SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

Átírás

1 SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

2 A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG KORSZAKAI II. A JÓLÉTI ÁLLAM KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 6. hét Készítette: Nyilas Mihály I. A jóléti állam meghatározása Wilensky kvantitatív definíciója Jogi: teljes állampolgáriságért vívott küzdelem eredménye (T. Marshall) Gazdasági: ipari társadalom szükségleteire adott válasz Politikai: munkásmozgalmi reformizmus igazolása (szoc. dem. stratégia győzelme) A kapitalizmus nyers erőinek civilizálása; továbbfejlesztett kapitalizmus; bölcsőtől a sírig ; létbiztonság A különböző megközelítések közös elemei Igenlés az 1970-es évekig (jóléti konszenzus; állam szociális intervenciója problémamegoldó) Elutasítás az 1970-es évektől (problémageneráló; piacgazdasággal és demokratikus társadalommal összeegyeztethetetlen) II. Az állam társadalomban játszott szerepe a században Merkantilizmus éjjeliőr állam jóléti állam. Állam civil szféra viszonyának alakulása 2

3 A klasszikus liberalizmus államfelfogása Hatalom korlátozása (hatalom szűkítése) magántulajdon védelme állam civil társadalom emberi jogok hatalommegosztás, parlamentarizmus tendencia: állam térnyerése Népszuverenitás elfogadása (hatalom alárendelése a társ.-i akaratnak) Közvetlen és közvetett demokrácia III. A jóléti állam kialakulását ösztönző tényezők Modernizáció, ipari társadalom kialakulása kap. városba tömörülés (szegénység feltűnő és zavaró) bérmunka általánossá (szociális kérdés = munkáskérdés) családszerkezet átalakul (bomlékonyabb, kevesebb gyerek) gazdaság igényei megteremtődnek az anyagi források Legitimációs kihívás munkásság megszerveződése munkáskövetelések integrálása (Bismarck: szociális olajcseppek ) két világrendszer versenye Politikai stratégiává válik (szociáldemokrácia) szociáldemokrata dilemma tulajdonviszonyok helyett elosztási viszonyok átalakítása szocializmus = vég nélküli folyamat 3

4 IV. A jóléti fejlődés szakaszai Welfare state power state. Beveridge, New Deal. Az állami expanzió előfeltételei és előzményei. Első szakasz: 1880-as évek és 1. világháború vége között A jóléti fejlődés beindulásának kritériumai (A. de Swaan) Társadalombiztosítás bevezetése Állam-állampolgár viszony átalakulása Állami jóléti redisztribúció GDP 3%-a Második szakasz: a két világháború között Konszolidáció és fejlődés világháború hatása Korábbi jóléti innovációk beérése A nagy válság hatása J. M. Keynes Jóléti konszenzus, korporatív struktúrák Új politikai erők és törekvések. Fordulópont a két alapmodell fejlődésében (USA, Svédország) 4

5 A társadalombiztosítás bevezetése Ipari baleset Egészségügy Nyugdíj Munkanélküli Családi Belgium Hollandia Franciaország Olaszország Németország Írország Anglia Dánia Norvégia Svédország Finnország Ausztria Svájc Ausztrália Új-Zéland Kanada USA

6 Az állampolgárság kiterjesztése a Jelentős korlátozásokkal; b Csak fehérek/európaiak Általános választójog (férfiak) Általános választójog (mindkét nem) Belgium Hollandia Franciaország Olaszország Németország Írország Anglia Dánia 1849a 1918 Norvégia Svédország Finnország Ausztria Svájc Ausztrália 1902a 1902a Új-Zéland 1879b 1893b Kanada USA 1860b

7 Első Második Harmadik Ipari baleset Németország Svájc Ausztria Egészségügy Németország Olaszország Ausztria Nyugdíj Németország Dánia Franciaország Munkanélküli Franciaország Norvégia Dánia Családi Ausztria Új-Zéland Belgium Férfi választójog Franciaország Svájc Dánia Ált. választójog Új-Zéland Ausztrália Finnország Élenjáró jóléti államok A szociális kiadások növekedése 7

8 GDP 3% fölött GDP 5% fölött Belgium Hollandia Franciaország Olaszország Németország Írország Anglia Dánia Norvégia Svédország Finnország Ausztria Svájc Ausztrália Új-Zéland Kanada USA

9 Harmadik szakasz A virágkor: a 2. világháborútól az 1970-es évek elejéig Tervek, programok, ideológiák. Nagy jóléti expanzió, jóléti kiadások növekedése gyorsabb a gazdasági növekedésnél. Komplex állami jóléti rendszerek létrejötte. Gazdasági és szociális célok egyszerre. Alacsony infláció, gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, teljes foglalkoztatottság, piaci és szociális jövedelem gyors növekedése. Állami jóléti ellátások fejlődése (új ellátások és új csoportok bevonása, jogosultsági szabályok és ellátási szintek javulása.) Öngondoskodás-közgondoskodás, állam-piac viszony. A jóléti fejlődés belső és külső ösztönzői és előfeltételei GNP éves átlagos növekedése (%) Kanada Franciaország NSZK Olaszország Japán Anglia USA Átlag

10 Szociális kiadások növekedése (GDP %) Kanada Franciaország NSZK Olaszország Japán Anglia USA Átlag

11 Munkanélküliségi ráta, (%) Franciaország NSZK Olaszország Japán Anglia USA Átlag V. A jóléti állam válsága 1. Változások az 1970-es évektől Támadások Egalitariánus célok ellen Jóléti stratégia megkérdőjelezése Gazdasági növekedés problémái; nagy állami deficitek Külső feltételek változása (világgazdaság) Jóléti konszenzus gyengülése ( adólázadások ) Elvek kérdésessé (pl. mn. segély munkakerülés; nyugdíj takarékoskodás?) Finanszírozási források csökkennek igények nőnek Kormányok: költségvetési restrikció Politikai áttörés 1979: M. Thatcher; 1980: R. Reagan 11

12 Új prioritások: teljes fogl. nem; antiinflációs politika; nyesegetések ; Jóléti állam ellenes ideológia: Új Jobboldal Neoliberalizmus és neokonzervativizmus Piac jóléti állam (ellenösztönzők); szervezett érdekcsoportok túl erőssé; politikai dem. kiüresedése; szabadság egyenlőség; család rombolása Megoldás: kevesebb állam több piac ; közfelelősség öngondoskodás 2. Válságértelmezések Ellentmondás és válság Jóléti fejlődés ellentmondásai válság Újjobbos és neomarxista nézetek virágzása Nem új nézetek! (vö. A. Hirschman; Keynes; Hayek; munka igazi érdekei kap. piacgazdaság) E nézetek befolyása nő meg. Nem világos fogalomhasználat Jóléti állam válsága: nem új és nem világos tézis A véletlen válság elmélet Külső ok; ideiglenes finanszírozási probléma Rendszeren kívüli ok + esetleges Probléma: korábbi status quo visszaállítható; csak gazdasági magyarázat; globalizáció és posztindusztriális gazdaságszerkezet hatásai nem b) Rendszerválság Inherens okok 1945 utáni keynesi jóléti állam (társ.-i és pol.-i rendszer) válsága Mély, hosszan tartó ellentmondás eredménye (olajár-robbanás csak felszínre hozta) Történelmi fordulópont lehetősége Liberális képviseleti demokrácia válsága ( kiüresedés ) Piac működése ellehetetlenül Növekvő elvárások forradalma Kulturális ellentmondás (D. Bell: kapitalizmus éthosza hedonisztikus, fogyasztásorientált emberek) Probléma: alaptalan várakozások (a rendszer alapintézményei demokrácia és piac szilárdak) 12

13 c) A jóléti állam (állam szociális szerepe) válsága A jóléti konszenzus vége A közvélemény megváltozása jóléti állam támogatottsága csökken; munkanélküli- és szegény-ellenesség J. á. támogató politikai pártok (szoc. dem.) hanyatlása Főként: szociális kiadások csökkentése, szerkezeti változásai Konszenzus és közvélemény Függ a kiadások szintjétől (magasabb kiadások nagyobb támogatottság) Differenciált közvélemény: nem általában az állami szociálpolitika ellen Eü., nyugdíj, családi ellátások munkanélküliségi juttatások, segélyek Közvélemény-kutatások nem igazolják Baloldali pártok visszaszorulása Kétséges, hogy j. á. = szociáldemokrácia Ellenmozgás is! A szociális kiadások tovább nőnek! Összes szociális közkiadás (transzfer és szolgáltatás) A konvergencia szakasza az első kör országainál,

14 Ausztria Franciaország UK Hollandia Dánia Németország *

15 Konvergencia a bővülő Európában, Állami szociális kiadások GDP %-ában * Svédország Franciaország Dánia Hollandia Németország Ausztria Egyesült Királyság Görögország Portugália Spanyolország Írország A válságra kevés bizonyíték Ugyanakkor: status quo tarthatatlan Munkaerőpiac és család átalakulása J. á. az ipari társadalom terméke feladat a posztindusztriális társadalomnak megfelelő szociális szerepek kialakítása ( átstrukturálás ) Válság = elosztási konfliktusok kiéleződése Válság = jóléti állam szociáldemokrata víziójának megkérdőjeleződése ( kapitalizmus átalakítása állami szociálpolitikával és redisztribúcióval ) Közvélemény-formáló elitek elfordulása 15

16 VI. Változások a szociálpolitikában Értékek a) Társadalom javítható, szenvedések csökkenthetők szabadság csorbítása nélkül; szabadság egyenlőség szolidaritás ellentéte feloldható (állam) b) Legfőbb: szabadság; lejáratott értékek ; egyén önmeghatározása: (negatív) szabadság kiteljesítése; probléma: állami beavatkozás Intézmények a) Demokrácia, nemzetállam, piac; szociális szerepben állam/piac/civil szféra egyensúlya, egymás hibáit korrigálják b) Állam: funkcióvesztés (szabályozás, finanszírozás, állami intézmények) Civil szféra: jelentőség nő, jelleg változik (érdekartikuláció szolgáltató) Család/egyén: szerep nő (kollektivizált feladatok visszahárítása) de: családszerkezet más (ellátó-képesség?; nők szerepe? gazdasági és szoc.pol. problémák kezelése?) c) Piac szerepe nő (gazdasági racionalitás jelentősége nő, szükséglet-kielégítés: fizetőképesség) Finanszírozás Közfinanszírozás: homályos kapcsolat (fizetés igénybevétel: ki, miért, mennyit fizet) Magánfinanszírozás: átlátható (finanszírozó és igénybevevő ugyanaz) Közvetlen, piaci alapú cserét! TB: ahol biztos a kockázat bekövetkezte (pl. nyugdíj), ott szolidaritás nem! Szociálpolitika eszközei Univerzális ellátások: leépítés TB: piackonformmá (ne korlátozza a piac működését) közelítés a piaci cseréhez (ekvivalencia-elv); magán pénzalapok; színvonal csökkentés ( piaci biztosítás) Segélyek: jelentőség nő ( szükséglet nő, szoc. pol. változásai) rászorultsági elv erősítése; ellenszolgáltatás nélkül nem; workfare 16

17 Következmények Látható és láthatatlan jóléti állam határa változik + adóreformok + magánbiztosítás és magán jótékonykodás állami ösztönzése Negatív redisztribúció nő Szociális jogok gyengülése Magánfelelősség közfelelősség választóvonal változik a szociális szükségletkielégítésben Globális környezet Globális szinten piaccal, tőkével szemben gyenge állami és civil ellenhatalmak Politikai döntések centruma egy szinttel feljebb ( demokratikus deficit ; EU) 17