1/252. J e g y z ő k ö n y v. Készült: a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének május 22-én megtartott üléséről (2008/ XV.

Átírás

1 1/252 J e g y z ő k ö n y v Készült: a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének május 22-én megtartott üléséről (2008/ XV. ülés) Az ülés helye: Városháza 1. sz. tanácskozóterem (Karcag, Kossuth tér 1. sz.) Jelen vannak: Dr. Fazekas Sándor, Dr. Kapusi Lajos, Csányi Sándor, Varga István, Kurucz István, Dr. Kovács László, Karcagi Nagy Zoltán, Dr. Kasuba János, Molnár Pál, Pánti Ildikó, Dr. Molnár Sándor, Szabó Sándor, Dobos László, Dr. Bótáné Kocsis Júlia, Kovácsné Kerekes Katalin képviselők. Távolmaradását bejelentette: Gyurcsek János és Kovács Sándor képviselők. Meghívottak: Rózsa Sándor jegyző, Dr. Czap Enikő aljegyző,nagyné László Erzsébet, Lőrincz Mária, Hodos Julianna, Nyester Ferenc, Dr. Csala Anikó irodavezetők, Szatmáriné Tüdős Ilona személyügyi szervező, Szentesi Lajos, Lovas Sándor, Dr. Oszlács Judit bizottsági tagok, Pengő Ferenc a Karcag TV. ügyvezető igazgatója, Dr. Tóth Katalin a Kátai Gábor főigazgatója, Bank Júlia a Kátai Gábor Kórház mb. gazdasági igazgatója, Cselényi Csaba újságíró, Domokos Gyula a Munkaügyi Központ Karcagi Kirendeltségének vezetője, Harsányi Zsolt DAVODA Kft. képviseletében, valamint Baranyainé Gácsi Katalin köztisztviselő-jegyzőkönyvvezető, a lakosság képviseletében mintegy 3-5 fő. Dr. Fazekas Sándor: Az ülés határozatképes, azt megnyitja. Indítványozza, hogy a képviselő testület a kiküldött meghívóban foglaltaknak megfelelően, a következő módosítással tárgyalja meg a napirendeket: a 7. napirendi pontot a Kátai Gábor Kórházban végrehajtandó létszámcsökkentésről szóló előterjesztést a napirendről javaslja levenni, mivel jogszabályi változás miatt e témakörben további egyeztetések szükségesek. E napirend helyébe javasolja felvenni a Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút II. ütem nyomvonalához szükséges területek részbeni kisajátításáról szóló előterjesztést Van-e valakinek más javaslata? Más javaslat nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Szavazásra teszi fel először a módosító javaslatot.. Aki azzal egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. Dr. Fazekas Sándor: Ismerteti a napirendet.

2 2/252 N a p i r e n d 1. Beszámoló a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban. 2. Előterjesztés a Karcag Városi integrált városfejlesztési stratégiáról és antiszegregációs tervről 3. Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében funkcióbővítő integrált településfejlesztések támogatására kiírt pályázatban való részvételről 4. Előterjesztés a Kátai Gábor Kórház gazdasági igazgatói megbízás pályázati kiírásáról 5. Előterjesztés a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatói állásának pályázati meghirdetésére 6. Előterjesztés a Kátai Gábor Kórház betöltetlen /üres/ álláshelyeinek csökkentéséről 7. Előterjesztés a Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút II. ütem nyomvonalához szükséges területek részbeni kisajátításáról 8. Előterjesztés a 112/2008./III.12./ Kt. sz. határozat és a 2/2008./III.12./ tgy sz. határozat módosításáról a Karcag Városi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújítására a Nagykun ház Kft-vel kötendő vállalkozási szerződésről E l ő a d ó Harsányi Zsolt Kft. vezetője Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor polgármester Dr. Fazekas Sándor: Szavazásra teszi fel a napirendet. Aki azzal egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 212/2008./ V.22. / kt. sz. h a t á r o z a t a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete május 22-ei ülése napirendjének elfogadásáról A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete az ismertetett napirendet e l f o g a d j a. Erről értesül: 1./ Képviselő Testület Tagjai, Lakóhelyeiken

3 3/252 Dr. Fazekas Sándor: Javasolja, hogy a 8-as napirendi pontot mivel az taggyülési napirend zárt ülés keretében tárgyalja meg a képviselő testület. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 213/2008./V.22./ kt. sz. h a t á r o z a t zárt ülés megtartásáról A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a 8-as napirendi pontot mivel az taggyűlési napirend zárt ülés keretében tárgyalja meg. Erről értesülnek: 1./ Képviselő testület tagjai, Lakóhelyeiken Dr. Fazekas Sándor: Napirend előtti kérdések feltevésére van lehetőség. (A kérdések megválaszolására a napirendek megtárgyalását követően kerül sor.) Kérdés nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: A két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről a soros testületi ülésen ad számot. Rátérnek a napirend megtárgyalására. 1. Beszámoló a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban. Dr. Fazekas Sándor: Köszönti Harsányi Zsolt urat, aki a kft-t képviseli. Benyújtották a tájékoztatót, melyet vitára bocsát. Harsányi Zsolt: Május 8-a után tudták meg, hogy mennyi lesz a plusz finanszírozás a hivataloshoz képest, s ez 13 M Ft. lett. dr. Molnár Sándor: Kérte, hogy a DAVODA Kft. számoljon be az elvégzett munkájáról, Úgy gondolja, hogy egy kb. 6 hónapos munka eredményét látják most maguk előtt, amely hozott újdonságot és hozott olyat is, amit már tudtak. Visszaköszöntek olyan dolgok ebben az anyagban, mint a kódolási probléma, mely egy rendkívül fontos dolog. Nyilván visszaköszönt az egynapos sebészet, amely a bevételnél rendkívül fontos. Számára visszaköszönt ebben az ügyelet, amelynek a megoldásával nincsenek megelégedve, sőt kifejezetten hátrányosnak találja, nemcsak amiatt, hogy összegszerűen, ha úgy számolják, hogy mindent levonnak belőle, akkor bizony rosszul jár a társaság, de akkor is rosszul jár, ha elveszítik azokat a jogosultságokat nem érti, hogy miért hogy pld. ünnep és munkaszüneti nap után nem kapják meg a pihenőnapokat. Tehát ez elég problémásnak tűnik. Úgy gondolja, hogy ezt lehetett volna másképpen is megoldani. Fölveti ezt a problémát, de nem az ő gondja ezt megoldani. Visszaköszönt a mosoda dolga is, amely komoly gondot jelent és a higiénikus főorvosnak a hiánya. Mindezekkel együtt hiszi, hogy azt a munkát,

4 4/252 amivel megbízták ezt a Kft-et, elvégezték, szükség volt erre a munkára, ha pedig olyan dolgokat látnak benne, melyek problémásak az egészségügyi dolgozóknak az új főigazgatónővel, illetve menedzsmentjével talán megtudják tárgyalni ezeket az eseményeket. Kérdést tett fel: Dr. Fazekas Sándor, melyre Dr. Molnár Sándor válaszolt. Dr. Fazekas Sándor: Ez egy komoly probléma, amit válaszában elmondott képviselő úr. Közbeszerzés keretében kerültek ezek a gépek beszerzésre. Európában egyetlen egy cég gyárt ilyen gépeket, így túl sok választás annak idején nem volt. Nyilvánvaló, hogy erre a problémára valamilyen megoldást ki kell találni, dolgozni. Ami a megállapításokat illeti: azt hiszi, hogy nagyon hasznos, hogy képviselő úr hozzászólt ehhez a napirendhez, mert a kórházról készített korábbi 4-5 évvel ezelőtti anyagokban nem kellett ilyen problémákkal szembesülni, mint ami a finanszírozást, az egészségügyi átszervezés következményeit bemutatja. Mi az amit az anyag tartalmaz?a Kormány egészségügyi politikájának helyi következményeit. Azt hiszi, hogy ezt érdemes képviselő úrnak szembesíteni azokkal a döntésekkel, melyeket egy városból származó képviselő zokszó, kritika nélkül Budapesten megszavazott, annak helyben ez a következménye. Nincsen pénz munkabérre, gyógyszerre, új ruhákra, stb. Tessék ezt szépen kézbe venni és odaadni a képviselőnőnek, hogy lehet arról beszélni, hogy mennyit tett valaki a városért, a kórházért, újságcikkeket írni, stb., de vannak olyan következmények, melyeknél negatív a mérleg. Ilyen következmény az egészségügynek az alulfinanszírozása, ami független egy kórházi felújítástól, ilyen következmény az, hogy a dolgozóknak a helyzete hogyan alakul, hogy üres állásokat nem tudnak betölteni,, pedig a városban komoly munkanélküliség van, sőt meg kell szüntetni, stb. Az, hogy a gazdaságpolitika olyan, amilyen, hogy a munkanélküliség növekedik az a szintjükben úgy jelenik meg, hogy az önkormányzat intézményeiben sem tudnak létszámot fölvenni. Tehát ezért azt javasolja, hogy ezt a beszámolót, amikor kézbe veszik, akkor tegyék oda mellé azoknak a parlamenti vitáknak, újságcikkeknek, nyilatkozatoknak az anyagát is, amely mindenki számára ismert. Ugyanis a Karcagi Kórházat nem lehet kiragadni a többi kórház sorából, nem lehet kiragadni az ország helyzetének az állapotából, mert nem egy szigeten élnek. Ott fenn megnyomják a gombot, hiába tiltakozik az ellenzék, hogy nem jó a költségvetés, stb., helyben pedig ez a következmény. Emberi sorsokat érint. Elbocsátások, sorban állás, egészségromlás, stb. Ez a kórházról szól és a betegeket még nem is érintették. Minden betegre valamilyen szinten következménye van ennek a dolognak, de összességében az adófizető, TB. járulékot fizető lakosságra következménye van annak a helyzetnek, ami elő állt. Dicséretes az a küszködés, amit elkötelezett szakemberek, akár a kft., akár a kórház részéről visznek, hiszen néha csodálkozik azon, hogy ebben az ágazatban még ki az aki fantáziát lát. Az ápolótól a csúcsvezetőig, a takarítótól a gépészmérnökig terjedő stábon ki az, aki -az önkormányzati képviselők is ebből a szempontból elkötelezettek még azt mondja, hogy feszüljenek neki újra, miközben a pályát már nem tudja, hogy hanyadjára festik át. Több biztosítós modell, vizitdíj, széf és egyéb őrültségekről még nem is beszéltek, amiket most azok vonnak vissza, akik beterjesztették, és hozni akarnak helyette megint valamilyen torzszülött modelleket, miközben a beteg, az egészségügy egy olyan tortúrán megy keresztül, ami. Javasolja, hogy az ilyen és más anyagokat széles körben forgassák a döntést hozók, akik nem tudja, milyen elkötelezettség alapján nyomják meg a gombot, de hogy azzal nem foglalkoznak, hogy minek mi a következménye, az elég szomorú. Itt az önkormányzatban, amikor van egy döntés arról, hogy épüljön valahol egy járda, akkor azt az emberek érdekében hozzák meg, kimennek a helyszínre és megnézik, hogy odakerült-e a járda, s ha rossz helyre került, akkor megpróbálják a következő döntéssel azt orvosolni. Sajnos mostanában olyan döntések születtek, amik mindig csak rontottak a helyzeten és nem lát különösebb esélyt arra,

5 5/252 hogy akár az egészségügynek, akár az önkormányzatoknak a helyzete az elkövetkezendő időszakban különösebben javuljon. Dr. Kapusi Lajos: Két dolgot szeretne megemlíteni. Az egyik: az anyagban egy hibára szeretné fölhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár megnyitásának határideje július 1., Semmelweis nap. Kéri, hogy ezt javítsák ki az anyagban. A másik: nagyon jól tudja a képviselő testület, hogy az elmúlt időszakban a Karcagi Kórházban egy megbízott vezetés, menedzsment látta el a feladatát, és ők nagyon nagy mértékben igyekeztek támaszkodni mindarra, amit a DAVODA Kft. tagjaitól tanácsként kaptak. Azt gondolja, hogy nem mindig értettek mindenben egyet, voltak közöttük viták, de azért igyekeztek úgy intézni a dolgokat, hogy a vezérelv az legyen, hogy ez a kórház megmaradhasson, hogy ebben a kórházban most is gyógyító munka folyhasson. A leköszönő és munkáját átadó menedzsment nevében szeretné megköszönni a DAVODA Kft. minden egyes tagjának a segítségét és kéri Harsányi Zsolt urat, a Kft. vezetőjét, hogy ezt a köszönetet tolmácsolja dr. Békési László, illetve Kalcsa István részére és mindazoknak, akik ebben a programban részt vettek és megpróbálták őket megfelelően irányítani ahhoz, hogy céljaikat elérhessék. Jóslások azt mondták, hogy a Karcagi Kórház április környékén várható, hogy teljesen az ebek harmincadjára kerül, ma egy hónappal későbbi időpontot ínak és még nincs ilyen gond, mert a kórház működik. Valamennyi volt vezetőtársa nevében is még egyszer tisztelettel megköszöni a DAVODA Kft. munkáját. Dr. Fazekas Sándor: Egyetért azzal, amit Dr. Kapusi Lajos képviselőtársa mondott,nagyon nagy munkát végzett a cég, még van hátra a munkából és számítanak arra, hogy ebben a vonatkozásban is eredményesek lesznek, a beszámolót elfogadásra javasolja. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 214/2008./ V.22./ kt. sz. h a t á r o z a t a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban c. beszámolót megtárgyalta, azt e l f o g a d j a. Erről értesülnek: 1./ Képviselő Testület Tagjai, Lakóhelyeiken, 2./ Harsányi Zsolt, DAVODA Kft Mátészalka,Kossuth u.31/a 3./ Kátai Gábor Kórház Karcag, Zöldfa u. 48. sz. 2. Előterjesztés a Karcag Városi integrált városfejlesztési stratégiáról és antiszegregációs tervről Dr. Fazekas Sándor: Az Észak-alföldi Operatív Program keretében funkcióbővítő integrált települési fejlesztési programok támogatására kiírt pályázati felhívásra szeretnének majd benevezni és ehhez szükséges egy integrált városfejlesztési stratégiai terv elkészítése, időközönkénti felülvizsgálata, elfogadása. Ennek az anyaga több kört már megfutott a bizottságokban és itt is látható. A részletes ismertetéstől eltekint. Az előterjesztés tartalmazza az anyagra vonatkozó kiegészítéseket. Helyzetértékelés kell a város vonatkozásában a város szerepének meghatározásában, a településhálózatban. Szükséges a város egészére vonatkozó

6 6/252 rövid helyzetértékelés, a városrészek területi megközelítésű elemzése, a város jövőképe, célkitűzések, a stratégia koherenciája, konzisztenciája, fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése, a stratégia megvalósíthatósága. Antiszegregációs terv is szükséges az anyaghoz. Pánti Ildikó: A tájékoztatóban szerepel, hogy ez az anyag a civil szervezetek, egyesületek, intézményvezetők előtt volt megvitatva, megbeszélve a mai napon és ott a jelenlevők egyhangúlag kifejezték örömüket abban, hogy ez az anyag egy olyan anyag, amellyel nemcsak a város pályázhat ezt követően, hanem pályázhatnak intézmények is. Nemcsak a város helyzete, a jelen és múlt, hanem célirányosan, kicsit években, távlatokban nézve meghatározva, hogy mi lehet a városnak az a kitörési pontja, helyzete, amellyel pályázni tud és egyáltalán pozícióját őrzi. Az előadó is elmondta - mely egyetértésükkel is találkozott hogy törekedni kell a városnak arra, hogy a kistérségen belül a vezető szerepét továbbra is tartsa és a fejlesztések, oktatási, kulturális és egyéb feladatait ennek alárendelve kell tennie. Ez az anyag úgy készült el, hogy a részanyagok rendelkezésre voltak bocsátva, most a jelen helyzetben gyakorlatilag egy együttes anyag áll rendelkezésre. Lőrincz Mária irodavezetőnek és a szakterület dolgozóinak köszönetét fejezi ki az anyag összeállításáért. Kurucz István: Pénzügyi Bizottság megtárgyalt az anyagot, azt elfogadta. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 215/2008. (V.22.) kt. sz határozat a Karcag városi integrált városfejlesztési stratégiáról és anti-szegregációs tervről Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított évi LXV. Tv. 1. (6) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alábbiak szerint dönt: 1) Karcag Város Önkormányzata a határozat mellékletét képező Karcag városi integrált városfejlesztési stratégiát és anti-szegregációs tervet elfogadja. 2) Karcag Város Önkormányzata kinyilatkozza, hogy a jelen határozattal elfogadott anyagot három évente felülvizsgálja és az aktualitásoknak megfelelően módosítja. Felelős: Lőrincz Mária Gazdálkodási és Kistérségi Irodavezető Határidő: május 31. Erről értesülnek: 1. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének tagjai, lakhelyükön 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - Építési és Műszaki Iroda - Pénzügyi és Költségvetési Iroda - Gazdálkodási és Kistérségi iroda, helyben 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (pályázatban)

7 7/252 Integrált Városfejlesztési Stratégia KARCAG május

8 8/252 ZÁRADÉK Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta: Kiss Tibor Anti-szegregációs szakértő..,

9 9/252 KARCAG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: DR. KOVÁCS P. ZOLTÁN ÜGYVÉDI IRODA Dr. Kovács P. Zoltán irodavezető ügyvéd adótanácsadó hivatalos közbeszerzési tanácsadó 1054 Budapest, Hold u. 21. Tel./Fax: , Mobil:

10 10/252 TARTALOMJEGYZÉK 1. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁG Általános jellemzés Közlekedési kapcsolatok Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás, kiskereskedelem Idegenforgalom, vendéglátás TÁRSADALOM Demográfia Képzettség Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Nemek közötti különbségek Felekezeti hovatartozás Nemzetiségi hovatartozás Civil szerveződés ÉPÍTETT KÖRNYEZET Épített lakókörnyezet Középületek Közterek és köztéri műtárgyak KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Közmű-infrastruktúra és szolgáltatás Helyi és helyközi tömegközlekedés Oktatási közszolgáltatások Szociális közszolgáltatások Egészségügyi közszolgáltatások Kulturális, rekreációs és sport közszolgáltatások VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE A VÁROSRÉSZ SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE A VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA A városrészek lehatárolásának módszertana A városrészek bemutatása SZAKPOLITIKÁK SZERINTI HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Társadalom Épített környezet Funkcióellátottság a városrészekben SWOT ELEMZÉS A: Városközpont B: Északi Városrész C: Keleti városrész... 94

11 11/ D: Déli városrész E: Déli Ipartelep F: Kisföldek és Kertváros G: Nyugati városrész HELYZETELEMZÉS AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVHEZ Szegregátumok lehatárolása Szegregátumok elemzése CÉLOK KITŰZÉSE A VÁROS EGÉSZÉNEK CÉLRENDSZERE A célrendszer felépítése, szerkezete Hosszú távú (átfogó) célok Közép távú (tematikus) célok Tematikus célok és Programok összefoglalása Közép távú (program) célok Indikatív projektlista VÁROSRÉSZI SZINTŰ CÉLOK Karcag város általános céljai A Városközpont céljai Északi városrész céljai A Keleti városrész fejlesztése Déli városrész céljai A Déli ipartelep céljai Kisföldek és Kertváros városrész céljai Nyugati városrész fejlesztése Külterületek és egyéb települések fejlesztése AKCIÓTERÜLETEK ELŐZETES KIJELÖLÉSE Az akcióterületek lehatárolásának módszertana Projekthelyszínek kijelölése Akcióterületek előzetes kijelölése Az akcióterületek céljai ANTISZEGREGÁCIÓS BEAVATKOZÁSI TERV A beavatkozási terv alapelemei és alapelvei A szegregátumonkénti beavatkozások fő irányai Beavatkozási elemek bemutatása Partnerség szerepe az antiszegregációs beavatkozásokban A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A MEGVALÓSÍTÁS SZERVEZETI KERETEI A szervezeti megvalósítás főbb elemei Projektgazda és projekt szervezet bemutatása PARTNERSÉG Célcsoportok Kommunikációs eszközök Eredmények értékelése

12 12/ A partnerség megjelenése az IVS készítésénél Partnerségi részvétel az akcióterületi terv tervezésénél INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV Ingatlanok típusai Ingatlanok típusaira vonatkozó ingatlangazdálkodási alapelvek NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása Monitoring mutatók rendszere Mutató szintek Hosszú távú monitoring mutatók középtávú célértékeinek megállapítása Monitoring feladatok ütemezése MELLÉKLETEK

13 IVS KARCAG A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Karcag város Magyarország egyik jellegzetes alföldi tájegységén, nevezetesen a nagykunsági tájon fekvő település, a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A város három megye határán, Debrecen és Szolnok között félúton fekszik. Jász- Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb határú település, a megye negyedik legnagyobb népességű városa. A város az ország Észak-alföldi régiójában a környező települések gazdasági, kereskedelmi, kulturális és intézményi központja, a Nagykunság természetes körzetközpontja, vonzáskörzete Tiszafüredig terjed. Határos Kisújszállás, Bucsa, Püspökladány, Nádudvar, Kunmadaras, Berekfürdő és Kunhegyes településekkel. A város a karcagi kistérségi központi települése, ahol a többcélú kistérségi társulás tag települései a legutóbb a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény módosításáról szóló évi CVII. törvénnyel bevezetett változás után az alábbiak: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras. 1. sz. térkép 1.1. Gazdaság Az Észak-alföldi régió Magyarország számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb, 2005-ben Ft/fő, ami az országos átlag 63,6%-a, az EU átlagának pedig mindössze 33,1%-a. 1 Az elmaradottság okai között első helyen áll a Régió gazdaságának tőkeszegénysége, és 1 Forrás: A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon 2006-ban, KSH, Debrecen július, 7. oldal

14 IVS KARCAG 14 a gazdaság nem hatékony szerkezete. A magyarországi átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd. Az egy alkalmazottra jutó ipari termelés értéke bár a Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb, de ez az országos átlagnak így is alig éri el a 2/3-át. 2 A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy mindmáig nem épült ki a régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra és a régión belüli közlekedési infrastruktúrának is számos hiányossága van. Részben ennek köszönhető, hogy a gazdasági fejlődés egyik motorját jelentő beruházások tekintetében, az egy lakosra jutó, folyó áron mért beruházási teljesítményérték alapján, az ország régiói közül az észak-alföldi lett a sereghajtó (a os évek együttes figyelembe vételével). 3 Karcag a Régió természeti adottságaiból és történelmi múltjából eredően tradicionális mezőváros, klasszikus értelemben vett agrártáj, amelynek jelentős része növénytermesztésre alkalmas mezőgazdasági hasznosítású terület. A térség elmaradottságának egyik meghatározó oka a terület kedvezőtlen elérhetőségében rejlik. Többek között a nem megfelelő közlekedési elérhetőségből kifolyólag a beruházó tőke érdeklődésének szintje alacsony. A kevés itt realizálódó beruházás folytán magas a munkanélküliség, ami lefelé nyomja a munkabéreket. A város emiatt egyszerre küszködik foglalkoztatási gondokkal, és az alacsony jövedelmi viszonyokkal. Az országos viszonylatban is alacsony jövedelmek miatt a helyi kereslet is gyenge, ami a szűk belső piacon működő vállalkozások jövedelmezőségét, versenyképességét is csökkenti Általános jellemzés Gazdasági fejlettség A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásában melyet a KSH Területfejlesztési szempontból kedvezményezett, kiemelten támogatandó térségek megállapítása érdekében alkalmaz 4 alkalmazott komplex mutató 5 értéke a Karcagi Kistérség esetében 2,49, ami jelentősen elmarad mind az egyszerű számtani átlagként számított 2,90-es érték, mind pedig a lakosságarányosan számított 3,34 pont mögött. 6 Mint az az alábbi térképen is látható, ez az érték míg a Régión belül átlagosnak, addig az Alföld egésze tekintetében már némileg átlag alattinak tekinthető, és az ország más területeit is figyelembe véve az elmaradottság mértéke még szembeötlőbb. 2 Uo. 14. oldal 3 Uo. 23. oldal 4 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény alapján 5 A komplex mutatót öt mutató csoportból képzik: gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatókból 6 Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH, Budapest 2008, 12., illetve 25. oldal

15 IVS KARCAG sz. térkép Karcagi Kistérség Az Önkormányzat költségvetési helyzete Karcag Város Önkormányzata évi első önálló önkormányzati költségvetése óta jelentős változások történtek. Az éves költségvetések főösszegeit tartalmazó ábrából jól látható, hogy városunk területének, intézményhálózatának, lakosságának gyakorlatilag változatlan volumene mellett az Önkormányzat költségvetése az eredeti (1991. évi) szinthez képest folyó áron az 1990-es évek közepére háromszorosára, az ezredfordulóra mintegy ötszörösére, míg napjainkra már közel kilencszeresére növekedett. 1. sz. diagram Karcag Város Önkormányzata költségvetésének főösszege Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Költségvetés főösszege (1990-es áron) Költségvetés főösszege (folyó áron)

16 IVS KARCAG 16 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Az közelmúlt egyes éveiben elért évi 1 milliárd Ft-os főösszeg-növekedésben jelentős szerepet játszott a Kátai Gábor Kórház rekonstrukciójának I. üteméhez elnyert címzett és területi kiegyenlítő (TEKI) támogatás (mintegy 2 milliárd Ft), valamint a városi szennyvíztisztító telepén megvalósított (több mint 800 millió Ft bekerülési költségű) rekonstrukció. Ugyanakkor reál értéken a változás természetesen már közel sem ilyen számottevő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az évek során számos új feladat is megjelent az Önkormányzatnál. A város költségvetésének főösszege a 1995-re éri el mélypontját a 1990-es bázis évhez viszonyítva (és az 1990-es bázis árat tekintve), amikor is értéke a bázis összegnél 12%-kal kevesebb, majd az ezt követő időszakban fokozatosan emelkedik és 2000-ben éri el a bázisév szintjét. Ezt követően a város költségvetése a bázishoz képest reál értéken is bővül, de a évre a bázisévhez viszonyítva így is csak 45% -os növekedést mutat. A fenti körülmények között a legfontosabb pozitívumok a következők voltak: - Karcag Város Önkormányzata fizetőképességének megőrzése mellett kötelezőés vállalt feladatait minden évben teljesítette; - pályázatokon elnyert, megítélt támogatásokról egyik évben sem mondott le, a tervezett célt - még az idő közbeni súlyosbító körülmények pl.: utólagos finanszírozás ellenére - is megvalósította; - folyamatosan gondoskodott a közterületek (közparkok, önkormányzati tulajdonú közutak, fa belvíz- és szennyvízelvezető rendszerek stb.) fenntartásáról, a közvilágítás stb. biztosításáról, valamint mindezek mellett - az intézmények működéséhez szükséges finanszírozási feltételeket az ellátási színvonal megtartásával, illetve helyenként jelentősnek mondható növelésével biztosította és mindezt tette úgy, hogy az Önkormányzat vagyona évről évre emelkedett, pénzintézeti adósminősítése továbbra is I. osztályú maradt. 2. sz. diagram Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési kiadásainak összetétele (folyó áron) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Személyi juttatás Dologi kiadás Ellátottak juttatásai Munkaadót terhelő kötelezettségek Speciális célú támogatás, pénzeszköz átadás Felújítás, felhalmozás Egyéb kiadás

17 IVS KARCAG 17 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Az éves költségvetésekből fejlesztésekre, felújításokra fordítható részarány éves szinten átlagosan 10-15% között mozgott, tekintettel arra, hogy az intézményi működési kiadások az utóbbi években gyakorlatilag a személyi juttatások és járulékaik, valamint a dologi jellegű kiadások teljesítésére korlátozódtak. Részben a fentieket is igazolandó 1998 és 2006 között az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési kiadása összetételének alakulását a következő diagram szemlélteti. Jól látható, hogy az önkormányzati fejlesztések háttérbe szorulását gyakorlatilag a működési kiadások teljesítésének szükségessége okozza. Az utóbbi két évben ezért előtérbe került a működési kiadások további csökkentése, melynek hatása kismértékben ugyan, de már ma is kedvezően tapasztalható. Ilyen racionális intézkedés volt január 1-el az intézmények többségére jellemző önálló gazdálkodási jogkör megszüntetése, az ún. Városi Kincstári rendszer bevezetésével és a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Pénzügyi Szolgáltató Intézmény létrehozásával. A mindenkori költségvetési egyensúly megtartása, a költséghatékony gazdálkodás biztosítása érdekében több területen sor került a szervezeti létszám (álláshely) megszüntetésére. Mindezek, valamint az állami normatív támogatások reálértékének várható csökkenése figyelembevételével, ez a megkezdett racionalizálási folyamat tovább kell hogy folytatódjon A gazdaság dinamikája A helyi gazdaság dinamikája alapvetően követi az ország egészének gazdaságát jellemző dinamikai tendenciákat, de azok egyes esetekben felerősödve, más esetben némileg csillapodva jelennek meg. A regisztrált 7 és a működő 8 vállalkozások száma között meglévő természetes különbségnek az utóbbi években tapasztalható csökkenése alapvetően pozitívnak tekinthető (a működő vállalkozásoknak a regisztrált vállalkozásokon belüli részaránya 2001-es 65% körüli értékről mára 69%-ra emelkedett), azonban ez nem a működő vállalkozások számának felzárkózása, hanem elsősorban a regisztrált vállalkozások számának lassú ütemű csökkenése miatt alakult ki, ami a működő vállalkozások számának stagnálásával párosult. 7 Regisztrált vállalkozás: A megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. 8 Működő vállalkozás: Működőnek tekintjük (a regisztráltak közül) azokat a vállalkozásokat, amelyek a tárgyévben adóbevallást (társasági adó, jövedelemadó, áfa stb.) nyújtottak be, illetve statisztikai adatszolgáltatást teljesítettek. Ide tartoznak a jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli vállalkozások és az egyéni vállalkozók. Az adatok nem tartalmazzák az off-shore cégeket és a társasházakat.

18 IVS KARCAG sz. diagram 2000 Regisztrált és működő vállalkozások száma Karcagon (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Működő vállalkozások Regisztrált vállalkozások Forrás: KSH A működő vállalkozások számának stagnálásában a karcagi adatok nagyon hasonlóan alakulnak a kistérségi, megyei és országos szintű adatokhoz, sőt mint azt a lenti grafikon is mutatja a évi karcagi növekedési adat a kistérségi, megyei és országos adatokhoz képest mintegy 2%-kal kedvezőbb is. 4. sz. diagram 110% Működő vállalkozások számának alakulása az előző időszakhoz képest (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (%, előző időszak=100%) 105% Karcag 100% 95% Karcagi kistérség JNSz megye 90% Magyarország 85% 80% Forrás: TEIR A működő egyéni vállalkozások száma Karcagon 2003-ban a 2002-es adathoz képest mintegy 8%-kal csökkent. A 2004-ben történt újbóli, 1%-ot kissé meghaladó csökkenést követően 2005-ben közel hasonló mértékben növekedett ez az érték, ami a kistérségi, megyei és országos szinten bekövetkezett kis mértékű csökkenéshez képest némileg

19 IVS KARCAG 19 kedvezőbb tendenciára utal. 5. sz. diagram Működő egyéni vállakozások száma Karcagon (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Forrás: KSH A vállalkozások által lebonyolított pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó, és az Önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adó beszedett összege a működő vállalkozások számának stagnálásához képest az elmúlt években jelentős igazodást mutatott ban és 2005-ben erőteljes, 20%-ot meghaladó értékben estek vissza ezek a bevételek az előző évhez képest, ami a vállalkozások forgalmának hasonló mértékű visszaesésére utalnak, és amik az Önkormányzat számára millió Ft-os bevételkiesést jelentettek. Kistérségi szinten az iparűzési adóbevétel összege az elmúlt években a karcagihoz hasonló, noha kisebb szélsőértékekkel bíró ingadozást mutatott, míg megye- és régiószinten viszonylagos stabilitás volt tapasztalható, enyhe csökkenéssel. Az országos átlag adataival való összevetésből kiderül, hogy a 2003-as karcagi és kistérségi visszaesés helyi okokra vezethető vissza, amit az Önkormányzati adatok is megerősítenek (ti. az adott évben egy téves iparűzési adó-befizetés korrekciójára volt szükség). Ezzel szemben a 2005-ös visszaesés már az országos tendenciával együtt mozog, hiszen erre az évre vonatkozóan megváltoztak az iparűzési adó számításának szabályai (az adóalapot számos új tétellel lehetett csökkenteni). Tekintettel az elmúlt időszakban a körülmények fentiek szerinti jelentős változására, illetve arra, hogy ezen körülmények hatását igen nehéz kiszűrni, az elmúlt időszak iparűzési adó-adatainak változásáról érdemi következtetések nem vonhatók le.

20 IVS KARCAG sz. diagram Beszedett iparűzési adó értékének változása (%, előző év=100%) 130% 120% Karcag 110% Karcagi kistérség 100% JNSz megye 90% Észak-Alföldi Régió 80% Magyarország 70% Forrás: TEIR A gazdaság szerkezete A gazdaság szerkezetének elemzése azért is fontos, mert a gazdasági fejlődés jelenlegi problémái közül számosat a szerkezeti problémákra vezetnek vissza. Az elmúlt években a kialakulóban lévő Ipari Park és a folyamatosan betelepülő, megalakuló vállalkozások ellenére a város megőrizte mezővárosi jellegét. A mezővárosias jelleg azonban korántsem jelenti már a városban hagyományosnak tekinthető mezőgazdasági jellegű vállalkozások számának dominanciáját, sőt. A mezőgazdasági vállalkozások száma Karcagon fokozatosan csökken, az összes működő vállalkozáson belüli részarányuk 2005-ös eddigi mélypontja igen közel került a hasonló országos értékhez. Ezt a háttérbe szorulást, valamint a nemzetgazdasági ágazatok súlyában bekövetkező lassú változást mutatja az alábbi ábra. 7. sz. diagram Működő vállalkozások Karcagon (az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Forrás: KSH Karcag kistérségi központi szerepének megfelelően a kereskedelmi szektorban

21 IVS KARCAG 21 működő vállalkozások részaránya a város gazdaságában a megyei értékeket 3, az országos átlagot 3-5%-ban haladja meg. Kedvezőtlen tendenciaként azonosítható az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások, valamint a feldolgozóipar területén működő vállalkozások számának lassú, fokozatos csökkenése. Míg az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások vállalkozásainak háttérbe szorulása az általános tendenciákkal ellentétes volta miatt tekinthető kedvezőtlennek, addig az utóbbi (feldolgozóipari) tendencia bár a nagyobb területi-közigazgatási egységek tendenciáival megegyező trendre utal, mégis kedvezőtlennek tekinthető, hiszen a város gazdaságán belül a mezőgazdasági termelés visszaszorulását éppen a magasabb hozzáadott értéket produkáló feldolgozóipari vállalkozások ellensúlyozhatnánk től kezdve ugyanakkor számottevően, a megyei és országos adatokhoz képest is jelentősebb léptékben növekedett az építőipari vállalkozások száma és gazdasági szerepe Karcagon. Mint azt a lakásépítések számának alakulása is mutatja ld. egy későbbi elemzésben, az amúgy szintén növekvő megyei és országos adatnál magasabb növekedési ütem Karcagon és a Karcagi Kistérségben ebben az időszakban egyértelműen a támogatott lakáshitelek megugrásának köszönhetően a továbbértékesítési céllal épülő lakásépítésre szakosodott kisvállalkozások nagyszámú megjelenésére utal. Bár a városban működő vállalkozások számával felrajzolt gazdasági szerkezetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazata igen közel áll a megyei és országos adatokhoz, a 2002-től datálható stagnáló trend nem tekinthető kedvezőnek, hiszen a Város adottságaira alapozva az idegenforgalom jelentős mértékben nagyobb aránya lenne elérhető. A korábban már említett nem kielégítő közlekedési kapcsolatokkal magyarázható az, hogy arányában erőteljes csökkenés figyelhető meg a szállítás, raktározás területén Karcagon, ami ellentétes a megyei és országos, 2001-től alapvetően stagnáló trenddel. A pénzügyi szolgáltatás területén a város behozva a korábbi évek lemaradását re elérte a nagyobb területi egységek átlagát. 5 éves távlatban mérsékelt növekedés következett be az egészségügyi és szociális ellátással valamint az oktatással foglalkozó működő vállalkozások számában, ami ugyan trendjét tekintve összhangban van a megyei és országos adatokkal, de a város adottságaihoz és szerepéhez mérten (pl. súlyponti kórház ld. később) nem tekinthető elégségesnek. Karcagon a működő vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret. Az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya a közötti időszakban 91-94% volt. A illetve a főt foglalkoztató vállalkozások számában a vizsgált 5 éves időszakban számottevő változás nem következett be, míg az fő méretkategóriába eső működő vállalkozások száma fokozatosan csökken a városban. 250 fő foglalkoztatottat meghaladó vállalkozások nem működnek Karcagon. 1. sz. táblázat Sorszám G02-8 Létszám-kategória (KSH létszám-kategóriák alapján) Működő vállalkozások száma Karcagon (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) fő fő fő fő fő fő

22 IVS KARCAG fő fölött Összesen Forrás: KSH A városban és a kistérségben általános tapasztalat, hogy a gazdasági élet szereplőinek információellátása (illetve információellátottsága) nem kellő mértékben megoldott. Márpedig a helyi gazdaság szerkezetének elemzése egyértelműen arra enged következtetni, hogy a vállalkozások jelentős hányadánál a tőkebevonás és a megfelelő irányba történő fejlesztések elmaradása, illetve a piaci információk ismeretének hiánya rövid távon még ugyan nem gátolja meg a stabilizálódást, a pozíciók megtartását, de hosszú távon egyértelműen a megszűnés veszélye forog fenn. A vállalkozások jelentős körénél ugyanakkor a fejlődéshez szükséges optimális forráskombinációk feltárásával, a megfelelő piaci információkhoz való hozzáféréssel már most fejlődési szakaszt lehetne elindítani. Márpedig ezek a (főként kis és közepes) vállalkozások a helyi gazdaság meghatározó szereplői (különösen a foglalkoztatás terén), tehát jövőjük alakulása a város és kistérség fejlődése szempontjából is komoly következményekkel bír Közlekedési kapcsolatok Közúti közlekedés A Város közlekedési szempontból kedvező elhelyezkedése révén a Transzeurópai Hálózat (TEN) kelet-nyugati irányú folyosójának részeként közvetlen kapcsolatot élvez a megyeszékhely Szolnokkal és a Régió legnagyobb városával, Debrecennel egyaránt. Karcagtól a 4. sz. országos főútvonalon Debrecen 62 km, nyugati irányban Szolnok ugyancsak 62 km, míg Budapest 165 km. 3. sz. térkép A Karcagi Kistérség és Karcag a TEN közúthálózatban Forrás: Közlekedéstudományi Intézet HU.jpg

23 IVS KARCAG 23 A 4. sz. főút által biztosított, a korábbi időszakokban jónak mondható közúti közlekedési kapcsolat mára inkább csak közepesnek minősíthető. Ennek oka egyrészt a főút mára kialakult jelentős túlterheltsége (ld. a lenti térképen a forgalomterhelési adatokat), mely kimagasló baleseti statisztikákkal jár együtt, másrészt az, hogy a fejlődési ugrást lehetővé tevő, és a közelmúltban lendületet vett gyorsforgalmi útfejlesztés még nem érte el Karcagot. Nem véletlenül, a Karcag-Budapest közúti közlekedésében egyre jobban átkerül a hangsúly a 4. sz. főútról a várostól É-Ny-i irányban 70 km-re elhelyezkedő M3-as autópályára, nem kis (környezeti és egyéb) megterhelést okozva ezzel az erre fel nem készített alacsonyabb rendű összekötő útszakaszokra. Ebben a tekintetben a közeljövőben kedvező változások várhatók, hiszen a Közlekedési Operatív Programban (KözOP) megfogalmazott kormányzati célkitűzések szerint a as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2x2 sávosra bővítik Budapesttől a román határig. A 4. sz. főutat autópályaként kivált M4 autópálya Budapest-Szolnok útszakasza a jelenlegi tervek szerint 2015-re, a Karcagot is magába foglaló Szolnok-Romániai határszakasz kapcsolat pedig csak ezt követően épül meg, vagyis Karcag közvetlen autópálya-elérhetősége leghamarabb 2017-ben valósulhat meg sz. térkép A 4. sz. főút autópályákkal összemérhető terheltsége Forrás: Közlekedéstudományi Intézet11 A kistérségi szinten jelentős problémaként azonosítható, hogy a Karcagot Kunhegyessel összekötő közút megépítés régóta szerepel minden megyei és regionális fejlesztési tervben, az útszakasz megépítése azonban máig nem valósult meg. Noha 2002-ben a Közútkezelő KHT az úttervet el is készíttette, a következő időszak állami fejlesztési tervei között az útszakasz megépítése továbbra sem szerepel Vasúti közlekedés 10 Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt HU.jpg

24 IVS KARCAG 24 A közúti közlekedés mellett kiemelt adottságként kezelendő, hogy a Város a Budapest- Nyíregyháza-Záhony villamosított, két vágánypárú vasúti fővonal egyik megállóhelye, mely vonal egyúttal a vasúti TEN eleme. Ezzel összhangban az elmúlt években (a Budapest-Szolnok vonalszakaszon), illetve a közeljövőben a KözOP-ból (a Szolnok- Záhony vonalszakaszon) a számos fejlesztés valósult, illetve valósul meg (ld. az alábbi térképen), melynek eredményeként (a jelenlegi 120 km/h helyett) 160 km/h pályasebességnek megfelelő, magasabb biztonsági fokozatú és hatékonyabb kommunikációs berendezésekkel felszerelt pályaszakasz jön létre (mely magában foglalja az Európai Vonatbefolyásolási Rendszer 12 bevezetését is). Emellett helyi szinten említést érdemel, hogy Tiszafüred és Karcag között 100 éve működik a helyi érdekeltségű vasút is, amely a városnak és a kistérségnek több szempontból is kiemelten fontos adottságot jelent. Egyrészt ez az a vonal, amely vasúti kapcsolatot biztosít a turisztikai szempontból kimagasló adottságokkal rendelkező Tisza-tóhoz. Másrészt ez a vonal északi irányban (a sugárirányú vonalakat keresztezve) viszonylag jelentős teherszállítást bonyolít, melynek szerepe a kunmadarasi repülőtér bázisán kialakuló iparterület fellendülése esetén tovább erősödhet. (Ezen a vonalon a szárazföldi közlekedés nem tekinthető a teherszállítás reális alternatívájának, hiszen az M3-as és a 4. sz. főút majdani M4-es összekötő szerepe miatt a 34. sz. főút már így is jelentős túlterheltséggel küzd ld. fentebb). Végül, de nem utolsósorban a vonal a kistérség számos települése a kistérség központi települése között biztosít közvetlen személyszállítási kapcsolatot, amely erősíti a kistérség lakóinak mobilitását és Karcag kistérségi központi funkcióit is. 5. sz. térkép a Karcagi Kistérség és Karcag érintettsége a közötti vasútfejlesztésekben Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ13 12 European Train Control System - ETCS 13

25 IVS KARCAG Légi közlekedés A távolabbi fejlett gazdasági térségekkel való intenzív kapcsolat, valamint a kereskedelmi kapcsolatok elősegítése szempontjából (mind a személyi közlekedést, mind az áruszállítást figyelembe véve) a XXI. század feltételei között stratégiai jelentősége van a légi közlekedésnek. Jelenleg nyilvános repülőtérhez kapcsolódó légi közlekedési összeköttetése a Városnak a 62 km-re fekvő Debrecennel, valamint a 150 km-re lévő Ferihegyi repülőtérrel van, melyekkel azonban jelenleg a már említett nehézségekkel terhelt 4. sz. főút biztosít közúti kapcsolatot. A 4. sz. főút már említett fejlesztésével párhuzamosan ezek a kapcsolatok jelentősen javulhatnak, különösen a debreceni repülőtér irányába, melynek további fejlődése Karcag számára is jelentős előnyöket tartogathat. A fentieket erősíti, hogy a Karcagtól (és így az abban lévő Ipari Park területétől) 20 km-re, Karcag közigazgatási határa mellett található kunmadarasi katonai repülőtér polgári célú hasznosítására jelenleg nem sok esély mutatkozik Kerékpáros közlekedés Karcag Város kiemelt figyelmet fordít a Várost környezetével, a környező természeti és épített értékekkel összekapcsoló kerékpárút-hálózat karbantartására és bővítésére, melyet közlekedésbiztonsági és idegenforgalmi okok egyaránt indokolnak. A Karcag Berekfürdő 14 közötti kerékpárút építésének I. ütemében a kivitelezési munkálatok évben befejeződtek, mellyel a Város egyik legnagyobb foglalkoztatójának külterületi telephelye lett összekötve kerékpárúttal a belterülettel. A II. ütem megvalósítása a kistérség legközelebbi korábban a Város közigazgatási területébe tartozó településével létesít majd, mintegy 8 km hosszú aszfaltburkolatú kerékpárútkapcsolatot. Az aszfalt-burkolatú kerékpárutak mellett jelentős elsősorban idegenforgalmi szerepük van a külterületen kijelölt kerékpárútvonalaknak (ld. az alábbi térkép narancs színnel jelölt túraútvonalait), melyek együttes hossza több mint 100 km. Bár a kijelölt kerékpárutak számos igen jelentős vonzerővel bíró érték környezetkímélő megközelítésére alkalmasak, az ismertségük jelentős növelésre szorul. Ezen túlmenően említésre méltó, hogy az utak mentén és a célpontokban a kerékpáros turisták fogadásához szükséges alapvető infrastruktúra (madárlesek és pihenőhelyek, információs táblák és szemétgyűjtők) igencsak hiányos. 14 A kistérség különösen gazdag termál-illetve gyógyvizekben, melyek közül Berekfürdőn található országos hírrel is rendelkező gyógyfürdő. A fürdő 56º-os termálvize elsősorban mozgásszervi és reumatikus panaszok gyógyítására alkalmas.

26 IVS KARCAG sz. térkép Forrás: Karcag és környéke természeti értékei, Kerékpáros útvonalak, Ipar Bár a Karcagon és a Karcagi Kistérségben jelen lévő ipari tevékenység a rendszerváltás óta igen nagy átalakuláson ment keresztül, az iparban, építőiparban dolgozik a foglalkoztatottak 33,5%-a, ami megfelel az országos átlagnak 15. A város egyik legnagyobb ipari üzeme, a téglagyár, a nem megfelelő privatizáció eredményeként befejezte tevékenységét, mellyel a Város a foglalkoztatás- és jövedelem-csökkenési következmények mellett komoly környezeti problémákat is örökölt. A gazdasági tevékenységek országos szerkezetében elfoglalt helyénél az élelmiszeripar hangsúlyosabb gazdasági jelentőségű. A város egyik legnagyobb üzeme az Agribrands Europe Hungary Takarmányipari és Kereskedelmi Zrt., mely a Cargill Inc. nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalatának első hazai üzeme volt. Az eredetileg 1979-ben állami beruházásként megépített gyár 2000-ben teljes rekonstrukción esett át, hogy megfeleljen a XXI. század kívánalmainak. 15 Komplex Kistérségi Fejlesztési Koncepció KARCAGI KISTÉRSÉG

27 IVS KARCAG 27 Az élelmiszeriparban jelen lévő más vállalatok nagy része a piacon való fennmaradásért küzd, ugyanakkor ez az ágazat nagyszámú helyi munkaerőnek ad munkát. A város ipara évszázadokon át a mezőgazdaság termékeit dolgozta fel, nem véletlenül sokáig a legjelentősebb feldolgozóipari üzem az élelmiszeriparban (a malomiparban) volt jelen (az Alföldi Gabona Rt. Karcagi telephelye rizshántoló üzeme), mely a város nevét, mint márkanevet is viselő, jó minőségű terméket (Karcagi Liszt) állított elő. Mára azonban többszöri tulajdonosváltást követően az általános hazai, sőt európai tendenciához igazodva ld. alábbi térkép ugyancsak a felszámolás sorsára jutott. 8. sz. diagram Forrás: Az élelmiszergazdaság jellemzői az Alföldön, KSH, 2007 december Hosszabb távon ezen a területen mindenképpen olyan cégek megtelepítése, illetve a jelenlegi vállalkozások olyan irány fejlesztése lenne a cél, amelyek a termékek minél nagyobb feldolgozottsági fokára vezetnek, hiszen az egyre erősödő piaci versenyben csak a magasabb hozzáadott érték előállítása biztosíthat tartós piacképességet és jövedelmező fennmaradást. A meglévő adottságok alapján különösen jó pozíció lenne elérhető az ökogazdálkodásra épülő biotermékek előállításában, melyben a Városban működő Biokultúra Egyesület a termeltetés koordinációjával, valamint a feldolgozás egyes elemeinek kiépítésével az első lépéseket meg is tette. A 60-as évek ipartelepítési hullámában hozták létre a SZIM gépgyárat és a Híradástechnikai Vállalat gyáregységét, melyek ma Szimmetria Gépipari és Kereskedelmi Kft., illetve BHG Fémtech Alkatrészgyártó Kft. néven üzemelnek. A Város egyik legnagyobb iparűzési adófizetője a Magyar Telekom Nyrt, ami elsősorban abból adódik, hogy a cég karcagi fióktelepe a teljes kistérséget és Tiszafüreded is magában foglaló primer körzet elszámolási központja. Ezek mellett még több vállalkozás működik elektronikai, elektrotechnikai profillal, melyek közül jelentősebbek a Trafomex Transzformátor, a Hegesztőgépgyártó Kft., a Weld Impex Kft., a Multitec Nagyteljesítményű Technológiai Rendszerek Kft. és a Trafó Print Kft. A könnyűipar egyes területein (textilipar, sütőipar) a településen korábban működő néhány nagyobb vállalkozást már felszámolták. Az általános tendenciákat követve sok mikro- és kisvállalkozás jött létre az ágazatban, melyek a város különböző akár lakott területeibe beékelődve végezték, és részben