Jegyző könyv. A jegyzőkönyv eredeti hitelesített példánya az Országgyűlés Levéltárában megtalálható.

Átírás

1 Jegyző könyv A területfejlesztéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságok elnökeinek március 4-én, pénteken 9 órától az Országház felsőházi üléstermében megtartott üléséről A jegyzőkönyv eredeti hitelesített példánya az Országgyűlés Levéltárában megtalálható.

2 - 2 - Tartalomjegyzék Napirendi javaslat 3 Elnöki bevezető 5 A Duna-régió stratégia ökológiai korlátai és lehetőségei, fenntartható vízgazdálkodás, a térség biodiverzitásának védelme 5 Dr. Rácz András tájékoztatója 6 Barsiné Pataky Etelka tájékoztatója 9 Figeczky Gábor tájékoztatója 13 Kérdések, vélemények 15 Barsiné Pataky Etelka válaszai 19 Dr. Rácz András válaszadása 22 Figeczky Gábor válaszadása 22 További hozzászólások 23 Barsiné Pataky Etelka reflektálása 26 Figeczky Gábor reflexiója 28 További hozzászólások 28 Válaszadások, reflexiók 32 Jávor Benedek összefoglalója 34 A terület- és településfejlesztés lehetőségei a kohéziós politika reformjának tükrében 36 Dr. Szaló Péter előadása 37 Dr. Nyikos Györgyi előadása 41 Hozzászólások, kérdések 45 Reflexiók 51 Elnöki zárszó 53

3 - 3 - Napirendi javaslat 1. A Duna-régió stratégia ökológiai korlátai és lehetőségei, fenntartható vízgazdálkodás, a térség biodiverzitásának védelme 2. A terület- és településfejlesztés lehetőségei a kohéziós politika reformjának tükrében

4 - 4 - Elnököl:Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottság elnöke Dr. Láng Zsolt (Fidesz), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke Meghívottak Dr. Rácz András helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium) Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos Figeczky Gábor megbízott igazgató (World Wide Fund) Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) Dr. Nyikos Györgyi helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

5 - 5 - (Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 8 perc) Elnöki bevezető JÁVOR BENEDEK (LMP), az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: (Köszöntőjét angolul teszi meg, melyet szinkrontolmács fordít.) Tisztelt Megjelentek! Kedves Vendégeink! Engedjék meg, hogy néhány technikai jellegű információt megosszak önökkel, kedves vendégeinkkel. Mindazok, akik szeretnénk hozzászólni, illetve kérdést feltenni, kérem, használják a kék színű formanyomtatványt, azt adják át valamelyik hostess hölgynek, mert ezek alapján fogom tudni megadni a szót. Természetesen mindenki a saját helyéről szólhat, egy aprócska mikrofon áll a rendelkezésükre, ezt is használniuk kell, hogy a tolmácsok tudják végezni a feladatukat. A délelőtt folyamán két power pointos prezentációt fogunk vetíteni, amelyet itt az elnöki pulpitus fölött láthatnak, és természetesen a találkozónkat, a konferenciát az interneten is követhetik. Sőt, később hozzáférhető lesz a magyar elnökség honlapján. Tehát bárki, aki később érdeklődik az iránt, hogy ma itt milyen munkát végeztünk, az később a magyar elnökség honlapján ezt meg fogja találni. Mit mondhatnék még? A délelőtt folyamán három előadásunk lesz és az előadásokat követően vita következik. Kérem, hogy mindenki ott foglaljon helyet, ahol a névtáblája megtalálható, illetve egy kicsi, apró LCD-panelt is látnak a helyükön, amelyen megjelenik a nevük, tehát nagyon kérem, hogy mindenki a számára kijelölt helyen üljön. Ennyit tehát a technikai jellegű dolgokról. A Duna-régió stratégia ökológiai korlátai és lehetőségei, fenntartható vízgazdálkodás, a térség biodiverzitásának védelme Ha mindenki itt van, és készen áll a munkára, akkor szeretném ismételten üdvözölni önöket, köszönetemet fejezni ki mindenkinek, aki elfogadta a meghívásunkat erre a mai találkozónkra az Európai Unió Duna-stratégiájával kapcsolatban. Ez a találkozó része a magyar EU-elnökség hivatalos programjának. Három igen jelentős előadónk van, az első Rácz András úr, aki a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozik mint helyettes államtitkár, utána Barsiné Pataky Etelkát fogjuk hallani, aki kormánybiztosként felügyeli az Európai Unió Duna-régió stratégiájával összefüggő kormányzati tevékenységet, és végül pedig Figeczky Gábor úr a Word Wide Found Magyarországi megbízott igazgatója fogja három különböző perspektívából megvilágítani az Európai Unió Duna-stratégiáját. Úgy gondolom, rendkívül érdekes előadások ígérkeznek, és rendkívül jó alapot biztosítanak majd egy aktív vitához. Körülbelül tíz óra harminc perckor tartunk majd egy kávészünetet, ezt követően fogunk visszajönni, és folytatni a vitát plenáris formátumban. A magyar európai uniós elnökség több prioritást fogalmazott meg, és ezen prioritások között kettő van, ami környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel hozható összefüggésbe. Az első az Európai Unió Duna-régió stratégiája, a második pedig egy vízgazdálkodással kapcsolatos, megfogalmazott prioritás. A Duna-stratégia egy új kezdeményezés volt, amely a már működő EU balti stratégián alapult, gyakorlatilag egy új impulzust tavaly kapott, akkor, amikor februárban egy nemzetközi Duna-csúcsot tartottak Budapesten, amelyről ma elmondhatjuk, hogy ezen a konferencián, ezen az alkalommal indult el a Duna-stratégia megvalósítása, elindítása az Európai Unió számára. Ezen a csúcstalálkozón elfogadtak egy úgynevezett budapesti nyilatkozatot, amely beszélt az Európai Unió számára létrehozandó Duna-stratégia szándékáról. A stratégiának magának tizenegy különböző prioritása van, ezek közül Magyarország három prioritást kezel mint koordinátorország. Ez az energiatermelés, a környezeti kockázatok és a vízgazdálkodás. Ez jól jelzi azt a tényt, hogy Magyarországnak a Duna-stratégiával kapcsolatban rendkívül fontos nemcsak a Duna-régió, hanem az egész

6 - 6 - Európai Unió szempontjából mindaz, amit tesz. Egy olyan európai természeti kincs ez, amely a Duna-régió hosszú távú fejlesztésének is az alapja lehet. Annak érdekében, hogy a céljainkat elérjük, szükség van arra, hogy megfelelő egyensúlyt, harmóniát teremtsünk a különböző érdekek között. Nemcsak gazdasági érdekekről beszélek, hanem környezeti, illetve társadalmi érdekeket is figyelembe kell venni ebben a stratégiában, és úgy gondolom, hogy az Európai Unió Duna-stratégiájának megfelelő egyensúlyt kell tudnia teremteni a különböző érdekek között. Természetesen ez egy jelentős feladat, azonban mégis úgy gondolom, hogy ez lehetséges, és sikerülni fog megütnünk ezt az egyensúlyt a környezetvédelmi érdekek, de például egyes stratégiai vízkészletek védelme, hajózás, energiatermelés és egyéb szektorális érdekek között. Ennek értekében figyelembe kell vennünk a fenntartható fejlődés szempontjait. A fenntartható fejlődésnek egy olyan átfogó ernyőt kell képeznie, amely alá minden egyéb más érdeket, szektorális szempontot be lehet sorolni, azokat kezelni lehet, miközben természetesen mindenkoron védelmet biztosítunk az ökológiai értékeknek, a természeti kincsnek, ami a birtokunkban van. A vízforrásokhoz való hozzáférés egy rendkívül fontos kérdés és a vízforrások védelme. Az ivóvízre gondolok. Ezzel kapcsolatban egyetérthetünk abban, hogy a víz talán az egyik legfontosabb természeti erőforrás a XXI. században, ezért rendkívül óvatosnak kell lennünk, amikor a vízforrásokról, erőforrásokról van szó. Egy másik szempont, amit figyelembe kell vennünk, az a lehetséges, kialakuló ipari szennyeződés, illetve ipari balesetek kérdése. Sajnos néhány hónappal ezelőtt Magyarországon meg kellett élnünk egy rendkívül súlyos, komoly ipari balesetet; a vörösiszap-katasztrófáról beszélek Kolontár térségében. Ilyen szempontból elmondhatjuk azt, hogy Magyarországon a közvélemény érdeklődésének a homlokterében állt egyáltalán az ipari szennyezés, másrészt természetesen ez a baleset. A másik fontos kérdés az ökológiai értékek, a védett fajok kérdése ebben a régióban. A magyar Duna-szakasz - és ebben hasonlít a román Duna-szakaszhoz - nem annyira szabályozott, mint a folyó többi szakasza, és így nagyon sok természetes ökoszisztéma meg tudott maradni a Dunának ezen a szakaszain. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból mindenféleképpen nagy felelősségünk van abban, hogy a továbbiakban is megvédjük a jövő generációk számára ezeket a kincseket. Magyarország tehát rendkívül mélyen elkötelezett annak érdekében, hogy egy új EU Duna-stratégia jöjjön létre, azt elfogadjuk a magyar EU-elnökség ideje alatt. Nagyon reméljük azt, hogy sikerül megtalálnunk a megfelelő egyensúlyt az egyes különböző érdekek között a jövő és a jelen generációi számára, és hogy megtaláljuk az egyensúlyt a környezetvédelmi, az ökológiai, gazdasági és társadalmi érdekek között. Nagyon reméljük azt, hogy a Dunastratégiát még a magyar EU-elnökség idejében elfogadják, és valóban elindulhat az érdemi munka ezzel kapcsolatban az év második felében. Ezen rövid bevezetést követően engedjék meg, hogy átadjam a szót igen tisztelt vendégeinknek, hogy bemutassák önöknek, elmondják önöknek a Duna-stratégia különböző aspektusait. Tehát dr. Rácz Andrást szólítom, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát. Rácz úr, öné a szó. Kérem, fáradjon ide ki a pulpitusra. Köszönöm. Dr. Rácz András tájékoztatója DR. RÁCZ ANDRÁS helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, és köszönöm a megtisztelő felkérést, ami a mai előadás megtartására vonatkozik. Rácz András vagyok, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Az új kormányzati struktúrában hozzám tartoznak a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügyi szakterület ügyei, melyeket a környezetügyi államtitkárság fog össze a minisztériumunkban. Nagyon fontosnak érzem,

7 - 7 - hogy a természeti erőforrások védelmének ügye ezen a nemzetközi fórumon is nagy hangsúllyal megjelenhet. A közös Dunánkat általában mindenki kéknek szokta gondolni, a mi szakterületünk számára azonban a Duna kifejezetten zöld. Egy határokat átszelő zöld ökológiai folyosó, amelynek fontossága a Duna-stratégiával kapcsolatos véleményünkben is megnyilvánul. A stratégiának politikai, társadalmi, kulturális, környezeti és gazdasági területekre egyaránt ki kell terjednie, különös tekintettel a határon átnyúló biztonsági kockázatot rejtő kérdésekre. Nagyon fontos, hogy a mi szempontunkból a dián látható, kiemelt fenntartható fejlődés a többi céllal harmonizálni tudjon. Ezen a dián a Duna és a Duna-völgy természetvédelmi jelentőségét kívántuk bemutatni, néhány fontos kiemelt cél feltüntetésével. Természeti értékeink a Duna mentén igen jelentősek. Ez a felsorolás a Duna mentén lévő területi jellegű természeti értékeket mutatja be. Elsőként szeretnék néhány szót szólni a védett természeti területeinkről, amik itt ezen a térképen láthatók. Ezek a nemzeti szabályozások, a természet védelméről szóló törvény rendelkezései alapján kijelölt védett területek. Ezek között a Duna mentén található négy nemzeti park, amik kiterjedésük alapján a legnagyobbak, legjelentősebbek. Két tájvédelmi körzet, amely már ennél kisebb és három természetvédelmi terület. A következő képen a Natura 2000 területeink láthatók. Itt szeretném kiemelni, hogy a magyarországi teljes Duna-szakasz, annak teljes hosszában, a fővárosi részről eltekintve Natura 2000 terület, amely nyolc különleges természetmegőrzési területre, valamint négy különleges madárvédelmi területre oszlik meg a két irányelv alapján. A Natura 2000 területek megőrzésének alapján a tagállamokra nézve kötelező két irányelv, madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvben foglalt előírások adják. Ez a megoszlás tehát 8:4 arányban fedi le a teljes Duna-szakasz hosszában kijelölt Natura 2000 területet. Visszatérve az első diára, itt láthatjuk a ramsari területeket a Duna mentén. A ramsari egyezmény az egyik leghosszabb múltra visszatekintő természetvédelmi egyezmény, mely kezdetben a vízimadarak védelmét célozta, majd később ez más területekre is kiterjedt: vizes élőhelyek védelmére és egyebekre. Az egyezmény keretében két ramsari terület került kihirdetésre a Duna mentén, Véda és Gemenc térségében, 1997-ben kerültek fel ezek a területek a ramsari nemzeti jegyzékünkre. Bioszféra rezervátumból a Duna mentén jelenleg egy található, az 1980-ban alapított Pilisi Bioszféra Rezervátum, de tervezzük újabb bioszféra rezervátum létrehozását a Mura- Dráva-Duna bioszféra rezervátumot, melynek dokumentumai tulajdonképpen nagy előkészületi fázisban vannak, és várhatóan még az idén tavasszal döntés születik ennek az új bioszféra rezervátumnak a létrehozásáról. Majd ezen a térképen a nemzeti ökológiai hálózat területeit láthatjuk a Duna mentén. A Duna teljes magyarországi szakasza része ennek a nemzeti ökológiai hálózatnak, amely jogszabályi szinten hármas területi kategória rendszerű besorolásban található meg a jogszabályunkban: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület. Erről az ország területrendezési tervről szóló törvény rendelkezik. A típusonkénti megoszlásban az ökológiai folyosó kategóriája fedi a legnagyobb arányban a folyót és hullámterét, de egyes szakaszok, például a Szigetköz, Véda, Gemenc vidéke a legtermészetesebb állapotokra utaló magterületként vannak nyilvántartva, illetve más területek az őket övező káros hatások mérséklésére hivatott pufferterület besorolást kapták. Az ökológiai hálózat lényegében a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között meglévő ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszer. Ennek megőrzése elengedhetetlen egy működőképes ökoszisztéma fenntartásához. A Duna-stratégiával kapcsolatosan a legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy a stratégián belül ne alakuljon ki konfliktushelyzet, a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági területek, valamint a környezetügyi szempontok között. Nézetünk szerint a fenntarthatóság jegyében a környezet

8 - 8 - állapotára, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelmére legalább akkora hangsúlyt kell fektetni, mint a gazdasági fejlődésre. Hiszen közép és hosszú távon csak ezzel lesz biztosítható a fenntartható használat. Mindezt a dia végén olvasható, zöld Duna stratégia testesíti meg. Ezen a zöld Duna stratégia néven tudnám összefoglalni a tárcánk, a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontját a Duna-stratégia kérdésében. Mit is tartalmaz ez a zöld Duna stratégia, amiről itt beszélek? Az Európai Uniónak vannak számos környezet- és természetvédelmi célkitűzései, elvei, stratégiái, akciótervei, irányelvei. Az általam említett zöld Duna stratégia az Európai Unió ez irányú törekvéseivel összhangban a természeti erőforrások és adottságok hosszú távú felhasználása érdekében született, és a következő főbb vázlatpontokat fogalmazza meg. Környezetvédelem és természetvédelem területén a védett természeti területek hatékony működtetésére van szükség, és hosszú távon fontos célkitűzésnek tartjuk a természetvédelmi területek hálózatának együttes kezelését, azt, hogy ez az együttes kezelés megvalósulhasson a különböző besorolású területek között. A következő pontban található a Duna teljes magyarországi szakaszán és kapcsolódó mellékágain a víz keretirányelvnek megfelelő rehabilitáció célkitűzése, a Duna fő- és mellékágai között élő kapcsolat biztosítása, a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása. A Duna mentén az eredeti természeti állapotokat őrző területek állapotának helyreállítását tartalmazza az utolsó pont. A biológiai sokféleség megőrzésének a fontosságát, a Duna menti egyedi élőhelyek és halállomány rehabilitációját, megőrzését. Következő vastagított rész a vízgazdálkodásban követendő irányokat foglalja össze. Az EU víz keretirányelvének előírása alapján elkészült a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve, aminek általános célja, hogy a jövőben javuljon a felszíni vizek ökológiai állapota. Ezen vízgyűjtő-gazdálkodási terv célkitűzései között szerepel, hogy egyre kevesebb olyan beavatkozás legyen, ami rontja a folyók hidromorfológiai állapotát, ugyanakkor egyre több olyan intézkedésre van szükség, amely javítja az ökológiai állapotot. A folyók medrét érintő beavatkozásokat minimalizálni kell, a több teret a folyónak elvet pedig feltétlen alkalmazni. A következő összefoglaló rész az általam említett zöld Duna stratégián belül a mezőgazdasági területekre koncentrál. A Duna menti területek ökológiai állapota nagyban függ attól, hogy milyen a térségben a mezőgazdasági tevékenység. Az elmúlt évszázadok alatt az ágazat egyre nagyobb mértékben használta és használta ki a földterületeket. Erre tekintettel csökkenteni szükséges a mezőgazdasági vegyszerhasználatot és támogatni kell az ökológiai gazdálkodást. Ugyanúgy támogatni szükséges a hagyományos és a víz megtartásán alapuló tájhasználati módokat, ezzel elkerülendő az árvizes és aszályos időszakok váltakozása okozta problémákat. A következő kérdés a hajózóút fejlesztésének a kérdése. Talán a mi tárcánk ebben képviseli a leghatározottabb álláspontot. Ezt röviden mottójában úgy tudnám megfogalmazni, hogy nem a Dunát kell a hajókhoz alakítani, hanem éppen fordítva, a hajókat kell a Duna adottságaihoz formálni. A tervezett kotrások, amelyek a hajózóút kiépítéséhez kapcsolódnak, a Duna legértékesebb részeit érintik meglátásunk szerint, gázlókat, zátonyokat, ezzel a Natura 2000 jelölőfajok és védett fajok élőhelyét, szaporodóhelyét is. Ezek a fajok a Duna vízrendszerén alakultak ki, és jórészt ma is csak itt és leginkább a főágban fordulnak elő. Az élővilág védelmén kívül rendkívüli fontossággal bír számunkra a kavicságy, illetve a mederfenék biológiai szűrőrétegének védelme a Duna menti települések ivóvízbázisának megőrzése céljából. A hajózóút-paraméterek vonatkozásában éppen ezért az a meglátásunk, hogy a Duna magyarországi szakasza a jelenlegi hajózási négyes fokozatában is tökéletesen hajózható, és ennél nagyobb, magasabb hajózási fokozatot nem ír elő hazánk számára kötelező érvénnyel nemzetközi jogszabály.

9 - 9 - A végén a turizmusról néhány gondolatot zárásként a zöld Duna stratégiánkkal kapcsolatosan. A Duna-régió turizmusának fejlesztése során a zöld Duna stratégia a vízi turizmusban és a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőséget emeli ki. Ezek a fejlesztések nagyon jól összehangolhatók a szomszédos országok turisztikai elképzeléseivel is. Röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni a mi szakterületünk, a környezetügy álláspontját és véleményét a Duna-stratégiával kapcsolatos kérdésről. Annak a reménynek hangot adva köszönöm meg most az önök figyelmét, hogy az általam elmondottak, a zöld Duna stratégia elképzelése pozitív hatással lesz a formálódó európai Duna-régió stratégiára is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm Rácz úrnak. Következik Barsiné Pataky Etelka, az EU Duna-régió stratégiával összefüggő kormányzati tevékenységért felelős kormánybiztos előadása. Kérem, fáradjon a pulpitusra. Barsiné Pataky Etelka tájékoztatója BARSINÉ PATAKY ETELKA kormánybiztos: Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Parlamenti Képviselők! Hölgyeim és Uraim! Először is engedjék meg, hogy személyes meggyőződésemet, véleményemet mondjam el a Duna-régióval kapcsolatban, egy olyan régióval kapcsolatban, aminek egy élhető régiónak kell lenni, és ugyanakkor egy virágzó Duna-régiónak kell megvalósulnia egyszerre. 14 országról beszélünk e tekintetben, és ezt mi jól tudjuk, és nagyon fontos, hogy mindannyian szabadon tudjunk élni ebben a régióban, egy olyan régióban, ahol a Duna egy óriási nagy korridorként köt minket össze, ahol a természet biológiai sokszínűségét megőrizzük, és ahol a vízi sportok és a vízi turizmus, idegenforgalom ösztönzésre kerül. Egy olyan állapotot szeretnénk megvalósítani, ahol a közlekedési útvonalak biztosítottak és ahol a szereplők ennek megfelelően gondolkodnak és tevékenykednek. Egy olyan régiót, ahol a mobilitást jól fejlett infrastruktúra biztosítja mind vízi, mind szárazföldi, mind pedig vasúti infrastruktúra tekintetében, és ami lehetőséget ad a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy a belső piacon előrelépjenek és fejlődjenek. Egy fenntartható és felölelő régiót szeretnénk létrehozni, amely az egyensúly állapotában van. Engedjék meg, hogy két témát érintsek ma. Az első a magyar hozzájárulás a Duna makroregionális stratégiához, a második pedig elnökségi törekvéseink. Lássuk az elsőt, a magyar hozzájárulást. Az én személyesen elmondott szavaim tulajdonképpen világosan leképezik a kormány álláspontját. Két alapvető megközelítésünk van a Duna-stratégiához, és ennek mentén dolgozunk. Az első célként egy élhető Duna mentét célzunk meg, míg második célunk a fejlődő és gazdagodó Duna-régió. Az élhető Duna mente egy komplex program, amely koncepció a Duna mint zöldfolyosó köré épül, megőrizve és gazdagítva a térség komplex ökológiai értékeit, amelyek egyébként Közép-Európa és Nyugat-Balkán különleges, értékes élőhelyei közé tartoznak. A vízminőség védelme, a felelősségteljes vízgazdálkodás, a Duna hordalékszállítási egyensúlyának helyreállítása, az ökológiai hálózat fejlesztése, az élőhely-rehabilitáció, az örökségvédelem, a tájvédelem, a hajózás, az árvízvédelem és a természetvédelem közötti egyensúly megteremtése mind ezt a célt szolgálja. A zöldfolyó-koncepciónak fontos eleme a vízi sport és a fenntartható vízi turizmus. Magyarország itt projekttel készül a közös munkára. A víz és a természet megbecsülésére való nevelésnél jelzem, hogy egy erdeiiskola-projektünk is kidolgozás alatt áll, továbbá az egyik legkörnyezetkímélőbb közlekedési mód, a hajózás ökológiai módszerekkel történő biztosítása.

10 Az élhető Duna mente programhoz véleményünk szerint hozzátartozik a gazdag kulturális kínálat, az épített örökség védelme és ennek bemutatása, a szellemi örökség és a kulturális rendezvények sokszínűsége. Az élhető Duna mente véleményünk szerint magába foglalja a biztonságot. Ebben a vonatkozásban is Magyarország nagyon értékes projektekkel készül, hogy az úgynevezett biztonságot, hadd mondjam az angol kifejezést, a securityt tudjuk ebben a térségben növelni. Négy területet szeretnék most itt különösen kiemelni, és felhívni az önök figyelmét az ezekkel a területekkel kapcsolatos problémákra. Az első, ahogy már elhangzott államtitkár úr részéről is, és amely része a zöld Duna programnak, az a vizek minőségének védelme, a felelős vízgazdálkodás. Magyarország a Duna vízgyűjtőjén osztozó országok közül vízgazdálkodás szempontjából az egyik legbonyolultabb és különleges helyzetben lévő ország. Az ország felszíni vízkészleteinek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarország határain kívülről érkezik. A vízgyűjtőn elhelyezkedő szomszédos országok hidrológiai viszonyaitól és a területükön végzett emberi tevékenységtől függ az, hogy Magyarország területére mekkora vízmennyiség érkezik, és főleg, hogy annak milyen a minősége. Magyarországgal hét országgal van közös határvonala, és van közöttük olyan ország is, például éppen Románia, amely a Duna vízgyűjtőjét tekintve felvízi és alvízi ország is egyben. Ezt azért tartom lényegesnek kiemelni, mert meggyőződésem az, hogy a Duna makroregionális stratégia egyik legfontosabb lehetősége az, hogy koordináltan lépjünk fel azokban a kérdésekben, amelyeket ma már nem tudunk a határokon belül megoldani. Magyarország számára tehát rendkívül fontos, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos rendszerek a környező országokkal, a Duna menti országokkal megfelelően működjenek. Szeretném jelezni, hogy nagyon jó az együttműködésünk a határvízi bizottságokban a különböző szomszédos országokkal, és ez egy nagyon jó alapja volt annak, hogy Magyarország bejelentette, hogy koordinációt vállal a vízminőség-védelem területén közösen Szlovákiával. A második téma, amiről szeretnék majd beszélni, az a Duna hordalékszállítási egyensúlyának a helyreállítása, amely számunkra igen jelentős. A meghatározó folyóinkon, gondolok itt a Tiszára is, árvízvédelmi, természetvédelmi, vízellátási, hajózási és rekreációs szempontból is nagyon lényeges és fontos tényező, hogy hogyan alakul a hordalékjelenség. Köztudott talán, és önök is ismerhetik, de hadd említsem meg, hogy nagyobb folyóink esése, a víz sebessége, a Pannon-medence peremén, vagyis Magyarország határainál jelentős mértékben csökken. A felvízi országokban történt beavatkozások következményeképpen a folyók úgynevezett görgetett hordalékszállítása megszűnt, nincsen tovább. A lebegtetett hordalékszállítás jelentős mértékben csökkent, és ma már látjuk ennek a következményeit. Ez a medermélyülés és a vízszintsüllyedés, amelyeknek igen komoly következményei vannak már ma is, de ezekkel szembe kell néznünk. Úgy gondoljuk, hogy ezek problémát jelentenek a mellékágrendszerek ökológiai célú vízpótlása szempontjából, az ivóvízbázisok hosszú távú fenntartása és egyben az árvízi biztonság megteremtése terén is. Szorgalmazzuk tehát, és készülünk egy projekttel a tudományos akadémia bevonásával, hogy nézzünk szembe ezzel a kihívással. A harmadik, amiről beszélni szeretnék, ez az árvíz és aszály. Azt gondolom, hogy aki az elmúlt időszakban Közép-Kelet-Európa árvizeit figyelemmel kísérte, az teljesen világosan látja és tudja, hogy ez most pillanatnyilag az egyik legnagyobb kihívás. Olyan árvizekkel kellett szembenéznünk, amelyek nem a nagy folyóinkon, hanem a legkisebb vízfolyásokon keresztül érkezett és öntöttek el igen értékes lakó- és gazdasági területeket. Úgyhogy azt gondoljuk, hogy itt szükség van egy olyan projektkoordinációra és mintaprojektre, amely a Duna vízgyűjtőjének 17 részvízgyűjtőjére kidolgozott árvízvédelmi akcióterv összehangolt megvalósítását tűzi ki célul.

11 Az árvíz mellett meg kell említenünk negyedikként az aszályt. Amikor legutóbb tárgyaltam Bajorországban és Badenwürtenbergben és megemlítettem az aszály problémáját, akkor a német tárgyalópartnereim nem is egészen értették, hogy miről van szó. Számukra ez az egyik legnagyobb kihívás, ami a klímaváltozással összefügg. A közép- és alsó Duna-völgy országai az aszály és szárazság kezelésére ki kell, hogy dolgozzanak egy akciótervet, ezen rajta vagyunk, ez egy kulcsfontosságú probléma, hogy ezt megoldjuk. Azt gondoljuk, hogy sokkal nagyobbak a károk és azok a pénzek, amelyeket a károk következtében ki kell fizetnünk, mint azok az intézkedések, amelyeket tennünk kellene, hogy megelőzzük ezeket a károkat. Úgyhogy a projektünknek az a célja, hogy Magyarország számára az Európai Unió aszály- és vízhiány munkaprogramjában ajánlott feladatokat végrehajtsuk, és bevonjuk ebbe a Magyar Tudományos Akadémiát. Hölgyeim és Uraim! Ez volt az a négy terület, amelyre feltétlenül szükséges volt, hogy felhívjam a figyelmüket, hogy érezzék a problémák nagyságát, amelyekkel szembesülünk a Duna vízgyűjtő területén. De megemlíteném azért azt a másik törekvésünket is, amely lényegében a gazdagodó, fejlődő régió irányát szabja meg. Azt hiszem, hogy senki előtt nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezt a térséget az elmúlt időszak gazdasági és pénzügyi válságai nagyon érzékenyen érintették. Úgyhogy azt hisszük, hogy az első ütemben, egészen 2014-ig talán a legfontosabb egyik törekvésünk kell, hogy legyen, hogy nézzünk szembe azzal, hogy hogyan tud a Duna makroregionális stratégia eszközöket biztosítani a gazdasági válság leküzdésére. Amiről szó van, az a régió gazdaságának, fenntartható gazdaságának, versenyképességének kérdése, amit végül is úgy tudunk megfogalmazni, hogy polgárai jólétének növelése. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a régióban az egyes területek között nagyon nagy fokú a regionális fejlettségbeli különbség, és törekednünk kell ennek a mérséklésére, esetleg felszámolására. A fejlődő és gazdagodó Duna-régió elsősorban az itt hiányzó északdéli közlekedési és energiainfrastruktúrák, az összekapcsolt hálózatok koordinált fejlesztését tűzi ki, valamint a kis- és középvállalkozók előtt a közös piacunkon, illetve a harmadik országbeli piacokon még meglévő együttműködési akadályok lebontását. Építünk a zöldgazdaságra, a kutatói hálózatokra, a képzésekre, a szakképzésekre. Ezzel is elősegítve tulajdonképpen a régió gazdasági felemelkedését. Sokszor megkérdezik tőlem, hogy de mi is ez az egész Duna makroregionális stratégia. Kedves Képviselők! Hölgyeim és Uraim! Ezt egy szóval meg lehet fogalmazni, a koordinált megvalósítás. Az együttműködésnek el kell jutnia arra a fokra, hogy ne csak célokat tűzzünk ki, hanem képesek legyünk ezt koordináltan megvalósítatni. A koordinált megvalósítást valójában maga az egész makroregionális stratégia célul tűzte ki, és akkor itt rátérnék a második nagy blokkra, elnökségi célkitűzéseinkre. A magyar elnökség 2011 januárjában vette át a bizottság javaslatát, ami a Duna makroregionális stratégiára vonatkozik. Egy külön munkacsoportot hívtunk össze, és ennek keretében tárgyaljuk a 27 tagországgal a Duna makroregionális stratégiára vonatkozó tanácsi álláspontot. Szeretném hozzátenni azt, hogy meggyőződésünk és személyes meggyőződésem, hogy sikereket csak akkor tudunk elérni, hogyha a medencében velünk együtt gondolkodó, hat nem uniós országot is bevonjuk. Ezért mi úgy döntöttünk, hogy mindenegyes munkaülés után, ami Brüsszelben van, Magyarországra meghívjuk a jelen lévő harmadik országok, részvevő országok, de nem uniós országok képviseleteit, és tájékoztatjuk őket az előrehaladásról, a vitákról, a problémákról, ezzel is biztosítva, hogy velünk együtt gondolkozzanak. Az első mérföldkő az volt, hogy február 3-án itt Budapesten kihirdetésre kerültek tizenegy különböző területen, amelyben együtt szeretnék dolgozni, azok az országok, amelyek az adott terület fölött a koordinációt vállalják. Ezzel megnevezésre kerültek a mai napig bezárólag azok a kiemelt területek, tehát priority areas koordinátorai, akiket az egyes

12 országok odatettek azzal a feladattal, hogy a jövőben nekik a felelősségük az adott területnek a koordinálása ebben a 14-es körben. Most az elkövetkezendő két hónapban, április végéig célul tűztük ki, hogy ezeknek a koordinátoroknak a vezetésével legyenek meg az első olyan ülések, kick-off meetingek, amelyeken megtárgyalásra kerül az, hogy mi a munkaterv, mik a célok és mi lesz az együttműködés módszere. Talán csodálkozhatnak azon, hogy még nincs is elfogadva a stratégia és mi már ennyire előrehaladunk. Kétségtelen, hogy ez egy ambiciózus terv a magyar elnökség részéről, de mégis meggyőződésem, hogy a munkát párhuzamosan kell folytatni, az elfogadását a stratégiának és a felkészülést egy ilyen pre-preparationnek tartom, tehát a felkészülést arra, hogy hogyan fogjuk megvalósítani, ha eldördül a startpisztoly júniusban. Május 9-én egy nagyon szép ünnepséget tervezünk, amikorra meghívjuk már az összes résztvevőt ide Magyarországra, nem titkolom, egy munkaülésre, ahol szeretnénk majd együtt végigtárgyalni, hogy meddig jutottunk, milyen feladatok vannak előttünk. Szeretnénk legjobb gyakorlatokat kidolgozni az együttműködésre, és szeretnénk együtt ünnepelni tizennégyen - nyolc tagállam és hat nem tagállam - május 9-ét, Európa napját. Június 24-én reményeink szerint az Európai Tanács elfogadja a Duna makroregionális stratégiát és állást foglal róla, és 25-ére pedig meghirdetjük a Duna-partyt, amelyet reményeink szerint a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a Duna menti települések egy napon együtt fognak ünnepelni. Szeretnék még néhány szót szólni arról, hogy valójában mik is ezek a makrorégiók, szánjunk néhány percet ennek, mert sok tévképzet van ezzel kapcsolatban. Az első és a legfontosabb, hogy a makrorégiók kialakításáról nekünk az a véleményünk, hogy az Unió új értékeket teremt azon keresztül, hogy az együttműködés új és hatékonyabb formái előtt nyit perspektívát. Ennek összeurópai szempontból is kiemelt jelentősége van. Azt gondoljuk, hogy azok a keretek, amelyeket a makroregionális stratégia biztosít, módot adnak az együttműködés ezen hatékonyabb formájára. Úgy hisszük, hogy a tizenegy különböző prioritási területen nyilván nem egyenlő sebességgel fogunk haladni, de mégis el fog indulni a közös gondolkozás. Természetesen el akarjuk kerülni és nem szeretnénk azt, hogyha itt a nemzeti szint és a brüsszeli szint közé még egy szint bekerülne valamiféle hatáskörrel, ezért természetesen az együttműködés önkéntes, és amikor egy-egy területen előrehaladunk, akkor azon a területen teljesen természetes, miután európai uniós frameworkökben, keretekben gondolkozunk, az aquis communautaire teljes figyelembevétele és betartása. Erre bíztatjuk a harmadik országokat, amelyek részt vesznek a stratégiában, hogy törekedjenek itt a felzárkózásra. Ehhez minden segítséget megadunk. A stratégia így tehát szerintem és szerintünk egy egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy az egész Unió, de különösen a Duna-régió országai kölcsönös érdekek mentén, de erősítsék az együttműködést a Nyugat-Balkán országaival, és így tudjuk segíteni az európai integrációs folyamatok bővülését és konszolidálását a térségben. Szeretném nagyon határozottan elmondani, hogy a makrorégiók létrehozásával a szándékunk nem az, hogy új határokat jelöljünk ki a meglévők mellé vagy ahogy említettem, új szinteket iktassunk be a meglévők mellé. Azt gondoljuk, hogy mind a balti stratégia, mind a Duna-stratégia létrejötte szimbolikus jelentőségű. Szimbolikus azért, mert rámutat arra, hogy az egyes államok egymásra utaltsága növekszik, a kihívások, amelyekkel szembe kell nézni és amelyekről ma már több alkalommal, az előző és a mostani előadásban is szó esett, ezeket valószínűleg és nagy valószínűséggel csak makroregionális együttműködésben tudjuk megoldani. Másfelől azért szimbolikus jelentőségű, mert elősegíti a térség, a népek összefonódását és a jószomszédi kapcsolatok ápolását. A Duna az európai országok

13 összefogásának egy szimbóluma, és ez összeköti a térségben élő népeket, a térségben meglévő kultúrákat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) szó. ELNÖK: Köszönöm szépen, Barsiné asszony. Az utolsó meghívott előadónk Figeczky Gábor úr a World Wide Fund részéről. Öné a Figeczky Gábor tájékoztatója FIGECZKY GÁBOR megbízott igazgató (World Wide Fund): (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rendkívül nagy megtiszteltetésnek érzem azt, hogy lehetőséget kapunk arra, hogy a WWFnek az európai Duna-stratégiával kapcsolatos véleményét, álláspontját megoszthatom önökkel. Mint ahogy azt tudják, a World Wide Fund a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete több ezer munkatárssal, szervezettel világszerte. Mint nemzetközi szervezet, amikor a stratégiánkat megfogalmaztuk, egyértelműnek tartottuk azt, hogy a Dunát kell a munkánknak a középpontjába emelni Európában, hiszen ez talán a legnemzetközibb folyó a világon, mint ahogy azt önök is jól tudják. A megnyitó beszédében Jávor úr is kifejezte azon reményét, hogy itt három különböző szemszögből fognak véleményt hallani az EU Duna-stratégiájáról. Én azt remélem, hogy a mi víziónk, a mi jövőképünk, a mi álláspontunk nem különbözik szembeötlően attól, amit a magyar kormányzat részéről hallunk, akár a környezetvédelmi minisztérium vagy pedig az európai uniós Duna-stratégiát gondozó minisztérium képviselőinek részéről. A tapasztalatom azt mutatja, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy közös álláspont fogalmazódjék meg a Dunával, a Duna-stratégiával kapcsolatban. Ezért van az, hogy ki kell hagynunk néhány diát a sorból, mert Rácz úr, sőt Barsiné Pataky Etelka már gyakorlatilag lefedték például a horizontális aspektusait a kérdésnek, amit most a kivetítőn látnak, illetve a stratégiai célkitűzéseket is. Tehát nagyon röviden felsorolva láthatják itt azt, hogy szeretnénk, ha a természetmegőrzés, a vízgazdálkodás lenne a fókuszban, illetve a környezet-, a klíma-, éghajlatváltozás hatásainak az enyhítése, illetve az ahhoz történő alkalmazkodás is fontos hangsúlyt kaphatna. Természetesen a fenntartható gazdasági fejlődés kell hogy legyen az elsődleges alapelv, kiegészülve a Duna menti együttműködéssel. Tehát mire gondolunk akkor, amikor ökológiai értékekről, vízgazdálkodásról beszélünk a Duna folyó mentén? Úgy gondolom, hogy a vezérelvet az kell biztosítsa, hogy a Natura 2000 élőhelyeknek a megőrzése és fenntartható kezelése a lehető legkevesebb emberi behatást szenvedjen, ha lehetséges, a legkevesebb ember alkotta infrastruktúra épüljön ezekben a tájvédelmi körzetekben. Mit találunk, ami ezen elv ellen hat, illetve ami ezen elvvel párhuzamos? Úgy gondoljuk, hogy ami ezen elvnek megfelel, az az ökológiai restaurációs helyreállítási projektek a Duna mentén, amelyek megfelelnek az ide vonatkozó irányelvnek, illetve vízgazdálkodási terveknek Európában. Természetesen legalább ennyire fontos az az elv, hogy több teret biztosítsunk a folyónak. Ez egy fontos motiváló tényező kell legyen. A magas értékű élőhelyek és a védett fajok populációjának a védelme szintén ennek megfelel. Ami azonban ezen elv ellen hathat, az például a hajózási útvonalak további fejlesztése, a vízszabályozási munkák, illetve egyéb infrastrukturális projektek, amelyeknek káros hatása lehet a Duna folyó biodiverzitására, természetvilágára. Ahhoz, hogy még egyértelműbbé tegyem az álláspontunkat a hajózással kapcsolatban, természetesen nem vagyunk ellene, hiszen úgy gondoljuk, hogy az egyik legkörnyezetbarátabb módja az áruk egy pontból a másik pontba való eljuttatásának, azonban szeretnék rámutatni néhány olyan problematikus kérdésre, amely felmerül a Duna

14 hajózhatóságának javítása során. Szeretnénk egyetlen stratégiai környezeti értékelést látni, amely a teljes Duna folyóra vonatkozik, a Dunán folyó minden fejlesztésre átfogóan vizsgáló értékelésre gondolok, ilyenről eddig még nem hallottunk, hogy ilyen készülne a Dunára vonatkozóan, ezért úgy gondoljuk, hogy a határokon átívelő együttműködések fontosak. A kutatás és fejlesztés szempontjából szeretnénk, hogyha javíthatnánk a hajók konstrukcióján. Ebben a mi véleményünk nem különbözik jelentős mértékben az Európai Parlamentétől, illetve az Európai Bizottság véleményétől, hiszen az Európai Parlament által február 17-én elfogadott határozat értelmében rámutatnak arra a szükségességére, hogy tiszta, a környezetre nem kártékony hajóknak a fejlesztését helyeznék az előtérbe. Egy informális találkozón azt az információt is kaptuk, hogy ez Európai Parlament esetleg pénzügyi erőforrásokat is hajlandó lenne egy pilotprojekthez biztosítani, amely a hajók építéséről szólna. Tehát az Európai Parlament sem gondolja azt, hogy teljességgel lehetetlen lenne ilyen hajókat építeni. Legalábbis ezt hallottuk. A fenntartható dunai hajózásnak gyakorlatilag ki kell terjednie arra is, hogy megőrizzük a folyó természeti profilját és dinamikáját, tehát a hajókat kell illeszteni, igazítani a folyók természetéhez és nem fordítva. Ez egy olyan szlogen, amelyet a WWF talált ki, fogalmazott meg először, és most már egyre több helyről visszahalljuk a magyar elnöktől, az Európai Parlament tagjaitól, illetve nem régiben még az európai uniós biztostól, Hahn úrtól is, aki a regionális politikáért felel, és ilyen formán az EU Duna-stratégiának is a felelősége. A dián azt láthatják, hogy milyen igényeket fogalmazunk meg a folyó menti építkezések kapcsán. Úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb, hogy megőrizzük az ökoszisztéma folyamatait, hogy tiszteletben tartsuk a regionális és helyi gazdaságok gazdasági igényeit, illetve, hogy minden, már meglévő jogszabálynak megfeleljünk, hiszen egy részről tudjuk, hogy különböző jogszabályok érvényben vannak, ezeket, úgy gondoljuk, hogy tiszteletben kell tartani. Véleményünk szerint nincs szükség további vízlépcsőkre, illetve gátakra, mert úgy gondoljuk, hogy ez megakadályozza, illetve felszámolná a hossz irányú, a longitudinális hajózhatóságát a folyónak. Néhány Magyarországra vonatkozó specifikus kérdés: mit jelent mindez a gyakorlatban, mit jelent mindez Magyarországra kihegyezve? Hiszen miközben itt folytatunk egy rendkívül érdekes és tartalmas vitát, már tudjuk, hogy mérnökök tervezik a hajózási útvonalakat, és a környezeti és vízügyi hatóságok már dolgoznak azon, hogy nagyon specifikus projektekre engedélyeket adjanak ki ezen munkákkal összefüggésben. Ezeknek azonban mindenféleképpen elmondható, hogy hatásuk lesz a természetre, a természet diverzitására, de a folyó mentén élő emberek életére. Tehát nem vagyunk teljes mértékben elégedettek ezzel a folyamattal, mert úgy gondoljuk, hogy nem hallottunk még igazi, valódi alternatívákat. Hallunk hangokat innen-onnan, hogy a tervek esetleg változnak, módosulnak, esetleg más alternatívákat is figyelembe vesznek, azonban még mindig azt kell mondanom, hogy Magyarországon a projekt sajnos zökkenőmentesen halad. Nem láttunk még valódi költséghatékonysági elemzést, amely úgy gondoljuk, hogy önmagában sem elegendő. Szó esett már az ökológiai kompenzációs intézkedésekről, nem gondoljuk, hogy ezek elegendőek lennének, hogyha meg tudunk őrizni néhány fontos elemet, az önmagában nem elegendő, nem tud kompenzálni mindazért a kárért, amit esetleg a folyónak a fő ága elszenved. Úgy gondoljuk, tehát, hogy soha nincs késő ahhoz, hogy új alternatívákat keressünk és találjunk. Néhány specifikus kérdés a természetmegőrzés szempontjából. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a tájvédelmi körzeteknek, természetvédett területeknek hálózatban kell lenniük, a Duna országainak közös természetvédelmi elveket kell követniük, közös jövőképet kell alkotniuk a biodiverzitás megőrzéséről. Ezt könnyen megtehetné például a WWF Living Planet jelentése alapján, és kevesebb infrastruktúrát szeretnénk látni a helyreállítás során. Úgy gondoljuk, hogy sokkal természetbarátabb megoldásokat kéne találni.

15 Ami a vízgazdálkodást illeti, szeretnénk, hogyha közös projektekben valósítanák meg a vízügyi irányelvben foglaltakat, közös megoldás lenne az árvízvédelemre, az aszály ellen védelemre, illetve határon átnyúló ügyekben megoldást találnának például a vízellátás, a vízmegtartás, a Szigetköz esetében, vagy pedig a gátrendszereknek a hosszirányú összeköttetése a vaskapu esetében. Magyarország ezen prioritásokat, ezen projekteket kapta, választotta a Duna-stratégia keretében. Szintén fontos a vízfelhasználás mennyiségének a csökkentése, az úgynevezett vízláblenyomat csökkentése. Ez egy olyan kérdés lesz, ami mostanában nagy jelentőséget kap. A vízminőség szempontjából azt hiszem, hogy fontos a mezőgazdasági szektorból az egyes anyagok kibocsátási szintjének a csökkentése. Fontos lenen a foszfáttartalmú szerek használatának a tiltása Európában. Ami az éghajlatváltozást illet, ehhez mindenképpen egy alacsony szénfelhasználású gazdaságra lenne szükségünk, ilyen szempontból az energiahatékonyság különösképp fontos, Magyarország az energiastratégia jelentős ellépést mutat ebbe az irányba. Azt lehet mondani, hogy nagyjából elégedettek vagyunk, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb fontosságot, egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon. Nagyon remélem azt, hogy ugyanezen tendencia Európában is megmutatkozik majd. Természetesen más megoldások is vannak: az összekapcsolt hálózatok, az egyes országok ellátórendszerének az összekapcsolása. Szeretném elmondani, hogy rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy alkalmat adtak arra, hogy beszéljek önöknek ezekről a gondolatokról. Nagyon remélem azt, hogy egy nagyon tartalmas vita elé nézünk. Mindenkinek sikeres és tartalmas vitát kívánok az elkövetkezendő fél órában. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Figeczky úr, a nagyon érdekes hozzászólást. Többen jelezték a hozzászólási szándékukat, a neveket megtalálják a kivetítőn. Azt javaslom, hogy ötösével legyenek a hozzászólások, tehát öt hozzászólást követően legyen alkalom arra, hogy az előadók reflektáljanak, úgyhogy mielőtt még kávészünetre mennénk, én úgy gondolom, hogy az első öt hozzászólónak megadhatjuk a szót. Radulovic úrnak szeretném megadni a szót, aki Montenegró képviseletében van jelen. Szeretném külön köszönteni őt, hiszen a legújabb európai uniós tagjelölt országot képviseli. Radulovic úr, öné a szó. Kérdések, vélemények BRANKO RADULOVIC (Montenegró): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Kollegák! Rendkívül nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a montenegrói delegáció nevében üdvözölhetem önöket. Szeretném köszönetemet kifejezni önöknek azért, hogy meghívtak bennünket erre a rendkívül fontos konferenciára. Szeretnék a konferenciának a munkájához minden sikert kívánni. Engedjék meg, hogy kifejezzem önök felé Montenegró azon szándékát, hogy megfeleljen az európai uniós csatlakozás minden megfogalmazott követelményének a lehető leghamarabb. Remélem, hogy a mi csodálatos országunkban is hamarosan üdvözölhetünk egy ilyen fantasztikus rendezvényt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Radulovic úr. Azt hiszem, hogy Magyarországnak azon érdekét ismételten kinyilváníthatom, hogy megteszünk mindent annak érdekében, hogy felgyorsítsuk a balkáni országok integrációját, szeretnénk, hogy Montenegró a lehető leghamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz.

16 A következő hozzászóló Miranda Calha úr Portugáliából. Elnézést kérek, nem, helyette Günthner úr Romániából. Günthner úr, öné a szó, ha kérdése van esetleg, és közben megkérném Miranda urat, hogy legyen türelmes, elnézést kérek. TIBERIU GÜNTHNER (Románia): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kollegák! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy elismerésem fejezzem ki a nagyszerű szervezésért és a házigazdáink vendégszeretetéért. Az Európai Unió Duna-régió stratégiája egy olyan sikeres európai stratégia, amely megengedi ilyen régió konkrét kihívásainak mélyreható megközelítését és amely népszerűsíti úgy a gazdasági, szociális és területi kohéziót, mint a tagállamok közti szolidaritást szem előtt tartva egyes régiók közötti meglévő egyenetlenséget. Üdvözölünk minden erőfeszítést, amit a part menti államok és az uniós intézmények tettek annak érdekében, hogy ez a stratégia elkészüljön és a cselekvési terv ki legyen dolgozva. Románia és Magyarország mint társkoordinációs országok vesznek részt az ötös prioritási terület, a környezetvédelmi kockázatok menedzsmentje programban, ez lévén egyik kulcsfontosságú része ennek a stratégiának. Ugyanakkor, mint az ötös terület társkoordinátora, Románia biztosítja a projektek és akciók korrelációját a Duna-stratégián belül a Fekete-tengeri szinergián belül zajló projektekkel, különösképpen koordinálva a Fekete-tengeri környezetvédelmi partnersége által. A februárban lezajlott román-magyar kétoldalú tárgyalás keretében Románia kifejezte azon szándékát, miszerint részt venne a négyes prioritási terület, a víz minősége, védelme program koordinálásában is Magyarország és Szlovákia mellett. Ahogy fel van építve, ez a stratégia megfogalmazza a kapcsolatot a fejlődés igénye, a környezet védelme és a természeti katasztrófák elhárítása között. Románia és Magyarország különös figyelmet fordít egy hatékony és működőképes kooperációs terület kialakítására, főleg ami a környezetvédelemre gyakorolt természeti katasztrófák elhárítását illeti. Ezt alátámasztják azok a jelentős alapok, amelyek az árvízvédelem menedzsmentjével lesznek befektetve. Ami a természeti katasztrófák - árvíz, aszály és a technológiai balesetek ipari létesítményen vagy a vízépítésen - elhárítását illeti, a közös érdek és a két ország tapasztalata előnyként szolgál e terület sikeres koordinálására. Úgy gondoljuk, hogy a prioritási területeken a fő végrehajtandó projektek az árvízvédelemre és az aszályra, az ipari balesetekre, a riasztórendszerekre, a riasztórendszerek stabilizálására, az árvíz és a véletlenszerű szennyezés esetén történő beavatkozásokra, valamint közös cselekvés átnyúló koordinálására vonatkoznak. Az összes érdekelt szereplő részvétele feltétele az Európai Unió Duna-régió stratégiája sikerének. A folyamat biztos folytatása csak akkor lehetséges, ha a munkarégiót leosztjuk, közösen szervezünk eseményeket és találkozókat a nem kormányzati intézményekkel, de szükség van a civil társadalom, a célközösség, a helyi hatóságok, az intézmények és a projektmenedzserek közbenjárására is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Günthner úr. Azt hiszem, hogy az egyik legfontosabb kérdésre mutatott rá a Duna-stratégiában, az egyes szektorok, az NGO, kormányzati szektor együttműködésére, illetve a különböző országok együttműködésének kérdésére. Úgy gondolom, hogy rendkívül jó példákkal rendelkezünk már erre. Utalok itt például a környezeti kockázatokkal kapcsolatos közös koordinációra Magyarország és Románia között. Most akkor visszatérnénk a következő hozzászólóhoz, végül Miranda Calha úr tényleg megkaphatja a szót.

17 JÚLIO MIRANDA CALHA (Portugália): Köszönöm szépen. Úgy hiszem, elmondhatom azt, hogy rendkívül nagyra értékelem ezt a projektet, a zöld Duna stratégiát. Gratulálok minden országnak, hiszen európai uniós tagországok és nem európai uniós tagországok együttműködésének nagyon jó példáját látjuk itt. Nagyon jó ötletnek tartjuk azt, hogy egy ilyen, amúgy is rendkívül fontos projektben jönnek össze. Ez a projekt rendkívül fontos az integráció szempontjából, de legalább ilyen fontos az együttműködés és a koordináció miatt. Ez azért is fontos, mert olyan országokról van szó, amelyek érintettek mindezen kérdésekben. Ezek a projektek felvetnek olyan kérdéseket, amelyek fontosak, annak érdekében, hogy a projekt sikeres lehessen. A projekttel kapcsolatban felvetnek kérdéseket bennem az előadók felé, azon előadók felé, akik a konferenciát most bevezették. A következő kérdéseim lennének: először is a kohéziós alapok mennyire rugalmasak ezen projektek szempontjából? A magánszektornak milyen a részvétele ebben a projektben, hiszen itt mindenféleképpen szükség lesz ezen projektekben a magán jellegű kezdeményezések részvételére. Úgy hiszem, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, és harmadszor pedig azt kérdezném, egy olyan területre kérdeznék rá, amely fontos egy ilyen projekt esetén, ez pedig a közös mezőgazdasági politika kérdése. Azt hiszem, hogy mindenféleképpen szükség van arra, hogy erről együtt gondolkodjunk, hiszen Európában szükség van ezen a területen a reformra, ez a projekt elég jó kapcsolódást mutat ehhez a területhez. Ez a projekt ilyen szempontból jó lépést jelenthet a terület reformja irányába. A helyi hatalom, a helyi szerveknek a részvétele milyen mértékű lesz? Úgy hiszem, hogy ez szintén nagyon fontos kérdés a projektek sikere szempontjából. Tehát egy makrorégió makroprojektjéről van szó, nagyon fontos tehát, hogy egy ilyen projekt jól alakuljon. Én személyesen mindenféleképpen támogatom az ilyen elgondolásokat, mert úgy gondolom, hogy nemcsak a régió érdekeit szolgálják, hanem egész Európa érdekeit szolgálja egy ilyen projekt megvalósítása. Ráadásul jó lépést jelenthet afelé, hogy Európában kialakuljon egy jobb, megfelelőbb gazdasági kormányzás, amelyről oly sokat hallunk manapság Európában. Gratulálok tehát a részvevőknek, sok sikert kívánok, de azért figyeljenek oda és legyenek gondosak, amikor a projektet kidolgozzák. ELNÖK: Köszönöm szépen Miranda Calha úr, úgy hiszem, hogy nagyon fontos kérdéseket vetett fel. Nagyon remélem, hogy Barsiné Pataky Etelkának jó, megfelelő válaszai lesznek, különösképp a stratégia finanszírozására, illetve a kohéziós alapok rugalmasságára vonatkozóan. A következő kérdést Gosiewski úrtól kapjuk, Lengyelországból. Öné a szó. JERZY GOSIEWSKI (Lengyelország): Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az európai uniós stratégia a Duna-régióban mint uniós stratégia makroregionális. Ez tulajdonképpen a Balti-tengeri régió stratégiáján alapul vagy ezt vette mintául. Én Lengyelország a vidékén élek, tehát személyes tapasztalataimról tudok beszámolni önöknek. Mindkét régió esetében, legyen az a keretdirektíva, és itt van a biodiverzitás védelme. A régió tekintetében az uniós stratégiát el kell hogy fogadjuk annál inkább, mert az európai uniós alapokra és programokra támaszkodik anyagi támogatás szempontjából. Az eddigi csodaszép biodiverzitást, amit tönkre tettünk úgy a Balti-tengernél mint a Dunánál, ezt helyreállítani nagyon jó lenne, hogy itt a helyi közösségek hangját meghallanánk, sőt átadnánk neki a döntés jogát. A létező biodiverzitás határozott módon arra utal, hogy ellene kell menni a nem kontrollált mezőgazdasági tevékenység különféle vegyipari termékekkel gazdagított genetikusan modifikált GMO-termelésnek. Ennek kapcsán nagyon szeretném azt a reményemet kifejezni, hogy Európa e táján az előkészített programok, projektek a kompetenciákat át fogják adni az egyes tagállamoknak. Azok pedig ezeket a döntéshozatali jogosítványokat leadják azokra a szintekre, és legyen az mezőgazdasági, élelmiszertermelési,

18 GMO-termelési kérdéskörben. Mert a kutatások arra utalnak, hogy ezek egyértelműen a víziorganizmusokat károsítják. A kérdésem a következő tehát: a magyar fél, a magyar elnökség alatt ebben az ügyben folytatott-e konzultációt valakikkel, és ha igen, akkor van-e valamilyen akceptáció arra nézve, hogy az európai uniós stratégia elfogadását megelőzően ezek a kérdések is bekerülhessenek ennek a konzultációs körnek a sorába. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Nos, ami a genetikusan módosított anyagok használatát illeti, természetesen a magyar elnökségnek felelőssége, hogy az európai engedélyezési eljárás tekintetében elfogadásra kerüljenek a megfelelő szabályok. Úgyhogy a magyar elnökség alatt arra várhatunk, hogy az európai uniós rendszer ebbe az irányba fog elmozdulni, azaz hogy nemzeti szintre kerüljön ez a kérdés, azaz a GMO-k engedélyezése, avagy betiltása. A következő kérdésünk szintén a lengyel delegációtól jön, Ortyl úr fogja feltenni a kérdését, illetve hozzászólását, ezt követően pedig az előadóinknak lesz lehetőségük válaszolni a kérdésekre. Parancsoljon, öné a szó. WLADYSLAW ORTYL (Lengyelország): Nekem az az érzésem hölgyeim, uraim, hogy itt csak gratulálni lehet a házigazdáknak ennek a konferenciának a megszervezéséért. Ez már sikerre ítélt a témaválasztás okán is. Szerintem ezt így kéne gondolnia a fontos gondolat régi részeseinek is és az újabban belépett részeseinek, és az az érzésem, hogy itt bizonyos értelemben csak irigykedhetünk önökre. De ezt nem mondtam ki, ez kevés lenne. Lengyelországban is gondolkodunk hasonló stratégiában, mégpedig a kárpáti régió területén. Ugye a Duna-stratégia ilyen módon a fejlesztésnek egyfajta kísérletévé vált a magyar és a Duna menti országok részéről. Ez nemcsak arra ad esélyt, hogy a természeti környezetet, a biodiverzitást segítsük elő, hanem továbbfejleszthetővé teszi. A Kárpátok ügyében különféle konfigurációban dolgozunk ebben, most már március 9-én a lengyel europarlamenterek Strasbourgban ebben az ügyben fognak szót váltani erről a projektről. Ezt mi is úgy kezdtük, hogy zöld Kárpátok, ennek eredménye lett a Kárpát-konvenció, amely a biodiverzitást védi. Annál egy picivel tovább szeretnénk menni, és nemcsak a fenntarthatóságban gondolkodunk, hanem megpróbálkozunk az előrehaladás, a fejlesztés projektje irányába menni. Ez a fejlődés, ugyanúgy, mint az önök esetében, természetesen fenntartható kell hogy legyen annak érdekében, hogy a jövőt nehogy veszélybe sodorja. A Kárpátok hegyvonulatai az ivóvíz tartaléktömegét tartalmazzák nemcsak a környező országok, hanem egész Európa részére. Nagy aktivitást mutat ebben az ügyben a lengyel parlamenti képviselők tömege, tehát a képviselők és a felsőházi szenátorok egyaránt, de ezek pedig a helyi önkormányzatok nyomása alatt cselekszik ezt. Nagyon reménykedünk abban, hogy itt el fogunk jutni oda, hogy a mi elnöki félévünk alatt ezeket a témákat ugyanúgy szóba hozhatjuk és előhozhatjuk. Azért emlékezzünk arra, hogy a kárpáti országok és azok a kárpáti régiók, amelyek az európai örökség részei, azoknak még van egy közös vonásuk ezen kívül, ez pedig az, hogy alacsony gazdasági fejlettségi szinten vannak országtól függetlenül. Ez is lehetne egy következő beszélgetés, következő vita témaköre a Kárpátok turisztikai előnyei, turisztikai értékei, a Duna-völgy, a zöld Duna-völgyhöz hasonlóan. Ott számos kis cég, mikrocég az alkotó vállalkozás szellemében a gazdaság természeti erejét képes kihasználni, amelyben egyébként hallatlanul gazdagok ezek a vidékek. Az az érzésem, hogy ez a Duna-stratégia modellje analóg példát mutathat, annak ellenére, hogy itt folyóról vagy a hegyekről van szó, tehát látszólag nem lehetne itt összefüggéseket keresni, de vannak, és itt az esetleges tapasztalatok ugyanúgy a Duna-stratégia szempontjából hasznosak lehetnek, mint később a Kárpátok szempontjából.

19 A kérdés pedig ebből származik, hasonlóan, mint ahogy portugál kollegám föltette a kérdést. Tehát egy bizonyos pénzügyi modellként szolgálhatna ez a projekt. Lényeges lenne, fontos lenne, hogy mindazok számára, akik a magánszféra, az önkormányzati szféra, a kormányzati szféra, az európai szféra részéről részt vesznek, kapjanak egy montázsképet erről. Lehet ez egy adu ász a kezünkben a későbbi vitákban. Köszönöm. Erre kérek szépen választ. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Ortyl úr. Két nagyon fontos aspektust említett. Az egyik az ilyenfajta regionális stratégiák jövője az Európai Unióban, mint például a Duna-stratégia, a Duna regionális stratégia, ami a balti stratégián is alapul bizonyos értelemben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy nagyon intenzív együttműködést folytassunk Lengyelországgal mint a balti stratégia képviselőivel is, hogy mik is a tapasztalatok ebben, és a balti stratégia után mi jön, van-e lehetőség arra, hogy új regionális stratégiákat hozzunk létre, mint például a Kárpátstratégia vagy példának okáért az európai mediterrán együttműködés, Földközi-tengeri együttműködés egyfajta regionális stratégiává formálható-e. Azt gondolom, hogy ezek mind nyitott kérdések, és az elkövetkezendő években nagyon intenzív viták és eszmecserék folynak majd európai szinten ezen kérdésekről. Most pedig szeretném megadni a lehetőséget az előadóinknak, hogy válaszoljanak azokra a kérdésekre, amelyek eddig felmerültek. Talán engedjék meg, hogy először is Barsiné Pataky Etelkának adjam át a szót, hogy reagáljon a felmerült hozzászólásokra és kérdésekre, ezt követően Rácz András, majd Figeczky Gábor úr kapná meg a szót. Ott vannak a mikrofonok önök előtt. A szó az önöké. Tehát Barsiné Pataky Etelka, utána Rácz András, aztán pedig Figeczky úr. Köszönöm. Barsiné Pataky Etelka válaszai BARSINÉ PATAKY ETELKA kormánybiztos: Köszönöm a szót, elnök úr. Talán engedjék meg, hogy nagyon örüljek annak, hogy Montenegró képviselői megtisztelik ezt a konferenciát, tekintettel arra, hogy Montenegró részese a Duna makroregionális stratégiának, és úgy vesszük észre, hogy egyre intenzívebben kapcsolódik bele, úgyhogy csak örülni tudunk annak, hogy ezen együtt fogunk tudni dolgozni. Szeretném mondani Günthner úrnak, aki jelezte, hogy Románia érdeklődik a vízminőség védelme iránt is, ezt nagyon lényegesnek tartjuk, és ezért azt a javaslatot tettük, hogy miután egy prioritási területet technikai koordinációs okokból két tagállam tud csak koordinálni, ez nem szélesíthető három-négy-ötre, ezért alakítunk egy nagyon szűk steering groupot, és a steering group keretében hívjuk meg azokat az országokat, amelyek erőteljesebben kívánnak azon a területen a koordinátorokkal együttműködni. Ilyen Románia például, de itt éppen néztem jobbra, és ilyen Ausztria is, amely már jelezte, hogy szeretne ebben a steering groupban részt venni. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ennek a lehetősége adott lesz. A következő, amire reagálni szeretnék, ez Miranda úrnak, Portugália jelenlévő képviselőjének néhány gondolata. Itt álljunk meg egy percre akkor a finanszírozásnál, és ez több kérdésre is választ tud adni. Valójában azért az ismert, hogy a makroregionális stratégiáknál, legyen a Balti-tengeri, legyen a Duna vagy esetleg későbbi más stratégiákra vonatkozóan is megállapíthatjuk, hogy van egy olyan közös elhatározásunk az Unióban, amit három nemmel tudunk kifejezni: nincs új intézmény, nincs új jogalkotás és nincs új forrás. De én ezt nem látom gondnak. Sokkal nagyobb gondnak látom azt, hogy a meglévő források megfelelően és elég intenzíven, effektíven felhasználásra kerüljenek. Azon túlmenően pedig, hogy minden forrás felhasználásra kerüljön, én itt látom a főbb gyengébb pontot, nehogy véletlenül abba a helyzetbe kerüljünk, hogy 2013 végén azzal szembesülünk, hogy az európai

20 pénzügyminiszterek kimeríthetetlen étvágya következtében vissza kell fizetnünk pénzeket ezekből a kohéziós, strukturális és egyéb forrásokból. Tehát arra tudnék talán itt utalni, hogy miután említettem, hogy itt a koordinált megvalósítás a lényeg, és ha elhatározzuk, hogy bizonyos területeken, mondjuk éppen pont a Duna vízminősége kérdésében a víz keretirányelv által diktált tempóban haladunk előre, és megvalósítjuk, és döntünk, hogy ezt koordináltan megvalósítjuk, akkor ez egyfajta kötelezettséget is jelent, de az illető országok strukturális, kohéziós forrásaiból bizonyos összegeket erre a feladatra rendelkezésre bocsátanak. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy ha ez megvalósul számtalan területen, akkor ezáltal élhetőbb lesz a régió, és sok vonatkozásban pedig jelentősen megemeli ennek a régiónak azt a potenciális versenyképességét, ami rejlik ebben a régióban. Ezért mondom én mindig el, hogy a források koordinált felhasználása, effektív felhasználása szükséges, és valójában itt tényleg ezeken a területeken minden kényszer nélkül, de együtt kell gondolkoznunk. Ami a magánszektor részvételére vonatkozik, ezt én lényegesnek tartom két aspektusból is. Egyrészt szeretném említeni, hogy Belgrádban volt egy konferencia, ahol komoly finanszírozói intézmények fejezték ki azt a készségüket - az Európai Beruházási Bank, az IBH és számtalan más európai pénzügyi intézmény -, hogy örömmel szállnának be a finanszírozásba, amennyiben megfelelő projektek kerülnek kialakításra. Én azt hiszem, hogy a feladat megint a résztvevő országoknál van a projektek megfogalmazásánál, és azt is hozzá szeretném tenni, válaszolva itt a lengyel felvetésre, Ortyl úr felvetésére, hogy van-e ilyen pénzügyi modellünk. Én azt gondolom, hogy ez nagyon szépen és előremenve kezd alakulni. Tekintettel arra, hogy például éppen a megújuló energiák kérdésében Magyarország koordinálja az energiafejezetet is, számtalan olyan projekt van, ami a magángazdaság oldaláról indul. Egyáltalán nem ördögtől való gondolat, hogy ezeknek a projektnek a megvalósítását rábízzuk a magángazdaság szereplőire. Egy kritérium van, ezeknek regionális projekteknek kell lenni, tehát mi nem tudunk befogadni nemzeti projekteket. A helyi szervek bevonása. Szeretném említeni, hogy már a tanácsi állásfoglalásban meg fog jelenni ez, és ebben egyetértés van a huszonhetek között, hogy minél szélesebb körben vonjuk be mind regionális, mind tartományi, mind lokális szinten a szereplőket. Ez a javaslat Ausztriától érkezett, de úgy vesszük észre, hogy minden tagország támogatja ezt a javaslatot, úgyhogy azt hiszem, hogy ha a Tanács ezt a következtetést megfogalmazza, akkor az azt is jelenti, hogy ez bekerül a stratégia megvalósításába. Talán még annyit röviden, hogy valójában itt elhangzottak kérdések a mezőgazdaság vonatkozásában. Én talán nem annyira vagyok illetékes ennek a megválaszolásában, ezt másokra hagynám, de azért megemlítem, hogy a Bizottság által elkészített stratégia nem tartalmaz mezőgazdasági témákat. Tehát Lengyelország ezt nyugodtan felvetheti a bizottság felé, és legjobb tudomásom szerint Németország már ezt teszi. Szeretném azt is még elmondani, hogy kérdés hangzott el, hogy hogyan lehet esetleg továbbmenni más makroregionális stratégiák vonatkozásában, nevezetesen a Kárpátok konvenció alapján egy Kárpátok régió vonatkozásában. Nos, azt tudom erre mondani, hogy abban is nagy egyetértés van a tanácsban, hogy fel kell kérnünk a bizottságot arra, hogy a jövőbeni makroregionális stratégiákat valamilyen szinten írja le nekünk, hogy mi az elképzelése, hogy erről tudjunk tárgyalni. Mert nagyon sok ilyen jelentkezik a térben, és egyelőre úgy látjuk, hogy tartalommal meg tudjuk ezeket tölteni, de a rendszer nincs rögzítve. De ebben igen nagy szerepe lehet az elkövetkező lengyel elnökségnek, úgyhogy ha itt mi magyar és lengyel elnökség ezen együtt tudunk dolgozni, azt én rendkívüli módon tudnám üdvözölni. Elnök úr, nem tudom, hogy mód és lehetőség van-e arra, elhangzott a WWF részéről néhány mondat a hajózás vonatkozására, hogy itt a magyar álláspontot ismertessem. Az a