Meditáció a nemzeti karakterről
|
|
- Dániel Balla
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai, regionális stb. integrációk) kapcsán is már rendre felmerült bizonyos lelki vonások tulajdonítása, melyek hordozója nem az egyén, hanem a szóban forgó csoport mint egész. Kérdésünk az, hogy mi az alapja az efféle feltételezéseknek? Lehet-e egy-egy társadalmi nagycsoportnak, melyek közül jelenleg a nemzet vergődte fel magát kitüntetett bár korántsem kizárólagos helyre, önálló lelki minősége, jelleme, bizonyos minta szerint elrendeződő személyiségvonás-készlete, ahogy azt minden nehézség nélkül szűkebb személyes világunkban önmagunkról és másokról feltételezzük? A válasz során elsőként arra kell rámutatnunk, hogy naiv pszichológiai tapasztalataink első és legfontosabb forrása éppen ez a mindennapi személyes világ, melyben megmaradásunk, alkalmazkodásunk próbája többek között az, hogy a velünk kapcsolatba került személyek lelki sajátosságait felderítsük. Mert ez a beállítottságunk annyira erős, szinte képtelenek vagyunk tudomásul venni, hogy más találkozási mezőben járhatatlan utat jelent. Nem könnyű felismerni, hogy az emberekkel kapcsolatos hétköznapi ismeretszerző módszereink érvénye meghatározott helyzetekhez kötött, melyeken kívül egészen más típusú megismerési taktikát kellene követnünk. Persze nem személyhez kötődő, merőben szubjektív tévedésről, hanem szociológiailag indokolt s lényegében szükségszerű következményről van szó, melynek eredménye azonban ismeretelméletileg bizonyosan téves. Nem véletlen, hogy a különböző nemzeti, etnikai csoportok lelki alkatára, karakterére vonatkozó, tudományosnak szánt közlések születési ideje a polgárosulással együtt ébredő (illetve annak fájó hiányát ellensúlyozó) nemzeti öntudat kora, amikor az utazás mint érték jelenik meg. A különböző neves utazók közlései szolgáltak alapul az első csoporttipológiai kísérleteknek. Az utazók voltak az elsők, akik Európában, a maguk hétköznapi világában szerzett s ott többékevésbé be is vált személyészlelő apparátusukat gátlás nélkül alkalmazták egész népekre, etnikumokra s más társadalmi nagycsoportokra. Ezt a hibát azóta is minden turista, utazó megismétli, gondoskodva ezáltal a különböző csoportokra vonatkozó sztereotípiák, tipológiák s karakterisztikák kimeríthetetlen bőségű, de egyéb tekintetben nagyon is szegényes összetételű készletéről. Az idegent ugyanis helyzete eleve megfigyelői szerepre kárhoztatja, s megfigyelései anyagát természetszerűen nem tudja másba, mint a hazulról hozott megismerési sémák Prokrusztész-ágyába kényszeríteni. S az első utazókat követő újabb és újabb utazó nemzedékek már az otthon megtanult sémák, sztereotípiák birtokában törvényszerűen ugyanazt vélik látni, mint elődeik. 1
2 Mindez azonban csak az egyik vonatkozás. A csoportok létezésének megismerésbeli következményeit tárgyalva Borisz Porsnyev hívta fel először a figyelmet, hogy saját csoportunk (legyen ez most témánknál maradva a nemzeti csoport) gondolata, s a hozzá fűződő érzések erdeje valamiképpen feltételezi a másik csoportot is, vagyis tulajdonképpen a másik csoport léte ébreszt rá saját csoportunk tudatára. Az utazók más csoportokra vonatkozó közlései a saját nemzeti csoportokra vonatkozó ismeretek kutatására, gyűjtésére is visszahatottak, s eközben sem követtek más taktikát, mint a hétköznapi személyészlelésben bevált módszert, a lelki vonások tulajdonítását. Miután a saját csoport idegen csoport párba állítása megszületett, még egy sajátos érzelmi sarkosodás is társult hozzá, amennyiben a saját nemzeti csoportra vonatkozó fogalmak, ismeretek pozitív értékelő színezetet nyertek, az idegen csoportok pedig közömbös vagy túlnyomórészt negatív színezetű címkéket kaptak. A címkék változtak, de sosem függetlenül attól, hogy milyen viszony (például ellenséges vagy szövetséges, alárendelt vagy egyenrangú) van a saját csoport és a másik csoport között. Ezeknek a csoportképeknek ugyanis igazoló funkciójuk van: akit becsapunk, azt rendszerint eleve csalónak tartjuk, akinek hazudunk, azt eleve hazugnak tételezzük föl, s ha egy országot egy más ország gyarmatosít, mi sem könnyebb, mint a felsőbbrendűség eszméjéhez folyamodni. Látható, hogy a nagy társadalmi csoportokra, így a nemzetekre vonatkozó hétköznapi elképzelések kialakulása fölöttébb természetes folyamat, melynek lényege a személyes szférában kipróbált megismerési módozatok illetéktelen kiterjesztése. Ez azonban még nem ad arra magyarázatot, hogy honnan a különféle nemzeti sztereotípiák és előítéletek egyöntetűsége, makacs kitartása, rugalmatlansága. Ennek oka kétféle. Az egyik ok abban rejlik, hogy lélektanilag szükségét látjuk rendezett és előrelátható környezetnek ott is, ahol az elvileg nem áll fenn. Egész csoportok lelki vonásainak észlelése esetében bizonyosan erről van szó, hiszen ha elismerjük, hogy a saját életünk korlátai között az általunk ismert személyek rendkívül sokszínűek, szinte kiismerhetetlenek (akik igazi természetére vonatkozólag csak jobb-rosszabb hipotéziseket állíthatunk föl), akkor ezt el kell ismernünk más, általunk nem ismert, idegennek tartott csoportok tagjaira is. A másik ok azzal kapcsolatos, hogy más csoportokat, azok tagjait, rendszerint a saját csoportunkba beágyazottan szemléljük, s a kollektív ítéletek önmagukban is hajlanak a leegyszerűsödésre, a sarkosulásra, az egyértelműségre. Ráadásul ezeknek az ítéleteknek az ismerete, lépten-nyomon való hangoztatása hozzátartozik a saját csoportunkban szokásos elvárt ismereti kincshez, melynek birtokában könnyebben létesíthetünk kapcsolatot, kitölthetjük a beszélgetés üresjáratait, s jelezhetjük a saját csoportunkhoz fűződő lojalitásunkat. Leegyszerűsítve, legáltalánosabb vonásait tekintve ez az a mechanizmus, melynek jóvoltából képet alkothatunk saját nemzeti csoportunkról és más, idegen csoportokról. S ha talán valaki e sorok olvastán azzal a meggyőződéssel emeli föl tekintetét, hogy hát igen, a sztereotípiák a maguk túlzóan általánosító voltukban logikailag hamis, de pszichológiailag reális képződmények, akkor igaza van. De nyomban felmerül a kérdés: mi köze van ennek a problémakörnek a nemzeti karakter problémájához? Miért ne lehetne az egyes nemzeti csoportoknak sajátos, csak az adott csoport tagjaira jellemző lelki alkatuk? 2
3 Nos, véleményem szerint e két problémakör összefügg. Bár a kérdésben teljes nézetazonosság nincs, magam azt a tábort képviselem, amely a nemzeti karakter, az egy-egy nemzetre sajátosan jellemző lelki vonások létezését megkérdőjelezi. Korántsem következik ebből az álláspontból, hogy tagadná a nemzeti történelem, gazdaság, kultúra, nyelv, szokásvilág és bizonyos földrajzi-éghajlati tényezők tapasztalatformáló hatását, ezek a hatások azonban véleményem szerint erősen különböznek aszerint, hogy kinek-kinek mi a helyzete a társadalmi struktúrában, milyen osztályhoz tartozik, milyen helyet foglal el a társadalmi munkamegosztás rendszerében, milyen másodlagos (például vallási, nemzedéki, települési stb.) társadalmi nagycsoporthoz tartozik. Nem tagadom azt sem, hogy a nemzeti hovatartozás más, szintén fontos hovatartozások mellett fontos szerepet játszik abban, hogy az egyén magát különbözőnek érezze, s ezzel kapcsolatosan pozitív érzések töltsék el, ami bizonyos időszakokban a nemzeti kohézió lényeges összetevőjét képezheti. De bizonyosnak látszik, hogy a különböző nemzetekről született lelki tipológiák önellentmondásosak, egymást kizáróak, arról nem is beszélve, hogy szinte változtatás nélkül átvihetők más népekre, nemzetekre anélkül, hogy az átvitelt észrevennénk. (Érvényességükre tehát semmi biztosíték.) A nemzeti karakternek egységes meghatározása nincs. Az egyes meghatározási kísérletek annál inkább tűnnek tudományosan elfogadhatónak, minél inkább elmetszik a nemzeti -hez fűződő szálakat, s minél jobban közelítenek a társadalmi helyzet által meghatározott szociális karakter fogalmához, mely ízig-vérig tudományos kérdés, de nem köthető valamiféle tisztán nemzeti specifikumhoz (csak annyiban, például egyes hátrányosan megkülönböztetett nemzeti kisebbségek esetében, ahol éppen a hátrányos megkülönböztetés folytán, a nemzeti és a társadalmi helyzetből adódó szociális jellemző jegyek egybeesnek). Érdemes ebben a vonatkozásban felidézni a szovjet történészeknek a Voproszi Isztori hasábjain lefolytatott es vitáját, mely a nemzet fogalmának meghatározásáról szólt. Bár a vitát elindító Rogacsov és Szverdlin sem értett egyet a nemzeti jellem felvételével a nemzet fogalmának meghatározásába, álláspontjuk az volt, hogy léteznek bizonyos lelki sajátosságok, melyek az egyes nemzetekre jellemzően alakulnak. Ezt a tételt azután egyesek odáig vitték, hogy létezik nemzeti karakter is, mások pedig tagadták mindenféle nemzeti lelki sajátosság létezését. A vita nemzeti jellemmel kapcsolatos részleteinek áttanulmányozása alapján úgy vélem, hogy a nemzeti jellem létezését kétségbe vonó álláspont érvei a nyomatékosabbak. Átfogó empirikus felmérések meggyőző eredményeire a nemzeti lelki alkat létezése mellett voksolók nem tudtak hivatkozni, irodalmi, néprajzi hivatkozásaik pedig nem perdöntők. S távolról sem lehet elfogadni azt a bizonyító módszert, melynek során Marx, Engels, Lenin leveleiből, beszédeiből vett egyes kiragadott mondatrészekkel melyek a dolog természeténél fogva a leginkább igazodnak a hétköznapi gondolkodás sajátosságaihoz próbálják igazolni, hogy mondjuk a németek pontosak, az angolok praktikusak, az oroszokban pedig lefojtott érzelmesség bujkál. A vitában sokszor és sokat hivatkoztak Leninre, különösen arra, amit a két nemzeti 3
4 kultúráról mondott. Úgy tűnik fel, hogy a lenini álláspont inkább azok igaza mellett szól, akik a nemzeti társadalom heterogenitása, osztálytagolódása következtében lehetetlennek tartják bármiféle egységes lelki alkat kifejlődését egy nemzeti társadalom körében. Más kérdés és erre Kozlov hívja fel a figyelmet, hogy a nemzeti problémák kutatójának természetesen figyelembe kell vennie a nemzeti jellemre, a lelki alkatra és a nemzeti sztereotípiákra vonatkozó széltében-hosszában élő elképzeléseket. A vita alapján nem látszik jogosulatlannak az a következtetés, hogy valamely nemzetre általánosan jellemző lelki alkat létezése megkérdőjelezhető, s magának a kifejezésnek a beszüremlése a sztálini nemzetmeghatározásba is inkább tudománytörténeti adalék, semmint komolyan veendő tudományos hipotézis. A múlt század elején megfelelő empirikus eszközök híján ugyanis a tudományban valóban volt egy olyan, elsősorban a néplélektanból eredő feltételezés, amely szerint az egyes nemzeteknek valamiféle sajátos lelki alkati jegyei lennének. Ennek gyökerei feltehetően a német romantika népfelfogásában gyökereztek. Egyébként maguk a néplélektani kutatások sem tekinthetők tudománytalannak, amennyiben néprajzi, nyelvészeti, kulturális-antropológiai keretek között mozognak. Teljességgel tarthatatlan azonban, s a hétköznapi csoportmegismerési technikák beszüremléséről tanúskodik az az eljárás, hogy az egyes nemzeti csoportok között ténylegesen meglevő és történelmileg indokolt kulturális, nyelvi, világszemléleti különbségek mögé valamiféle szubjektumot vetítsünk, melynek sajátosságai magyaráznák az előbbi szférát. Mégsem állítanám azonban, hogy a nemzeti karakterrel kapcsolatos szociológiai problémák lényege azok hamisságának kimutatása lenne. Még csak azt is kevésnek érzem, ha tudásszociológiai bonckés alá vonva azokat, kimutatjuk, hogy milyen érdekeket igazolnak, legitimálnak. Eszmetörténész után kiált a feladat, hogy a különböző társadalmakban és történelmi korokban született nemzeti karakterre vonatkozó elképzeléseket történelmi és összehasonlító metszetben vizsgálja meg. Úgy talán bebizonyosodna, amit most csak illusztrációképp mutathatunk meg, hogy a nemzeti karakterre vonatkozó nézetek sosem függetleníthetők attól a konkrét történelmi-társadalmi helyzettől, melyben születtek. Nem ismereti értéküket kell tehát elsősorban firtatnunk, hanem azt, hogy milyen funkciót látnak el, milyen cselekvéseket igazolnak, mire késztetnek. Babits Mihály példáját választjuk, aki az első világháború előtt, majd a második világháború előestéjén újra vállalkozott arra, hogy jellemképet adjon a magyarokról. Már első jellemképe is kilóg a szociálpszichológiai szabványból, hiszen hiányzik belőle a feltétlen pozitivitás, az önelégült elfogultság. A következő sajátosságokat sorolja föl a magyarról: józan és objektív, inkább szemlélődő mintsem cselekvő, ha cselekvésre vállalkozik, az csak pillanatnyi fellángolás, melyet aztán újra a flegma évtizedei követnek, jellemző magatartása a szónoklás. (Írás és olvasás, 1913). Babits Mi a magyar? tanulmánya már szkeptikusabb mindenféle jellemzési lehetőséggel szemben. Látja, hogy majdnem minden nemzet a saját eszményien jellegzetes típusát hasonló vonásokkal szereti rajzolni, következésképpen ezeknek a képeknek sok közük nem lehet a valósághoz. Azt is jól látja, hogy itt minden attól függ, vagy szeretettel és belülről, vagy pedig kívülről nézem-e magyart? S majd mikor ennyi fenntartás után megismétli a 4
5 magyarokról rajzolt képét, az olvasó számára világos, hogy nem egyszerűen leírást, hanem programot hozzátehetjük, hogy bírálható, s sok vonatkozásban történelmileg zsákutcába torkolló programot szegez a szerző vele szemben, ami mindazonáltal int és óv a fasizmus árnya láttán: Nemzet vagyunk, a szó régi, szellemi, jogi, erkölcsi értelmében; nem pedig faj a tülekedő fajok között, se nem valami nyomorult, kicsiny erőlködés a nagy erők félelmes csataterén. Csak nem akarunk ilyenné válni? Meg kell maradnunk nemzetnek, léleknek, szabadnak, nemesnek, alkotónak, keleti nyugalomban, mely mindenkivel dacol, szellemi erőben, mely senkinél sem érzi hátrább magát. Nem átváltozásra, magunkból való kikelésre van szükségünk. Inkább magunkhoz való visszatérésre. Magunkbaszállásra. (Mi a magyar? 1939.) Nem vagyok történész, így csak hipotézisként adhatom elő, hogy a két világháború közötti magyar szellemi életre olyannyira jellemző nemzetkarakterológiai törekvések aligha hozhatók közös nevezőre pusztán ismeretelméleti alapról: sokkal fontosabb volt (s amennyiben ma valaki ilyesmire adja a fejét, az ő esetében sem lehet másképp), hogy milyen társadalmi mozgásokat segítettek vagy gátoltak. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy Fülep, Babits magyarságképe objektíve egészen más folyamatoknak kedvezett, mint azok az ugyancsak ideologikusan képzett nemzetképek, amelyek faji vagy nemzeti alapon embert emberrel szembefordítottak, s a világháború vágóhídjára küldtek. A modern szociológia kultivációnak nevezi azt a mechanizmust, mely a nemzeti kultúra és történelem egyes vonásainak önkényes kiragadásával, tudományosnak feltüntetett hétköznapi megfigyelések kiemelésével a tömegkommunikáció áramában egy velejéig hamis világképet tár az emberek elé, melyben a nemzeti hovatartozás nem mint társadalmi-történeti tekintetben objektív képződmény, mint emberi jog és lehetőség, hanem természeti törvénnyé magasztosított abszolút választóvonal jelentkezik, melynek ily módon le lehet vonni állítólagos lélektani konzekvenciáit is. Nagyon árnyalt megközelítésre van szükség tehát. (E megközelítésért magam is megszenvedtem e cikk írása közben.) Ha a nemzeti ideológia, s azon belül a nemzet lelki alkatát valóságosnak feltüntető elképzelések manipulatív természetére hívjuk fel a figyelmet, akkor csak az egyik veszélyre figyelmeztettünk. Ugyanakkora a veszély, ha valamiféle elvont érdekazonosság nevében eleve elutasítanak mindenféle nemzeti sajátszerűséget, s fortéllyal, félelemmel olyan elemi jogaikban korlátoznak embereket, mint anyanyelvük használata, nemzeti kultúrájuk elsajátítása és ápolása, a világban elfoglalt s éppen nemzeti hovatartozásuk folytán sajátos helyük megismerése és megértése. Jóslásra érthetően nem vállalkozhatom, azt azonban megkockáztatnám, hogy a szocialista útra lépett nemzetek jövője minden bizonnyal a közeledés, ami nem jelentheti sajátosságaik feladását, de igenis kell hogy jelentse annak keresését, ami összeköt, s kiiktatását annak, ami elválaszt. Nem gondolom, hogy spontán folyamatokra kellene bízni ezt a tendenciát, s ezért úgy hiszem, hogy javítani kellene közgondolkodásunk nemzeti és nemzetközi viszonyokra vonatkozó fogalmi kultúráját, mélyítenünk és tisztogatnunk kellene történelmi önismeretünk forrásait. A tömegkommunikációból, az ismeretterjesztő irodalomból, az iskolai tananyagból ahol lehet, irtanunk kell az öntudatlanul is felbukkanó torzításokat, a magukat igaznak feltüntető sztereotípiákat. 5
6 Az emberekre nemcsak a túláltalánosításra való hajlam, hanem Lenin szavával élve, az ítélőképesség is jellemző, s ha megfelelő fogalmi-ismereti apparátust adunk hozzá az iskolai oktatás, a tömegkommunikáció által, akkor erősítjük bennük azt a képességet, melynek az egyes nemzeti csoportok megítélése kapcsán rokona a kíváncsiság, a nyíltság, az érdeklődés, az értékek iránti kölcsönös fogékonyság. És ha valaki mindezek mellett még igényli a nemzeti jellem fogalmát, vegye föl a jellemvonások kelléktárába azt is, hogy internacionalista. 6
Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*
Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,
RészletesebbenA szabadság motívuma
Tartalom A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet A
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenAz európai romastratégia
Bene Márton Az európai romastratégia Az Európai Unió ebben a félévben szeretne elfogadni a régóta szorgalmazott romastratégiát, amelyik a magyar EU elnökségnek is kiemelt prioritása. Nagyon úgy tűnik,
RészletesebbenIdő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian
RészletesebbenII. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenNyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő
PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenLakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára
Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti
RészletesebbenLAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ
2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.
RészletesebbenFigyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának
MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche
RészletesebbenA. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
RészletesebbenTartalom, elemzés, értelmezés
Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,
RészletesebbenA REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*
STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre
RészletesebbenPopper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10
Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 1 % Ennyi zsidó él Magyarországon. A kb. 10. 000. 000-ból (tízmillióból) kb. 100. 000 (százezer.) Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer zseniálisnak kikiáltott
RészletesebbenSzentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése
Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése 1. Marx és a marxizmus Jó pár évvel ezelőtt egy nemzetközi tudományos értekezleten azt a kérdést tették fel a neves amerikai társadalomtudósnak,
RészletesebbenVII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé
VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló
RészletesebbenAlkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban
RészletesebbenForray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió
1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,
RészletesebbenEgyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai
Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,
RészletesebbenJuhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
Részletesebbenkényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,
RészletesebbenNEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA
NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenIttfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.
1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes
RészletesebbenA SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI*
I. SZKVORCOV: A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* A Szovjetunió népgazdasága a szocialista bővített újratermelés törvényei szerint fejlődik. Ezt elsősorban az biztosítja,
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenAndor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője
vita Kocsis József Elégtelen röpdolgozat Gáspár László iskolájáról 2002. decemberi számunkban,adalék a kritikai szocializmuskritikához címmel Andor Mihály reagált Trencsényi László előzőleg megjelent szenvedélyes
RészletesebbenSzabó Tamás Péter, Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos
366 Szemle A vidéki diákok nagy része nem a saját nyelvjárása mellé tanulja meg a köznyelvet, hanem helyette. Már az iskolában a tanítók és a tanárok elkezdik a tanulóikban a nyelvjárásokat visszaszorítani,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára
Részletesebben14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE
14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Racionális vita, mint érvelési helyzet A racionális (érvelő) vitát tekinthetjük az érvelési alaphelyzetnek.
RészletesebbenI. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4
I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
RészletesebbenFÉRFIAK KLUBJA - Női teszt a férfi értékekről 2015 Minden jog fenntartva.
1 Ez a kutatás és az elemzése, annak minden szerzői joga és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jog a Férfiak Klubja tulajdona. Részeinek vagy egészének felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel, a Férfiak
RészletesebbenNémedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenSzakkollégiumi helyzetkép felmérése
Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenHozzászólás. A népiesek magyarközössége", népközössége", sorsközös-
Hozzászólás (Második közlemény) Ha a Jugoszláviában megjelenő magyarnyelvű újságokat, folyóiratokat és egyéb kiadványokat olvassuk: ezt a szót egység majd minden cikkben ott találjuk. Az idegenből jött
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenPHP5 Új generáció (2. rész)
PHP5 Új generáció (2. rész)...avagy hogyan használjuk okosan az osztályokat és objektumokat PHP 5-ben. Cikksorozatom elõzõ részében képet kaphattunk arról, hogy valójában mik is azok az objektumok, milyen
RészletesebbenAz erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl
A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai
RészletesebbenNemzetközi Doppingellenes Szabályzat
Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat 2009 Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatot első alkalommal 2003-ban fogadták el, és ez 2004-ben lépett hatályba. Csatoltuk a
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenA kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
RészletesebbenHárom arcél a Nyugat harmadik nemzedékébõl
HáromarcélaNyugatharmadiknemzedékébõl Jékely A Poundon és Elioton nevelkedett olvasó valószínûleg idegenkedik Jékelytõl, mert versei nem a jéghegyelv szerint mûködnek: a szavak a megszenvedettcsöndhelyétiskiakarjáktölteni,ökonomikusszabatosságukban
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenA kommunikáció. Elemei: adó (közlő) vevő (befogadó) üzenet kód csatorna kontextus zaj visszacsatolás
A kommunikáció Kommunikáció minden, amiben információ továbbítása történik. Nem tudunk nem kommunikálni. Először ösztönös majd tudatos mintakövetéssel sajátítjuk el Kommunikációnk minősége nagyban befolyásolja
RészletesebbenVÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT
Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenAz érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok
RészletesebbenA neoliberalizmus mítosza
Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző
RészletesebbenTANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL
TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG
RészletesebbenSzervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben
Szakiskolai Fejlesztési Program Minõségfejlesztési terület Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Módszertani kiadvány Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006 Írta: Králik Tibor Szakiskolai
Részletesebben"Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése" ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 sz. projekt. Hatásvizsgálat. Tanulmány. Budapest, 2014. április 2.
"Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése" ÁROP-1.1.2-212-212-1 sz. projekt Hatásvizsgálat Tanulmány Budapest, 214. április 2. Impresszum Jelen tanulmány az ÁROP-1.1.2-212-212-1 Önkormányzati fejlesztések
RészletesebbenGRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés
GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG
RészletesebbenERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok
ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak
Részletesebben(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a
1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,
RészletesebbenA TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenC-154/04. és C-155/04. sz. egyesített ügyek
C-154/04. és C-155/04. sz. egyesített ügyek Az Alliance for Natural Health és társai kérelmére The Queen kontra Secretary of State for Health és National Assembly for Wales (a High Court of Justice [England
Részletesebbenformát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel
Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások
Részletesebben2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenAz első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535
kutatás közben 535 rán tanulmányozunk. Gyarmati Gyöngyi egy tanulmányában Barbara W. Sommer-Mary Kay Quinlandet idézi. Az amerikai szerzőpáros véleménye szerint a szóbeli közléssel járó kifejezőeszközök
Részletesebben2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás
2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Ülésdokumentum 2009 C6-0018/2006 2003/0165(COD) 19/01/2006 Közös álláspont A Tanács által 2005. december 8-án elfogadott KÖZÖS ÁLLÁSPONT az élelmiszereken alkalmazott, tápanyag-összetételre
RészletesebbenA magyar EU-elnökségi várakozásokról
3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenTöbbségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében
Márton János Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében 1. Bevezető, előzmények A kisebbségi iskolaválasztás kérdéskörét egy 2012-ben készült kutatás keretében már vizsgáltuk:
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ
HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ dr. Kádár András Kristóf 1. Pozitív változások a panaszeljárás szabályozásában Az Rtv. 92-93. -ában szabályozott és jelenleg
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenVIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE
*9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan
Részletesebbenf) bírságot szabhat ki.
1. Az Infotv. 3. (1) bekezdés 2. pontja alapján személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai,
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenSegédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR HUMÁNTUDOMÁNYI, NYELVI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET Segédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz Összeállította Rakaczkiné Tóth Katalin Gödöllő NEVELÉSTAN 1 Nevelés
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenKisebbségi dosszié: Oslói Ajánlások
Kisebbségi dosszié: Oslói Ajánlások írta BOZÓKI Antal az Árgus Intézõbizottságának elnöke Adalékok a kisebbségi jogok európai normáinak jobb megismeréséhez A Nemzeti Kisebbségek Nyelvi Jogairól szóló,
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
Részletesebben