AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban Agrárkiadások a évi uniós költségvetésben A Kárpátok ügye Európa ügye Smaragdország évf szám

2 Nemrégiben hátizsákos turistaként jártam az Aggteleki-karszt fennsíkjait, völgyeit. Gyönyörû vidéke ez is országunknak. A Baradla-barlangról bizonyára minden hazánkfia hallott már, de vajon hányan szántak rá idôt, hogy egy hosszabb-rövidebb barlangtúrát leszámítva alaposabban megismerjék a környéket? Tudja-e, hogy csak az Aggteleki-karszton közel 300 ismert barlang van? (Kapcsolódó Riport a 29. oldalon.) Szöveg: Ari Ilona Képek: Ari Ilona és internet Sok csodálója van a körtefának Itt még csak bimbó, de akár fél méteresre is megnôhet a banán virágzata Hucul törzstenyészet A nedvesebb völgyekben szalamandrával találkozhatunk Hallstatt a sóbányája révén lett a Világörökség része Ez látszik a felszínen a 236 m mély Vecsembükki zsombolyból A kôsó mint szuvenír Ez a ház is a védett értékek közé tartozik

3 Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Aszály miatti vis maior helyzet kihirdetésérôl Új minôsítési rendszer az erdei iskolákban Megalakult az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform 4 A növénytermesztés Heves megyében, figyelemmel az aszályra Agrárkár-enyhítési törvény Civil összefogás a vidéki turizmusért EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Halászati Operatív Program a megújuló halászatért Magyarországon 8 Tejágazati aktualitások Agrárkiadások a évi uniós költségvetésben BRÜSSZELBE JÁRUNK Székek újraelosztása, környezetkímélô új-zélandi tejtermelés, kis öccs lesz-e a vidékfejlesztés? ARCKÉPCSARNOK Garry Ritz kanadai mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter KUTATÁS, FEJLESZTÉS Válságkezelés francia módra ÖKOGAZDÁLKODÁS A franciák szívéhez a gyomrukon keresztül vezet a legrövidebb út TERMÉSZETVÉDELEM, ERDÔGAZDÁLKODÁS A Kárpátok ügye Európa ügye RIPORT A hegyvidéki gazdálkodás tárgyi emlékei Jósvafôn Gondolatok út közben Smaragdország KITEKINTÉS Kétszer ad, aki okosan ad Globál Fórum tanulsággal SZAKMAI PROGRAMOK A közös agrárpolitika a gyakorlatban, külföldi szakmai utak fiatal gazdáknak KÖZLÖNY BORÍTÓ 2 BELSÔ SZÍNES 1 2 BELSÔ SZÍNES 3 4 BORÍTÓ 3 BORÍTÓ 4 Gondolatok út közben Smaragdország A Kárpátok ügye Európa ügye Hegyvidéki gazdálkodás Jósvafôn Könyvajánló Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 7 8. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u /130 HU-ISSN A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Ír tájak, útban Wicklow felé Tamás Enikô felvétele évfolyam 7 8. szám 1

4 Contents BROWSER NEWS, EVENTS Vis Major because of drought New qualification system of Forest Schools Ecological Farming National Technical Board has been established... 4 Plant production in Heves County from the aspect of drought Law of Compensation for Agricultural Damages Non-governmental cooperation for rural tourism EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Operative Program for Fisheries in Hungary Actualities in milk sector Agricultural expenses for 2010 in the EU budget ATTENDING BRUSSELS Re-arrangement of chairs; Ecological milk production in New Zealand; Rural development a smaller brother? PORTRAITS Gerry Ritz Agricultural Minister of Canada RESEARCH, DEVELOPMENT Dealing wit crisis in a French way ECOLOGICAL FARMING The shortest way to French hearts is going through their stomach NATURE PROTECTION The issue of the Carpathians is the issue of Europe REPORT Remembrances of mountain farming in Jósvafô Thoughts underway Emerald Land OUTLOOK Who gives aright gives twice Global Forum with lesson VOCATIONAL PROGRAMS The common agricultural policy in practice vocational programs abroad for young farmers BULLETIN AgraEconomy of the European Union Volume 2009/14. Issue 7 8. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u HU-ISSN COVER 2 INNER COLOURED 1 2 INNER COLOURED 3 4 COVER 3 Cover 4 Thoughts underway Emerald Land The issue of the Carpathians is the issue of Europe Remembrances of mountain farming in Jósvafô Recommended book Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Irish landscape approaching Wicklow photo by Enikô Tamás 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Mazsolázó Az aszály, majd az azt követô viharkárok ismét súlyos megpróbáltatások elé állíthatják a a magyar gazdákat és a mezôgazdaságot. A kárenyhítô juttatás iránti igényeket október 20-ig nyújthatják be a termelôk a területileg illetékes Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalokhoz. (Híradás a 4. oldalon.) Az erdei iskolák komplex minôsítési rendszerét uniós elôírások szerint végzik. A jövôben csak azok az erdôgazdálkodók által fenntartott erdei iskolák lesznek jogosultak nemzeti támogatásra, amelyek a feltételeknek megfelelnek. (Bôvebben a 4. oldalon.) Fontos, hogy minél több halat együnk, s az származzon hazai termelésbôl. Kiemelt feladat a rossz mûszaki állapotú halastavak rekonstrukciója. Növekszik a horgászati, rekreációs jellegû halgazdálkodás szerepe. Magyarország a Halászati Operatív Program keretén belül között társfinanszírozással együtt mintegy 10,5 milliárd forinttal gazdálkodhat. (Részletek a 8. oldalon.) Válsággal küzd a tejágazat Európa-szerte. A hazai alapanyagból elôállított tej és tejtermékek belpiaci értékesítése évrôl évre csökken. Ugyanakkor az elmúlt években igen nagy mennyiségû tejet külföldön értékesítettünk. Az akciós áron beözönlô, többnyire gyenge minôségû termékkel a tejfeldolgozók sem bírják a versenyt. A nagy multinacionális cégek kihasználják a jelenlegi helyzetet a hazai termelôk rovására. Van-e kiút a válságból? Ez más tagországokban is így van? Meddig mehet ez így? Ki a felelôs? (Cikkünk a 9. oldalon.) A évi uniós költségvetésben az agrárszektor finanszírozása még elfogadható szinten marad. Sôt, a 2010-re tervezett agrárbüdzsé 5,1 százalékkel még nô is. (Dr. Szôke Gyula elemzô írása a 12. oldalon.) A kanadai farmerek jövedelme 2008-ban átlagosan 63 százalékkal nôtt az elôzô évihez képest. Az egyes ágazatok között azonban komoly eltérés tapasztalható. (Az állattenyésztésben ez az arány 25 százalék.) 2009 elején a kanadai kormány gazdaságélénkítô csomagról döntött, ami pozitív hatással van a mezôgazdaságra is. (Részletek a 17. oldalon.) A válságra Franciaország a kutatás-fejlesztés, munkahelyteremtés, energiafüggôség-csökkentés erôteljes támogatásával válaszol. Úgy tûnik, ôk a nyerôk. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? (Összeállítás a 18. oldalon.) A franciák szívéhez a gyomrukon keresztül vezet a legrövidebb út. Ez a félig tréfás elv magyarázza, hogy minden, a gasztronómiai élvezetekkel összefüggô tevékenység zöld utat, támogatást, nagy társadalmi elfogadottságot talál. A franciák öntudatos fogyasztók, ezért meggyôzôdésbôl választják a minôségi élelmiszereket, köztük a biotermékeket is. Hihetetlenül jól megszervezték az információáramlást is. (Cikk a 21. oldalon.) A Kárpátalján található Fekete-Tisza forrás rekonstrukciója, úgy tûnik, magyar segítséggel fog megvalósulni. Egy izgalmas útijelentés érdekes részleteibôl megismerhetô az ide vezetô nem mindig sima út, az okos szakmai, diplomáciai egyeztetések az érzékenységek gondos figyelembevételével. Emlékezzünk: a évi árvizet követôen a magyar kormány több százmillió forintot költött az ukrán és magyar informatikai rendszer összekapcsolására! (Az együttmûködés további lehetôségeirôl a 24. oldalon olvashatnak.) A csaknem 500 millióra bôvült Európai Unió alkotmányát megváltoztatta, modernizálta. A többszáz oldalas dokumentumot nem minden vita nélkül ratifikálták a tagállamok, Írország kivételével, mely sajátos nemzeti érdekeit nem volt hajlandó föláldozni. Ezzel megütközést keltett Brüsszelben csakúgy, mint a tagállamok többségében. Írországi riportunk igyekezett bemutatni az ír ellenállás okait a 31. oldalon évfolyam 7 8. szám 3

6 Hírek, események Aszály miatti vis maior helyzet kihirdetésérôl A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrôl szóló évi CI. Törvény végrehajtásának szabályairól szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 6. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen a évi aszályt Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítom. A mezôgazdasági termelôk az aszály által okozott kár esetében a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer szerinti kárenyhítô juttatás iránti igényüket a fent hivatkozott rendelet 8. (1) bekezdése szerint október 20-ig nyújthatják be a területileg illetékes Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz. A hozamérték-csökkenést és az igényelt kárenyhítô juttatás összegét a rendelet és 6. számú mellékleteiben foglaltak szerint kell kiszámolni a teljes gazdaságra vonatkozóan. E közlemény önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerzôdések vis maiorra hivatkozással történô egyoldalú megszüntetésére vagy felbontására. A közlemény, valamint a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet az agrárkár-enyhítési eljárásról az FVM honlapján megtalálható. ( fvm.hu/main.php?folderid=874&articleid=14341 &ctag=articlelist&iid=1) Gráf József miniszter Új minôsítési rendszer az erdei iskolákban Az erdôgazdálkodásban is egyre inkább a fenntartható, természetkímélô módszerek kerülnek elôtérbe. A környezettudatos szemlélet elterjesztésében, az erdô világának a fiatal korosztállyal való megismertetésében kiemelkedô szerepet játszanak az erdei iskolák. Jelenleg megközelítôleg ötven erdôgazdálkodók által fenntartott erdei iskola mûködik hazánkban, melyek munkáját az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola Szakosztálya felügyeli. Az erdei iskolák vezetôi a szakosztály keretében rendszeres szakmai találkozókat szerveznek, melyek során a tapasztalatcserén túl a jövôbeni terveiket is egyeztetik. Az erdei iskolák mûködtetése során felmerülô költségeket ezidáig egyrészt a résztvevôktôl származó árbevételek, másrészt az erdészeti ágazat támogatási forrásai fedezték. Május végén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) részérôl Sirman Ferenc agrárgazdasági szakállamtitkár és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke, Pethô József együttmûködési megállapodást írtak alá. Ennek értelmében az OEE vállalja az erdészeti erdei iskolák által nyújtott szolgáltatások színvonalának folyamatos ellenôrzése érdekében egy komplex minôsítési rendszer mûködtetését. Erre azért van szükség, mert az uniós elôírások alapján nemzeti támogatásra a jövôben csak azok az erdôgazdálkodók által fenntartott erdei iskolák lesznek jogosultak, melyekben igazoltan színvonalas erdôpedagógiai nevelômunka folyik, és ennek infrastrukturális feltételei is adottak. A támogatási rendeletet várhatóan 2009 második felében fogadják el az uniós döntéshozók, ezt követôen már csak a minôsítéssel rendelkezô erdei iskolák kaphatnak támogatást. PM Megalakult az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform Az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform alakuló ülésére április végén került sor az FVM-ben. Gôgös Zoltán államtitkár úr is megtisztelte jelenlétével, köszöntôjével az alakuló ülést. Beszédében az ökológiai gazdálkodás fontosságát hangsúlyozta, mert az véleménye szerint a mezôgazdaság egyik kitörési pontja lehet. Ez a gazdálkodási módszer lényeges szerepet tölthet be a mezôgazdaság regionális fejlesztése és a regionális élelmiszerellátás szempontjából. Hangsúlyozta, hogy az FVM szándéka az ökológiai gazdálkodás fejlesztésének támogatása, pártolása. Az alakuló ülést a továbbiakban Dr. Radics László tanszékvezetô egyetemi tanár (BCE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék) vezette le Dr. Roszík Péter ügyvezetô igazgató úrral (Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft.) együttmûködve. A jelenlevôk egyetértettek a platform fô célkitûzésével, amely nem más, mint az, hogy öszszefogja mindazokat (biogazdákat, feldolgozókat, kereskedôket, fogyasztókat, szimpatizánsokat, a jövôt a biogazdálkodásban látó nem biogazdálkodókat), akik tenni szeretnének az ökológiai gazdálkodásért. A jelenlévôk módosítási javaslatait elfogadva egyetértettek a platform irányítási 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Hírek, események rendszerével is. Dr. Ángyán József, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója, országgyûlési képviselô hozzászólásában kiemelte, hogy a mezôgazdaságban ökológiai váltást kellene végrehajtani, és ki kellene alakítani a Nemzeti Ökológiai Gazdálkodási Stratégiánkat. A platform mûködése a csatlakozó szervezetek eddigi önálló tevékenységét semmilyen formában nem módosítja, csak a közös célok elérése érdekében egyesíti erôiket, amennyiben a platform feladatai megkívánják, és a tagok ebben egyetértenek. A platform alakuló ülésére meghívott résztvevôk, (magánszemélyek, intézmények, egyesületek, szövetségek, termelôk, országgyûlési képviselôk; 15 fô) mint alapító tagok egyhangúan egyetértettek az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform létrehozásával, amelyet megalakultnak nyilvánítottak. (A megalakult Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform következô ülése június közepén várható.) Prof. Dr. Radics László és Dr. Roszík Péter A növénytermesztés Heves megyében, figyelemmel az aszályra A MAGOSZ Heves Megyei Szervezetének kezdeményezésére május 19-én egyeztetô megbeszélésre került sor a Heves Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságán az Agrár-érdekvédelmi Szövetség, az Agrárkamara, a MAGOSZ, az MVH, az MgSzH FM Igazgatóság képviselôinek részvételével, a súlyos csapadékhiány miatt várható terméskiesésrôl és annak hatásáról. Heves megyében hektáron ôszi búzát, 120 hektáron rozsot, 4504 hektáron ôszi árpát, 3581 hektáron tritikálét, hektáron káposztarepcét vetettek ôsszel a mezôgazdasági termelôk. A magvak idôben, jól elôkészített magágyba kerültek, a vetések megerôsödve mentek a télbe. Tavaszi állapotbecsléskor (április elsô dekádjában) a növények fejlettsége alapján a vetések 48 55%-a jónak, 33 45%-a közepesnek, míg 10 13%-a gyengének lett minôsítve. Sajnos az utóbbi hetek, hónapok idôjárása a szokatlanul korán érkezett nyár igen kedvezôtlen hatással volt a növények fejlôdésére. Az ôszi kalászosok esetében egyre markánsabban jelentkeznek a csapadékhiány jelei. A tápanyagfelvétel zavarainak hatására a növények alsó levelei sárgulni kezdtek, a tavaszi fejtrágyázás elillant. Alulfejlettség és nem kellô bokrosodás volt tapasztalható. Az ôszi káposztarepce áprilisban teljes virágzásban volt, bár alig volt cm-es a növény. Az oldalelágazások száma elhanyagolható, és nagyon kevés a becôképzôdmény. A tavaszi kalászosok az idôben elvégzett vetések ellenére gyengék, sorhiányosak, fejletségük elmarad a szokásostól. A termelôk határon vetettek napraforgót, és több mint hektáron kukoricát. Az április elején még viszonylag nedves földbe került vetések elfogadhatóan soroltak, de a késôbbi vetések hiányosak, fejlôdésük igen lassú. A rossz kelésbôl adódó tôhiány néhol eléri a 30%-ot is. A megyében, január-április hónapokban mintegy mm csapadék hullott, elég heterogén eloszlásban. Áztató esôzés március 18-ától júniusig gyakorlatilag nem volt. A nagyfokú csapadékhiányt már minden kalászos növénynél tapasztalni lehetett május közepére. A határszemlék alapján megállapítható, hogy a növényeken az aszály jelei már erôsen megmutatkoztak; a megye alföldi részén, a Hatvan Füzesabony vonaltól délre esô területen még az átlagnál is rosszabb volt a helyzet. Becslések alapján egy átlagos termésátlaghoz viszonyítva mintegy 30 40%-os terméskieséssel kell számolniuk a termelôknek, de a helyi csapadékhiány függvényében egyes növényeknél akár 70%-ot is elérhet a terméskiesés, ami további nehézséget, likviditási problémát okozhat gazdálkodásukban. Az érdekképviseletek álláspontja szerint a bevételek elmaradását állami segítséggel is ellentételezni kell; a terméskiesést határszemlével kárbecsléssel lehet felmérni és rögzíteni. Az állattenyésztôknek a kiégett legelô és a szálastakarmány hiánya okozhat majd gondokat. A termelôk érdekei megkívánják, hogy a növénytermesztésben várható kiesések miatt bekövetkezô nehézségeikre a figyelmet ráirányítsuk. A gazdálkodókat biztosítani kell a társadalom szolidaritásáról, és nem elég a piacra bízni a hiány kompenzációját, mert a piac utólag szabályoz, és nincs tekintettel az eltérô adottságokra. (Szerk: Kárenyhítésre a nemzeti agrárkár-enyhítési törvény* alapján valamint egyéni biztosítások alapján nyílik lehetôség). (A fenti anyag egy kerekasztal beszélgetés summázata. Résztvevôi: Nagy Sándorné, Vágner Ákos, Dr. Adorján Gábor, Karsai Ferenc, Bocsi Csaba) Forrás: Heves Megyei MgSzH FM Igazgatóság évfolyam 7 8. szám 5

8 Háttér Agrárkár-enyhítési törvény A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrôl szóló évi LXXXVIII. törvény alapján két éve mûködik a támogatási rendszer. A feltételeket csak akkor lehet teljesíteni, ha évenként kb. 5 Mrd Ft értékû kockázati alap gyûlik össze, amelynek a fele termelôi befizetés, másik fele pedig az állam által biztosított kiegészítés. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrôl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló évi CI. törvény (röviden: kárenyhítési törvény) az általános rendelkezések között meghatározza a kárenyhítési rendszer mûködtetésében résztvevô szerveket (agrárkár-enyhítési szerv, agrárkár megállapító szerv), a további rendelkezések pedig a kárenyhítési hozzájárulás összegének, megfizetése módjának meghatározását, a kárenyhítô juttatás pénzügyi forrását, a kárenyhítô juttatásra való jogosultság megállapítását szabályozzák. A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a jogszabályi elôírás szerint szántóföldi növénytermesztés esetén 800 Ft/ha, szôlô- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2000 Ft/ha. Az aszálykárokat nem kell bejelenteni, egyedi aszálykár-bejelentésekkel a megyei hivatalok nem foglalkoznak. Aszálykár után kárenyhítô juttatást a termelô csak az esetben igényelhet, ha az aszályhelyzet fennállásáról (a vízmérleg-, hômérsékleti-, távérzékelési- és termésbecslési adatok alapján) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleményt ad ki, amely az FVM honlapján és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítôben kihirdetésre kerül. A termelônek a megyei hivatalhoz be kell jelenteni a biztosító intézettel kötött biztosítási szerzôdéseket is. Ugyanarra az elemi kárra teljes öszszegû kártérítés és kárenyhítô juttatás nem vehetô igénybe, azaz a kárenyhítô juttatásként csak a teljes összegû kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhetô. Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelôzô október 1-jétôl a tárgyév szeptember 30-áig keletkezett elemi károkat lehet bevonni, vagyis a tárgyév október 1. után keletkezett elemi károkat, illetve azok hatását már a következô év hozamérték-csökkenésénél kell figyelembe venni. A megyei hivatal a záradékolt kérelmeket a tárgyév november 10-éig eljuttatja az MVH-hoz elbírálásra. Az MVH a kárenyhítési igények és a kárenyhítési forrás összehasonlítását követôen kifizetési tervet készít, amelyet az FVM jóváhagyás céljából elküld az Európai Unió Bizottságához. A Bizottság jóváhagyását követôen megkezdi a kárenyhítô juttatások kifizetését. A kárenyhítési törvény lehetôvé teszi azt is, hogy az MVH a kárenyhítô juttatások terhére 90%-os mértékû elôleget fizessen ki, amennyiben a károsult termelô a kárenyhítési kérelmében ezt külön jelzi. Forrás: FVM honlap Civil összefogással a vidéki turizmusért A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyôhálózat (IKUVÉH), valamint a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében került sor a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Civilek a vidék turizmusáért címû szakmai fórumra, melyen a falusi turizmus fejlesztési lehetôségeirôl esett szó. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere köszöntôjében kiemelte, a város a Dunakanyar leglátogatottabb helyszínei közé tartozik. A városi vezetés a turizmus fejlesztését mindenkor kiemelten kezelte, de ugyancsak hangsúlyt fektetnek az élhetô város kialakítására is. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fôigazgatója elôadásából az épített örökség védelmének lehetséges formáiról kaptunk képet. A skanzen mint bemutatóhely, a népi építészeti hagyományok megôrzésének, illetve bemutatásának legfôbb formája, a skandináv államokból kiindulva terjedt el egész Európában, majd késôbb Ázsiában és Észak-Amerikában. Szerepe nemcsak az adott régió épített örökségének számbavétele miatt kiemelkedô, hanem a mai építészek számára jól bevált környezetbarát megoldásokat kínál, illetve hozzájárul a helyi identitás megôrzéséhez is. Magyarországon jelenleg védett mûemlékház van, védelmüket a négy szintbôl (központi skanzen, regionális skanzen, 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 Háttér védett épületegyüttesek, tájházak) álló tájház-hálózat biztosítja. A skanzenek látogatottsága az egész világon folyamatosan nô, a turistáknak mintegy egyharmada látogatja ezeket a létesítményeket. Németh Ferenc, a 16 civil szervezetet tömörítô IKUVÉH konzorcium alelnöke elôadásában a legfontosabb feladatok között a tevékenységek összehangolását emelte ki a kisközösségeken belül. Elmondta, a falusi turizmus kínálatának kialakításakor komplex, egymással összeköthetô programok, illetve akár több napos programsorozat összeállítására célszerû törekedni, melyhez a falusi szolgáltatók összefogására van szükség. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy elsôsorban a városban lakó fiatalokkal kell a vidéki életmódot m e g i s m e r t e t n i, hogy késôbb családjukkal is szívesen töltsék szabadidejüket falusi környezetben, vagy akár a falut válaszszák lakóhelyül. Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetôje a szellemi örökség kulturális turizmusban játszott szerepét emelte ki elôadásában, utalva a helyi örökségek védelmének növekvô jelentôségére egyre jobban globalizálódó világunkban. A 2003-ban létrehozott UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megôrzéséért címû nemzetközi dokumentumhoz hazánk 2006-ban csatlakozott. Az igazgatóság feladatai között szerepel a szellemi-kulturális örökség megôrzéséhez kapcsolódó tevékenységek és programok összehangolása, valamint az ezek megvalósításában részt vevô intézmények és szervezetek összefogása. Dr. Berecki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke a tájházak turizmusban betöltött fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hazánkban jelenleg mintegy 350 tájház mûködik, és a számuk fokozatosan nô. Ezek között számos, civil kezdeményezés eredményeképpen kistérségi együttmûködésben létrejött tájház van, melyek mûködtetéséhez a helyi önkormányzat hatékony segítséget nyújt. Kiss Kornélia, a Magyar Turizmus Zrt. irodavezetôje a falusi turizmus népszerûsítésének lehetôségeire hívta fel a figyelmet. Elmondta, a 2009-ben a kulturális turizmus kapott kiemelt szerepet, a meghirdetett programajánlatokat e téma köré igyekeznek csoportosítani. A vidéki térség szellemi kulturális örökségének minél szélesebb körben való megismertetése céljából idén elsô alkalommal rendezték meg június között a Hazajáró Hétvégét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatóságával, illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ) együttmûködésben. A hagyományteremtô céllal megrendezett program során a magyar vidék kulturális értékeit, természeti kincseit, termékeit egyaránt bemutatták. Dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára sajtótájékoztatóján megerôsítette, az agrártárca kiemelten kezeli a vidéki turizmus fejlesztését, melynek elôsegítése céljából várhatóan 2009 júliusában támogatási intézkedéseket indítanak. A program a kulturális turizmus három fô témakörét célozza meg: élô hagyományok, bor és gasztronónia, illetve kulturális örökségek. Dr. Neupor Zsolt, az FVM VKSZI Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetôje a LEADER Program kapcsán a létrejött 96 akciócsoport jelentôségét hangsúlyozta a falusi turizmus megerôsítésében, melynek érdekében ebben az évben országos mozgalmat indítanak. A cél a belsô kereslet és kínálat összehangolásával egy hatékony szolgáltatói-fogyasztói lánc kialakítása, a minôségi hazai turizmus megteremtése. Mint mondta, erre nagy szükség van, miután a felmérések eredményei alapján a hazai lakosság csupán 10%-a vett eddig igénybe valamilyen hazai falusi szolgáltatást. Papp Mónika évfolyam 7 8. szám 7

10 EU Agrárium és Piacszabályozás Halászati Operatív Program a megújuló halászatért Magyarországon Az Európai Halászati Alap (EHA) az Európai Unió pénzügyi eszköze a halászati ágazat számára január 1-tôl lépett életbe 7 éves idôszakra, felváltva a korábbi Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE). Ezen pénzeszköz felhasználására a tagállamoknak stratégiai tervet és operatív programot kellett készíteniük, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyása után lehetett elindítani. Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét (NHST) és az e dokumentum alapján készült Halászati Operatív Programot (HOP) széles körû társadalmi egyeztetés után fogadták el. Ezek alapján a program átfogó célja, hogy a lakosság fogyasztási szerkezetében növekedjék az egészséges haltermékek szerepe, s a fogyasztás a lehetô legnagyobb részben hagyományainkra és természeti adottságainkra is támaszkodva hazai termelésbôl származzon. Ennek érdekében kiemelt feladat a rossz mûszaki állapotban lévô halastavak rekonstrukciója, illetve a kínálat bôvítése érdekében új, intenzív halnevelô üzemek létesítése, és a halfeldolgozás fejlesztése. A halastavakon a közvetlen, étkezési célú haltermelésen kívül egyre nagyobb szerepet kap a természetes vizek telepítéséhez szükséges ivadék- és növendékhalak elôállítása. A természetes vizek hasznosításában az utóbbi évek tendenciájában növekszik a horgászati, rekreációs jellegû halgazdálkodás szerepe. A cél az, hogy az egészségesebb táplálkozási szerkezet kialakítása mellett a halászati ágazat a lakosság pihenéséhez, szabadidôs tevékenységéhez is megfelelô hátteret biztosítson. Az Európai Halászati Alap összeurópai szintû 5 tengelyébôl hazánk hármat indít, mert a többi a tengeri halászatra vonatkozik. A II. tengely intézkedései lényegében a beruházásokat, a III. tengely a kollektív akciókat (K+F, promóció, stb.), az V. tengely pedig a program megvalósulását támogató technikai segítségnyújtást tartalmazza. Magyarország a Halászati Operatív Program keretén belül között társfinanszírozással együtt euróval (mintegy 10,5 milliárd Ft) gazdálkodhat, ebbôl az EHA keret euró. Ebbôl nem konvergencia területen euró, konvergencia területen euró költhetô el. A támogatás mértéke a beruházás jellegû projektek esetében 60%, míg a más típusú pályázatok esetében %. A támogatások belsô struktúrájában a társfinanszírozás mértéke 75%, a költségvetési rész 25%. A 1198/2006/EK és a 498/2007/EK rendeletek alapján felállításra került az operatív program végrehajtásához szükséges 3 hatóság (Irányító Hatóság, Igazoló Hatóság, Ellenôrzô Hatóság), a Közremûködô Szervezet pedig a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lett márciusára az FVM-en belül felállított HOP Irányító Hatóság elkészíthette a program egészének végrehajtását szabályozó (25/2009. (III. 17.) FVM rendelet, végrehajtási rendelet ) és az ágazat számára talán legfontosabb, a II. tengely (akvakultúra, halfeldolgozás, természetes vízi halászat) szerint nyújtandó támogatásokat részletesen szabályozó (26/2009. (III. 17.) FVM rendelet, támogatási rendelet ) jogszabályokat. A kérelmek dokumentációját és részleteit meghatározó MVH által összeállított kérelemcsomag elérhetô az MVH honlapjáról (60/2009. (V. 12.) MVH Közlemény). A III. tengelyt szabályozó rendelet a második félévre várható. A program megvalósulását segítô promóció keretén belül elindult egy HOP konferencia sorozat, amelynek elsô eseménye május 22- én Debrecenben az Agrár- és Mûszaki Tudományok Centrumában egy egynapos találkozó keretében valósult meg. A rendezvényen a halas szakma minden képviselôje jelen volt: a haltermelôk, a feldolgozók, a kereskedelem, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a szakigazgatás képviselôi egyaránt. A megjelent mintegy 150 fô a program megvalósításában résztvevô személyektôl, elsô kézbôl kapott teljes körû tájékoztatást; az elôadások végén lehetôség volt egy-egy nagyobb érdeklôdésre számot tartó téma kibontására kérdések és vita keretében. Az idén még egy ilyen konferencia kerül megrendezésre a HOP-pal kapcsolatos legújabb kérdésekkel kapcsolatban. Román Zoltán HOP Irányító Hatóság 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 Tejágazati aktualitások Magyarországnak tonna tejkvóta áll rendelkezésére. A Tej Terméktanács lefedettsége a kiosztott kvótához mérten 70%. A felvásárolt tej vonatkozásában a Tej Terméktanács lefedettsége 75%. A terméktanácsi tagság alakulása Státusz év év év Termelôk - társas - magán Gyûjtô üzemeltetô Feldolgozó Kereskedô Összesen A év második felében a tejértékesítés területén a keresleti piac volt a domináns. Ennek következtében a tej felvásárlási átlagára folyamatosan emelkedett 2008 januárjáig, amikoris elérte a 95,15 forintot. Az uniós és a hazai elemzések is tartósan magas tejfelvásárlási árat prognosztizáltak. Ekkor még senki sem számolt azzal, hogy megfordul a piaci trend, és 2008 decemberében az ár már alig haladja meg a augusztusi szintet. Sajnos a felvásárlási árak csökkenése azóta sem állt meg. Értékesítés, kül- és belpiac A hazai alapanyagból elôállított tej és tejtermék belpiaci értékesítése évrôl évre csökkent, ez Idôszak Belföldi értékesítés Export értékesítés Folyadék Zsír Folyadék Zsír Év Millió liter Tonna Millió liter Tonna , , , , , , Forrás: Tej Terméktanács Forrás: Tej Terméktanács A belföldi és exportértékesítés tej-folyadék és zsíregyenértékben kifejezve A tej és tejtermék import-export alakulása fôbb termékcsoportonként a KSH adatbázisa alapján IMPORT EXPORT Áruosztály év év év év év év tonna tonna tonna tonna tonna tonna Ezer USD Áruosztályok: 0401 Tej, tejszín nem sûrítve, 0402 Tej, tejszín sûrítve, 0403 Író, aludttej, tejföl, kefir sûrítve is, édesítve, ízesítve, 0404 Tejsavó és más természetes tejalkotórészeket tartalmazó készítmények, 0405 Vaj, 0406 Sajt és túró EU Agrárium és Piacszabályozás Az egyéni kvóták alakulása a jelentett teljesítésekkel Idôszak 2004/2005. év 2005/2006. év 2006/2007. év e. tonna e. tonna e. tonna Beszállítási kvóta 1809,0 1832,0 1862,0 Jelentett *1454,0 1580,0 1551,6 teljesítés Közvetlen 25,0 23,0 61,2 értékesítési kvóta Jelentett teljesítés 24,0 19,0 46,4 A teljesítés csak 11 hónapot takar a május 1-i csatlakozás miatt. Forrás: MVH. I A tehénállomány, tejtermelés, felvásárlás, ár és támogatás alakulása években kiemelkedô mennyiségû nyerstejet (tankos tej) külpiacon értékesítettünk, megközelítve a 180 ezer tonnát, a évben pedig minden korábbinál nagyobb mértékben megindult a termelôi közvetlen nyerstejexport, de az országkvóták 2%-os (Olaszország 5%) emelése következtében, újabb piacokra is kellett terjeszkedni. Az unió 2006 júniusában minden tejre és tejtermékre beszüntette az exporttámogatást, és ezt csak az európai szintû tejpiaci válság kialakulásakor, január végén állította vissza. Az akciós áron beáramló, többségükben gyenge minôségû termékekkel már a tejfeldolgozók sem bírják a versenyt. A tejtermékek körében az im- Idôszak Tehénállomány tej tej Ár támogatás Termelt Felvásárolt Átlag- Kvóta Év darab Ezer liter Millió Millió liter Ft/liter Ft/kg 2 Ft/liter * 1795,6 **1242,8 63,36 8, * 1800,0 ***1161,9 72,50 8, * n.a. ****1129,1 80,68 8,03 2 * A tehénállomány tartalmazza a tejelô, a kettôshasznú és a húshasznú állatokat. **Az adatot nem szolgáltatók beszámításával (becslés) 1395 millió liter, azaz 1437 ezer tonna. ***Az adatot nem szolgáltató beszámításával (becslés) 1388 millió liter, azaz 1430 ezer tonna. ****Az adatot nem szolgáltatók beszámításával (becslés) 1362 millió liter, azaz 1400 ezer tonna. Forrás: KSH a tehénállomány és a termelt tej vonatkozásában. Tej Terméktanács a felvásárolt tej, átlagár vonatkozásában. folyadékegyenértékben 5%-os csökkenést jelentett 2008-ban az amúgy is alacsony bázishoz mérten. A fogyasztói tejértékesítésben mintegy 12%- os volt a csökkenés, míg az érlelt sajt kategóriában a szinten tartás, addig a túróban 5%-os növekedés volt tapasztalható. Sajtexport vonatkozásában a termékpálya mindössze 800 tonnával teljesített kevesebbet 2008-ban. Az elmúlt évfolyam 7 8. szám 9

12 EU Agrárium és Piacszabályozás Marketing Az elmúlt évben a Tej Terméktanács négy pályázatot nyújtott be az AMC által kiírt, a tejágazatot érintô felhívásokra, összesen 13,1 millió Ft értékben. Ebbôl a keretbôl valósult meg a Tej Világnapi program, az Iskolai edukáció, a Média Tej Klub mûködtetése, valamint a monitoring késztermékvizsgálat. Az AMC közbeszerzési eljárás keretében írt ki pályázatot 41 millió forintos kerettel a tej- és tejtermékfogyasztás ösztönzésére. Ennek keretében három hónapon keresztül óriásplakát-kihelyezések, számos sajtóhirdetés és PR-megjelenés volt. Nagy sikert és még kreatív díjat is nyert a Tej Terméktanács honlapján ma is mûködô program ( A tejágazati válság kialakulása, kezelése port nemhogy csökkent volna, hanem több mint ötszörösére nôtt a csatlakozás elôtti évhez viszonyítva, dollárban számolva. Hazánk árfolyam-politikája is rendkívül kedvezô feltételt nyújtott az olcsó import beáramlásának, míg a jelentôs volumenû exportot bonyolító cégeket sújtotta, munkájukat nehezítette! Piac- és termékvédelem A Penny Market Kft. ellen még októberében beszerzési ár alatti értékesítés miatt tett bejelentésünk alapján kirótt bírság összege 19 millió Ft. A terméktanács további hét bejelentése is sikeres volt: az összbírság 4 millió Ft. Késôbbi bejelentéseink elutasításra kerültek, a Ft/kg fogyasztói áron értékesíttet trappista, illetve edami sajtok esetében beszerzési ár alatti értékesítést a vizsgálatok nem állapítottak meg. Ugyancsak elutasításra került a Gazdasági Versenyhivatal felé tett bejelentésünk, amely a Tesco, az Auchan és a Penny Market Kft. esetében vélelmezhetô tisztességtelen piaci magatartásra (ún. felfaló ár alkalmazása) irányult. A GVH végzése szerint a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem álltak fel, mivel a bejelentett vállalkozások esetében nem állapítható meg gazdasági erôfölény. A 2007-es forgalmi adatok alapján a Tesco 17%-os, az Auchan 6 7%-os, a Penny 4 5%-os piaci részesedéssel rendelkezik a napi fogyasztási cikkek piacán, ami nem jelent gazdasági erôfölényes pozíciót, így a GVH versenyfelügyeleti eljárást nem indított. A 2008-as év a tejágazat válságévének tekinthetô, és ez az unió tejágazati szereplôire is igaz. A tej felvásárlási ára folyamatosan csökkent, a termelôi szféra a legtöbb országban csak a veszteséget halmozta, számos gazdaság kénytelen volt a tejtermelést beszüntetni és megválni az állatállománytól. A válság kialakulásáért elsôdleges felelôsség terheli az uniót, amely téves piaci prognózisokkal, a tejkvóták emelésérôl szóló döntéssel, a kvóta 2013-as eltörlésével, a túlfeszített környezetvédelmi elôírásokkal rendkívül hátrányos helyzetbe hozta az ágazatot. A nyár közepétôl több országban lezajlott demonstrációk ellenére csak késôn, ez év januárjában hoztak részleges intézkedéseket (tejpor-, vajintervenció, tejtermékekre vonatkozó exportviszszatérítések visszaállítása), ezek azonban meszsze nem elegendôek a tejpiaci válság kezelésére. Az elmúlt évben a nemzeti intézkedések sem voltak megfelelôek. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát nem sikerült helyreállítani, az SPS-rendszer bevezetése nem realizálódott, a támogatások késve kerülnek kifizetésre, az ellenôrzô szervek hatékonysága nem kielégítô, így nem hatékony a szürkegazdaság visszaszorítása sem, a nemzeti piacvédelem kérdésköre sincs megfelelôen kezelve, továbbá a kereskedelem monopolhelyzete a beszállítók kiszolgáltatott helyzetét erôsítette, és akkor még a csatlakozás óta hatszorosára nôtt import tejtermékekrôl nem is beszéltünk. A Tej Terméktanács 2008 nyarától a Hús és Baromfi Terméktanáccsal, MOSZ-szal karöltve folyamatosan tájékoztatta a minisztérium vezetését az egyre súlyosbodó válságról, kérve hathatós segítségüket. A levelezésnek állandó tárgya volt a 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 EU Agrárium és Piacszabályozás nemzeti kvóták emelése elleni tiltakozás, a kvótaalapú támogatás 50%-os emelése, az áruházláncok és beszállítóik viszonyának rendezése, a hatósági díjtételek csökkentése és az ÁFA kérdésköre. A kialakult válság kezelésére igénybevettük a sajtó nyilvánosságát, a rendszeres sajtóközleményekkel igyekeztünk a kormányzat figyelmét a tejágazatra irányítani. Az FVM szeptember végén adott tájékoztatást arról, hogy a kormányzat elszánt a kereskedelemmel kapcsolatos elvárások megállapodásban történô rögzítésére, amennyiben pedig ez nem sikerül, akkor 2009 elején törvényben rögzítik a feltételeket. A Tej Terméktanács elnöksége július 15- én döntött arról, hogy demonstrációt szervez az áruházláncok elé. Két idôpontban (2008. november 21-én és 28- án került sor demonstrációra) a Tesco és a Penny Market logisztikai központjai elôtt, valamint ingyenes, a hazai termékek vásárlására ösztönzô, ingyenes termékosztásra került sor az Auchan és a Tesco parkolójában. Néhány lánc képviselôje ezek után hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra, de volt olyan is aki elutasító volt. A demonstráció azonban nagyban hozzájárult a minisztérium és láncok közötti tárgyalások eredményességéhez. A tárgyalásokat ez év januárjától négy-négy fôs grémium folytatta (termelôi, feldolgozói, kereskedelmi és FVM-képviselet), ennek eredményeként az Élelmiszer Termékpálya Kódex április 9-én aláírásra került. Az FVM 2009 januárjában két tej, tejtermék termékpálya bizottsági ülést hívott össze. A január 21-i Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság ülésén Gráf József miniszter úr adott tájékoztatást, elismerve, hogy az agráriumon belül a tejágazat termelôi vannak a legnehezebb helyzetben. Elmondta, hogy mintegy 2,5 milliárd forintos intézkedési csomagot állítottak össze a tejágazat pozíciójának javítására, amely az alábbi elemekbôl áll: Nemzeti hatáskörû intézkedések, amelyek február 1-tôl léptek életbe: 1. Hatósági díjak (szarvasmarhalevél, -útlevél, füljelzôk elôállítási, valamint szállítási költségei) alól való mentesítés. 2. A 148/2007. (XII.8.) rendelet módosításával csoport mentesség az állatbetegségek megelôzésére. 3. A Szerzôdés 87. és 88. cikkének megfelelôen kereskedelmi de minimis támogatás a feldolgozóknak EUR/vállalkozás 3 éves futamidôre. 4. Iskolatej-program bôvítése a bruttó ár alapján meghatározott támogatással. 5. A tej- és tejtermékfogyasztás ösztönzésére millió forintot különít el az FVM. 6. Az áruházláncokkal folytatott egyeztetések eredményeként létrejön a megállapodás, amennyiben nem, úgy törvényi úton kerül rendezésre. 7. Komplex élelmiszerbiztonsági ellenôrzéseket kezdeményeznek az APEH, VPOP, MGSZH bevonásával. 8. Segélyezési program keretében a tejre és tejtermékekre 2,1 millió eurós keretet biztosítanak. A feszültségek kezelésére alkalmazandó EU-s eszközök: 1. A Bizottság 58 és 59/2009/EK rendelete lehetôséget teremt pályázati felhívás keretében a vaj és a sovány tejpor export-visszatérítésére. 2. A Bizottság az 57/2009/EK rendeletében közzétette a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések mértékét. Fontos, hogy mind a hat ( ) áruosztályban szerepelnek export-visszatérítésben részesíthetô termékek. Az 57, 58, és 59/2009/EK rendelet is január 23-tól hatályos. 3. A vajra és sovány tejporra vonatkozó intervenciós lehetôségek várhatóan március 1-tôl nyílnak meg. 4. Az FVM kezdeményezte az intervenciós ár és mennyiségek felülvizsgálatát, valamint a kvótaalapú támogatás 50%-os emelését, de a brüsszeli válasz értelmében erre leghamarabb 2010-ben nyílik lehetôség. Az intézkedési csomag jogszabályi háttere megvan, de az ágazatban realizált bevétel még messze elmarad a kívánatos szinttôl. Bakos Erzsébet Tej Terméktanács (Szerk.: A helyzet számos uniós tagországban hasonló. A Német Parasztszövetség májusban több helyszínen országos demonstrációkon tiltakozott a tejtermelôk ellehetetlenítése miatt, kiemelten az élelmiszerláncok (konkrétan nevesítve az Aldit és Lidlt) gátlástalan, csak a saját hasznukra összpontosító üzletpolitikája ellen. Júniusban Brüsszelben az uniós csúcs idején európai összdemonstráció keretében tiltakoztak a tejtermelôk. Német nyomásra az uniós csúcs is kénytelen volt foglalkozni a tejtermelés helyzetének kezelésével.) évfolyam 7 8. szám 11

14 EU Agrárium és Piacszabályozás Agrárkiadások a évi uniós költségvetésben E lap hasábjain már több alkalommal ismertettem az Európai Unió éves agrárköltségvetését. Azonban ezek az ismertetések agrárpolitikai megközelítésûek voltak. Arra koncentráltak, hogy bemutassák, egyik évrôl a másikra hogyan változott az egyes agárpolitikai beavatkozási eszközök finanszírozására fordított összegek nagysága, és ezekbôl a változásokból a jövôre vonatkozóan milyen agrárpolitikai következtetések vonhatók le. Ebben az ismertetésben a hangsúlyt az agrárpolitikai részletek helyett a költségvetés egészére, illetve az agrárköltségvetésnek a költségvetés egészébe való beágyazottságára teszem. Ezen kívül az ismertetôt arra is felhasználom, hogy az EUköltségvetés kialakításában fontos szabályokra, ahol a téma megkívánja kitérjek. Mit kell tudni az EU költségvetésérôl? A legfontosabb talán az, hogy milyen idôtartamra készül a költségvetés. EU-ban hétéves költségvetési programok vannak. A hétéves költségvetési programot éves költségvetésekben hajtják végre. Az is nagyon fontos, hogy az unió egyes intézményei milyen szerepet játszanak a költségvetés kialakításában és elfogadásában. Ezek az intézmények: az Európai Unió Bizottsága, a tagállamok pénzügyminisztereibôl álló Tanács és az Európai Parlament. A felsorolt intézmények jogait illetôen leegyszerûsítve: a Bizottság a költségvetést elôterjeszti; döntési jogköre a költségvetést illetôen a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek van. Az elmúlt idôszakban a költségvetésben a tanácsi és parlamenti döntési kompetenciákban olyan munkamegosztás alakult ki, hogy a Tanács dönt a különbözô uniós jogszabályok által az unió számára kötelezôen elôírt tételekrôl, míg az EP kompetenciájába a nem kötelezô költségvetési tételek tartoznak. Az agrárköltségvetésre vonatkoztatva az itt leírtakat: az agrárköltségvetésben pl. ilyen kötelezô költségvetési tételek a garanciakiadások, ezen belül a piacszabályozási és közvetlen támogatási kifizetések, tehát ezekben a Tanács dönt. (Lásd állapotfelmérési kompromiszszum). Ezzel szemben a II. pilléres (vidékfejlesztés) programoknál, a pénzek célok közötti allokációját nem jogszabályok szabják meg. Ezekben az esetekben a döntés gazdasági-politikai szempontok mérlegelésén alapszik, ezért az ilyen jellegû kiadásokban az EP mondja ki a végsô szót. Az is fontos, hogy az EU adott évi költségvetéskészítési folyamatában három elvnek kell érvényesülnie. Az elsô és a legfontosabb, a költségvetési fegyelem betartása. Ez alatt azt kell érteni, hogy az éves költségvetésben nem léphetik túl a többéves költségvetési programban az adott költségvetési fejezetre, évi árakon euróban meghatározott kiadási limiteket. Az éves költségvetés összeállításakor a második elv az, hogy az éves költségvetésben meghatározott célok legyenek összhangban a többéves (stratégiai) költségvetési programban meghatározott uniós szintû célkitûzésekkel. Végül a harmadszor, az unió költségvetése az Európai Közösség három legjelentôsebb politikai intézménye a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament bonyolult összjátéka eredményeként jön létre, amelyet EU szakzsargonban intézményközi megállapodás rögzít. A 2010-es költségvetés fejezetenkénti kiadási plafonját a Hivatalos Lapban a 2006/C 139/01 számon információként publikált intézményközi megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. Azonban természetesen nem az EU-ról lenne szó, ha ilyen egyértelmû lehetne a hivatkozás. Ugyanis az elôbb említett intézményközi megállapodást éppen a világgazdasági krízis hatására a Hivatalos Lapban május 6-án publikált, és az Európai Unió jogtárában, az EUR-LEX.hu címen már magyar nyelven is hozzáférhetô, 2009/ 407/EK számú határozat módosította. 1 A módosítás lényege, hogy az energetikai infrastruktúra és a szélessávú internetezés fejlesztésére forrásokat különítenek el oly módon, hogy a 2006-ban elfogadott többéves költségvetésben két milliárd euróval megemelik az 1.a versenyképességi költségvetési alfejezet plafonértékét, és ugyanekkora összeggel csökkenti a mezôgazdasági és vidékfejlesztési célokra szánt támogatásokat. 2 1 Érdekességként jegyzem meg, hogy a as költségvetési periódus kiadási plafonjait tartalmazó intézményközi megállapodást még csak információként, ezzel szemben ennek a módosítását már számozott döntésként publikálták a Hivatalos lapban. (Ez is azt mutatja, hogy még nem teljesen kiforrott, hanem átalakulóban van az EU költségvetési procedúra jogszabályi megalapozása.) 2 Az Európai Unió közötti idôszakára szóló eredeti költségvetése, és ennek módosítása is a hivatkozott dokumentumok mellékletében számokkal publikálásra került. Azonban a kétmilliárdos átcsoportosítás ez alapján nem ellenôrizhetô, mivel az eredeti költségvetést évi, az átcsoportosításokat pedig folyó évi árakon határozták meg. Ezért a évi költségvetés agrárfejezetében ez a csökkenés csak mérsékelten, a II pilléres (vidékfejlesztési) kiadások átlagosnál alacsonyabb, 2,1%-os növekedésében jelenik meg, ugyanakkor az I. pillér garanciakiadásait pedig nem érinti. 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 EU Agrárium és Piacszabályozás Még mielôtt Siim Kallas elnökhelyettes, az EU adminisztratív, audit és csaláselleni ügyekben (OLAF) illetékes vezetôje nyomán rátérnénk az unió évi költségvetésének ismertetésére, a dolgok jobb megértése céljából még két nagyon fontos dologra feltétlenül ki kell térni. Az egyik, hogy az unió gyakorlatában két eltérô szempontú költségvetés is létezik. Van egyszer egy költségvetés, amely azt tartalmazza, hogy az adott évben az unió milyen kifizetésekre vállalt kötelezettséget. Ezt nevezik kötelezettségvállalás alapján összeállított költségvetésnek. Emellett létezik a másik költségvetési keret, amely azzal számol, hogy az adott évben az EU-nak tényleges milyen kiadásai és bevételei keletkeznek. Ez utóbbi a pénzforgalom alapján összeállított költségvetés. (Az unió gyakorlatában a kötelezettségvállalásokat összesítô költségvetés általában nagyobb összegeket tartalmaz a pénzforgalmi alapon összeállított költségvetésnél. Ez azért van így, mert adott évben olyan programokról, projektekrôl dönthetnek, amelyeket több éven keresztül kell finanszírozni. Tehát kötelezettségvállalási szempontból a teljes program-finanszírozási összeg a kötelezettségvállalás évében, míg a pénzforgalmú költségvetésben a tényleges finanszírozási ütemben merül fel. A másik fontos vonatkozás, hogy a következôkben ismertetésre kerülô éves költségvetés nem az elfogadott, hanem a Tanács által elsô olvasatban jóváhagyott elôzetes költségvetési tervezet, amely azonban a bonyolult elfogadási procedúra során fô számaiban már nem szokott változni. 3 Az Európai Unió évi költségvetését a nyilvánosság elôtt Siim Kallas elnökhelyettes PowerPoint-os prezentációban ismertette. A diák angolul a következô címrôl tölthetôk le: ec.europa.eu/budget/other_main/what_new_en.h tm. 4 Az elnökhelyettes az EU évi költségvetésének bemutatása során a költségvetés következô jellemzôit emelte ki: Ez a költségvetés is hasonlóan a 2009-es évhez tartalmaz egy gazdaságélénkítô csomagot (teljes nevén Európai Gazdaság Élénkítési Tervet), amely 2010-ben erre a célra összesen 2,4 milliárd euró elköltését irányozza elô. A évi költségvetés gazdaságélénkítô hatását tovább növeli, hogy a költségvetés általában is a beruházásokra, a munkahelyek fenntartására és a gazdasági növekedés ösztönzésére fókuszál a következô területek átlagosnál nagyobb ütemû támogatásával: o A kutatás, oktatás és az innováció elômozdítása; o Az energia és a szállítási infrastruktúra kiépítése; o A vállalkozások és az üzleti élet támogatása; o Az új tagállamok, az EU-12-ek kohéziós és mezôgazdasági politikában megvalósuló gazdasági integrációjára. A gazdaságélénkítés mint abszolút költségvetési prioritás mellett az unió 2010-ben o Jelentôsen növeli a jogi és biztonsági prog- o ramok finanszírozását; Továbbá igyekszik megfelelni a különbözô nemzetközi kihívásoknak, és maradéktalanul teljesíteni a nemzetközi egyezményekben a szegény országokkal szemben vállalt uniós kötelezettségeket (= fejlôdô országok segélyezése). A következô táblázat az EU évi elôzetes költségvetési tervezetét, fejezetenkénti kiadásait tartalmazza, és hasonlítja össze a évi költségvetésével. Az elôzô táblázat számai azt mutatják, hogy az EU-nak a gazdasági válság ellenére nem áll szándékában a költségvetés csökkentése. Ellenkezôleg, a 2010-re tervezett elôzetes költségvetésben az elôzô évi 135,5 milliárd euróról 138,6 milliárd euróra, 5,1 milliárd euróval, illetve 3,8 százalékkal nô az unió költségvetése. Amibôl az a következtetés vonható le, hogy 2010-ben az EU a klaszszikus receptet, a Keynes-i tanácsot követve, az állami kiadások növelésével, anticiklikus költségvetési politikát folytatva igyekszik a költségvetés révén gazdaságélénkítô hatást elérni. Egyébként a 2010-re tervezett 138,6 milliárd euró kiadás az EU-27 tagállam összes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,18 százalékát teszi ki. Ami arra utal, hogy a jelentôs növekedés ellenére is a évi uniós költségvetés 0,06 százalékponttal alatta marad a hétéves költségvetési program keretében vállalt 1,24 százalékos GNI plafonnak, ami azt jelenti, hogy ha egyébként ezt a körülmények 3 Az éves költségvetés elfogadási procedúráját az olvasó teljes egészében megtalálhatja a budget/budget_detail/deciding_en.htm címen, az EU hivatalos honlapján. Egyébként ettôl függetlenül is javaslom az EU kiválóan szerkesztett pénzügyi internetoldalak böngészését, mert ez valóságos felüdülést jelent az elég kiszekusza agrároldalakkal összevetve, ahol a tájékozatlan szörfözô egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen találja meg az ôt érdeklô információt. Csak hogy a legabszurdabb dolgot említsem, pl. nincs a mezôgazdasági honlapnak honlaptérképe. Ezzel szemben a struktúrájában áttekinthetô módon felépített pénzügyi oldalakon bármely információ idôveszteség nélkül néhány kattintással megtalálható. A pénzügyi oldalak egyetlen problémája, hogy magyarul nem, csak angolul, németül és franciául olvashatók. 4 A következôkben, ha más forrásra nem hivatkozom, akkor minden esetben az elnökhelyettes prezentációját használom mint forrást évfolyam 7 8. szám 13

16 EU Agrárium és Piacszabályozás 1. táblázat Az Európai Unió évi elfogadott és évi elôzetes költségvetésének összehasonlítása Költségvetési fejezet kiadása, kötelezettségvállalás alapján Költségvetési keret, milliárd euróban Adott fejezet az éves költségvetés százalékában A évi költségvetés változás 2009-hez képest Összeg, Struktúra, százalék százalékpont 1. Fenntartható növekedés 60,3 62,2 45,1 44,9 3,2% -0,3 Versenyképesség 11,8 12,8 8,8 9,2 8,4% 0,4 Kohézió 48,4 49,4 36,3 35,6 2,0% -0,6 2. A természeti er forrásokkal való gazdálkodás és azok megôrzése 56,1 59,0 42,0 42,6 5,1% 0,5 (=KAP) KAP, garanciakifizetések 41,2 43,8 30,8 31,6 6,4% 0,8 KAP, vidékfejlesztési kifizetések 14,9 15,2 11,1 11,0 2,1% -0,2 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog évrényesülése 1,5 1,6 1,1 1,2 7,6% 0,0 Szabadság, biztonság, jog 0,9 1,0 0,7 0,7 13,5% 0,1 Uniós polgárság 0,6 0,6 0,5 0,4-0,3% 0,0 4. Az EU mint globális szereplô 7,8 7,9 5,8 5,7 1,8% -0,1 5. Adminisztratív kiadások 7,7 7,9 5,8 5,7 2,1% -0,1 Bizottság 3,6 3,6 2,7 2,6 0,9% -0,1 Összesen 133,5 138,6 100,0 100,0 3,8% - Forrás: A honlapcímen, a Siim Kallas elôadásában publikált számok, kiegészítve saját számításokkal szükségessé tennék az EU költségvetésnek 2010-ben elvileg még rendelkezésére áll egy hét milliárd euró körüli tartalék. A költségvetés egészével kapcsolatos összefüggések bemutatása után mezôgazdasági elkötelezettségû ember számára a következô legfontosabb kérdés, hogy a KAP keretében az agrárpolitikai kiadásokra mekkora összeget szán az unió 2010-ben. Talán emlékszünk még a Tony Blairesetre, amikor a 2005-ben, mint brit miniszterelnök az unió hétéves költségvetésének vitájában a tôle megszokott blikkfangos módon a brit viszszatérítés védelmét szem elôtt tartva szembeállította az unió versenyképességi kiadásait a mezôgazdasági támogatással, és abszurdnak nevezte, hogy az EU többszörösét költi az uniós országok gazdasága néhány százalékát kitevô mezôgazdaság támogatására, mint az unió jövôje szempontjából alapvetô jelentôségû versenyképesség javítására. (Egyébként ez a helyzet azóta sem változott, 2010-ben az unió majdnem négyszer annyit költ csak az I. pillér tételek finanszírozására 43,8 milliárd eurót, mint a versenyképességgel összefüggô címekre: A évi elôzetes költségvetési tervezetben versenyképességével összefüggô tételekre az Unió összesen 12,8 milliárd eurót tervez költeni.) A számokat látva némi malíciával leszögezhetjük, hogy a Blair-féle felvetés eredménye nem az EU költségvetési politika változása, hanem az lett, hogy átkeresztelték a KAP-ot finanszírozó fejezetcímet mezôgazdasági kiadások -ról egy a közönség számára a támogatási összeg nagyságát tekintve jobban elfogadható megnevezésre, amely így hangzik: a természeti erôforrásokkal való gazdálkodás és azok megôrzése. Azonban túllépve a talányos fejezetcímen, agrárpolitikai szempontból a megnevezésnél fontosabb, hogy a fejezetcím alatt mekkora összeg szerepel. És itt azt láthatjuk, hogy a hétéves programban elôirányzott költségvetési átcsoportosítás ellenére az elôzô évivel összehasonlítva, a re tervezett agrárbüdzsé átlagon felüli mértékben, 5,1 százalékkal nô. Ezen belül a garanciakiadások 6,4, a vidékfejlesztésre szánt összeg pedig 2,1 százalékkal magasabb mint a évi költségvetésben. Mielôtt azonban ebbôl a ténybôl elsô ránézésre bárki túlzottan optimista következtetéseket vonna le, azonnal szükséges megemlíteni, hogy a magasabb garanciakiadásokat nem a támogatási szint növekedése, hanem az új tagállamok gazdálkodói számára a csatlakozási szerzôdésében elôírt, EU által finanszírozandó közvetlen kifizetések százalékos emelkedése okozza. 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 EU Agrárium és Piacszabályozás Brüsszelbe járunk Az, hogy ezekben az országokban a közvetlen kifizetés 25 százalékos bázisról indulva, évi 10 százalékponttal folyamatosan közelít az EU-15-re megállapított támogatási szint 100 százalékához. Ugyanis még 2010-ben is a 2004-ben Magyarországgal együtt belépô 10 új tagállam a nekik uniós szabályok szerint járó közvetlen támogatási összeg 85 százalékát kapják az uniótól; Románia és Bulgária pedig mivel ez a két ország három évvel késôbb, 2007-ben vált uniós taggá 2010-ben még csak a nekik uniós szabályok szerint járó támogatás 55 százalékát kapják. (Az elôbbi arányok kötelezettségvállalási alapon értendôk, mivel az EU-büdzsé lényegében egy év késéssel folyósítja a közvetlen támogatásokat, ezért a pénzforgalmi szempontú költségvetésben az új tagállamok termelôi számára kifizetett támogatási hányadot értelemszerûen 10 százalékponttal csökkenteni kell.) A évi garanciakiadások tekintetében tehát lakonikusan megállapítjuk, olyan költségvetési tervezet készül, amely fedezi a jogszabályban elôírt kifizetési kötelezettségeket. A évi költségvetés agrárfejezetében agrárpolitikai szempontból az az igazán problematikus, hogy a Pillér II. vidékfejlesztési támogatások 2010-ben jóval kisebb ütemben nônek, mint a garanciális kifizetések, sôt a vidékfejlesztési programra szánt összegek 2,1 százalékos növekedési üteme jelentôs mértékben alatta marad nemcsak a garanciakiadásoknak, de a költségvetés egésze 3,8 százalékos növekedésének is. Mit lehet erre összegzésként mondani? Egyelôre úgy látszik, válság ide, válság oda, a évi uniós költségvetésben megfelelô szinten biztosított az agrárszektor egészének finanszírozása. Ha csikorogva is, de a szekér halad tovább. Hogy milyen irányban, arról a lap olvasói a következô lapszámban megjelenô, az agrárkiadások részleteit elemzô cikkemben olvashatnak Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász Székek újraelosztása, környezetkímélô új-zélandi tejtermelés, kis öccs lesz-e a vidékfejlesztés? José Manuel Barroso egyre közelebb kerül második ötéves ciklusának megválasztásához, mint az Európai Bizottság elnöke. Mind Nicolas Sarkozy, mind Angela Merkel támogatja újraválasztását; rajtuk kívül is számos fontos európai vezetô látná szívesen Barroso korábbi portugál miniszterelnököt ismét az elnöki székben. Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök az Európai Liberális Párt részérôl az egyetlen komoly vetélytárs. Hogy milyen Verhofstadt támogatottsága a tagállamok körében, arra még nem derült fény. Az új elnöknek meg kell tudni szerezni az európai parlamenti képviselôk többségének támogatását. Mindenesetre igen erôs lobbytevékenységnek lehettünk tanúi Brüsszel- és Strassburgszerte a nyári szünet elôtt. Nemrégiben olyan hírek kaptak szárnyra, melyek szerint Christine Lagarde korábbi kereskedelmi és 2007-ben rövid ideig agrárminiszter valószínûleg esélyes a Franciaország által javasolt agrárfôbiztosi helyre, inkább, mint a jelenlegi agrárminiszter és új európai parlamenti képviselô, Michel Barnier. Mariann Fischer Boel július közepéig ígérte, hogy nyilatkozik, vállalja-e Barroso korábbi fölkérését újabb ötéves idôszakra az Európai Unió agrárfôbiztosi székében. Legutóbb fölmerült Androulla Vassiliou neve, a ciprusiak kezdeményezésére. Ô valószínûleg mint Ciprus által javasolt egészségügyi biztos maradna régi posztján. Személyi változások Az angol kormányban számos változás következett be miniszteri posztokon. Gordon Brown miniszterelnök személye elleni tiltakozásul Jane Kennedy agrárminiszter beadta lemondását június 10-én. Utódja Jim Fitzpatrick: az 57 éves, eredetileg Skóciából származó londoni tûzoltó foglalta el az élelmezésügyi, mezôgazdasági és környezetvédelmi tárcát. (Korábban szállításügyi miniszter volt. Személyében 3 éven belül ô a harmadik agrárminiszter a Gordon Brown-kormányban!) Újraosztott kártyák Dan Norris vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter lett aki Lord (Philip) Hunt helyébe lépett, így minden energiáját az egészségügyre és klímaváltozásra fordíthatja. Franciaországban is várhatók személyi változások a Sarkozy-kabinetben. A magyar származású miniszterelnök megkeveri és újraosztja a kártyákat. Miután Michel Barnier korábbi agrárminisztert EP-képviselôvé választották, utódjaként június 23-ával Bruno Le Maire-t nevezte ki agrárminiszternek. Le Maire, a korábbi miniszterelnök Villepin politikai tanácsadója, majd kabinetének igazgatója volt. Vita támadt az Európai Unió talaj-keretirányelv elfogadása körül. A tagállamok egy kis csoportja Németországgal az élen, inkább részesítené elônyben a nemzeti, mint az EU-s szabályozást évfolyam 7 8. szám 15

18 Brüsszelbe járunk Nem sikerült egyezségre jutni az újszerû élelmiszerekkel kapcsolatban sem. Noha 26 tagállam egyezségre jutott, Görögország és Androulla Vassiliou egészségügyi biztos ellenezte a szöveget, mivel az egészségügyi bizottság a klónozással kapcsolatban külön szabályozáshoz ragaszkodott. Egyes folyosói pletykák szerint itt inkább van szó arról, hogy Androulla Vassiliout vajon újraválasztják-e egészségügyi biztosnak, vagy sem Bôvülünk Felélénkültek a tárgyalások Horvátország EU-s csatlakozásáról. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mariann Fischer Boel fôbiztos asszony ellátogatott Zágrábba, ahol a közös agrárpolitikáról és Horvátország csatlakozási esélyeirôl tárgyalt. Olli Rehn, az Európai Unió bôvítési biztosa már korábban azt javasolta, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai ez év végén fejezôdjenek be, így 2011-re, vagy legkésôbb 2012-re megtörténhessen a tényleges csatlakozás. Budapesti konferencia Mi a legfontosabb, hova helyezze a Bizottság a súlypontot: a regionális politikára, a vidékfejlesztésre, vagy a munkahelyteremtésre? Egy nemrégiben Budapesten megtartott konferencián ezek a kérdések merültek föl, olykor parázs vitát gerjesztve. A kétnapos konferencia fô szervezôi a Mezôgazdasági Bizottság, a régiók és foglalkoztatás fejlesztéséért felelôs brüsszeli erôk, valamint a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Abban sikerült egyezségre jutni, hogy a vidékfejlesztés a közös agrárpolitika része marad, s bizonyos politikai prioritásokat élvez a jövôben is. Fennáll a veszélye annak, hogy a vidékfejlesztés a közös agrárpolitikán belül a kis öccs szerepébe szorul, s akár hátrányt is szenvedhet, fejtette ki Pedro Tarno, a vidékfejlesztési programok igazgatója. Válaszában Wladyslaw Piskorz, az Európai Régiótól, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy mintegy 80 milliárd eurót már elköltöttek vidékfejlesztésre; többek között munkahelyeket, jobb infrastruktúrát teremtve. Ugyanakkor túlságos a szembenállás; nincs elég szándék, együttmûködés a vidéki és a városi környezet arányos fejlesztésére. Thomas Bender szerint a vidéki politikát finomabban kellene összehangolni a szociális politikával. A Bizottságnak az eddigieknél jobban kellene figyelni a szociális érzékenységre a következô ötéves periódusban, mivel eddig a piacorientáltság jellemezte, túlontúl is. A kétnapos konferencia tág teret adott a párbeszédre állattenyésztôk, akadémikusok és politikusok között, különös tekintettel a szegénység és kirekesztettség problémájára. Nem mondhatunk le az igazi tejrôl! Az Európai Tejszövetség júniusi tanulmánya szerint a tejelô tehenek számlájára írható az üvegházhatású gázok 1,2%-a globálisan, míg a tejtermékek feldolgozása során világviszonylatban 3%-nyi emisszió képzôdik, ha pedig ehhez hozzávesszük a járulékos elemeket, mint a tej otthoni hûtését, a szállítást, akkor az utóbbi már 3,5 százalékot tesz ki. Az Európai Tejszövetség (EDA) szoros kapcsolatot épít ki a tejtermelôkkel a világ minden táján. Nem véletlen, hogy a Berlinben ez év szeptember re tervezett Tej Világkongresszuson a Nemzetközi Tejszövetség ezeket a kérdéseket helyezi a középpontba. A fenntarthatóság a tejtermelésben lesz a kongresszus másik fontos kérdése. Az energiaszektor 37%-ban felelôs a kibocsátott metángázért, míg az állattenyésztés 26%-ban. Ennek azonban csupán 5%-a kapcsolódik a tejszektorhoz. További 3% a trágyakezelés folytán keletkezik, összehasonlítva a 13%-ot képviselô rizságazattal óta a tejtermelés által termelt emisszió 30%-kal csökkent, és 20%-kal a trágyakezelés során keletkezô gázok mennyisége. Nyilvánvaló, hogy szoros összefüggés van az intenzív állattartás és az emisszió között. A természetközeli, sok legeltetéssel összekapcsolt, kevésbé intenzív új-zélandi, ausztrál, orosz tejtermelés sokkal kevesebb káros gázkibocsátással jár. Új-Zéland a világelsô abban, hogy 1 liter tejre számítva a legkevesebb káros gázt juttatja a légkörbe. Ezen a területen még több kutatásra van szükség. Kézenfekvô, hogy az élôállatok szállítását, nem pusztán állatjóléti okból, a minimálisra kell csökkenteni. A trágyakezelés során keletkezô nitrogénoxid-kibocsátás csökkentése, valamint a mûtrágyák használatának finomítása, a kijuttatás optimálissá tétele további lehetôségeket nyújt a káros kibocsátások csökkentésére. Négyek szövetsége Az Európai Unió elsôdleges élelmiszerfeldolgozói 4 markáns lobbycsoportot hoztak létre Brüsszelben: az Európai Keményítôgyártók Szövetségét, az Európai Cukorgyártók Szövetségét, az Európai Zöldségfehérje Szövetséget és az Európai Olaj- és Fehérjelisztgyártók Szövetségét. Megegyeztek abban, hogy e négy szervezetnek kulcsszerepe van az élelmiszertermelésben, a teljes élelmiszerláncban. A szorosabb együttmûködés célja a feldolgozók támogatása a legjobb gyártási módszerek elterjesztésében; hosszú távon jó válaszokat adni az élelmiszerellátásra, a klímaváltozásra, a fogyasztói igények minél jobb teljesítésére, Frank van Lierde elnök szerint. A négy szektor összesen mintegy 175 millió tonna mezôgazdasági nyersanyagot dolgoz föl évente, beleértve gabonaféléket, cukorrépát, olajos magvakat, szóját. Több mint 120 cég mintegy 80 ezer embernek ad munkát az Európai Unió 21 tagállamában. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 Arcképcsarnok Gerry Ritz kanadai mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter augusztus 19-én született a Saskatchewan tartományban található Delisle városban. Iskoláit Delisle és Rosetown városában végezte. Nôs, két gyermek édesapja óta foglalkozik politikával. A Reform Párt tagjaként számos tisztséget betöltött, mielôtt 1997-ben a kanadai Battlefords-Lloydminster Parlament tagjává választották ben, 2004-ben, ban és 2008-ban újraválasztották; mint parlamenti képviselôt. A Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Állandó Bizottság elnöke is volt ban a Harper-kormány ideje alatt kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter ben nevezték ki elôször mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, majd október 30-án az általános választásokat követôen megerôsítették a posztján. Elôdje Chuck Strahl volt. Jelenleg Saskatchewan Tartományi Kormány, valamint a Kanadai Búza Terméktanács elnöke. Kanadában a mezôgazdaság fontos szerepet játszik jövedelemtermelés szempontjából, a GDPn belül a harmadik legnagyobb tétel ban a farmok jövedelme összességében 63%-kal nôtt az elôzô évihez képest. Az egyes ágazatok között azonban komoly eltérés van jövedelem szempontjából: míg a növénytermesztésben 25%-kal, addig az állattenyésztésben csupán 3%-kal növekedett az árbevétel. Az élelmiszerek ára Kanadában is lényegesen megemelkedett az elmúlt idôszakban: 2008-ban mintegy 40%-kal haladták meg a termelôi árak az elôzô évi szintet. A sertéságazatban kedvezôtlen tendenciák figyelhetôk meg az utóbbi idôben, míg az amerikai sertéshúsbehozatal folyamatosan nô, a kanadai kivitel egyre csökken. Ennek oka egyrészt a sertésfeldolgozás visszaesésében, másrészt a közelmúltban elôfordult lisztéria-fertôzésekben keresendô. Kanadában a tej, baromfi (elsôsorban vágócsirke, pulyka) és tojás ágazatokban a piacszabályozás összetett rendszerben mûködik; melynek célja a kereslet és a kínálat összehangolása, illetve a termelôk számára a megfelelô jövedelembiztonság elérése. Ezért ezeken a termékpályákon az agrártárca igyekszik a vámkvótaemelést elkerülni. Az érzékeny termékek védelmében speciális mezôgazdasági védôvámokat vezettek be elején a gazdasági válság enyhítése érdekében a kanadai kormány gazdaságélénkítô csomag bevezetésérôl döntött, mely kihatással van a mezôgazdaságra is. A tervek szerint mintegy 1,5 milliárd kanadai dollár jut majd a mezôgazdasági termelôk és a vidéki térségek megsegítésére. Gerry Ritz nagy horderejû lépésnek tartja, hogy a kanadai kormány által kialakított Gazdasági Akcióterv jelentôs mértékben elôsegíti a termelôk számára a korszerû technológiákhoz és kutatási eredményekhez való hozzáférést. A rendelkezésre álló 26 millió dollár országosan összesen 8 laboratórium fejlesztésére elegendô, ezáltal a mezôgazdasági kutatások támogatását szolgálja, valamint megerôsíti a kanadai élelmiszerbiztonsági rendszert, és 270 új munkahely teremtését teszi lehetôvé. A terv szerint az elkövetkezô öt év folyamán mintegy 1 milliárd dollárnyi forrás áll majd a kanadai gazdák rendelkezésére, amennyiben gazdaságuk fejlesztéséhez hitelt kívánnak felvenni. Az elmúlt idôszakban a miniszter komoly lépéseket tett a kanadai agrártermékek piacra jutásának elôsegítése érdekében. A sikeres tárgyalások eredményeképpen Kolumbia vállalta, hogy teljesen megnyitja piacát a kanadai marhahús elôtt. Gerry Ritz Indiával keretmegállapodást írt alá a két ország agrár-kereskedelmi kapcsolatainak erôsítése érdekében, és Hong-Konggal is a kanadai termelôk számára elônyös egyezményt kötött májusában az EU-27-tel is megkezdôdtek a tárgyalások egy megerôsített gazdasági partnerség érdekében. Papp Mónika évfolyam 7 8. szám 17

20 Kutatás, fejlesztés Válságkezelés francia módra Franciaországban a közelmúltban két olyan bejelentés is elhangzott a legmagasabb rangú állami vezetôk részérôl, amely azt mutatja, hogy a mezôgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari kutatást és fejlesztést olyannyira komolyan veszik, hogy azokra egész iparágak stratégiai jelentôségû jövôjét alapozzák. Ahhoz, hogy ennek lényegét megértsük, a francia K+F szféra tágabb öszszefüggéseinek és aktualitásinak áttekintése elengedhetetlen. Figyelnek a kicsikre is A francia uniós elnökség egyik utolsó rendezvényeként került sor december 9-én az Assises européennes de l innovation konferenciára, ahol Valérie Pécresse kutatási és felsôoktatási, Christine Lagarde gazdasági és Bernard Kouchner külügyminiszter mellett az esemény záróakkordjaként Nicolas Sarkozy köztársasági elnök is beszédet mondott. A köztársasági elnök beszédében már akkor leszögezte, a jelenlegi gazdasági válság kiváló alkalom arra, hogy az innovációt és kutatást a középpontba helyezve szakítsunk az eddigi dogmákkal, és új, vonzó pályára állítsuk a gazdaságot, elsôsorban a jövôt tartva szem elôtt. A köztársasági elnök bejelentette, hogy az elhatározottaknak megfelelôen megkezdôdik a nemzeti kutatási és innovációs stratégia kidolgozását elôkészítô országos konzultációs folyamat, egyben aláhúzta: a kutatás és innováció a kulcsa annak, hogy Franciaország kilábaljon a jelenlegi gazdasági válságból. Meggyôzôdése szerint ez a két terület fontos szerephez jut a most formálódó új világban. Február elejére az is kiderült, hogy noha a kutatás és felsôoktatás már a gazdaságélénkítô csomag elfogadása elôtt is egyértelmû nyertese volt az idei költségvetésnek (mivel a tavalyi évhez képest 6,5%-kal, azaz 1,8 milliárd euróval nagyobb forrással gazdálkodhatnak az intézmények), az újabb intézkedések további 731 millió eurós többletforrást adnak ennek a területnek. A kutatási adóhitel intézményének reformjával és egyes tételeknek az elôírásoktól eltérôen akár három évvel korábbi visszautalásával a kormány további 3,8 milliárd eurót juttat a vállalati kutatások és az ilyen jellegû innováció finanszírozására ideértve természetesen a mezôgazdasággal kapcsolatos kutatásokat is, amivel a vállalatok jelen válságban való elôremenekülését kívánják ösztönözni a versenyképességet növelô K+F-tevékenység pénzügyi alapjainak megerôsítésével, sôt növelésével. Az elôrehozott visszautalás kedvezményezettje közel 5 ezer cég, ezek 90%-a olyan, elsôsorban az iparban, mezôgazdaságban és a szolgáltató szférában tevékenykedô kis- és középvállalkozás, amelyet különösen érzékenyen érint a gazdasági krízis. Franciaországban a mezôgazdasági kutatás és a közép- és felsôfokú szakképzés intézményei a mezôgazdasági tárca szakmai és pénzügyi felügyelete alatt állnak, illetve egyes esetekben az ellenôrzést és a finanszírozást a szakminisztérium más tárcával közösen gyakorolja, mint történik ez az INRA esetében is. Ha viszont az egyes intézmények együttmûködéseinek rendszerét nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elsôsorban tematikus rendszert mutat, a finanszírozás pedig elsôsorban pályázati alapon történik. A több gazdához tartozás fényében viszont nem meglepô, hogy a kutatás és fölsôoktatás jelenlegi reformjától a mezôgazdasági tárcához (is) tartozó intézmények sem tudták függetleníteni magukat. Ezzel is összefügg, hogy a nem is olyan régen még csak tervként fölvetett, a mezôgazdasági kutatás és felsôoktatás szervezeti közelítésére vonatkozó (Valérie Pécresse kutatási és Michel Barnier mezôgazdasági miniszterekhez köthetô) elképzelés mostanra megvalósult. Ennek értelmében tudományos jellegû közintézményként mûködô konzorciumba (EPCS) vonták össze az INRÁ-t, a CIRAD-ot (kutatás), valamint a párizsi AgroParisTech-t, a rennes-i Agrocampus Ouestet, a montpellier-i SupAgro-t és a toulouse-i állatorvosi kart (École Nationale Vétérinaire de Toulouse felsôoktatás) 1 ennek híre a közelmúltban a hivatalos közlönyben is megjelent. Ennek kapcsán a miniszterek sajtóközleményben erôsí- 1 Az INRA szakszervezetei részérôl esetenként heves (ám valós érvekkel korántsem mindig magyarázható) ellenállást kiváltó elképzelést azzal magyarázza a két illetékes tárcavezetô és ennek valóságtartalmát az INRÁ-nál is elismerik hogy az elmúlt évtizedekben a mezôgazdasági kutatás és a felsôoktatásból kikerülô szakemberek oly mértékben eltávolodtak egymástól, hogy az utóbbiak között szinte föl sem merül az, hogy az agrárkutatásban helyezkedjenek el. Ugyanakkor napjainkban minden korábbinál nagyobb szükség lenne olyan széles látókörû, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatóságában kompetens, általános agrármérnöki képzésben részesült szakemberekre, akik segítségével a kutatás a legmegfelelôbb választ tudja adni korunk élelmezési és agrár-környezetgazdálkodási kihívásaira, a termelés pedig meg tudja fogalmazni a kutatással szemben támasztott igényeit. 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA