Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése"

Átírás

1 Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet töltöttek be Magyarországon, és azt töltenek be ma is. A polgárnak az állam számára való átláthatatlanságát és az államnak a polgárok előtti átláthatóságát biztosító jogoknak az omnipotens állam lebontásában betöltött szerepe nem igényel magyarázatot. Ugyanakkor napjainkban sem telik el hét anélkül, hogy a közéletben ne röppenne fel olyan hír vagy ne robbanna ki olyan botrány, amely összefügg a személyes adatok védelméhez való jog vagy az információszabadság sérelmével. Fiatal alapjogokról van szó, amelyek a tudomány művelői számára is tartogatnak még érintetlen területeket, megválaszolatlan kérdéseket. Ennek ellenére e jogok hazai irodalma nem mondható pezsgőnek, ezért minden egyes, e témakörben megjelenő tanulmánnyal jelentősen gyarapodik az információs jogi irodalom. Az odaátra nyíló ajtó The Door Onto the Other Side címmel 2001 nyarán megjelent tanulmánykötet tíz új írással járult hozzá ehhez. A nem titkoltan hiánypótló szándékkal készült kötetben a többségében a magyar adatvédelmi biztos gyakorlatából példát merítő írások a magyar mellett angol nyelven is olvashatók. Külföldön nagy figyelmet szentelnek az információs jogok védelme magyarországi tapasztalatainak, a kétnyelvű megjelentetés ezt az érdeklődést is hivatott kielégíteni. A tanulmánygyűjtemény elkészítését végül az is indokolta, hogy lezárult az első adatvédelmi biztosi ciklus. Az úttörő munka lezárása alkalmat adott a visszatekintésre nemcsak az adatvédelmi biztos és munkatársai, hanem a külső külföldi és hazai szemlélők számára is. A könyvben a visszatekintők által írt tanulmányokat gyűjtötték össze. A küllemében a biztos országgyűlési beszámolóit idéző kötet a könyvespolcon a megelőző hat év beszámolóinak sorát zárja, illetve elválasztja azokat a jövőben remélhetőleg megjelenő újabb beszámolóktól. A magyar szerzők között találhatjuk az Alkotmánybíróság első elnökét, az adatvédelmi biztost és munkatársait, a külföldiek között pedig a téma elismert szaktekintélyeit, információs jogok biztosait, egyetemi tanárokat. Valamennyien a szerkesztő felkérésére készítették el tanulmányaikat anélkül, hogy munkájuk során egymás * Majtényi László (szerk.): Az odaátra nyíló ajtó The Door Onto the Other Side. Adatvédelmi Biztos Irodája, Budapest, 2001.

2 témaválasztására, tekintettel lettek volna. Így a cikkek nem alkotnak koherens rendszert, együttvéve sem járják körül az információs jogok és őrzőjük témájának egészét, csupán egyegy sajátos szempontból tesznek megállapításokat. Az olvasó tehát ne számítson monografikus élményre, sokkal inkább arra, hogy a kötet a látószögét tágítja, egy-egy tanulmány elolvasása után talán másként tekint az információs jogokra, mint korábban. Ez a kötet sem tölti be tehát az információs jogok hazai irodalmában a monográfia hiánya következtében tátongó űrt, de nem is ez volt a célja, sokkal inkább az, hogy bemutassa az eddig elért hazai eredményeket, és érzékeltesse, hogy ehhez képest mit hozhat a jövő, mi lehet a további fejlődés iránya. A tanulmányokat témáik szerint az átfedések miatt nehéz csoportosítani, mégis elmondható, hogy többségük a privacy, a személyes adatok védelmével foglalkozik, kettő az információs jogok magyarországi védelme tapasztalatainak és a tapasztalatok nemzetközi hatásainak szentel figyelmet, valamint egy-egy írás foglalkozik kifejezetten az információszabadság dogmatikai kérdéseivel, illetve a magyar adatvédelmi biztos működésének nem annyira tartalmi, mint inkább formai elemzésével. A szerzők többsége a magyar adatvédelmi biztos munkáját dicséri. David Banisar, a Privacy International igazgatóhelyettese, a privacy védelmének modelljeit veszi számba tudományos igénnyel készült cikkében. Szerinte szinte minden állam alkotmányában találhatunk privacyvel kapcsolatos rendelkezéseket, a védelmet azonban az egyes államok más és más módon valósítják meg. A szerző a védelem négy alapvető modelljét különbözteti meg, amelyek egyetlen országban sem léteznek tiszta formájukban, egymást mindig kiegészítik. A tanulmány számba veszi e modelleket, és elsősorban hátrányaik leírásával jellemzi őket. Az adatvédelem alapelveit rögzítő átfogó törvények egyre elterjedtebbé váló modelljét tartja a legszerencsésebbnek a szerző, ugyanakkor rámutat arra, hogy gyakran hiányzik e törvények hatékony végrehajtása, ennek következtében sokszor nem is garantálnak megfelelő szintű védelmet. Ugyanez a helyzet akkor is, ha sok kérdésre nem terjed ki a törvény hatálya, vagyis a mentességek köre túlságosan tág. E modell lényegi eleme a törvény végrehajtásának szigorú felügyeletét ellátó privacy-hatóság, amelynek különösen fontos szerepe van a modell egy sajátos változatában, az ún. ko-regulációs modellben. Ebben az adatvédelem szabályait a gazdaság szereplői fogalmazzák meg a privacy-hatóság szigorú felügyelete mellett, amelynek feladata következetesen érvényre juttatni az általános elveket. A második, az ún. szektorális törvények modelljében egy átfogó törvény helyett olyan törvényekkel próbálják szabályozni az adatvédelmet, amelyek hatálya csak bizonyos fajta 2

3 adatokra vagy egyes ágazatokra terjed ki. Ezek a törvények azonban igen gyakran rugalmatlannak bizonyulnak, és az általuk létrehozott védelmi szint az egyes ágazatokban is eltérő lehet. A felügyelet általában nem bizonyul hatékonynak, mivel megoszlik az ágazatok között. Az önszabályozás modelljében a gazdasági társaságok és szakmai szervezeteik önmaguk felett gyakorolnak felügyeleti jogkört adatvédelmi szempontból, úgy, hogy önmagukra nézve kötelező adatvédelmi szabályzatokat dolgoznak ki. A szerző szerint a gyakorlat azt mutatta, hogy azok a cégek, amelyek komolyan veszik saját szabályzatukat, vagy magasabb szintű védelmet biztosítanak, hátrányosabb piaci pozícióba kerülnek, ezért a szabályzatokat gyakran nem tartják be, és azokat egyébként is könnyen vissza lehet vonni, betartásukat senki sem ellenőrzi, e modell tehát nem biztosít hatékony védelmet. A negyedik modellben adatvédelmi (vagy inkább adatbiztonsági) technológiákkal védik az egyén magánszféráját, az aktuálisabbak közül egyet-kettőt meg is említ a szerző. Hátrányukként arra mutat rá, hogy e technikák csupán az adatok gyűjtését hivatottak megakadályozni, és nem szentelnek megfelelő figyelmet a privacy védelmének az adatgyűjtést követő fázisokban. Charles D. Raab, az Edinburghi Egyetem professzora tanulmányának címében az információs jogok magyarországi tapasztalataival kapcsolatos gondolatokat ígér, azonban nem győzi hangsúlyozni, hogy kívülállóként nem kíván sem értékelni, sem ítélkezni. Álláspontja szerint az információs jogok a magyar demokratikus átrendeződésben különösen fontos szerepet töltöttek be, a Magyar Köztársaság nélkülözhetetlen építőköveivé váltak, szimbolikus és gyakorlati jelentőségük nyilvánvaló. Magyarországon is igaz az az általános tétel, miszerint a privacy védelme a közéletben való aktív szerepvállalást is támogatja, ennek következtében a két információs jog kölcsönhatásban van egymással, és indokolt őket egyenlő mértékben és párhuzamos módon védeni. Ezt a magyar megoldás, amelyben a két jogot egyazon törvény szabályozza, kifejezetten támogatja. A szerző ezen véleményén érdemes elgondolkodni most, amikor a törvénynek a két jog határa mentén való kettébontására mutatkozik jogalkotói szándék, bár az egyetlen törvényben való szabályozás előnyeivel szemben eddig nem tudtak felhozni igazán nyomós érveket a két külön törvény megalkotása mellett. A továbbiakban a szerző nehéz eseteken keresztül mutatja be a magyar adatvédelmi biztos vívódásait annak eldöntésében, hogy a két jog ütközésekor melyik védendő a másik kárára, mikor melyiknek kell a másikon felülkerekednie. A tanulmány nem jut el végkövetkeztetésig, csupán ajánlja a külső megfigyelők számára a magyar erőfeszítések tanulmányozását, mint olyanokét, amelyekből okulni lehet. 3

4 Brit Kolumbia korábbi adatvédelmi biztosa, David H. Flaherty szubjektív hangvételű tanulmánya kifejezetten élvezetes olvasmány. Számba veszi és megvizsgálja azokat az emberi értékeket, amelyek a személyazonosító módszerek körüli vitákban kockán forognak. A kormányzatok a világon mindenütt a kiadások csökkentése és a visszaélések elkerülése érdekében olyan azonosító módszereket és eljárásokat igyekeznek bevezetni, amellyel a polgárok teljesen egyedi azonosítása érhető el. Ezt néha többfunkciós nemzeti személyazonosító kártyával, máskor párhuzamosan használt azonosítási módszerekkel látják megvalósíthatónak. Flaherty rámutat arra az ellentmondásra, hogy számos esetben az egyén jól felfogott érdeke önmagának egyértelmű és a tévedés lehetőségét kizáró módon történő azonosítása, mégsem örül az állami szervek által kötelezően előírt azonosító módszereknek. Ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor és csak úgy igazolja magát, amikor és ahogyan ő azt kívánja. Identitásunk emberi mivoltunk része, kincsként kezeljük, és általában mindent megteszünk elvesztése ellen, így van ez akkor is, ha azért egy szám vagy egy kártya okolható. Ugyanakkor azt sem szeretjük, ha mással összetévesztenek bennünket. Ezen ellentétes emberi motívumok harcát leírva a szerző ugyanazon tanulmányban síkra száll a pontos személyazonosítás ellen, de mellette is. Az egyetlen személyazonosító kártya vagy szám, mint személyazonosító mód kérdésében azonban ítéletet mond: azokat elvetendőnek tartja, mert lehetetlenné teszik az információs önrendelkezést. Érveket sorakoztat fel azon meggyőződése mellett, amely szerint mindenkinek meg kell engedni, hogy bizonyos korlátok között maga válassza meg, milyen módon igazolja magát a különböző élethelyzetekben. Brandenburg tartományban született meg Németország első információszabadság törvénye. Alexander Dix, az információs jogok barandenburgi biztosa tanulmányában arról az áttörésnek is minősíthető szemléletbeli változásról szól, amely annyiban írható le, hogy a hatósági iratok titkosságát feltételező, és a nyilvánosságukat kivételesnek tekintő hagyományos német felfogás helyébe az az elv lépett, miszerint bizonyos korlátokkal, de mindenképpen főszabály szerint minden állami irat bárki számára hozzáférhető. A szerző megemlíti, hogy a brandenburgi jogalkotó az információszabadság törvény megalkotásakor nagyban támaszkodott a magyar tapasztalatokra. A Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa, Majtényi László meggyőző érvelése nyomán jött létre e tartományban a közérdekű adatok nyilvánosságát is felügyelő biztosi hivatal, amely segíti a polgárt új jogának gyakorlásában, illetve közvetít az állampolgárok és a hatóságok között. A szerző szerint különösen szerencsés, hogy olyan intézmény jött létre, amely egyszerre foglalkozik az adatvédelem és az információszabadság kérdéseivel, úgy, mint ahogy az Magyarországon is 4

5 alakult, hiszen így lehet elkerülni azt, hogy két különálló hivatal egymás ellen hadakozzék. A modell bevált, és több követőre talált: Németországban Brandenburg, Berlin és Schleswig- Holstein tartomány után szövetségi szinten is fel fogják ruházni az adatvédelmi biztost a közérdekű adatokhoz való hozzáférés ellenőrzésének hatáskörével, és az információszabadság törvény hatálybalépésével az Egyesült Királyságban is megkapja a pivacy-vel kapcsolatos ügyeket vizsgáló hatóság az információszabadság felügyeletének feladatát. A szerző végül javaslatokat fogalmaz meg a brandenburgi törvény módosítása, illetve egyértelművé tétele érdekében. Szembetűnő, hogy a jelzett brandenburgi problémák a magyar törvényben jórészt kezdettől fogva megoldottak voltak. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke a magyar országgyűlési biztosok alapjogértelmezését és normakontrollját elemző munkájában elsősorban az adatvédelmi biztos külön útját mutatja be, amely megmutatkozik keletkezéstörténetében, hatáskörében és gyakorlatában is. Az egyik legérdekesebb sajátosságot abban látja, hogy az adatvédelmi biztos az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megtartását ellenőrzi, eljárását a jogszabályok megsértése (és nem a visszásság nehezen megragadható fogalma) alapozza meg, ennek következtében érvelésében sokkal inkább a pozitív jogon belül kell maradnia. A szerző bemutatja a biztosok jogszabályokkal kapcsolatos hatásköreit: a jogalkotónak megfogalmazható javaslattétel, az Alkotmánybírósághoz fordulás és a jogszabálytervezetek véleményezésének jogát. Az utóbbi kivételével ezen hatáskörök valamennyi biztost megilletik, és egyfajta, az Alkotmánybíróság tevékenységéhez hasonlítható normakontroll gyakorlására jogosítják fel őket. Eljárásuk akár alapjog-értelmezésről, akár normakontrollról van szó az egyedi ügyektől sohasem szakad el teljesen, állásfoglalásaik a legtöbb esetben mégis tartalmaznak általános érvényű megállapításokat is. Különösen igaz ez az adatvédelmi biztos esetében: mivel ő csupán két, pontosan körülhatárolt és külön törvényben is szabályozott alapjoggal kapcsolatban jár el, pontosabban értelmezheti azok tartalmát. Megállapításait igen gyakran általánosítva, szabályként fogalmazza meg, e munkamódszere pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy esetjoga valóban joggá váljon, és az általa védett jogok tekintetében pótolja a nem létező alapjogi bíráskodást. Az általános biztos esetjoga nem annyira valamely alapjoghoz kapcsolódó törvény alkalmazásán, hanem inkább az Alkotmány valamely alapjogi rendelkezésén vagy generálklauzuláján, ezek értelmezésén alapul, ezért vizsgálatai kevésbé teremthettek szokásjogot, mint az adatvédelmi biztos jogértelmezései. A biztosok tevékenyégében az általuk végzett normakontroll területén megmutatkozó eltérések is hasonló okokra vezethetők vissza. Mivel a visszásság fogalma 5

6 tágabb az alkotmányellenességnél, az általános biztos jogalkotási javaslatai nem korlátozódnak az alkotmányellenesség területére. Az adatvédelmi törvény azonban a jogszabály-módosítás indítványozásának alapjaként nem említi az alkotmányos visszásságot, ezért az adatvédelmi biztos hasonlóan az Alkotmánybírósághoz javaslatait a hierarchikus alkotmányellenességre alapozza, tartalmi vizsgálat esetén pedig a normakontrollhoz inkább illő alkotmányossági tesztet alkalmazza. A szerző szerint amíg az egyéni sérelmek orvoslása területén az ombudsmanok tevékenysége helyettesíti a bíróságok egyelőre kellően ki nem fejlődött alapjogvédelmét, jogértelmezésük jelentősége rendkívül nagy. A korábban kifejtett okok miatt mindez elsősorban az adatvédelmi biztos munkáját jellemzi, akinek esetjoga ennélfogva a magyar anyagi alkotmányjog részévé válik. Az országgyűlési biztosok normakontrollja az Alkotmánybíróságéval párhuzamosan működik, mivel azonban funkciójuk eltérő, nem válik feleslegessé. A szerző írásával arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy az Alkotmány érvényesülésében nagy jelentősége van a kifejezetten e célra rendelt szerveknek és annak is, hogy az ő alkotmányértelmezésük hogyan viszonyul egymáshoz. Az adatvédelmi biztos munkatársa, Zombor Ferenc arra hívja fel a figyelmünket, hogy az egyén egyre nagyobb mértékben jogait egyoldalúan korlátozni kívánó hatalmi igényeknek van kitéve. E hatalmi igények pedig nagyban hozzájárulnak a magánszféra védelmi szintjének csökkentéséhez, és ennek következtében ütköznek a kényszer- és szabadságélmények közötti helyes egyensúly fenntartásának követelményével. A védelmi szint csökkenésének oka talán a félelem, pontosabban az, hogy egyre kevesebben bíznak meg környezetükben, ennélfogva olyan pozíció elfoglalására törekednek, amely számukra azért tűnik biztonságosabbnak, mert mások nekik kiszolgáltatottak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy rendkívül jövedelmezőnek látszik a másik ember kiszolgáltatott helyzetének előidézésében segítő technikai berendezések előállítása és forgalmazása. A szerző színesen illusztrálja e megállapításait: az adatvédelmi biztos ügyeiből és más elrettentő példákból válogatva tár elénk eseteket a munkáltatók, adósság- és követelésbehajtók, pénzügyi, telefon- és más szolgáltatók világából. Felhívja a figyelmet arra a követendő alapelvre, amely szerint e szolgáltatók és ügyfeleik, vagyis az adatalanyok érdekeinek ütközésekor, illetőleg a köztük lévő adatvédelmi természetű vita eldöntésekor a személyes adatok védelméhez való jogot, éppen ennek alkotmányos alapjog volta miatt, az adatkezelő gazdasági érdekei felett állónak kell tekinteni. Az egyén alávetett, információs szempontból kiszolgáltatott helyzetbe kerülését pedig csak úgy kerülhetjük el, ha figyelemmel vagyunk az adatkezelő és közte létrejött viszonyban a megfelelő egyensúlyra az adatokat érintő jogok és kötelességek tekintetében is. 6

7 Az önkormányzatok jogalkalmazó tevékenységének ellentmondásaira, valamint az alkalmazott jogszabályok közötti kollíziókra mutat rá az információs jogok védőjének szemüvegén keresztül Kőhalmy Kata, az adatvédelmi biztos munkatársa. Az általa feltárt ellentmondások, hiányosságok a vizsgált jogszabályok hibáira, valamint arra vezethetők vissza, hogy azok egymástól eltérő értelmezési és alkalmazási módokat tesznek lehetővé. Az adatvédelmi törvény megalkotását követően az adatkezelést rendező jelentős ágazati jogszabályok születtek, ám a közigazgatás jogalkalmazó tevékenysége szempontjából kiemelkedően fontos törvények átfogó felülvizsgálatára, módosítására, az adatvédelmi törvénnyel való összehangolására nem került sor. A szerző az olvasó elé tárja a legszembetűnőbb jogszabályi hiányosságokat: az államigazgatási eljárásban a jelenleg hatályos iratbetekintési szabályok miatt a személyes adatok indokolatlanul széles körben megismerhetőek, ugyanakkor az anyakönyvi eljárásban maguk az érintettek sem tekinthetnek be a rájuk vonatkozó iratokba, az önkormányzati törvény alapján pedig a képviselőtestület zárt ülésén készült jegyzőkönyveket azok sem láthatják, akiknek a személyére vonatkozó tények abban rögzítésre kerültek. Elsősorban a szociális igazgatás területén figyelhető meg az, hogy az önkormányzatok rendeletalkotásukban túlterjeszkednek a törvényi felhatalmazásukon, és a jogalkalmazó is nagyvonalúan kezeli az adatkezelés jogszabályban előírt feltételeit, olyan adatokat is kér a segély iránt folyamodótól, amelyeket egyébként nem kérhetne. A számos hibára rámutató tanulmányt elsősorban az azokat orvosolni képes jogalkotó figyelmébe ajánlhatjuk. Az információszabadság egyes jogrendszerekben eltérő megfogalmazási módjának felvillantását követően az adatvédelmi biztos munkatársa, Kerekes Zsuzsa megkísérli e jognak olyan definícióját megfogalmazni, amely minden országban, a konkrét szabályoktól függetlenül megállja a helyét, majd ezt követően a magyar szabályokra koncentrál, és bemutatja azokat a dilemmákat, amelyekkel az adatvédelmi biztos lépésről lépésre történő jogértelmezése során szembetalálkozott. A közérdekű és a személyes adatok elhatárolása a törvényben oly egyszerűnek látszik, a két információs jog egymással való ütközésének feloldása azonban már nem ilyen könnyű, mert nehéz meghatározni azoknak a személyeknek a körét, akik személyes adatainak nyilvánosságához valóban közérdek fűződik, illetve azt, hogy melyek azok a személyes adatok, amelyek például az érintettek közszereplésére tekintettel nem titkolhatók el a nyilvánosság elől. A szerző több lehetséges megoldási javaslatot vázol fel e problémára, a választás feladata ezek közül a jogalkotóra marad. Az állam titkaival kapcsolatban sem rendezett minden megnyugtatóan, hiszen ma is hatályban 7

8 vannak olyan jogforrások, amelyek a titoktörvénnyel össze nem egyeztethető szabályokat tartalmaznak, ezek között talán a legérdekesebb az, hogy még az adatvédelmi törvényben is van ebben a tekintetben vitatható rendelkezés. Az adatvédelmi biztos tevékenységének hat évében az egyik legizgalmasabb jogértelmezési kérdésnek a szerző az üzleti titok és az információszabadság konfliktusának feloldását tartja, amely mindmáig nem tekinthető megoldottnak, mert a szabályozás sok helyen még mindig hiányos és ellentmondásos. Álláspontja szerint az adatvédelmi törvény módosítása oldhatná meg a problémát. Az olvasó fogalmi tisztánlátását feltétlenül elősegítő tanulmány végkövetkeztetése az, hogy az információszabadság megvalósulása érdekében van még ugyan mit tenni, de a legnagyobb és legfontosabb lépéseket már megtettük. Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy csak ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megoldatlanságára a szerző rámutat, ahol a közérdekű adatok nyilvánossága létező szabadságjog. Magyarország ilyen ország. Az adatvédelmi biztos munkatársa, Trócsányi Sára új fogalmat ismertet meg az olvasóval: az információs kárpótlást. Ennek lényege az, hogy különösen egy olyan korszakot végre maga mögött tudó országban, amelyben az emberek megfigyelése, a róluk való adatgyűjtés mondhatni természetes volt, az állam köteles polgáraival ismertetni saját (egyéni) történelmüket, vagy legalább lehetőséget biztosítani annak megismerésére. E sajátos múlthoz való jogot az Alkotmány szintjén a két egymással kölcsönhatásban álló információs szabadságjog együttesen biztosítja. Ezek fényében mutat rá a szerző az információs kárpótlás megvalósítására hivatott magyar szabályozás ellentmondásaira és egyenetlenségeire, néhol feltételezve a jogalkotó cinizmusát is. Szembeállítja a magyar törvényt német megfelelőjével, amely szerencsésebb módon nyújt elégtételt az egykori NDK-ban történt megfigyelések és adatgyűjtések áldozatai számára. A legnagyobb problémának az érintettek körének törvényi meghatározását, és a megfigyeltek jogainak indokolatlan korlátozottságát tartja. Véleménye szerint az információs jogok rendeltetésszerű gyakorlásának követelménye alapján kellene kiegyenlíteni a megfigyelt és a megfigyelő érintettek között a jelenlegi törvényi szabályozás alapján fennálló információs különbséget. Szembetűnő a tanulmány pesszimista hangvétele, amelyet csak fokoz az a végkövetkeztetés, hogy valószínűleg mindezt csupán az idő fogja megoldani. A Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa, Majtényi László tanulmánya maradt a kötet végére, amelyben a szerző az adatvédelem kelet-közép európai jelentőségével foglalkozik. E régió országaiban a személyes adatok védelméhez való jognak az alkotmány alapjogi katalógusába való felvétele nem több a kommunizmussal való szakítás egyik 8

9 szimbolikus gesztusánál, ha nem követi megfelelő adatvédelmi jogalkotás. Azok az országok viszont, ahol ilyen megvalósult, akár időben, akár az adatvédelmi jog minőségében is megelőzhettek demokratikus hagyományokban gazdagabb országokat. A tanulmányban négy ország adatvédelmi jogának legfontosabb szabályairól kapunk áttekintést, kiemelve az általánosan elfogadott adatvédelmi követelményekkel és az Európai Unió adatvédelmi irányelvében foglaltakkal való összehasonlításukkor esetleg szembetűnő hiányosságaikat. Csehország esetében például az erőszakszervezetekkel szembeni túlzott előzékenységet tartja kifogásolhatónak a szerző, Szlovákiában pedig a személyes adatok védelmének érvényesülését felügyelő biztosi funkciónak a végrehajtó hatalomtól való erős függőségét emeli ki. A lengyel megoldást vizsgálva megjegyzi, hogy sok adatvédelmi részletszabály magában az alkotmányban kapott helyet, így a lengyel alkotmány tartalmazza a legkiterjedtebb adatvédelmi szabályozást a világon. A lengyel adatvédelmi biztos jogállását tekintve ombudsmanra, vizsgálati jogosultságát és intézkedési lehetőségeit tekintve viszont közigazgatási szervre emlékeztet. Utolsóként szól a magyar megoldásról, az adatvédelmet és az információszabadságot Európában elsőként egyetlen törvényben, egymásra tekintettel szabályozó, és felügyeletét ugyanazon ombudsmanra bízó modellről, amelyet más szerzőkhöz hasonlóan kifejezetten szerencsésnek, megtartandónak és követendőnek tart (lásd például e kötetben Charles D. Raab tanulmányát). A tanulmányt záró megjegyzései az adatvédelem felügyeletének ideális szervezeti megoldására, az általános törvény és a szektorális adatvédelmi törvények kellő minőségére, illetőleg mennyiségére, valamint az ezeket értelmező megfelelő esetjogi joganyag szükségességére vonatkoznak. * * * Charles D. Raab tanulmánya végén azt írja, hogy Magyarország végérvényesen megszűnt olyan egzotikus ország lenni, ahol az adatok sorsát politikai és más megfontolások, kifürkészhetetlen érvek és érdekek határozzák meg. Ez a megállapítás hízelgő, de attól félek, elhamarkodott volt, hiszen ő még nem tudhatta, mit hoz a jövő. Az információs jogok őrzője intézményének létét, de ami ennél talán sokkal súlyosabb, a már elért eredményeket most éppen ilyen érdekek veszélyeztetik. Majtényi László a tanulmánykötet bevezetőjében úgy fogalmaz, hogy hozhat a jövő bármit, ami megtörtént, az többé nem vonható vissza. Amióta ő ezt leírta, eltelt néhány hónap, és a jövőre ennél már sokkal borúsabban is tekinhetünk. Az az értékes műalkotás, amit a magyar társadalom megalkotott, becsben tartott, és amire vigyázott, nagyon gyorsan és nagyon könnyen, egyetlen kalapácsütéssel darabokra törhető. A kalapács 9

10 már lendületbe jött, sőt, már károkat is okozott, nekünk kell odafigyelni arra, hogy amíg még lehet, megmentsük a rombolástól a műalkotást, ami jelen esetben nem más, mint a két információs szabadságjog. 10

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről I. Bevezetés 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁG

AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁG AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁG AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁG Szerkesztette Majtényi László Molnár Péter Petri Lukács Ádám Szabó Máté Dániel Eötvös Károly Intézet Budapest, 2005 3 A kötet megjelenését

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében

Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Dr. Hajdu Magdolna Éva Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben

KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: 40689 Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

A privacy védelme a munkahelyen. Szabó Máté Dániel Székely Iván *

A privacy védelme a munkahelyen. Szabó Máté Dániel Székely Iván * SZABAD ADATOK, VÉDETT ADATOK. BME ITM 2005. A privacy védelme a munkahelyen Szabó Máté Dániel Székely Iván * Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Információ-

Részletesebben

Kommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban

A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban KURUNCZI GÁBOR PhD hallgató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 1. Bevezetés Az elmúlt év jogalkotási

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben Előadó: dr. Magicz András A vizsgálat megindítása 2013. május 2-án az országos nemzetiségi önkormányzatok műhelybeszélgetésen tekintették

Részletesebben

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ i TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 1 1. Előszó... 1 2. Fontosabb jogszabályok... 1 3. Jelmagyarázat... 1 4. A közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárásrend és a jogalap...

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben Előadó: dr. Sipos Beáta Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz beadvánnyal forduló panaszos azt sérelmezte, hogy felesége elhunyt szüleinek

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18901. számú törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bozóki András nemzeti kulturális örökség minisztere Budapest, 2005. december

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos beadványa szerint a bíróság által megítélt havi 80 ezer forint gyermektartásdíjat

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

MAVESZ Elektronikus Hírlevél

MAVESZ Elektronikus Hírlevél Magyar Vegyipari Szövetség MAVESZ Elektronikus Hírlevél 2013. november 27. MÁR MOST ÉRDEMES KÉSZÜLNI A 2014-2020. KÖZÖTTI EU FEJLESZTÉSI FORRÁSOK PÁLYÁZATAIRA KKV-k a fókuszban címmel kormányzati tájékoztatót

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY A büntetőjogi kodifikáció kérdése hazánkban nem az 1870-es években merült fel első ízben. Az, hogy a büntetőjog fejlődésének

Részletesebben

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről*

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről* Jóri András A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről* Az adatvédelem bírói kontrollja Hivatalos

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19 III. évfolyam 2 3 Az Alkotmánybíróság 2008. év folyamán hozott döntéseinek tematikus összefoglalója _ 3 A fás szárú növények védelméről 4 Az Alkotmánybíróság 611/B/2000. AB számú határozata és a közterület-felügyelet

Részletesebben

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7629/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7629/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7629/2013. számú ügyben Előadó: dr. Kovács Anikó Az eljárás megindítása A panaszos a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénynek a 2010. évi CLXXVII.

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014. Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.) Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Négy, egymástól független,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása 2014 októberében több internetes hírportál számolt be arról, hogy a fővárosi Bajcsy-

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

2008R0501 HU 27.12.2008 001.001 1

2008R0501 HU 27.12.2008 001.001 1 2008R0501 HU 27.12.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 501/2008/EK RENDELETE (2008. június 5.)

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos diplomájának kiadása érdekében kérte az alapvető jogok biztosának segítségét.

Részletesebben

NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG NEMZETKÖZI SZABÁLYZAT

NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG NEMZETKÖZI SZABÁLYZAT NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT BEVEZETŐ A NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES PROGRAM ÉS A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ÉS FELÉPÍTÉSE A Nemzetközi doppingellenes program és

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult a hivatalomhoz, mert indokolatlannak tartja a gyorsvonati

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.6.2013 COM(2013) 401 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kollektív

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács) 2006. február 21. *

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács) 2006. február 21. * ROYAL COUNTY OF BERKSHIRE POLO CLUB KONTRA OHIM - POLO/LAUREN (ROYAL COUNTY OF BERKSHIRE POLO CLUB) AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács) 2006. február 21. * A T-214/04. sz. ügyben, a The Royal County

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3557/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3557/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3557/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos és házastársa 2006-ban lakáscélú kölcsönt vettek fel, melynek része volt

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 896 végleges 2011/0438 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közbeszerzésről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011)

Részletesebben