Pétervári Zsolt A Fidesz-MPSZ ideológiai változásának értékelése és a konzervatív harmadik út

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pétervári Zsolt A Fidesz-MPSZ ideológiai változásának értékelése és a konzervatív harmadik út"

Átírás

1 Pétervári Zsolt A Fidesz-MPSZ ideológiai változásának értékelése és a konzervatív harmadik út - 1 -

2 Tartalom I. BEVEZETÉS 3 II. A KONZERVATIVIZMUS HARMADIK ÚTJA 4 III. A JÖVŐNK PROGRAM ÉRTÉKELÉSE 6 IV. AZ EGY AZ ORSZÁG: AZ ORBÁNI POLITIKA ESZENCIÁJA 8 V. ÖSSZEGZÉS 12 VI. FELHASZNÁLT IRODALOM

3 I. Bevezetés A XXI. század elején Európa több államának konzervatív pártja újradefiniálta korábbi eszmei irányvonalát, melynek következtében többségük a század globalizációs kihívásának megfelelően formálta át távlati társadalom- és gazdaságpolitikai programját. A nagyrészt egy időben zajló és azonos (szabadelvű) irányba mutató változássorozat egy új európai jobboldali irányzat formálódását vetíti előre. A folyamat különösen aktuálissá vált 2007 tavaszán, amikor a francia elnökválasztást (e tradicionálisan etatista elveket valló államban) Nicolas Sarkozy nyerte egy liberalizált konzervatív programmal. Az esemény európai vetületét erősíti, hogy a magyar származású elnök ideológiája számos tekintetben rokonítható az egy évvel korábban hivatalba lépett Angela Merkel programjával; vagyis a kontinentális Európa két legjelentősebb államának irányítója (több kisebb ország vezetője mellett) már ezen új jobboldali trend képviselőjének tekinthető. Vajon milyen belföldi vetületei vannak napjainkban e nemzetközi jobboldali trendnek, és ezek miként jelennek meg (egyáltalán megjelennek-e) a nagyobbik hazai ellenzéki párt, a magát konzervatívnak valló Fidesz esetében? E felvetések aktualitását a májusvégi Fidesz-kongresszus, az ott bemutatott Jövőnk program, valamint az azt követő napokban megjelent Egy az ország című Orbán-könyv adja. Alapvető fontosságú ugyanis a magyar hagyományelvűség jövőjére nézvést, hogy időben képes legyen pozitív módon reagálni pártcsaládja ideológiai áramlataira (természetesen az ország adottságainak, sajátosságainak figyelembe vételével). Alábbi elemzésünk európai összevetésben értékeli a legújabb Fidesz-program meghatározó ideológiai elemeit és a pártelnök könyvének sajátosságait (valamint egymással is összevetjük azok eszmei hátterét). Emellett röviden kitérünk a többi hazai politikai erő újrapozicionálási kísérleteire, és azok várható kilátásaira

4 II. A konzervativizmus harmadik útja A Jövőnk elkészítésének célja a kormányképesség deklarálásán túl a áprilisi választások során a Fidesz programban tapasztalt ideológiai koherencia-zavar kiküszöbölése lehetett. E (szűken vett) célnak a vitairat minden bizonnyal megfelel. Eszmei horizontján továbbra is a (rendszerváltáskor meghirdetett, az antalli örökség központi elemének tekinthető) szociális piacgazdaság modellje áll. A Jövőnk ideológiai tekintetben hiányosságai ellenére visszahelyezi a magyar konzervativizmus legnagyobb pártját az európai hagyományelvűség (jelenleg megújuló) főáramába. E program által a Fidesz (továbbra is) egyértelműen a sajátos európai fejlődési modell mellett teszi le a garast; nem e tény jelent újdonságot, hanem annak (hallgatólagos) beismerése, hogy a modell reformra szorul. A kormány elképzeléseivel ellentétben azonban a Fidesz nem radikális, hanem fokozatos megújulást képvisel. A Jövőnk tehát a fontolva haladó (a Széchenyi szellemiségét idéző megújítva megőrizni) programját képviseli, azaz visszakanyarodik a Fidesz polgári hagyományához. A program alapvetően kontinentális jellegű hazai szociális-gazdasági modellt francia és német hatásra (kimondatlanul is) némi angolszász elem bevonásával kívánja a globalizáció keretei között is fenntarthatóvá tenni. A helyi sajátosságoknak, tradícióknak megfelelő mértékben adagolt szabadelvűség programja leginkább a (magyarhoz hasonlóan államelvű) francia jobboldal elképzeléseivel állítható párba: A Jövőnk programja a Sarkozy-féle szabadelvű irányban modernizált francia konzervativizmussal azonos módon hirdeti a segélyek emelése helyett a foglalkoztatás szintjének növelését, a patrióta gazdaságpolitika (azaz a hazai KKV-szektor támogatásának) szükségességét, a közérthető populáris (saját felfogása szerint nem populista) stílus alkalmazását, az adószint jelentős leszállítását, a járulékok csökkentését, a növekedés felgyorsítását, a produktív középosztályi családok (a korán kelők) támogatását, a közbiztonság erősítését. Emellett fontos párhuzam az Orbán képviselte Jövőnk és (az elnökválasztáson győztes) Sarkozy választási programja között a nem kifejezetten konzervatív politikai témák felvállalása. Ez utóbbi elem szintén kifejezetten angolszász hatásra vall: a brit konzervativizmust megújító, 2005 decemberében a toryk elnökévé választott David Cameron új politikai koncepciója volt, hogy korábban baloldali témákként számon tartott pontokat helyezett programja középpontjába, mint például a környezetvédelmet, a fogyasztóvédelmet, a globális felmelegedés gazdasági következményeit, a nők helyzetét, az esélyegyenlőséget és az etnikai kisebbségek helyzetét. Ezen elemeket a Jövőnk program kiemelkedő súllyal tárgyalja (a társadalmi versenyképesség összefoglaló elnevezés alatt). A legújabb konzervatív stratégia (amely miatt Cameront némi szójátékkal kaméleonnak, itthon Orbánt pedig szélkakasnak nevezték) a baloldalt saját fegyverével győzi le: ugyanis éppen a harmadik út (az új közép, a nemzeti közép) épült arra a stratégiára, hogy a szociáldemokrácia központi konzervatív elveket emelt át saját ideológiájába. A másik hasonlóság ugyanakkor az angolszász - 4 -

5 politikai kommunikációs stratégia követésében tükröződik Sarkozy és Orbán között. Az először a konzervatívok által alkalmazott szavazat-maximalizálási módszer szerint egyszerre lehet elmozdulni egymástól gyökeresen különböző választói célcsoportok felé (liberálisok, nemzeti radikálisok, baloldaliak). A már többször sikerrel alkalmazott konzervatív taktika (Thatcher, Reagen, ifj. Bush, Merkel, Sarkozy) csak akkor működik a gyakorlatban, ha az adott pártnak szilárd, koherens eszmerendszere van. Ez esetben az egy időben párhuzamosan működő, más-más irányú kommunikációs üzenetek nem oltják ki egymást, és nem dezorientálják a törzsszavazói tábort. És itt kanyarodunk vissza a Jövőnk megírásának miértjéhez. A áprilisi országgyűlési választásokon Orbán programja koherencia-zavarai miatt nem tudta sikerrel alkalmazni e taktikát; ennek felismerését jelenti a Jövőnk megalkotása. A Fidesz és az EPP-ED által megkötött (május 2-án aláírt) Együttműködési Megállapodás alátámasztja, hogy az európai jobboldal prominensei az új konzervatív európai politikus generáció (Merkel, Sarkozy, Cameron), vagyis a fősodor, tagjának tekintik Orbánt. Az azóta meghirdetett program tovább erősíti a nemzetközi párhuzamokat az emberi jogok, a szociális piacgazdaság, a környezetvédelem, a bevándorlás-politika és az energiabiztonság terén. (Ez utóbbi tekintetében a Fidesz már rövidtávon is jelentősen javíthat korábban megromlott - amerikai kapcsolatain a NABUCCO-project melletti kiállása következtében). Az új Fidesz-program Európára való nyitottságát mutatja továbbá az MSZP bírálatának nemzetközi szintre való kivetítése: általánosságban ír a program baloldali (álmodozó, elosztó, túladóztató, gazdaságot lassító, segélyekben és központi programokban hívő) baloldali, és (alacsonyan adóztató, realista, növekedés-párti, teljesítmény-elvű, az embereket békén hagyó) jobboldali társadalmi-gazdasági irányultságról. A Jövőnk azon része, mely a Medgyessy-Gyurcsány-féle (2002 és 2007 közti) időszakot bírálja, kifejezetten liberál-konzervatív jellegű: a Jóléti Rendszerváltás Programját az elveszített évtized, a szocialisták ötéves terve, a szocializmus csapdájában kifejezésekkel illeti, mely az aktív középosztályt büntette azáltal, hogy a tőlük elvett adókat szociális segélyekre pazarolta. Ezen eszmei alapról támadták az amerikai republikánusok a 30-as és a 70-es évek között a demokraták jóléti programjainak mindegyikét (New Deal, New Frontier, Great Society): vagyis, hogy a szocializmus felé vezető utat jelentik. A Fidesz legújabb programja nem váltja le a kontinentális modell preferálását az angolszászra, sőt egyenesen megerősíti az előbbi képviseletét, mindössze annyi történik, hogy a tradicionális igazodási pontul szolgáló kontinentális konzervativizmus mozdult el (némileg) az utóbbi felé; erre a változásra érzett rá Orbán. Emellett a Jövőnk összekapcsolja a demokrácia és piacgazdaság kérdését, ami a konzervativizmus legfőbb érve az antikapitalista baloldali utópizmusokkal szemben

6 III. A Jövőnk program értékelése A Fidesz utoljára a 2006 tavaszi országgyűlési választások során jelentkezett programmal a nyilvánosság előtt; ez volt a Nemzeti Konzultációt lezáró Változás Abból következően, hogy a Változást csak a kampányra készítették, nem érintett ideológiai vonatkozásokat, ígéretek (számottevő eszmei tartalom nélküli) pragmatikus összegzésének tekinthető. Középpontjában a rövidtávon megvalósítandó egyszeri és nagyarányú tb. járulék-csökkentés, a privatizációt lezáró Nemzeti Vagyonszerződés, valamint a korábbi ciklus szociális juttatásait megerősítő, sőt azokat (például 14. havi nyugdíjjal, benzintámogatással) bővítő Nemzeti Garanciatörvény állt. Ezzel szemben a Jövőnk több mint tíz év után az első olyan átfogó jellegű Fidesz-kiadvány, amely rendezi a párt eszmei hátterét és ideológiát biztosít (tehát nem szűken értelmezett választási program). E program a korábbihoz viszonyítva kifejezetten realista jellegű, mert a 2006 áprilisában elhangzott fideszes gazdaság- és társadalompolitikai ígéreteket (például adóés járulékcsökkentés, negatív demográfiai trend kezelése) csak középtávon tartja megvalósíthatónak. A Jövőnk létrejöttére, tartalmára meghatározó módon hatott ki a rendszerváltás utáni magyar jobboldal esetében folyamatosan felmerülő kormányképesség-deficit kérdése (a pártnak minden eddiginél szakszerűbbnek kell mutatkoznia), és az MSZP-től átjött szavazók szolidaritás-igénye. (Vagyis számos tekintetben balról kell előzni a szocialistákat). A program jelentőségét és eredetiségét tekintve a Fidesz történetében kizárólag a 96-os A polgári Magyarországért címet viselőhöz mérhető. A Jövőnk megírásának legfőbb célja a jobboldal kormányképességének deklarálása volt. Ennek érdekében a párt igyekezett minden, korábban a baloldal által sulykolt vádat cáfolni, hogy a társadalom túlnyomó többsége számára maradandóan pozitív képet tudjon magáról sugározni. E leggyakoribb baloldali vádak gerincét alkotta: az európaiság hiánya (provincializmus), a sovinizmus (sőt egyenesen az antiszemitizmus), az antidemokratikus vonások és a program hiánya. Az európai konzervativizmus új vonulatához való csatlakozás (vagyis az új program bemutatása) nagy valószínűség szerint a továbbiakban részben hatástalanítja a Fidesz elleni hasonló irányú kormánypárti kommunikációt. Az antidemokratikus vonások leghatásosabb cáfolatát a Jövőnk egészén végigvonuló (polgárjogi és gazdasági értelemben egyaránt megfigyelhető) szabadelvű alapállás adja. A szerzők (a vitaanyag elején) kiválóan illesztik bele a párt tradíciójába a legújabb program vezérgondolatát: a Fideszt az egyetlen megmaradt rendszerváltó erőként, szabadelvű alapokon nyugvó pártként pozícionálják, melynek emberképe fennállása óta folyamatosan a vállalkozó szellemű, tehetséges, kezdeményezőkész autonóm személyiség ; mindez tradicionálisan a párt legfőbb identitásképző eleme. (Ezen emberkép áll szemben a szocialista korszak máig élő bakter-karrierjével, amely a teljesítményellenes kommunista diktatúra legrosszabb erkölcsi és intellektuális öröksége.) - 6 -

7 A Jövőnk a Fideszt mint antikommunista és szabadság-párti erőt határozza meg, valamint az Orbán-kormányt konzervatív-liberális kabinetként definiálja. A program amellett, hogy az SZDSZ irányvonalát téves liberalizmusnak minősíti, kiemeli a Fidesz polgári értékrendjének hatalomkoncentráció-ellenes, politikai szabadságjogokat preferáló, normaerősítő, antirasszista mivoltát. Ezen ideológiai alapállás beágyazódik az angolszász old whig hagyományba. További angolszász vonása a Jövőnknek, hogy (minden mérsékeltsége ellenére) tényként kezeli a két szembenálló tábor morális egyenlőtlenségét; ez a neokonok által jókra és rosszakra, szárazakra és nedvesekre osztott politikát idézi. A fentiekből következik, hogy a Fidesz visszatért önmaga mérsékelt hagyományához, melynek további bizonyítékát adja, hogy a Jövőnk magában foglalja a párt korábbi kampányainak több vezérgondolatát: a Kell egy zászló! párhuzamba állítható a Kell egy csapat! 94-es szlogenjével, a Van jobb megoldás! alcím pedig a Van más választás! 98-as üzenetével. (Ennek magyarázata az lehet, hogy a balközép kormány ismételten a Horn Gyula-féle Nincs más alternatíva! üzenetével kívánja elfogadtatni a konvergencia- programot a szavazókkal.) Emellett a jövőbe befektető ( A jövő elkezdődött! -2002) jobboldali politika negatív ellenpontjaként a vitairatban megjelenik a jövőfelélő baloldali. Mindez a Fidesz legenergikusabb, polgári, szabadelvű-konzervatív hagyományához való (részbeni) visszatérést jelent(het)i a 2006-os Változás igényének további (bár reálisabb alapokon nyugvó) kommunikációja mellett. A program az ország válságát tényként kezeli, és annak kapcsán leszögezi, hogy a szocialista egyenlősdi gazdaság- és szociálpolitikája vezetett ide; ami helyett gazdasági és politikai fordulatot hirdet. A kormány által leépített társadalombiztosítási rendszereket Magyarország európai, nyugatias vonásaiként említi, melyek visszanyesése helyett a humán rendszerek erősítését képviseli. Ezen elem adja leginkább a Jövőnk újszerűségét: a humán szolgáltatások állapotát (vagyis a társadalmi versenyképességet) nem, mint elosztási (kiadási), hanem mint a globalizáció keretei között meghatározó piaci, versenyképességi kérdést tárgyalja. (Érdekes felvetés szintén angolszász hatásra vall - a hozamelvű adózás általánossá tételének gondolata, vagyis egy adott adó és egy közszolgáltatás összekapcsolása, például a benzin adótartalma és az útalap kapcsolatának mintájára.) A programban meghirdetett új, szolidáris, méltányos magyar modell nem csak jól hangzó kommunikációs elem, hiszen a vitaanyag összterjedelméhez képest részletesen tartalmazza annak kifejtését. A modell, mely szemben áll mindkét szélsőséggel (a mindenható állammal és a szabadpiaci fundamentalizmussal egyaránt) a közszolgáltatások egészét felöleli: az egészségügyet, az oktatást, a közlekedést, a családpolitikát, a nyugdíjrendszert és a környezetvédelmet. A jóléti szolgáltatások szintjének fenti arany középútja a program szerint erős államot feltételez, amelynek elsődleges funkciója a társadalmi versenyképesség szintjének emelése és a (monopóliummentes) piaci verseny biztosítása

8 IV. Az Egy az ország: az orbáni politika eszenciája A évi Fidesz-kongresszust követően (a könyvhéten) jelent meg Orbán Viktor könyve, melyben kiemeli, hogy az új nemzetközi trendhez kíván csatlakozni (bár nem kritikátlanul). Felhívja a figyelmet Sarkozy Vallomások című írásának inspiráló hatására, és meghirdeti az alapvetően plebejus politika szükségességét. Művének címe (Egy az ország) felülírja a korábbi két Magyarország (egy polgári és egy szocialista) koncepcióját. Már a címből is kiolvasható a XIX. század végi párhuzam: azon század utolsó harmadában formálódott ki a második világháború utáni európai jobboldalt meghatározó össznemzeti (one nation) konzervativizmus. A brit Manchester-kapitalizmust megszelídítő szociálisan érzékeny irányzat (amely Nagy-Britanniában Disraeli és Salisbury nevéhez fűződik) fellépett a monopóliumok ellen, és megkezdte a kirekesztett rétegek jelentős részének a középosztály soraiba történő integrálását. Orbán (könyvében) hasonló módon képviseli a (szerinte) túlliberalizált magyar kapitalizmus szabályozását és a leszakadó középosztály erősítésének programját. A könyvben előforduló ( es párhuzammal élő) Kell egy zászló! szlogen amellett, hogy a jobboldal háborús retorikáját erősíti (tehát kérdéses, hogy az erre kevésbé fogékony nem törzsszavazónak számító csoportok megnyerése illetve megtartása szempontjából mennyire lesz hatékony), igazi konzervatív szimbólumot hordoz. Oakeshott a Politikai racionalizmus c. művében olvasható azon tétel, hogy a konzervatív politikát az különbözteti meg leginkább a baloldalitól, hogy az állam által a társadalom elé nem jelöl ki közös célokat, mindössze a tág kereteket határozza meg. Az egyének és a kisközösségek egyes apró céljaiból adódik össze ( sok kis zászlódarab ) a társadalmi haladás közös iránya; azt központilag nem jelölheti ki senki. Az Egy az ország néhány további konzervatív párhuzama vitathatatlan: Orbán kiemeli azon célját, hogy elengedhetetlen a (kis)tulajdonosi réteg szélesítése, mert akinek tulajdona van, az felelős. Emellett a pártelnök igyekszik beemelni a politikai élet centrumába olyan konzervatív fogalmakat, melyeket a politikai korrektség nyelvhasználata eddig a jobboldal perifériáján tartott (ezek az alább idézendő populista kijelentések). Az Orbán-könyv középpontjában azonban nem a polgári konzervativizmus áll, hanem a népi populizmus; ebből adódóan a helyenként kétségtelenül meglévő átfedések ellenére a Jövőnkkel alapvetően ellentétes ideológiai alapállású, kvázi kiegészíti, sőt felülírja azt. Az Egy az ország előszavában Orbán könyvének esszenciáját fogalmazza meg: írásának célja a politika nyelvének megújítása. E legitim célt (melyet a konzervatív forradalom idején Thatcher és Reagen is meghirdetett) a rendszerváltás utáni magyar politikában Csurka István tűzte ki maga elé. A 90-es évek első harmadában, mikor az egykori drámaíró még mértékadó(bb) szereplője volt a hazai közéletnek, többször cikkezett újságjában a politikai nyelv (baloldali hatásoktól való) megtisztításáról. Az új értelmezési keretek kialakításának és az új fogalmak létrehozásának orbáni igénye a könyv radikális irányultságát jelzi

9 Az Egy az ország mind a négy fejezete (egyre erősödő mértékben) populista elemekkel tűzdelt. Az első fejezet alapgondolata egyértelműen populista: a politika kizárólagos célja az emberek gondjainak megoldása. Ez szöges ellentétben áll a Jövőnk (autonóm, kezdeményező polgárokra épülő) szabadelvű-konzervatív tartalmával. Orbán (a jelenlegi politikai viszonyokra alkalmazott) szavai kísértetiesen Csurkát idézik ( alkalmazkodás, meghunyászkodás, beszűkíti és megrontja a magyarok lelkét ). Az ezt követő 2. és 3. fejezetben a populizmus politika- és elitellenesség formáját ölti, mintha a szerző nem lenne a politikai elit része ( az emberek erősek, a politika gyenge, a multik deficitet termelnek ). Emellett Orbán egyenesen az új arisztokrácia (kiváltságokon alapuló) uralmáról ír. A szerző a 4. és 5. fejezetben jut el a populizmus Csurkával (és Torgyánnal) közel megegyező szintjére, ami a Jövőnk mérsékelt irányvonalát teljes mértékben negligálja ( a nincstelent is vegyék emberszámba, a spekuláció és az ügyeskedés jövedelmezőbb, mint a munka, a hónap végére nem marad semmi a családnak, a bérek messze az európai átlag alatt vannak, közben az árak már lassan beérték, sőt nem egy esetben meg is haladják azt, az emberek nem azért dolgoznak, hogy eltartsák a szélhámosokat, a vállalkozók helyett egyre gyakrabban cápák és spekulánsok tűnnek fel ). Tipikus populista program-elem a kisegzisztenciák, a kispolgárság védelme (a népi kapitalizmus). Orbán kiáll a kisipar, a kisboltok és a kézművesek mellett, akiket szembeállít a nagyipar, a nagyvállalkozók és a spekulánsok csoportjával. Emellett a mű vidékről írt részei a népi-populista nagyváros-ellenességet táplálják. Némely pontokon Orbán már-már antipluralistának nevezhető: a kormányzati neoliberális retorikával ( nincs más út ) szemben sajátos magyar utat hirdet (ez teljes azonosság Csurkával), majd a rendszerváltás környékét mint káros szétpártosodást említi. Az Orbán-féle alapvetően plebejus irányultság több szempontból is zavarja az új program koherenssé váló és ismét nyugatos szemléletét. Egyrészt a (lokalitáshoz kötődő, bezárkózó) népiség nehezen egyeztethető össze az alapvetően a nemzetközi (globális) trendekhez igazodó polgári konzervativizmus hagyományával; másrészt a kurucos, parasztromantikus népi tradíció (amellett, hogy a posztmodern XXI. századi viszonyok között kevés előremutató elemmel bírhat) még legjelentősebb korszakában (a múlt század középső harmadában) sem volt koherens eszmerendszer. Egy önellentmondásokkal terhelt irányzat, amely számos szocialista leágazásokkal rendelkezik, nem válhat egy antikommunista és szabadelvű hagyományaiban megerősödött, valamint programjának egységesítésében előrehaladott párt eszmei alapjává. Kiegészítheti a jobbközép értékrendet a leszakadó csoportok képviselete, de nem válhat annak központi elemévé. Orbán annak ellenére hirdet plebejus politikát, hogy a Jövőnk bevezetőjében olvasható: a népi urbánus vita a magyar közélet megrontója. Kérdéses, hogy a nyilvánvalóan a társadalom leszakadó rétegeit megcélzó politika plebejus szóval történő jelölése, összegzése mennyire szerencsés a (Sarkozy nyomán) kimondottan közérthetőségre törekvő orbáni Új Politika szempontjából. Valószínűleg akiket megcéloz, nem értik, ellenben akik képesek értelmezni (a polgári réteg), azokat kifejezetten taszítja. Az inkább racionális Jövőnk és az alapvetően emocionális Egy az - 9 -

10 ország ideológiai irányvonala közötti jelentős (nem csak stílusbeli, hanem tartalmi) feszültség oka alapvetően az eltérő célcsoportokban keresendő. Mindkét kiadvány (a nyilvánvalóan érdeklődő törzsszavazók mellett) elsősorban az Új Többség részét képező, nem törzsszavazó csoportokat célozza meg, melyek egymástól (szociológiai és ideológiai értelemben) gyökeresen különböznek. A Jövőnk a Fideszre még soha nem (vagy csak 98- ig) szavazó, az átlagosnál magasabb társadalmi státusú (és iskolázottabb), szabadelvű centrum-választókat szólítja meg a kormányképesség felmutatásával. Ezzel szemben az Egy az ország a Fideszre legfeljebb másodpreferenciaként tekintő (vagy 2002 óta jobb híján rá szavazó) nemzeti radikális szavazórétegre fókuszál, akik általában a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokán helyezkednek el, ezért megnyerésükre alkalmasabb a végletekig leegyszerűsített üzenetek alkalmazása, a populista tematika követése és a radikális stílus használata. A nemzetközi példákat figyelembe véve önmagában nem példanélküli az egymástól gyökeresen különböző választói csoportok (a szabadelvű középszavazók és a nemzeti radikálisok) egyidejű megnyerése, illetve az ennek érdekében folytatott kétszólamú kommunikáció. Például a legutóbbi francia elnöki kampányban Sarkozy egyszerre nyitott a gazdasági liberalizmus centrista hívei és a Le Pen-féle radikálisok irányába; e stratégia sikeres hazai alkalmazásának tekinthető Tarlós István tavaly őszi budapesti főpolgármesteri kampánya (melynek hatására a fővárosi SZDSZ és MIÉP együttes gyengülése következett be). Az sem nevezhető ritkának, hogy (főként amerikai hatásra) a kampány fő jelöltjének a párt programjától elkülönülő saját programja vagy személyes hangvételű műve van (lásd: Sarkozy: Vallomások). Az azonban már-már példanélküli, hogy a vezető politikus programja lényegi elemeit tekintve szemben áll a(z azzal szinte egy időben közreadott) pártprogrammal. Emellett jelentős különbség, hogy Nyugaton a kétszólamúságon belül mindig a polgári elem dominál (a radikális vagy populista csak kiegészítő jellegű), míg a jelenlegi Fidesz esetében az utóbbi dominál. A populista dominancia azért érvényesül továbbra is, mert az erősen centralizált, elnöki pártként működő Fideszben az elnök nevével fémjelzett populista program prioritást élvez a (párton belül tíz év óta kétségtelenül legerősebb) szabadelvű-konzervatív irányvonallal szemben. Végül az orbáni politikai irányvonal elemzésekor nem megkerülhető a demokráciamodellek kérdésköre. A múlt század utolsó negyedében az addigi liberális demokrácia-modell (elsőként az angolszász térségben, majd évtizedes késéssel a kontinensen is) fokozatosan kiegészült populista elemekkel. Az ily módon kifejlődő populista demokrácia háttérbe szorította a megelőző (közvetett demokratikus) korszakok alapjául szolgáló liberális politikai intézményrendszert. Ezzel párhuzamosan előtérbe került a (szinte minden közéleti vonatkozású ügyért egy személyben felelős) politikai vezető (a vezér), valamint a polgárok és a politikusok közötti közvetítő szféra (a média). A populista jelző nem kizárólagosan (sőt nem is elsősorban) a politika tartalmára vonatkozik, hanem sokkal inkább a közvetítő szféra jellegét, működési módját és funkcióját takarja. Az azóta dominánssá váló (azonban korántsem egyeduralkodó ) populista, vagy más néven illiberális demokrácia-modell létrejöttének előfeltétele volt a

11 távközlés robbanásszerű fejlődése. Nem véletlen, hogy a telekommunikációs forradalom, és az azt követő (a modell első képviselőjeként megjelenő) neokon forradalom nagyjából egy évtizedre esett. A 80-as évek elejétől működő illiberális demokrácia a folyamatosan egymásnak feszülő (a múltból örökölt) liberális intézményrendszer és (a negyedik hatalmi ágnak tartott, újonnan jelentőssé váló) populista közvetítő szféra szimbiózisának tekinthető. E helyzetből adódik, hogy a posztmodern demokráciát folyamatosan nyomás alatt tartja a ( jogszerűséget előtérbe állító) közvetett és a (hatékonyságot preferáló) közvetlen demokratikus vonások közti ellentmondás. A globalitás nézőpontjából úgy is megfogalmazhatnánk e szembenállás lényegét, mint a tömegdemokrácia lokalitásának és az elitdemokrácia globalitásának egy rendszeren belüli feszültségét. Visszatérve a hazai állapotokhoz: világosan látszik (pldául a népszavazási kezdeményezés kapcsán), hogy Orbán a minden posztmodern demokráciát megosztó kétféle modell közül az illiberálist helyezi előtérbe, és e tekintetben beleilleszkedik a csaknem negyedszázada efelé tartó konzervatív főáramba

12 V. Összegzés A Jövőnk program alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmet azon antipluralista kormányzati érvre, mely szerint kontinens-szerte kritikátlanul alkalmazzák a klasszikus neoliberális elveket, melyek helyett nincs más alternatíva. Ezáltal az ezredforduló óta először helyezi a Fideszt a pluralista, nyugatos, modernizáló (mainstream) szerepkörbe, és szorítja be a hazai baloldalt a történetileg túlhaladott (régi elvekkel kísérletező), provincialista-posztkommunista oldal pozíciójába. A vitairat egyik legnagyobb hozadéka, hogy sikerült egymástól elhatárolni a(z érdemeken alapuló) konzervatív igazságfogalmat a(z egyenlőség eszméjén nyugvó) baloldalitól. Összességében a Fidesz, melynek egésze elmozdult a szabadelvű centrum irányába, képes volt szabadulni a rá nehezedő sztereotípiák súlyától. A nagyobbik ellenzéki párt radikális (és ígéretes) átpozicionálási kísérlete, ideológiai súlypont-eltolódása megnehezíti a már egyébként is behatárolt lehetőségekkel bíró Demokrata Fórum jövőbeni kilátásait. Az MDF nagyjából a 2005-ös EP-választás óta képes önmagát (centrista programjának és karakteres liberál-konzervatív ideológiájának köszönhetően) megkülönböztetni a Fidesztől. Az MDF önmeghatározásában az (eötvösi-deáki hagyományokon nyugvó) antalli örökség felvállalása tradicionálisan a korszerű európai konzervatív trendek kizárólagos hazai képviseletének hitével párosul. A Fidesz modernizációs retorikája és esetleges tartós visszatérése a polgári-szabadelvű értékrendhez a konzervatív kispárt másfél éves erősödési trendjének megtörését vetít(het)i előre. A közszolgáltatások témájának középpontba állítása vélhetően a (többnyire államcentrikus gondolkodású) szocialista törzsszavazók MSZP-ről való leszakadásának folyamatát erősíti fel; míg a környezetvédelem ügyének újkeletű fideszes preferálása a progresszív értékek iránt fogékony, magasabb társadalmi státusú szabaddemokrata tábor felé történő óvatos nyitást jelentheti (amellyel egyébiránt a Fórum is kísérletezik). A Jövőnk minden bizonnyal alapja lehet egy őszi árnyékkormány felállításakor meghirdetett részletes szakpolitikai programnak, de jelenleg (minden reális vonása ellenére) még korántsem tölti be ezt a funkciót. Ebben az értelemben a párt (bármennyire is kommunikálja azt) nem áll készen a kormányzásra. Az Egy az országban meghirdetett orbáni plebejus politika szembehelyezkedik az európai konzervatív trenddel éppúgy, mint a magyar polgári-szabadelvű konzervativizmus (a Jövőnk által követett) hagyományával. Ez a program középtávú kilátásainak és koherenciájának nyilvánvalóan nem kedvez. A Jövőnk program felelőssége, hogy nem hangsúlyozza (kellő mértékben), hogy Sarkozy és Merkel a jóléti modell (fokozatos) megújítására kapott mandátumot. Várhatóan kettejük párosa (a német francia tengely hagyományainak megfelelően) lendületet hoz az EU megrekedt politikájába; ennek ígéretes jele volt az (életbe lépni képtelen) EU alkotmányt felváltó egyszerűsített szerződés megalkotása. Felvetődik azonban új jobboldali irányvonaluk értékelésekor, hogy célkitűzésük (vagyis az európai szociális modell megőrzése liberális elvekkel történő megújítás által) miben különbözik a nem is

13 olyan rég még fénykorát élő harmadik út programjától (megtalálni a versenyképes utat a neoliberális-piaci és a szociáldemokrata-államelvű modell között). Ami nem sikerült a Blair Schröder Jospin triónak, az miért sikerülne egy sok tekintetben hasonló program mentén gondolkodó, (majdan felálló) Cameron Merkel Sarkozy-féle jobboldali harmadik útnak? A Fidesz a kongresszuson meghirdetett koherens programja ellenére (bár csökkenő mértékben, de) továbbra is egy bizonytalan identitású párt. Ez abból következik, hogy túlzottan széles ideológiai horizontot fed le: jelenlegi helyzetéből még elmozdulhat a két irány (a szabadelvű-konzervatív vagy a radikális népi-populista) bármelyike felé. A Jövőnk ugyan hozzájárul a Fidesz korábbi ideológiai koherencia-zavarának (gyakorlatilag teljes) felszámolásához és a jobboldal tradicionális kormányképesség-deficitjének nagyarányú csökkentéséhez, de nem képes ellensúlyozni az Orbán-könyv radikálisan populista hangvételét. A koherens vitairat közreadása ellenére a továbbiakban sem lesz egyértelműbb a választók (és a tagság) számára a Fidesz irányultsága, mert annak egységét jelentős mértékben megzavarják az elnök külön programjának a Jövőnktől gyökeresen eltérő üzenetei (és célcsoportjai). Vagyis a 2002-es vereség óta tartó ideológiai identitászavar (a program pozitív módosulása ellenére) továbbra is alapproblémának tekinthető. Mindebből adódik a kérdés: miért volt szüksége a Fidesz vezetésének két, egymástól gyökeresen eltérő program készítésére, és a közvélemény előtti bemutatására. Első látásra magyarázhatnánk e stratégiát a párt belső erőviszonyainak átrendeződésével, vagyis (a leginkább Kósa nevével fémjelezhető) szabadelvű vonulat erősödésével. Ám ennek ellentmond, hogy a 2006 őszi eseményektől kezdve az Orbán vezette jobboldali szövetség a legszélesebb társadalmi támogatottságra tett szert fennállása óta, amely tény semmiképpen sem erodálhatta az exminiszterelnök Fideszen belüli hátországát. Sokkal valószínűbb, hogy tudatos stratégiáról van szó, ami nem a párt erőviszonyainak függvénye, hanem a fentebb már részletezett (az angolszász konzervatív hagyományban több mint két évtizedes sikeres múltra visszatekintő) többirányú (egyszerre más-más célcsoporthoz szóló) kommunikációs stratégia hazai adaptálásaként értelmezhető. Bármennyire szeretnék is sokan (a Jövőnk kapcsán) a magyar konzervativizmus korszakhatárát vizionálni, a hazai jobboldal liberalizálódásának kezdőpontját kijelölni; az erősen centralizált Fideszen belüli erőviszonyok ismeretében bizonyossággal állítható, hogy (minden pozitív fejlemény ellenére) a pártelnök elképzeléseit megjelenítő populista politizálási stílus és tartalom fogja a ciklus hátralevő részében is meghatározni a párt ideológiai arculatát és szakpolitikai kezdeményezéseit egyaránt

14 VI. Felhasznált irodalom Ablonczy Bálint: A diadal íve in Heti Válasz (2007. május 10.), Ki nevet a végén? in uo. (2007. március 15.) Balázs Zoltán: Plebejus Párt? in uo. (2006. december 14) Estefán Zsolt: Ígéretbeváltás in uo. (2007. június 7.), A modernizátor in uo. (2007. január 25.) Horkay Hörcher Ferenc: Orbán Viktor elvi alapvetése in uo. (2007. június 7.) Jotischky László Kaméleonpolitika in uo. (2006. május 4.), Fiatalos változás in uo. (2006. május 18.) Orbán Anita: A bénultság vége? in uo. (2007. május 3.) Adócsökkentések francia módra in vilaggazdasag.hu ( ) Jövőnk, A Fidesz-MPSZ vitairata in uo. ( ) Közös Politikai Nyilatkozat (Az EPP-ED EP képviselőcsoportja és a Fidesz-MPSZ között) in uo. ( ) Orbán Viktor a Die Pressében in mti hírszolgálat: belpolitikai tükör ( ) Orbán Viktor könyvének sajtótájékoztatója in uo. ( ) Orbán Viktor - Egy az ország in Helikon (szerk.: Körmendi Zsuzsanna) Szőcs László: Szabadelvűség legfeljebb csak pipettával ( )

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új

Részletesebben

Korszakváltások kora

Korszakváltások kora Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Népesedésvita a parlamentben

Népesedésvita a parlamentben Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014

Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Zsolt Péter Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Képzeljünk magunk elé egy keverőpultot, ahol a különböző hangszíneket és a csatornák teljesítményét ledsorok jelzik. Az eltérő oszlopok nálunk most

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Európa szocialistái, egyesüljetek!

Európa szocialistái, egyesüljetek! LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül

Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Formális jogi aspektus: 1. Az alkotmányozás kizárólag a nemzeti szuverenitás kompetenciájába tartozik. Magyarországnak csak a magyar nemzetgyűlés 2/3-os többsége

Részletesebben

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a 1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Az ún. státustörvényrõl 1

Az ún. státustörvényrõl 1 UDVARVÖLGYI ZSOLT Az ún. státustörvényrõl 1 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 1999. novemberi ülésének egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatában fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány vizsgálja

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Finta László A szociális konzultáció

Finta László A szociális konzultáció Finta László A szociális konzultáció Az új alaptörvény előmunkálataival párhozamosan megszervezett nemzeti konzultáció a kormány szándéka szerint az alkotmányozás mögött vélelmezett nemzeti egység demonstrálására

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

Tudomány a 21. században

Tudomány a 21. században Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság

Részletesebben

Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok

Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Enyedi Zsolt (2006): A befagyott felszín és ami alatta van. A 2006-os választás és a magyar pártrendszer. In: Karácsony Gergely (szerk.): A 2006-os Országgyűlési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS Soós Eszter Petronella (politológus PhD-hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola) (Boros Zsuzsanna: Rendszerváltások Franciaországban, L Harmattan Könyvkiadó,

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

A második brit miniszterelnök-jelölti vita

A második brit miniszterelnök-jelölti vita Nagy Attila Tibor A második brit miniszterelnök-jelölti vita A 2010. április 22-én a Sky News által megrendezett, a hivatalban lévő munkáspárti Gordon Brown miniszterelnök, a konzervatív David Cameron

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 247 Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Élénk szakmai vita bontakozott ki az elmúlt két három esztendőben a modern

Részletesebben

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend

Részletesebben

Angelusz Róbert Tardos Róbert: A kérdőíves kontextushatás a nem mintavételi hibák egy efemer, mindennapos esete

Angelusz Róbert Tardos Róbert: A kérdőíves kontextushatás a nem mintavételi hibák egy efemer, mindennapos esete Angelusz Róbert Tardos Róbert: A kérdőíves hatás a nem mintavételi hibák egy efemer, mindennapos esete Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1

Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 MAGYAR PEDAGÓGIA 94. évf. 3 4. szám 349 353. (1994) Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 Vastagh Zoltán Janus Pannonius Tudományegyetem és Főiskola Az alternatív szó eredeti értelmében azt

Részletesebben

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.05.08. kedd Mesterházy Attila az Egyesült Államokban tárgyal Képzetlenül a munka világában Tíz ok a telefonadó ellen Nem igaz, hogy a családi vállalkozásokat segítik a földbérletpályázatokon Ingyenes

Részletesebben

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

T. K ISS TAMÁS KULTÚRPOLITIKAI DIMENZIÓKRÓL

T. K ISS TAMÁS KULTÚRPOLITIKAI DIMENZIÓKRÓL T. K ISS TAMÁS KULTÚRPOLITIKAI DIMENZIÓKRÓL Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. (Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás) A hazai politikai, társadalmi

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) 2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

FÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV.

FÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV. Magyarország elsô médiamarketing kormánya a populizmus és a konfliktusdemokrácia jegyében 279 FÜGGELÉK Személyes arcképcsarnok IV. 1. ORBÁN VIKTOR Talán meglepô e könyv különbözô részeiben található, Orbán

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL

FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL KULCSÁR MÁRIA TÓTH KÁROLY Felnõttképzés Szlovákiában 1* 1. BEVEZETÕ A szlovákiai magyar felnõttképzés és népmûvelési képzés elválaszthatatlan a volt csehszlovákiai,

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla Tisztelt Kollégák, Ezúton küldeném meg Önöknek a 2012. április 22-én megtartott előadás alapján készített tansegédletet. Természetesen az előadás teljes anyagát kéri számon dr. Horváth Attila, de a lényeges

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A Fidesz-modell karaktere

A Fidesz-modell karaktere Nagy Attila Tibor A Fidesz-modell karaktere A második Orbán-kormány az első másfél év alatt olyan új rendszer létrehozásába fogott, amelyik egyértelmű szakítás az 1989-90-es alkotmányos átmenet nem egy

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt

Részletesebben

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában KÖZPOLITIKA SÁSKA GÉZA A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában A közoktatás másfél évtizede egyenletes növekedési pályára állt: egyre hosszabb ideig maradnak

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

PoloniaPress hírcsokor

PoloniaPress hírcsokor PoloniaPress hírcsokor 2014. június Lengyelország és az EU Komorowski a D-Day emlékünnepségén 2014. június 6. Bronisław Komorowski köztársasági elnök részt vett a normandiai partraszállás 70. évfordulójának

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben