GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA"

Frigyes Gál
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.

Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az

2 GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola június

5 GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA 4. hét A pénz különféle formái és jelentései Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

6 A pénz fogalma, funkciói Tárgyak vagy szolgáltatások ellenértékének teljesítésére egy adott társadalomban elfogadott tárgy vagy jel Funkciója közgazdaságtani megközelítésben: forgalmi eszköz értékmérő fizetési eszköz felhalmozási eszköz Antropológia: társadalmi viszonyok, amelyek lehetővé teszik a pénz mindennapos használatát hogyan alakítja a pénzhasználat a társas viszonyokat

7 A pénz kettőssége Egyszerre fej és írás (Keith Hart) Korábban: jel: állam által létrehozott hatalom áru: önmagában is értékkel, árral bír (árupénz, érme) Fej: felülről lefelé irányuló (államhatalom) Írás: alulról felfelé irányuló (társadalmi megállapodás) Piac és a politika (állam) elválaszthatatlanul összefonódik benne Egyszerre: személytől független dolgok közötti viszony és személyek közötti viszony

8 A pénz különböző formái Evolúció: árupénz érme aranyalapú papírpénz aranyfedezet nélküli papírpénz elektronikus pénz A bizalom jelentősége: egyre kevésbé a pénztárgy belső értéke, semmint az általános társadalmi bizalom, állam iránti bizalom kifejeződése a bizalom leépülése: gazdasági aktivitás visszaszorulása csere alternatív formái (barter)

9 A pénz személytelensége Simmel (1900): A pénz filozófiája A pénzhasználat és a modernitás szervesen összekapcsolódik A pénz a racionalitás, kiszámíthatóság, személytelenség szimbóluma Érték mérhetővé tétele: racionális kalkuláció megjelenése A cserében részt vevő személyek viszonya átalakul: személytelenség A csere elkülönül a más szféráktól: személyes szabadság, természetes csoportok helyett választott csoportosulások Más társadalmi szférákba is beszivárog: bomlasztó hatás (család, kisközösségek)

10 Pénz és kapitalizmus Marx: A tőke (1867), Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844) A pénz központi jelentőségű a kapitalizmus megértéséhez A csere formája: kapitalizmus előtt: Á P Á kapitalizmusban: P Á P A pénz: csereérték kifejeződése Árufetisizmus: minden a pénz körül forog Elidegenedés: a pénz révén minden saját maga ellentétébe fordul

11 A pénz romboló hatása Bohannan (1955, 1959) Tiv csereszférák (emlékeztető) feleségek presztízsjavak létszükségleti javak Korlátozott konverzió a csereszférák között A pénz megjelenése: korlátlan konverzió lehetősége Elkülönült csereszférák felszámolódása Kulturális felfordulás Rombolás

12 Pénz és elidegeníthetőség Godelier (1999) Régebben: a pénz egyszerre volt elidegeníthető és el nem idegeníthető nemesfémek (arany, ezüst) a pénz alapja el nem idegeníthető ékszerek alapja nemesfém-kereskedelem monopóliuma Egyiptom: istenek teste Modern társadalom: a pénz az elidegeníthetőség szinonimájává válik pénzért minden megvehető és eladható, kivételek: egyén jogok alkotmány

13 Pénz és nyelv Shell (1982) A gazdasági csere és eszme-csere közötti átjárhatóság feletti aggodalom széles körben elterjedt A kalmárnyelv beférkőzése a gondolkodásba: több nagy világvallásban tabu: zsidó keresztény muzulmán Érték tartalma és jele valóság és látszat Semmiből nem lehet valami, kivéve: irodalom, pénzügyek Ördög, arany és isten közötti kapcsolatok és szembenállások

14 A pénz hatása a társas viszonyokra Kritika (Parry és Bloch 1989): a pénz a társadalmak széles körében jelen sok helyen: sem nem veszélyes, sem nem felforgató különböző társadalmak különböző jelentést tulajdonítanak a pénznek Tranzakciós rendek a pénz legitim és illegitim használatát szabályozó morális elképzelések a morálisan veszélyes pénzt pozitív jelentéssé alakítják pénzt megtisztító gyakorlatok, átalakító diskurzusok a hosszú távú kozmikus rend és a rövid távú egyéni versengés kölcsönös újratermelése

15 Maláj halászok és a pénzfőzés A férfiak keresik a pénzt, felhasználása kizárólag a nők kezében A férfiak szinte szabadulni akarnak a pénztől (és az azzal járó hatalomtól) Versengésen alapuló gazdasági tevékenység (halászat) szolidaritáson alapuló rokonság és háztartás Rokonságot középpontba állító erkölcsi rend kínai kereskedő üzleti mentalitása Főzés metafora: nyers hal alakítása fogyasztható élelemmé pénz átalakítása csereeszközből fogyasztási jószággá

16 Semleges és általános? Zelizer (1994) Bevett nézet: modern társadalmakban a pénz semleges és általános Valóság: nem semleges pénzek (piszkos pénz) a modern társadalmakban is elterjedtek Hálózatok, társas viszonyok, jelentésrendszerek irányítják, korlátozzák a pénzhasználatot A pénz ajándékozásának tabuja vásárlási utalványok boríték csak bizonyos körben (rokonok között)

17 Felcímkézés A semleges és általános pénz átalakítása speciális pénzekké rituális gyakorlatokon keresztül Módjai: különböző elnevezések fizikai megjelenés átalakítása különböző megjelölt helyeken való gyűjtés jelentéstulajdonítás különböző összegeknek a jogos felhasználó személyének rögzítése

Hasonló dokumentumok

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi