Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az oktatásban. Tanulmány. Szerző: Kozák András köznevelési szakértő

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az oktatásban. Tanulmány. Szerző: Kozák András köznevelési szakértő"

Átírás

1 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az oktatásban Tanulmány Szerző: Kozák András köznevelési szakértő

2 Minden ügyben azt kell keresni, ami összeköt minket, nem azt, ami elválaszthat. (Barack H. Obama) Az Európai Unió közösségi politikájának kevés olyan területe van, ahol ne lenne többékevésbé egységes, közös jogi szabályozás. A tagállamok eltérő gazdasági, társadalmi és kulturális fejlettsége az egyes országok között igen jelentős különbségeket tükröznek általában, mely sui generis mutatkozik a szociális szféra ezen belül is a foglalkoztatás, az egészségügyi és szociális ellátórendszer, s a lényegében szociokulturális gyökerű társadalmi hátránykezelés terén. Ezen az eredetileg az európai integrációs törekvések célkitűzései közé nem tartozó területen 1 az 1970-es évek első felében kezdett formálódni az intézményes együttműködés a szociális jogharmonizáció jegyében. Az uniós közösségi szociálpolitika fejlődése az 1986-os Egységes Európai Okmánnyal megteremtett egységes belső piac életbelépésével vált lehetővé. Ennek egyik fontos lépése volt a Római Szerződést módosító Nizzai Szerződés 2000 decemberében, valamint a Közösség öt évre ( ) szóló első szociálpolitikai programjának, az ún. Európai Szociálpolitikai Menetrendnek az elfogadása. A Nizzai Szerződés megfogalmazta a bővítéshez elengedhetetlen intézményi reformokat; rendelkezései átalakították a közösségi szociális jogalkotás hatásköri szabályait és megteremtették az ún. nyitott koordinációs mechanizmus jogi alapját. Az első Szociálpolitikai Menetrend a szociális párbeszéd megteremtésére, az esélyegyenlőség biztosítására, a szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemre koncentrált; míg a második, a közötti időszakra vonatkozó Menetrend középpontjában a lisszaboni célkitűzések megvalósítása és azok végrehajtása áll. Szintén a nizzai csúcs eredményeként került elfogadásra az EU Alapvető Jogok Chartája, melynek negyedik fejezete rendelkezik a gazdasági és szociális jogokról. 2 A nyitott koordináció módszere a szociális védelemnek négy, jogi eszközökkel nem szabályozott területén a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a nyugdíjrendszerek, az egészségügyi ellátórendszerek, valamint a tartós ápolás és a munkavállalás kifizetődővé tétele szegmensében biztosítja a tagállamok közötti együttműködést, mely a legjobb gyakorlatok terjesztésének és a tagállami szakmapolitikák közötti konvergencia megteremtésének eszköze. A cél olyan konkrét, mindenki által elfogadott feladatok meghatározása, amelyekkel kapcsolatban a tagállamok megvizsgálják a legjobb gyakorlatokat, ezzel biztosítva a kölcsönös tanulást. A nyitott koordináció módszere a következő elemekből áll: a tagállamok meghatározott területen közös célkitűzéseket és számszerű célokat határoznak meg; 1 A közös szociálpolitikáról már az 1957-es, az EGK-t alapító Római Szerződés is külön fejezetben rendelkezett, de az megmaradt az elvi deklaráció szintjén, mivel a szociális kérdéseket csupán a gazdasági együttműködés előrehaladásával összefüggésben kívánták rendezni. 2 2

3 ezen célkitűzések elérése érdekében nemzeti és regionális szinten célokat fogalmaznak meg és intézkedéseket hoznak; a célkitűzések elérése érdekében tett erőfeszítéseikről a tagállamok rendszeres időközönként Nemzeti Akciótervekben számolnak be az Európai Bizottságnak; a Bizottság értékeli és összehasonlítja a tagállami intézkedéseket, és ezekről közös (összegző) jelentéseket készít; a célkitűzések megvalósításának rendszeres monitorozása és értékelése érdekében közös mutatószámokat dolgoznak ki; a legjobb gyakorlatok kölcsönös megismerése, a tapasztalatok cseréje érdekében közösségi akcióprogramokat is alkalmazhatnak. A szociális koordináció létjogosultságát tények támasztják alá. A 2008-as források arról tanúskodnak, hogy az EU-ban közel 78 millió ember, a teljes népesség 16%-a él a szegénységi küszöb alatt, mely a gyermekek körében a 19%-ot is eléri, vagyis majdnem minden ötödik ember esik ebbe a kategóriába. A szegénység az elfogadott meghatározás szerint azokat fenyegeti, akiknek a háztartások saját országukban megállapított medián jövedelmének 60%-ánál is kevesebből kell megélniük ben a lisszaboni stratégia keretében célul tűzték ki, hogy a szegénységben élők arányát 2005-ig 15%-ra, 2010-ig 10%- ra, míg a szegénységben élő gyermekek számát 2010-ig a felére kell csökkenteni. A Gazdaságpolitikai és a Szociális Védelmi Bizottság 2001-ben közzétett közös jelentése a nevesített fontosabb kihívások között külön említi az egészségügyi, közlekedési, szociális, kulturális, rekreációs szolgáltatásokhoz való mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosítását. Az Európai Unió a 2010-es évet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem évének nyilvánította. 4 A szegénység és a társadalmi kirekesztés által sújtott gyermekek aránya igen magas az EU tagállamaiban a fent említett 2008-as kutatás szerint, s ez lényegében igaz hazánkra is, azzal a disztinkcióval, hogy nálunk a halmozottan hátrányos helyzet fogalma sajátosan összekapcsolódik a mélyszegénységben élő roma kisebbség problémáival olyannyira, hogy maga az integráció kifejezés hallatán az emberek többsége is elsősorban e rétegre gondol. Az integráció társadalmi cél. Az ezredforduló Magyarországán a halmozott szociokulturális hátrányokkal küzdő családok gyermekeinek esélyei a továbbtanulásra, a munkaerő-piaci versenyen történő helytállásra, hosszú távon a tisztességes, európai színvonalú életvitelre igen csekélyek, társadalmi perifériára sodródásuk jellemző. E folyamat az óvodai nevelés, de főleg iskoláztatás időszakában indul meg. Szociológiai kutatások által bizonyított tény, hogy a szegregált oktatás súlyos következményekkel járhat a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulása terén, mely hosszútávon csökkentheti az esélyeiket a munkaerőpiaci érvényesülésben és a sikeres felnőtté válásában. A szegregáció megszüntetése és a diszkriminációmentes oktatási gyakorlat kialakítása össztársadalmi érdek. Ugyanakkor az oktatási feltételek kialakításánál es adatok szerint körülbelül 23,5 millió polgárnak naponta kevesebb, mint 10 euróból kellett boldogulnia. 4 E rész Lele Nikolett: Nyitott koordináció a szociális védelem területén című prezentációjának alapulvételével készült. Forrás: 3

4 tekintettel kell lenni az adott célcsoportba tartozó gyermekek és szülők igényeire. A gyermekek egy része folyamatos felzárkóztatást igényel, amely csak különleges feltételek között valósítható meg, ugyanakkor minden olyan esetben, ahol a gyermekek számára ez kedvező, biztosítani kell az integrált oktatás lehetőségét. A foglalkoztatási és az iskoláztatási gondok összefüggő láncolatot alkotnak. A munkalehetőségek hiánya miatt a halmozottan hátrányos helyzetű főként roma gyermekek nem motiváltak a tanulásra, ugyanakkor végzettség hiányában rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerő piaci elhelyezkedéskor. Tudatában kell lennünk annak, hogy a roma népesség jelenlegi foglalkoztatási és társadalmi helyzete számottevő mértékben csak akkor javulhat, ha e körben a gyermekek óvodába küldése és iskoláztatása terén jelentős előrelépést sikerül elérni. Az iskola azt várja a szülőktől, hogy gyermekeiket tanulásra, jó iskolai eredményekre ösztönözzék. A roma szülőknek azonban az iskolához nem fűződnek kellemes emlékei, hiszen többnyire ők maguk is kudarcot kudarcra halmozó diákok voltak. Az első lépéseket a bizalom megteremtése érdekében az iskolának is meg kell tennie. Fontos, hogy ismerjék azokat a szociális értékeket, melyeket a roma családok magukénak vallanak. A gyermekek otthoni és iskolai világa között közeledésre és bizalomra van szükség, ahhoz hogy sikereket érhessenek el. Egyre több halmozottan hátrányos helyzetű elsősorban roma tanuló fejezi be tanulmányait az általános iskolában, elzárva az utat önmaguk elől a versenyképes munkaerővé válás előtt, miközben a társadalom perifériájára sodródva a jövővesztés árnyékába kerülnek. Ennek riasztó valóságát felismerve az oktatáspolitika határozott célkitűzése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a szegregált oktatásszervezési struktúrák lebontása, a hatékony együttnevelés számos fejlett, nyugati polgári demokráciában bevált útjának kialakítása, mely a közoktatási intézményektől befogadó szemléletet, a pedagógusoktól megújult módszertani kultúrát (kooperativitás, multikulturális tartalmak, projektmódszer stb.) a társadalom egészétől pedig toleranciát igényel. Az iskolának fel kell ismernie: igenis tehet és tennie kell annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sorsa ne a perifériára sodródás legyen, s ne kelljen egész életükön át a családból hozott hátrány gátjaiba ütközni, továbbadva ezt az utód nemzedékeknek is. A szegénység, és a kirekesztés elleni küzdelem talán legfontosabb s mindenképpen első állomása az iskola, a mindenki által kötelezően igénybe veendő intézményes nevelés-oktatás a tankötelezettségi kor periódusában. A gyermek a majdani, saját állampolgári létét, közösségét s ezen keresztül nemzete sorsát alakító ember az általános, majd a középfokú iskolában sajátítja el azokat az ismereteket, tudáselemeket, készségeket, melyek az élet valamennyi szegmensét meghatározó attitűdöket alakítják. A munkával, a társadalmi léttel, a meglehetősen differenciálódó társadalmi entitásokkal (különböző orientációjú, nyelvű, származású, kultúrájú embercsoportok illetve rétegek), a korszerű s egyre korszerűsödő tudással, a boldoguláshoz szükséges ismeretekkel (nyelvtudás, szakmai kvalitások) kapcsolatos beállítódásai az egyénnek a gyermekkorban alakulnak ki. A család mellett sok esetben annak ellenére az iskolának kell a tanulóban kialakítani a tanulás belső motivációit, mely a tanulást technikájának pedagógiai módszerei, a többi tanulótárssal való hatékony együttműködés, a másság elfogadása, a fontosság érzése ( mindenkire szükség van, de mindenkire máshol és másért van szükség ) révén pozitív élménnyé formálja. Ennek 4

5 birtokában a tanuló szívesen s ebből következően egyre sikeresebben tanul, kialakul benne a tanuláshoz mint a boldoguláshoz szükséges élettevékenységhez való pozitív beállítódás és emellett a tolerancia, az együttélés, a társadalom hasznos és értékteremtő tagjaiként való élet igénye. Ez egyfelől prevenciója a marginalizálódásnak, hiszen a korszerű tudással felfegyverzett, tanulni akár egész élete során szívesen hajlandó ember jó eséllyel válik aktív foglalkoztatottá, tehát nem az eltartottak egyre népesebb és nehezebben eltartható tömegét növeli. Természetesen a távlati cél ezen túlmutat: a fejlett európai országok életszínvonalát elérő foglalkoztatottság, a munkájának értékeit megbecsülő s annak gyarapításán dolgozó, az állam által szociálisan hatékonyan védett polgárok számának növekedése a szegregáció által generált nagy társadalmi szakadékok egyidejű leépítésével. A hazánkban az alkotmányos alapjogként definiált esélyegyenlőség érvényesülését számos jogszabály részesíti védelemben komoly negatív joghatásokat fűzve annak megsértéséhez. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a nevelés-oktatás alapelveként mondja ki, hogy minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők javára, s ezzel párhuzamosan súlyos szankcionálást helyez kilátásba a diszkriminációt megvalósítók számára, melyeket az egyes ágazati törvények és más jogszabályok fogalmaznak meg. Különösképpen fontos jogelvi jelentősége vannak annak, hogy a norma rendelkezését nem csupán a szankció lehetőségével lehet érvényesíteni, hanem az ösztönzésnek is nagy szerepe lehet. Lényegi momentum a pozitív jogkövetkezmények kilátásba helyezése, tehát az, hogyan lehet motiválni a jogkövető magatartásra a jogalanyokat. A közoktatásban az európai uniós pályázati források anyagi erővel ösztönzik az iskolákat a szegregált struktúrák és módszerek lebontására, a befogadóvá válásra, mely a kirekesztés felszámolására és az egyenlő esélyek megteremtésére irányul. A pályázati támogatás igénybe vételének feltétele az integrációs nevelés 5 bevezetése. E fenntartók által megpályázható konstrukciók a Társadalmi Megújulásért Operatív Program 6 (TÁMOP) nevet kapták, melyek célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a as programozási periódusban, melyek az egész ország lakosságát érintik, s amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A program területi jogosultsága kiterjed Magyarország teljes területére. A Társadalmi Megújulás Operatív Program az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor 5 Az integráció a pedagógiai műnyelvben két jelentésben használatos: egyrészt a szociokulturális hátránnyal küzdő, másrészt a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavaraik miatt a tanulásban súlyosan akadályozott tanulók többi tanulóval való hatékony együttnevelését érjük alatta. 6 Társadalmi Megújulás Operatív Program CCI szám: 2007HU05UPO001. Az Európai Bizottság szeptember 13-án kelt, B (2007) 4306 számú határozatával elfogadva. 5

6 használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerő-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlődése által nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért e program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése. Ez elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával, kiemelt specifikus célok megvalósításán keresztül érhető el, melyhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van. Két fontos prioritási tengely emelhető ki a program megvalósítandó feladatokat kitűző ún. beavatkozási területei közül. Az egyik fontos fejlesztendő terület a mindenki számára egyenlően hozzáférhető minőségi oktatás, amely lehetővé teszi a jelentős társadalmi hátránnyal küzdő térségekben élő családok gyermekei számára a korszerű, magasan kvalifikált oktatás elérhetőségét annak teljes szakmai és infrastrukturális feltételrendszerével (befogadó szemléletű, az innovatív pedagógiai módszertan terén képzett pedagógusok, jól felszerelt iskola, informatikai eszközpark, multimédiás eszközök, digitális tábla, igényes tanulási-fejlesztési eszközök, programok gyermekeknek és szülőknek stb.). E prioritás további részterületei: a kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása; a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása; újszerű megoldások és együttműködések kialakítása; a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése. Fontos feladatként kerül meghatározásra a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás, mely mind az uniós közösség népeinek, mind a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését foglalja magába. A társadalmi befogadás, részvétel erősítésének prioritásterületéhez tartozik a kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása, gyermek és ifjúsági programok, a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése, a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal. A minőségi oktatás célrendszerében a tudásalapú gazdaság kiépítését szolgáló felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése elemeként említi a program, mintegy specifikus célként az egész életen át tartó tanulást (lifelong learning). Nyilvánvaló azonban, hogy ennek alapjai a közoktatáshoz vezetnek vissza. A TÁMOP átfogó céljaként megfogalmazott munkaerőpiaci aktivitás növelésének és a munkaerő foglalkoztathatóságának feltétele, hogy rendelkezésre álljon a munkaerőpiac által elvárt tudással rendelkező, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerő. Ennek meghatározó feltétele, hogy a munkavállalási korúak képesek legyenek tudásuk, képességeik folyamatos fejlesztésére. Minthogy az egész életen át tartó tanulásban való részvételre való alkalmasság jelentős mértékben függ a gyerekkori fejlődéstől, az e területen elérhető javuláshoz elengedhetetlen az oktatási, képzési rendszerek 6

7 átfogó korszerűsítése, 7 a formális, nem formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása, együttműködésük támogatása. Különösen a gyermek- és ifjúsági korosztály tekintetében fontos cél a kulturális szegénység okozta hátrányok csökkentése, az iskoláskor előtti és alatti készség- és képességfejlesztés, a kreativitás fejlesztése, a szabadidő élményszerű eltöltése révén. Az egész életen át tartó tanulás elősegítése specifikus cél az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósulását szolgáló feladatokról szóló 2212/2005. (X.13.) Korm. határozatban, és a 2006/962/EC ajánlás az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról foglaltakkal összhangban került meghatározásra. A közoktatás minőségének javítása során jelentősen növelni kell az eredményességet az alap és kulcskompetenciák fejlesztésében. Az oktatás általános színvonalának javításán túl a minőség területi különbségeinek csökkentéséhez is hozzájáruló, egységes és átfogó értékelési rendszert kell kiépíteni. Meg kell szüntetni az oktatási rendszeren belüli szegregációs mechanizmusokat, lakóhelytől és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül minden gyermek számára elérhetővé kell tenni a megfelelő minőségű oktatást. Az oktatási rendszer hatékonyságának növelése és fenntarthatóságának biztosítása érdekében segíteni kell a minőség javítását és a költséghatékonyságot egyidejűleg szolgáló szervezeti megoldások elterjesztését, az intézményrendszer koncentrációját. Az egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében, a formális oktatási rendszer támogatását elősegítendő, fejleszteni kell a tanulás tanulásának készségét, az interperszonális és állampolgári készségeket, valamint az általános műveltséget, különös tekintettel a gyermek és ifjúsági korosztályra. A társadalmi integráció alapvető céljaként az egész életen át tartó tanulás programját a következőképpen foglalja össze a közötti időszakra vonatkozó általános uniós pályázati felhívás: 8 az oktatás és képzés terén járuljon hozzá a lisszaboni célkitűzés eléréséhez, ahhoz, hogy az EU-t a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tegye, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre. A kötelező oktatási és képzési rendszerek keretében a tanulóknak át kell adni azt az alaptudást és azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre mindenkinek szüksége van a tudásalapú társadalomban való boldoguláshoz. Ez különösen fontos a hátrányos helyzetű csoportok, valamint a nagyszámú bevándorlóval és etnikai kisebbséggel rendelkező országok esetében. Magyarországon a sok évtizedes hagyományokhoz mereven ragaszkodva a differenciálás szemlélete uralkodik, mely szerint a minőségi oktatás a tanár katedraszerepével szimbolizált professzionalizáció útján valósul meg. E felfogás azt hangsúlyozza, hogy a tehetséges tanulók külön tagozaton, osztályokban sőt iskolában tanulhatnak sikeren, a problémás tanulóktól többé-kevésbé elkülönítetten. A szociokulturális hátrányokkal küzdő tanulót is lehetőleg perifériára szorítja az iskola, valamint a szülők révén a társadalom is, bár az befogadó szemléletet elvi szinten mindenki elfogadja. Ezen a helyzeten elsősorban a szemléletváltás, az új módszerek bevezetése, s ösztönző strukturális megújulás segíthet elsősorban. Az Európai Unió országaiban végzett összehasonlító elemzés 9 megállapításai a vázolt hazai helyzetet 7 Ennek eklatáns példája az infokommunikációs technológián alapuló tanulásszervezés. 8 Az egész életen át tartó tanulás programja - általános pályázati felhívás a közötti időszakra Forrás: 9 7

8 annak minden sajátosságaival együtt jól igazolják. Azok az oktatási rendszerek, amelyekben a differenciálás korán megtörténik, fokozzák a társadalmi háttérből adódó iskolázottságbeli különbségeket, és így a tanulók és az iskolák teljesítménye közötti egyenlőtlenségek még inkább felerősödnek. Néhány tagállamban, ahol egész iskolákat igazítanak a hasonló szükségletekkel és teljesítményszinttel rendelkező diákok csoportjaihoz, eredményesnek vélik a belső differenciálást. Az adatok azonban megkérdőjelezik ezt. Azok az európai országok (pl. Németország, Benelux-államok), amelyekben a tanulók differenciálására korán sor kerül, nagyobb különbségeket mutatnak a tanulók teljesítménye terén, mint az integráltabb képzést előnyben részesítő iskolarendszerrel rendelkező országok. A korai differenciálás különösen a hátrányos helyzetű gyermekek teljesítményszintjére van negatív hatással. Ennek oka részben az, hogy a differenciálás az oktatás és képzés kevésbé tekintélyes formái felé irányítja őket. Ha a differenciálást a felsőbb középiskolai szinten végzik el, és megadják az iskolatípusok közötti átjárás lehetőségét, enyhíthető az elkülönítés, valamint a hatékonyság csökkentése nélkül előmozdítható az igazságosság. Számos tagállam (pl. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Olaszország) a decentralizálás segítségével kívánta javítani a hatékonyságot, nagyobb szabadságot adva az egyes intézményeknek a tananyag tartalmának meghatározása, a költségvetés kezelése, illetve a személyzeti döntések meghozatala terén. Ennek magyarázata általában az, hogy a helyi körülmények és a speciális szükségletek ismerete miatt a decentralizált döntéshozatal hatékonyabb. Nemzetközileg bizonyított, hogy az intézmények helyi autonómiájának központi ellenőrzési rendszerekkel való ötvözése javíthatja a tanulók teljesítményét. Az ellenőrzési rendszereket azonban oly módon kell kialakítani, hogy teljes mértékben biztosítsák az igazságosság iránti elkötelezettséget, valamint meggátolják, hogy a decentralizált pl. az iskolák vonzáskörzetének meghatározásával kapcsolatos döntések helyi szinten méltánytalansághoz vezessenek. Néhány ország az igazságosságra irányuló célkitűzéseket és ösztönzőket épített be ellenőrzési rendszerébe, melyek az igazságosságra vonatkozó előírásokat megszegő intézményeket sújtó intézkedésekkel párosulnak. Az igazságosság és a hatékonyság elősegítése szempontjából a tanárok szakmai színvonala, tapasztalata, motivációja és az általuk alkalmazott pedagógiai elméletek a legfontosabb tényezők. A szülőkkel, valamint a gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködés révén a tanárok kulcsfontosságú szerepet játszanak a leghátrányosabb helyzetű tanulók integrációjának biztosításában. Ez akkor különösen hatékony, ha az iskolák rendelkeznek folyamatosan frissített és a pedagógiai kutatáson alapuló integrációs stratégiával. A tagállamoknak ez idáig problémát okozott az olyan intézkedéscsomagok kidolgozása, amely segítségével a tapasztalt és motivált tanárokat ösztönözni tudnák arra, hogy a legnagyobb kihívást jelentő iskolákban tanítsanak. Prioritás lenne olyan eljárás kidolgozása a tanárok felvételére, amely biztosítja, hogy a hátrányos helyzetű tanulók magas színvonalú oktatásban részesüljenek. A kutatások nagy része azt mutatja, hogy a tanulók differenciálását korán elvégző oktatási és képzési rendszerek fokozzák a gazdasági-társadalmi háttérnek az iskolázottságra gyakorolt hatását, és hosszú távon nem növelik a hatékonyságot. A hatékonyság és az igazságosság egyaránt javítható azáltal, hogy előtérbe helyezik a hátrányos helyzetű területeken a tanárok szakmai színvonalának növelését és a tanárok felvételére vonatkozó eljárás javítását, valamint olyan autonómia- és ellenőrzési rendszereket dolgoznak ki, amelyek segítségével megakadályozható a méltánytalanság. 8

9 A TÁMOP pályázat 10 lényegi eleme a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Kötelezően megvalósítandó tevékenységei a kompetencia alapú oktatás implementációja, a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításával, valamint az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása. A célok elérése érdekében képzési programok, oktatási programok, modellek kidolgozása és elterjesztése történik, illetve az egyes intézmények nyernek támogatást az adaptáció során. A program két területet ölel fel, egyrészt a hátrányos helyzetű diákok oktatásával foglalkozó szakemberek képzését, másrészt az integrációs oktatási programok adaptációjának támogatását az egyes intézményekben. A Program keretében tervezett intézkedések ezért komplexebb beavatkozást, akár más prioritási tengelyek és operatív programokhoz is kapcsolódó célzott programok megvalósítását teszik lehetővé, és ezzel egyidejűleg az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika horizontális érvényesítését szorgalmazza minden, az oktatási szektort, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket érintő fejlesztésben. A Program keretében megvalósuló átfogó beavatkozások az oktatási rendszerben meglévő, esélyegyenlőtlenséget eredményező szegregáció csökkentésére, az oktatási szolgáltatások minőségének javítására, és az intézmények és szakmai valamint társadalmi környezetük együttműködésének előmozdítására irányulnak. Ennek célja, egyrészt az intézményrendszer alkalmassá tétele e diákok eredményes oktatására; másrészt közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikeressége végett az oktatási szegregáció visszaszorítása, valamint az iskolai fokozatokon belüli lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási eredményeik javítása, a korai iskolaelhagyók iskolarendszerű képzésbe történő visszavezetése. Az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika horizontális érvényesítése révén biztosítható, hogy minden oktatásfejlesztésben részesülő közoktatási intézmény, intézményfenntartó vagy egyéb szervezet projektjét csak olyan módon valósítsa meg, hogy annak pozitív hozadéka legyen a halmozottan hátrányos helyzetű, és kiemelten a roma tanulók esélyeinek javítására vonatkozóan. Mindehhez kapcsolódik a hazai normatív költségvetési forrásból támogatott Integrációs Pedagógiai Program (továbbiakban: IPR), amely a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a által meghatározott két olyan oktatási-szervezési formát képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés tartalmaz, mely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 10 Pályázati felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2. Forrás: 9

10 integrált keretek között megvalósuló a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. Az IPR a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 3. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek 4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 6. Multikulturális tartalmak 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása III. Elvárható eredmények IV. Intézményi önértékelés Az IPR bevezetése a szintén uniós támogatásra épülő Humán Erőforrás Fejlesztési Program (HEFOP) ben meginduló pályázati konstrukció keretében indult hazánkban. Jómagam e folyamatban először képzőként, majd mentor szaktanácsadóként vettem, jelenleg szaktanácsadóként tevékenykedem májusától IPR szakértőként és mentorként 9 (1 konzorciumi és 8 intézményi) IPR-tréninget és 8 intézményi mentorálást szerveztem összesen 430 órában a HEFOP K /1.0 program keretében júniusában 11 közép-magyarországi általános iskola intézményi önértékelését szakértettem. Mentorálásaim az általam tartott képzéseket követték, így a nevelőtestületekkel, az intézményekkel kialakult szakmai kapcsolatokra és ismereteimre szerencsésen tudtam támaszkodni. Az intézményi mentorálások során a képzések óta eltelt időszak szakmai fejlődésének feltérképezése volt a célom, mely a pedagógiai munkában használt tanítási-tanulási módszerek óralátogatásokon és különféle tanórán kívüli (felzárkóztatás, fejlesztés, fakultáció, napközi, szakkör stb.) foglalkozásokon történő tanulmányozása, az integrációs pedagógiai program iskolai adaptációjaként született intézményi dokumentumok áttekintése, és az IPR fejlesztőcsoportok vezetőivel való problémafeltáró beszélgetések útján valósult meg. A mentorálásokban az iskolavezetés, a nevelőtestület tagjai, az IPR mikrocsoportok vezetői, a diákközösség és a szülői szervezet képviselői, valamint az intézmény partnerségi horizontján szerepet játszó szervezetek (fenntartó, iskolaszék, kisebbségi önkormányzat, támogató civil szerveztek, helyi egyesületek stb.) delegáltjai vettek részt, erősítve a programnak az integráció sikerességében a társadalmi együttműködés fontossága terén megfogalmazott prioritását. Az egyes iskolákban szerzett tapasztalatokat az érintettek beleegyezésével több intézmény számára is hozzáférhetővé tudtam tenni, ami szintén pozitív eredménnyel zárult. Ennek jó példája az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő monori, 11 A TÁMOP elődje. 10

11 pesterzsébeti és esztergomi iskolák településen belüli együttműködése, melyek a 2008 júniusában végzett intézményi önértékelési szakértés során szervezeti formát is öltöttek találkozók, közös megbeszélések során. A tapasztalatcsere és az egymástól való tanulás jó alap a folyamatos IPR-alapú intézményfejlődés útján, mely igazán érthetővé, hitelessé teszi integráció egyik üzenetét, miszerint különböző emberek másságuk ellenére is képesek jó hangulatban, mindannyiuk számára fejlesztő módon együtt tanulni tanítani. Úgy gondolom ennek szemléletformáló ereje, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem sikerét szolgálja. 11

12 Felhasznált irodalom Szociálpolitika és esélyegyenlőség. EU vonal In.: Lele Nikolett: Nyitott koordináció a szociális védelem területén. In.: Kapás Katalin- Lele Nikolett-Tőgyi Ildikó: Átfogó szociálpolitikai programok Forrás: Társadalmi Megújulás Operatív Program CCI szám: 2007HU05UPO001 Az egész életen át tartó tanulás programja. Általános pályázati felhívás a közötti időszakra In.: Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben. Az Európain közösségek bizottságának közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek In.: Pályázati felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázati felhívásához In.: 12

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

ESÉLY A JÖVŐNEK TÓTKOMLÓSON!

ESÉLY A JÖVŐNEK TÓTKOMLÓSON! TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben ESÉLY A JÖVŐNEK TÓTKOMLÓSON! Kedvezményezett: Tótkomlós Város Önkormányzata Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására Kódszám: TAMOP-3.3.2./08/1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ A projektek az Európai

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben