskanyávogást (v. macskát) jelöl (konklúzió) Az indexek és ikonok értelmezése 6

10 Szimbólumok Egy szimbólum és jelentése között nincs közvetlen, természetes kapcsolat. Egy szimbólum és az általa jelölt dolog, fogalom között konvencionális kapcsolat van, a kapcsolatot csupán konvenció teremti meg és tartja fenn. A konvenció nélkül a szimbólum megszűnik szimbólum lenni. A szimbólumok értelmezése feltételezi a konvencionális kapcsolat ismeretét. Aki a konvenciót nem ismeri, annak számára egy szimbólum nem szimbólum. A konvencionális kapcsolat nem természetes kapcsolat, ezért azt memorizálás révén tanuljuk (l. egy idegen nyelv szavainak tanulása). Az emberi nyelvek szavai szimbólumok. A szimbólumok jelentését nem lehet kikövetkeztetni. A szimbólumok értelmezése nem következtetésen, hanem a konvenció ismeretén alapul. Szimbólumok 7

11 A szemiotikai háromszög gondolat szimbólum jelölt dolog A szemiotikai háromszög 8

12 A jelentés Mi a jelentés? Mi egy jel jelentése? A jelek jelentését hiába keressük a rajtunk kívüli fizikai világban. A jelentés nem azonos a jelölt dologgal (denotátummal) 2 Számos jel a világ valamely objektumára vonatkozik, azt jelöli. Pl., a Buksi szó egy bizonyos kutyát jelölhet. Ha ez a kutya volna a Buksi szó jelentése, akkor az alábbi két mondat egyformán elfogadható lenne, és azonos volna a jelentésük, de nem így van: (1) Buksi megharapta Bélát. (2) * A Buksi szó jelentése megharapta Bélát. Ott nincsenek jelentések, legfeljebb a jelek által jelölt dolgok. De valójában az utóbbiak sem odakint vannak, hanem idebent, az elmében lévő fogalmak. A jelentés nem fizikai objektum vagy jelenség. A jelentés nem entitás (Vö. pl. Barnlund (1970) in Horányi (n. d.) p. 30.) A jelentés nem is tulajdonság: nem tulajdonsága valamely fizikai vagy mentális objektumnak vagy jelenségnek (vö. uo.) Az asztal szó jelentése nem az illető bútor, sem nem ilyen bútorok osztálya. Akár ezt a bútorfaját, akár az ilyen bútorok osztályát csak az asztal szó denotátumának lehet tekintetni. Ez így egyik sem pontos: valójában semmilyen jel, a Buksi szó sem vonatkozik közvetlenül a fizikai világ valamely objektumra vagy jelenségére. Minden jel közvetlenül valamely fogalommal van kapcsolatban, azt jelölheti. Aztán a fogalom van valamilyen, egyáltalán nem egyszerűen elmagyarázható kapcsolatban a fizikai világ valamely dolgával vagy jelenségével. De ettől most különösebb veszélyek nélkül eltekinthetünk. A jelentés 9

13 A jelentés nem azonos a jelöléssel A jelölés (referencia) a jel és a denotátuma (jelölete) közötti viszony. Sok különböző jel egyazon denotátumot jelöli, azonos a referenciájuk. Pl.: Sólyom László; a Harmadik Magyar Köztársaság 4. elnöke. Ha e két jelnek azonos volna a jelentése (mert azonos a referenciájuk), akkor az alábbi két mondat ugyanazt jelentené, és egyformán elfogadható volna: (3) János nem emlékezett, hogy Sólyom László volt-e a Harmadik Magyar Köztársaság 4. elnöke. (4) * János nem emlékezett, hogy Sólyom László volt-e Sólyom László. A jelentés 10

14 A jelek egymással is kapcsolatba lépnek egy jelrendszeren belül Két vagy több jelnek lehet egymáshoz hasonló jelentése (szinonimák). Az eb és a kutya szinonimák. Mégsem cserélhetjük föl őket egymással szabadon, mert nem azonos a jelentésük: Eb/*kutya ura fakó! Ebek/*kutyák harmincadjára jut. Két jelnek lehet egymással ellentétes jelentése (antonimák): teli üres stb. Egy jel alá-fölérendeltje lehet egy másiknak (hiponímia, hiperonímia): kutya, állat. Egyik jel lehet inkompatibilis egy másikkal: kutya, macska. Egyik jel jelentése lehet ellentmondásban egy másikéval: beteg, egészséges. Stb. A jelek közötti rendszerszerű kapcsolatok is a jelentésükhöz tartoznak, és fontos szerepet játszanak a jelentés megértésében. A kutya (hiponim) implikálja, hogy állat (hiperonim). (Kiefer 2000:26) Az a mondat, hogy Ez kutya. implikálja a másik tagadását: Ez nem macska. (Kiefer 2000:27) Az egyik implikálja a másik tagadását, kölcsönösen (megfelelő mondatba helyezve (Kiefer 2000:27) Ismeretükben pl. következtetéseket tudunk levonni, képesek vagyunk ki nem mondott jelentéseket megérteni, stb. A jelentés 11

15 Egy jel jelentése nem csak a jel és jelölt közötti kapcsolat (jelölés, referencia), hanem a hozzákapcsolás módja. Ezen utóbbira hatással van a jelek egymáshoz való viszonya egy jelrendszeren belül. Egy jelet az elménkben kapcsolunk össze a jelöltjével (jelölés, referencia). A jelek jelentései közötti kapcsolatok is az elménkben jönnek létre. Mivel mindez az elmében történik, a jelentés az elmében jön létre. Ezért a jelentéseket hiába keresnénk a rajtunk kívüli fizikai világban. Ugyanezért a jelentéseket hiába keresnénk a jelekben: a jelek nem hordozzák jelentésüket. Ebből pedig következik, hogy egy jel nem viheti át jelentését egyik elméből a másikba. Minden ember elméje egyedi és megismételhetetlen, azaz szubjektív. A jelentés szubjektív mentális konstrukció eredménye. Ezért, mivel egy társadalomnak nincs elméje, a jelentés nem lehet társadalmi jelenség. Ez nem mond ellent annak, hogy a szubjektíve megkonstruált jelentéseket össze lehet hangolni. Ezt nevezzük a jelentés összehangolásának. Világos, hogy erre szükség van a kölcsönös megértéshez, éppen a jelentések szubjektív természete miatt. De ez nem azt jelenti, hogy a jelentéseket közösen alkotnánk meg, hogy a jelentések társadalmi konstrukciók volnának. Pl. azért sem, mert egyedik elmék és teljesítményeik nélkül az ún. társadalmak nem mennének semmire, a jelentéssel sem. A jelentés 12

16 Az emberi nyelv Jelrendszer. Nyelvi szabályok és elvek. Nyelvtan. Nyelvi tudáson alapul: Mentális nyelvtan. Kompetencia kontra performancia. Kompetencia: nyelvi tudás, mentális nyelvtan. Performancia: nyelvhasználat, a nyelvi viselkedés. A kompetencia szabályai: nyelvi szabályok. A performancia szabályai: nyelvhasználati szabályok. Egyetemes nyelvtan, univerzális grammatika. Veleszületett nyelvelsajátító képesség (UG). Nyelvi kreativitás, a nyelv kreatív aspektusa. Az emberi nyelv 13

17 Kompetencia kontra performancia Kompetencia: nyelvi tudás, mentális grammatika. A nyelv szavainak és nyelvtani szabályainak a tudása. Képessé tesz kifejezések, mondatok szerkesztésére. Képessé tesz mások által szerkesztett mondatok megértésére. Végtelen számú mondat szerkesztésének és megértésének képessége (a nyelv kreativitása). A nyelv kreativitása az emberi kreativitás, találékonyság. Performancia: nyelvhasználat, nyelvi viselkedés. A nyelv használati szabályainak tudása. Képessé tesz arra, hogy a megszerkesztett mondatok közül azt használjuk, amelyik a kommunikációs szándéknak és szituációnak megfelel (kérdés, kérés, fenyegetés stb.). Támaszkodik egyéb tudásra: enciklopédikus tudás, a logikai tudás (a következtetések származtatásának tudása, kulturális tudás stb.) Kompetencia kontra performancia 14

18 Az emberi nyelv mint jelrendszer Az emberi nyelv jelei konvencionális, tetszőleges (önkényes) jelek. Konvencionális: konvención alapuló. A jel és jelentése közötti kapcsolat konvención alapul. Semmi egyéb nem tartja fenn a kapcsolatot. Nincs természetes kapcsolat a jel és jelentése között. A jel jelentése független a formájától. Kettős rétegzettség: Jelentés nélküli hangok (fonémák) Jelentéses morfémák, szavak (szintagmák, mondatok) A jelentés nélküli fonémák szabadon kombinálhatók egymással. A jelek száma ezért potenciálisan végtelen. A konvenciók ismerete. A konvenciók ismeretének kölcsönös feltételezése. Ez az, amire más állatfaj nem jött rá, csak az ember: hogy ti. az egyes hangeffektusokat, hangokat, meg lehet fosztani mindenféle jelentéstől. Az ilyen jelentés nélküli hangokat viszont egymás után kimondva olyan néhány hangból álló rövid hangsorokat ( szavakat ) lehet létrehozni, amelyeket már szabadon, jelentésbeli megkötöttség nélkül társítani lehet bármilyen jelentéssel. Ha ez nem egyszer és egyetlen esetre történik meg, hanem az ilyen hangsor jelentés párokat tartósan elraktározzuk a memóriánkban és később is változtatás nélkül használjuk, és ha a párokat egyenként egyeztetjük, összehangoljuk a közösség egyedei között, azaz konvencionalizáljuk, egy rendkívül rugalmas, végtelen jel (azaz hangsor jelentés pár) létrehozására, ezért végtelen számú jelentés kifejezésére alkalmas rendszert kapunk. A rendszer végtelensége két szinten is érvényes: a szavak (morfémák) és a mondatok (szintagmák) szintjén. Az utóbbiakat korlátozzák ugyan a szavak jelentései, de a rekurzivitás biztosítja, hogy végtelen számú különböző mondatot alkothassunk. Az emberi nyelv mint jelrendszer 15

19 Irodalom Kiefer Ferenc Jelentéselmélet. Egyetemi Könyvtár. Budapest: Corvina. Irodalom 16

Kommunikációelmélet. V. előadás. Jelek és kódok a kommunikációban. I. A jel. Olyan tárgy vagy jelenség, amelynek önmagán túlmutató jelentése van

Kommunikációelmélet. V. előadás. Jelek és kódok a kommunikációban. I. A jel. Olyan tárgy vagy jelenség, amelynek önmagán túlmutató jelentése van Kommunikációelmélet V. előadás Jelek és kódok a kommunikációban I. A jel Olyan tárgy vagy jelenség, amelynek önmagán túlmutató jelentése van fizikai forma (pl. hangalak) jelentés a kettő közötti kapcsolat

Részletesebben

Sémi összehasonlító nyelvészet

Sémi összehasonlító nyelvészet Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges

Részletesebben

Kognitív nyelvészet. Kognitív szemantika Kognitív grammatika

Kognitív nyelvészet. Kognitív szemantika Kognitív grammatika Kognitív nyelvészet Kognitív szemantika Kognitív grammatika Charles Fillmore Leonard Talmy Ronald Langacker George Lakoff Adele Goldberg A formalista nyelvészet és kognitív nyelvészet céljai Formalista,

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Jel, nyelv, irodalom - irodalomtudomány tárgya: az irodalmi szöveg, az irodalom mint kulturális részrendszer - az irodalmi szövegek

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv leírása A nyelv Emberi nyelv állati kommunikáció A nyelv mint jelrendszer Mi is az emberi nyelv? a nyelv használata: beszéd és írás nyelvtudomány: a nyelv használata

Részletesebben

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók 5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Nyelvészeti alapismeretek /részlet/ Előszó. ismereteit kívánja bővíteni, hanem arra a tananyagra utal,

Nyelvészeti alapismeretek /részlet/ Előszó. ismereteit kívánja bővíteni, hanem arra a tananyagra utal, - 80 - NYELVOKTATÁS: Kozma Endre: Nyelvészeti alapismeretek /részlet/ Előszó E közlemény címe talán megtévesztő: nem az Olvasó nyelvészeti ismereteit kívánja bővíteni, hanem arra a tananyagra utal, amelyből

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

I.2. ROZSOMÁK. A feladatsor jellemzői

I.2. ROZSOMÁK. A feladatsor jellemzői I.2. ROZSOMÁK Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Kombinatorikai alapfeladatok, halmazok használata. Logikai kijelentések vizsgálata, értelmezése. A szövegértés képességének fejlesztése. Előzmények Cél

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.

Részletesebben

44. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY. Megyei forduló április 11.

44. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY. Megyei forduló április 11. 44. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY Megyei forduló - 2015. április 11. HETEDIK OSZTÁLY - Javítási útmutató 1. Ki lehet-e tölteni a következő táblázat mezőit pozitív egész számokkal úgy, hogy

Részletesebben

Kollektív reprezentációk

Kollektív reprezentációk Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse

Részletesebben

Szombathely, 2011. február 5. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár

Szombathely, 2011. február 5. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Jelentéstan című tárgyból Előadások 1. A jelentéstan tárgya, helye a nyelvtudományban. Rövid történeti előzmények 2. A jelentés fogalma: a

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok

Részletesebben

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg ) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a b d c A megfelelő gráf: d a b c ) Egy szórakoztató feladat (Hamilton-féle probléma) Helyezzük el az,,,...,

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia MI

Mesterséges Intelligencia MI Mesterséges Intelligencia MI Logikai Emberi ágens tudás és problémái gépi reprezentálása Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

ő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő

Részletesebben

Ő Ú Ú Á Á Ő Ő ú ú ú ű ú Á Á Á ú ú Á Ö ű Ú Ú ú Ú ű ú ú ú ú ú Ö ú ú ú ú ú Á ú Ú ú Á Ú Ö Ú Á ú Ú ű ö Ő Ú Ű ü Ü ű Ö Á ú Ő Ú ú ö Á Ú ú Ú ú ú ú ú Á Ü Á ú ÜÖ Ü ú Ő Á ú Ű Ú Á Á Ú Ú Á Á Ú ú ö Ú ú Ú Á ű Ü ú ú Ú

Részletesebben

ö Ő Ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ö Ó ű Á Ö ö Á Á ö Ó ű Í ö ö Á ö ö ö ö Ö ú ö Ó ű ö Ö ú ö ú ű ú ö Ó ű ö ö ö ö űö ö ö Ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ő ö ö ű ű ö ö ö ö Ő ö Ö ú ú ö ö Ö Í ö ö ö Ö ö ű ö ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö Ö

Részletesebben

í ó Í ó Í Á í ó ú í ó ü ő ú ő ó ü ó í ü ő ő Ú í ó í í ó ő ű í ú ő í í ó ő í ó í ó ű ő í ő ő ő í ü í ó í ü ó í ó É ő ó Í ő í ő ő í Á í ő ú ő ó ó ő ő ő í ő í ú í ó ó í ő í ó ó í í ő ú ő Á ó ő ú í Á í ő ú

Részletesebben

ú ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ű ú ü ü Í ü ű ü Ó ű ű ű Í ü ű ü ü ü ű É Í Ö Í É Í Í Í ű ű ű ú ü Ö ú ű ü ű ű ű ű É ú ű ü ü ü Á Ő ú ú Á ú ű É Í Ő Á Á É Ő Í É Í Ú É É Í Í Ö É Ú É ü ű ú ú ü ú ü ü Í ú Ú ú ü ü ú

Részletesebben

Ő Ö ü ü ü ó Á ó ó ó Ü í í ó Ö í ü ó í í ü ü ü ü í ó ü ü ó ó ú ü ú ü í ó ú ü ü í ü ú ó í ó í ó Ö í ó í ó í í ó í ó ü ú ó ü ü ú ú ó ü ó í ó ü ó í í ó í ó ó ü ü ü ó í Ú ó í Ú ű Á í ü ó í í ü ó ó Á ü ó í ü

Részletesebben

Á É Ö Á É Ü É í ü ü ö ü í í í ö ö í ö í ü ü ű ö ö í í ü Ö Á Á í ö ö í ű ö í ö í ü í Üö ö í í í É í í ü ö É Ü ö í É ü ö í í í ö ö í ö ö ö ö í ü ö í ö ö ö ü í ö í ü ö ü ö í í ö ö ö í ö ö ö Ö ü í ö ö í ü

Részletesebben

Ó Ö ö Ö ó ó ö Ö ó ó ó ó ó ö ö ö ö ó ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ú ú ö ö ó ö ó ö ú ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ö ö ú ú ö ö ó ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ó ó ú ö ó ö ö ó ö ö ö ó ú ó ó ó Í ó ó Á ó ö ó ö ó ú

Részletesebben

Ú ő Ü ő ő ű ő ő ő Ú ő ű Ú Ü ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő Ú Ú Ú Ú Ó Ó ő ő Ó Ó Ü Ú Ú Ú Ú ű Ü Ö Ú Ú Ü Ó Ú Ü Ő Ú Ú ő Ú Ü Ö Ú ő ő Ö ő ő ű Ü ő ő ő Ö ő ő ő ű ő ő Ö ő ő ő ő Ó ő ő ő Ü ő ő Ö ő Ú Ó ő ő ő Ü ő Ó ő

Részletesebben

Á Á É ü ü Í ö ú ú ö ö ö ö ű Í ö ü ö ö ö ú ö ú ö ü ö É ö ü ű ö ű ü ö ű ö ö ű ö ö ü ö ö ű ö ö ö ö ú ö ö ü ü ö ö Í Í ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ö ü ű ö ö ö ö úö ö ö Í ö ö Í ü ö ö ú ö Í ú ú ü ú ö ü ü ü ü ö

Részletesebben

É É Á ő ó Á ó ö ó ú ó ü ö ö ö ö ó ü ö ö ó ö ö ó ű ö ó ó ü ó ú ó ö ú ö ó ö ó ö ö ó ó ó ő ö ú ü ü ü ö ö ü ó ö ü ö ö ö ö ö ó ü ó ö ö ö ó ő ó ű ő Ö ó ü Í ú ó ó ó ó ú ö ó ö ó ö ö Ó ú Ü ó ö ó ú ö Ú ó Ó Á ó É

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

Ü ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS

Részletesebben

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere A nyelvészet története 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere Ókor A nyelv romlása Ókori India: vallási szempontból elfogathatatlan a nyelv változása (eltérés a Védáktól) Nyelvészt célja: az

Részletesebben

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. TANMENETJAVASLAT (heti 1, évi 37 óra) Taneszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. tankönyv (NT- 17337) Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit:

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK OROSZ NYELVBŐL Tantárgy neve: Orosz nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01ORBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba

Bevezetés a nyelvtudományba Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Magyar nyelv szóbeli érettségi tételek a 2014. évi novemberi szóbeli érettségi vizsgához

Magyar nyelv szóbeli érettségi tételek a 2014. évi novemberi szóbeli érettségi vizsgához 1 Magyar nyelv szóbeli érettségi tételek a 2014. évi novemberi szóbeli érettségi vizsgához 2 1. Témakör : Ember és nyelv 1 Tétel : Nyelvcsalád, nyelvtípus : Fogalmazzon egy ötperces kiselőadást a nyelvek

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA

A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 145-171 A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA Ebben a tanulmányban arra vállalkozom, hogy bemutassam azt a nyelvészeti hátteret,

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Chomsky-féle hierarchia

Chomsky-féle hierarchia http://www.ms.sapientia.ro/ kasa/formalis.htm Chomsky-féle hierarchia G = (N, T, P, S) nyelvtan: 0-s típusú (általános vagy mondatszerkezetű), ha semmilyen megkötést nem teszünk a helyettesítési szabályaira.

Részletesebben

Az önszerveződő és önfenntartó tanulási folyamat pedagógiája

Az önszerveződő és önfenntartó tanulási folyamat pedagógiája Az önszerveződő és önfenntartó tanulási folyamat pedagógiája A pedagógus szerepek dinamikája Karácsony Sándor Há y év úlva fog u ká a áll i egy elsős diák Céltudat Feladattudat Szabálytudat Öntudat Vallom,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

A matematika nyelvéről bevezetés

A matematika nyelvéről bevezetés A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján

Részletesebben

Automaták mint elfogadók (akceptorok)

Automaták mint elfogadók (akceptorok) Automaták mint elfogadók (akceptorok) Ha egy iniciális Moore-automatában a kimenőjelek halmaza csupán kételemű: {elfogadom, nem fogadom el}, és az utolsó kimenőjel dönti el azt a kérdést, hogy elfogadható-e

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben