Petőfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium. Fabriczius József Esti Gimnáziuma PEDAGÓGIA PROGRAM

Átírás

1 Petőfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium Fabriczius József Esti Gimnáziuma PEDAGÓGIA PROGRAM Készült a 2013/ /17 közötti tanévekre. Módosítva a 2013/2014. tanévben. Érvényessége kiterjesztve a 2017/2018. tanévig. 1

2 BEVEZETÉS Az iskola alaptevékenysége Az intézmény sajátossága Az iskola földrajzi, társadalmi helyzete, tárgyi feltételei Az intézmény működésének számszerű adatai... 7 II. AZ ISKOLAI NEVELÉS PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógia alapelvek és értékek Pedagógiai célok, feladatok Pedagógiai eszközök, eljárások Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Fejlesztési feladatok - nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció és gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével összefüggő feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását-nevelését segítő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység

3 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A választott kerettanterv A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi vizsgatárgyak A középszintű érettségi vizsga témakörei A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módja és az ismeretek számonkérésének rendje A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelés Környezeti nevelés A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A hátrányos helyzetű tanulókat segítő tevékenységek Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ZÁRADÉKOK LEGITIMÁCIÓ

4 BEVEZETÉS A veresegyházi Fabriczius József Esti Gimnázium mindazok számára lehetőséget nyújt a tanulásra, akik különböző okok miatt a hagyományos életkorban azt elmulasztották. Iskolánk a második esély iskolája, amely biztosítja, hogy azok a fiatalok, illetve fiatal és idősebb felnőttek, akik az erre hivatott életkorban megszakították iskolai tanulmányaikat, esetleg a társadalom perifériájára sodródtak, hátrányos helyzetűek, későn érők - pótolhassák hiányosságaikat, megszerezzék az általános műveltséget és végzettséget, hogy rendelkezzenek a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő, vagy felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges képzettséggel. Az előzőleg megszerzett tudást is állandóan korszerűsíteni kell. Ezen célok megvalósításában segíteni a felnőttoktatás legfőbb feladata. Ugyanakkor fontos cél a felnőttek személyiségformálása is. 4

5 1. Az iskola alaptevékenysége Az intézmény 1962-ben létesült a járási székhelyen működő nappali középiskolák kihelyezett levelező tagozataként ben lett önálló, ekkor vette fel a községben 1794-ben a tanulók kimentése közben tűzhalált szenvedett hős tanító, Fabriczius József nevét. Ötven éves működése során alapvetően gimnáziumi oktatási és nevelési feladatokat látott el. A szakközépiskolai oktatás 1995-ben kezdődött, a hozzá kapcsolódó iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatás pedig 1997-ben ig évfolyamonként egy-egy osztály indult. Ezután fokozatosan nőtt a tanulólétszám. A 2001/2002-es tanévben a évfolyamon három-három párhuzamos osztályunk volt már, s elkezdődött az érettségire épülő szakképzés is a 13. évfolyamon, két párhuzamos osztállyal, esti formában (Marketing- és reklámügyintéző, Logisztikai ügyintéző). Ugyancsak ebben a tanévben a kerettanterv követelményeinek megfelelően a 9. évfolyamon megkezdtük felmenő rendszerben az esti képzést. A 2003/2004. tanévben végzett az utolsó levelezős évfolyamunk, a 2004/2005-ös tanévtől már csak esti képzést folytatunk. A szakképzés átalakítása, az érettségivel nem rendelkezők számának csökkenése, majd később a gazdasági válság, a munkahelyeknek dolgozóik tanulását nem támogató hozzállása miatt a 2006/2007-es tanévtől a tanulólétszám fogyatkozni kezdett. Szakközépiskolába, az érettségire épülő szakképzésekre, az iskolarendszeren kívüli képzésekre egyre kevesebb tanuló jelentkezett, míg végül ezekre a képzésekre egyáltalán nem mutatkozott igény. Ezért Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 25-i 160/2012. (X.25.) Kt. sz. határozata értelmében az intézményben a 2013/2014. tanévtől a szakképzés megszűnik. Ennek megfelelően az intézmény neve 2013/2014. tanévtől Fabriczius József Esti Gimnázium névre módosul. Ettől a tanévtől az intézmény fenntartását a Váci Egyházmegye látja el. Az intézmény ökumenikus, mely világnézeti hovatartozástól függetlenül várja a tanulni vágyók jelentkezését. Az intézmény több évtizedes fennállása alatt oktatási és nevelési tevékenységével elismerést vívott ki a felnőttoktatást végző intézmények között. Fő célunk az egyetemes és magyar kultúra értékeinek átadása, közös megélése, a tehetséges tanulók ilyen is akad szép számmal gondozása, fejlesztése, felkészítése továbbtanulásra. Törekvéseink hozzájárulnak ahhoz, hogy eredményesen működő iskolai közösség alakuljon ki. A támasztott követelmények jól összeegyeztethetők a tanulók megbecsülésén alapuló jókedvű és sokszínű, igényeiket kielégítő közösségi élettel, érdekeiket figyelembe vevő megértő, szeretetteljes légkörrel. 5

6 2. Az intézmény sajátossága Az intézmény nem hagyományos a katolikus gimnáziumi hitéleti nevelés-oktatás tekintetében. Mint felnőttoktatási intézmény, a hitélet gyakorlását nem teszi követelményei közé. Célunk annak megmutatása, hogy a mai kor egyházi élete és gondolkodásmódja hogyan jelenik meg a mindennapi életben, illetve a valós egyház- és Istenkép közelebb hozása a mai kor emberéhez. A hit által képviselt egyetemes értékek hatékony kommunikációja, a világi tartalmakkal szembeni választható alternatíva felkínálása. Az FEECA (Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetség) évi nyilatkozatában így fogalmaz: Az egyre inkább szekularizálódó társadalomban mind nagyobb jelentőségűvé válik az egyház társadalmi küldetése. Ez mindenekelőtt az egyházi képzési kínálatra érvényes. Ennek értelmében a katolikus felnőttképzés a vallás és hit ügyének fontos ajtónyitó -jának tekinti magát. 1 1 Kiadta a FEECA Közgyűlése Szombathelyen/Magyarországon a évi Európa nap alkalmából (május 5.). 6

7 3. Az iskola földrajzi, társadalmi helyzete, tárgyi feltételei Veresegyház Budapesttől 20, Gödöllőtől 7, Váctól 18 km-re helyezkedik el, az M3-as autópálya legközelebbi leágazásától 6 km-re. A településnek jelenleg 16 ezer fő körüli állandó lakója van. A lakosság száma a közelmúltban rohamosan nőtt, aminek magyarázata Budapest közelsége, a város jó megközelítési lehetőségei, központi elhelyezkedése, fejlett közmű, üzlet- és szolgáltató hálózata. Veresegyház így egyre inkább a környező települések regionális központja lett. Ipari, kereskedelmi tevékenysége egyre bővült: a Chinoin Sanofi-Synthélabo Rt. mellett kiemelkedő jelentőségűek a General Electric gyáregységei, s egy sor kisebb vállalkozás. Így egyre nőtt az érettségizett, szakképzett munkaerő iránti igény. Iskolánk e vállalkozások szakemberigényeit is igyekezett kielégíteni. Önálló épülettel nem rendelkezünk, a helyi általános iskola tantermeit használjuk a délutáni óráktól. Egy helyiség áll iskolánk kizárólagos használatában, amit irodahelyiségként használunk. Ez a helyzet korlátok közé szorítja tevékenységünket, s állandó alkalmazkodást kíván mindkét fél részéről. Ennek ellenére kapcsolatunk együttműködő, korrekt. Saját szertáraink nincsenek, a természettudományi szertárakat és azok felszerelését az általános iskolával közösen használjuk. Rendelkezünk azonban a napi feladatellátáshoz elengedhetetlenül szükséges térképekkel, magnetofonokkal, nyomtatókkal, számítógépekkel. 4. Az intézmény működésének számszerű adatai Az osztályok létszáma átlagosan 20 fő. A beiratkozók száma többnyire megfelelő, évente fő. A munkahelyi, családi, életvezetési gondok miatt azonban kb % a lemorzsolódás. Úgy gondoljuk, hogy a tankötelezettségi korhatár 16 évre való leszállítása miatt számíthatunk a beiratkozók számának növekedésére. Célunk a következő években két osztály indítása, és a lemorzsolódási arány csökkentésével az érettségiig történő eljuttatása. Az intézményi sajátosságok miatt a tantestület főleg további jogviszonyban alkalmazott pedagógusokból áll. A szakos ellátottság teljes. A személyi feltételek lehetővé teszik az iskolai célkitűzések eredményes megvalósítását, a minőségi munkavégzést. 7

8 II. AZ ISKOLAI NEVELÉS PROGRAMJA 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógia alapelvek és értékek A tantestület az iskolát az élet színterének tekinti. Hisz az iskola emberformáló, személyiségalakító szerepében. E szerep teljesítéséhez nélkülözhetetlen a tanárban meglévő többlet, és a diákban meglévő igény. E többlet átadása áldozat, szeretet, odaadás, példaadás nélkül nem lehetséges. A tantestület az iskolát nem öncélnak, hanem eszköznek tekinti, melynek segítségével átadhatók az emberi kultúra, tudomány, erkölcs örök értékei, a szép, az igaz, a jó fogalma, meghatározása. Olyan eszközök, amelyekkel az életben hasznosítható, továbbfejleszthető tudást megszerzik a tanulók. Az oktatás értékközpontú: ki akarja fejleszteni a tanulók azon képességeit, melyek segítségével eligazodhatnak hazánk, Európa és a nagyvilág kultúrájában és tudományában, képessé válnak az önálló ismeretszerzésre, szellemi munkára, műveltségük gyarapítására. Meg akarja ismertetni a diákokkal a történelmi fejlődés során létrejött erkölcsi és humánus értékeket, hogy általuk önálló értékválasztásra, saját értékrend kialakítására váljanak képessé. Saját kultúránk megbecsülése alapján jutnak el más népek kultúrájának értékeléséig, a kötődéstől a nyitottságig. Nevelési törekvéseink legfontosabb színtere a tanóra, de igen fontos terület a tanórán kívüli tevékenység is: ünnepélyek, megemlékezések, egyéb osztály- ill. iskolai szintű rendezvények. A tanulót partnernek tartjuk a nevelési-oktatási folyamatban, tiszteljük egyéniségét, de követelünk tőle a saját érdekében. Ezért munkánk során a következő alapelveket tartjuk szem előtt: humanizmus, jóakarat, bizalom, őszinteség tisztesség, megértés, türelem intelligencia tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése a különbözőség tisztelete az emberi élet és a környezet védelme a mindennapi élet kulturális értékrendjének gyakorlata (ízlés, beszédmód, kommunikáció szabályainak betartása) helyes magyarságtudat, hazaszeretet 8

9 a nemzeti értékek tiszteletben tartása kulturális tolerancia egyetemes erkölcsi értékek, normák képviselete Pedagógiai célok, feladatok Nevelő-oktató munkánk eredményeként önálló problémamegoldó, saját életét irányítani tudó felnőtteket szeretnénk iskolánkból kibocsátani. A pedagógusok állandóan figyelemmel kísérik a tanulók személyiségfejlődését. Célunk a szociális hátrányok lefaragása, a közösségbe történő beilleszkedés segítése. Humanista, demokratikus szellem, a munka, a tanulás, a tudás megbecsülése, a szabadság- és emberi jogok tiszteletben tartása, megértés, szolidaritás, hazafiság és világpolgárság eszméinek kialakítása. Ugyancsak gondot fordítunk a diákok felelősségérzetének erősítésére, döntésképességük fejlesztésére. Mindeközben korszerű ismeretekhez, a tudományos gondolkodás alapjainak megismeréséhez is el kívánjuk juttatni őket. Mivel nincs lehetőség tanórán kívüli tevékenységek szervezésére, nevelőmunkánk legfőbb színtere a tanítási óra. A múltbeli értékek megőrzése mellett a gimnázium kettős funkciójának megvalósítása a legfontosabb: a) széleskörű általános műveltség megalapozása b) felkészítés felsőfokú tanulmányokra A széleskörű általános műveltség megalapozását valamennyi szaktárgy (műveltségi terület) közös feladatának tekintjük. Céljaink különösen: A helyi tanterv és az érettségi vizsga követelményeinek teljesítése. A személyes adottságok, tehetségek megtalálása, kibontakoztatása. A kreativitás fejlesztése. Felzárkóztatás. A munkavállaláshoz szükséges viselkedéskultúra kialakítása. A társadalmi beilleszkedés segítése. Az egészséges életvitel kialakítása. Az egyetemes és magyar kultúra értékeinek átadása, közös megélése. A személyiség formálása. A hit alapjainak megismertetése. A hit és élet összhangjának bemutatása. 9

10 ÖSSZEFOGLALVA: Korszerű, maradandó alapismeretekkel rendelkező, továbbtanulásra, önálló ismeretszerzésre képes, a világ dolgai iránt érdeklődő, társaival szemben toleráns, a társadalmi elvárásoknak megfelelő felnőttek képzése, egyéni bánásmóddal esélyt adni számukra az ÉRTELMES ÉLETRE Pedagógiai eszközök, eljárások Valójában pedagógusaink azok, akik tanítványaik értékvilágának formálását direkt és indirekt hatásokkal végzik. A család és a társadalom egyéb tényezőinek ráhatása többnyire spontán jellegű, ritkábban tapasztalunk tervszerűséget. Az iskolák többségében, így a mi iskolánkban is alkalmazott nevelési eljárások és módszerek az alábbi csoportokba oszthatók: 1. Közvetlen (vagy direkt) módszereknek nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulókra. 2. Közvetett (vagy indirekt) módszerek alkalmazása során a nevelő hatása áttételesen a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Az intézmény pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési módszerek: 10

11 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, társadalmi szerepek közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - követelés, utasítás, elvárás - személyes példamutatás - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés, számonkérés - ösztönzés - megbeszélés - a pedagógus vezetői szerepéből fakadó spontán hatás felhasználása - személyes példamutatás - elbeszélgetés - tények és jelenségek bemutatása - megbeszélés - műalkotások bemutatása által, érzelmi állásfoglalásra késztetés - korábbi tapasztalatok, szituációk elemzése - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája - vélemények ütköztetése, s azok alapján a legoptimálisabb megoldás kiválasztása Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös célok kitűzése, együtt megbeszélt és elfogadott értékrend felállítása - pozitív és negatív példák kiemelése, a tapasztalatok értékelése - korábbi iskolai tradíciók elfogadtatása, hagyományok kialakítása - számonkérés, ellenőrzés és értékelés - ösztönzés, visszajelzés az osztály felé - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi- és a mindennapi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita alapján a lehetséges megoldások felszínre hozása 2. Kulcskompetenciák 2.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség 11

12 funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata 2.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Figyelembe kell azonban venni az iskolánkban tanított korosztály életkori sajátosságaiból adódó tanítási-tanulási nehézségeket, amelyek halmozottan hátrányos helyzetbe hozzák az idegen nyelvi kompetencia érvényesülésének területén diákjainkat. Az ezen a téren kifejtett nevelő-oktató mznka, fokozott türelmet és kiemelten magas színvonalú felkészültséget igényel. 12

13 2.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség 2.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal 13

14 kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során 14

15 bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben 2.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 2.6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret 15

16 önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata 2.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés 16

17 2.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás elemzés kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés 2.9. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló 17

18 magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. 3. Fejlesztési feladatok - nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális 18

19 érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit 19

20 is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felnőtt korban is 20