JELENTÉS. a Magyar Köztársaság Lengyelországban rnűködő külképviseleteinek pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről decernber 135.

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Köztársaság Lengyelországban rnűködő külképviseleteinek pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről decernber 135.

2 Az ellenőrzést végezték: Rádfai Tibor Patai Tamás dr. Mibály Sándor számvevő-igazgatóhelyettes számvevő-tanácsos számvevő-tanácsos Az ellenőrzést vezette: Bihary Zsigmond számvevő-igazgató

3 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v /1992. Témaszám: 137. JELENTÉS a Magyar Köztársaság Lengyelországban működő külképviseleteinek pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről A Lengyelországban működő és a helyszínen ellenőrzött 5 külügyi, kereskedelmi és Irulturális képviselet az évben mintegy 129,3 millió Ft kiadási előirányzattal gazdálkodott. Létszámuk összesen 182 fő, az. általuk kezelt vagyon értéke mintegy rnillió Ft volt. Ellenőrzésünk célja e leülképviseletek költségvetési előirányzatai tervezésének és felhasználásának, az ellátandó feladatok és erőforrások összhangjának és ezen keresztül a fejezetek irányító tevékenységének értékelése volt, célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontbo1. Az ellenőrzés az január június 30. közötti időszakra irányult és a Külügyminisztérium (KÜM), a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM), a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kapcsolatos elszámolásai mellett a Nagykövetség, a Katonai Attaséi Hivatal, a varsói és katowicei kereskedelmi kirendeltségek, valamint a varsói Magyar Kulturális Intézet gazdálkodására terjedt ki. Itt említjük meg, hogy a nagykövetségnél a KÜM Gazdálkodási Főosztálya szeptember első felében, közvetlenül ellenőrzésünket megelőzően - felügyeleti költségvetési ellenőrzést tartott. Ennek megállapításait ellenőrzésünk tapasztalatai alapján elfogadtuk és kiegészítettük.

4 -2- l. Az ellenőrzés megállapításai Lengyelországi külképviseleteink működését és gazdálkodását az elmúlt két évben elsősorban olyan tényezők befolyásolták, mint -a megváltozott politikai, gazdasági körülmények és mindezzel szoros összefüggésben a k:ülképviseletek szervezeti és működési feltételeinek átalakulása, illetve a további változások igényének egyre hangsúlyozottabb megfogalmazása mind a minisztériumok, mind a képviseletek részéről; - a helyi gazdasági adottságok, amelyek közül kiemelhető a jelenleg is mintegy 70% körüli infláció. l. A müködés szabályorottsága, a költségvetési előirányzatok megalaporottsága A lengyelországi külképviseletek feladatrendszere továbbra is átalakulóban van, a képviseleti tevékenységek súlypontjai (pl. nagykövetség, kulturális intézet) és módszerei (pl. kereskedelmi kirendeltségek).változnak. A külképviseletek költségvetési tervezési módszereit jellemző eredmények és problémák a lengyelországi viszonylatban is tapasztalhatók voltak. Kiforrottabb a kiadá;;ok, hiányos, nem egyszer szabálytalanságokkal tarkított a bevételek tervezése. a. A működés és gazdálkodás szabályozottsága A feladatok-csaknem valamennyiszervezetnél folyamatban levő- újrafogalmazása még csak részben, egy lehetséges új munkamegosztás, a feladatök integrálásának lehetőségei azonban nem tükröződnek a szabályzatokban. A külképviseletek egy része működésének és gazdálkodásának szabályzalai azért is hiányosak, mert nem követték a magasabb szintű jogszabályok változását sem. Ez a szervezetek gazdálkodását kevésbé, a számviteli nyilvántartási és elszámolási rendet inkább hátrányosan érintette. A nagykövetség működésére, gazdálkodására írásos belső szabályozás eddig nem készült. A személyzet munkaköri leírásának elkészítése folyamatban van.

5 -3- Nem elég, hogy gyakorlatilag mindenki ismeri feladatát, amelyek kellően elhatároltak, s a vezetéssei közösen kerültek kialakításra. A hatásköröket, kötelezettségeket szabályzatban szükséges rögzíteni. Ettől valanúvel kedvezőbb a helyzet a varsói kereskedelmi kirendeltségnél és az attaséi hivatalnál A varsói kereskedelmi kirendeltségnél összefoglalták és szeptemberétől használják a működési-gazdasági rend egyes részterületeire érvényes részletes szabályokat. Az új központi szabályozás megjelenéséig ezeknek hiánypótló szerepe van és a napi munkavégzést, az általános gazdálkodásipénzügyi szabályzatok betartását segítik. Ennek megfelelőerr a kirendeltségerr a szabályozottság jó, ami. a gazdálkodási rend színvonalában is érezteti kedvező hatását. Az attaséi hivatalnál az egyszerűbb gazdasági-pénzügyi feladatokboz, a törvényes működéshez szükséges.szabályzatok, pénzügyi és egyéb utasítások rendelkezésre álinak Uóváhagyott ügyrend azonban itt sincs, a részletes feladatokat a régi attaséutasítás rögzíti). Sürgetőbb viszont a feladat a Irulturális intézetnél. amely - az 1989-ben kiadott újabb szabályzat ellenére - máig egy 1982-ben kiadott alapján dolgozik (a munkaköri leírások elkészítése azonban már itt is folyik). Az évtől a belső szabályozásoknal az előrelépést segítette a külügyi szervezetekre februárjától érvényes elszámolási szabályzat, valamint a kereskedelmi kirendeltségek hasonló ideiglenes és részleges szabályzata. A katowicei kereskedelmi alkirendeltség jogi státusza tisztázásra és rendezésre vár. Az alkirendeltséget a fejezetköltségvetése terhére tartják fenn, tekintettel arra, hogy információs és kereskedelmi, diplomáciai feladatokat is ellát. Működése során azonban nem élvezi a magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosi hivatalához ha~onló státusz előnyeit és csak mint "a magyar vállalatok képviselete" szerepel. A kölcsönös és (helyi) lengyel érdekek egybeesése következtében az alkirendeltség státuszának bizonytalansága eddig nem befolyásolta hátrányosan működését. b. A költségvetési előirányzatok megalapozottsága Az elmúlt néhány év lengyelországi körülményei, valamint a külképviseletek feladatés szervezeti változásai, az USD- elszámolásra való átállás különösen nehéz feltételeket teremtettek a megalapozottabb költségvetési előirányzatok k:ialakításához.

6 -4- Nehezen volt tervezhető, illetve e tényszámokban kimutatható az infláció hatása is. (Az USD elszámolás időlegesen inkább kedvezően érintette a PLZ~ben kimutatott és újra USD~re számított felhasználást.) A tapasztalható gondokhoz az érvényes szabályok, illetve kialakult gyakorlat is hozzájárult A külképviseleteknél még hiányoznak a különféle célokra és forrásokból tervezendő kiadások egészét feltüntető költségvetések (és elszámolások) megvalósí~ tásának feltételei. A nagykövetség sajtókerete pl. kötött előirányzat, de arra nem a nagykö~ vetség, hanem önállóan a sajtóattasé tesz javaslatot a KÜM Sajtóföosztá~ lyának. (A Gazdálkodási Főosztály ezt csak pótlólag, mechanikusan vezeti hozzá a kiadott éves keretszámhoz.) Kifogásolható, hogy a jóváhagyott gazdálkodási kereteken felüli további kiadásokat a többletbevételektől teszik függővé (pl. kereskedelmi kirendeltség, Irulturális intézet). A kiadások minimalizálása, a bevételi lehetőségek kihasználása - tervezett és tényleges szinten - egyaránt kötelezettség. Ezt azonban helyesebb lenne egy szabályozott érdekeltséggel biztosítani a tervezési lazaságok és elszámolási szabálytalanságok eltűrése helyett. A szakmai tevékenység és a költségvetési gazdálkodás kapcsolata Lengyelországban sem tekinthető kielégítőnek (pl. kereskedelmi kirendeltségek, vagy a nagykövetség létszám- és szervezeti változásainak hatása). A kiadások tervezésénél a csaknem kizárólagos bázisszemlélet rovására az aktuális feladatok és szervezeti változások fokozottabb figyelembe vételére van szükség. A kulturális intézet évi ~csak májusban kiérkezett ~költségvetésében 10 ezer USD szerepelt beruházásra, felújításra. Július hónapban az intézet egy félreértett tájékoztatás alapján az összeget zároltnak tekintette és csak egy újabb, szeptemberi értesítés után ébredt rá, hogy az összeg mégis felhasználható. Mindezek együttes hatására az összeg évben feltehe~ töen már nem lesz célszerűen elkölthető. A bevételek teljes körű és szabályszerű megtervezése, elszámolása, továbbá egy erre alapozott finanszírozási terv kialakítása is elengedhetetlen egy-egy viszonylat összes ráfordításának áttekintéséhez. A bevételek túlnyomó részét 1991-ig a lengyelországi képviseletek sem tervezték meg, sőt helyenként azok tetemes részét ki sem mutatták, a kiadások nettásítására számolták el. Különösen szembetűnő volt ez a gyakorlat a viszonylag jelentösebb bevéte~ lekkel rendelkező varsói kereskedelmi kircndeltségnél, ahol az összchason-

7 -5- lítható és szabályos tartalmú előirányzatok kialakítását a tényleges bevételek és kiadások elszámolási rendje is kedvezőtlenül befolyásolta. Pl. a vendégszobák bevételeivel azok kiadásait végéig nettásították (Nem is olyan régen a "hotelbevételeket" külön bankszámlán és pénztárban is kezelték, a költségvetési keretektől teljesen elkülönítve.) A vendégszobák egyes (pl. bér) kíadásai végéig a megfelelő rovatorr nem is kerültek elszámolásra és bérként meg sem jelentek. Ez 1991-ben összesen 69,1 millió PLZ (bér, közterhek, jutalom) volt. Helyes a vendégszobák: bevételeit és kiadásait szembeállítani és figyelemmel kísérni, de ezt a kirendeltségi feltételek között kiilön analitikus nyilvántartás keretében indokolt megoldani. Ez javasolható a kulturális intézetnél is, ahol egy bérelt lakást működtetnek vendéglakásként, de a térítési díj nem szabályozott, az igénybevétel hiteles nyilvántartása és a kapcsolatos bevételek költségvetési bevételként való elszámolása nem megoldott. Az évben a képviseleteknek (pl. kereskedelmi kirendeltségek, kulturális intézet) felemás módon írtak elő bevételi tervszámokal Ezek azonban (helyenként) "sor alatt" jegyezve nem képezték a képviselet költségvetésének szerves részét és a jóváhagyott kereten felüli "feltételes" kiadások "feltételes" fedezetét jelentették. 2. A tevékenység finanszírozása, ellátmányok és bevételek A külképviseletek évi pénzellátása, amelyet elsősorban a költségvetési ellátmányok biztosítottak, kielégítő feltételeket teremtett azok működéséhez. Jelentősebb saját bevételekkel csak a kereskedelmi kirendeltségek rendelkeztek. A varsói kereskedelmi kirendeltség az elmúlt években tetemes és kiegyensúlyozottan növekedő bevételeket ért el. Ezek értéke 1991-ben mintegy 162,5 ezer USD, I -III. negyedévében pedig 1.50,4 ezer USD összeget tett ki. A kereskedelmi kirendeltségeknél a bevételek szerepe e viszonylatban nőtt további növelés lehetőségel és a is körvonalazódtak. Ehhez a kirendeltségek állami feladatainak megfogalmazására, ezek kereteinek meghatározására, a szolgáltatási tevékenység működési és finanszírozási feltételeinek fokozatos megteremtésére van szükség. A kirendeltségek legjelentősebb bevételei a vállalati irodabérleti díjakból, a különféle költségtérítésekből (rezsi, telefon, telefax, dolgozói lakásköltségek stb.) és a vendég-

8 -6- szobai bevételekből eredtek. Még nem jelentősek, de növekednek az olyan bevételek, mint pl. a kamatok, a különféle szolgáltatásokért beszedett térítések stb. is. Lengyelországi külképviseleteinknél említésre méltó túlfinanszírozást nem tapasztaltunk A rendelkezésre. álló pénzkészletek többnyire másfél-két hónapos szükségletnek feleltek meg. A varsói kereskedelmi kirendeltség pl. a budapesti ellátmányok mellett, különösen években, a PK letétről, a vendégszobák pénztárából, a Csemege Vállalat.ott maradt pénzkészletéből, egy Rbl-alapu PLZ bankszámla megszüntetésébőus átvett kisebb-nagyobb összegeket, de. ez!991- ben pl. mindcn kiadást és bevételt kombinálva, éves szinten.csak 50 ezer USD-re tehető többletfinanszírozást eredményezett. Ez 10-15%-os mértékü volt és a mindenkor szükséges 1-2 havi tartalékot nem haladta meg. Az NGKM helyes irányú lépéseit tükrözi, hogy Varsóba már Belgrádból,.. Párizsból is utaltak át ellátmányként azokon a helyeken felesleges pénzeszközöket A felügyeleti szervek együttműködésének szélesítésére az ösztöndíjak folyósítása is lehetőséget nyújta szükséges USD összeget egy évi szabályozás szerint az MKM a KÜM futárszolgálata útján juttatja el kéthavonta közvetlenül a nagykövetség ösztöndíjfelelőséhez, aki azokat kifizeti. Az ösztöndíjak részére még!991. májusában külön bankszámlát is nyitott a nagykövetség, de azon az ellenőrzés befejezéséig pénzmozgás nem volt. Célsz.erűbb lenne, ha az ösztöndíjakat az MKM a KÜM-on keresztül utalná át a nagykövetség ellátmányával együtt és a már több ízben javasolt finanszírozási terv keretében. Így az ösztöndíjfelelős a nagykövetség pénztárából vehetné fel a szükséges USD összegeket és oda számolna el. A forintellenérték itthon átfutó tételként lenne elszámolható. Az attaséi hivatalnál viszont a katona hallgatók - a Hivatal gazdálkodási keretét csaknem elérő összegű - illetményére és költségeire kiadási előirányzat nem kerül jóváhagyásra, de azt ellátmányból finanszírozzák. A valós bevételek a térítményezés szabálytalan gyakorlata miatt e viszonylatban sem voltak pontosan megállapíthatók. Ez, elsősorban a kereskedelmi kirendeltségnél, még évben is jelentős eltérést okozott a tényleges bevételi és kiadási számoknál A bevételek elszámolása az NGKM területén pl. csak elejétőllett szabályszerűbb, ami itt is a bevételek és egyben kiadások látszólagos emelkedéséhez, a bevételi struktúra átrendeződéséhez vezetett.

9 -7- A varsói kereskedelmi kirendeltség és részben a katowicei alkirendeltség is kiadási előirányzatait 1991-ben pl. éppen a tervezettel szemben és így többletként jelentkező bevételeivel fedezve lépbette túl. Az ilyen jelenségek a bevételek, kiadások szabályszerű elszámolását, a költségvetési bruttó elszámolási rend maradéktalan biztosítását indokolják Az évben a varsói kereskedelmi kirendeltség bevételeinek nagyobb fele még PLZ-ben jelentkezett, azzal az indoklással, hogy az.irodákat bérlő vállalatok csak későn tudtak áttérni az USD elszámolásra' Ez a kirendeltség gazdáikadását (illetve a költségvetési érdekeket) a tapasztalatok szerint nem sértette, mert a befolyt összegek a kirendeltség PLZ kiadásainak fedezésére felhasználhatók voltak. Az évben az irodabérleti díjak teljes egésze és a vendégszabai bevételek is ( február hótól) USDcben jelennekmeg és általában csak a PLZ-ben fizetett költségek megtérítése történik ebben a pénznemben. A vállalati irodabérletek a varsói kereskedelmi kirendeltségnél (Ft-ra átszárnítva) az évi 4,7 millió Ft-ról 1991-re 6,4millió Ft-ra emelkedtek annak ellenére, hogy az év eleji 20 vállalati képviselet helyett az év végén már csak. 17 bérelt irodát. Ez a megfelelő díjkarbantartásnak tulajdonítható. Az évben már nagyobb ütemű volt a bérlemények felmondása. Jelenleg (1992. szeptember) már csak 13 a bérletek száma. Az I-UI. negyedévi ilyen bevételek mégis elérték a 73,4 ezer USD-t, vagyis a kb. 5,7 millió Ft-ot. A katowicei alkirendeltségnél két vállalat által fizetett bérleti díj éves összege valamivel több az alkirendeltség által az egész irodáért fizetett összegnél A vállalatok arányos mértékben fizetik a telefon, telex költségeket is, de bútorhasználat, titkárnői ügyelet, gépelés, irodaszer-ellátás stb. címén számos más szolgáltatásban is részesülnek a bérleti díj fejében. Ezek költségeit időszakonként (1-2 évenként) helyes lennekigyűjteni és ennek alapján megvizsgálni és ellenőrizni, hogy az egyébként időszakonként karbantartott irodabérleti díjakban ezek a költségek is megtérülnek -e. A bérleti díjak beszedése általában zökkenőmentesen, rendben folyt. A varsói kirendeltségnél pl. az október l-i hátralék összesen 17,8 millió PLZ és 2,7 ezer USD volt, de a tételek többsége júliusában, vagy azt követően keletkezett és az ellenőrzés befejezése előtt befolyt.

10 -8- Egy kft. 300 USD és 471,6 ezer PLZ május-szeptember hónapokban keletkezett tartozásának beszedése lehet problematikus. (Eddig a kirendeltség megfelelő intézkedéseket tett.) A vendégszobák kihasználtsága a varsói kirendeltségnél az utóbbi években meglehetősen alacsony (kb %-os) volt. A kapcsolatos bevételek elszámolási rendje, bizonylatolása ugyancsak megfelelő, azok elkülönítése, a kiadások rovatoktól független elszámolása azonban szabálytalan volt végén pl. a "hotel pénztárban". 23; l. millió PLZ feküdt. Ekkor még külön bankszámlát istartottak e bevételekelkiilönített kezelésére. Rezsitérílés cím én csak alkalmanként vezettek át vendégházi bevételeket a kirene deltségi pénztárba, ezeket mintegy "ellátmányként" kezeive. A bevételek többi részét a vendégszobák alkalmi és rendszeres kiadásaival nettásították A különféle költségtérítések kiszabásának és beszedésének rendjét az ellenőrzött képviseleteknél megfelelőnek találtuk. Ezt áttekinthető, pontos nyilvántartások támasztották alá. A pontos elszámolásokat azonban a kimutatások és azok formai kellékeinek (banki, pénztári hivatkozások, dátum, aláírások stb.) kiegészítésével (pl. a varsói kereskedelmi kirendeltségnél) hitelessé indokolt tenni, mert a jelenlegi formájukban azok nem elégítik ki a számviteli, bizonylati rend követelményeit. A vendégszoba! bevételek analitikus nyilvántartásai (kötelezettségek, előírások, ténylegesen befolyt összegek stb.) az e szempontból ellenőrzött varsói kirendeltségnél ugyancsak áttekinthetőek voltak. E nyilvántartások (hasonlóan más nyilvántartásokhoz) egységességét és hitelességét azok formai előírásával is szükséges lenne elősegíteni. A kulturális intézet vendégszobáinak kihasmáltsága megfelelő nyilvántartás (kigyűjtés, összesítés) hiányában nem volt értékelhető. (Ez az elszámolandó bevételek ellenőrzését is lehetetlenné tette.) A hivatali személygépkocsik magáncélú, a saját járművek hivatali célú igénybevétele - a hivatali személygépkocsi parkokra tekintettel is - csak elvétve fordult elő. A kapcsolatos elszámolások - az ellenőrzött esetekben - rendben voltak. 3. A kiadási előirányzatok felhasználása A lengyelországi képviseletek gazdálkodása általában kiegyensúlyozott és szabályszerű volt. Kiadásaik a körülmények közvetlen hatására - a kereteken belül maradva - enyhén emelkedtek, mivel azok növekedését bizonyos szervezeti és létszámcsökkentési intézkedések ellensúlyozták.

11 -9- A gazdálkodás célszerűségének további növelését azonban nem csak a régebbi feltételek között kialakított elhelyezési (pl. épület) és ellátottsági (technikai, tárgyi) körülmények korlátozták, hanem az is, hogy az egyes képviseletek felügyeletét ellátó minisztériumok egyenlőre saját feladataik átrendezésén túl a feladatok tárcaközi integrációjára, összehangolására kevesebb gondot fordítottak. Így pl. pontosan az sem ismert, hogy egy-egy relációnak mekkora a költségigénye. A különféle (HUF, PLZ, USD) alapon tervezett, átszámított és elszámolt összegek miatt a.lengyelországi külképviseletek gazdálkodási. keretei egyébként is csak nehezen értékelhetök és hasonlíthatók. A feladatok ellátásáhózvégeredményben a keretek kielégítő feltételeket biztosítottak és az évi előirányzatok időarányos részét is betartották (pl. a nagykövetségnél 58-64%-os felhasználással). Ettől eltérő helyzetet is tapasztaltulik. A knlturális intézetnél már a bérkeret 84%-át használták fel I-III. negyedévében és ezen belül a részfoglalkozású alkalmazottak bérkereténél 113%-os, a megbízási díjaknál 188%-os volt a felhasználás. A varsói kereskedelmi kirendeltségnél az évi előirányzatokat 69 ezer USD-vel lépték túl, a többletbevételek már említett felhasználásával. (A túllépés a nem ten czett beszerzések következménye volt és N. negyedévére koncentrálódott.) IGsebb nagyságrendben hasonló jelenség volt. megállapítható a katowicei alkirendeltségnél is. Az így fedezett beszerzések egyike sem volt feleslegesnek minősíthető, de azok jó része egy határozottabb takarékosság eselén halasztható, vagy célszerűbben megoldható lett volna. a. A külképviseletek működésének tárgyi feltételei Lengyelországi külképviseleteilik elhelyezése - nagyobb részt saját tulajdonú épületekben - megfelelő színvonalú. A nagykövetség, a kereskedelmi kirendeltség épülete, valarnint a katonai attasé lakása a Magyar Köztársaság tulajdonát képezi. A nagykövetség 80,9 millió Ft értékű épülete között épült. Egy december 14-én a lengyel és a magyar állam között létrejött megállapodás alapján a nagykövetség telkét a lengyel állam meghatározatlan időre ingyenes használatra átengedte a magyar államnak.a telektulajdoma vonatkozó okmányok (pl. telekkönyvi kivonat) azonban sem Varsóban, sem itthon nem állnak rendelkezésre. Az épület pedig a telekkönyvben fel sincs tűntetve.

12 -10- Az említett évi megállapodásnak egyébként részét képezi a nagykövetség kereskedelmi tanácsosi hivatala telkének, valamint egy később kiválasztásra kerülő m 2 -es teleknek is ingyenes használatba adása a magyar állam számára. Az a terület, ahol. a varsói kereskedelmi kirendeltség épülete létesült, már október 28-án úgy került bejegyzésre a KW 959 telekkönyvi számon, hogy a m 2 nagyságú területet a lengyel állam örökös használatra a magyar állam kezelésébe adta. Ezt egy, az örökös használatra vonatkozó szerződésről szóló, l 97 l. március 17-én Varsóban a magyar nagykövet által is aláírt közjegyzői okirat szintén tartalmazza,, A kirendeltség telkén létesített épület telekkönyvezése azonban eddig nem történt. meg.. Így hivatalos telekkönyvezési dokumentum nem áll rendelkezésre, amely bizonyítaná, hogy az épület a magyar állam tulajdonában van (és létezik). Ellenőrzésünk idején megindították a telekkönyvezési eljárást. A katonai attasé is egy 250 ezer USD-irt vásárolt, magyar állam tulajdonát képező ingatlanban lakik (Trakt Lubelski u sz). A 360 m 2 alapterületű, családi.ház jellegű, kétszintes épület kivitelét tekintve közepes színvonalú, a reprezentációs rész fogadásokra alkalmas. Adásvételi szerződése, telekkönyvi kivonata, műszaki leírása és egyéb dokumentumai a varsói attaséi hivatalban fellelhetők. A nagykövetség külső és belső felújítása befejeződött. A rezidencia megfelelő környezetben áll, de külső felújításra szarul. Reprezentációs helyiségei kellő színvónalúak, de a lakrész három szabája kevés. (Tulajdonszerzés esetén épületbővítéssel a lakrész megfelelő nagyságúvá tehető.) A nagykövetség technikai felszereltsége, az irodák berendezése közepes. A reprezentációs helyiségek berendezése kevés kivétellel szép, bútorzata azonban bővíthető, mivel a termek üresnek hatnak. A varsói kereskedelmi kirendeltség hivatali helyiségeinek színvonala jó, azok kihasználtsága azonban - a létszám és a vállalati képviseletek számának csökkenése miatt - erőteljesen romlott. A kirendell'iég épületének összes hasznos területe a négy szinten m 2 Az épületben 29 munkaszoba, 5 hotciszoba és gondnaki lakás van. Az első emeleten a kircndcltség, a második emeleten a vállalati képviselők vannak. Hasonló a helyzet a katowicei alkirendeltség esetében, ahol ennek ellenére (a még alacsony bérleti díj miatt) a bérlemény feladása egyelőre nem lenne célszerű. A

13 - ll - helyiségek tatarozása és főleg az alkirendeltség környezetének rendeztetése azonban aktuális és sürgető feladat. A varsói kereskedelmi kirendeltség kisebb értékű eszközbeszerzések mellett (IBM írógép, Facit írógép, EPSON printer, NX teletexes TV) években jelentős állóeszköz-állománnyal gyarapodott. (Telefonközpont 147 millió PLZ, telexgép 27 millió PLZ, telefax 21 millió PLZ, Canon fénymásoló 57 millió PLZ, számítógépes rendszer 78 millió PLZ.) Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a kirendeltség technikai színvonala, eszközellátottsága megfelel a korszerű követelményeknek, jó feltételeket teremt a működéshez, a feladatok ellátásához. A kirendeltség számítógépes rendszerének bemházása összesen 645 ezer Ft és 4,3 ezer USD befektetését. igényelte. A 3 db önálló. számítógép saját pi;ograrnmal is működtethető, de központi számítógéppel összekötve is üzemeltethető és Kopint Datorg adatok tárolására és lernvására is alkalmas. (A rendszer a kirendeltségerr helyiséget bérlő vállalatoknak is számítástechnikai hátteréül is szolgálhat.} A működő rendszert jelenleg adminisztratív, ügyviteli munkára (gépírás, szövegszerkesztés, irodabérleti díj, telefonköltség nyilvántartás, árlista aktualizálása, leltárkészítés) használják A számítástechnikai bázisok kiegészítését azonban célszerű.lenne a minisztérium központi programja alap ján alakítani és megvalósítani. A bérleményben elhelyezel Irulturális intézet technikai felszereltsége megfelelő (bár a moziterem régi hangosító berendezése már cserére érdemes). Az épület neonfelirata kb. öt éve nem működik. A földszinti üvegportál szinte semmi magyar vonatkozású tárgyat, vagy plakátot nem mutat be. Az intézet kívül-belül felújításra szarul. A megtekintett lakások fekvése, alapterülete megfelel a reális igényeknek. Berendezéseik általában kielégítőek. A lakásokban többnyire csak kisebb kiegészítések, cserék és javítások szükségesek. Kivételként a kulturális intézet igazgatójának lakása említhető, berendezése a közepesnél is gyengébb. amelynek A katowicei kereskedelmi alkirendeltség vezetője saját tulajdonú lakásban lakik. Ennek fejében!50 USD/hó bérleti díjat helyettesítő költségtérítésben részesül. Ezt, az engedélyezett módon, a hó első munkanapján esedékes árrolyamon havonta PLZ-ben veszi fel. A lakás - hamarosan ugyancsak cserérc szoruló - bútorzatának túlnyomó része költségvetési tulajdon.

14 - 12- A lakásoktöbbségéta DIPSERVICE-től, kisebb részét a kerületi önkormányzatoktól bérlik. Különösen ez utóbbi lakásoknál a megkötend ő új szerződések a képviseletekre hátrányos feltételeket tartalmaznak (illetve tartalmaznának). Így a jelentős díjemeléserr túl -a lakások és berendezések műszaki állapotát nem a valóságos (leromlott, hiányos) helyzetnek megfelelőerr kívánják rögzíteni, viszont a "normaidő" előtti cseréket a bérlőnek saját költségére kellene elvégezni (pl. nagykövetség, kereskedelmi kirendeltség); - a lakások bérbeadását megelőző állapottól függetlenül a lakásokat teljesen felújítva kívánják csak visszavenni (pl. kereskedelmi kirendeltség). Ezekre tekintettel pl. a kereskedelmi kirendeltség e szerződéseket eddig - helyesen - nem írta alá és tárgyalásokat folytat a reálisabb Jeltételek elérése érdekében. A saját és bérelt ingatlanokkal kapcsolatos gazdálkodásmegkülönböztetett figyelmet érdemel részben a bérleti költségek Lengyelországban is jellemző növekedése, részben pedig a feladatok és szervezetek átrendeződése miatt. (A helyiségek kihasználtsága általában romlik.) A bérelt lakásokból eddig a nagykövetségnél három lakást adtak le és már ez is jelentős megtakarítást fog eredményezni az évi előirányzatokból (a bérleti díjak összesen évi 191 ezer USD-t tesznek ki). A lengyelországi leülképviseletek az elmúlt egy év során csaknem kivétel nélkül nyugati típusokra cserélték le személygépkocsiparkjukat..ennek során pl. a kereskedelmi kirendeltségnél üzemelő gépkocsik számát növelték is (egy darabba!), de a személygépkocsik száma a nagykövetségnél is magas. A gépkocsik használatát és felügyeleti rendjét a kereskedelmi tanácsos jól szabályozta. A gépkocsik futása, elosztása, mozgásának nyilvántartása részletes, a km-adatokra és a fogyasztásra pontos adatokat szolgáltat. Eszerint is a gépkocsik benzinfogyasztása az években- egy-két esetet kivéve- mindenhol alatta volt a megengedett normának. A gépkocsik kilométer-teljesítménye alacsony. Ennek alapján a nagykövetségnél és a kereskedelmi kirendeltségeknél is mérlegelhető a park csökkentése és a saját gépkocsik térítéses használatának előtérbe helyezése. Ezzel a megoldással a kiadások az attaséi hivatalnál is tetemesen csökkenthetök lennének. A kulturális intézet előtt egy üzemképtelen személygépkocsi áll. Meghibásodásának okait nem állapították meg és a roncs sorsáról sem intézked tek.

15 -13- A személygépkocsi cseréktől és egyes reprezentációs anyagoktól eltekintve a beszerzések általában a szükségletekhez igazodtak, pazarló, felesleges készleteket nem találtunk. b. Létszám- és bérgazdálkodás,reprezentációs kiadások A képviseletek létszáma Lengyelországban is mérséklődött. Ez nem járt a politikaiszakmai tevékenység szintjének és színvonalának csökkenésével, de a létszám összetétele helyenként kedvezőtlen irányban tovább változott. Az ilyen ellentmondásokfeloldását szervezetekés munkakörökmegfelelő átrendezésével és összevonásávallehetne biztosítani. A nagykövetségen a 3 fős létszámcsökkenés annyiban javította az arányokat, hogy a diplomatalétszám (ll fő) nem változott. Ennek ellenére az összlétszámon belüli arányok tovább lennének javíthatók a feladatok, munkakörök felülvizsgálásával, a munkamegosztás és együttműködés - többi képviselettel is számoló - javításával. A kulturális intézetnél óta az eredeti 19 fős létszám 6 fő létszámmal csökkent. A varsói kereskedelmi kirendeltségnél a 13 magyar és a 21 lengyel alkalmazott létszáma 1992-ben egy fővel csökkent. Az összlétszámon belül (33 fő) a szakmai, érdemi létszámhoz (6 fő) képest magas a kisegítő, adminisztratív dolgozók, főként a lengyel alkalmazottak száma, ahollétszámcsökkentésre nem került sor (gépkocsivezető, adminisztrátorok, segédmunkások). Kisebb nagyságrendben ugyanilyen probléma állapítható meg a katowíceí alkírendeltségnél is. A külképviseletek az években reprezentációs kereteiket nem csak betartották; de azokból esetenként meg is takarítottak. Az év első hívatal 20%-át használta csak fel. 3/4 évében pl. a nagykövetség kerete 30%-át, az attaséí Ebben bizonyos elötakarékosság (pl. nagykövetség) mellett a régebben felhalmozott készletek, elsösorban italféleségekböl (pl. nagykövetség, kereskedelmi kirendeltségek, attaséi hivatal) és azóta is szinten tartott, valamint ezzel számot nem vető keretek is szercpet játszottak. A nagykövetség italraktárából június 16-án 353 üveget üledékesség és míntcgy 55 liter hordósbort megtörtség míatt ki kellett selcjtezní. A palackos borok 1988-ban, a hordós bor 1991-ben került a nagykövetségre. A sclcjtczés okaként a szakszerűtlen tárolási állapították meg, bár palacko-

16 - 14- zott italok esetében az üledékesség gyártási, palackozási (tehát átvételi) hiba. (Személyi felelősség megállapítására azonban a hordós bor esetében sem került sor). A varsói kereskedelmi kirendeltségerr a reprezentációs készletek italféleségekből (bor, töményszesz) és.ajándékozásr célú tárgyakból (szőttes, kulacs, porcelán) ugyancsak magasak voltak. Az években italból a nyitókészlet db üveg között, a beszerzés üveg közölt alakult. A készlet két évi felhasználásnak felel meg, ezért feleslegesen magas. Ez állapítható meg - természetesen kisebb nagyságrendben - a katowicei alkirendeltség italkészleteiről is. Az évi.beszerzésekmár mérsékeltebbek voltak, így a készlet enyhe.csökkentése e!kezdődött. A varsói kirendeltségnél az ajándéktárgy beszerzések a felhasználáshoz képest évről-évre növekedtek. Ezért 1992-ben már nem is volt szükség nagyobb beszerzésre. A reprezentációs tárgyi készletek tényleges és nyilvántartás szerinti állománya között eltérés nem volt. A szalámi és konzerv készletek nyilvántartási. adatai ugyanakkor eltértek a tényleges állapo.ttól; amit az okozott, hogy a készlet egy részét eladták, de a nyilvántartott készlelet nem csökken tették. 4. Vagyon- és értékvédelem, számviteli rend. A vagyon- és értékvédelmet- több kisebb jelentőségű és néhány említésre méltóbb hiányosságtól eltekintve -.általában.rendben találtuk. A pénztári és bankelszámolások a fellelt, illetve a számlakivonatokkal igazolt pénzkészletekkel megegyeztek. A pénztárakban idegen pénz és érték nem volt. A bank- és pénztári elszámolások vezetését - néhány szabályszerűnek nem minősíthető javítástól (átírástól, ceruzás bejegyzéstől) eltekintve - rendben találtuk. Kifogásolható volt, hogy az attaséi hivatalnál 2 db összesen 2.350,8 ezer PLZ értékű bont tarlottak a pénztárban. A pénzkezelés biztonságának feltételei - az ott kezelt összegekre tekintettel - általában megfelelőek voltak. Intézkedésre van szükség azonban a nagykövetségen a pénzek tárolására szolgáló helyiség célirányosabb megválasztása, a kulturális intézetnél pedig a me&>felelő helyiség rácsokkal való védelme érdekében. A konzul páncélszekrényéből augusztusában eltűnt USD. A páncélszekrényt a konzul és a konzuli kisegítő (a felesége) kezelte. A KÜM és a BM vizsgálala eredménytelenül zárult. A konzul elismerte, hogy szobájál és a páncélszekrényt5-10 percekre rendszeresen nyitva és őrizetlenül hagyla. Terhérc hanyag kezelést, illetve súlyos gondallanságot ról tak,

17 - 15- amiért június 12-i határozattal - túlzott méltányosságot gyakorolva - másfél havi átlagkeresetének megfelelő Ft kártérítésre kötelezték. A negyedévi zárlatok ellenőrzésén túl a váratlan pénztárellenőrzéseket mindegyik képviseletnél szaporítani szükséges. (Ilyennek nyomát egyedül a kulturális intézetnél találtuk, ott is csak fél éves gyakorisággal.) A nagykövetségnél a házipénztár kiadási és bevételi pénztárforgalmának bizonylatolása (repülőlapos, sorszámozás nélküli házinyomtatványokkal) korábban sem volt szabályos, de a KÜM l számú, a gazdálkodás rendjéről szóló utasításának hatálybalépésétől az érvényes szabályoknak sem felel meg. Ugyanitt az ösztöndíjak pénzkezelési rendje (bizonylatolás; pénztárnapló, a futártól való pénzátvéteugazolása és az ösztöndljfizetési jegyzék) jelentős adminisztrációs többletet okoz. A kereskedelmi kirendeltségeknél a számviteli rend betartása az érdemi vonatkozásokat tekintve megfelelő; néhány vonatkozásban itt is indokolt a nyilvántartásirendet és fegyelmet tovább tökéletesíteni. Erre a gazdálkodás rendjének most elkészült részliotes szabályozása jó alapot nyújt. A varsói kereskedelmi kirendeltségnél pl. a vendégszobák bevételeinek bizonylatolását és. nyilvántartását áttekinthetőcn-vezették A- nyilvántartá- sok hitelessége azonban nem biztosított és azok formája is egységesítésre szorul, célszerűbbé lenne tehető. A kulturális intézetnél a pénztárnaplók vezetésében években számos hiányosság volt tapasztalható (aláírások, számlaigazolások hiánya, könyvelés). Ezeket az MKM szeptember 3-án levélben kifogásolta. Ezeken túl mutató probléma pl., hogy az intézetnél a vendégszobák igénybevételét a pénztári bevételi bizonylatokon kívül semmi sem igazolja. A pénz- és értékkezelés körében az új számviteli törvény szempontjából is figyelmet érdemlő tartozások és követelések analitikus nyilvántartását és kezelését az ellenőrzött esetekben rendben találtuk. Különösen nagy volt a dolgozók fizetési előlegeivel kapcsolatos forgalom a varsói kereskedelmi kirendeltségnél, ahol viszont a visszafizetések pontosak voltak. Nem merült fel kifogás általában a tárgyi eszközök és készletek nyilvántartási rendjével kapcsolatosan sem. Az attaséi hivatalnál azonban csak szeptembere óta vezetik az anyagnyilvántartásokat elfogadhatóan. Ugyanitt az elkészült helyiségleltárívek is csak kisebb eltérésekkel tükrözik a tényleges helyzetet. Az anyag-

18 - 16- nyilvántartások rendszerét is egyszerűbbé, célszerűbbé lehetne tenni. A katowicei kereskedelmi alkirendeltségnél pl. a nyilvántartások vezetésének (ún. ideiglenes) módja rontja azok hitelességét. A nyilvántartások új számviteli törvény szerinti átrendezése még hátra van. Az attaséi hivatalnál a kettős könyvelésre való áttéréskor a központ által kiadott ún. "összehasonlító kimutatás" eltéréseket mutat a tényleges helyzettől. A leltári nyilvántartásokban szereplő készletek értékelése pl. a kereskedelmi kirendeltségnél ez év végén lesz egységes; A beszerzéseket addig (pl. katowicei kirendeltség) részben Ft-bán, majd USDcberi, illetv'e PLZcben tattották nyilván. A kqjturális intézetnél három éve leltároztak utoljára. A, nyilvántartások ugyancsak rendezésre várnak. A könyvállomány még eszmei értékben sem szerepel az intézet leltárában, holott a könyvek között néhány valószínűleg múzeális értékű darab is van (pl évi lengyel kiadású Lengyel ÉrtelmezőSzótár, 191 O. előtt kiadott Kossuth levelezés és Petőfi Összes művei Jókai előszavával, stb.). Ezeket célszerű lenne Budapesten elhelyezni.. Az intézet 468 db mozifilm-kópiáva!. és 192 db videókazettával rendelkezett október 6-án. Ezek a leltárban még eszmei értéken sem szerepeitek Nincs biztonságos egyedi fényképes nyilvántartás az intézet 109 db képzőművészeti alkotásáról sem. A reprezentációs készletek nyilvántartásait a képviseletek rendben vezették Ezt csak_az attaséi hivatalnál indokolt pontosítani (fajtánkénti.regisztrálás). A kulturális intézetnél az ajándékraktár könyv- és hanglemez készletének nyilvántartását kell javít<j,ni, mert az a kiadott tárgyak tételes visszakeresését nem teszi lehetövé. A selejtezésekel a külképviseletekmegfelelő gyakorisággal végezték. A kiselejtezett tárgyak megsemmisítése azonban gyakran nem történt meg (pl. nagykövetség, varsói és katowicei kereskedelmi kirendeltségek, kulturális intézet). A megsemmisítésre elfogadható bizonylat (pl. kulturális intézetnél) nem mindig állt rendelkezésre. Tájékoztatás szerint a kulturális intézet könyvtárából még évvel ezelőtt seiejteztek ki számos kottát, partiturát (Kadosa művek, Bánk bán), dc ezeket még mindig tárolják, sőt időnként szükség is van rájuk. Ezért célszerű lenne ezeket újólag leltárba venni. A nagykövetség az I 990. évi selejtezésből "nem szükséges", vagy "rossz állapotú" rézkarcokat, bútorökat a lengyel alkalmazottaknak adott át. Ugyanitt 1990-ben 15

19 - 17- db (150 Ft/db nyilvántartási értékű) Molnár C. Pál rézkarcot a KÜM utasítására kiselejteztek és hazaszállítottak. E tételt egy további képpel (100 Ft/db), egy t erakotta sz o borral (l O ezer Ft) és egy bronz szaborral (30 ezer Ft) kiegészítve l 00 ezer Ft -ért elad ták. (A bevételt rendben elszárnolták.) II. Következtetések és javaslatok Az elmúlt években..lengyelországi külképviseleteink tevékenysége és szervezete is.' folyamatos átalakuláson ment keresztül. Ez feladataik változásában, tevékenységük jelenleg is tartó átalakulásában, személyi állomáilyuk cserélődésében és csökkenésében érzékeltette pozitív hatásait. Kapcsolataink fejlődésével a diplomáciai tevékenység élénkült, bővült. Szembetűnően fejlődött és minőségileg is kedvező irányba változott a kulturális intézet tevékenysége iránti érdeklődés. A.kereskedelmi forgalom visszaesésével, stagnálásával a kereskedelmi kirendeltségek. funkcióinak, szerepkörének átalakítása érdekében megtették az első lépésekel A külképviseletek együttműködése - a jó személyi kapcsolatoknak köszönhetőell - zavartalan volt. A nagykövetség a magyar-lengyel kapcsolatok egészét érintő kérdéseket, a kereskedelmi kirendeltség a gazdasági együttműködés kétoldalú vetületeit, a kulturális intézet a helyi kultúrális élet befolyásolását helyezi előtérbe. A külképviseletek gazdálkodása kiegyensúlyozottan folyt, ebben a mérsékelten emelkedő gazdálkodási keretek és a csak. részben megtervezett saját bevételek egyaránt szerepet játszottak. A gazdálkodás egészében szervezett és szabályszerű volt, de annak tökéletesítésére számos kisebb és néhány jelentősebb hiányosság felszámolásával, a további takarékasságra pedig a feladatok, szervezetek együttműködésének szélesítésével, integrálásával nyílna lehetőség. Ehhez azonban szükséges lenne a külképviseletek feladatrendszerének áttekintése, összehangolása és ezt követően a reláció ingatlanés Jétszámgazdálkodási koncepciójának kidolgozása. A kereskedelmi kirencleltségeknél, a kulturális intézetnél az új céloknak és lehetőségeknek megfelelö célszerű tevékenységek kibontakoztatása is feladat. Ez azonban

20 - 18- nem lehet akadálya a létszám további célszerű csökkentésének, a célszerűbb belső arányok megteremtésének A gazdálkodás óta érvényesülő kötetlenebb feltételei a képviseleteknél segítik a célszerűbb megoldások kialakítását, a feladat és szervezeti struktúra átalakításának rugalmas megoldását. Mindez ugyanakkor - az új államháztartási és számviteli törvény támasztotta igényeken túl_ - elkerülhetetlenné teszi részletes és korszerű szabályok rögzítését is. A lengyelországi tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a külképviseleteknél el kell kezdeni, illetve sürgetően be kell fejezni egy újonnan szervezett és szabályozott számviteli és gazdálkodási gyakorlat kialakítását. Ellenőrzésünk tapasztalatai alapján a következőket javasoljulí:: l. A külképviseletekfelügyeletét ellátó minisztériumok számára: a. A külképviseletek gazdálkodási kereteit a költségvetési tervezés keretében - a bevételek és kiadások maradéktalan szán1bavételével - úgy kell megállapítani, hogy -egy-egy külképviselettel kapcsolatos összes bevétel és kiádás megtervezésre és ennek megfelelőerr elszámolásra kerüljön; -az jobban igazodjon a feladat- és szervezeti változásokhoz; - alapul szolgáljon egy, a helyi bevételekkel átfutó kiadásokkal stb. is számoló finanszírozási terv kialakításál10z. b. Az érdemi feladatok további felülvizsgálatával, integrálásával helyes lenne lépéseket tenni az érdemi és kisegítő létszámarányok javítása érdekében. c. A személygépkocsiparkokat csökkenteni lehetne és a saját tulajdonú személygépkocsik térítéses használatát lenne célszerű előtérbe helyezni. d. A reprezentációs készletekkel kapcsolatos előirányzatoknál figyelembe kell venni a meglévő készleteket e. A külképviseletek elszámolási és nyilvántartási rendjét - az új számviteli törvénnyel összefüggő feladatok és a kidolgozás alatt álló új gazdálkodási és

21 - 19- számviteli szabályzatok keretében - egységesíteni és pontosítani kell (bizonylatolás, analitikus nyilvántartások, készletértékelések stb.}. f. Intézkedni kell a kiselejelezett eszközök, készletek megsemmisítése és annak bizonylatolása éredekében. 2. A Külügyminisztérium részére: a. Össze keu állítani..a magyar állam tulajdonában; meghatározatlan időre szólóan ingyenes használatában levő telkek,.épületek. tulajdon- és használati jogát bizonyító dokumentációkat (államközi megállapodások, adásvételi szerződések, telekkönyvi bejegyzések, műszaki leírások, stb.). b. A nagykövetségi és konzuli pénzek tárolására szolgáló helyiségeket célirányosabban lenne helyes kialakítani,. 3. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma részére: a. A költségvetési bruttó elszán10lási elv megsértését -az évtől már kialakuló eredményekre is támaszkodva - maradéktalanul fel kell számolni. b. A katowicei kereskedelmi alkirendeltség jogi st<ituszát felülvizsgálni és rendezni szük~éges. c. Intézkedni szükséges, hogy a kirendeltségek által vezetett analitikus nyilvántartások formailag egységesek és tartalmilag hitelesek legyenek. d. A kirendeltségek számítástechnikai hardver- és szoftverfejlesztéseihez helyes lenne - a helyi és hazai információ igények és lehetőségek számbavételével - egységes koncepciót kialakítani és a fejlesztéseket ennek alapján koordinálni, a többirányú (általános és viszonylati kereskedelempolitika, piaci- és partnerkapcsolatokat segítő szolgáltatások stb.) hasznosítás érdekében. e. A kereskedelmi kirendeltség(ek}nél a bevételi lehetőségek fokozottabb kiaknázása érdekében szükséges az állami feladatok kereteinek új meghatározása, a szolgáltatási tevékenység működési és finanszírozási feltételeinek kialakítása és fokozatos mcgtcremtése.

22 A Müvelödési és Közoktatási Minisztérium részére: a. A varsói irulturális intézet egyik gépkocsija üzemképtelenségének okait ki kell vizsgáltatill és annak sorsáról sürgősen intézkedni indokolt. b. A irulturális intézetnél a pénz tárolására szolgáló helyiség biztonságát javítani szükséges. c. Az ösztöndíjakkal kapcsolatos pénzellátá5 és pénzkezelési rend célszerüségét javítani, felesleges adminisztrációját csökkenteni indokolt. d. Az intézetnél a leltározások előírt gyakoriságára:, a nyilvántartásokkiegészítésére és a készletek rendezésére intézkedni kell. e. Gondoskodni kell a képzőművészeti alkotások és múzeális értékek jobb védelméről. Budapest, december Melléklet: 2 lap ir>lrl--- Hage1JVayer István

23 l.sz. melléklet a V -L..._,-'-1-f "" I./1DD" v<... L.. szamnoz.. K i m u t a t á s a Magyar Köztársaság lengyelországi külképviseletei I. félévi bevételi és kiadási előirányzatairól és azok teljesítéséről Megnevezés Terv u s D - év Tény ben Terv u c -' I. D - félév Tény ben 1. Kiadások Nagykövetség (1) Varsói ker.kir Katowicei ker.alkir Magyar Kult.Int (2) Kat. Attaséi Hiv (3) ~ ( 1 l (4) Kiadások összesen: Bevételek (saját) Nagykövetség Varsói ker.kir. Katowicei ker.alkir. t1agyar Kul t. Int. Kat. Attaséi Hiv (5) 6.456(5) (5) tl Bevételek összesen: Megjegyzés: (l) Alapelőirányzat (2) + 3,2 millió Ft-ért PLZ (3) Házvásárlás ellenértékével együtt (4) éves ezer Ft (5 J Az egyéb bevételekre vonatlwzó számi tot t adat

24 2.sz. malléklet a V-26- i/r/1992. számhoz K i m u t a t á s a Magyar Köztársaság lengyelországi.külképviseletei alkalmazottainak létszámáról és összes illetményéről az szeptember havi állapot szerint l1agyar alkalmazottak Külföldi alkalmazottaj: Megnevezés létszáma össz.illetménye létszáma. össz.illetménye (fő) (USD/hó) (fő) (ezer PLZ/hó) Nagykövetség , Varsói ker.kirend Katowicei ker.alkir H agyar Kult. Intézet Katonai Attas. Hiv. 2 l. 967 összesen: