SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI"

Átírás

1 LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A modern kor, illetve az átmenetek vizsgálata úgy válhat tartalmasabbá Szakolczai Árpád szerint, ha a rend/káosz, illetve strukturált/strukturálatlan bipolaritást felváltjuk egy hármas modellel, beillesztve egy közbülső ideiglenes, átmeneti elemet: a liminális szakaszt. 1 Az eredeti néprajzi-antropológiai fogalomtól ez a megközelítés két ponton különbözik. Egyrészt, míg az átmeneti rítusban a rendet akarattal függesztik fel, illetve állítják vissza, a történeti folyamat során a régi rend már összeomlott, és nem is lehet visszaállítani. A cél ilyenkor egy új rend keresése. Másrészt, a rítusok rendjét felügyelő instruktorok, mesterek autoritása a történeti folyamatokban már nem létezik. Nincs, aki a felszabaduló sötét erőket ellenőrzése alatt tartaná. Emiatt a liminális helyzet nemcsak a rend felfüggesztését jelenti, hanem az erőszak újabb és újabb hullámait is. Továbbá megfigyelhető, hogy a modern kor gyökerénél található liminális válságokra a megoldás sokszor nem a régi vagy egy új rend kialakulása, hanem a liminális helyzet állandósítása. Ennek az elemzésére használhatjuk az állandó liminalitás (látszólag önellentmondásos) fogalmát. Az állandó (vagy állandósult) liminalitásnak három típusa különböztethető meg, és ezek megfelelnek az átmeneti rítusok három szakaszának: elkülönülés, a tulajdonképpeni liminális állapot (marginalitás, küszöb - állapot) és (újra)egyesülés. A liminalitás akkor állandósul, ha a társadalom belemerevedik valamelyik szakaszba, nem tud továbblépni. Az első esetben az emberek folyamatosan az elkülönülési szakasz rítusait ismétlik. Tipikus erre az aszketikus, fegyelmezett, részletesen szabályozott életmódban élő társadalom. Olyan felügyelők vezetésével, akik teljes hatalommal bírnak az egyének fölött. Tipikus példáját képezik ennek a szerzetesrendek. A második esetben az egyének magának a rítusnak az eljátszásában rekedtek meg. Az átmeneti rítusok során ennek tipikus esete a színjátszás, valamilyen történetnek az eljátszása. Az egyének szerepeket játszanak, amelyekről tudják, hogy nem a mindennapi élet szerepei, maszkokat viselnek, amelyek azt jelzik, hogy ez az identitásuk ideiglenes, illetve más, mint a rendes. A történeti folyamat során az élet színházzá, színpaddá válik, az emberek folyamatosan szerepeket játszanak. A játék, a szerepek állandósulnak. Az

2 Székelyföld liminális helyzetei 199 élet átalakul egy állandó színpadi előadássá. Ennek az állapotnak a tipikus intézménye az udvar. A harmadik eset a legfurcsább: a társadalom az újraegyesülés, a rend megszilárdításának az utolsó szakaszában reked meg. Tipikus példája a bolsevizmus. Míg a háborúk (ezek is tipikus liminális helyzetek) után a rend visszaállítása a megnyugvást, megbékélést kellett volna hozza, a kelet-európai társadalmakon a bosszú, gyűlölet, szenvedés, terror újabb és újabb hullámai söpörtek végig. A század folyamán a Székelyföld többször is liminális helyzetben volt. És egyesek szerint még ma is abban vergődik. Újra meg újra nekifut annak, amit általában modernizációnak neveznek, és mindig belebukik a kísérletbe. Oláh Sándor mostani könyve két ilyen időszakot mutat be. A kérdés az lenne és erre most ez a recenzió nem tud válaszolni, hogy ezek az időszakok az állandósult liminalitás milyen szakaszainak felelnek meg. Hol van az, ahol a Székelyföld megrekedt, ahonnan nem tud továbblépni. Persze, ha ezt tudjuk, még egyáltalán nem biztos, hogy arra is választ kapunk, hogy miként lehetne ebből kilábalni. De az sem biztos, hogy ezt a társadalomtudományok feladata megmondani. A kötetben bemutatott első korszak a bécsi döntés utáni rövid, a helybéliek által magyar világnak is nevezett időszak ( ), a másik pedig az közötti, szocializmusnak is nevezett korszak. A könyv nem a nagypolitikai eseményekre, a nemzetépítésre, az ideológiákra stb. helyezi a hangsúlyt, hanem a konkrét gazdaságpolitikai döntésekre, illetve arra, ahogyan ezek az érintettek mindennapi tapasztalataiban megjelentek. Vagyis két más és más okok miatt elakadt modernizációs kísérletre és az alulról jövő reakciókra. A szerző meggyőződése és tapasztalatai szerint a hatalom nélküli társadalmi csoportok véleménye nem jelenik meg a hatalom által termelt forrásokban. Vagyis azokban, amelyeket a korszakra vonatkozó eddigi történetírás mérvadónak tartott. Emiatt mind az , illetve az re vonatkozó időszakról, annak gazdaságpolitikai intézkedéseiről, hatalomgyakorlási eljárásairól az alattvalók véleményét, reakcióit, a hétköznapi ellenállás különböző módozatait, a helyi konfliktusokat, azt, ahogy a konkrét társadalmi viszonyok, gyakorlatok átalakultak, nem ismerhetjük meg. A hiányt pótlandó, a levéltári kutatást Oláh Sándor kiegészíti helyi forrásokkal. Ezek lehetnek egyrészt írott források: az EMGE jelentései a központnak, helyi problémákat taglaló cikkek a (helyi) sajtóból, a Magyar Népi Szövetség helyi szervezetének jegyzőkönyvei, földművesek éveken keresztül készült napi feljegyzései, családi levelezései, egy falusi pártfunkcionárius jelentései feletteseihez, feljelentések. Másrészt pedig helybéliek visszaemlékezései. Ezek egyrészt azért fontosak, mert korrigálhatják a korról kialakult képet, másrészt azért, mert a szocializmusban forgalmazott hivatalos adatok csalnak. Harmadrészt pedig azért, mert csak így

3 200 Lõrincz D. József fedhető fel a legkönnyebben az érintettek hétköznapi emberek, helyi vezetők cselekvéseinek, reakcióinak a motivációja. Csak ennek alapján válik lehetővé a más emberek gondolkodásmódjába történő behatolás (Geertz), ami Oláh Sándor több elemzésének is a célja. Ha ez már lehetetlen mint az egyik pártfunkcionárius esetében, akkor az emberek által hátrahagyott jelekből kell kiindulnunk, hogy megérthessük döntéseit, politikai kötődéseit, a mindennapi tevékenységét. A kötet első része részletesen bemutatja a magyar kormányzat Székelyföldre irányuló gazdaságpolitikai elképzeléseit és intézkedéseit. A visszacsatolás után Székelyföld a budapesti kormányzati fejlesztések kiemelt területévé vált. A magyarázat az volt, hogy Erdélyt be kell kapcsolni az ország vérkeringésébe. Illetve, hogy igazságot kell szolgáltatni neki: egyrészt a századforduló elhibázottnak tartott liberális gazdaságpolitikájáért, amely Erdélyt mellőzte, másrészt pedig a két világháború közötti román uralomért. És végül a legkeletibb magyar többségű vidék fejlesztése nemzeti érdekként jelent meg. A kormányzat ennek érdekében részletes, a gazdasági-társadalmi élet minden területét átfogó szakpolitikai terveket állított össze, a végrehajtást pedig egy részben sajátos, de főként Magyarországról áttelepített, igen komplex intézményrendszerre bízta. A kötet a terveket és a központi intézmények, illetve a helyi fiókok tevékenységét tételesen bemutatja. A recenzió ezek ismertetésétől eltekint, és arra koncentrál, hogy mik voltak az általános társadalmi, gazdasági és erkölcsi alapeszmék, milyen konfliktusokat generált a központosított politika helyi szinten, és mi volt az, amit az akkori gazdaságpolitikából a helybéliek negatívan, illetve pozitívan értékeltek. A korabeli propaganda szerint a központi hatalom célja egy olyan társadalom, ezen belül gazdaság kialakítása volt, amely a nemzeti eszmén és a keresztény erkölcsön alapult. A legfőbb érték nem az egyéni meggazdagodás, hanem a társadalmi szolidaritás. 2 Ennek létrehozásában döntő szerep hárul a (gondoskodó) államra. Ő teremti meg a társadalmi integráció feltételeit. Ennek érdekében kiáll a nép és a munkásosztály védelmében, ezáltal pedig mérsékli a társadalmi osztályok közötti különbségeket. A harmonikus, szolidaritáson alapuló társadalom létrehozására tett központi erőfeszítések azonban helyi szinten újabb és újabb konfliktusokat generáltak. Egy akkoriban igen elterjedt elképzelés szerint a mezőgazdaság modernizálása, illetve az, hogy a változó piaci környezetnek ellenálljon, a szövetkezetesítés révén érhető el. Az elgondolás alapja a közepes birtokkal rendelkező parasztcsalád, amely másokkal társulva sikeresen helytáll a piaci versenyben. A magyar állami támogatások jelentős része éppen erre irányult, és ezt pártolta az erdélyi politikusok, közéleti szereplők, társadalmi szervezetek zöme. Az EMGE vezetői például azzal érveltek, hogy a munka kell diktáljon a tőkének, és az anyagiasságot vissza kell hogy szorítsa a szolidaritás.

4 Székelyföld liminális helyzetei 201 Hamarosan kiderült, hogy ez az elképzelés komoly ellenállásba ütközik azon társadalmi rétegek, illetve szervezetek (az Erdélyrészi Gazdasági Tanács és az iparkamarák) részéről, amelyek a magántőkére alapozva akartak boldogulni, a szövetkezeti mozgalomban pedig egy illojális konkurenst véltek felfedezni. Szerintük a magyar kereskedőréteg megerősödése éppen olyan nemzeti érdek, mint a kisemberek szövetkezeti mozgalma. Következésképpen arra kérték a Hangyát, hogy ott, ahol a kereskedelem megerősödik, a szövetkezetek megalakulását ne szorgalmazzák ( p.). Továbbá, a háromszéki panaszok szerint, a hatóságok minden eszközzel igyekeztek meggátolni a szövetkezeti mozgalom terjedését. A konfliktus megoldására 1943-ban a Hangya és a kereskedelmi és iparkamarák között egyezség jött létre, amely azonban korlátozta a szövetkezetek mozgásterét: eszerint fogyasztási szövetkezetek csak ott jöhettek létre, ahol ezek a magánkereskedelem vevőkörét nem vették el. Ezzel azonban a konfliktus nem oldódott meg, a szövetkezeti mozgalom hívei újabb és újabb érveket hoztak fel: A) a zsidó tőke eltűnésével szerintük a szövetkezeti keret fölöslegessé vált (vagyis csak a zsidó tőke volt kizsákmányoló, a magyar már nem); B) mivel az árakat és a haszonkulcsot hatósági úton állapították meg, ez megnehezítette a magánkereskedelem versenyét a szövetkezetekkel; C) szerintük az államnak sem volt előnyös a szövetkezetek támogatása, mert ezek a közterhek viselésében sokkal kevesebbet vállaltak, mint a magáncégek; D) kiszámolták, hogy ha az Erdélyrészi Hangya hetvenmilliós forgalmát szétosztották volna a kis- és nagykereskedelem között, akkor több száz önálló keresztény székely kiskereskedőt tudtak volna megélhetéshez segíteni ( p.). A szövetkezeti mozgalom hívei viszont a magánkereskedőket azzal vádolták, hogy kevesebb adót fizetnek, a nyereségük óriási, ami nemcsak erkölcstelen, hanem jogtalan is, és az országot is tönkreteszi. Továbbá a rögzített árak szerintük értelmetlenné tették a magánkereskedők panaszait. A legnagyobb gond azonban szerintük a szabad tőkeáramlásban megbúvó veszély volt, az erre alapozott fejlesztés ugyanis kifosztotta volna a székelységet. A modernizáció alapja legyen csak magyar erőre támaszkodó pénz, amit az állam és a szövetkezetek biztosítanának. A központnak írt panaszok, illetve az újságcikkek alapján a konfliktusoknak három másik csoportját különböztethetjük meg. Az egyik a központ (elsősorban Budapest) és a periféria között alakult ki; a másik a forrásokért vívott helyi harcok eredménye; 3 míg a harmadik a hasonló feladatokat ellátó intézmények között robbanhatott ki. 4 Az elsőnek az egyik ma is gyakran hangoztatott toposza az volt, hogy (az idegenként felfogott) Budapest elnyomta a magyar vidéket. Ez megjelenik egyrészt bizonyos panaszokban, amelyek szerint az anyaország nem juttatott elég forrást a székelység fejlesztésére. Vagy ha igen, akkor nem biztosított a vidék számára elegendő autonómiát a felhasználására. Bizonyos fokig ehhez kapcsolódnak a központi, tri-

5 202 Lõrincz D. József anoni területen kidolgozott elképzelések, eljárások merevségére vonatkozó panaszok. Ezek ugyanis a helybéliek szerint nem tartották szem előtt a sajátos helyi gazdasági, természeti adottságokat. Végül pedig megemlíthetjük a sokszor személyessé vált konfliktust az ejtőernyősök (a trianoni Magyarországról jött hivatalnokok) és a bennszülöttek között. 5 Annak ellenére, hogy az es időszakra általában még ma is nosztalgiával emlékeznek vissza az erdélyi magyarok, az akkori gazdaságpolitikát számos ponton bírálták, annak intézkedéseit sokszor valamilyen formában szabotálták. Ezeknek a bemutatása kétségtelenül a kötet egyik legérdekesebb része, hiszen a kérdés még ma is tabutémának számít, emiatt a téma jórészt feltáratlan. A panaszok a megszorító, kényszerítő intézkedésekre vonatkoztak: a beszolgáltatásokra (186. p.), az ipari és a mezőgazdasági árak közötti hatalmas különbségre ( p.), 6 illetve a hatóságilag megszabott munkabérekre, amelyek felborították a hagyományokat és megzavarták a foglalkozási csoportok közötti kapcsolatokat (188. és p.). Továbbá, helyi szinten arra is panaszkodtak, hogy a központ erőltette bizonyos eljárások bevezetését, az ipari növények termesztését. A hatalmi intézkedésekkel szembeni reakciók változatosak voltak. A támogatásokat sokszor egyszerűen elutasították (94., 176. p.), a rendeleteket, törvényeket pedig nemegyszer vagy kijátszották vagy ellenálltak. Az első esetben a korrupció ( p.) és az osztogató állammal együtt járó kijárásos forrásszerzés (203. p.) mellett meg kell említenünk az állam elvtelen kihasználását, az érzelmi zsarolást, amelynek óhatatlanul kiteszi magát egy olyan rendszer, amely azt hajtogatja, hogy a népét és főként annak egy részét szereti (113., 197. p.). Az ellenállás megnyilvánulhatott bizonyos hatósági rendelkezések elutasításában. Példa erre az erdősítés megtagadása ( p.), a hatósági árak kijátszása (és ennek eredményeként az ádáz harc az árdrágítók ellen l p.), vagy akár a beszolgáltatások szabotálása (199. p.). De beszámolnak az újságok a magyar állam elleni nyílt izgatásról is (199. p.). A visszacsatolással járó csodavárást szükségszerűen bizonyos kiábrándultságnak kellett követnie: kiderült, hogy Magyarország nem olyan, mint amilyennek megálmodták, és a csodálatos erdélyi emberek is sokszor esendők és gyarlók. Mindezek ellenére az erdélyi magyarok idősebb generációja pozitívan emlékszik vissza az akkori időkre: páratlan infrastrukturális beruházások, az állam segítségével épült középületek, átgondolt, komoly támogatási rendszer, jól megszervezett tanfolyamok. Ha az elképzelések alapján akarjuk értékelni az akkori magyar állam modernizációs kísérleteit, akkor azt látjuk, hogy célközönségénél, a tehetősebb falusi gazdáknál, sikeres volt. Ők voltak a támogatási rendszer igazi nyertesei. A szakértők által propagált eljárások azonban csak részben épültek be a gazdálkodási gyakorlatba. Egyeseket később önerőből, állami támogatás nélkül is megtartottak (például silók),

6 Székelyföld liminális helyzetei 203 másokat azonban még ingyen sem fogadtak el ( p.). 7 A kisiparosok, kereskedők sem éltek a felajánlott hitellehetőségekkel. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy négy év alatt a magyar állam nem javíthatott számottevően a Székelyföld gazdasági állapotán. Azonban a két világháború közötti román agrárpolitikával, a szocializmus brutális modernizációs kísérleteivel vagy a mostani, a semmittevést és a kapkodást váltakoztató kormányzati politikákkal összehasonlítva, az a négy év az átgondolt, alapos, felelősségteljes kormányzás kora ( p.). A kötet első része arányosan, mintegy párhuzamba állítva mutatja be a központi fejlesztési terveket, intézményeket és azok helyi működését. Továbbá egyetlen egy kutatáson alapszik, és emiatt az eredményt akár kismonográfiának is nevezhetnénk. A második rész esettanulmányok gyűjteménye. Nem foglalkozik az átfogó szocialista fejlesztési tervekkel (ezeket a szakirodalom kimerítően tárgyalta), hanem csak azok lokális vetületével. Olvashatunk a tulajdon kisajátításának egyik a kollektivizálástól és az államosítástól eltérően ritkán tárgyalt formájáról, a rendeleti kisajátításról (a felajánlás ). Arról, hogy a pártvezetésnek hogyan sikerült egy pezsgő életű, a falubeliek számára fontos helyi szervezetet tönkretenni. Itt a korabeli jegyzőkönyvek alapján láthatjuk, ahogy a helyi problémák fokozatosan eltűnnek, helyüket pedig átveszi a központilag meghatározott szólamok szajkózása. A gyűlések egyre hosszabbak lesznek ugyan, de egyre kevesebben vesznek részt, és még kevesebben szólnak hozzá. Olvashatunk oknyomozó vizsgálatot egy feljelentés kapcsán, illetve, hogy hogyan lehet a feljelentéseket tipologizálni. Itt azonban most csak két kérdésre fogunk kitérni. Az egyik a kollektivizálás mint hatalmi technika. Oláh Sándor ugyanis azt gondolja igen helyesen, hogy a romániai kollektivizálás kutatása megragadt egy modernizációs modellnél, amely a kizárólag központilag elrendelt agrárpolitikát vizsgálja, előzményének pedig igen helytelenül a századi szövetkezetesítési mozgalmakat tekinti. Vagyis azt feltételezik, hogy a hatalom célja az elmaradott agrárviszonyok javítása volt. A szerző hipotézise szerint azonban a kollektivizálás mint a gazdasági javak kisajátításának egyik formája az új rend egyik legerősebb és legkedveltebb hatalomgyakorlási eszköze volt (az erőszakkal párhuzamosan). Az ideológia, a propaganda, az osztályharc, a kulákok diszkriminálása stb. csak másodlagos fontosságú volt. A cél ugyanis a már meglévő társadalmi rend, gyakorlatok, és nem utolsósorban értékvilág megsemmisítése volt. Ennek az értékvilágnak az egyik központi eleme az autonóm, saját birtokán önállóan gazdálkodó egyén. A rendhez pedig hozzátartoztak a társadalmi különbségek, amelyeknek forrása az öröklés, a munka és a gondos kalkuláció. Ebből a szempontból az új rendszer által propagált egyenlőségeszme nemcsak megvalósíthatatlan volt, hanem igazságtalan is. Az önálló gazda ugyanis nem akart egyenlő lenni azzal, aki nem dolgozott, és/vagy ráadásul könnyelműen ke-

7 204 Lõrincz D. József zelte javait. Az új rendszer pedig jó érzékkel éppen ebből a rétegből választotta ki az új elitet. Nem meglepő, hogy a helybéliek szemében sem ezeknek az embereknek, sem a rendszernek, amelyet képviseltek, sem a mezőgazdasági fejlesztésnek, amelyet erőszakkal is keresztül akartak vinni, nem volt presztízse. Azokkal pedig, akik valamilyen formában ellenálltak, vagy akiket az új rendszer diszkriminált, szolidárisak voltak. Nem meglepő, hogy amikor az új rendszer formát öltött és állandósult, a gazdák (főként a családfőnek tartott férfiak) kiléptek ebből a világból, és máshol kerestek munkát maguknak. Így az új, modernizált mezőgazdasági rendszer éppen a legambiciózusabb, legtöbb tapasztalattal, szaktudással, és nem utolsó sorban a faluban legtöbb presztízzsel rendelkező embereket veszítette el. Mint az első részben is láttuk a visszacsatolás utáni rendszer bírálatai kapcsán, Oláh Sándor nem ijed meg a kényelmetlen, akár veszélyes témáktól. Ugyanis felvetődik a kérdés, hogy az ilyen körülmények között létrejött termelőszövetkezetek lehettek-e sikeresek, és ha igen, hogyan? Főként az 1980-as években? Az utolsó tanulmány egy ilyen esetet dolgoz fel. A szakmai hozzáértés mellett a sikernek két fontos feltétele volt. Az egyik a csalás: el kellett titkolni a gazdasági erőforrások egy részét, és így lehetett termésnövekedést, a terv túlteljesítését jelenteni. A másik a kölcsönös bizalmon és közös érdekeken nyugvó kapcsolati tőke volt. A helyi vezetők horizontális koalíciói lehetővé tették, hogy egymást védjék és összehangoltan cselekedjenek a falun belül. Az összeszokott, szabályokat ismerő és betartó vezetők szavak nélkül is értették egymást. A (sokszor ajándékokkal, figyelmességekkel is fenntartott) vertikális koalíciók a megye vagy akár Bukarest felé pedig biztosították a befektetésekhez szükséges hiteleket, illetve azt, hogy a csalásokat, hamis adatokat elnézték. Hiszen mindkét félnek érdeke volt, hogy az illető gazdaság jól menjen. Ez a mintagazdaság 1989 után szétesett. A volt tulajdonosok visszakapták földjeiket. Az üzemek, farmok azonban tönkrementek. Ma a földnek csak egy részét művelik meg, és a terméshozam sokkal kisebb, mint a nyolcvanas években. Jelenleg a faluban mindenki egyetért abban, hogy a termelőszövetkezetet meg kellett volna tartani. A kötet egyedüli de nagy problémája, hogy a két rész nem egy kötetbe tartozik. Sem megközelítésében (az első mind a központi intézkedéseket, mind a helyi reakciókat, a második csak a lokális szintet elemzi), sem műfajában, forráskezelésében (az első inkább egy kismonográfia, a második esettanulmányok gyűjteménye). A szakadást úgy lehetett volna megoldani, ha a szerző valamilyen egységes szempontrendszer alapján összehasonlítja a két rendszer gazdaságpolitikáját és annak alkalmazását. Hiszen a különbségek ellenére (bár ezek is fontosak) számos hasonlóság is szembetűnik: a központosítás, az államosítás (lásd a Csíki Magánjavak esetét), az akciók, a munkaversenyek, a tulajdonelkobzás, az árpolitika, a propaganda hangneme, hívószavai (például munkásosztály, nép, osztályok nélküli társadalom) mindkét

8 Székelyföld liminális helyzetei 205 rendszernek fontos eleme volt. Az aránytalanság a két rendszer szóbeli forrásokra alapozott értékelésében is megmutatkozik. Az első korszakot történetesen mind olyan emberek mutatják be, akik haszonélvezői voltak. A szocialista korszakot viszont a sikeres termelőszövetkezet kivételével mind olyan emberek szempontjából látjuk, akik vesztesei voltak. Ennek a rendszernek a nyertesei nem jutnak szóhoz. Ehhez egy korábbi oral history kötethez kell nyúlnunk, amelynek Oláh Sándor is társszerzője. 8 Ezek a továbbiakban mind korrigálható hiányosságok. És akkor maradnak a kötet érdemei: a lelkiismeretes, kitartó munka, a bátor témakezelés, a látszólag jelentéktelen források felismerése és virtuóz elemzése. Jegyzetek 1 Szakolczai Árpád: Reflexive Historical Sociology. (London, Routledge, 2000). A bevezetés ennek a kötetnek a konklúzióin alapul. Szakolczai elméletét elsősorban Victor Turner és René Girard kutatásai ihlették. 2 Ez nem jelenti azt, hogy az életszínvonal emelése mellékes cél lett volna. Sőt, az állam ebben is magára vállalta a legfőbb szerepet. 3 L. például a tanítóképző miatt kirobbant konfliktust Csíkszereda és Gyergyószentmiklós között ( p.). 4 L. például az állatértékesítés kapcsán a konfliktust az EMGE, a Magyar Mezőgazdák Szövetsége és az Erdélyrészi Hangya között (57. p.). 5 Az ejtőernyősök nagyszámú megjelenése annak köszönhető, hogy az 1940-ben bevonuló adminisztráció alig talált szakképzett magyar hivatalnokokat. 6 Egy korabeli átszámítás szerint például egy pár csizmát csak véka krumpli áráért lehetett megvenni. 7 Volt olyan falu, ahol egyetlen gazda sem engedte meg, hogy a telkén az állam ingyen minta-trágyatelepet építtessen. 8 Bodó Julianna Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Csíkszereda, Pro- Print Könyvkiadó KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, 1996).

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló

Részletesebben

8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155.

8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155. Székelyföldi szövetkezetek 1940 44 között Oláh Sándor A mi autonómiánkra szükség van. Amásodik bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi részek és a trianoni terület között jelentõs fejlettségbeli

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ Együtt vigyáz(z)unk a pénzére! 2009 TARTALOM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Mi a betétbiztosítás feladata és miért fontos az Ön számára? 2. Kik tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe?

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL

AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL KÖVESDI AGNES: AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL A Statisztikai Hivatal az N. T. 651/33/195.0. sz. határozata nyomán az önköltség és önköltségcsökkentés mérésére gyáripari önköltségstatisztikát

Részletesebben

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A LAKOSSÁG PÉNZFORGALMI MÉRLEGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE

A LAKOSSÁG PÉNZFORGALMI MÉRLEGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE DR. SZŐNYI GYULA: A LAKOSSÁG PÉNZFORGALMI MÉRLEGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A lakosság pénzforgalmi mérlege a népgazdasági mérleg egy része, mely a nemzeti jövedelem elosztása és újraelosztása során keletkező

Részletesebben

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola NÉMETH KRISZTINA 1 WATCH-MEN Bacsák Dániel, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Szabó Fanni, Vigvári András (szerk.) (2012) Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest:

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Moderál: Szegő Szilvia és Horváth József

Moderál: Szegő Szilvia és Horváth József Magyar Közgazdasági Társaság Kultúra-gazdaságtani Szakosztályának a Társadalom-gazdaságtani Szakosztállyal közösen szervezett kerekasztal konferenciája Gyermek Érték Papír- Pénz 2016. március 9., szerda

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014

Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Zsolt Péter Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Képzeljünk magunk elé egy keverőpultot, ahol a különböző hangszíneket és a csatornák teljesítményét ledsorok jelzik. Az eltérő oszlopok nálunk most

Részletesebben

A nemzeti lottótársaság által kitûzött értékrend és ennek megvalósítását segítô magatartási normák gyûjteménye

A nemzeti lottótársaság által kitûzött értékrend és ennek megvalósítását segítô magatartási normák gyûjteménye A nemzeti lottótársaság által kitûzött értékrend és ennek megvalósítását segítô magatartási normák gyûjteménye Tartalom, Elôszó tartalom ELÔSZÓ 2 PREAMBULUM 3 I. A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. MINT TÁRSASÁG VÁLLALÁSAI,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

2. A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire * John Sutherland Earle & Telegdy Álmos Bevezetés

2. A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire * John Sutherland Earle & Telegdy Álmos Bevezetés Earle & Telegdy: a külföldi beruházások hatásai... 2. A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire * John Sutherland Earle & Telegdy Álmos Bevezetés Ebben a fejezetben olyan kérdéskört tárgyalunk,

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN 145 SÁRÁNDI TAMÁS MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 1944 között, Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

Urbanisztika és vidékfejlesztés

Urbanisztika és vidékfejlesztés Urbanisztika és vidékfejlesztés Nemzeti Vidékstratégia a vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért Dr. Czene Zsolt főosztályvezető 2011. 10. 27. XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, PécsP

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Valóban csapda? A hagyományostól eltérõ értékesítési módszerek. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.

Valóban csapda? A hagyományostól eltérõ értékesítési módszerek. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.eu) Minden jog fenntartva. A kiadványt, illetve annak részét tilos sokszorosítani, bármely formában vagy eszközzel a Kiadó engedélye nélkül

Részletesebben

A semmibõl lett gazdaságok

A semmibõl lett gazdaságok A semmibõl lett gazdaságok Hamar Anna Bevezetés A kilencvenes évek elején a tulajdonviszonyok és a szervezeti struktúra változásával párhuzamosan az uralkodó politikai erõk azt a célt tûzték ki, hogy a

Részletesebben

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd, Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb

Részletesebben

A szabadság motívuma

A szabadság motívuma Tartalom A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor VITAINDÍTÓ ( I.) Kerekes Gábor Vidékfejlesztés és falupolitika 1 Az RMDSZ számára, ahogy a programjából is egyértelmûen következik, különösen fontos a vidékfejlesztés és a falupolitika, amelyeket részletesen

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

A MARKETING HOZZÁJÁRULÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGHEZ. - Vállalati részfunkciók, marketingalprojekt

A MARKETING HOZZÁJÁRULÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGHEZ. - Vállalati részfunkciók, marketingalprojekt ZÁRÓTANULMÁNYOK BERÁCS JÓZSEF A MARKETING HOZZÁJÁRULÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGHEZ - Vállalati részfunkciók, marketingalprojekt zárótanulmánya A tanulmánysorozat Z16. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Romák a történelemben Mária Teréziától napjainkig

Romák a történelemben Mária Teréziától napjainkig SZKA_211_17 p o l g á r a d e m o k r á c i á b a n Historia Romani I. Romák a történelemben Mária Teréziától napjainkig A modul szerzője: Bársony János és Tomory Ibolya SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban LÁSZLÓ GÉZA: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban 1. A népház fogalma, célja, történeti visszatekintés A népház olyan épület, amelyben közművelődési

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés Kutatási zárójelentés 1. Tudásformák a vidékfejlesztésben Kutatásunk során a tudástársadalom és a magyar vidékfejlesztés kapcsolatát vizsgáltuk. Kutatásunk két

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK

138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK GLATZ FERENC 1. A természettörténelmi folyamatok felgyorsulásáról 2. Az új világgazdasági folyamatok tanulságairól 3. A nagytérségi szemlélet fontosságáról, a Homokhátságról 4. Állam és politika új viszonyáról

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Hatás kontra ellenhatás antiglobalizációs mozgalmak szerepe a világban

Hatás kontra ellenhatás antiglobalizációs mozgalmak szerepe a világban Hatás kontra ellenhatás antiglobalizációs mozgalmak szerepe a világban Írta: Tamás Gábor. I. Globalizáció kontra antiglobalizáció Mi is a Globalizáció? Miért határozza meg korunkat ezen egyetlen szó? Ahhoz,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

A matematika érettségirõl a reform tükrében

A matematika érettségirõl a reform tükrében Tompa XKlára A matematika érettségirõl a reform tükrében A közoktatás megújítási tervének egyik fontos eleme a 2004-re tervezett új érettségi vizsga. Az új vizsgamodell kialakításának előmunkálataiban

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az emberi agresszió, mely bár nagyrészt rossz, azért meglehetnek a hasznai is. Az agresszió biológiai és társadalmi háttere, ahogyan a körülmények alakítják a viselkedést, a viselkedés pedig a

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Bevezetés. Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából, ahol 1990-től a média kötelezően oktatott műveltségi területté

Bevezetés. Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából, ahol 1990-től a média kötelezően oktatott műveltségi területté Bevezetés A 7 11 évesek legyenek képesek különböző tárgyakat, embereket, eseményeket különböző nézőpontból bemutatni a média variációs lehetőségeinek kihasználásával. Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából,

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 29-én 18 órakor megtartott közmeghallgatásáról

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 29-én 18 órakor megtartott közmeghallgatásáról Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 469-9/2016. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Bomlás és sarjadás az agrárgazdaságban

Bomlás és sarjadás az agrárgazdaságban Bomlás és sarjadás az agrárgazdaságban Kovács Katalin Bihari Zsuzsanna közremûködésével Bevezetõ Írásunk az esettanulmányok hátteréül szolgál, az agrárszerkezetben bekövetkezett legfontosabb változásokat

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata Jelzőszám: SV-00/2000/1 Hatályos: 2016. január 1-jétől TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK... 1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben