Médiatörténet előadás
|
|
- Etelka Pásztorné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Időpont: október 3 Budapesti Corvinus Egyetem Heti 1/75 perces előadás Előadó: Szávai Ferenc egyetemi tanár Az első előadásról: Médiatörténet előadás 3. hét Média és a nyilvánosság a kora újkorban. A reformáció. Nyilvánosság változatossága. Kereskedelem, ipar, kommunikáció. 1. Új világ Európában (mozgató erők, 2. Az átalakulás főbb jellemzői, 3. Média és nyilvánosság a kora újkori Európában, 4. A reformáció hatása a magyar könyvnyomtatásra, 5. Európa és sajtói 4. hét A könyvipar, az ipari közvetítés (mediatizáció) kezdetei, nyomtatás és fogyasztás. Nagy példányszámú sajtó. A könyvipar kulcsfigurája a Kiadó. Új piaci lehetőségek kiaknázása Európája, a piacok vonzereje, 2. A tömegkommunikáció forradalma, 3. A könyv élete a 18. században, 4. Az ipari méretű könyvkiadás (C. Barbier) a francia példa, 5. Az üzleti sajtó, hír, sajtókarrierek Magyarországon I Európája - a kezdődő békés 19. század Franciaország visszaszorulása és Anglia felemelkedése. London 1914-ig megőrzi vezető szerepét. Egyre nagyobb az olvasóközönség és egyre nő a kultúra iránti igény. A kontinens Anglia mögött lemarad, egy emberöltő távolságban követik ezt az átalakulást. Mégis: felbolydulnak a hagyományos életformák, a társadalmi kötelék természete változik jelentősen. A médiumok, különösen a nyomtatott formák kulcsszerepet játszottak az közötti átalakulásban, ugyanakkor azok is hatottak vissza a média alakulására. Nyomtatás és fogyasztás: 1. Vasút és a földrajzi integráció. Mobilizáció. A világfalu ideája. Ezzel párhuzamosan mélyreható változások jelennek meg az emberek időfelfogásában, illetve időbeosztásában. Egyre többen kell azzal számoljanak, hogy el kell jutni a munkahelyre (City). 2. Az idő ugyanakkor elkülönül, munkaidő és szabadidő. A kérdés, hogyan lehet eltölteni a felszabaduló időt? Ez már a mezőgazdasági és időjárási feltételektől teljesen független idő lesz. 3. A nyomtatványok értékesítése akkor lesz sikeres, ha a pénzforgalom lényeges fejlődésen megy keresztül. A társadalom végleg túllép a cserekereskedelem és az önellátás rendszerén. 4. Jövedelmi szint növekedése és az életszínvonal változik meg. Ez kedvez a nyomtatványok elterjesztésének. Az alapvető fogyasztási javak helyett (táplálék, lakhatás, ruházkodás) a felesleg szétosztásának kellemes gyakorlata következett. 5. Modern fogyasztás nyugat-európai rendszere: között. Ennek ellenére London lakosságának 30%-a 1899-ben a szegénységi küszöb alatt élt. 2. A piacok vonzereje: A tradicionális társadalomhoz képest jelentős életforma váltás következett be. A piaci környezet jelentős változása. Olvasókabinetek. Új és hatékony terjesztési formák jelentek meg. Reklám falragaszok, könyvújdonságok.
2 Ismert írók és értelmiségiek új státusra tesznek szert (A tömegmédiumok erre alapoznak, ki akarják használni a neves írók hírnevét). 3. A média fejlődésének keretei: a kereslet és a kínálat A kereslet-és kínálat változása a 19. században: Kettős folyamat: 1. Az iparág fejlődésétől függ, 2. másfelől megfelelő közönség kialakulásától (társadalmi árucikk kereslet és kínálat, szabadidős szolgáltatás és információ) A kereslet Az Információ, a szórakozás iránti keresletet számos tényező befolyásolta, de ezek közül háromnak van különös jelentősége: 1. A rendelkezésre álló idő mennyisége, 2. a társadalmi csoportok gazdaságának és hatalmának 3. Egyéb kulturális tényezőknek. A kínálat A mediatizált (média által közvetített információ), a tudás és a szórakozás iránti igények. A médiatermékek kínálata döntően három fontos tényezőtől függ: 1. a kereskedelmi, 2. a jogi és 3. a technikai feltételektől. A kereslet szerveződési elveit és módjait a kínálat hozza létre. A tömegkommunikáció forradalma II. A polgárság megerősödése, gazdasági ereje a társadalomfejlődés során minőségileg új társadalmi formációt hozott létre: a kapitalizmust, melynek vezető társadalmi rétegévé vált. A tömegkommunikáció forradalmának jellemzője, hogy az információ rögzítésének és tárolásának új módjait találják fel, illetve a korábbiakat (nyomtatás) tökéletesítik. Emellett abszolút újdonság, hogy megoldják az információ gyors továbbításának a problémáját is, amire korábban nemigen volt példa, hiszen azt csak a postagalambok és a futárok segítségével tudták megvalósítani, ami meglehetősen esetleges volt. Mindehhez felhasználják a tudomány eredményeit. Az információtovábbításhoz kapcsolódó találmányokat tekintjük át először, hiszen ez volt az egyik első lépés a tömegkommunikáció kialakulása felé. Ez volt a modern sajtó kialakulásának egyik feltétele éppúgy, mint az elektronikus médiumoké. A XVIII-XIX. században megindult gazdasági és társadalmi átalakulás és a technika fejlődésének hatására keresni kezdik a gyors információtovábbítás lehetőségét. Először Claude Chappe francia mérnök járt sikerrel, aki 1792-ben megalkotta optikai távíróját, s először Franciaországban, de hamarosan Európa szerte elterjedt. Igaz, még kissé nehézkes volt a hírtovábbítás, hiszen őrházakat és árbocokat kellett felállítani, és a jelrendszer is bonyolult volt, de működött. Minőségi változást jelentett, amikor Amper felfedezte az elektromos áram mágneses hatását, amit aztán sok-sok kísérlet után felhasználtak az elektromos távjelzés céljaira. Az első elektromos távírókat 1845 körül állították szolgálatba, miután Morse 1838-ban feltalálta a róla elnevezett abc-t, ami már a gyorsaság és az írásosság követelményének is megfelelt, és gyakorlatilag bármilyen szöveget továbbítani lehetett a segítségével. Ezt követte egy gyorsabb, nemzetközi kódrendszer kidolgozása, 1874-ben vezették be a Baudot-rendszert, amely már kétirányú kommunikációt biztosított, ugyanaz az eszköz alkalmas volt az adásra és a vételre egyaránt. Még gyorsabbá vált az írott információ továbbítása a XX. század első éveiben bevezetett telex segítségével, mely egy írógéphez hasonló gép volt, az egyik oldalon begépelték az információt, melyet a másik oldalon ugyanolyan gép fogadott, s az érkezett elektronikus impulzusok hatására automatikusan leírta a szöveget. 2
3 Mindezzel párhuzamosan a XIX. század második felében megszülettek a hírügynökségek, melyek direkt arra alakult szervezetek voltak, hogy összegyűjtsék a világ minden részéből érkezett információkat, s továbbították azokat az újságoknak, akik azután híreik összeállításánál felhasználták azokat. Az első hírügynökséget Reuter alapította 1851-ben Angliában, majd a következő évtizedben Európa nagy fővárosaiban mindenütt megszervezték ezeket. A létrejött hírügynökségek összeköttetést teremtettek egymás között, s megszervezték az együttműködést. Ezzel gyakorlatilag az információs rendszer az egész világot behálózta, s a tőzsdei árfolyamoktól kezdve a politikai hírekig minden hír pillanatok alatt eljutott bárhonnan bárhová. A XIX. század lesz a sajtó tömegkommunikációs eszközzé válásának időszaka. Az Egyesült Államokban és Európa nyugati felében már a század elején, keleti felében, így Magyarországon is a század utolsó harmadában alakultak ki azok a feltételek, melyek lehetővé tették a modern polgári sajtó kibontakozását. Melyek voltak ezek? Lezajlottak azok a technikai újítások, modernizációs folyamatok, melyeket fentebb ismertettünk, és amelyek a sajtótermékek tömeges előállítását lehetővé tették. A legtöbb helyen megtörtént a polgári átalakulás, melynek következtében a lakosság műveltsége nőtt, az analfabétizmus a polgári állam oktatáspolitikai törekvéseinek eredményeképpen háttérbe szorult, így egyre nagyobb tömegek váltak olvasóközönséggé a sajtó számára. Megszűnt, vagy legalábbis csökkent a cenzúra, mely korábban akadályozta a gondolatok sajtó útján való közzétételét. Ennek következtében megvalósulhattak az újságszerűség követelményei, melyek a sajtóterméknek nevezett orgánumokat jellemzik, más szóval: érvényesült a sajtó hármas ismérve, melyeknek együtt, egyszerre kell érvényesülniük ahhoz, hogy valódi értelemben vett sajtóról beszélhessünk: Aktualitás, ami azt jelenti, hogy mindig új, aktuális, közérdeklődésre számot tartó információkat kell közölnie az újságnak. (Ez már a hírlevelek esetében is megvolt.) Periodicitás, ami azt jelenti, hogy a sajtótermék rendszeres, meghatározott időközökben, naponta, hetente, havonta, stb. jelenik meg. (Ez korábban eléggé esetleges volt, főleg a posta rendszertelen működése okán.) Publicitás, ami az jelenti, hogy tömeges olvasói igény van jelen a társadalomban, s az újság által közvetített információk nagy tömegekhez jutnak el, elvileg a működő társadalom minden tagjához szólnak. (Ez korábban az írástudatlanság miatt nem volt lehetséges.) Fentieket alapján az írott sajtó rohamos fejlődése figyelhető meg. Gyorsan kialakultak az egyes újságtípusok és a sajtó műfajai. A megjelenő sajtótermékek száma is megnőtt, (pl ban Londonban 25, Berlinben 36, Bécsben 24, Budapesten 39 napilap jelent meg!) sőt, közönségük is differenciálódott. A XX. század első éveiben tehát már modern sajtóról beszélhetünk. III. Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv. Budapest, A könyv élete a 18. században De míg a fraktúra szabadságharca folyt a feudális kacskaringók ellen, más csaták is zajlottak Németországban. A könyvpiacon az elsőségért vívott harc Lipcse javára dőlt el Frankfurttal szemben, s ez utóbbi 1750-ben hosszú időre megszüntette vásárkatalógusainak (Messekatalog) kiadását. A lipcsei vásárkatalógus közt évi átlagban 2719 könyvet tartalmazott, 1765 és 1845 között, ez a duplájára emelkedett. Mindazáltal a könyvkiadás és a kereskedelem egységes rendje, szerveződése távoli álom maradt. Az egészséges fejlődés rákfenéje mindenesetre közös volt mindenütt: a cenzúra és az utánnyomás. A cenzúra áldásait fölösleges ecsetelni. Arról nem is szólva, hogy a gondolat terjesztésének útját állta, önkényének csak a szeszély vetett határt, s ez néha az elmezavarig fokozódott ben Szászországban megtiltották Goethe Wertherének terjesztését. Midőn egy 3
4 újság valakit a közönség jóindulatába ajánlott, például kérdőre vonták a koldulási rendelet áthágása miatt. Minthogy a könyvek sorsa kiszámíthatatlanná lett, kiadó, nyomdász, szerző minden lehetséges módon igyekezett álcázni magát ben megjelent egy könyv "Spanyoljezsuita anekdoták" címmel; a címlap szerint Strassburgban nyomtatták 1767-ben, a valóságban azonban Nürnbergben, s kiadója az ulmi Bartholomä, volt, szerzője pedig Georg Gasseler. Minthogy a könyv nemcsak a jezsuitákat, hanem a keresztény vallást is érintette, a cenzúra pert indított; a szerző Svájcba menekült, a kiadót 800 forint bírságra ítélték, a könyvet elkobozták, végül Ulmban - a városi tanács, harminc katona és a nép jelenlétében - "az akasztófa és a pellengér között" az "Anekdoták" 1257 példányát három bálában ünnepélyesen elégették. Másutt viszont enyhén kezelték vagy végre sem hajtották a cenzúrarendeleteket. E visszás zűrzavarban az egyetlen pozitív intézkedés II. József cenzúraenyhítő rendelete volt. A császár cenzúrabizottságot nevezett ki a sajtótörvény megszerkesztésére, s azonnal életbe léptette. Életrajzírója, S. Padover így számol be az új törvényről és hatásáról: Idegen nyelvű könyveket mindenki kinyomtathatott vagy eladhatott, mert a császár ezeket árucikknek tekintette. Ami a röpiratokat illeti, korlátlanul megjelenhetnek, ha nem rágalmazóak, s nem sértik más ember becsületét; magát az uralkodót is meg lehetett támadni épp annyi szabadsággal, mint legjelentéktelenebb alattvalóját, de a szerző - jóhiszeműsége bizonyítékaképp - teljes nevével tartozott munkáját jegyezni. A pápai Indexben felsorolt könyvek is felszabadultak... A rendelet által betiltott könyveket könyvtárakban gyűjtötték össze, ahol a tudósok bármikor olvashatták őket. Említésre méltó, hogy az új cenzúratörvény nem szabott ki büntetést azokra, akik megszegték... A császár főként a vakbuzgó babonákat terjesztő könyvek ellen lépett fel könyörtelen szigorral. A tudósoknak azonban minden lehető szabadságot megadott... A cenzúratörvényt még a pásztorlevelekre is kiterjesztették, az egyház minden ügye a világi hatóságok igazságszolgáltatása alá került. A főpapok persze keserűen tiltakoztak az egyház régi, megszentelt kiváltságainak megsértése ellen. A cenzúra enyhítése következtében mint egy zsilipjét áttört folyó árasztották el az országot a német és idegen nyelvű nyomtatványok. Az évszázadok óta elfojtott vágyak és érzések, az elnyomott tervek és elhallgatott ismeretek sáros, gyakran trágár, olykor naiv áradatként özönlötték el az olvasóközönséget. Könnyen meglehet egyébként, hogy a veszélyesnek ítélt, és ezért elnyomott véleményszabadság, amelyet a császár mintegy varázsvesszővel felszabadított, mentette meg a Habsburgokat attól, hogy a Bourbonok sorsára jussanak. Bécs valóságos Paradicsomává vált a röpiratszerzőknek és az irodalom többi csúszómászójának. Több mint négyszáz hivatásos író nyüzsgött a kávéházakban, s nagy pipázás és sörözés közben gyűjtött anyagot röpiratai számra..." Természetes, hogy a tehetséges császári műkedvelő kísérlete végeredményben balul ütött ki; a sajtószabadság nem érheti el célját, ha nem szerves alkatrésze a szabadságjogok valamely teljesebb rendszerének, ez a rendszer pedig hiányzott, mert a felvilágosult császár összes haladó szellemű reformja egészében egyéni, ötletszerű mozaik volt. A könyvkiadás másik rákfenéje az utánnyomás volt. Ha a cenzúra pusztított, az utánnyomás a meghagyott könyvek között teremtett káoszt. Minthogy a kiadásjog ismeretlen volt, a védekezés egyetlen módja abban állt, hogy az iparjog akkori rendje szerint a nyomtató egy-egy könyvre kiadói különjogot, privilégiumot szerzett az államfőtől, s a kizárólagos engedélyt a címlapon feltüntette. Ez már régi uzus volt, s a hatása a legtöbbször annyi, mint az ördögűzésé szenteltvízzel. Először is a privilégium érvénye csak a kibocsátó fejedelem területére szólt, másutt a művet szabadon utánnyomatta akárki. Azonkívül, ha az utánnyomó valamit változtatott a könyvön, a címlap szövegén vagy akár csupán az árán, jogilag máris nem számított azonosnak az eredeti, privilegizált kiadvánnyal. Ily esetben még újabb privilégiumot is lehetett rá szerezni, úgy hogy létrejött a "privilégizált utánnyomás", mint nyomtatástörténeti kuriózum és mint beteg kinövés. Végezetül, ha megvolt is a privilégium, egészen más lapra tartozott a megvédése. Előzetes védelem nem volt, a jogot csak pör útján lehetett érvényesíteni, s a paragrafusok útvesztőjében az igazság addig tévelygett, amíg el nem fáradt; a pör könnyen túlélhette magát a könyvet. Volt eset, hogy a pör 1723-ban indult, 1736-ban még nem jutott ítéletig, további sorsa ismeretlen. 4
5 IV. Az ipari méretű könyvkiadás (C. Barbier) a francia példa A kiadást gyakran hitelezéssel kombinálták. Értékpapírok, esetleg harmadik féltől. A rendszer a résztvevők kölcsönös bizalmára épült. A könyvkiadók csak akkor számíthattak sikerre, ha rendelkeztek egy baráti hálózattal, amelynek tagjai készek hitelezni egymásnak. A növekvő kereslet problémáját a régi rendszer nem tudta megoldani, a francia kiadókat megoldhatatlan feladat elé állította a belga konkurencia. Az ipari méretekben előállított könyv Gervais Charpentier nevéhez fűződik. Az ötlet a gazdaságossági számításokon alapult: a nyomtatványok kiadásával járó bekerülési költségek egy része állandó, a példányszámtól független nagyságot ad ki (a kézirat megvétele, a szedés, nyomdagépek kopása, vállalkozási költségek. Megemelt példányszám esetén ezek a fix költségek többfelé oszlanak, olcsóbban lehet tehát árulni a könyveket. Az árcsökkenés elősegítette az új sűrűbb szedési rendszer (oldalanként 1560 leütés) a kiadványok kevesebb nyersanyagot, papírt igényeltek, egy hosszabb mű is kiadható lett, egy esetleg két kötetben. Charpentier egy új stratégiát honosított meg a sorozatok kiadásában is. Az elv lényege: a sorozat darabjai voltaképpen szabványszerűen gyártott, ipari tárgyak, állandó külsővel és állandó áron kerülnek forgalomba. Az újítás jelentős előnye, hogy a kiadó előzetes költségszámítást végezhet. Ezt egész sorozatra vonatkozóan megteheti. Ilyen a német Reclam kiadó 1867-ben indított Universalbibliothek című monumentális több ezer kötetes sorozata. Halála után fia Georges követte a kiadó élén. A Charpentier-rendszer sikere rövidesen nyilvánvalóvá válik: a könyvek átlagos vételára egy emberöltő leforgása alatt ( között 48%-kal csökkent, sőt 1870 és 1910 között további 23%-kal esett. Zt a receptet átvette a francia és a külföldi konkurencia. - Michael Lévy 1856-ban négy garasos regények - A nyomdatechnika fejlődése az a tapasztalat, hogy megéri a kiadóknak nagy példányszámú kiadásokkal foglalkozni. - Nagy amortizáció nagyobb költségvetéssel dolgoztak a kiadók - A nagy példányszámú sajtó az angol Charles Knight Penny Magazine A könyvipar kulcsfigurája: a kiadó - Új szervezeti keretek meghonosodása (a médiumok megváltozott helyzete) - A kiadók feladatai: rá hárulnak a termelés harmadik szektorbeli feladatai - terjesztés Ha a francia rendszert vizsgáljuk, a könyvkereskedelem Párizsra koncentrálódott. A kor legjelentősebb kiadója: Louis Hachette ( ) Kiadók és nyomdászok: A nyomdaipar konjunktúrája jelentős hatást gyakorolt a könyvkiadáshoz, illetve a nyomtatáshoz szükséges gépek gyártásához. Hyppolite Marinoni (olasz bevándorló család) gép- és rotatív sajtó előállítása Európa egyik legjelentősebb vállalkozása. A médiumok új rendszere a 18. század végén indul fejlődésnek. Az innovációs kényszer új működési alapelv, új technikai, gazdasági és pénzügyi módszerek kialakítása. Végül a termék és a termelési folyamatok megújulása visszahat az újítást gerjesztő társadalom struktúrájára. A közvetítők: (a szerzők, az értelmiségiek), pozíciója. A szövegek meghatározása, ( mi az irodalom ), illetve a szövegek befogadásának különböző módozatai alapvető átalakuláson mennek át a tömegmédiumokra jellemző logika fokozatosan átveszi az uralmat. 5
6 V. Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet Bp A polgári nyilvánosság megszületése, A sajtótörténet egyik fontos jelensége az a vizuálisan is nyomon követhető folyamat, amint a hosszú eszmefuttatások, a közvetlen (politikai) befolyásolási és nevelési cél mellé benyomulnak a rövid hírek, ezekkel együtt az áttételesebb, alig-alig észrevehető, a kimondásból a válogatásba visszahúzódó rafináltabb formák. A hír mind a demokratizálódó politikai élet, mind a fellendülő ipar és kereskedelem, az üzlet nélkülözhetetlen kísérője. A főfoglalkozású újságírói pálya is a kiegyezés után kristályosodott ki. Budapest egyesítése idején a fővárosi magyar nyelvű sajtó 65 munkatársat foglalkoztatott - egy évtizeddel később hozzávetőlegesen a tízszeresét. A politikai lapok szerkesztői túlnyomórészt az országgyűlési képviselők közül kerültek ki, de ez ekkorra már azt jelentette, hogy politikusi rangjukat, hírnevüket újságíróként és szerkesztőként szerezték meg. A pártok vezető politikusai is többkevesebb rendszerességgel kifejtették nézeteiket a sajtó hasábjain. Vagyis a sajtó politikai jelentősége, a politika és a sajtó viszonya már a modern európai társadalmak mintájára alakult. Az irodalmi és a divatlapoknál, illetve a nők vagy a gyermekek-ifjúság számára készült lapoknál még erős volt a szépírók, költők részvétele, a közművelődési, képes családi lapokat és az élclapokat viszont már nagyrészt főhivatású újságírók szerkesztették és írták. Az üzleti sajtó térhódítása, A múlt század nyolcvanas éveit követő három és fél évtizedben kiszámítható keretek között működött a nyilvánosság, nagy iramú gazdasági fejlődés erősítette a technika és a városok szerepét, és tankötelezettségen alapuló, tervszerűen működő közoktatási rendszer növelte az olvasni tudó lakosság számát. Ezek a feltételek együttesen megalapozták a sajtó gyors fejlődését, s lehetővé tették, hogy a lapkiadás üzletté váljék. A magyarországi sajtó robbanásszerű gyarapodását néhány szám is érzékeltetheti: 1870-ben a postán szállított hírlapok száma 15,5 millió volt, 1905-ben több mint 154 millió. Ez azt jelentette, hogy míg 1870-ben az ország egy lakosára nem egészen egy hírlappéldány jutott, 1905-re viszont mindenkire több mint hét. Egy másik számítás szerint 1909-ben Magyarországon már minden írni-olvasni tudó emberre évi 50 lappéldány jutott. A politikai pártsajtó közel fél évszázados uralmának az üzleti érdeken alapuló független sajtó megerősödése vetett véget. A változás nagy jelentőségű volt. A politikai pártszempontok uralma és a politikai szempontoktól való függés egzisztenciálisan is kiszolgáltatott helyzetben tartotta a hírlapokat, hiszen működtetésüket, irányukat, munkatársaik összetételét és foglalkoztatását külső, hatalmi szempont határozta meg, és beavatkozásaitól semmi sem mentesítette a lapokat. A politikai szándék változása minőségtől és népszerűségtől függetlenül labdázott a sajtóval, mint az például a Magyarország vagy A Hon esetében történt. Amikor megjelenik az üzleti szempont érvényesülésének lehetősége, az adott ország, nyelvterület sajtótörténetének egyik határkövéhez érkezünk: a politikai szempont esetlegessége és önkényessége helyébe mozgatóerőként a kalkulálhatóság, az áttekinthetőség kerül, melynek elvileg érdeke az emberek minél nagyobb körének igényeire figyelni, s ezért a pártelfogultságoktól óvakodni. Az üzleties sajtó megjelenésének idején a váltás jelentőségét nem a későbbi kinövések, hanem az előzményekhez viszonyított pozitívumok szerint kell megítélni. A nyers pártérdekek gátlástalan szolgálata, az olvasóközönség manipulálása - amelynek egyik szélsőséges példáját, Csernátony Lajos működését és az Ellenőrt már említettük - olyan fokot ért el a Tiszakorszakban, hogy az üzleti szellem ténylegesen a közéleti erkölcs, a nyilvánosság megmentőjeként jelent meg. Ha nem hódíthatott volna teret az e szempontokon alapuló, független pártállású tömegsajtó, akkor a közélet a fokozatos kitágulás helyett teljes mértékben klikkek belügyévé záródott volna össze. 6
7 A sajtó üzleti jellegének és az ebből következő hatásoknak vitatása mindennapos lett a 20. századra ben például a Nyugat is vitát indított ezekről a kérdésekről. Aki nem a szépirodalmi szempontok és a sajtó összekeveredése, sem a pártpolitikai függés visszaszerzésének vágya felől, hanem az öntörvényű sajtó és modern kori kötelességei felől közelített, azért ítélte el a magyar sajtóélet üzletiességét, mert az "okos, tisztességes üzlet", "tisztességes szolgáltatás becsületes ellenértéke" helyett különféle ürüggyel, jogcímeken és összeköttetések révén "ingyenes szolgálat"-ot nyújt és vár el. S ekkorra már teljes mértékben kifejlődött az üzleti sajtó vadhajtása, a szenzációsajtó. A hirdetések szerepének megváltozása, a lapterjesztés megújulása: a kolportázs A sajtócsinálás főbb tevékenységei közül utolsóként ekkor különült el a terjesztési terület. Amíg előfizetés útján a posta szállította a lapokat, ennek a tevékenységnek kevés köze volt a sajtóélethez, de a példányszámnövelés szempontja előtérbe állította a terjesztés megszervezésének szükségességét - s az újfajta terjesztés visszahatott a lapok jellegére. Az előfizetés útján történő hírlapterjesztés addig játszhatott főszerepet, amíg tiltó rendeletek korlátozták az újságok árusítását. Az június 26-i 1731/R. sz. belügyminiszteri rendelet a törvényhatóságok jogává tette, hogy - a lap bemutatása után - területileg engedélyezzék a lapok szabad árusítását. A terjesztési terület felszabadítása kettős eredménnyel járt. Először is postán kívüli hírlapszállítás vált szükségessé ben létrejött a Csomagszállítási Rt., mely huszonötéves fennállása idejére kizárólagos joggal szállította vidékre és árulta pályaudvarokon a legjelentősebb napi- és hetilapokat. Befolyásának megtörésére a századeleji koalíciós kormányzat idejétől történtek kísérletek, főleg miután néhány ellenzéki lap megszelídítésében nem segédkezett például azzal, hogy betiltja pályaudvari árusításukat ben, Tisza István Nemzeti Munkapártjának hatalomra jutása után megalapították az Általános Beszerzési Rt.-t, hogy ez kormányzati szempontoknak megfelelően vegye kézbe a hírlapterjesztést. A lapterjesztés megszervezését több kiadó saját maga vette kézbe táján "kiosztó"-nak nevezett (az expediáló magyar fordítása) tisztviselőket kezdtek alkalmazni, illetve saját lapkihordókat szerződtettek. A Légrády Testvéreknél 120 lapkihordó működött, bármilyen biztosítás nélkül - a Népszavával viszont az okozott összetűzést, hogy visszaélt helyzetével. Az újságárusok és lapkihordók szociáldemokrata színezetű szakszervezetet hoztak létre, a Népszava kiadója viszont arra hivatkozva, hogy elvtársak, igen alacsonyra nyomta le a béreiket. Újságírók - sajtóerkölcs - sajtókarrierek Az elismerés egyik formája volt az állami kitüntetések különböző fokozatainak elnyerése. A századfordulótól kezdve már igen nagy számban kaptak magas kitüntetéseket a sajtó munkatársai: Ferenc József-rendet, Vaskorona-rendet, Koronás arany érdemkeresztet és titkos tanácsosi címet. A legmagasabb címekkel és rangokkal kitüntetettek a magyar sajtóélet elitjét képezték. Báróságot kapott Dóczy Lajos (külügyi sajtófőnök, költő és színműíró, műfordító), lovag lett. Falk Miksa (a Pester Lloyd főszerkesztője), nemességet kapott Zilahi Simon (a Budapesti Hírlap kiadóhivatali igazgatója, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének elnöke), Stauber József (az Aradi Közlöny főszerkesztője) és Hirsch Lipót (a Franklin Társulat igazgatója). A főrendiház tag lett Rákosi Jenő (a Budapesti Hírlap tulajdonosa és főszerkesztője), Wolfner József (a Singer és Wolfner kiadó tulajdonosa, az Új Idők kiadója), Singer Zsigmond (a Pester Lloyd főszerkesztője) és Gajári Ödön (az Újság tulajdonos-főszerkesztője); udvari tanácsosi címet kapott Zilahi Simon, Márkus Miksa (a Magyar Hírlap főszerkesztője), Ágai Adolf (a Borsszem Jankó főszerkesztője és tárcaíró), Wodiáner Hugó (nyomdatulajdonos és a Budapest, a Kis Újság, a Mátyás Diák tulajdonos-kiadója), Váradi Antal (az Ország-Világ szerkesztője, drámaíró), Barát Ármin (a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetője, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének megalapítója), Surányi József (a Pesti Napló tulajdonos-főszerkesztője, Bródy 7
8 Lajos (a Neues Pester Journal tulajdonos-főszerkesztője), Radó Sámuel (a Magyar Távirati iroda igazgatója) és Földes Árpád (ügyvéd, a napisajtó munkatársa). 8
9 A főbb lapok példányszámai (ezer pld.) A Nap A Nemzet 6,2 Alkotmány 8 9 Az Újság Budapest Budapesti Hírlap 28, Budapesti Napló Egyetértés Esti Újság Friss Újság Keresztény Magyarország 3 Kis Újság Magyar Állam 6,8 15 Magyarország Neues Pester Journal 28, Népszava Pester Lloyd P L. Abendblatt Pesti Hírlap 26, Pesti Napló 8, Új lap között: Az Est
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenA reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenMédiatörténet előadás
Időpont: 2005. október 10 Budapesti Corvinus Egyetem Heti 1/75 perces előadás Előadó: Szávai Ferenc egyetemi tanár Az előző előadásról: Médiatörténet előadás 4. hét A könyvipar, az ipari közvetítés (mediatizáció)
RészletesebbenNógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)
Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.
RészletesebbenO L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A
Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,
RészletesebbenA büntetés-végrehajtási jog kialakulása
A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenBudapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I.
SZABOIXS OTTÓ Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. BEVEZETÉS Budapest lakosságának összetételét vizsgálva figyelemre méltó adat tűnik szemünkbe. Az első világháborút
RészletesebbenParaizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti
Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle
RészletesebbenAz olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu
DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,
RészletesebbenBELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA
RészletesebbenA KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)
A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenA nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1
Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenBeszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenI. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése
I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
RészletesebbenJ/9457. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január
RészletesebbenLXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása I. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyenlegének alakulása, feltételrendszerének értékelése A Magyar Köztársaság
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA központosított közbeszerzés és elektronikus közbeszerzés
A központosított közbeszerzés és elektronikus közbeszerzés Témakörök A közbeszerzési törvény előzményei...2 1995 - a közbeszerzési törvény hatálybalépése...3 2003 - a második közbeszerzési törvény...3
RészletesebbenElıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására
Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
Részletesebben... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!
A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6
RészletesebbenA szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete
A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenStratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenSzergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja
Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
RészletesebbenKulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat
Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor utca 22. 2014. szeptember 20-21. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
RészletesebbenBALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN. 1. Bevezetés
BALÁZS LÁSZLÓ MIGRÁCIÓ EGY BEFOGADÓ ÁLLAMBAN 1. Bevezetés Ha egy ország migrációs szerepét vizsgáljuk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az ország pillanatnyi migrációs állapotát döntően a hosszú évekkel
RészletesebbenA helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenBukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenGyörgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac
Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac
RészletesebbenAz állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban
Dr. Karácsony András Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Előadásomban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (illetve jogelődjei) vonatkozásában három tudományág (jog-, állam- és
RészletesebbenA SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenA felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése
A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenFordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés
Fordító képzés Training Translators, in Kirsten Malmkjaer and Kevin Windle (eds) The Oxford Handbook of Translation Studies. Oxford: Oxford University Press, 2011. 475-489. Hungarian translation by Amanda
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
Részletesebben331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet
RészletesebbenDunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben
2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenElektronikus Lakossági Bőnmegelızési Információs Rendszer E L B I R OKTATÁSI HÍRLEVÉL 2010. MÁRCIUS
Elektronikus Lakossági Bőnmegelızési Információs Rendszer E L B I R OKTATÁSI HÍRLEVÉL 2010. MÁRCIUS FIGYELEM! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendır-fıkapitányság Bőnmegelızési Osztálya által üzemeltetett
RészletesebbenMiskolci Egyetem. Marketing Intézet. Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás.
Miskolci Egyetem Marketing Intézet Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás. Paráda Szilvia 2014 1 Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék 2. 2.Bevezetés 5. 3. Történeti visszatekintés 7. 3.1.
RészletesebbenCSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 TARTALOM Bevezető 1. Az óvoda működését meghatározó és a szakmai dokumentumok 1.1. Az óvoda működését meghatározó jogszabályok 1.2. Szakmai dokumentumok
RészletesebbenA kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)
NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenAz állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében
Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Szerkesztette: Lett Béla Sopron, 2016 Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele
RészletesebbenA PÁLYAUDVAROK SZEREPE A KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN
MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 186. sz., 2005. szeptember Fleischer Tamás A PÁLYAUDVAROK SZEREPE A KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN 1. A vasútak, pályaudvarok szerepe A vasútnak kialakulásától az
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Bíróság 7.K.33364/2003/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a B.V. Tabora (Amsterdam) I.r. és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt. (Budapest) II.r. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal
RészletesebbenProof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás
Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenMagyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -
Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS
MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS
Részletesebben15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL
15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenBudaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
Részletesebben2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus
2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
RészletesebbenMiskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások
5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról
B E S Z Á M O L Ó a i Hivatal 2010. évi munkájáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. február 8-i ülésére Elıterjesztı: Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes fıjegyzı
RészletesebbenHódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet
I/D kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./D kötet Köztisztviselői kar helyzete, létszáma, végzettsége, eredményessége,
RészletesebbenAjkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.
RészletesebbenLXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása
A LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezet 2010. évi költségvetésének végrehajtása 2011. június hó Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtása Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenA controlling integrálódása az oktatási szférában
Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenELLENŐRZÉSI JELENTÉS
ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az Európai Uniós pályázatok vizsgálata A vizsgálatot végezte: Az ellenőrzött szervezeti egység: Fővárosi Bíróság Belső Ellenőrzési Osztály Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala Hivatkozási
Részletesebben