JELENTÉS. a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről december

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2009. Témaszám: 44 Vizsgálat-azonosító szám: V0456 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Zöldréti Attila mb. főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Tóthné Kiss Katalin mb. osztályvezető Az ellenőrzést végezték: Dr. Badacsonyi Tamás külső munkatárs Dr. Kárpáti Árpád külső szakértő Tukacs Éva tanácsadó Fekete Gábor tanácsadó Szepes Béla számvevő tanácsos Feketéné Hajkó Andrea számvevő Terbe Mónika számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az Uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről Jelentés az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz években igénybe vett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés az önkormányzatok által államháztartáson kívülre átadott pénzeszközök felhasználásával megvalósuló víziközmű beruházások finanszírozási rendszerének célszerűségéről Jelentés az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0329 Jelentés az Állami Számvevőszék évi tevékenységéről 0306 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A szennyvízkezelés feltételrendszerének kialakítása A hazai szennyvízkezelési stratégia uniós követelményekhez való illeszkedése A Kohéziós politika keretében a szennyvízkezelés társfinanszírozását biztosító uniós alapok stratégiái és a vonatkozó hazai szabályozás összhangja A szennyvízkezelésre vonatkozó uniós előírások, kötelezettségek teljesítésének aktuális helyzete Az Állami Számvevőszék 0416-os jelentésében tett javaslatok teljesülése A települési szennyvízkezelés EU harmonizált jogi szabályozási és intézményi környezete kialakításának időbelisége és teljes körűsége A szennyvízkezelési projektek EU harmonizált jogi szabályozási környezetének kialakítása A megvalósítás szervezeti keretei A hazai szennyvízkezelési stratégia végrehajtásához rendelt hazai és uniós források finanszírozási ütemterv szerinti biztosítása A szennyvízkezelési projektektől elvárt célok teljesítése Az ISPA/KA projektjavaslatok előkészítésében és a benyújtott pályázatokban a műszaki, a gazdasági és a társadalmi szempontok figyelembe vétele A pályázatok társadalmi szempontjai A pályázatok műszaki szempontjai A pályázatok gazdasági szempontjai A pályázati dokumentumokban, a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben meghatározott időtervek, pénzügyi és műszaki tartalmak összhangja Az egyes dokumentumokban a célok és a hozzájuk rendelt naturális mutatók, továbbá a források, a jogok és kötelezettségek, valamint a megfelelő biztosítékok összhangja A szerződésmódosítások projektek eredményességére gyakorolt hatása 55 1

5 2.3. A projektek tervezett célrendszer szerinti megvalósítása, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása A beruházásoknak a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben foglalt időbeni és pénzügyi ütemezés szerinti megvalósítása A beruházások műszaki tartalmának összhangja a Pénzügyi Megállapodásokban és a Támogatási Szerződésekben foglaltakkal, valamint a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása A projektek üzemeltetésére vonatkozó uniós alapelvek, különös tekintettel a fenntarthatóság és a szennyező fizet elvek érvényesülése Az üzemeltető kiválasztásának versenysemlegessége, a létrehozott vagyon kezelése A projekt keretében megvalósult létesítmények pénzügyi fenntarthatósága Újonnan létrehozott létesítmények esetében Meglévő létesítmények bővítése, rekonstrukciója esetében A szennyvíztisztító létesítmények teljesítményének eredményessége A szennyvíztisztító telepek előírások szerinti üzemelése A tisztító telepek szennyvízkezelésben elért teljesítménye A szennyvíztisztító telepeken keletkezett szennyvíziszap elhelyezésének, ártalmatlanításának megfelelősége a vonatkozó uniós és hazai előírásokhoz képest 72 MELLÉKLETEK 1/a. sz. 1/b. sz. 2/a. sz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium észrevétele A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium észrevétele A Csatlakozási Szerződésben meghatározott kötelezettségek 2/b.sz. A Kohéziós Alap Keretstratégia célkitűzései 2/c. sz. 2/d. sz. 2/e. sz. 2/f. sz. Csatornahálózat és szennyvízkezelés helyzete Magyarország megyei jogú városaiban, ben Az ISPA/KA stratégia által érintett nagyvárosok (és agglomerációik) Települési szennyvizekre vonatkozó irányelvek programja és teljesítésének helyzete az LE feletti agglomerációkban, illetve a fővárosban, a megyei jogú városokban és agglomerációikban A gyűjtőrendszerek elméleti célállapotára a KvVM által meghatározott adatok 3. sz. A települési szennyvíz kezelésének folyamat ábrája 4. sz. Teljesítménymutatók és a hozzá tartozó kritériumok a szennyvízkezelésre Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának értékeléséhez 2

6 5. sz. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt projektek kedvezményezettjei és azok víziközmű szolgáltatói 6. sz. A szennyvízkezelés helyzetének változása régiónként Európában, között 7. sz. A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési támogatásainak alakulása, között 8/a. sz. 8/b. sz. Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek magtakarításai, szabad pénzeszközei június 30-i állapot szerint (Ft-ban) Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek magtakarításai, szabad pénzeszközei június 30-i állapot szerint (euróban) 9/a. sz. Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előrehaladása, június 30-i állapot szerint (Ft-ban) 9/b. sz. Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előrehaladása, június 30-i állapot szerint (euróban) 10/a. sz. 10/b. sz. 11/a. sz. 11/b. sz. Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek létesítményeinek megvalósulása, június 30-i állapot szerint (Ft-ban) Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek létesítményeinek megvalósulása, június 30-i állapot szerint (euróban) Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása, június 30-i állapot szerint (Ft-ban) Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása, június 30-i állapot szerint (euróban) 12. sz. Az ISPA/KA projektek szennyvíztelepeinek jellemző adatai 13. sz. Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek agglomerációit érintő Magyarország számára előírt határidők 14. sz. Szennyvíz-beruházási ráfordítások forrásonkénti alakulása, között 15. sz. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás állami támogatásának alakulása, között 16. sz. Kimutatás az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek EIB hitelből történő finanszírozásáról 17. sz. A tisztított szennyvizek szervesanyag-tartalmának változása az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek esetében 18. sz. Az ISPA/KA társfinanszírozásával megvalósuló kiemelt szennyvíztisztítási projektek intézményrendszere, július 31-i állapot szerint FÜGGELÉKEK 1. sz. Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek pénzügyi, műszaki részletei 3

7

8 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa általános forgalmi adó Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény Áht. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ÁSZ Állami Számvevőszék AB Alkotmánybíróság Balaton törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról évi CXII. Törvény Bizottság Európai Bizottság BM Belügyminisztérium BOI Biológiai oxigén igény CBA Cost Benefit Analysis (CBA) Költség-haszon elemzés Cct. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. Törvény EIB European Investment Bank (EIB) - Európai Beruházási Bank EK Európai Közösség EKK Elektronikus Kormányzat Központ EMIR Egységes Monitoring Információs Rendszer EU Európai Unió FIDIC Tanácsadó Mérnökök Szövetsége EGK Európai Gazdasági Közösség FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Hgt. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer Hulladékok kezeléséről szóló irányelv A hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv (1975. július 15.) HÖF Helyi önkormányzati fejlesztési támogatási program IH Irányító Hatóság ISPA Instrument for Structural Policies for Pre-Accession - Strukturális Politika Előcsatlakozási eszköze KA Kohéziós Alap KKA Központi Környezetvédelmi Alap KAC Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat KÖVICE Környezetvédelmi és Vízügyi előirányzat Kbt. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. Törvény KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 5

9 KEOP KIOP KOI KöM KSH KSZ KTK IH KvVM KvVM FI Kvt. kiemelt projekt LE MÁK MNV Zrt. NFGM NFH NFT I. NFÜ NKP NKP-II NVT OGY OP OTH ÖM Ötv. Övt. PM PR PRAG PIU Ptk. ROP SAPARD Környezet és Energia Operatív Program Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Kémiai oxigén igény Környezetvédelmi Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal Közreműködő Szervezet Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény Egy kiemelt projektnek az ISPA esetében el kellett érnie az 5 millió eurót (1267/1999/EK rendelet 2. cikk 2. pontja szerint), a KA esetében a 10 millió eurót (1164/1994/EK rendelet 10. cikkének 3. pontját módosító 1264/1999/EK rendelet 1. cikk 8. a. pontja szerint). lakos egyenérték Magyar Államkincstár Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2007. július 1-től NFÜ) Első Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Környezetvédelmi Program Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Országgyűlés Operatív Program Országos Területfejlesztési Hivatal Önkormányzati Minisztérium A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény Pénzügyminisztérium Public Relation - Reklám és tájékoztatás Practical Guide - Gyakorlati útmutató Programm Implementation Unit (Program Végrehajtási Egység) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. Regionális Operatív Program Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Különleges Előcsatlakozási Program a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés támogatására) 6

10 Szennyvíziszapról szóló irányelv Szennyvízkezelésről szóló irányelv A Tanács 86/278/EGK irányelve a települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK számú Tanácsi irányelv (1991. május 21.) Szennyvíz Program Magyarország Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási Programja (a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) Sztv. A számvitelről szóló évi C. törvény TESZIR Települési Szennyvíz Információs Rendszer TNM Tárca Nélküli Miniszter ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv Vgtv. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény Víz Keretirányelv A Parlament és a Tanács vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelve Vtv. Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 7

11

12 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1 lakos egyenérték (LE) A település egy lakosa egy lakos egyenérték terhelést képvisel a szennyvíztisztítás szempontjából, azonban a keletkező szennyvíz nemcsak emberi (lakossági), hanem ipari, vagy intézményi eredetű is, ezért szükség van ezeknek a szennyező forrásoknak a számszerűsítésére. Az ipari és az intézményi szerves anyagterhelést az egy lakosra jutó értékre számítják át. (A 91/271/EGK irányelv szerint 60 mg/l biológiai oxigén-igény jelent 1 LE-et.) CBA útmutató A projektek megvalósíthatóságára vonatkozó költséghaszon elemzés elkészítésének útmutatója. Csatornázottság (bekötöttség) aránya Csatornával lefedett területen élők aránya A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma a település összes lakásszámához képest (%) A csatornázottság (bekötöttség) aránya és a beköthetőség aránya együtt (%) egyedi szennyvízkezelés Olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-50 lakos egyenértéknek, illetve főnek a megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. (A közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 2. (b) pontja.) elsődleges kezelés A települési szennyvíz fizikai és/vagy kémiai tisztítását jelenti, amely magában foglalja a lebegőanyag kiülepítését, vagy más eljárásokat, amelyeknek során a bejövő szennyvíz BOI 5 értéke legalább 20%-kal és az összes lebegőanyag mennyisége legalább 50%-kal csökken a kibocsátás előtt. (91/271/EGK irányelv) eredményesség Az elért eredmények és a kitűzött célok közötti kapcsolat mértéke. eutrofizáció Tápanyagoknak, különösen nitrogén-, illetve foszforvegyületeknek a vízben való feldúsulása, ami algák és magasabb rendű növények növekedésének felgyorsulását okozza, és ezzel a biológiai egyensúly megbomlásához, és a szóban forgó víz minőségének romlásához vezet (algásodás). (91/271/EGK irányelv) gyűjtőrendszer Olyan vezetékrendszer, amely összegyűjti és elvezeti a települési szennyvizet. (91/271/EGK irányelv) harmadfokú vagy harmadlagos kezelés Olyan biológiai/kémiai szakasz, amelyet szükség esetén a tisztított szennyvízben lévő tápanyagok koncentrációjának csökkentésére alkalmaznak az eutrofizáció által veszélyeztetett befogadó vizekbe történő kibocsátást megelőzően. (91/271/EGK irányelv) 9

13 Hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program háztartási szennyvíz Az Európai Parlament és a Tanács július 22-i 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról A lakóterületek és szolgáltató üzemek szennyvize, amely főleg emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik. (91/271/EGK irányelv) ipari szennyvíz kedvezményezett Közreműködő Szervezet másodfokú vagy másodlagos kezelés megfelelő kezelés Mérnök műszaki tenderdokumentáció Minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyről bocsátanak ki, és amely nem háztartási szennyvíz és csapadékvíz. (91/271/EGK irányelv) A projektet, illetve a központi programot végrehajtó, a támogatási szerződést kedvezményezettként aláíró szervezet vagy magánszemély. (Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2.. (1) e. pont.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság jelen vizsgálatban. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2.. (1) f. pont.) A települési szennyvíznek általában biológiai tisztítást és utóülepítést magában foglaló, vagy más eljárással való tisztítását jelenti, amely kielégíti a megállapított kibocsátási követelményeket. (91/271/EGK irányelv) A települési szennyvíz kezelése bármely olyan eljárással illetve ártalmatlanító rendszerrel, amely biztosítja, hogy a kibocsátott vizet befogadó víz megfeleljen a vonatkozó minőségi követelményeknek és ezen, valamint más vonatkozó közösségi irányelvek követelményeinek. (91/271/EGK irányelv) A projekt mérnöki és műszaki felügyeleti feladatait ellátó, a FIDIC szerződéses szabályoknak megfelelő személy vagy szervezet. Ajánlatkérési műszaki dokumentáció a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. (1/1996. (II. 7.) KTM rendelet 2. (1) bekezdés, amelyet hatályon kívül helyezett a Kbt (1) bekezdés o) pontja május 1- jétől. Ezt követően a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja határozta meg azonos tartalommal.) Pénzügyi Megállapodás Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között az ISPA/KA projektek megvalósítása tárgyában, projektenként létrejött pénzügyi megállapodás. 10

14 programozási időszak regionális víziközmű szennyező fizet elve szennyvíz iszap szennyvízelvezetéssel összefüggő agglomeráció Támogatási Szerződés települési szennyvíz települési szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz vagy kibocsátott szennyvíz vízszolgáltatások A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kiadásai tervezésének és végrehajtásának többéves keretrendszere Az egymással oly módon összefüggő műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat látják el. (Vgtv. 1. sz. melléklet 14. pont.) A hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is. (Hgt. 4.. g. pontja) A települési szennyvíztisztító telepekről származó kezelt vagy kezeletlen visszamaradó iszap. (91/271/EGK irányelv) Olyan terület, ahol a népesség illetve a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy a végső kibocsátási pontra vezessék. (Vgtv. 1. sz. melléklet 15. a. pontja.) Az önkormányzatok, mint végső kedvezményezettek és a Közreműködő Szervezet között az Irányító Hatóság ellenjegyzése mellett a projekt megvalósítása tárgyában létrejött megállapodás. A háztartási szennyvíz vagy a háztartási és ipari szennyvíz illetve csapadékvíz keveréke. (91/271/EGK irányelv) Olyan létesítmény, ahol a tisztítási-, technológiai eljárások eredményeként a befogadó vizekbe történő kibocsátást megelőzően a telepre beérkező települési szennyvíz szennyezettsége az előírt megfelelő szintre csökken. (91/271/EGK irányelv) A tisztítási technológia után a szennyvíztelepről elfolyó, a befogadóba kerülő kibocsátott, kezelt szennyvíz. (91/271/EGK irányelv) Az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen a) A felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása; b) A szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak. (Vgtv. 1. sz. mellékletének 31. pontja.) 11

15 víziközmű Egy vagy több település közműves vízellátását szolgáló és a közműves szennyvízelvezetést, illetve tisztítást szolgáló, egységes rendszert alkotó műszaki létesítmény; (A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 2. b) pontja.) 12

16 BEVEZETÉS JELENTÉS a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni. (Víz Keretirányelv) A települési szennyvíz hatással van az adott ország, illetve Európa vizeinek, talajának, talajvizeinek és ezek által ivóvízkészletének minőségére. Ezért az Európai Unió (a továbbiakban: EU) számos irányelvet fogadott el, valamint támogatta a szennyvízkezelési projektek megvalósítását. A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program szerint a közötti időszakban a szennyvízgazdálkodás uniós prioritás. Hazánkban a szennyvízkezelés már az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-I) keretében, között is kiemelt hangsúlyt kapott. Az NKP-I-ben kitűzött célok teljesültek. Az EU irányelvekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez azonban a határidők alóli átmeneti mentesség indítványozására volt szüksége Magyarországnak 1. A kötelezettségek teljesítésére egy kivételével 10 éves átmeneti haladékot kértünk és kaptunk. (A kötelezettségeket és határidőket az 2/a. sz. melléklet részletezi.) között a második Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-II) és a Szennyvíz Program (2002), mint ágazati stratégia az EU kötelezettségek határidőre történő teljesítését célozták, és a következő ábra szerint hozzájárultak a közműolló bezárásához sz. ábra 1 A csatlakozási tárgyalások 1999-ben kezdődtek és a vonatkozó fejezet 2002-ben zárult le. A mentességet a Csatlakozási Szerződés X. melléklet 8. pontja tartalmazza. 2 Az évi adatok tény adatok, a évi adat a várható célértéket mutatja. 13

17 BEVEZETÉS A cél országos szinten: a lakosság közel 90%-a számára biztosítani a gyűjtőrendszert december 31-ig. A Szennyvízkezelésről szóló irányelv szerint az érintett agglomeráció nagyságától függően 2010., illetve december 31-ig a települési szennyvíz tekintetében valamennyi agglomerációnak rendelkeznie kell olyan szennyvízgyűjtő hálózattal, amely legalább másodfokú kezelést, illetve érzékeny területen LE felett december 30-ig harmadfokú kezelést biztosít. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben elkészült értékelése 3 szerint Magyarország a szennyvízkezelésben (a gyűjtött és a másodlagosan, harmadlagosan kezelt szennyvíz arányát tekintve) fejlett volt az újonnan csatlakozott országok között 2005 végén. Ezt a 2. sz. ábra szemlélteti. 2. sz. ábra A szennyvíztisztítás helyzete az EU korábban csatlakozott tagállamaiban, különösen Észak-Európában jóval kedvezőbb, mint az újonnan csatlakozott országokban. Ott az összegyűjtött szennyvíz több mint 3/4-ét a legmagasabb, harmadfokú tisztításnak vetik alá. (A szennyvízkezelés helyzetének változását Európában a 6. sz. melléklet mutatja.) A szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének hazai tervezését befolyásolta az országos ivóvízhálózat fejlesztésének befejezése és ezzel összefüggően a szennyvíz kibocsátás növekedése. A szennyvízgyűjtő rendszer társadalmi léptékű tervezésének kockázatát jelentette a nehezen prognosztizálható tényezők, így a gazdasági körülmények változása (például iparvállalatok megszűnése, újak letelepedése), a civil társadalom mozgása (például nagy tömegű kulturális rendezvények elhalása, új helyszínen létrejövő rendezvények alakulása). Az ISPA, majd a Kohéziós Alap (a továbbiakban: ISPA/KA) támogatások felhasználásához készített stratégiák a kiemelten nagy, lakos egyenérték feletti 4, illetve a főváros, a megyei jogú városok és agglomerációik szennyvíz 3 5. Bizottsági Összefoglaló a Városi Szennyvízkezelési Irányelv végrehajtásáról, ben megyei jogú város címet kapott minden város, amelynek a lakosságszáma meghaladta az főt ben megyei jogú város lett mindkét megyeszékhely, amelynek lakossága nem érte el az es határt (Salgótarján és Szekszárd). Továbbá 2006-ban Érd is megyei jogú város lett. 14

18 BEVEZETÉS programjára helyezték a hangsúlyt (2/d. sz. melléklet, Az ISPA/KA stratégia által érintett nagyvárosok). Ezt az indokolta, hogy ISPA/KA társfinanszírozással kiemelt projekteket lehetett támogatni, és Magyarország településszerkezetét figyelembe véve 5 elsődlegesen a fővárosban, a megyei jogú városokban lehetett szükség ilyen méretű projektek 6 megvalósítására. A Szennyvízkezelésről szóló irányelv szerint a LE feletti agglomerációkban ide tartozóan a fővárosban és a megyei jogú városokban is normál területen másodfokú kezelést kell megvalósítani 2010-ig. Érzékeny területen LE felett a harmadfokú tisztítás, azaz a tápanyag eltávolítás is elő van írva. A Szennyvíz Program összeállításához első ízben december 31-i állapot szerint, majd kétévenként felmérték a megyei jogú városok csatornahálózatát és minősítették azok tisztító telepét. Ez alapján kijelölték a fejlesztendő területeket a Szennyvíz Programban 7. (A felmérés eredményét a 2/c. melléklet tartalmazza.) A kiemelt szennyvíztisztítási projekteket 2000-től az ISPA, majd annak folytatásaként 2004-től a Kohéziós Alap (a továbbiakban: KA) finanszírozta től a KA társfinanszírozásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) keretében kerülnek megvalósításra projektek, de lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt, hanem 2000 LE feletti települési projektek is finanszírozhatóak KA-ból 8. A kiemelt projektek mellett kisebb agglomerációkat lefedő projektek valósultak meg uniós támogatással. Így kisebb projektek valósultak meg a PHARE, a Strukturális Alap Környezeti Infrastruktúra Operatív Program, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program, a SAPARD, valamint az INTERREG keretében 2007-ig től az ÚMFT Regionális Operatív Programjai finanszíroznak kisebb (2000 LE alatti települési) szennyvízközmű fejlesztési projekteket. A Bizottság a benyújtott kérelmek alapján az ISPA keretében 7, a KA keretében 3, azaz 2006 végéig összesen 10 kiemelt szennyvízkezelési projektet hagyott jóvá. A többi agglomerációban voltak tisztán hazai forrásból történő fejlesztések, de azok nem az ellenőrzés tárgykörébe tartozó kiemelt projektek voltak, így azok teljesítményét nem vizsgáltuk. A tisztán hazai forrásból megvalósult szennyvízkezelési projekteket abban az esetben sem ellenőriztük, amikor az ISPA/KA kedvezményezettje részesült benne. 5 A magyar lakosság mintegy 40%-a a fővárosban és a megyei jogú városokban él. 6 Egy kiemelt projektnek az ISPA esetében el kellett érnie az 5 millió eurót (1267/1999/EK rendelet. 2. cikk 2. pont), a KA esetében a 10 millió eurót (1164/1994/EK rendelet 10. cikkének 3. pontját módosító 1264/1999/EK rendelet 1. cikk 8. a. pont). 7 A Szennyvíz Program legutóbbi, 2009 áprilisában készült felülvizsgálata az előírásnak megfelelően a december 31-i állapotot tükrözi. A december végi helyzet alapján 2010-ben készül majd új programváltozat. 8 A 25 millió euró feletti KA projekteket változatlanul a Bizottság hagyja jóvá, az ennél kisebb összegűeket a hazai hatóságok. 15

19 BEVEZETÉS Az ISPA/KA társfinanszírozásával megvalósuló projektek eredeti támogatásként elszámolható költsége 9 mintegy 204,3 Mrd Ft 10. Ebből 111,5 Mrd Ft (54,6%) a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei beruházás támogatása. A végrehajtott fejlesztésekkel az LE feletti, illetve a fővárosra és a megyei jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség 11 főként a szennyvíztisztítás fokát tekintve még nem teljesül maradéktalanul a december 31-i határidőre minden érintett város esetében, de 6 nagyváros 12 támogatása folyamatban van KA-ból 13 és még további fejlesztési elképzelések is vannak (2/e. sz. melléklet). A Bizottság a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének kötelező mértékét nem számszerűsítette 14, de a KvVM a gyűjtőrendszerek célállapotának hazai adatait meghatározta (2/f. sz. melléklet). Az ellenőrzött 10 ISPA/KA projekt tartalma eltérő volt. Ezt mutatja, hogy csatornával való lefedettség szempontjából, a 24 nagyvárosból az a 10 város is fejlettnek volt mondható 15 a projekt előtt (70-92% közötti lefedettség), amelyik kiemelt fejlesztést tudott megvalósítani 16. A csatornával való lefedettség projektenkénti alakulását a 4. sz. ábra szemlélteti. 4. sz. ábra 9 Az uniós társfinanszírozás és a hazai központi költségvetési részt tartalmazza. 10 A különböző időpontbeli euró adatokat egységesen 260 Ft/euró árfolyamon számítottuk át forinttá a jelentés egészében. Az így átszámított adatok tájékoztató jellegűek. 11 Ez megegyezik a LE feletti agglomerációkra vonatkozó uniós kötelezettséggel. 12 Budapest, Békéscsaba, Nyíregyháza, Érd, Nagykanizsa, Székesfehérvár. 13 Lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt projektek (hanem a 2000 LE feletti agglomerációk projektjei is) finanszírozhatóak KA-ból. 14 Sem a vonatkozó irányelvben, sem (a vonatkozó 1991-es irányelvhez) 2007-ben kiadott Útmutatóban. 15 A KvVM-nek a gyűjtőrendszerek célállapotára vonatkozó értékekhez képest. 16 A győri projektnél nem volt csatornázás, a budapesti projekt keretében főgyűjtő és tehermentesítő gyűjtők épülnek. A csatornahálózat fejlesztését a dél-budai projekt keretében tervezték megvalósítani. 16

20 BEVEZETÉS A csatornahálózat fejlesztéshez hasonlóan a szennyvíztisztító telepek fejlesztésének tartalma is különbözött. A 10 projekt keretében 3 új telep (budapesti, soproni, hegyesdi telep) építése és 7 meglévő telep (zalaegerszegi, szombathelyi, debreceni, szegedi, kecskeméti, győri, zirci telep) fejlesztése valósult, illetve valósul meg eltérő mértékben (bűzhatás megszüntetése, komposztálás, biogáz hasznosítása, kisebb kiegészítő rekonstrukciók megvalósítása). Egy, a pécsi projekt keretében szennyvíztisztító telep fejlesztésére nem került sor. A szennyvízközmű fejlesztések nyomán csökken a települések környezeti terhelése, javul a vízbázisok és az érzékeny víztestek védelme. (A települési szennyvíz kezelésének folyamatábráját a 3. sz. melléklet tartalmazza.) Ahhoz azonban, hogy ezek a kiépült rendszerek fenntarthatóak legyenek, működtetésüknek a megfizethető szolgáltatási díjak mellett gazdaságosnak és hatékonynak kell lennie, ennek viszont elengedhetetlen feltétele a szennyvízközmű beruházások célszerű, eredményes és hatékony megvalósítása. Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) 2000-től rendszeresen vizsgálta a települési önkormányzatok szennyvízkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, valamint 2004-ben az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok végrehajtását, de még nem vizsgálta a kiemelt szennyvízkezelési projektek átfogó hatását a magyar környezetvédelmi célok teljesítésében, valamint a projektek eredményességét, hatékonyságát. A jelenlegi ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízkezelési projektek eredményesen és hatékonyan szolgálták-e a magyar szennyvízkezelési célok megvalósítását, valamint a források hasznosulását. Ennek során értékeltük, hogy: a feltételrendszer kialakítása a célok eredményes, hatékony teljesítését lehetővé tette-e; a kiemelt szennyvízkezelési projektek megvalósítása a projektek teljesítményét tekintve a projektek dokumentumaiban foglaltakkal összhangban történt-e; a működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező projektek keretében létrehozott létesítmények megvalósítása költséghatékonyan történt-e; a már részben, vagy egészben használatba vett létesítmények üzemeltetése során teljesültek-e a vonatkozó uniós alapelvek (Acquis Communautaireből levezethető elvek), különös tekintettel a fenntarthatóság és a szennyező fizet elvre; a megvalósuló szennyvíztisztító létesítmények működése eredményes-e (a létesítmény kapacitása, a kibocsátott víz minősége megfelelő-e); ehhez kapcsolódóan a szennyvíziszap-kezelés és - ártalmatlanítás elvégzése megfelelő-e. Az ISPA/KA projektek ellenőrzését a teljesítmény-ellenőrzés módszertanának alkalmazásával, főként eredményességi, hatékonysági szempontok szerint hajtottuk végre, így vizsgálatunk nem a szabályszerűség ellenőrzésére irányult. 17