Tárki Zrt. zió. Vázlat. Hogy is állunk? Hogy jutottunk ide? és s most? 50. Közgazdász vándorgyőlés Eger, szeptember

Átírás

1 Tóth István n György Tárki Zrt. Gazdaság, politika, társadalmi t kohézi zió Vázlat Egy kis elméleti leti hátth ttér.. Mi értelme van a társadalmi t kohézi ziónak? Hogy is állunk? Hogy jutottunk ide? és s most?

2 Elméleti háttér Gondolati hagyomány, elméleti iskolák: a gazdasági prosperitás alapvetı feltételeit a társadalmi tényezık erısen befolyásolják A gazdaság g társadalmi t beágyazott gyazottságaga A politika- (és politikus)-választ lasztás egy kereslet-kínálati lati folyamat Rossz vágányrv nyról l jóra j a társadalmi t közeget k tekintetbe vevı intézm zményi reformokkal lehet átjutni

3 A kultúra, az intézmények elemei a növekedési potenciálnak. gazdaságszerkezet gazdaságpolitika kultúra Intézmények (pol. és más) Választói akarat és annak, hogy a végén milyen kapitalizmus formálódik ki az országban társadalomszerkezet Állam- Vállalkozói Oligarchikus Nagyvállalati William J. Baumol, Robert E. Litan, Carl J. Schramm: Good Capitalism, Bad Capitalism, and the Economics of Growth and Prosperity Yale UP, 2007 "Good Capitalism, Bad Capitalism tells us that capitalism comes in different flavors, and some of those flavors taste very much better than others. One of these forms of capitalism, entrepreneurial capitalism, is a special treat. It leads to growth and prosperity. The other forms are to be avoided; they lead to stagnation. George Akerlof

4 Mi értelme van a társadalmi kohéziónak? (1) Lehetséges értelmezések Értelmezési dimenziók Struktúra (anyagi szint eltérései) Kultúra (ízlések, vélemények) (Köz)intézményekhez való viszony (aktivitás) Kapcsolatok más állampolgárokkal O A távolság nagysága Ízlés-azonosság Alárendeltség Hierarchikus szintek közötti egyéni bekötöttségek A különbségek létrejöttének elfogadottsága, mobilitás, átjárhatóság Normakövetés, elfogadás, csoporthoz tartozás Partnerség, aktív részvétel Sőrő kapcsolati hálók (laposabb hierarchia, aktív horizontális kapcsolattartás) Mi értelme van a társadalmi kohéziónak? (2) Néhány elméleti predikció (Rodrik, 1999) A társadalmi kohézió hiánya (látens és manifeszt konfliktusok) növekedési potenciál veszteséggel járnak (Easterly, Woolcock és Ritzen, 2006): a kohézió fontos a stabil és jól mőködı intézmények szempontjából, amelynek viszont határozott pozitív következményei vannak a gazdasági növekedésre (minden egyéb tényezı változatlansága mellett) (Akerlof és Shiller 2009) A gazdasági növekedés hullámzását egy sor, a percepciókkal, interpretációkkal, preferenciaváltozásokkal kapcsolatos tényezı is okozhatja. Ilyen tényezık: a bizalom és multiplikátorai, méltányosság, korrupció és rosszhiszemőség, pénzillúzió, a mikro döntéshozók történetekben/narratívákban/analógiákban gondolkodása) (Hirschman, 1973) Alagút-hatás : az egyenlıtlenség növekedés elsı fázisban nem feltétlenül vezet a lemaradók frusztrációjához. Ez akkor következik be, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy lemaradásuk tartós lesz..

5 és mit mutatnak a társadalmi kohézió mérıszámai??? Egy 2009-es értékkutatás tapasztalatai szerint A magyar társadalomt értékszerkezete zárt, magába forduló társadalom képét k mutatja erısen bizalomhiányos nyos,, különösen k a közintk zintézmények iránti bizalom tekintetében; felemás s viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetıen en (elsısorban sorban másokat m tart korruptnak és normaszegınek); nek); nagyon kevéss ssé fogadja el az egyenlıtlens tlenségeket, igazságtalannak gtalannak tartja a társadalmi t mőködést, m nulla összegő játszmának fogja fel a gazdaságot; got; paternalizmus és s infantilizmus egyszerre jellemzi (magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben, alulért rtékeli az állami szolgáltat ltatások adóá óárát) erısen meg van gyızıdve arról, hogy a gazdaság g szereplıi csak egymás s rovására ra tudnak meggazdagodni

6 Egy 2009-es értékkutatás tapasztalatai szerint (folyt) Következmények: a társadalmi kohézió zavarai A status quo ereje Magyarországon gon nagyon sokan vallják k azt, az érvényesüléshez shez szüks kség g van a normák és s a szabályok áthágására A magyarok négyn gyötöde szerint ebben az országban becsületesen nem lehet meggazdagodni, Háromnegyedük k szerint pedig aki vinni akarja valamire, annak egyes szabályokat át t kell hágnia h Csak minden második m magyar szerint érhetjük k el kemény munkával azt, amit akarunk, és Csak minden ötödik ember véli v úgy, hogy Magyarországon gon mindenkinek egyenlı esélye van az érvényesülésre. sre. Nagyon magas azok aránya nya,, akik szerint az érvényesülés s titka az, ha az ember jó családba születik letik...khm.. Ismerıs?? s?? A gazdaság mőködésével kapcsolatos zavarok Alacsony a piacgazdaság respektje/elfogadottsága Az adófizet fizetınek nincs képviseletek a választv lasztást st csak a inaktívak szavazatával val lehet megnyerni, a megszorításokat sokat csak az ı támogatásukkal lehet megvalósítani Drágább mőködés, m magasabb tranzakciós s költsk ltségek A tervezési idıhorizontok beszőkülése, se, a rövid r távút stratégi giák eluralkodása Szabályozási ingerküsz szöb emelkedése (láttunk már m r karón varjút) Bekódolt húzd meg-ereszd ereszd meg A kapitalizmus elfogadottságának változása néhány közép A kapitalizmus elfogadottságának változása néhány közép kelet-európai országban (1991 és 2009 között kelet-európai országban (1991 és 2009 között Magyarország -40 Litvánia Bulgária Ukrajna változás Lengyelország Csehország Kelet - Németország Oroszország Ön szerint: az emberek többségének helyzete most inkább jobb vagy Ön szerint: az emberek többségének helyzete most inkább jobb vagy rosszabb, mint amilyen a szocializmusban volt? (2009-es eredmények) rosszabb, mint amilyen a szocializmusban volt? (2009-es eredmények) rosszabb ugyanolyan jobb Szlovákia Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009 Noha messze nem igaz, az emberek többst bbsége rosszabbul élne most, mint a rendszervált ltás s elıtt, mégis ez a közhangulat Magyarország Ukrajna Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009 Bulgária Litvánia Szlovákia Oroszország Csehország Lengyelország

7 A társadalmi kohézió egyes mutatói. Magyarország, egyenlıtlenség-frusztráció (Tárki: issp és Monitor adatok) bizalom (parlamentben) (EVS, 1-4 hullámok) bizalom (másokban) (EVS, 1-4 hullámok) szélsıbal szavazatok (MSZMP, OVB) Forrás: Tárki, Gini-projekt, Keller Tamás számításai bizalom (jogrendben) (EVS1-4 hullámok) szélsıjobb szavazatok (MIÉP+Jobbik, OVB) hogyan jutottunk ide?

8 Okok: egy lehetséges csoportosítás Amivel nem érdemes foglalkozni: Az értékszerkezetet a néplélekkellekkel vagy a genetikai meghatározotts rozottságokkal magyarázó (általában elégg ggé lapos/korlátolt) érvek Azok a historikus érvek, amelyeket jój észben tartanunk az okok felsorolásakor: sakor: Idegen hatalmak, több száz éves gyarmati sors Nem saját intézm zmények, az idegen hatalmak (különösen a keleties hatalom) horizontális struktúrákat kat szétt ttörni szánd ndékozó Ugyanakkor: nem érdemes fejben újra lejátszani Mohácsot A törtt rténelem során n többszt bbször megszakadt polgárosod rosodás,, gyenge középosztk posztályok A kádárizmus társadalompolitikája és értékkészlete ( úgy maradtunk A szocializmus második m gazdasága és s adóker kerülı magatartása A kettk ettıs s beszéd d hagyományai A politikai átmenet jellegzetességei gei A puha p átmenet elınyb nybıl l hátrh tránnyá változott Olyan tényezt nyezık, amelyek újraértékelését t nem lehet megúszni (hogy tanuljunk a hibáinkb inkból): Gazdaságpolitika és s gazdaságpolitikusok: gpolitikusok: Politikusok Okok: egy lehetséges csoportosítás (2) A rendszervált ltás s kezdetén n változatlanul v hagyott állami rendszerek (különösen az értelmiség által dominált szektorokban) A strukturális átalakulás s kezdetén n hirtelen megnövekedett inaktivitás kezelése (munkahely és s finanszíroz rozás s oldalon egyaránt) Az egyes elitcsoportok közötti k hisztérikus bizalmatlanság rendszerének nek felépítése A tág t értelemben vett politikai korrupciós s gyakorlatok elharapózása (pártfinansz rtfinanszírozás) A felelıs, szakszerő bürokrata ethoszának visszaszorítása sa A fékek és s ellensúlyok lyok,, ellenırz rzı intézm zmények bedarálása Konszolidáci ciók, egyensúlyteremt lyteremtı programok lehetetlenné tétele tele (taxisblokád, a Bokros csomag karanténba nba zárása, z a szociális népszavazn pszavazások, sok, stb)

9 Okok: egy lehetséges csoportosítás (3) Olyan tényezt nyezık, amelyek újraértékelését t nem lehet megúszni (hogy tanuljunk a hibáinkb inkból): A hangadó értelmiség A járadékok rendszerével kapcsolatos hipokrízis A felelıss sségek és s jogok egyén és s társadalom t közötti k megosztásának egyoldalú felfogása A A humán értelmiség g piacgazdasággal ggal kapcsolatos lenézı attitődje Tévesen értelmezett tolerancia projektek, A táborépítés és s akolszemlélet let (elfogadása)... és ami mostanában rontja tovább a helyzetet: Gazdaságszab gszabályozásban: A politikában: A védelem igény/protekcionizmus és s a mikro alkalmazkodási kényszer k rossz arányai (példa: devizahitelesek esete, gazdasági gi protekcionizmus és klientilizmus) Tábor (törzsi) építkezés politikai programok versenyeztetése helyett (a politikus törzsfınökként, nem politikai vállalkozv llalkozó,, a tábor t tagjainak viselkedését relatív, instrumentalizált lt etika vezérli) Közszféra reformjában: A benn levık kényelmi szempontjainak elıtérbe helyezése azzal szemben, hogy tényalapon teljesítm tménykényszerbe nyszerbe lennének nek helyezve (ld( oktatási reform) A kommunikáci cióban A szavak félref lre-használata (a szocializmusban szolidaritás= s= állami erıszakkal kikényszer nyszerített újraelosztás. s. Most nemzeti együttm ttmőködés? + a háborh borús s retorika?)

10 Bizalomépítés? Hitelesség? Szakmaiság?? és most?

11 A Tárki javaslatai 2009-bıl: A szükséges intézményi reformlépések területei Politikai környezet k és a jogállam minısége Kormányz nyzás s minısége és s hatékonys konysága Ellenáll llás s a korrupciós s nyomásnak Lépések a függıségi gi kultúra ellen A szabályoz lyozás s minıségének nek javítása Fiskális korlátok a deficithajlam megfékez kezésére Az állami szerepvállal llalás csökkent kkentése A megvalósíthat tható reformok stratégi giája Forrás: VáltV ltóállítás: szemléletv letváltás és s megvalósíthat tható intézm zményi reformok egy fenntartható növekedési pálya p érdekében Budapest: Tárki és Kopint-Tárki rki,, május m A Tárki javaslatai 2012-ben: A szüks kséges intézm zményi reformlépések területei Politikai környezet k és a jogállam minısége Kormányz nyzás s minısége és s hatékonys konysága Ellenáll llás s a korrupciós s nyomásnak Lépések a függıségi gi kultúra ellen A szabályoz lyozás s minıségének nek javítása Fiskális korlátok a deficithajlam megfékez kezésére Az állami szerepvállal llalás csökkent kkentése A megvalósíthat tható reformok stratégi giája

12 Bízvást számíthatunk arra, hogy a demokratikus kormányzatok helyesen fognak cselekedni... miután n már m r minden egyéb b lehetıséget kimerítettek tettek (Val Koromzay)