Tartalom MAZSOLÁZÓ... 3

Átírás

1 Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Az élelmiszerláncok hatalmi visszaéléseinek vizsgálatát kezdeményezi az Európai Parlament Termeljünk több kukoricát! I. Budapesti Mangalicafesztivál Hagyományos kultúrnövényeink megôrzése kulcsfontosságú feladat 6 A nemzeti agrárjoganyag egyszerûsítése EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Magyarország 2009-ben tér át az SPS rendszerre Az SPS rendszer Vélemény az SPS rendszer tervezett bevezetésérôl (MOSZ).. 12 Vélemény az SPS rendszer tervezett bevezetésérôl (AGRYA) 13 Élelmiszert, takarmányt vagy (bio)üzemanyagot agrártermékekbôl Telepítsünk erdôt! A tejkvóta növelése nem okozhat gondot Gondok az olasz agrárkivitelünk kapcsán ANUGA 2007 Visszapillantás mának szóló üzenetekkel Miért hallgatnak a magyar gazdálkodók? BRÜSSZELBE JÁRUNK Az agrárminiszterek februári tanácsülésérôl A Közös Agrárpolitika felülvizsgálata ARCKÉPCSARNOK Paolo De Castro olasz mezôgazdasági miniszter RIPORT Mezôgazdasági szakkönyvkiadásról Dr. Lelkes Lajos, Mezôgazda Kiadó Pislákoló remény Bolyki István, Agroinform Kiadó KÖZLÖNY Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 3. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u /53 BORÍTÓ 2 BELSÔ SZÍNES 1 2 BELSÔ SZÍNES 3 4 BORÍTÓ 3 BORÍTÓ 4 Nézzünk szét a házunk táján! I. Budapesti Mangalicafesztivál Barangolás Pest megye keleti peremén Könyvajánló HU-ISSN A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Itt a tavasz Lükôné Örsi Gabriella felvétele évfolyam 3. szám 1

2 Contents BROWSER NEWS, EVENTS Investigations about the misfeasance of food chains are initiated by the European Parliament Let s produce more maize Mangalica Pig Festival in Budapest Preservation of traditional crop plants is essential Simplification of the national agricultural law EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Hungary joins the SPS system in The SPS system An opinion about the planned introduction of the SPS system (MOSZ) An opinion about the planned introduction of the SPS system (AGRYA) What to produce from agricultural products food, fodder or fuel? 15 Planting woods Increase of milk quote may not cause a problem Problems in the field of Hungarian agro-export to Italy ANUGA 2007 Review with consequences Why do Hungarian farmers keep quiet? ATTENDING BRUSSELS About the February meeting of agricultural ministers The review of CAP PORTRAITS Paolo De Castro, the Italian Minister of Agriculture REPORT About the edition of agricultural books Dr. Lelkes Lajos, Mezôgazda Kiadó White hope Bolyki István, Agroinform Kiadó BULLETIN AgraEconomy of the European Union Volume 2008/13., Issue 3. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u HU-ISSN COVER 2 INNER COLOURED 1 2 INNER COLOURED 3 4 COVER 3 COVER 4 Let s look around in our homelands I. Mangalica Pig Festival in Budapest Wandering in the eastern parts of Pest county Recommended books Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Frosty weather Front Cover: Spring arrived photo by Lükôné Örsi Gabriella 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

3 Mazsolázó v Óriási sikert aratott az elsô mangalicafesztivál Budapesten. Ez az ôsi magyar sertésfajta elôretör. A kocalétszám az utóbbi években hatvanszorosára nôtt. A mangalicazsír kedvezô zsírsavösszetétele folytán fogyókúrázóknak is ajánlott, húsa vérszegénység ellen véd, vastartalma miatt. Az edzett, kiváló fajtát külterjes körülmények között tartják, jobbára biogazdaságokban, ahol az állatok kedvükre dagonyázhatnak. (Mangalicafesztiválról készült képösszeállításunk a 5. oldalon) v A világ agrárgazdaságának meghatározó növénye a kukorica, jelentôsége még tovább nô a jövôben, összefüggésben a fél kontitensnyi országok (Kína, India) emelkedô húsfogyasztásával. A lebomló csomagolóanyagok és a biodízel egyik alapanyaga szintén a kukorica. (Bôvebben a 6. oldalon) v Mariann Fischer Boel agrárfôbiztos örül a gabonapiacokon végbement árrobbanásnak. Megrótta a médiát a fôbiztos asszony, hogy szerinte túlzottan és egyoldalúan mutatta be az áremelkedést a gabonapiacon. Kifejezte abbéli reményét is, hogy a fejlett országokban a mezôgazdaság támogatásigénye csökkenni fog. A fôbiztos asszony szerint elérhetô a 10%-os bioüzemanyag-arány 2020-ig. (Bôvebben a 15. oldalon) v Az élelmiszerláncok piaci erôfölénnyel való visszaéléseinek vizsgálatát kezdeményezi az Európai Parlament ös adatok szerint a francia Carrefour, a német Metro és Rewe, valamint a brit Tesco élelmiszerláncok rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel. A szupermarketek a környezetre is negatív hatást gyakorolnak. Itt az ideje annak, hogy tevékenységüket európai szinten szabályozza az Európai Közösség. (Részletek a 4. oldalon.) v Most érdemes erdôt telepíteni! Kedvezô a hazai erdôtelepítés az uniós és hazai támogatás miatt. Létfontosságú az erdôtelepítés a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésére. A támogatás összege függ a fafajoktól, de a terület lejtésszöge is befolyásolja. (Részletek a 17. oldalon) v Magyarország 2009-ben tér át az SPS rendszere, ennek kapcsán a termelés és a támogatás különválik egymástól. A lap hasábjain élénk vita olvasható e fontos témában. További véleményeket is várunk. (Részletek a oldalon.) v Az olasz agrár-külgazdasági stratégia fontos eleme a minôségi élelmiszertermelés. Az EU földrajzi árujelzôs élelmiszerek 8 10%-át az olasz élelmiszertermelés zászlóshajói alkotják. Figyelemre méltó, hogy a 788 uniós földrajzi árujelzôs élelmiszerbôl 166 olasz. Az olaszok ügyesen összekapcsolják a hazafias érzést a hazai élelmiszerek fogyasztásának növelésével. Jók a magyar-olasz agrárkülkereskedelmi kapcsolatok. Ugyanakkor, mi fôleg alapanyagokat és kukoricát szállítunk az olaszoknak. A magasabb feldolgozottságú magyar élelmiszerek kivitelét is számottevôen lehetne bôvíteni, hiszen az olaszok szívesen járnak turistaként hazánkba, de az itt megismert és megszeretett magyar élelmiszereket otthon hiába keresik! (Bôvebben a 18. oldalon) v A nemzeti agrárjoganyag egyszerûsítése napirenden van. Nem lehet tovább fokozni a termelôk adminisztratív terheit. Szükség van arra is, hogy a termelôk magasabb szintû szolgáltatást kapjanak a közigazgatási szervektôl. Hatékony párbeszédre van lehetôség. (Bôvebben a 7. oldalon.) v Szakkönyvkiadásunk derekasan megállta helyét az utóbbi évben is. Hogyan hat az információrobbanás és az internet a szakkönyvkiadásra? Kik vásárolnak fôleg szakkönyvet? Milyen volt a szakkönyvkiadás támogatási rendszere az utóbbi években? Miért értékesebb a jó hazai szerzôk által megírt, szaklektorok által ellenôrzött könyv, mint az internetrôl letölthetô anyag? (Interjúk a 27. oldaltól) évfolyam 3. szám 3

4 Hírek, események Az élelmiszerláncok hatalmi visszaéléseinek vizsgálatát kezdeményezi az Európai Parlament Ki ne vásárolna idônként nagy élelmiszerláncokban? Valószínûleg nagyon sokan, mivel ott mindent meg tudunk venni egy helyen, sokszor igen kedvezô árak mellett. Európában egyre inkább fejtörést okoznak azonban a piaci erôfölényükkel visszaélô szupermarketek. Az Európai Palament (EiP) legutóbbi strassburgi plenáris ülésén errôl fogadtak el nyilatkozatot a képviselôk, vizsgálatot sürgetve a jelenségnek a kisvállalkozásokra, szállítókra, munkavállalókra és fogyasztókra gyakorolt hatásáról. A 2005-ös adatok szerint a francia Carrefour, a német Metro és Rewe, valamint a brit Tesco élelmiszerláncok rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel Európában. Németországban, Franciaországban, Írországban és Svédországban az öt legnagyobb kiskereskedés fedte le az élelmiszerpiac 70%-át. Az EiP február 18-ai plenáris ülésén Hans-Gert Pöttering házelnök bejelentette, hogy az EiP-képviselôk többsége aláírta azt az írásbeli nyilatkozatot, amely az Európai Unióban mûködô nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról szól. Mivel a 785 képviselô több mint fele, 439 aláírta a szöveget, az az EiP hivatalos álláspontjának tekintendô. A nyilatkozat aláírói úgy vélik az élelmiszerláncok gyakran operálnak alacsony árakkal néhány látványos terméknél, hogy leplezzék az olyan kevésbé látványos termékeik magas árait, mint pl. a készételek. EiP-nyilatkozat A szövegben többek között az áll, hogy a kiskereskedelmet mindinkább néhány élelmiszeráruház-lánc uralja az EU egész területén. Ezek az élelmiszerláncok pedig gyorsan válnak olyan»kapuôrökké«, akik ellenôrzésük alatt tartják a gazdálkodók és más beszállítók egyetlen valódi hozzáférését az EU fogyasztóihoz. A nyilatkozat megállapítja továbbá: a bizonyítékok arra utalnak, hogy a nagy élelmiszeráruházak azért élnek vissza vásárlóerejükkel, hogy az EU-n belüli és a tengerentúli szállítók számára kifizetett összegeket erôszakkal tarthatatlan szintre csökkentsék. A szöveg szerint a szállítókra nehezedô nyomás negatív továbbgyûrûzô hatást gyakorol mind a foglalkoztatás minôségére, mind pedig a környezet védelmére. Vizsgálatot sürgetnek a képviselôk A nyilatkozatot aláíró képviselôk bizottsági vizsgálatot sürgetnek az EU élelmiszeráruház szektora koncentrációjának a kisvállalkozásokra, szállítókra, munkavállalókra és fogyasztókra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a vásárlóerôvel való visszaélésre. Felkérik továbbá a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelô intézkedéseket és hozzon rendeletet a fogyasztók, dolgozók és termelôk védelmére októberében a parlament az élelmiszerés takarmányárak növekedésérôl fogadott el állásfoglalást, amelyben leszögezi: a kiskereskedelmi élelmiszerárak nem tartottak lépést a megélhetési költségekkel, és a termelôi árak nem tudták felvenni a versenyt a kiskereskedelmi árakkal. A nagy élelmiszerláncok visszaélnek erôfölényükkel Janusz Wojciechowaki, a Nemzetek Európájáért Unió képviselôcsoportjának lengyel képviselôje, az EiP mezôgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának alelnöke és a nyilatkozat egyik aláírója, úgy véli: Hatalmas különbség van a között, amit a szállítók kapnak és a között, amit a fogyasztók fizetnek az üzletekben. Caroline Lucas (zöldpárti, brit), szintén a nyilatkozat beterjesztôje, a szupermarketek környezetre gyakorolt hatása miatt aggódik: a nagyipari lépték, valamint a fenntarthatatlan gyakorlatok alkalmazása a fosszilis tüzelôanyagokon alapuló közlekedéstôl, a mûtrágyáktól és a rengeteg csomagolóanyagtól való függést jelenti. Sokáig azt gondoltam, hogy a nyugati élelmiszerláncok tisztességtelen gyakorlata Magyarországon az új tagállamok törvényei iránti kisebb tiszteletbôl adódott. Rájöttem azonban, hogy a nyugat-európai országok is hasonló panaszokkal néznek szemben. Éppen ezért szükséges európai szinten szabályoznunk e tevékenységeket. Ha a szupermarketekre ugyanazon belsô vállalati szabályok vonatkoznak, akkor ugyanazon jogszabályoknak kell rájuk vonatkozniuk Hegyi Gyula (szocialista), maga is a szöveg egyik beterjesztôje. S.N. Forrás: Európai Parlament 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Termeljünk több kukoricát! Hírek, események A Szekszárdi Növény Zrt., a Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztálya, a Gabonatermesztôk Országos Szövetsége és az Agrofórum a Beszélô csövek kiállítás és szakmai tanácskozássorozat záró rendezvényeként Termeljünk több kukoricát! címmel kiállítással egybekötött konferenciát tartott január végén az FVM színháztermében. Vancsura József elnök (Gabonatermesztôk Országos Szövetsége) bevezetô gondolatait követôen Molnár József fejlesztési vezetô a Szekszárdi Növény Zrt. üzletágait mutatta be. Kiemelte, hogy a növényvédô szer, mûtrágya és vetômag nagykereskedelmével foglalkozó cég filozófiájának meghatározó alapgondolata az, hogy a kereskedelmi tevékenységen túl az üzleti partnerek számára tegyék elérhetôvé a lehetô legfrissebb szakmai információkat, tapasztalatokat a minôségi termelés érdekében. E tevékenység szakmai fórumok, kiállítások szervezése, különbözô kiadványok elkészítése révén valósul meg. Ezt támasztja alá, hogy 2007-ben 22 alkalommal különbözô helyszínen, más-más témában összesen 1000 vendég részvételével zajlottak a rendezvények. Rácz József (Szekszárdi Növény Zrt.) mutatta be a mindenki számára érdekességeket tartogató Beszélô csövek címû kiállítást. A tablókon ben termett kukoricacsövek láthatók. A táblák tavaly rendkívül heterogén képet mutattak az aszályos idôjárási körülmények következtében, ennek megfelelôen a kukoricacsövek között is nagy eltérések vannak. Érdekes összehasonlítani a különbözô vízellátottságú területekrôl (domb teteje és alja), a más-más tápanyag-ellátottságú táblákról származó csöveket. A vetésidôbôl adódó különbségekre és a talaj vízgazdálkodásából származó eltérésekre is láthattunk példát. Horn Péter akadémikus (Kaposvári Egyetem) elôadásából arra a kérdésre kaphattunk választ, hogy miért termeljünk több kukoricát. A világ agrárgazdaságának meghatározó növénye a kukorica, melynek jelentôsége a jövôben tovább növekszik. A Föld egyre szaporodó népességének, az emelkedô életszínvonal és a növekvô bioenergiaigény következtében több és jó minôségû termésre lesz szüksége. A világ takarmánykereskedelme várhatóan megötszörözôdik a Kínában és Indiában emelkedô húsfogyasztás, az állati termék megnövekedô kereslete miatt. Mindez 175 millió ha takarmánytermô-terület igényt von maga után. A kukorica iránti keresletet tovább növeli a bio jellegû csomagolóanyagok elôtérbe kerülése, valamint a gyógyszeriparban végbemenô változások. Egy évtized múlva a gyógyszeripar alapja nem a kémiai, hanem a biológiai ipar lesz. Súlyos gondot okoz a tengerek halállományának drasztikus csökkenése. Nagy fejlesztések tapasztalhatók világszerte a tengeri hal tenyésztésének kidolgozása, takarmányozásuk kialakítása terén, melyben a kukoricának fontos szerepe lehet. A csökkenô termôföldkészletek, az egyre kisebb mennyiségben rendelkezésre álló öntözôvíz és a klímaváltozás hatásai mind befolyásolják a jó minôségû kukorica iránti igényt. Nagy János professzor (a Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centrum) elôadásában a hogyan termeljünk kukoricát témakörét járta körül egy Európában egyedülálló, Debrecenben található kukorica tartamkísérlet eredményeibôl létrehozott adatbázisra alapozva. A hibridválasztással kapcsolatban elsô helyen említette a saját termôhelyen nyert tapasztalatok fontosságát. Új hibridek tesztelésére, kipróbálására érdemes a termôterület 1/3-át, 1/4-ét felhasználni. Az utóbbi évek aszályos idôjárása következtében a nedvességmegôrzô talajmûvelés a kukoricatermelés egyik sarkalatos pontja. Nagy kincs a talajban levô, növény által hasznosítható víz. Ennek szem elôtt tartása legyen minden technológiai folyamatban az elsô. A tôszám beállításánál figyelembe kell venni a fajták közötti különbségeket. A termesztési célnak és a termôhelyi adottságoknak megfelelô hibridválasztással, kiegyensúlyozott tápanyag- és csapadékellátás mellett, a termesztéstechnológia egyes lépéseinek precíz megválasztásával érhetôk el magas terméshozamok a kukoricatermesztésben. Polgárné Balogh Eszter évfolyam 3. szám 5

6 Hírek, események I. Budapesti Mangalicafesztivál A Mangalicatenyésztôk Országos Egyesülete (MOE) szervezésében február elsô harmadában rendezték meg az elsô mangalicafesztivált a városligeti Vajdahunyad várban. A MOE 1994 óta foglalkozik a mangalica törzsállomány gyarapításával, tenyésztésével és génmegôrzésével. Az egyesület a mangalica sertés államilag elismert hivatalos tenyésztô szervezete, 2003 óta hivatalos fajtafenntartója is. Munkájuk eredményeképpen hazánkban az elmúlt években harmincszorosára nôtt a mangalicatenyészetek száma, a kocalétszám pedig mintegy hatvanszorosára. A hagyományteremtô fesztivál célja a mangalica fajta és a belôle készített termékek minél szélesebb körben való megismertetése volt. A fesztivált megnyitó beszédében Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kiemelte, a Magyarországon ôshonos mangalica sertésfajta nagy lehetôség a hazai élelmiszeripar számára, miután a belôle értékarányos áron elôállított jó minôségû termékeknek nagy felvevôpiaca van. A mangalica húsa kiemelkedô minôségi élvezetet nyújt a fogyasztóknak, élvezeti értékét és húsminôségét tekintve egyaránt prémium terméknek számít Európában. Napjainkban az egészséges táplálkozás elôtérbe kerülésével fontos szempont a mangalicazsír kedvezô zsírsav-összetétele, illetve húsának jelentôs vastartalma, mely a vérszegénység megelôzésében jelentôs szerepet tölthet be. Élelmezésügyi szempontból a mangalicazsír külön elônye, hogy nehezebben avasodik, ízanyagai különleges aromát adnak a termékeknek. Az állatok tartásmódja természetközeli, így húsából és zsírjából szermaradványoktól mentes biotermékek is elôállíthatók. A három nap során az érdeklôdôk kedvükre kóstolhatták, valamint helyben megvásárolhatták a hagyományos füstöléssel készített és magyaros fûszerekkel ízesített mangalicatermékeket (sós és füstölt szalonna, páros kolbász, vastagkolbász, csemege debreceni, füstölt tarja, disznósajt, kenômájas, tepertôkrém stb.), illetve a belôlük készült ételeket. A nagysikerû fesztivál programjában kolbász- és hurkatöltô verseny, illetve bográcsban készült ételek versenye is szerepelt. Papp Mónika Hagyományos kultúrnövényeink megôrzése kulcsfontosságú feladat Napjainkban a táplálékunkként szolgáló növények változatosságának csökkenése komoly veszélyforrás, ezért nagy szükség van ezeknek az értékeinknek a felismerésére, illetve számontartására. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium május 22-én, a Biológiai Sokféleség Világnapján hirdette meg Nézzünk szét a házunk táján! címmel országos pályázatát az általános és középiskolás korosztály részére. A diákoknak a saját lakókörnyezetükben kellett összegyûjteniük, hogy milyen régi gyümölcs- és zöldségfajtákat termesztenek a konyhakertekben, mely fajták találhatók meg a településükön az utak szélére ültetve, illetve a külterületi gyümölcsösökben vagy a piacon. A pályázatra több mint 60 diák egyénileg, illetve 2 5 fôs csapatok- 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Hírek, események ban dolgozva nyújtotta be pályamûveit. A bíráló bizottság a két korcsoport szerint értékelte a 3 3 legjobb munkát, valamint két további különdíjjal jutalmazta a legaktívabb iskolát, illetve a legkiemelkedôbb csapatmunkát. A pályázatra sok színvonalas, illetve tudományos értékû pályamû is érkezett. A pályázat sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes díjkiosztójának a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal tápiószelei Agrobotanikai Központja adott otthont. A megjelenteket Lukács László, a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke, valamint dr. Holly László, az Agrobotanikai Központ vezetôje köszöntötte. Haraszty László természet- és környezetvédelmi szakállamtitkár üdvözlô beszéde után dr. Rodics Katalin, a Biológiai Sokféleség Egyezmény összekötôje adta át a nyerteseknek az értékes díjakat. A rendezvény keretében a résztvevôk a világ 13. legjelentôsebb mezôgazdasági génbankjaként számon tartott Agrobotanikai Központ génmegôrzô tevékenységével is megismerkedhettek, ahol mintegy 1820 taxon összesen 85 ezer tételét ôrzik. (Taxonnak nevezik az élôlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyûjtônévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját). P. M. Nemzeti agrárjoganyag egyszerûsítése A termelôk és szakmai szervezetek véleményére is kíváncsiak az FVM munkatársai a nemzeti agrárjoganyag egyszerûsítésével kapcsolatban. Írásban, interneten vagy személyesen, fórumokon lehet hozzászólni, javaslatot tenni a témában. A munka félidônél tart, és ennek eredményeképp elkészült az ún. Zöld Könyv, amely összefoglalja az eddig megvitatott változtatásokat. A túlszabályozottság és a túlzott adminisztráció megszüntetésére a teljes közösségi joganyagot kívánja egyszerûsíteni az Európai Unió. Ez természetesen a Közös Agrárpolitika egyszerûsítését is jelenti, ahol már lényeges elôrelépések történtek. A ben elvégzett deregulációs felülvizsgálat során 520 feleslegesnek mondott jogszabályt töröltek, a megmaradók közül pedig sokat egyszerûsítettek. További törekvés az agrártermelôk adminisztratív terheinek csökkentése és harmonizációja, a kölcsönös megfeleltetés rendszerének bevezetése, valamint a KAP 2008-as politikai felülvizsgálata. Hazánkban az államreform részeként az unióshoz hasonló deregulációs program indult, ezzel összhangban az FVM is munkálkodik a nemzeti agrárszabályozás egyszerûsítésén. Az agrárigazgatás korszerûsítésével javítani kívánnak a gazdák részére a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások színvonalán. Cél az ügyfélhatékonyság, az anyagi és idôbeli egyszerûsítés, az elektronikus hatékonyság, amelynek alapja a közös adatbázishasználat. A Zöld Könyv jelenleg 49 intézkedést tartalmaz az élelmiszer-biztonság, az ingatlan-nyilvántartás, a földügy, a növénytermesztés, az agrárpiaci szabályozás, a mezôgazdasági szakigazgatás, az agrártámogatás, az erdészet, a halászat, és a vadászat témakörében. A gazdálkodók és az FVM közötti hatékony párbeszédet mutatja, hogy ez a félszáz intézkedés mindössze fél év alatt született meg. Ám a munka tovább folytatódik, várják a javaslatokat, és azt is vállalja az FVM, hogy továbbküldi, ha az a feladat más minisztérium hatáskörébe tartozik. Legutóbb Gödöllôn tartottak ilyen fórumot január közepén, ahol a szép számú közönség és az elôadók között hatékony szakmai párbeszéd folyt. Remélhetôleg az ott felvetett javaslatokból is hamarosan intézkedések születnek. További információ elérhetô: agraregyszerusites.fvm.hu/, ahol az egyszerûsítés keretében tervezett intézkedéseket tartalmazó Zöld Könyv letölthetô, és javaslatok is tehetôk. Kripner Vera évfolyam 3. szám 7

8 EU Agrárium és Piacszabályozás Magyarország 2009-ben tér át az SPS rendszerre Magyarország 2009-ben áttér az összevont területalapú támogatási rendszerre (angolul: Single Payment Scheme SPS) az agrártárcánál készülô törvényjavaslat szerint mondta Gôgös Zoltán államtitkár, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Az áttérésre azért van szükség, hogy a magyar gazdák közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban gazdálkodók tette hozzá. A jelenleg regisztrált 200 ezer gazdálkodó, aki most is kap támogatást, az SPS rendszerre való áttérés után is jogosult lesz erre. Az SPS rendszer lényege, hogy a termelés és a támogatás különválik egymástól, az utóbbi vagyoni jellegû jogosultsággá válik és forgalomképes lesz. Ezzel kapcsolatban azaz hogy a támogatást vagyoni jogként lehet adni-venni az államtitkár megjegyezte, hogy az agrár-kormányzat az SPS rendszerrôl készülô törvényi szabályozásban szeretne garanciális elemeket arra, hogy a földhasználat és a támogatás ne váljon el egymástól. A földhasználat és a támogatás elválása Gôgös Zoltán szerint ésszerûtlen, mert a támogatás nélküli föld értékcsökkent lesz és azt nehezebb, szinte lehetetlen lenne eladni. Emellett azokat, akik mégis eladják a földhöz tartozó támogatást, várhatóan szankciókkal sújtják. Mindez azt jelenti majd az agrárminisztériumi vezetô szerint, hogy az így keletkezett jövedelmet jelentôs mértékben, esetleg százalékos arányban megcsapolják. Gôgös Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenleg regisztrált mintegy 200 ezer mezôgazdasági termelô kétféle módon jut majd támogatáshoz az SPS rendszerben. Az egyik támogatási forma az úgynevezett regionális komponens lesz, amely a támogatás nagyobbik hányadát, mintegy 70 százalékát teszi ki. Ez a jelenlegi számítások szerint hektáronként mintegy ezer forint körül lehet. Alkalmazni fognak egy úgynevezett történelmi alapon kiszámított pénzügyi támogatási formát is. Amennyiben egy adott évben a mezôgazdasági termelô mezôgazdasági tevékenységet folytatott ez jelen esetben a 2006-os év lehet, úgy tevékenysége után további támogatásra lesz jogosult. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodók támogatást kaphassanak, eleget kell tenniük az úgynevezett kölcsönös megfeleltetési követelményeknek is, amelyeket az Európai Unió elôír. Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesznek eleget, úgy az egyes gazdaságokra szabott támogatásokat csökkenteni kell. Az államtitkár szerint az SPS rendszert azért kell bevezetni Magyarországon, mert ha ezt nem teszi meg az agrár kormányzat, úgy a magyar gazdálkodók a fejlett országok agrár-támogatásának csupán a százalékához juthatnak a továbbiakban. Az SPS rendszerre való áttérés ezt az arányt 80 százalék fölé emeli a kezdeti idôszakban. PM 1. Mi az összevont területalapú támogatási rendszer (SPS) lényege? a közvetlen agrártámogatások döntô része termelési kötelezettség nélkül jár; az SPS bevezetése a jelenlegi SAPS-hoz képest e tekintetben nem jelent lényegi változást a termeléstôl függetlenített támogatások az egyes üzemek számára megállapított ún. jogosultságokkal hívhatók le, amelyek forgalomképes vagyoni értékû jogokat testesítenek meg; Az SPS-rendszer az SPS bevezetése e tekintetben jelent lényegi változást ezek címzettjei az uniós jog szerint a földhasználók (nem a földtulajdonosok); ha a jog mégis lehetôvé tenné, hogy a támogatási jogosultságokat a földtulajdonosok kapják, az Magyarország számára nem lenne kedvezô, hiszen forráskivonást idézne elô; a támogatási összeg lehívásának két feltétele van: 1. a támogatási összeg akkor hívható le, ha a jogosultság tulajdonosa a meg- 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 EU Agrárium és Piacszabályozás adott idôpontban jogosultságainak megfelelô hektárszámú területet használ; 2. a kölcsönös megfeleltetés elôírásainak betartása (ellenkezô esetben az MVH szankciókat léptet életbe). 2. Miben áll az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszer (SPS) elônye? A rendszer a termelôk, fogyasztók és földtulajdonosok számára egyaránt elônyökkel szolgál. Tágabb értelemben a gazdaság és a társadalom egésze profitál a rendszerbôl. a) Támogatja a fennálló üzemgazdasági rendet, ezért elônyös annak a 200 ezer üzemnek 1, akik a közvetlen támogatási rendszerben(saps-top up) a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól támogatást igényeltek. Elônyös számukra azért, mert középtávra kiszámíthatóvá teszi számukra a támogatások alakulását, finanszírozását, és stabilizálja az üzemeket. b) A rendszer mûködése egyszerû, mivel a támogatások igénylését, nyilvántartását leegyszerûsíti, hiszen az eddig elkülönített támogatási jogcímek és a hozzájuk szükségesnek ítélt termelési adatok évente történô összehasonlítására nincs szükség. Az üzem az év egy meghatározott részében egy összegben kapja meg a számára kiszámított támogatást. A gazdálkodásában ezzel az összeggel biztosan számolhat, versenyképességét növeli. c) Hozzájárul a magyar mezôgazdaság európai szintû versenyképességéhez. Világosan látni kell, hogy az európai közösségi egységes belsô piacon, amely eddig még piacvédelem mögött, de azon belül szabad verseny szerint mûködô gazdálkodók nyerhetnek, illetve veszíthetnek. A magyar agrárpolitikának fô stratégiai célja, hogy a magyar mezôgazdasági üzemek versenyképesek legyenek, befolyásukat, a részesedésüket az egyes ágazatokban külön-külön és összességében is erôsítsék, bôvítsék. d) Fogyasztói, társadalmi érdekeket szolgál. A támogatások a versenyképesség növelése mellett, a biztonságos élelmiszerellátás megteremtésére, az olcsóbb magyar élelmiszerek elôállítására irányulnak. Történelmi felelôsségünk, hogy a magyar élelmiszerellátás biztonságáról gondoskodjunk, hogy az élelmiszer egészséges, biztonságos legyen, és elérhetô áron kerüljön a fogyasztókhoz. A magyar agrárpolitika három célszegmens érdekei szerint épül fel, és a prioritásokat a sorrend is kifejezi. Legnagyobb érdekcsoport, amelyet a mezôgazdasági politikánknak szolgálni kell, a 10 millió magyar élelmiszerfogyasztó érdeke, akit olcsó, egészséges és biztonságos termékkel kell ellátni. e) Segíti a fenntartható és többfunkciójú európai mezôgazdaság magyarországi magvalósulását. A támogatások a teremtô erôt, a teremtô embert, a fejlesztô embert, azt a vállalkozást segítik, amelyik gondozza az ország termôföldjét, óvja a környezetet, fenntartja a magyar tájak megszokott arculatát, hazánkat gondozza, megújítható energiát állít elô, foglalkoztatást teremt, és biztonságos élelmiszert állít elô, elérhetô áron. f) Jövedelem kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Harmadik célcsoportja a magyar agrárpolitikának a földtulajdonosok közössége. Az agrárpolitikának szavatolnia kell, hogy a magyar földtulajdonosok használatba adott földtôkéjük után földtôke jövedelmet élvezhessenek. Ennek eszköze a földbérleti díj. Az európai agrárpolitikai rendszer alapvetôen földbérleti rendszer. Franciaországban, az Egyesült Királyságban a földterület 70 75%-a bérlet formájában hasznosított. Ennek ellenére a támogatást az üzem kapja, a jövedelem osztozkodás az üzem vezetôje a gazda és föld tulajdona között a földbérleti díj révén valósul meg. Mivel föld nélkül a jogosultság alig ér valamit, a rendszer erôsíti a tulajdonos alkupozícióját. Az SPS magasabb bérleti díjakat tesz lehetôvé mint a SAPS rendszer, mely akár több éven keresztül is tervezhetô jövedelmet eredményez (a tervezett SPS törvény a minimális bérleti idôt, 6 évben rögzíti). g) A rendszer a földhasználók és földtulajdonosok értelmes megegyezésére épül, mert a támogatási jogosultság föld nélkül alig ér valamit, míg a föld jogosultság nélkül sem olyan értékes. A két vagyonelem feltételezi, keresi egymást. A kettô együtt egy egész. h) Az európai jogrend szerint a mezôgazdasági földtulajdonos is lehet közvetlen címzettje a támogatásnak, amennyiben maga is mezôgazdasági vállalkozóvá kíván lenni. Ez azonban minden egyes magyar földtulajdonos sze- 1 (Üzemnek kell tekinteni mindazokat a vállalkozásokat, kezdve az 1 ha nagyságú ôstermelôi vállalkozással, a családi gazdaságon, az egyéni vállalkozáson, illetve a különbözô jogi személyiségû társaságokon át egészen a nagygazdaságokig) évfolyam 3. szám 9

10 EU Agrárium és Piacszabályozás mélyes felelôssége, hogy amennyiben gazdálkodni kíván 2009-ben jelentkezzen be a rendszerbe. Azonban jelezni kell számukra, hogy a vonatkozó európai rendelet nem tartja elfogadhatónak a csupán spekulatív célú bejelentkezést, mivel az ilyen vállalkozás kimeríti a mesterséges üzem fogalmát, amelyet azért hoztak létre, hogy a támogatást lehívják. A tulajdonosnak vállalkozóvá kell válnia, a gazdálkodás kockázatát és költségét is vállalnia kell ha a támogatást közvetlenül le kívánja hívni. i) Az SPS növeli a vállalkozások vagyonát. A vállalkozások kétszer kapnak. Elôször egy vagyoni értékû jogot, ami az üzemi vagyon része, másodszor pedig az éves támogatási összegeket. Az SPS jogosultság tervezhetô vagyonelem, s mint ilyen fedezetként is szolgál, a termelés és a beruházás finanszírozhatóságát erôsíti. j) A rendszer a spekuláció ellen hat, mert bár a földhasználó (aki többnyire bérlô) kapja a támogatási jogosultságot, megfelelô nagyságú földterület nélkül a támogatást nem tudja lehívni, ugyanakkor a földtulajdonos hiába veszi vissza a bérbe adott területet, ha nincs támogatási jogosultsága, támogatáshoz nem jut. k) Megnehezíti a magyar föld olcsó felvásárlását. A 2011-es földpiaci nyitási kényszer miatt célszerûbb a jogosultságok 2009-ben történô kiosztása, hiszen a földet vásárolni kívánó külföldi és jogi személyek számára a földet a jogosultsággal együtt kellene megvásárolni. A vagyoni értékû jog értéknövelô tényezô, beépül a föld, az üzem árába is, 2011 után a külföld számára nem leszünk olyan olcsók. l) A rendszer késôbbi belépôk számára is nyitott. Az ún. nemzeti tartalék intézménye lehetôvé teszi, hogy a késôbbiekben azok is kapjanak jogosultságot, akik még 2009-ben nem léptek be a rendszerbe (pl. fiatal gazdák). A nemzeti tartalék alkalmas számos egyedi és speciális eset kezelésére, érdeksérelem utólagos reparációjára. 3. Miért vezetjük be 2009-ben? a) Az SPS bevezetésének legalkalmasabb idôpontja 2009, mivel ez az utolsó olyan év, amikor ezt az átállást még meg lehet és érdemes megtenni. Számoljunk visszafelé ben a jelenlegi uniós jogszabályok szerint, és az általunk megkötött Koppenhágai Megállapodás értelmében a mezôgazdasági földpiacot fel kell szabadítanunk, és mezôgazdasági földet vásárolhatnak külföldi magán és jogi személyek egyaránt ben választások lesznek, és a szabályozáshoz elengedhetetlen kormányzati mûködés néhány hónapig szünetelhet, ezáltal 2010-ben az SPS rendszer bevezetése nem elképzelhetô az egyetlen olyan év, amelyben az átállás elôkészíthetô, és a siker reményében elvégezhetô. A 2009 elhalasztása valójában a 2012-ig történô elhalasztást is jelentené, mely súlyos károkat okozna a magyar agrárgazdaságnak. A 2009 az utolsó olyan év, mely Magyarország esetében kézzelfogható hasznot hozhat. b) Magyarország jelenleg az egyszerûsített kifizetési rendszert alkalmazza, amely áll egy EU-forrásból finanszírozott területalapú átalánytámogatásból (SAPS) és számos, nemzeti forrásból finanszírozott ágazatspecifikus kiegészítô támogatásból ( topup ). Ezen utóbbiakat a Koppenhágai Megállapodás értelmében között le kell építeni, tehát a differenciálás lehetôsége megszûnik. Az átállás halogatásának elsôdleges vesztesei lennének a gabona, az olajosmagvak, a fehérje- és rostnövények termelôi, de súlyos veszteség érné a tej, a szarvasmarha, a juh, a rizs, a dohány, a bor-szôlô, az ipari zöldség-gyümölcs és a cukor ágazatot is. A fentieken túl veszítene a jelenleg csak SAPS-ra jogosult földhasználó is, aki pl. burgonyát, szántóföldi zöldségeket, gyümölcsöt és energianövényeket termel, vagy éppen nem termel semmit, csupán a földjét jó kultúrállapotban tartja, fékezve a parlagfû és egyéb gyomok terjedését. c) Az SPS lehetôséget ad az EU-források egy részének ágazatok közötti differenciálására, így fontos agrárpolitikai célok (pl. állattartás ösztönzése) megvalósítására (gyakorlatilag a jelenlegi nemzeti kiegészítô támogatások EU-forrásból finanszírozott támogatássá alakíthatók). A támogatási rendszer legalább között viszonylag hosszabb idôre stabillá, kiszámíthatóvá tehetô. 4. Milyen a magyar SPS-modell? a támogatási jogosultság minden üzemnél két részbôl tevôdik össze: 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 EU Agrárium és Piacszabályozás Magyarország brüsszeli közvetlen támogatási forrásainak tervezett felosztása (2009) 37,1% 5,3% 0,5% 57,1% Összevont területalapú támogatás regionális komponense Összevont területalapú támogatás történelmi komponense Termeléshez kapcsolt támogatások Nemzeti tartalék új belépôknek 1. regionális (területalapú, átalányjellegû, tehát üzemenként nem differenciált) komponens, amelyet az üzem által 2009-ben használt és bejelentett hektárok száma alapján állapítanak meg; 2. történelmi komponens, amelyet egyes évi nemzeti kiegészítô támogatási jogosultságok (vagyis egyedi, múltbéli teljesítmény) alapján állapítanak meg, e komponens tehát üzemenként differenciált; Fontos, hogy A 2003-ban létrehozott SPS rendszer, az EU-15 vonatkozásában is visszamenôleges évi bázisokat használ. Jövôbeli bázis elôzetes bejelentése spekulációs hullámot eredményezne. (A Jegybank sem közli elôre a kamatvágást.) Uniós jogszabály rögzíti, hogy tôl a top up is csak az SPS elvei szerint nyújtható (vagyis számos jogcím esetén múltbeli bázis alapján), de a évi bázis mellett, nyitottak vagyunk a évben bekövetkezett változások figyelembevételére; ez egy ún. vegyes vagy hibrid SPS-modell, amelyre több példa is van a régi tagállamokban; a termeléstôl függetlenített támogatások mellett, a tervek szerint, néhány támogatás termeléshez kapcsolt szubvenció marad, ilyen többek között a húshasznú tehenek tartásának támogatása; az anyajuhtartás támogatása; a fehérjenövények termesztésének támogatása; a héjas gyümölcsök termesztésének támogatása; az energianövények termesztésének támogatása. 5. Melyek a támogatási jogosultságok átruházásának szabályai? támogatási jogosultság területtel vagy terület nélkül eladható, de csak területtel adható bérbe; támogatási jogosultság terület nélküli eladásának feltétele legalább egy alkalommal az üzem összes jogosultsága 80%-ának aktiválása, vagy az elsô évben kihasználatlan jogosultságok felajánlása a nemzeti tartalékba; támogatási jogosultság átruházása (eladás, ajándékozás, csere, tartási szerzôdés) esetén az állam a támogatási jogosultságok számának vagy értékének meghatározott százalékát elvonja ( visszatartja ) az új belépôk számára elkülönített nemzeti tartalék növelésére: o támogatási jogosultság földterület nélkül történô átruházása esetén az üzem jogosultságainak számát vagy névértékét december 31-ig 50%-kal, január 1-tôl 30%-kal csökkentik; a visszatartás nem alkalmazható a támogatási jogosultságok tényleges vagy várható öröklése esetén, valamint olyankor, amikor a jogosultságokat mezôgazdasági tevékenységbe kezdô személynek adják el. Forrás: FVM Sajtóiroda évfolyam 3. szám 11

12 EU Agrárium és Piacszabályozás VÉLEMÉNY Az SPS rendszer tervezett bevezetésérôl (MOSZ álláspontja) A MOSZ álláspontja szerint a magyar mezôgazdaságnak az érdeke, hogy mielôbb lezárja a évi csatlakozáskor az új tagállamok részére kitalált földalapú támogatási rendszer alkalmazását és áttérjen a régi tagállamokban a években már bevezetett összevont gazdaságtámogatási (SPS) rendszerre. Ezzel mérséklôdik a feltételek közötti különbség a magyar termelôk és a régi tagállamok gazdálkodói között (akikhez képest a támogatási szintünk még mindig jóval alacsonyabb). Az új rendszer a növénytermesztésben a termelési megkötöttségek megszüntetésével lehetôvé teszi a rugalmas alkalmazkodást, gyors döntéshozatalt, ugyanakkor nagyobb esélyt ad az állattenyésztési ágazatok érdekei megóvására. Ezért a MOSZ kezdettôl fogva támogatja az agrárkormányzat kezdeményezését az SPS rendszernek a lehetô legkorábbi a évben való bevezetésére. Ezt az indokolja, hogy így valósítható meg legbiztosabban az eddigi ágazati (köztük az állattenyésztési) támogatások üzemsoros rögzítése és az új rendszerbe való beépítése. Az EU Bizottság a Közös Agrárpolitika napirenden lévô felülvizsgálata során az átalányalapú támogatási rendszer felé tolná el a támogatási rendszert, ami nem tenné lehetôvé az eddig alkalmazott ágazati preferenciák továbbvitelét. A MOSZ egyetért azzal, hogy olyan hibrid (földalapú és ágazati) modell bevezetésére van szükség Magyarországon, amely biztosítja az ágazati támogatások továbbvitelét, vagyis azt, hogy a támogatásokból azok részesüljenek, akik eddig is termeltek (és várhatóan termelni fognak), vállalva annak a kockázatát és terheit. Ez egyben a biztosítéka annak, hogy az így kiosztott támogatások az ágazaton belül maradjanak és 2013-ig a most rögzített feltételek szerint legyenek elérhetôek. Az ún. történelmi jogosultság nem csak idôrendre utal: elismerése annak, amivel az ilyen jogosultság birtokosai a magyar mezôgazdaság fenntartásához hozzájárultak! Egyetért a MOSZ azzal, hogy a rendszer a támogatási jogosultságok vagyonértékû jogként való kiosztásával erôsíti a gazdaságok pénzügyi helyzetét, hitelképességét és az egyösszegû kifizetéssel a likviditását is. Üdvözli azt, hogy az új rendszert szabályozó törvényben végre sor kerül a haszonbérleti szerzôdések minimális idejének meghatározására, amit a MOSZ már régóta igényelt. Ez megfelel az európai gyakorlatnak és hozzájárul a termelés, fejlesztés biztonságához. Az érdekképviselet vitatja az FVM-nek azt az állítását és szabályozási törekvését, hogy szükség lenne a földhasználat és a jogosultság egy kézben tartásának biztosítására. A jórészt haszonbérletre épülô magyar mezôgazdaság esetében ez a földhasználók kiszolgáltatottságához, terheik növeléséhez vezethet. Ezért nem ért egyet azzal az állítással sem, hogy az SPS rendszernek szükségszerûen a bérleti díjak növeléséhez kell vezetnie. A támogatási jogosultság rögzítésének éppen az a lényege és elônye, hogy önálló forrást jelent a gazdálkodásban, ami rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetôvé a változó piaci igényekhez. Ezért a MOSZ vitatja a földterület nélkül való forgalmazás esetén a büntetô mértékû elvonás indokoltságát. Mindenképpen differenciált elvonást tart szükségesnek azokban az esetekben, amikor a támogatás jogosultja önhibáján kívül nem tud az érvényesítéshez szükséges fölterületet biztosítani. Nem értene egyet a MOSZ az ún. történelmi jogosultság egyszer már rögzített bázisának az utólagos évre is kiterjedô módosításával, ami sértené a jogbiztonságot és a szabályozás kiszámíthatósága iránti bizalmat. A spekuláció megelôzésére gyors és megfontolt döntést tart szükségesnek a MOSZ a támogatásnak a gyepterületekre való kiterjesztésérôl. Szükségesnek tartja annak biztosítását, hogy az állattartással vagy az állatok számára tömegtakarmány elôállításával hasznosított gyepterületek kiegészítô támogatásban részesüljenek, ugyanakkor a nem hasznosított területek bevonása ne csökkentse a többi területre jutó támogatást. Forrás: MOSZ 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 EU Agrárium és Piacszabályozás VÉLEMÉNY Az összevont gazdaságtámogatási rendszer tervezett bevezetésérôl, Fiatal Gazda Klub rendezvény sorozat értékelése (AGRYA álláspontja) Az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetését kiemelkedô jelentôségûnek ítéli a Fiatal gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA. Emiatt döntött úgy, hogy a december február 15. közötti Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozatán fô témaként tárgyalja az SPS bevezetését. A 14 megyei szinten szervezett eseményen 1074 gazdálkodó vett részt, így mindenképpen sikeresnek ítéli azokat. Külön köszönet az FVM azon munkatársainak, aki elôadóként részt vettek az eseményeken. A rendezvények regisztrált résztvevôinek kiküldtünk egy értékelô kérdôívet. Ebben a rendezvény lebonyolításán túl az SPS rendszerrel kapcsolatos véleményekre voltunk kíváncsiak. A visszaérkezett közel 300 kérdôívet földolgoztuk. A tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze: Az SPS bevezetését, annak szükségességét a megszólított, elsôsorban családi gazdálkodói kör döntôen kétségesnek ítéli, több okból is. Az egyik legalapvetôbb, hogy nem világos, hogy miért igyekszik Magyarország a kötelezô határidô elôtt lépni a bevezetéssel. A hivatalos kommunikációban hangsúlyozott érvek, miszerint a régi tagországok rendszerével azonos rendszerben mûködtetni a közvetlen támogatásokat feltehetôen elônyt hoz majd. Sajnos ez csak a globális agrárpolitikai döntések meghozatalát részleteiben látó szakemberek számára értelmezhetô. Az átlag gazda számára ennél jóval egyszerûbb, okszerûbb magyarázat lenne meggyôzô. Tehát a kapcsolódó kommunikációban az alapkérdésre, a miért -re is más, életszerûbb válaszokat kell adni. Kinek jó a SPS? A másik lényeges elem a gazdálkodói vélemény kialakításakor, hogy mennyiben érzi nyertes, vagy vesztes pozícióban saját magát a gazdálkodó az új rendszer bevezetésével. A résztvevôk döntô többsége számára az SPS bevezetése hangsúlyozottan a rendelkezésre álló információk alapján gondokat okoz majd a gazdaságuk fejlesztésében. Itt elsôsorban a földbirtok viszonyokra gyakorolt hatás az, amelyet komoly kockázati tényezônek ítélnek az érintettek. Jellemzô vélemény, hogy az SPS akkor lenne pozitív hatással, ha már Magyarországon is letisztult és stabil földbirtok- és tulajdon viszonyok lennének. A támogatási jogosultságok földhasználattól elkülönülô forgalma lehetôvé teszi a spekulációt, illetve indokolatlanul elônyös helyzetbe hozhat nagy bérelt területekkel rendelkezô gazdálkodókat. Ehhez kapcsolódik, hogy a 2006-os esztendô, mint bázis év komoly érdeksérelmeket okoz az elmúlt években földet vásárló gazdálkodók körében, hiszen a területeik egy részével elképzelhetôen csak csökkentett támogatásban részesülnek majd 2009-tôl. A 2006-os év belvízkárokban bôvelkedô év volt. A jogkövetô gazdálkodók, ha bejelentették a belvízkárt, akkor elestek a SAPS nemzeti kiegészítésétôl. Ez a jogkövetô magtartás az SPS bevezetésével hátrányt okozott számukra a támogatás kiszámításakor. A 2006-os bázis év meghatározása különösen hátrányos a fiatal gazdáknak, hiszen az ô gazdaságaik jellemzôen évrôl évre fejlôdô gazdaságok. Így az SPS bevezetés nemhogy segítené, hanem évfolyam 3. szám 13

14 EU Agrárium és Piacszabályozás pontosan gátolja a fejlôdésüket, versenyhátrányt okoz, derült ki a fölmérésbôl. A 2006-os bázisév tehát ez egyik leginkább konfliktusos eleme az SPS-nek. Ezt megerôsíti a évi SAPS nemzeti kiegészítéssel kapcsolatos egyre jobban tapintható feszültség az azóta földet vásárló gazdálkodók részérôl. Méltánytalannak és igazságtalannak érzik mindazt, ami velük, akaratuk ellenére történik. Ezek az ügyek elôre vetítik azokat a konfliktusokat, amelyek a 2009-es bevezetéssel csak felerôsödhetnek! A rendezvényeken többször elôkerült a nemzeti tartalék ügye is. Az ehhez kapcsolódó részletszabályok ismerete nagyban segíthetné a változás elfogadottságát. Ezen túl a nemzeti tartalék lehetôséget nyújt a nyilvánvaló érdeksérelmek orvoslására is. Itt kiemelten fontos, hogy a fiatal gazdálkodói kör mind a bevezetéskor, mind a késôbbi mûködtetéskor megkapjon minden lehetséges kedvezményt és támogatást. A nemzeti kiegészítés lehet az eszköz az AKG támogatásban részesülô gazdálkodók számára is. Hiszen ôk kötelezôen kellett, hogy vessenek olyan növényt, amelyhez nem járt nemzeti kiegészítés. Ez hátrányosan érintette ôket a támogatás kiszámításakor. A támogatási jogosultságok forgalmát szintén megkülönböztetett figyelemmel kísérték az érintettek. A földhasználattól, tulajdontól elkülönülô értékesítés lehetôsége okozza az egyik legnagyobb gondot a gazdálkodónak. A korábban említett, a évi SAPS nemzeti kiegészítéshez kötôdô problémák ezeket az aggályokat csak fölerôsítették. Itt a visszaélések, spekulációk lehetôségét indokolatlanul nagynak látják. Jellemzô volt még, hogy a gazdálkodók kevésnek és elvontnak ítélik az SPS-sel kapcsolatos információkat. Ezen az egyes gazdaságtípusok támogatásának változását bemutató modellekkel lehetne segíteni. Javaslataink az eddigi rendezvények tapasztalatai alapján 1. A történelmi komponenshez kapcsolódó bázis idôszak kerüljön minél közelebb a bevezetés évéhez. Ezzel lehet leginkább követni az elmúlt évek változásait a földbirtok viszonyokban. 2. Ne legyen lehetôség a támogatási jogosultság földtulajdontól, földhasználattól elkülönülô értékesítésére. Ezzel a jelenlegi SAPS rendszerhez hasonló környezetet lehet létrehozni mindazoknak, akik fejleszteni, földbirtokot növelni szeretnének. 3. A nemzeti tartalék segítségével az indulás évében kapjanak valamilyen mértékû történelmi komponenst azok is, akik egyébként ebbôl kiesnének a bázisidôszak meghatározása miatt. 4. A nemzeti tartalékra vonatkozó szabályok tegyék lehetôvé, hogy a fiatal gazdálkodók automatikusan hozzájussanak a támogatáshoz, ha e nélküli földterületet vásárolnak, vagy használnak. Az indulás éve ebbôl a szempontból különösen fontos, hiszen ezzel a megoldással nem törne meg az elindult fejlôdése a gazdaságoknak. 5. A nemzeti tartalékra vonatkozó szabályok kompenzálják a belvízkárok, vagy más elemi csapások és az AKG szabályok miatti esetleges támogatás kiesést. 6. Az SPS rendszerrôl szóló kommunikációban hangsúlyosabban jelenjenek meg egyszerû és gyakorlatias példák, amelyek lehetôvé teszik az SPS elôtti és utáni támogatási mérték összevetését. 7. A kommunikációban hangsúlyosabban és kiegészítve jelenjen meg a tervezett változás indokoltsága. Rövid összefoglalónk és javaslataink elsôsorban arra irányulnak, hogy az SPS rendszer bevezetéséhez meglegyen az elegendô szakmai támogatás az érintett családi, egyéni gazdálkodói kör részérôl. Maximálisan egyetértünk azzal az elvvel, hogy ne legyen senki a vesztese a tervezett változásnak. Az SPS bevezetésével egy idôre ez lehet rövidebb és hosszabb egyaránt a magyar agrárstruktúra megmerevedik. A cél csak az lehet, hogy ez az állapot a lehetô legrövidebb ideig maradjon fenn és a változásnak ne a fiatal gazdálkodók legyenek ismét a vesztesei. Megéltük ez utóbbit a 90-es évek elején, mostanra talán az akkori hátrányokat ez a réteg kiheverte és elindult a fejlôdése a fiatalok gazdaságainak is. Egy újabb vesztes fiatal gazda pozíció beláthatatlan következményekkel járhat a magyar mezôgazdaság, ezen belül is a családi és egyéni gazdálkodó réteg fennmaradására. Az FVM az elmúlt években megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a generáció-váltás ügyével. Bízunk abban, hogy az SPS bevezetése kapcsán is hasonlóan jó közös szakmai munkát tudunk majd fölmutatni. Ehhez az AGRYA a maga eszközeivel minden segítséget és együttmûködést felajánl. Forrás: AGRYA 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 EU Agrárium és Piacszabályozás Élelmiszert, takarmányt vagy (bio)üzemanyagot agrártermékekbôl Marian Fischer Boel, az EU agrárbiztosa rendkívül aktív a KAP újabb reformfordulót, vagy felülvizsgálatot megalapozó Állapotfelmérés publikálása óta. Csak az idén már a kilencedik elôadásánál tart. Ezeken a legkülönbözôbb fórumok elôtt tartott prezentációkon fegyelmezett politikusként az Állapotfelmérésben publikált agrárpolitikai célok helyességét bizonygatja, összefüggéseire világít rá. Ezt tette a Grüne Woche, az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb európai fogyasztói vásárhoz kapcsolódó rendezvénysorozat keretében a német élelmiszer-feldogozók elôtt elmondott január 18-i berlini elôadásában is. Az elôadás a következô figyelemfelkeltô címet viselte: Élelmiszert, takarmányt vagy üzemanyagot: kiszámítható politika a mezôgazdasági piacokon. Ez a beszéd azonban szinte az összes fontos nemzetgazdasági jelentôségû agrárpolitikai kérdést érintette. Ezek közül az elsô a gabona-világpiacokon végbement árrobbanás gazdaságpolitikai értékelése volt. Boel agrárpolitikusként és gyakorló mezôgazdászként is egyértelmûen pozitív fejleményként értékeli az áremelkedést. Elôadásában arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy ez az áremelkedés a világpiacon az évtizedeken keresztül folyamatosan romló agrár-cserearányokat részben korrigálja, és ennyiben a növénytermesztôket sem hozza rendkívül kedvezô pozícióba, miközben az állattenyésztésben súlyos helyzetet idéz elô. A közvetlen mezôgazdasági, termelôi hatásokon kívül az elôadó azt látja, hogy a folyamat eredményeként a fejlett országokban csökkeni fog a mezôgazdaság támogatásigénye. (Ez elsôsorban igaz az EU-ra, ahol elsôsorban a növénytermesztést támogatják, és a sertés-baromfi fô takarmányfogyasztó ágazatok a gyengén szabályozott piacok közé tartoznak. Sz. Gy.) Ezek után az áremelkedéssel összefüggésben Boel megrótta a médiát, amely szerinte túlzott módon és egyoldalúan mutatta be a gabona-áremelkedés hatását. Erre Boel számpéldát hozott: A kenyér árában a gabonaár nem több mint öt százalékot tesz ki. Ezért jelentette ki az öt százalékot kitevô alapanyagnak akár az százalékos emelkedése sem fenyeget kezelhetetlen inflációval, mint ahogy azt a média alaptalanul sugallta, sugallja. A gabona-áremelkedéstôl megítélése szerint sem a feldolgozóknak, sem a fogyasztóknak nem kell félniük. Ugyanakkor az agrárpolitikai vonatkozásra visszatérve az agrárbiztos nem látja indokoltnak, hogy a jelenlegi élelmiszerpiaci helyzet megváltoztatása érdekében az EU a g r á r p o l i t i k á j a további lépéseket tegyen. Álláspontja szerint az agrárpiacok stabilizálása érdekében az eddig meghozott intézkedéseken túl a gabonavámok, illetve a évi kötelezô ugaroltatás felfüggesztése további intézkedésekre nincs szükség. A gabonapiaci árrobbanás elfogadtatása melletti érvelés után Boel beszédét a német kormány a Bizottság által javasolt tejkvóta-emelést ellenzô álláspontjának kritizálásával folytatta. Célja az volt, hogy a német álláspont megváltoztatására a fontos lobbycsoport, a német élelmiszer-feldolgozók támogatását megnyerje. Feldolgozói szempontból az elôadó meggyôzôen érvelt a német álláspont ellen, amely oda vezetne, hogy az európai tejfeldolgozó-ipar a tejtermékek világpiacán jelenleg tapasztalható keresletnövekedésbôl alapanyaghiány miatt nem tudna profitálni. Ezért minôsítette elfogadhatatlannak a német kormánynak a tejkvóta két százalékos emelkedését elôirányzó bizottsági javaslattal szembeni elutasító álláspontját évfolyam 3. szám 15

16 EU Agrárium és Piacszabályozás Az elôadásban érintett harmadik közérdeklôdésre számot tartó téma az EU bioenergia-politikája volt. Az elôadó teljes mellszélességgel megvédte ezt a politikát, amit ez a hallgatóság valószínûleg már nem fogadott olyan egyértelmû helyesléssel, mint a tejkvóta devalválására irányuló uniós törekvéseket. Boel elérhetônek minôsítette az EU célkitûzését, miszerint az unió 2020-ig 10 százalékosra növelné a közösség üzemanyagfogyasztásán belül a bioüzemanyag felhasználását. Az elôadó nem gondolja, hogy az elôbbi cél elérése az agrárpiacokon komolyabb feszültségeket okozna. Boel szerint ez a cél környezetvédelmi és energiapolitikai szempontból is abszolút jogos, ugyanakkor mezôgazdasági-termelési oldalról pedig kivitelezhetô. Forrás megjelölése nélkül arra hivatkozott, hogy a Bizottság számításai szerint a 10 százalékos arány eléréséhez szükséges biozüemanyag megtermeléséhez az EU szántóterületének mindössze 15 százalékára van szükség. Ez pedig nem elérhetetlen arány, ha figyelembe vesszük a következôket: A 2008-ban feloldott 10 százalékos kötelezô ugaroltatást véglegesen is el lehet törölni; Az unió megszünteti az energianövények 45 euró/ha támogatását, ami bioüzemanyag termelésre szintén további területet szabadít fel; Perspektivikusan növelni lehet a bioüzemanyag-gyártás hatékonyságát, oly módon, hogy az elsô generációs technológia helyett át lehet térni a hatékonyabb második és harmadik generációs gyártási technológiára; És végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy az unió bioüzemanyag-igényének 20 százalékát importból kívánja fedezni. Boel elôadásában az utolsó érintett agrárpolitikai téma a GMO-kérdés felvetése volt. Az elôadó szerint az EU-nak egyszerûsítenie kellene a GMO termékek jelenlegi túlságosan bürokratikus engedélyeztetési folyamatát. Boel asszony elfogathatatlan tartja, hogy az USA-ban egy GMO termék engedélyeztetésére mindössze 15 hónapra, az unióban pedig több évre van szükség. Szerinte abban az esetben, ha egy adott GMO termék egészségügyi szempontból zöld utat kap, akkor annak az engedélyeztetési eljárását is radikálisan le kell rövidíteni. Ha ezt Európa nem teszi meg, húzta alá, akkor saját mezôgazdaságát és élelmiszeriparát egyaránt súlyos versenyhátrányba hozza a nemzetközi versenytársakkal szemben. Az ismertetett négy fontosabb agrárpolitikai vonatkozás közül a feldolgozói fórum elôtt az agrárbiztos valószínûleg a mezôgazdasági áremelkedés elfogadtatását tekintette elôadása legfontosabb céljának. Erre utal, hogy elôadása zárszavában erre tért vissza, amikor azt hangsúlyozta, hogy csak a megfelelô árszint képes szavatolni az élelmiszeripar zavartalan nyersanyagellátását, és megismételte agrárpolitikai krédóját. Eszerint a jelenlegi helyzetben nem az az agrárpolitika feladata, hogy a mezôgazdasági termelôk piaci árjelzését tompítsa, ellenkezôleg, ebben a helyzetben az a cél, hogy a piaci árjelzés lehetôleg torzítás nélkül jusson el a mezôgazdasági termelôkhöz. Boel asszony a jövôben is, ahogy eddig ( liberális farmerként és agrárpolitikusként Sz.Gy) azon fog dolgozni, hogy ez így legyen Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 Igazi népünnepélynek lehettek tanúi azok, akik februárban ellátogattak a háromnapos mangalicafesztiválra a budapesti Vajdahunyadvárba. A mangalicaállomány az utóbbi években látványosan bôvült, mivel húsa, zsírja és a belôle készült finomságok keresettek a hazai és külpiacon is. Az állomány felfutásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a Mangalica Tenyésztôk Országos Egyesülete, munkájuk eredményeként harmincszorosára, nôtt a mangalicatenyészetek száma, a kocalétszám pedig hatvanszorosára emelkedett az elmúlt években. A bioállattartók elôszeretettel foglalkoznak a mangalicával, amely a külterjes körülményeket, a jó legelôket, és dagonyázó helyeket zamatos és egészséges húsával hálálják meg. TE Papp Mónika felvételei Méltó helyet kapott a Vajdahunyadvár parkjában a mangalicafesztivál Tömegeket vonzott az esemény, a levegôben sült hurka-kolbász illata szállt Idôseket és fiatalokat egyaránt vonzott a fesztivál Mi szem, s szájnak ingere Hangolnak a zenészek

18 Hurka, kolbász, töltelék, sonka Sokan álltak a Tarnamenti Zrt. Standja elôtt is Talpalávaló zenét is hallgattak az ide látogatók Szabad tûzön fô a tányérbavaló

19 ABörzsönytôl az Alföldig vezet egy piros jelzésû turistaút, közel 250 km-en keresztül. Elnevezése: Pest megyei piros vagy Pest megye turistája, célja Pest megye keleti részének bemutatása. Kell egy kis akaraterô ahhoz, hogy az ember belevágjon ennek az unalmasnak tûnô útnak a bejárásához. Ugyan ki gondolná, mennyi érték, szépség rejlik a fôváros közeli agglomerációban? Pedig van bôven természeti és kulturális látnivaló, és kellemes, kirándulásra csábító táj is. Verôcétôl indulva elôször a Fenyves-hegyi, Dunára nyíló kilátás ejti ámulatba az embert, majd a Katalinpuszta mellett található Gyadai tanösvény végigjárása ad élményt. Ezután a Gödöllôi-dombságban folytatódik az út, amelyrôl a vácrátóti botanikus kert csodás növényvilágáért érdemes kitérni. Szántóföldek, nagyobb gazdaságok, ligetes erdôk váltogatják egymást, egyben az út legmagasabb pontját, a 344 m magas Margitát is megmászva, érkezünk Gödöllôre. A park és a kastély megcsodálása után a Bolnoka gerincén, kis ösvényen haladva eljutunk Isaszegre, ahol kitérhetünk a 1848-as emlékûhöz. Késôbb erdei üdülôövezetben Pécel legmagasabb pontjához, a Bajtemetésre érkezünk. Ez a sejtelmesen szomorú név megtörtént eseményre utal. Úgy tartják, hogy egy Bay nevû pásztort valóban itt ért a halál. A gödöllôi egyetemi lakótelep egyedi víztornya A Gyadai-tanösvény hívogató bejárata A Ráckevei-Duna partján A fotókat készítették: Farkas Ferenc, Kripner Vera és Szilágyi Anita A messze földön híres ócsai szôlôspincék Apajpusztai hangulatkép

20 Nádszárítás az apaji pusztán Tovább Gyömrô, Péteri, Csévharaszt felé homokos, füves, cserjés, akácos tájon haladunk, majd természetvédelmileg értékes területen, fenyvesek, borókások között visz az út. Ócsán nevezetes látnivalók az egyedi építésû, ma is használt pincesor és az eredetileg román kori református templom. Aztán belépünk a Kiskunságba: homok és csatorna, majd közeledünk a Dunához, a délegyházi bányatavak között átvágva végül a Ráckevei-Duna partjára jutva hosszan bandukolhatunk a víkendházak és szeméthalmok között. Elkeserítô, hogy láthatóan ezt mindenki jóváhagyja: az ottlakók, a szemétszállító cég, a hatóságok. A Csepel-sziget belsejébe tett kitérô után a gyöngyszemnyi Ráckevét csodálhatja meg az ember, majd újra csatornák és homokos táj, puszta következik. A nádas, szikes pusztán hangos madárvilág fogad, fel-felröppenô madarak között érünk be a túra végpontjára, az apajpusztai gazdaság központjába. Aki nem hiszi, járjon utána! Kripner Vera Az ócsai pincék között Dimbes-dombos vidék Kéripusztánál Iskolások festették a máriabesnyôi vasútállomás aluljárójának falára Kilátás a Margitán lévô geodéziai toronyból Itt van a piros út vége, Apajpusztán Kora tavasszal a vácrátóti botanikus kertben