Pedagógiai Program. Rakacai Általános Iskola Rakaca Ady u. 3. Módosítva: Készítette: Mihalik Mária intézményvezető - 1 -

Átírás

1 Pedagógiai Program Módosítva: Rakacai Általános Iskola Készítette: Mihalik Mária intézményvezető 3825 Rakaca Ady u

2 "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását és behatárolhatja az oktatás-nevelés eredményességét. Pedagógiai programunk célja egyrészt, hogy a köznevelésről szóló törvényben foglalt célkitűzések megvalósításának módját meghatározza; másrészt hogy iskolánk egyediségét kifejezve több évre kiszámíthatóvá és stabillá tegye az intézményben folyó munkát. A pedagógiai program magában foglalja: a) a nevelési programot, b) a helyi tantervet A pedagógiai program jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 110/2012 Kormányrendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012 EMMI rendelet a kerettantervek bevezetéséről - 2 -

3 7/2014.(I.17.) Kormányrendelet I. Az iskola bemutatása 1. Az intézmény adatai: Az intézmény hivatalos elnevezése: Székhelye: 3825 Rakaca, Ady u. 3. Az intézmény működési területe: Rakaca, Rakacaszend, Viszló és Debréte községek közigazgatási területe A fenntartó neve: Kazincbarcikai Tankerületi Központ Címe: 3700 Kazincbarcika, Eszperantó tér 2. Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény típusa: Az intézmény gazdálkodása: Általános iskola Részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv. Az iskola alaptevékenysége: Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás: alsó-felső tagozat magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása képesség-kibontakoztató felkészítés - 3 -

4 2. Az intézmény társadalmi környezete A 4 település: Rakaca, Rakacaszend, Viszló, Debréte általános iskoláskorú gyermekeinek nevelését-oktatását végzi. A települések a B. A. Z. megye leghátrányosabb területéhez tartoznak. Az ipari szerkezetváltozás miatt sok bányász, vegyipari, fémipari dolgozó veszítette el munkahelyét. Az átalakuló mezőgazdaság a korábbitól jelentősen kevesebb munkaerőt igényel. A munkahelyek elvesztése sok családot hozott nehéz helyzetbe. Az elszegényedés különösen szembetűnő az etnikai kisebbség körében. Az iskola a programja szervezésében nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülői háttér nagyon eltérő anyagi és igényszinttel bír. Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak s a minimális igénnyel szemben ellenállóknak is. Az iskola nevelőmunkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Programunk összeállításánál mindezekre tekintettel voltunk. 3. Tárgyi feltételek, a helyzet javítására vonatkozó elképzelések Az épület 8 tanteremmel, és 1 számítástechnika teremmel, 1 iskolai könyvtárral, 1 szertárral, 1 nevelőivel, 1 igazgatói és 1 iskolatitkári szobával, mellékhelyiségekkel, tornateremmel rendelkező épület. Az iskola épületéhez kapcsolódik a 2006-ban épült konyha és étkező, ahol korszerű körülmények között tudjuk a tanulók étkezését biztosítani. Az intézmény vegyes tüzelésű kazánnal működő központi fűtéssel rendelkezik. Az épülethez nagy udvar kapcsolódik, melynek parkosítása és játszóudvarrá alakítása a jövő feladata. Szükséges a belső javítási, karbantartási munkák folyamatos végzése: nyílászárók cseréje; burkolatok felújítása, foglalkoztató szoba kialakítása. Számolnunk kell a tanításhoz szükséges eszközök beszerzésével is. 4. Az intézmény irányítása, szervezeti felépítése (személyi feltételek) Az intézmény irányításáért, működéséért az igazgató a felelős

5 a) A vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető, a diákönkormányzatot irányító nevelő. Észrevételeikkel, tanácsaikkal, feladatvállalásokkal segítik a vezető munkáját. b) Az intézményben jelenleg 1 munkaközösség működik. Éves feladataikat az iskolai munkatervből kiemelve saját programként készíti el. c) A tantestület stabilitása jónak mondható. Az iskolában a nevelő - oktató munkát 13 főállású pedagógus végzi. Elvándorlás nem jellemző. Bejáró nevelők száma: 13 fő. d) Az intézményben a rendet és a tisztaságot 1 főállású takarítónő biztosítja. Az intézményt műszakilag 1 fő kazánfűtő-karbantartó tartja rendben. A vezetés és a pedagógusok munkáját 1 iskolatitkár segíti. e) A tanulók közösségi munkáját a pedagógusok szervezik és segítik. Programjukat a tanulók javaslataira építve készítik el. Az elképzelések valóra váltásában az osztályfőnökök a gyermekekkel együtt, a szülők bevonásával tevékenykednek. f) A szülői munkaközösség évente 2 alkalommal ülésezik, melyen részt vesz az intézmény vezetője is. Minden osztályból 2 szülő képviseli az osztályközösséget. Tájékoztatást kapnak az oktató-nevelő munka helyzetéről. Véleményeikkel, javaslataikkal és bírálataikkal segítik az iskolavezetés munkáját. Részt vesznek a nyílt tanítási napokon, segítenek a tanórán kívüli programok: kulturális- és sportrendezvények lebonyolításában. 5. Tanulói összetétel és családi háttér (környezet) Tanulóink létszáma 2016 októberében 124 fő. Az előrejelzések alapján megállapítható, hogy ez a létszám a közeljövőben számottevően nem fog változni. Gazdasági, társadalmi válság által erősen érintett térségben élünk. Sok családnak okoz gondot a mindennapi megélhetés, a létbizonytalanság. A tanulók szociális helyzetét a 99%-os etnikum és a szülői munkanélküliség határozza meg. Tanulóink 99 %-a hátrányos helyzetű, ezért különféle szociális támogatásokra, ingyenes étkezésre és tankönyvekre, tanszerekre vannak utalva. A települések adottságainak, hátrányos helyzetének ellensúlyozására működtetjük a térítés nélküli menzai ellátást és az ingyenes eszköz- és tankönyvellátást. A hátrányos helyzet miatt a tanítási órákon el nem végezhető feladatok megoldása és az egyéni érdeklődés kielégítése, a kiemelkedő képességek fejlesztése céljából működtetjük a - 5 -

6 szakköröket. Biztosítjuk a tanulók versenyekre való egyéni felkészítését is, amelyre kiemelt figyelmet fordítunk. A közös élményszerzést, a hagyományok ápolását célozzák meg az egész iskolát átfogó színvonalas rendezvények, a nemzeti ünnepek, a Mikulás, karácsony, farsangi karnevál, kulturális bemutatók, gyermeknap, sportnap, ballagás. Rendszeressé váltak a nyílt tanítási napok és a fogadóórás szülőértekezletek. A családlátogatások célja a tanuló otthoni körülményeinek megismerése. Ezen alkalmak elősegítik a tanulók jobb megismerését, a pedagógus és a szülő közötti partneri kapcsolat kialakulását, a pályaválasztás alapos előkészítését. A beiskolázási statisztika alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az 1-2. helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Alapító okiratunk szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, szűkebb környezetünk természetvédelmére. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a körzetünkben élő és felcseperedő gyerekeknek

7 II. Az intézmény pedagógiai programja 1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Feladataink: A helyi sajátosságok, a lakókörnyezet, a jellemző életkörülmények, a tanulói összetétel alapvetően meghatározzák iskolai feladatainkat. Tanulóink többségére jellemző, hogy csekély tanulási ambícióval rendelkeznek, sok és egyre több a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdők száma. Ezért a NAT pedagógiai feladatainak megvalósítása során kiemelt feladatunk az önismeret, szociális készség fejlesztése, a felzárkóztatás, a családi miliőártalmak csökkentése. a) Minőségi oktatás, szilárd műveltség elsajátíttatása. Alkalmazható, továbbhaladást segítő tudás nyújtása. Fontos a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. b) Tanulmányi fegyelem erősítése kapcsán azon kell munkálkodnunk, hogy a tanulást, a tudást beépítsük a tanulók értékrendjébe. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a családok jelentős része nem rendelkezik megfelelő értékrenddel. Az iskolával szembeni attitűdjük negatív. c) A tanulói ismeretek bővítése mellett hangsúlyt kell fektetni a kompetenciafejlesztésre, amely tudatosan kell, hogy bekerüljön a napi tanítási-tanulási folyamatba. A tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon növelni kell a tanulói munkáltatás arányát

8 Korszerűbbé kell tenni az óravezetést, emelni kell a differenciáltan szervezett órák számát! Alkalmaznunk kell a megszerzett kooperatív, integrációs és professzionális kommunikációs ismereteinket, módszereinket. Az IKT eszközök órai használatára fokozott hangsúlyt kell fektetnünk! Kiemelten kell kezelni az info-kommunikácós eszközök használatát és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztését. d) A magyar nyelv műveltségünk feltétele. Ezért nagyon fontos feladat a nyelvikommunikációs nevelés, az alapkészségek, az írás, olvasás, a helyes beszéd és nyelvtani ismeretek elsajátíttatása, folyamatos fejlesztése. Minden tárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre. Az írásbeli munkák javítása és javíttatása minden pedagógus kötelessége. Tudatosan kell alkalmazni az ellenőrzés, értékelés, osztályozás rendszerét. e) A matematikai nevelés területén az alapkészségek kialakítására kell törekedni. A matematikatanítás célja a gondolkodási műveletek, az emlékezet, figyelem, a megértés, a következtetés, a logikus gondolkodás az absztrakciós képesség fejlesztése. A célok eléréséhez a differenciált csoportok (a jóknak a szakkör, a lemaradóknak a korrepetálás) és az egyéni fejlesztés nyújtanak segítséget. A versenyek és logikai játékok nemcsak a jókat fejlesztik. A matematika tanításának célja a felsoroltakon kívül azoknak a gyakorlati ismereteknek az elsajátítása, amelyekre az életben szükség lesz. f) Az idegen nyelvi képzésünk célja, hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben a nyelvet tudják használni. Szerezzék meg a fejlődéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országról. A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos formákat. g) Nevelő-oktató munkánk során nagyon fontos, hogy a szellemi és testi fejlesztés mellett a tanulóknak minél több praktikus ismeret elsajátítására adjunk lehetőséget. A gyakorlati készségek és ismeretek az általános alapműveltség részeivé váltak. Ezért a háztartási, gazdálkodási, technikai alapismeretek közvetítése, a mindennapi élethez szükséges gyakorlati készségek kialakítása nélkülözhetetlen a személyiség fejlesztésében. Az informatika tanítás célja a gyakorlati ismeretek megszerzése mellett a logikus gondolkodás fejlesztése, rendszerességre, fegyelmezettségre nevelés. h) Alapvető - az együttélést segítő - emberi normák betartására neveljük tanítványainkat. (Köszönjön, tisztelettudóan viselkedjen, udvarias legyen, szépen beszéljen, óvja - 8 -

9 környezetét.) Meg kell tanítani, egymás kölcsönös elfogadását, a véleménynyilvánítás szabadságát, tisztelni az emberi méltóságot. i) Az esztétikai nevelés területén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és őrzése. Ki kell fejleszteni a gyermekek igényét a tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életmód iránt. A tanulók által készített ízléses gyermekmunkák, rajzok, tárgyak kerüljenek felhasználásra a folyosók, osztálytermek díszítésekor. Törekednünk kell arra, hogy a tanulókban alakuljon ki a szép iránti igény. Becsüljék egymás munkáját. A tanulók által vásárolt és ültetett növények gondozásával tanítsuk meg őket a természet szeretetére, védelmére, a környezetük megóvására. Az ízléses öltözködésre saját példánkon keresztül tudunk a leghatékonyabban nevelni. j) A tanórai foglalkozásokon és a közös iskolai rendezvényeken túl az osztályfőnökök törekedjenek a tanulók kulturált szórakozási, művelődési, sportolási igényeinek kielégítésére. k) Pedagógusaink járuljanak hozzá, hogy diákjaink minél magabiztosabban és önállóbban el tudjanak igazodni a mindennapi élet útvesztőiben, felhasználva a modern kommunikációs formákat: pl. önéletrajz írása, nyomtatványok kitöltése, hivatalos ügyek intézése, a megszólalás, társalgás, vita alapjainak elsajátíttatása. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Feladataink a nevelés-oktatás különböző szakaszaiban: Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek nehezítik a fejlesztést. Az első évben fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; Fontos feladat az iskolai figyelemre és fegyelemre szoktatás, a gyermekek kötelességérzetének kialakítása

10 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ebben az életkorban fontos a tanulási stratégiák megválasztásában: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Nagy jelentősége van a motiválásnak, megfelelő tanulásszervezésnek. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra

11 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés,ellenőrzés, ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

12 - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.. A tanulók állampolgári nevelése

13 Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, az egészségnevelési és környezeti elvek Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

14 - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - tánc és mozgás foglalkozások - tömegsport foglalkozások; b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, biológia tantárgyak anyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök ( csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalogtúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (orvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében

15 Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, földrajz, biológia, életvitel tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalogtúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

16 - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

17 - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan

18 1.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek

19 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához

20 A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

21 Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Ötévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosít az intézmény..tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

22 - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Képesség-kibontakoztató felkészítés Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Iskolai tömegsport. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők végzik

23 Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei ingyen részt tudjanak venni. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy autóbuszos tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmény, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés,

24 a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása,szervezése és értékelése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákjaival, segíti a tanulóközösség kialakulását

25 Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet tagjai. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

26 - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a kiemelten tehetséges, - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, - tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, - a sajátos nevelési igényű; tanulók egyéni fejlesztését A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök;

27 - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - a tanulók szociális helyzetének javítása (természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);- - szabadidős foglalkozások A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Kudarcról akkor beszélünk, ha a gyermek, illetve a tanuló teljesítménye a norma határ alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek. Nehezen nevelhető gyermeknél gyakran jelentkezik a kudarc, és ez általában még súlyosbítja a gyermek helyzetét. Néha gátlások következtében áll elő. Az iskolai kudarcokért az iskolai nevelés és oktatás jelentős mértékben felelős lehet. Negatív hatása lehet például az egyes tanulók fejlődésére a túlzott iskolai követeléseknek, a túlfáradásnak, a kudarcoknak. A gyengébb tanulók az eredménytelenség láttán elvesztik önbizalmukat, önbecsülésüket, és gyakran más téren, sokszor csínytevésben, közösség vagy pedagógus ellenes magatartásban igyekeznek kitűnni, vagy teljesen magukba zárkóznak,

28 gátlásossá válnak. Hasonlóképpen negatív hatású lehet az oktatás a túl intelligens tanulók számára, ha az nem kíván tőlük kellő szellemi erőfeszítést. Negatív hatású lehet az alkalmazott módszer is. Az ösztönzés, dicséret segíti a tanulás eredményességét. A kudarchelyzetben lévőknél a negatív motivációs hátrány állandóan nő. A kudarctól tartó tanulóknál nincs meg a megfelelő tanulási készség, sőt pszichés gát nehezíti a tanulást. Az előbbit a tudásvágyra épülő érdekes, vonzó, aktivizáló oktatási módszerekkel érhetjük el. Természetesen a családi körülmények mindig domináló szerepet játszanak. Az iskolás időszakban rendkívül fontos a szülők és a gyermekek közti érzelmi kapcsolat. A személyiségzavarok és a személyiségi nehézségek jelentős része még itt is érzelmi eredetű. A tanuló kiegyensúlyozatlan érzelmi élete, magányossága, érzelmi sérülése okozza igen gyakran a személyiségzavart és a problematikus nevelési helyzetet. Feladataink: A kudarcok okainak felderítése A tanulás tanítása, tanulási szokások, módok, technikák elsajátítása Az egyedi problémákkal történő foglalkozás módjának megszervezése Felzárkóztató programok beindítása a lemaradás csökkentésére Az iskola profiljának megfelelően a szabad órakeret felhasználása a hátrányok csökkentésére Egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítése szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások szervezése A követelményrendszer megfelelő kiválasztása. Túlterheltség csökkentése. Önbizalom, önbecsülés nevelése. Közösségfejlesztés. Gátlásosság feloldása. Kiemelkedő tehetségű gyerekek leterhelése. Az alkalmazott oktató nevelő módszerek helyes megválasztása (ösztönzés, dicséret). Az egyéni fejlesztés színterei elsődlegesen a tanítási órák. Az iskola külön rehabilitációs órákban jelöli a pedagógiai rehabilitáció tartalmait. A tanulásban akadályozott tanulók esetében alanyi, egyéni szükségleti speciális nevelési szükségleti igényként jelentkezik az egyéni megsegítésnek ez a formája, amely folyamatosan, fejlesztési koncepcióban

29 megjelenve, egyéni fejlesztési tervekben konkretizálva, a tanórai és tanórán kívüli fejlesztő folyamatban elégíthető ki. A folyamatosság biztosítéka a fejlesztés egyes szakaszaiban a fejlesztést végző pedagógus/gyógypedagógus által felállított fejlesztő diagnózis alapján kidolgozott fejlesztési stratégia, amely az adott tantárgy éppen aktuális cél- és követelményrendszerére épül. Ezért a tantervi cél és követelményrendszer lényegi vonása a képességekre vonatkozó megfogalmazás, amely képességek kialakulásához éppen a pedagógiai rehabilitáció feladatai, gyakorlatai teremtik meg az előfeltételeket, illetve segítheti azok fejlődését. A fejlesztés tartalma A fejlesztés tartalma a különböző tevékenységek, cselekvések végzésekor lezajló pszichikus folyamat valamennyi összetevőjére irányul, azaz biztosítja a pontos, differenciált észlelés, az összerendezett, koordinált mozgás, az információk összekapcsolásának, pontos visszaadásának, az emlékezetnek, a szándékos figyelemnek az integrált fejlődését Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,