Szakmai ajánlás. az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására

Átírás

1 ES-891/9/2008. Szakmai ajánlás az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Célkitűzés Bevezetés Nemzetközi kitekintés Hazai rendszerszintű mérések Egységes ciklikus mérések Az alkalmazott mérőeszközökkel szemben támasztott egységes követelményrendszer Feszültségminőséggel kapcsolatos panaszok kezelése Feszültségminőség témakörének szétválasztása A mérőeszközök telepítésének szempontjai A műszer telepítéséi helyének megválasztása A felhasználó által elvégzett mérések elfogadásának módja Az ismétlődő panaszok kezelése Legrosszabb felhasználói vonalak MEH részére történő adatszolgáltatás sz. Melléklet A mérőeszközökkel szemben támasztott követelmények Mérendő paraméterekkel kapcsolatos minimális követelmények: A műszerekkel kapcsolatos minimális műszaki elvárások:... 14

3 1. Célkitűzés A MEH által indított 400 db feszültségminőség mérővel végzett mérések hazánkban is elindítottak egy egységes feszültségminőség mérési kultúrát. A mérési eredmények felhasználhatósága beigazolódott a kiértékelések során. Az eddigi mérések eredményeit az érintettek a további fejlesztéseikben felhasználták és a jövőben is hasznosíthatják. Emellett számos hálózaton történnek mérések, még ha kis számban is, általában rögzített módon ciklikusan, vagy a felhasználói igényekhez igazodóan az Engedélyesek saját előírásai alapján. Az ilyen jellegű mérések célja általában a felhasználók ellátási paramétereinek ellenőrzése, valamint a hálózat beruházási és veszteségi költségeinek csökkentése. Az Európai Energia Szabályozók Tanácsa (angol rövidítése: CEER) által kiadott, a szolgáltatásminőség európai eredményeit publikáló 3. összehasonlító tanulmányában a feszültségminőséggel foglakozó 4. fejezet ajánlása, hogy tagországok végezzenek feszültségminőség monitoringot - legalább a legfontosabb paraméterekről - és azok eredményeit hozzák nyilvánosságra (108. oldal). Jelen szakmai ajánlás célja, hogy az eddig szerzett hazai tapasztalatok alapján egységes feszültségminőség monitoring rendszert hozzunk létre Magyarországon. Az a cél, hogy az Elosztói engedélyesek kialakítsanak egy egységes mérőműszerek által végzendő azonos adatok alapján történő feszültségminőség ellenőrző rendszert. A MEH által indított mérések már 5 Elosztónál befejeződtek, jelenleg az utolsó mérés folyik. Célunk, hogy a mérések folytatódjanak, az Elosztók átvegyék ezt a gyakorlatot, folytassák és folyamatosan fejlesszék a megfigyelő méréseket. 2. Bevezetés A minőségi villamos energia ellátáshoz feltétlenül szükséges a feszültségminőségi paraméterek pontos definiálása, valamint azok méréssel történő ellenőrzése. Ennek elvégzéséhez állandó mérésekre van szükség. Ez indította el a hosszú idejű monitoringgal kapcsolatos fejlesztéseket, mert azok a speciális feszültségminőségi paraméterek, amelyek jellemzik a hálózat által biztosított feszültségminőséget, széleskörű állandó mérések segítségével határozhatóak meg pontosan. Amíg a rövid idejű mérések adatait a legtöbb esetben helyileg a mérőműszerben tárolják, és a mérés végén olvassák ki az adatokat, addig az állandó mérésre telepített mérőműszerek esetében az adatok továbbítását is meg kell oldani egy központi adatszerverre. Ennek hatására a mérések sokaságától függően a hálózat különböző szintjeire hatalmas kiolvasandó és feldolgozandó adatmennyiség keletkezik. Gazdasági okokat is figyelembe véve az ilyen jellegű mérések felvetik a minimálisan szükséges mérőműszerek meghatározásának és azok optimális felszerelési helyének kérdését is. A legfőbb feladat tehát az, hogy eredményes mérési sorozatokat végezzünk a hálózat nagy részének lefedése által a lehető legkevesebb mérőműszer alkalmazásával. Fontos elkerülni a redundáns mérési eredményeket, a felesleges információk tárolását, és az információvesztést. A mérőműszerek számának és felszerelési helyének meghatározása nagyban függ a mérési feladattól és a hálózati kialakítástól

4 A mérési helyek kiválasztásakor figyelembe kell venni a következőket: A hálózati topológia (sugaras vagy hurkolt hálózat) A hálózati impedancia (vonal hossza és típusa) Zavaró források becsatlakozása (ez leginkább a harmonikusok ellenőrzésekor szükséges) Egyedi független forrás nagy energiával (pl.: ipari eszközök) Egyenletesen elosztott zavaró források hasonló jellegzetességekkel (pl.:üzleti és lakossági elektronikák) Abban az esetben, ha optimalizálni tudjuk a mérőműszerek számát és azok felszerelési helyét, felmerül még az adatok feldolgozásának és tárolásának kérdése is. Célszerű optimalizálni a mérendő paraméterek függvényében a mérési rendszert, hogy minél kevesebb adat segítségével megfelelően lehessen minősíteni azokat a paramétereket, melyeket elvárunk a rendszertől. A mérőműszerek pontossága és a megfelelő mérési eljárások alkalmazása elengedhetetlenül fontos szempont a monitoring rendszer készítéséhez. Mivel az elektronika fejlettsége lehetővé teszi, célszerű a mérőműszert úgy megválasztani, hogy a lehető legtöbb paramétert mérje a hálózatról. Jelentős szerepe van a pontosságnak és a műszerek közötti szinkronizáltságnak. Erre azért van nagy szükség, hogy elemzéskor az esetlegesen történt eseményeket időben össze lehessen rendelni. Miután megvan a megfelelő kialakítású mérőműszer, definiálhatók a mérési eljárás és a mérendő paraméterek, melyeket célszerű a nemzetközileg is elfogadott normák alapján meghatározni. A legpontosabb eredményt akkor kapnánk egy monitoring rendszer kiépítése esetén, ha minden ponton vizsgálódnánk, de a vételezési pontokon feltétlenül. Egy ilyen rendszer kiépítése költséges vállalkozás lenne, ez új mérési lehetőségként csak úgy valósulhatna meg, ha a fogyasztásmérésben integrált minőségmérés kerülne kialakításra. A rendszer legnagyobb előnye a minden felhasználási pontra kiterjedő mérés, amelynek segítségével a villamos energia minőségével kapcsolatos egyedi kifogásokat egyértelműen tisztázni lehetne. Ezen kívül megfelelő adatgyűjtési rendszer kiépítése esetén az egyes Elosztói hálózatokat jellemző értékek pontossága is jelentősen javulna, azonban egy ekkora adatbázis megfelelő kezelése már jelentős fejlesztéseket és odafigyelést kíván meg. A technika gyors fejlődése az ilyen jellegű méréseket éveken belül lehetővé fogja tenni. Az európai regulátoroknak fenntartásaik vannak az alkalmazott EN as szabványban meghatározott feszültségminőségi előírásokkal kapcsolatban. Ez a szabvány meghatározza a feszültségminőséggel kapcsolatos paraméterek határértékeit, amely a legtöbb esetben csak irányadó jellegű, és még akkor is, amikor kötelező értékek, csak az esetek 95%-ában alkalmazandóak, így hetente kb. 8 órát hagy előírás nélkül. Az európai és a hazai hálózatok feszültség minősége általában már sokkal jobbak, mint az EN50160 előírásai, amelyek inkább ajánlottak, mint kötelezőek, bizonyos országokban. Jelen szakmai Ajánlás írásával egyidőben folyik a CENELEC-ben az új EN kidolgozása. A feszültségminőség mérésével nemzetközi szabványok foglalkoznak, de számos probléma még nyitott és megvitatás alatt áll. Így ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan ajánlott figyelemmel kísérni a nemzetközi szervezetek (CENELEEC, CEER) és más érdekeltek munkáját. Az egységes mérések megkezdése időszerű annak érdekében, hogy a mérési rendszer kialakításakor felmerülő problémák kijavításra kerülhessenek

5 Legfőbb célnak a fogyasztásmérésbe integrált minőségmérést tartjuk, amelyet a évi LXXXVI. törvény 170. (1) 19. pontja is támogat. A mérési rendszer kialakításánál legfőbb célunk, hogy összehasonlítható, egységes rendszer alakuljon ki a szakmai ésszerűség és a jelenlegi méréstechnikai lehetőségek optimális kihasználásának figyelembe vételével. Ami a zavarforrás behatárolását illeti, számos esetben szükséges a leágazás áramfelvételének mérése is, ennek lehetőségét az Elosztókra bízzuk. Nem zárkózunk el a kombinált (áram mérésre is alkalmas) feszültségminőség-mérőktől, de egyelőre elegendőnek látjuk a tisztán feszültségminőség-mérés megvalósítását. 3. Nemzetközi kitekintés (a CEER által kiadott jelentés valamint a MEH által megtartott januári workshop alapján) Az ellátás folytonosságtól eltérően a feszültségminőségi zavarok megfigyelése speciális feszültségminőség rögzítő berendezések alkalmazását igényli, amely nem valósítható meg a hagyományos SCADA rendszerekben (mint ahogy az megtehető a kimaradásoknál). Ennek ellenére egyre több európai országban vannak telepített megfigyelő rendszerek vagy tervezik azok beszerelését a közeljövőben. Monitoring rendszerrel az elosztó és átviteli hálózaton egyaránt végeznek méréseket (IT, NO, PT, SL), kivételnek tekinthető a cseh gyakorlat, ahol csak az átviteli hálózaton végeznek méréseket, valamint hazánk, ahol az elosztó hálózaton vannak a mérések. Még ha ezek a monitoring rendszerek több szempontból is különböznek egymástól, megegyeznek abban, hogy figyelemmel kísérik a rövid vagy hosszú kimaradásokat, a feszültség nagyságot, a feszültség letöréseket, és a hullámforma harmonikus torzítását. A feszültség mintavételezés helye és az eszközök száma országonként különbözik. Nem alakult ki egységesen sehol sem, hogy mely feszültségszinten érdemes és gazdaságos a méréseket elvégezni. Számos országban középfeszültségen vagy kis- és középfeszültségen egyaránt végzik a méréseket, a hazánkban indított MEH mérési rendszer kisfeszültségen végzi a feszültségminőség mérését. Norvégiában évek óta használnak megfigyelő rendszert tól a feszültségminőség figyelemmel kísérése kötelező. Minden hálózat üzemeltetőnek (még a legkisebbnek is) kötelező folyamatosan figyelemmel kísérnie a feszültségminőségi paramétereket a KIF, KÖF, NAF és az átviteli hálózat különböző jellemző pontjain. Legalább a következő paramétereket kell figyelni: hosszú (3 percnél hosszabb) és rövid (1 másodperc és 3 perc közötti) kimaradások, feszültség letörések, tranziens túlfeszültségek és gyors feszültség változások (>3%). Amennyiben a felhasználók más jellemzőket érintő problémákkal találkoznak (felharmonikusok, feszültségaszimmetria, feszültség ingadozások, villogás (flicker) a hálózat üzemeltetők kötelesek ezeket a paramétereket is mérni

6 Összehasonlító táblázat a Norvég feszültségminőségi előírások és az EN között: Hálózati frekvencia EN Norvég PQ 50 Hz 1% (az év 99.5%-50 Hz 0.2% normál ában) üzemállapotban Hálózati feszültség 230 V 10% - (a hét 95 %-230 V 10% - (minden 1 változás ában) perces átlagértékre) 230 V +10/-15 % Gyors feszültség Általában < 5% 1 (naponta): 10% változás mértéke Kisebb mint 10% < 24 (naponta): 5% 24 (naponta): 3% Villogás (Flicker) Plt < 1 (a hét 95 %-ában) Pst < 1.2 (a hét 95 %-ában) Plt < 1 (a hét 100%-ában) Hálózati feszültség < 2% (a hét 95%-ában) < 2% (minden 10 perces átlag aszimmetria < 3% előfordulhat esetében) Harmonikus feszültség THD < 8 % ( a hét 95%-ában) THD < 8% (10 perces átlag) A 2-es táblázat tartalmazza a THD < 5% (heti átlag) harmonikusonkénti A harmoniukusokra egy az határértéket (a hét 95%-ában) EN ban rögzített 2 - es táblázattal megegyező határértékek vannak megadva, de minden 10 perces értékre vonatkozóan Portugáliában az átviteli hálózat 61 pontját figyelik (40-et 4 héten át a többit pedig egész évben); az elosztás területén minden KÖF alállomást (423) és 1270 KIF transzformátor állomást figyeltek meg 3 év alatt. A vállalatok fedezik a megfigyelő rendszer költségeit, amely nem csak a fent említett feszültség jellemzőket figyeli, hanem a háromfázisú feszültség aszimmetriáját és a flickerezés jelenségét is. Szlovéniában az elosztó és az átviteli vállalatok kötelesek mérni a feszültségminőségi paramétereket: a feszültségminőség megfigyelését nagy feszültségen végzik, amely minden alállomásra (8) kiterjed és a középfeszültségű rendszer 10%-ára is (160). A feszültségminőséggel kapcsolatos minden jellemzőt az EN50160 szabvány szerint mérnek. Olaszországban 2004 végén a regulátor felkérte az átviteli engedélyes vállalatot, hogy szereljen fel körülbelül száz feszültségminőség mérési eszközt; az elosztás területén jelenleg folyik egy 400 pontot figyelő feszültségminőségi monitoring rendszer kiépítése (a KÖF sínek 10%-a a NAF/KÖF transzformátorokban). Minden feszültségminőségi jellemzőt (kivéve az időszakos túlfeszültséget, felharmonikusokat és hálózati jel feszültséget) mérnek 2006-tól, mind az átviteli mind az elosztó hálózaton. Az átviteli monitoring rendszert a TSO fizeti; az elosztás tekintetében a rendszert a tarifába beépített, a nem verseny célú K&F projektek finanszírozását szolgáló, a liberalizáció kezdete óta meglévő komponens biztosítja a fedezetet. Mind a két rendszernél szükséges a felhasználói részvétel úgy, hogy a résztvevő felhasználók fizetik ki a saját feszültségminőség rögzítőjük költségét. Az elosztás területén például további 200 pontot lehetne mérni a KÖF felhasználók csatlakozási pontjain, amennyiben ők ezt igényelnék. Spanyolországban az elosztó vállalatok és a regulátor egy olyan eljárás kidolgozásán munkálkodnak, amellyel ellenőrizni és mérni lehetne a feszültségminőséget; a közeljövőben - 6 -

7 minden tartományban a KÖF sínek 10%-a lesz bevonva (a költségeket az elosztó vállalatok állják). A Cseh Köztársaságban az átviteli és elosztó hálózatok közötti átadási pontokon van telepített megfigyelő rendszer január 1-től. A mérési eredmények kiértékelése folyamatban. Dél-Afrikában a regulátor által ajánlások vannak a feszültségminőség mérésére. A mérendő felhasználói hálózatrészek felosztása feszültségszintenként, az elvárt mérések a felhasználók számához viszonyítva Elosztónkként történik. A hálózatra csatlakozó kiserőművek monitorozása 100%-ig kötelezően előírt. 4.1 Egységes ciklikus mérések 4. Hazai rendszerszintű mérések Minden Elosztó végez méréseket a saját hálózatán a tervezésekhez és a problémák felkutatásához. A MEH célja, hogy folytatódjon a 400 db-os mérés ezáltal is segítve a hálózatfejlesztést, a problémák felkutatását, hogy növekedjen a felhasználói elégedettség. A villamos energia ellátásának minőségjavításának érdekében a problémás helyek feltérképezésének felgyorsításához, és az utólagos ellenőrzések elvégzéséhez is felhasználhatóak a mérési eredmények. A mérési pontok meghatározása, a mérési időtartamok, valamint a mérés ismétlődése befolyásolja az eredményeket. Ezért az egységes mérések eléréséhez az alapokat egységesíteni szükséges. A kisfeszültségű mérések esetében számos olyan esemény kerül regisztrálásra, amely középfeszültségen nem mérhető, de a kisfeszültségű felhasználók részére nem megfelelő feszültségminőséget eredményeznek. Valamint számos olyan feszültségminőségi paraméter van, amelyet elegendő középfeszültségen megmérni. Mindezek alapján meg kell húzni a határt, hogy a mérések mely feszültségszinten hány darab mérőeszközzel történjenek. Ami a zavarforrás behatárolását illeti, számos esetben szükséges a leágazás áramfelvételének mérése is, amely nagymértékben megdrágítaná a rendszert. A MEH javasolja a kombinált (áram mérésre is alkalmas) feszültségminőség mérők alkalmazását, de egyelőre elegendőnek látjuk egy tisztán feszültségminőség mérésre alkalmas rendszer kialakítását, amely 1-2%-os pontossággal tükrözi a hálózati viszonyokat. A mérések során keletkező adatok sokasága elsőre sok feleslegesnek tűnő információnak látszik, nem minden adat kerül feldolgozásra. A jelenlegi adattárolási lehetőségeknek köszönhetően, a nagy adatmennyiség tárolása azonban megoldható, ezáltal lehetőség nyílik a későbbiekben bármilyen jellegű adatfeldolgozásra. Az Elosztók véleménye, miszerint a feszültségminőségi problémák kezeléséhez szükséges szankciók hiányoznak, nem értünk egyet, mivel a zavaró felhasználót ki lehet zárni a szolgáltatásból, ha nem változtat minőségbefolyásoló tevékenységén. Az Engedélyesek azonban nem mindig tudnak élni ezzel a jogukkal a nagyfelhasználók gazdasági, esetleg politikai súlya miatt. A kiértékeléshez szükséges programnak sokoldalúnak kell lennie, lehetőséget nyújtva a változtatásokra, minél szélesebb körű szempontokat figyelembe véve. A kiértékelésnek azonos bemeneti váltózók alapján kell készülnie, a műszerekkel szemben pedig egységes - 7 -

8 elvárások támasztandók, és a mérőeszközök kimeneti adatainak kompatibiliseknek kell lenniük a kiértékelő programmal. A jelenlegi felhasználói bejelentések alapján elvégzett mérések utólagos beavatkozást tesznek lehetővé, mivel az Elosztók abban az esetben mérnek, ha már olyan problémák jelentkeznek a hálózaton melyet a felhasználók is észlelnek. Az általános mérések elvégzésének egyik fő célja a hálózatok ciklikus ellenőrzése, a felhasználói elégedetlenséget megelőzően megtörténjenek a hálózati beavatkozások. Teendők: re minden NAF/KÖF alállomáson legyen feszültség regisztrálás KÖF oldalon, valamint KÖF/KIF szinten esetleg véletlenszerűen, melyek fix ideig, legalább 6 évenként a vonalak felét megmérik. 2. A KIF mérések esetében 1 hét és 1 hónapos mérési időtartam között szükséges mérni (az Elosztó határozza meg a szükséges időtartamot), melyet a által indított mérések is alátámasztanak, miszerint az első hónap 95%-osan lefedi a féléves mérés általános feszültségminőségi jellemzőit. A mérések tervezésekor figyelembe kell venni az átszerelés okozta néhány hetes időtartamot is. A mérések feldolgozásakor az adatokat heti adatokként kell kezelni. 3. A mérőeszközök esetében 6 fő jellemző (hosszú kimaradások, rövid kimaradások, átlagfeszültség ingadozása, feszültségletörések, tranziens túlfeszültségek és esetleg gyors feszültségváltozások) regisztrálása kiegészítendő a THD eseti mérésével, ehhez legalább 10 percenkénti mintavétel szükséges. Egyedül a villogás (flicker) és az aszimmetria esetében tartjuk elfogadhatónak, hogy felhasználói panaszok esetén történjen meg annak ellenőrzése. 4. Jelenleg a feszültségminőség panaszok kivizsgálása esetében az 1 perces átlagok rögzítése van előírva, amiből bármikor elő lehet állítani a 10 perces átlagértékeket, de ez a másik irányba nem működik. Az 1 perces átlagolást kérjük a mérések elvégzésekor, még abban az esetben is, ha ez a jelenleg alkalmazott mérőeszközök átalakítását igényli. Viszont csak monitoring rendszerként üzemelő rendszer esetében a 10 perces átlagok megfelelnek, ha minden átlag mellett tárolva van a 10 perces értékek minimum és maximum értéke is. Ebben az esetben azonban a mérések nem elfogadhatóak felhasználói feszültség panaszok kivizsgálása esetében. A mérési pontok számának szempontjai: Jelentős problémának számít a mérőműszerek számának meghatározása, mivel a rendszerek pontossága nagymértékben függ a mérőeszközök és mérési pontok számától és azok elhelyezkedésétől. A különböző feszültségszinteken a mérőeszközök száma nem lehet kevesebb, mint: 1. KIF-en a KIF vonalak számának 1 %-a 2. KÖF-ön a KÖF alállomások számának és a KÖF felhasználók 1 %-ának összege 3. NAF/KÖF alállomások száma (nagyfeszültségű alállomási mérések esetében), KÖF gyűjtősínen - 8 -

9 A részéről elfogadható KÖF mérési pontok szétválasztása, miszerint minden KÖF alállomásban és a KÖF felhasználók 1 %-ánál legyen KÖF mérés. A KIF mérések esetében a KIF hálózati végpontokon végzett mérések elfogadhatóak, mivel azok a feszültségemelkedéseket leszámítva megfelelő képet adnak az adott KIF vonal feszültségminőségéről. A KIF mérési pontok száma a KIF vonalak 1 % a. A mérőeszközök a vonalak végére kerülhetnek felszerelésre, esetleges hurkolt hálózat esetében a vonal közepére. Ezáltal a felhasználók jelentős részénél állandó jelleggel megoldott a feszültségminőség regisztrálás. 4.2 Az alkalmazott mérőeszközökkel szemben támasztott egységes követelményrendszer Az egységes mérőrendszerek kialakításának elengedhetetlen kelléke az azonosnak tekinthető mérőeszköz. Itt nem kívánjuk előírni az alkalmazott mérőeszközt, de nem árt tisztázni, hogy az alkalmazott mérőeszközök milyen minimális paraméterekkel rendelkezzenek, valamint mely mérési szabványoknak kell megfelelniük. Az MSZ EN sorozatú szabvány részletesen tárgyalja a különböző villamos paraméterek mérési módját. Minimális igényt az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mérési rendszer rugalmassága alapvetően fontos kérdés, a változások és a kezdeti nehézségek korrigálása érdekében. A rendszerben meg kell hagyni a változások követésének lehetőségét. A által végzett mérések során számos változtatást kellett elvégezni, mivel az üzemeltetés során nem várt problémák léptek fel. A mérések elvégzésekor minimum az 1 perces átlagok alkalmazását tartjuk elfogadhatónak, hogy a feszültségminőség mérések adatait megfelelően fel lehessen használni. Az adattárolási lehetőségeknek köszönhetően, a nagy adatmennyiség tárolása megoldható, ezáltal lehetőség nyílik a későbbiekben bármilyen jellegű adatfeldolgozásra. 5. Feszültségminőséggel kapcsolatos panaszok kezelése 5.1 Feszültségminőség témakörének szétválasztása A feszültségminőség-mérés esetében a mérések megkezdése előtt érdemes eldönteni, hogy van-e értelme a mérés telepítésének, mivel számos esetben az Elosztó tudatában van a feszültségminőség paramétereinek. Ilyen esetben a mérés elvégzése nem teljesen indokolt. A mérések telepítésekor célszerű egy szigorú, de viszonylag egységes és egyszerű rendszert megalkotni. Mivel a feszültségminőséget két fő részre lehet szétválasztani, így a méréseket is szét kell választani. Feszültségváltozásnak tekinthető minőségi paraméterek Ilyen esetben a feszültségminőségi gondokat (alacsony feszültség, aszimmetria, ) viszonylag rövidebb, 1-2 hetes mérés alkalmával ki lehet szűrni, és a beavatkozásokat meg lehet tenni. A mérések elvégzésekor rögzítendőek legalább az 1 perces átlagok (mint a Garantált Szolgáltatások esetében), és az átlagokon belüli minimum és maximum értékek, melyek segítségével megfelelőnek tekinthető képet lehet kapni a hálózatról. A mérések - 9 -

10 elvégzése alapján pedig meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket. A 3 percnél hosszabb kiesések általában üzemzavarok, vagy tervezett munkavégzések, melyek más módon rögzítésre kerülnek. Az ilyen jellegű hálózati problémák esetében nem minden esetben szükséges az 1 hónapos mérés. Feszültségeseménynek tekinthető minőségi paraméterek Az események általában nem szokványosak, mivel előfordulhat, hogy a hálózaton bekövetkező hiba, vagy valamilyen külső probléma okozza. Ide sorolandóak a feszültségletörések és emelkedések, a tranziens események. Ezek rögzítése más elvárásokat támaszt a mérőeszközökkel szemben, valamint a mérés és a kiértékelés is időigényesebb. A feszültségesemények mérésére egységes időtartam megállapítása szükséges, mivel általában a visszamenőleges problémákat már nem lehet orvosolni, ezért szükséges a panaszos helyeken az 1-6 hónapos mérések elvégzése (minimum 1 hónap) valamint, hogy a mérőműszer képes legyen az egy periódus alatt bekövetkező változások rögzítésére is. 5.2 A mérőeszközök telepítésének szempontjai A mérőműszerek telepítésénél a panasz típusának, illetve több felhasználó részéről beérkező kérelmének figyelembevétele az irányadó. A feszültségminőséggel kapcsolatos panaszok ellenőrzésének egyik nagy problémája, hogy a panaszt nem minden esetben lehet reprodukálni, ellenőrizni, mivel a problémás esemény előfordulása ritkább is lehet, mint heti gyakoriságú, és így egy hagyományos 7 napos mérés nem hoz eredményt. Ezért célszerű olyan mérőeszközt telepíteni, amely képes rögzíteni az eseményeket is, és a mérés időtartamát a mérendő paraméterhez igazítani. Mivel előfordul, hogy a felhasználók is túlzásba esnek, szükséges egy egységes ügymenet kialakítása a mérőműszerek felszerelésére. Álláspontunk alapján az események rögzítésére alkalmas mérőeszköz felszerelést akkor kell elrendelni, ha az a panasz jellegéből következik. Mivel visszamenőlegesen panaszt nem lehet megfelelően dokumentáltan bizonyítani, ezért a mérés időtartamának 1-6 hónapot célszerű megválasztani, és a bekövetkező eseményeket kell minősíteni. Ha a beérkezett panaszt az Engedélyes az általa rögzített adatok alapján igazolni tudja (pl.: üzemzavar az adott hálózaton), akkor elegendő csak tájékoztatni a felhasználót a múltbeli eseményről, azonban az ismétlődő panaszok kivizsgálásának menetét szükséges rögzíteni. A feszültségminőségi probléma esetében elrendelt mérések elvégzésekor a cél a hálózat minőségi paramétereinek pontos feltárása, és a jövőbeli problémák megelőzése, és nem a visszamenőleges panasz pontos megállapítása. 5.3 A műszer telepítéséi helyének megválasztása A felhasználók szempontjából a legmegfelelőbb mérési pont a csatlakozási pont mivel a villamosenergia-elszámolás is itt történik. Abban az esetben, ha a mérőeszköz elhelyezése nem lehetséges a csatlakozási ponton, akkor a legközelebbi alkalmas helyen kell elhelyezni a mérőeszközt. Ha egy adott hálózatról csoportos panaszok érkeznek, akkor elegendő az érintett KIF vonalakat megvizsgálni. A KÖF mérést önmagában azért nem tartjuk teljesen mértékadónak, mert így a KIF vonalon bekövetkezett számos hibajelenségre nem derül fény

11 A legelfogadhatóbb az lenne, ha minden olyan felhasználónál, ahol digitális fogyasztásmérőt alkalmaznak az Elosztók, a mérésbe integrálnák a feszültségminőség mérés is. Mivel ez jelenleg nem megoldható, a már említett mérési pontok kialakítását írjuk elő. 5.4 A felhasználó által elvégzett mérések elfogadásának módja Számos esetben előfordul, hogy az igényesebb felhasználók saját eszközökkel próbálják bizonyítani a nem megfelelő feszültségminőség ellátást, de a mérőeszközük által mért értékek nem teljesen hihetőek. A következő esetekben mindenképpen elfogadhatóak a mérési eredmények: ha a mérés elve lényegét illetően megegyezik az Elosztó által használatos műszerekével, valamint azon mérési eredmények, amelyek megfelelnek a mindenkori magyar valamint a felhasználói mérések telepítési helye a csatlakozási pont A felhasználó mérését azonban nem kell elfogadni abban az esetben, ha az Elosztó saját méréseivel, védelmi ill. automatika eseménynaplókkal vagy üzemirányítói információinkkal bizonyítani tudja, hogy a felhasználó saját beavatkozása által akár akaratlanul is megváltoztatta a saját mérését vagy mérési adatait. 5.5 Az ismétlődő panaszok kezelése Ismétlődő panaszok elkerülése érdekében szükséges, hogy egy beigazolódott panasz után elvégzett hálózati beavatkozás végleges megoldást jelentsen. Indokolt, hogy egy javított vonal 3 éven belül ne kerülhessen vissza ismételten a problémásnak tekinthetők közé. 5.6 Legrosszabb felhasználói vonalak A kritikus feszültségminőségi jellemzőket kísérjék figyelemmel és publikálják az Elosztók, hogy nyilvános legyen a hálózatok tényleges teljesítési szintje. Éves szinten a legrosszabb 50 darab KIF vonalat publikálja és valamennyi mérési eredményt kérésre tegye elérhetővé az Elosztó

12 6. MEH részére történő adatszolgáltatás Az Európai Energia Szabályozók Tanácsa (angol rövidítése: CEER) által készülő, a szolgáltatásminőség európai eredményeit publikáló összehasonlító tanulmányainak feszültségminőséggel foglakozó fejezetébe a tagországok részéről szükséges adatszolgáltatás érdekében a a következő adatszolgáltatásokat kéri megküldeni: a tárgyévet követő március 31-ig. 1. Mérések összes darabszáma és időtartama 2. A mérőeszközök elhelyezésének módja, és a mérőhelyenkénti időtartam 3. A mérőeszközök feszültségszintenként való megoszlása 4. Feszültség átlagértékei alapján a ± 10% tűrésmezőből való kilépés időtartama a mérés 100%- ában 5. Tartósan szabványtalan feszültséggel ellátott mérőhelyek száma 6. Teljes feszültség harmonikus torzulás (THD) határérték túllépéses időtartama 7. Feszültség aszimmetria határérték túllépéses időtartama, amennyiben mérve van 8. Feszültség letöréshez a következő táblázat kitöltése (minden mérést összesítve): Feszültség letörés U [%] 120<U 120>U>= >U>=110 90>U>=80 80>U>=70 70>U>=40 40>U>=10 10>U 20 < t < t 500 Időtartam t [ms] 500 < t < t < t

13 1. sz. Melléklet A mérőeszközökkel szemben támasztott követelmények Kiindulási pontként vonatkozó MSZ EN61000 szabványoknak való megfelelés az irányadó. Nem kívánjuk teljes egészében előírni az MSZ EN61000 sorozatot, csak egységesíteni kívánjuk az ÁSZ-ok által alkalmazott mérési elveket és értelmezéseket. 1. Mérendő paraméterekkel kapcsolatos minimális követelmények: Az alkalmazott mérőeszközökkel szemben támasztott egységes minimális követelményeink az alábbiak: a. az RMS feszültségmérés pontossága 1% legyen, b. az RMS feszültségmérés OMH-val hitelesített legyen legalább egy műszernél, a többi műszer hitelességét az ÁramElosztó szúrópróbaszerűen ellenőrzi, az OMH hitelesített műszerrel végzett összehasonlító mérések révén, c. a mintavételi frekvencia minimum 800 Hz legyen, d. a mintavétel és a mérés folyamatosan történjen e. KÖF-ön a vonali feszültségeket, KIF-en pedig a földhöz (nem egy képzett csillagponthoz) képesti fázisfeszültségeket kell mérni f. a műszer rendelkezzen olyan belső órával, hogy az események időpontját és hosszát legalább másodperc pontossággal tudja tárolni g. feszültség kimaradást az MSZ1-ben definiált névleges érték 10 %-ánál kisebb 3F feszültség esetén regisztráljon a műszer (ld. ERGEG európai konzultáció), h. a feszültség kimaradás időpontja és hossza legyen tárolva, i. átlagfeszültség esetében a 1 perces átlag legyen tárolva, j. az átlagolási cikluson belül legfeljebb 40 ms-os felbontással a minimum és maximum is legyen tárolva, k. feszültségletörésként és túlfeszültségként azokat az eseményeket kell rögzíteni, amikor legfeljebb 40 ms ideig az effektív érték az MSZ1-ben definiált névleges érték 90 %-a alá csökken ill. 110 %-a fölé növekszik (a műszer a rövidebb zavarokat is tárolhatja)

14 l. feszültségletörés és túlfeszültség regisztrálásnál alkalmazni kell 2 % hiszterézist az esemény végének megállapításához m. a feszültségletörés és túlfeszültség időpontja, mértéke és hossza legyen tárolva, n. a THD számítása során minimum a 7. rendszámig kell figyelembe venni a harmonikus összetevőket; a számítás során a viszonyítási alap a mindenkori alapharmonikus kell legyen (és nem a névleges feszültség mint alapharmonikus), o. a THD és az aszimmetria mérése legalább 10 perces mintavételezéssel történjen 2. A műszerekkel kapcsolatos minimális műszaki elvárások: KIF hálózatokon alkalmazott mérőeszközök esetében: Alapharmonikus frekvencia Hz Átlagolási idő 1 perc Bekapcsolásnál beállási idő max. 60s Feszültség kiesés áthidalási ideje 3s Mérés és feldolgozás sűrűsége 40 ms Mérés 3 fázisban (fázisonként kezelve) Mintavételezés frekvenciája 800 Hz Működési hőmérséklettartomány - 20ºC ºC Működési feszültségtartomány 0.6Un 1.2Un Pontosság 1% Szigetelési szilárdság 2.5 kveff. Védettség IP 55 Zárlatvédelem Fázisonként