Tőkék és társadalmi koordinációk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014"

Átírás

1 Zsolt Péter Tőkék és társadalmi koordinációk Képzeljünk magunk elé egy keverőpultot, ahol a különböző hangszíneket és a csatornák teljesítményét ledsorok jelzik. Az eltérő oszlopok nálunk most a társadalom különböző tőkefajtái. A tőkét mi úgy értjük, hogy az valami olyasmi, aminek segítségével céljainkat megvalósíthatjuk, következésképpen a tőkefajtákat különböző célok megvalósítására használatos különböző eszközökként fogjuk föl.így például politikai tőke az, amikor politikai kapcsolatai révén, gazdasági tőke az, amikor pénz segítségével, kulturális tőke, amikor műveltség és a kommunikációs készségek segítségével, technikai/humán tőke, amikor reál ismeretek segítségével érvényesül valaki. Vegyünk ezek után a kezünkbe néhány színes ceruzát, és próbáljuk meg kiszínezni Európa térképét úgy, hogy az egyes országokban (s régiókban) melyik tőkefajta dominál. Elemzésünkben ugyanis azt a hipotézisünket szeretnénk kibontani és alátámasztani, hogy a domináló tőkefajta határozza meg a társadalmi koordináció mechanizmusait. Eközben modellünk - vagyis az, hogy az egyes országok keverőpultok, a tőkefajták pedig ledsorok, - biztosítja, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy elvileg bármelyik társadalom és bármelyik tőke áthangolódhat rövidebb-hosszabb idő leforgása alatt; vagyis arról, hogy elvileg bármely addig nem domináns társadalmi tőke, sőt akár egymástól függetlenül akár többféle is dominánssá válhat, s hogy ugyancsak elvileg mindegyik tőke egymásba konvertálható. Egyes országok kapcsán mindkettőre fogunk látni példát azt, hogy bizonyos társadalmi feltételek mellett a társadalmi tőkék dominancia-viszonya átalakul, s hogy bizonyos társadalmi feltételek mellett bizonyos tőkék más tőkékbe konvertálódnak át

2 Anglia és Franciaország A tőkefajták konvertálhatóságát illetően a legegyszerűbb dolgunk Angliával van, mert itt friss empirikus adatok állnak rendelkezésünkre. (A többi országot illetően nincs ilyen szerencsénk, friss és/vagy megfelelő empirikus adatok hiánya miatt velük kapcsolatban inkább spekulációkra kell támaszkodnunk.) A 2013-as Brit nagy osztálykutatásból 1 az derül ki, hogy Angliában a társadalmi mobilitás szempontjából ma a gazdasági tőke a meghatározó. Kiderült még sok minden más is. Például az, hogy kulturális tőkével a bevándorló kelet-európaiak is rendelkeznek, miközben elkülönült térségekben, vagy épp London közepén szűkös bérlakásban laknak többedmagukkal. Ez mondják a kutatók azt jelenti, hogy a kelet-európai bevándorlók kulturális tőkéje nem jár együtt gazdasági tőkével, vagyis hogy kulturális tőkéjüket nem tudják gazdasági tőkére konvertálni. És ez (a kulturális és gazdasági tőke közötti negatív korreláció) vélik a kutatók megcáfolja Bourdieu-nek a kulturális tőke gazdasági (anyagi) tőkére konvertálhatóságáról szóló tézisét. 2 Ugyanakkor a felmérés alátámasztotta Bourdieunek a gazdasági tőke kulturális tőkére konvertálásáról szóló tézisét, minthogy azt mutatja, hogy a gazdasági tőkét birtokló elit és felső középosztály e tőkéjét valóban át tudja konvertálni kulturális tőkévé (e családok gyermekei jutnak be a legjobb iskolákba, s aztán ők fogják képezni a következő generáció elitjét.) Nyilvánvaló azonban, hogy még ha igazuk is van a brit nagy osztályfelmérést végző kutatóknak abban, hogy megdőlt a kulturális tőke konvertálhatóságáról szóló bourdieu-i tézis, ez nem jelenti azt, hogy másutt ne lenne vagy lehetne igaz e tétel. Franciaországot illetően ugyanis feltételezhetjük, hogy kulturális tőke továbbra is domináns és gazdasági tőkévé konvertálható és szinte bármilyen cél elérésére használható. Magyarország a 90-es években a gazdasági tőke felértékelődése Kolosi Tamás-Róbert Péter által még a rendszerváltás előtt végzett rétegződéskutatások a szocializmus társadalmában a kulturális tőke erőteljes jelenlétét mutatták. Vagyis azt, hogy a közismert bonmottal szemben, mely szerint a szocializmusban az értelmiségi előtt csak két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan, az értelmiségi kulturális tőke presztízse igen jelentős volt. (Ezért is feltételezhette Szelényi és Konrád, egyébként tévesen, amint azt A kutatásról ismertetést magyarul ld. még Zsolt P. Érvényesüljünk Angliában

3 maguk is belátták a rendszerváltás után, hogy az értelmiség osztályhatalomra törhet 3.) A rendszerváltás után, a 90-es években azonban az kulturális tőke rohamosan devalválódott, ami voltaképp modernizációnak is tekinthető, hiszen a mindenhez értő bölcs megmondóember (Pokol Béla szavaival a diffúz értelmiségi) a legtöbb nyugati országban már évtizedekkel ezelőtt háttérbe szorult. Nálunk az értelmiségi kulturális tőke (és vele az értelmiségi) a vadkapitalizmus megjelenésének köszönhetően először a gazdaság számára veszítette el értékét, aztán gyorsan eltűnt a politikából, később kiszorult a kereskedelmi médiából is, s végül mind presztízse, mind érdekérvényesítő képessége a gazdasági érdekek játékszerévé vált. A műszaki-technológiai humán tőkével rendelkezők ugyan ezek után is igyekeztek érdekérvényesítő képességüket a politikába konvertálni, de már nem professzionális politikusként, hanem csak mint támogatók, drukkerek, szervezők, közvélemény befolyásolók stb. Róna Péter közgazdász szerint a 90-es évek fő bűne, hogy az értelmiség ahelyett, hogy saját egzisztenciális függetlenségét megteremtette volna, dörgölőzni kezdett a politikához 4. Ám normatív vagy morális szempontból bármennyire is akceptálható ez a megállapítás, szociológiai szempontból azt kell mondanunk: az értelmiségiek épp ennek a stratégiának köszönhették megmaradásukat. Míg ugyanis Nyugaton az értelmiségi kulturális tőke az elit reprodukciójának (megújulásának) eszközeként funkcionál, de a társadalmi hierarchiában legfölül lévőket leszámítva az értelmiségi nem meghatározó, addig nálunk a kilencvenes években az értelmiségi két lehetőség közül kellett választania: vagy a politika szolgálatába szegődvén (politikai lojalitásával) őrzi meg magát és tőkéjének értékét, vagy tőkéje teljesen elértéktelenedik és ezzel ő maga is teljesen megsemmisül. (Legalábbis az értelmiségiek közül sokan így látták, e két lehetőség közötti választási kényszerként fogták föl helyzetüket, és most már nem igen fogjuk megtudni, hogy valóban nem lehetett-e volna kialakítani azokat az autonómiákat, melyekről Róna beszél.) A kulturális tőke devalválódásának és az értelmiség politika szolgálatába szegődésének magyarországi folyamatát ugyanakkor a magunk részéről általában árnyalni szoktuk, mégpedig ekképpen: eleinte az értelmiség azzal a hittel, azzal a várakozással (és elvárással) harcolt, hogyha a számukra szimpatikusabb, elfogadhatóbb politikai oldal kerül hatalomra, 3 Szelényi-Konrád: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz, Bp. Gondolat Andrassew Iván (2012): Róna Péter Miskolctól Oxfordig, NoranLibro Kiadó, Interjúkötet - 3 -

4 akkor a nekik (is) tetsző értékek kaphatnak hangsúlyt, később azonban csapdába került 5, és végül a politika szolgálóleányává vált. E folyamat, melynek logikus végkifejlete az például, hogy az egyetemek autonómiája megszüntethetővé vált, a tőkefajták fogalmával így írható le: országunkban (keverőpultunkon) az értelmiségi-kulturális tőke le- és átértékelődött (áthangolódott), s először a gazdasági tőke, aztán a politikai tőke vált egyre inkább meghatározóvá. A szociológiai szakirodalomban a rendszerváltás és az azt közvetlenül megelőző időszak értelmezésére nagy előszeretettel használták a politikai tőke gazdasági tőkévé konvertálásának Hankiss Elemér által kifejtett tézisét, miszerint a 80-as évek végi politikai eróziójának is és a békés átmenetnek is ez volt a feltétele. Hankiss e tézise mellett érvelve többek között azt állította, hogy az a társadalmi tőke, amivel a politikai tőkével rendelkező családok rendelkeztek, olyan kapcsolati lehetőségeket is biztosított számukra, hogy a vállalkozásra hajlamos ifjak gazdasági vállalkozásukhoz támogatást kaphattak politikai kapcsolatokkal bíró felmenőiktől 6. Az eredeti tőkefelhalmozás feltétele eszerint tehát a (gazdasági tőkévé konvertálható) politikai-kapcsolati tőke volt, és ezzel a tőkével a szocializmus erjedésének időszakában inkább azok rendelkeztek, akiknek erős politikai kötésekkel rendelkeztek. Hasonlóképpen vélekedik erről Szelényi Iván is, aki szerint a posztkommunizmus eredeti tőkefelhalmozása egy az egyben ismétli azt, amit Marx eredeti tőkefelhalmozásként írt le. Ám ahelyett, hogy ezt a leírást megismételnénk, hadd álljon itt most ez: a 90-es évek legeleje nem csak a politikai-kapcsolati tőkék fölértékelődésének és azok gazdaságivá konvertálásának, hanem a teljesítményelvűség kibontakozásának időszaka is. Gondoljunk csak Antall Józsefre, hogy pusztán tájékozottságának, tudásának, műveltségének, tehát csupán kulturális tőkéjének köszönhetően milyen könnyedén lavírozott át pártokon, és került vezető pozícióba. Ezért nem csak a granovetteri értelemben vett gyenge kötések erejéről beszélhetünk a rendszerváltás utáni pillanatokban, hanem azt is megkockáztathatjuk, hogy akár gyenge kötések nélkül is lehetett érvényesülni. Ez a meritokratikus paradicsom azonban csak rövid ideig, éspedig a taxis-blokádig tartott. Ekkortól kezdve ugyanis az MDF levonván ebből a válságból a tanulságokat politikai zsákmányszerzésbe kezdett, s a 5 Ld. pl. az értelmiségi újságíró politikai újságíró dichotómiát Zsolt P.(1997): Médiaháromszög, Bp-Vác, Eu- Synergon 6 Hankiss E. (1989): Kelet-európai alternatívák, Budapest, KJK - 4 -

5 bürokratikus koordináció mechanizmusain keresztül igyekezett híveit helyzetbe hozni. Ez az alapítványok létrehozásán és megszállásán át a közszolgálati média elfoglalásáig sok példával alátámasztható. A taxis-blokád tehát egy fordulópontnak tekinthető, mert ettől kezdve és ennek hatására megindul a politikai tőke tudatos fölértékelése és hatalmi-politikai használata, noha ez a tőke, jóllehet csak a háttérben, informálisan, de a privatizációs folyamatokban már eddig is kiemelkedő szerepet játszott. A politikai tőke felértékelődése nálunk és másutt A politikai tőke az állami bürokrácián keresztül képes hatalmi törekvéseit megvalósítani, például a közpénzekből létrehozott, működtetett, fenntartott intézmények, alapítványok által éppúgy, mint vállalatok, illetve vállalkozások állami támogatása vagy korlátozása által. (Ld. a BKV-tól kezdve Sukorón át Paksig a legkülönbözőbb példákat!) Mindezt érzékelte a magyar társadalom, s a vadkapitalizmus csapásai után a 2000-es évekre egyre inkább szembesült a társadalmi vagyon politikai kizsákmányolásával is. Noha a különböző kutatások szerint a korrupció nem jelentősebb nálunk, mint a régiónkban általában 7, s a politikai hatalommal való visszaélés sem gyakoribb, de ezek felszínre kerülése és az ezekkel való szembesülés mindenképpen új és meghatározó tapasztalatnak számított. Ezek után nem véletlen, hogy a Fidesz 2010-es választási ígéretét sokan úgy értették, hogy egy új, kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy az állam, az állami erőforrások, a közvagyon és a közpénzek ne legyenek a politika kénye-kedvére kiszolgáltatva, valamint egy erős államra, hogy a törvények betartása kikényszeríthető legyen. Ezzel szemben viszont a Fidesz kétharmados parlamenti többséget jelentő politikai győzelmét úgy értelmezte, hogy most tud leszámolni a baloldali érdekcsoportokkal, s nem csak a korrupció terén, de a bürokráciában, a kultúrában és a gazdaságban is, helyzetbe hozva saját érdekcsoportjait. Nem csupán a baloldalnak kellene szembenéznie a 2014-es választási bukásának okaival, de a győztes Fidesznek is szavazóbázisa csökkenésével. A politikai tőke erősítése önmagában kevés, a társadalom tudomásul veszi, hogy errefelé másként nem megy, de szeretni nem szereti. 7 Ld. a Trancparency International jelentéseit

6 A demokrata-nem demokrata szembeállítások, vagy a maffiaállam fogalma ugyanakkor elhomályosít egy szociológiai tényt, nevezetesen azt, hogy nem történt más, mint keverőpultunkon az egyik hangnem, éspedig a politikai tőke (más tőkefajtákkal szembeni) továbberősödött. Egyfelől igaz ugyan, hogy itt egy választói akarattal ellentétes, de korántsem specifikusan magyar tendenciáról beszélhetünk, másfelől viszont a Fidesz azt is ígérte, hogy igyekszik megvédeni a társadalmat a piaci tőkével szembeni kiszolgáltatottságtól, és politikai tőkéjét ennek érdekében is használja. Vagyis a Fidesz egyfelől csalódást okozott a választóknak, másfelől viszont nem. A rezsicsökkentés ugyanis éppúgy több mint kampányfogás, mint az IMF-el szembeni harc sem egyszerűen szabadságharc, a nemzeti érdekek hangsúlyozása sem csupán nacionalizmus, s a nemzeti értékek átértékelése sem csak a szélsőjobb szavazók elcsábításának technikája. Mert mindegyik mögött ott áll az az értékrendszer és küldetéstudat, hogy az emberek védelemre szorulnak a (vad)kapitalizmussal szemben, s ezzel a Fidesz megfelelni látszik az emberek elvárásainak, akik a rendszerváltás után nem véletlenül remélték azt, hogy a jóléti vívmányok is megmaradnak és a kapitalizmus által ígért szabadság is megnyílik előttük. Az 1989 utáni történelmünk tanulsága viszont kétségbeejtő, mert így szól: vagy szabadság védőháló nélkül, vagy védőháló a szabadság feladásával. A politikai tőke változása a kommunikációs megnyilvánulásokban is megfigyelhető: a tetszettek volna forradalmat csinálni antalli megszólalásban még a gyengesége érezhető, de aztán Csurka által meghirdetett akié a média azé a hatalom programnak az Antallkormány általi megvalósításában már aligha, a Fidesz-féle fülkeforradalomban pedig a politikai tőke kifejezetten dominánssá válik. Legalább ennyire érdekesek azok a mikroszintű folyamatok, melyek során a politika szereplői valamiféle machiavellista eszmekör követőivé váltak. A helyi politikusok céljaik megvalósítása érdekében ugyanis éppúgy kitalálták, miként lehet kijátszani a közintézményeket és maximalizálni hatalmukat az állammal szemben, ahogy a kormánypárt is megtalálta, miként kerülheti el a fölösleges vitákat (pl. egyéni indítványokként benyújtott törvényekkel), s miként tud korlátlanul alkotmányozni amúgy egyébként jogszerűen. Mindez tehát ismételjük a politikai tőke dominánssá válását mutatja, ami azonban hangsúlyozzuk nem jelenti ugyanakkor azt, hogy társadalmunkban ne volna jelen továbbra - 6 -

7 is a többi tőkefajta, s hogy ezek a tőkefajták ne küzdenének folyamatosan egymással. Zajlott példának okáért egy értelmiségi (kulturális tőke) és tömegkultúra közti harc is, ami az értelmiség vereségével végződött. (A valóságshow-k a tömegkultúra győzelmét hozták, hiába lépett fel vele szemben mind a liberális, mind a konzervatív értelmiség 8.) Ezért Magyarországot illetően nem beszélhetünk a politikai tőke teljes győzelméről és abszolút hatalmáról, hanem csak arról, hogy a politikai tőke egyre meghatározóbbá vált, és ez a folyamat még nem ért véget, még napjainkban is tart miként azt Szelényi Iván is hangsúlyozza. 9 Egyúttal ő is fölhívja a figyelmet arra, hogy ez a tendencia nem magyar sajátosság, hanem a posztkommunista országokra általában jellemző, valamint arra is, hogy ezek az országok e tekintetben el is térnek egymástól. A különbség valljuk abban ragadható meg leginkább, hogy míg keleten a dominanciáért komoly küzdelem alakult ki a gazdasági és a politikai tőkével rendelkezők közt, addig nálunk a hogyan használjuk ki a politikában szerzett hatalmunkat arra, hogy meg is gazdagodjunk, mikorra kikerülünk a pikszisből játszmák zajlottak, de a meggazdagodottak és a politika között nem alakult ki háborús feszültség 2010-ig. Társadalmi koordináció A tőkét úgy definiáltuk, hogy az valami olyasmi, aminek segítségével céljainkat megvalósíthatjuk. Ám a tőkék jelentősége nem csak abban rejlik, hogy segítségükkel megvalósíthatjuk céljainkat, hanem abban is s ez volna itt a társadalmi tőkeelmélet modelljeihez való másik hozzájárulásunk, hogy ha valamelyik tőkefajta meghatározóvá válik, akkor hipotézisünk szerint a társadalom koordinációját is ez a tőkefajta fogja dominálni. Mint ismert, Kornai János a szocialista rendszer leírására törekedvén alkotta meg a piaci és a bürokratikus koordináció modelljét, hogy aztán a szocializmust a piaci koordinációjú társadalmakkal élesen szembeállítva bürokratikus koordinációjú társadalomként írja le. Mi most nem kívánjuk ilyen élesen megkülönböztetni és elhatárolni egymástól a társadalmi koordináció e két típusát, annál is inkább, mert e két típusú koordináció a nyugati demokráciákban is keveredik egymással, illetve mert a nyugati demokratikus társadalmak sem tudnak csak piacilag koordinált társadalmak lenni Szelényi Iván: Kapitalizmusok a kommunizmusok után, In: Magyar Bálint (szerk): Magyar polip A posztkommunista maffiaállam, NoranLibro, Budapest

8 Az Európai Unió létét is a szabályozottság, s a bürokrácia vezérli, ami azt mutatja, hogy központjai, a németek és a franciák nagyon is hajlanak a szabályozott piacra. Feltételezésünk szerint, ha egy kultúra számára igen kedvező valamilyen szabályozás, akkor azt az ott meghatározó tőkék is dominálják. Franciaországban a kulturális tőke támogathatja a bürokratikus szabályozást, Németországban pedig magának a közigazgatásnak igen fejlettek a hagyományai, következésképp maguk a bürokraták is komoly társadalmi befolyással és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, s meghatározhatják, melyik politikus legyen sikeres, és melyik nem. Hogy Németországban Angela Merkel újra győzni tudott, az azt is jelenti, hogy a német bürokrácia támogatta, és hogy a német bürokrácia véleményvezér-szereplő. Angliában a gazdasági tőke a domináló tőkefajta, következésképp ha a gazdaság számára problémás a folyamatos bevándorlás, hiába alapértéke az EU-nak a munkaerő szabad vándorlása, ezt az angol politikai elit kénytelen lesz korlátok közé szorítani. Kelet-Európában egyértelműen a politikai tőke a legfontosabb tőkefajta, következésképp a cél a politikai hatalom fondorlatos és könyörtelen eszközökkel való megszerzése, a vesztes politikai vezetők börtönbe zárása, elüldözése. A többi társadalmi csoport már alkalmazkodni kényszerül az új csoporthoz. Még a mi régiónk volt eddig a legsokoldalúbb, mert veszélyeztette a statecapture állapot is, mikor egy-egy gazdasági csoport ejti foglyul az államot, de a fordítottja is, mikor is a politikai hatalom megszerzése eredményezi érdemtelenül a gazdasági sikerességet. Van készség a bürokratikus koordinációra is, például mind a mai napig a közigazgatási dolgozók a politikától való távolságtartásra teszik le diplomájuk átvételekor esküjüket. A 2008-as válság megrendítette azt az ideológiát, hogy a piac jól szabályoz, és ez legitimálta a gazdasági tőkével szembeni politikai támadásokat is. A piacon kívül a másfajta koordináció szükségességére utalt az amerikai öngondoskodó biztosítási egészségügyi rendszer kudarca, vagy az olyan információs technológia által megváltozott világ, amely a korábban reklámra épülő média piaci koordinációját azért kezdi ellehetetleníteni, mert a reklám nem tudja fenntartani a hagyományos médiumokat, és mert a reklámozásban megnő az állam szerepe. (Ez vezet a nem technikai médiaértelmiség nehéz helyzetéhez.) - 8 -

9 A médiaháborút a 90-es években nem is annyira a közszolgálatot kiegyensúlyozni akaró médiatörvény zárta le az is, mint inkább a kereskedelmi televíziók elindulása után pedig a Fidesznek nem csupán azért sikerült politikai tőkéjét rákényszerítenie a sajtóra, mert kétharmados fölénye által, a bürokrácia autonómiáját megtépázva, erre lehetősége nyílt, hanem azért is, mert a nyilvánosságban a piaci koordináció is meggyengült. A piaci koordináció erőtlenedésével a sajtószabadság másutt is politikai bölcsességet, és bürokratikus erőt kíván. A politikai tőke társadalmi tőke is, ám a társadalmi tőkének vannak más alesetei is. Ilyen a kapcsolati, a kulturális és a technológiai/humán. A Brit nagy osztálykutatásban a technológiai elit külön osztályként jelenik meg sajátos pozíciókkal, lehetőséggel, lakás és területi státussal, és mellesleg ez a bevándorlók egyik látványos felfelé mobilizációs csatornája is. Az úgynevezett precariat osztályt leszámítva (idehaza ezt depriváltaknak neveznénk) mindenki rendelkezik valamilyen tőkével. Ám a precariat osztály Angliában nem a bevándorlók, mint inkább a hagyományos munkásosztály lecsúszott, és a segélyekre szocializált részéből származtathatók 10. A magyar értelmiség osztályhelyzete A magyar státusvizsgálatok sajnos nem mutatják ki olyan pontosan a különböző tőkefajták szerepét, mint az angliai, ellenben időben hosszabb távot fognak át azonos módszertannal (1982, 1992, 2003, 2009, 2012) 11. A társadalmi státus indexet olyan rész-indexszel mérték, mint a vagyoni helyzet, a jövedelmi és a lakáskörülmény, majd az így kapott pontszámok alapján történt a rétegzés re még az alsó rétegek növekedése mellett a felső középosztályba, valamint az elitbe kerültek erősebb növekedését állapították meg, 2012-re viszont már a lecsúszók aránya meghatározóbb, mint a gazdagodóké. Azt nem lehet megmondani a TÁRKI által felvett adatokból, hogy van-e helycsere, tehát hogy a szegények rétege úgy nőtt-e, hogy közben sokan kikeveredtek belőle, s hogy a gazdag réteg önmegtartó statisztikái mögött van-e cserélődés. Annyit azonban tudunk, hogy az elitbe a lakás, a meglévő vagyon és a kereset alapján (társadalmi státus mérőszámai) nálunk bekerülhet az értelmiségi és a gazdag nagyvállalkozó is. 10 Ennek a szubkultúrának az egyik legkiválóbb korai kibontása egy szintén ebből az osztályból feltörő szociológus munkája, Willis, P. (2000): Skacok Iskolai ellenkultúra, munkáskultúra, Budapest, Új Mandátum 11 Kolosi Tamás Keller Tamás: Kikristályosodó társadalomszerkezet es kutatást pedig ld.:

10 Míg tehát Kínában a kapitalizmus motorjai a technokraták, és a brit vizsgálat is kimutatja e csoport angliai érvényesülését, s míg a kulturális értelmiség vesztesnek számít sok helyütt (Kínában kifejezetten elnyomott, Angliában pedig relatív deprivációs helyzetben van), addig Magyarországon a kulturális elit társadalmi státuszát tekintve még mindig képes tartani magát. Ez itt a voltaképpen érdekes közép-európai specifikum. A politikai tőke szerepének növekedését a demokráciadeficitben érzékelhetjük, szinte közhelyszerű, hogy 2010 után ez felfokozódott, de ahogy Szelényi írja, ha éllovasnak is számítunk ebben a tekintetben a térségben, korántsem valószínű, hogy ez valami egyedi vonás volna 12. Az egész térség bizonytalan, nem beszélve a volt Szovjetunióról a baltiakat leszámítva ahol egészen egyértelmű a politikai tőke szerepének meghatározó vonása. De állítjuk mi míg ott az oligarchák betagolásáról beszélhetünk (ha Putyin nem vett át valakit Jelcin oligarchiái közül, annak el kellett menekülnie, börtönbe került, vagy kiegyezésre kényszerült), addig nálunk e tekintetben az erőviszonyok kiegyensúlyozottabbak, a leggazdagabb vállalkozók nem olyan kiszolgáltatottak, a vagyon újraosztásában pedig a kormányzat a kispolgárság szintjén dominál csak (ld. trafik-ügyet). Viszont ha a humánértelmiség nem szorul ki a hatalomból az orosz és a kínai modellel szemben, az csak úgy értelmezhető, hogy a politikai tőke fenntartja a humánértelmiséget. Mivel a statisztikák azt nem jelzik, hogy ugyanaz az értelmiség tud-e a felszínen maradni, és lehetnek olyan sejtéseink, hogy nem, de azt jelzik, hogy a kulturális értelmiség ott van az elitben is. (Gondoljunk csak arra, hogy Budapesten több színházi műsor van, mint Londonban, ez pedig nem piaci alapon koordinált eredmény, vagy Kerényi Imre azon mondására, hogy most nektek jön a hét szűk esztendő 13, ami demokratikus szempontból igen problémás mondat egy kultúráért felelős politikus részéről, de szociológiailag helytállónak tűnik.) Megállapíthatjuk tehát, hogy a nem technokrata értelmiségi politikához történő igazodása egyelőre sikeres stratégiának mondható. A 90-es évek gazdasági koordinációi ugyan a háttérbe szorították, de a politikai tőke felértékelődése kedvezett a számára. 12 Ld. 11. jegyzet

11 Morális szempontból persze igaza lehet Philip Zimbardonak, aki azt mondja, hogy a fő problémánk, hogy azt tapasztaltuk meg, aki kinyitja a száját, annak beverik a fejét, és ezért lassan alkalmatlanná válunk a hétköznapi hőstettek elvégzésére is. Az emberekkel azt hitették el mondja -, hogy fontos eseményeket nem befolyásolhatnak, aki mégis tett volna valamit, azt a közeg visszahúzta, mert az volt a megítélés, hogy aki ugrál, azt a hatalom elintézi 14. Mindez pedig távlati dimenzióban szemlélve egyáltalán nem meglepő, politológusi feladat az értelmiség és a politika 2000 utáni újra-összefonódásának feltárása, a 2010 utáni helyzet elemzése, és történészi annak kimutatása, hogy a magyarországi értelmiségi a Kádár korszakban és a történelemben bármikor kiszolgáltatottan, a szabadon lebegés állapotát ritkán élvezve, de létezett, s úgy tűnik létezni is fog

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó 2011.12.14. AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1/18 AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1. Az államok rendszerezése mint tudományos probléma. Az államformatan. Az államok rendszerezésének (csoportosításának, osztályozásának)

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) 2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Czike László könyvajánló kritikája Dr. Szabadi Béla: Kényszerpályák, tévutak (Dr. Szabadi BT, Budapest, 2010.) című könyvéről Teljesen újszerű, hiánypótló könyv ez! Dr. Szabadi Béla - aki 1998-2002. között

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba

Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba Morita Tsuneo: Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba illetve Gulyás kommunizmusból a populista kapitalizmusba A 17 éves magyar rendszerváltás egy japán kutató szemével A rendszerváltás magyar

Részletesebben

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül

Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Formális jogi aspektus: 1. Az alkotmányozás kizárólag a nemzeti szuverenitás kompetenciájába tartozik. Magyarországnak csak a magyar nemzetgyűlés 2/3-os többsége

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

Kodifikáció. ésközigazgatás

Kodifikáció. ésközigazgatás Kodifikáció ésközigazgatás A TARTALOMBÓL PETRÉTEI JÓZSEF A köztársasági elnök megbízatása G. KARÁCSONY GERGELY A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a kancellári rendszer által

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Melyik a jobb klikk?

Melyik a jobb klikk? Radó Eszter Melyik a jobb klikk? A választók elérésének új útjai Manapság egyre elterjedtebb az internet politikai célú felhasználása. Az elmúlt időkben a politika egy új helyszíne nyitotta meg kapuit

Részletesebben

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940 1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával

Részletesebben

Régi elit az új demokráciában Magyarországon

Régi elit az új demokráciában Magyarországon A téma újszerûségére, feltáratlanságára való tekintettel szerkesztõségünk úgy döntött, hogy a négy magyar felszólaló elõadásait szerkesztett változatban közöljük, azzal a tudatos szándékkal, hogy a témáról

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Recenzió Kende Péter Népszabadság 2005. április 23. Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne "rendhagyót". Ezúttal azonban éppen arról van

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Meditáció a nemzeti karakterről

Meditáció a nemzeti karakterről Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.21. csütörtök Továbbra is folytatható a szakszerű libatömés Magyarországon Javíthatatlan költségvetés Négymillióan a létminimum alatt Enni vagy nem lenni: az itt a kérdés! Megyeházákból szellemházak?

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

A Fidesz-modell karaktere

A Fidesz-modell karaktere Nagy Attila Tibor A Fidesz-modell karaktere A második Orbán-kormány az első másfél év alatt olyan új rendszer létrehozásába fogott, amelyik egyértelmű szakítás az 1989-90-es alkotmányos átmenet nem egy

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben