PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma"

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel./Fax: , Honlap: 1

2 Tartalom 1. BEVEZETŐ A pedagógiai program törvényi háttere Intézményünk hivatalos neve, alapadatai Szakmai alapdokumentumunk alapján Alapfeladata Intézményünk illetékessége, működési köre: a fentiek szerint országos Egyéb tevékenységünk Az intézmény szervezeti felépítése A tanulók felvételének és átvételének szabályai Az iskolába kerülés feltételei Felvétel az iskola első osztályába Felvétel tanév közben Az intézmény nevelési programja Nevelési stratégia (Nevelési terv) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A kollégium főbb alapelvei Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Feladataink Alapvető nevelési feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A célok elérésének, az értékek megteremtésének feltételei Az óvodáskorú, integráltan nevelt gyengénlátó gyermek Iskolakezdéstől az alsó tagozat végéig A felső tagozaton Az integráltan nevelt, oktatott középiskolás A személyiségfejlesztés feladatai, módszerei Speciális nevelési-oktatási feladatok ellátása Személyiségfejlesztési módszerek Tanítási-tanulási munkaformák Csoportmunka Páros munka Az egyénre szabott (individualizált) munkaforma Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben

3 Időkitöltő feladatok Iskolánkban a kooperációra - együttműködésre épülő tanulásszervezési módok A módszerek kiválasztásának szempontjai A kooperatív tanulás fejlesztési területei A tanár szerepe Ellenőrzés, értékelés A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője Önállóság Önismeret-fejlesztés, viselkedéskultúra Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei Eszközeink, eljárásaink, elvárásaink a tanárokkal szemben Módszertani felkészültség Pedagógiai folyamatok tervezése A tanulás támogatása Egyéni bánásmód, személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés, esélyteremtés Elemzés, értékelés Szakmai együttműködés Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Eszközrendszer Az intézmény épülete A foglalkozások színterei Berendezés Speciális tanulóasztal Falitábla Interaktív tábla Szemléltető eszközök Speciális füzetek Optikai és elektronikus segédeszközök Szemüveg Távcsövek Nagyítók (lupék) Elektronikus nagyító eszközök Írásvetítő (nagy fényerejű)

4 4.4. Életvitelt könnyítő eszközök Pontírás és olvasás (Braille) tanulás eszközei aliglátó tanulók részére Hosszú fehér botok tájékozódás és közlekedéstanuláshoz Nyomtatók, nagyító másoló gépek és tartozékok Számítógép és informatikai eszközök Videokamera és digitális fényképezőgép Dombornyomású képeket előállító készülék (p.i.a.f. pictures in a flash) Testnevelési eszközök Könyvtár médiatár Zeneoktatás eszközei Látásvizsgáló eszközök Módszertani intézmény játéktára Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok; az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv Intézményünk egészségnevelési programja Az egészségnevelés fogalma A nevelőtestület egészségnevelési stratégiája teljes körű egészségfejlesztés Az iskolai egészségnevelés célja Egészségnevelési feladataink Az egészségnevelési program elemei A lelki egészség megóvására nevelés Függőséghez vezető szokások megelőzése Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Családi életre való felkészítés Az egészségnevelés követelményei Az iskolai egészségnevelés színterei Egészségnevelési tevékenységek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Módszerek Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek Az egészségnevelést szolgáló színterek, berendezések, speciális kiegészítők Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja Helyzetkép

5 6.3.Erőforrások Nem anyagi jellegű erőforrások Anyagi erőforrások Alapelvek, feladatok, jövőkép A környezeti nevelés feladatai Az egészséges életmód iránti igény kialakítása Tanulásszervezés Módszerek Taneszközök A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés feladatai, módszerei Közösségeink Az intézmény előnyös földrajzi elhelyezkedésének és országos felvételi körzetének kihasználása Közösségi nevelési feladatok Az iskola szerepe a közösség életében Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Tanulmányi kirándulások A tanítási órán és a kollégiumi foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az osztályfőnök és a csoportvezető nevelőtanár jelentősége a közösségi nevelésben A diákönkormányzat működése Az osztályfőnök és a csoportvezető nevelőtanár szerepe a személyiségfejlesztésben Tanulás Önismeret-fejlesztés, viselkedéskultúra A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök és a nevelőtanár feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolapszichológus tevékenysége, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Diagnosztika Terápia Diszlexia terápia Diszkalkulia foglalkozások

6 10.5. Egyéni komplex fejlesztés Tantárgyi korrepetálás Autista és autisztikus tanulókkal való bánásmód Tehetséggondozás és a kiemelten tehetséges tanulókkal történő foglalkozás Tanítás tanulás tanóra A tanulás tanítása A tanulás szervezése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Kollégiumi foglalkozások, szabadidős tevékenységek A szociális hátrányok enyhítése érdekében tevékenységeink több színtéren működnek A nevelőtanárok saját választásuk alapján szerveznek esti foglalkozásokat Hétvégi programok Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A nevelésbe vett és a veszélyeztetett tanulók ellátása Egyéb tevékenységi formák Az intézmény döntési folyamatában való tanulói részvétel rendje A diákokkal való kapcsolattartás formái Az iskola, helyiségeinek használata Diákközgyűlés A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülővel való kapcsolattartás fontossága Az együttműködés tartalma A kapcsolattartás formái A Szülői Közösség tagjainak tevékenysége többek között Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tevékenységei Az iskola, a kollégium és a módszertani intézmény együttműködése Az intézményi könyvtár működése A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete II. 1.Az iskola helyi tanterve Óratervek Helyi tanterv óraterve, ép intellektusú gyengénlátó tanulók Helyi tanterv óraterve, ép intellektusú gyengénlátó tanulók

7 2.3. Helyi tanterv óraterve, enyhén értelmi fogyatékos gyengénlátó tanulók Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat 5-8. Évfolyam A felkészítő első osztály óraterve Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kompetencia-fejlesztés főként készségfejlesztő tevékenység, mely áthatja a gyógypedagógiai általános iskolai oktatás egészét A tanulásban akadályozott gyengénlátó tanulók tagozatán a következő tantárgyak tanmeneti tervezésében jelennek meg ezek a területek A kompetencia alapú készségfejlesztés további színterei a tanórán kívüli foglakozások Kiemelt fejlesztési területek, nevelési célok A tanulás tanítása iskolánkban A tanulói teljesítmények értékelés Mérési pontok A tanulói teljesítmények értékelésének típusai, formái, a tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanítási-tanulási folyamat értékelése A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése A tanulók fizikai állapotának mérése Nevelési eredményvizsgálatok Az kollégiumi (otthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége, időkorlátai A pályaorientáció kiemelt feladatai az aliglátó, gyengénlátó tanulók esetében A pályaválasztási döntés előkészítése A választott pályára való felkészítés, a hivatástudat kialakítása A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése A tankönyvek kiválasztásának elvei Tanmenetek készítése A tanítási órák elemzésének javasolt szempontjai a gyengénlátók általános iskolájában Speciális feladatok a gyengénlátók tanítása során Javasolt szempontsor a tanulók szöveges jellemzéséhez

8 14.Szempontok a mikro értekezletekhez

9 PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Elfogadta: Jóváhagyta: Hegyiné Honyek Katalin intézményvezető Cseh Eleonóra intézményvezető-helyettes Temesy Ágnes iskolai intézményegység vezető Baráth Anita Kollégiumi intézményegység vezető Kónya Katalin Nevelőtestület EGYMI intézményegység vezető Készült 13 példányban, nem sokszorosítható Kapják: Közép-Pesti Tankerületi Központ irattár intézményvezető szülői faliújság kollégiumi intézményegység vezető iskolai intézményegység vezető EGYMI intézményegység vezető alsó tagozatos munkaközösség - vezető felső tagozatos munkaközösség - vezető testnevelési munkaközösség vezető nevelési munkaközösség vezető informatika munkaközösség vezető könyvtár tanári szoba Jelmagyarázat: Iskola Kollégium Módszertani intézmény 9

10 1. BEVEZETŐ 1.1. A pedagógiai program törvényi háttere a jogszabály száma a jogszabályi szint neve a jogszabály címe évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2013. (VII. 31) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Az intézmény működését meghatározó további jogszabályok A jogszabály száma a jogszabályi szint neve a jogszabály címe mindenkor hatályos törvények a Magyar Köztársaság költségvetéséről 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 10

11 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi CXXV. törvény 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről Évenként kiadott EMMI rendelet a tanév rendjéről 16/2004. (V.18.) OM GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről. 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai 11

12 szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként résztvevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1.2. Intézményünk hivatalos neve, alapadatai Szakmai alapdokumentumunk alapján Az intézményünk adatai: Hivatalos neve: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma Feladat ellátási helye: 1147 Budapest, Miskolci utca 77. Székhelye: 1147 Budapest, Miskolci utca 77. Típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény OM azonosító: Fenntartó tankerületi központ: Közép-Pesti Tankerületi Központ Tel./Fax: 1/ , 1/ Honlap: Alapfeladata Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat 1-8. évfolyamok sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelés-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékosenyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos. 12

13 A sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatás keretében a halmozott fogyatékok közül a látás-, hallás- mozgásszervi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása Kollégiumi ellátás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékosenyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos) A sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása keretében az érzékszervi fogyatéktok közül a látásfogyatékos tanulók ellátása, a halmozott fogyatékok közül a látás-, hallás-, mozgásszervi fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása. Egységes gyógypedagógiai, Módszertani feladat Egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként a látásszervi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált oktatását segítő módszertani központ és utazó szakember hálózat működtetése. Egyéb köznevelési foglalkozás Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthonos ellátása Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai ellátása Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Az intézmény országos feladatot lát el Intézményünk illetékessége, működési köre: a fentiek szerint országos Többcélú intézményként egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához iskolai helyi tantervet, kollégiumi, valamint egységes módszertani intézményi pedagógiai programot használunk Egyéb tevékenységünk - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatói számára gyakorlati képzés biztosítása - Szemorvosi, gyermekorvosi rendelő működtetése 13

14 1.4. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető helyettes Szemészorvos, szemészeti ellátás Pszichológiai ellátás, pszichológusok Gyermekorvos és egyészségügyi dolgozók Intézményvezető Iskolatitkár Kibővített vezetőség: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, intézményegységvezetők és a munkaközösség - vezetők, diákönkormányzatot segítő tanár, közalkalmazotti tanács vezetője Intézményi koordinátor Iskola - iskolai intézményegységvezető Oktatótanárok zenetanárok EGYMI - EGYMIintézményegységvezető Integrációt segítő tanárok Kollégium - Kollégiumi intézményegységvezető Nevelőtanárok Ügyviteli dolgozók ÉSZGSZ Gondnok Technikai dolgozók Logopédus Könyvtáros Rehabilitációs tanárok Gyermekfelügyelők Élelmezésvezető Konyhai dolgozók Pedagógiai asszisztensek 14

15 1.5. A tanulók felvételének és átvételének szabályai Az iskolába kerülés feltételei A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye szakértői véleménye alapján történhet meg. Ennek megfelelően az intézmény különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatás keretében a halmozott fogyatékok közül a látás-, hallás- mozgásszervi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatását, a többi tanulóval együtt nem nevelhető tanulók ellátását végzi Felvétel az iskola első osztályába A szakértői vélemény és a szülők döntése alapján történik Felvétel tanév közben Tanév közben egyéb közoktatási intézményekből a szakértői vélemény és a szülők döntése alapján van lehetőség tanulók átvételére 2. Az intézmény nevelési programja 2.1. Nevelési stratégia (Nevelési terv) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Intézményünk, mint országos beiskolázású általános iskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény és kollégium, felvállalja a halmozott fogyatékok közül a látás-, hallásmozgásszervi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelését-oktatását. Differenciálással, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazásával fokozottan vesszük figyelembe a tanulók életkori és egyéni sajátosságait; biológiai, fiziológiai és pszichológiai adottságait, szociális helyzetét. Intézményünkben állandóságot és biztonságot nyújtunk a látássérülés jellemzőihez alkalmazkodó környezet megteremtésével, az érzelmi támaszt nyújtó szeretetteljes kötődések kialakításával a tanulók és pedagógusaik között, a gyermekközpontúság elvének alkalmazásával. Nevelőtestületünk a látássérült tanulók gyógypedagógiai fejlesztése során biztos szakmai ismerettel, a gyakorlatban bevált módszerek használatával, türelemmel, elfogadó, empatikus attitűddel, a fokozatosság és következetesség elvét betartva team munkában dolgozik. 15

16 Az innovatív szemléletű, folyamatosan fejlődő, együttműködő testület komplex nevelőfejlesztőhatással koordinálja a gyógypedagógiai, habilitációs, rehabilitációs, szemészeti és pszichológiai segítségnyújtás különböző formáit. A fejlesztő szemlélet az intézményi élet minden színterét áthatja, az alkalmazott gyógypedagógiai eljárások, módszerek beépülnek mindennapos gyakorlatunkba. Rugalmasan, a képességek fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, vagy az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét figyelembe véve alakítjuk ki és tesszük a gyermekek számára teljesíthetővé követelményrendszerünket. Intézményünk megismerteti diákjainkat az ismeretszerzést és az életvezetést könnyítő optikai, elektronikus és más típusú segédeszközök optimális használatával. Hozzáférhetővé tesszük a látássérült tanulóink számára a speciális tanulási segédleteket, füzeteket, feladatlapokat. Munkánkban törekszünk a szülőkkel (gondviselőkkel) való kölcsönös együttműködésre, a jó kapcsolat kialakítására. Az iskola egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt az érintettekkel (pedagógusi, tanulói, szülői közösségek) széles körű párbeszédet folytatunk. Pedagógusaink példát mutatnak humánus és etikus magatartásukkal, tiszteletben tartják a gyerekek, szüleik és más partnerek emberi méltóságát, világnézetét, vallását. A gyengénlátó, aliglátó gyermekek személyiség formálásában fontosnak tartjuk önmaga megismerésének, sérülése elfogadásának, reális önértékelésének kialakítását, képességet a benne lévő adottságok kibontakoztatására, mely az élethosszig tartó tanulás, önfejlesztés és a társadalmi integrálódás útjára vezeti tanulóinkat A kollégium főbb alapelvei - az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülése, - demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat, - alapvető erkölcsi normák betartása, - a szülőkkel való konstruktív együttműködésre való törekvés A kollégiumi nevelés célja: a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A gyengénlátó és aliglátó gyermekek és fiatalok sikeres együttnevelése, társadalmi integrálódásuk, boldogulásuk érdekében: - fejlesztésük, családi nevelésük segítése, 16

17 - képességeik kibontakoztatásának segítése, - a fogyatékosságukból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása iskoláztatásuk egész ideje alatt, - pályaorientációjuk, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. befogadó pedagógusok gyógypedagógiai módszertani megsegítése Feladataink Alapvető nevelési feladatok Pedagógusaink a nevelés-oktatás során olyan ismereteket, technikákat adnak át a tanulóknak, melyekkel látássérültségük mellett is képessé válnak a nemzeti műveltség, az egyetemes kultúra megismerésére, erkölcsi érzékük, szellemi-érzelmi fogékonyságuk elmélyítésére. A tanárok feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése a gyengénlátás tényének, a gyengénlátó, aliglátó gyermek, serdülő életkori sajátosságainak figyelembevételével, a megfelelő környezet kialakításával, a szükséges speciális eszközök biztosításával. Az iskolában a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv fejlesztési területei, nevelési céljai kiegészülnek, ötvöződnek a látássérülés miatt ránk háruló speciális feladatokkal. A kollégium törekszik a tanulási kultúra fejlesztésére. A tanulási motívumok az érdeklődés, a megismerés, és a felfedezés vágyának - fejlesztésével hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy a tanulás életprogrammá váljék a tanulókban. Felzárkóztatás, a tehetségek gondozása, a pályaorientáció olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanulók képességeiknek, tehetségüknek megfelelő fejlesztésben részesülnek, így biztosítva annak esélyét, hogy eredményesen végezzék tanulmányaikat. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése. A kollégium, mint közösségi nevelési helyszín, a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Feladata a családi életre nevelés. Az önkiszolgálás fejlesztése: az önálló öltözködés, tisztálkodás, a ruházat rendben tartása, a szoba és a közös helyiségek esztétikumának megteremtése (rend, tisztaság megőrzése, dekoráció készítése segítséggel egyéni ízlés és alkalom szerint), a kulturált étkezés szabályainak ismerete, egyre nagyobb fokú alkalmazása. Az önálló közlekedés szabályainak megtanítása, begyakorlása a hazautazás megkönnyítése érdekében. A tanszer és egyéb személyes cikk beszerzése érdekében útvonalak és vásárlási lehetőségek tanítása. Apróbb hivatalos ügyek intézésének gyakorlása szemészeti rendelőben. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Kiemelt szerepet kap a személyi 17

18 higiénia. Környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat a minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közeg, fejlesztve ízlésüket, igényességüket. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése. A nyugodt pihenés és az egyéni visszavonulás lehetőségének biztosítása. A korszerű ismeretszerzési technikák közül használja rendszeresen önállóan is a könyvtárat, az Internetet, tömegkommunikációs műsorokat A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Erkölcsi nevelés A nevelőtestület feladatai Alakítsa ki a tanulókban a kötelességtudat, a munka megbecsülése, igényesség, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, önfegyelem tulajdonságát. Neveljen az egyéni és a közösségi értékek, tulajdonformák tiszteletére, megbecsülésére. Segítse a tanulókat látássérülésük elfogadásában, harmonikus, értékes emberi kapcsolatok kiépítésére képes, emberi méltóságukat megőrző személyiségük kialakulásában. Készítse fel a látássérült tanulókat az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók látássérüléséből fakadó erkölcsi és életvezetési problémáira. Fejlessze a tanulók önismeretét, önbizalmát, önállóságra való törekvését. Eljárások az iskolában Pedagógusok, pedagógiai asszisztensek dolgozók példamutatása, intézmény közösségi élete. Etika, magyar, történelem, osztályfőnöki és egyéb tantárgyi órák tartalmaiban rejlő lehetőségek kibontása, kapcsolataik erősítése. Szituációs játékok, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, páros és csoportos tanulás, egyéb csoportmunka során. Eljárások a kollégiumban Pedagógusok, nevelők, pedagógiai asszisztensek dolgozók példamutatása. A tanulók megismertetése a társadalmi megbecsülést, hírnevet szerzett látássérült emberek életútjával, sikereikkel, végzett növendékek életútjával. Szituációs játékok, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, páros és csoportos tanulás, egyéb csoportmunka, táborok, kirándulások, sportversenyek során történő egyéni és csoportos beszélgetések, 18

19 szituációk megvitatása. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A nevelőtestület feladatai Ismertesse meg a tanulókat nemzeti, népi kultúránk értékeivel, hagyományaival, a jeles magyar személyiségekkel, nemzeti szimbólumainkkal. Mélyítse el a közösséghez tartozás érzését, erősítse a hazaszeretetet. Mutassa be a gyengénlátó, aliglátó tanulóknak nemzeti, kulturális örökségünk megismerésének sajátos, a látássérült embereket segítő módjait. (Tapintható tárlatok, akadálymentes kiállítások, interaktív, akadálymentes weblapok, könyvtárak látogatása, használata.) Ismertesse meg a tanulókat az Európai Unióról a látássérült emberek számára készült, esélyegyenlőséget biztosító kiadványokat, hangos könyveket. Eljárások az iskolában Hatékony, színes, élményszerű tanítás a kapcsolódó tantárgyak terén, közös törekvés minden tárgyból a feladatok integrált megoldására. Projektnapok, témahetek szervezése, iskolai ünnepek megtartása, hagyományok ápolása. Kirándulások, múzeum- és színházlátogatások. Hon és népismeret órák. Állampolgárságra, demokráciára nevelés aktív állampolgárság A nevelőtestület feladatai Eljárások az iskolában Alakítsa ki a látássérült tanulókban a A tanulók tevékeny cselekvő állampolgári magatartást, melyet a részvételére építő törvény-tisztelet, az együttélés szabályainak tanítás- és tanulásszervezési Eljárások a kollégiumban Kulturális hagyományok őrzése, ünnepeken, rendezvényeken, versenyeken való tevékeny részvétel. Népszokások, néphagyományok megismerése, a vizuális képességeknek megfelelő kézműves foglalkozásokon tárgyak készítése. A haza kiemelkedő személyiségeinek megismerése, évfordulók megünneplése, faliújság, tabló, kiselőadás készítése. Kirándulások, múzeum- és színházlátogatások. Látássérültek szervezeteinek megismertetése a tanulókkal. Eljárások a kollégiumban Osztályközösség és DÖK fórumai, felelős-rendszer 19

20 betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez. Teremtsen lehetőséget, a diákok önszerveződésére, a Diákönkormányzat hatékony működésére. Erősítse a közösségért vállalt munka önkéntességét, az osztályközösségek formálását. Az aktív állampolgárrá válás érdekében a tanítványok ismerkedjenek meg a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményekkel, az esélyegyenlőség biztosításáról szóló jogszabályokkal, tartsák számon a látássérültek érdekvédelmi szervezeteit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók ismerjék meg a településen élő nemzetiségek kultúráját. A tanulók aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás ez irányú önálló ismeretszerzésre. eljárások; tanulópárok, kiscsoportos feladatok kijelölése, tisztségek, önálló feladatok vállalása, a közösségi kontroll gyakorlása. Tanórákon a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A nemzetiségekről szóló oktatás színterei: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc és osztályfőnöki órák, valamint szabadidős tevékenységek (projekt hetek, diákönkormányzati programok, vetélkedők, könyvtári programok) keretében. Lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása: ismertetők, előadók kérése. DÖK gyűlések, osztályprogramok. A kollégiumi élet területén a tanulók önálló feladatvállalása a látási teljesítmény, életkor és a csatlakozó sérülések figyelembevételéve l. A közösségi kontroll gyakorlása. A látássérültek érdekvédelmi szervezetei működésének megismerése, jogok és kötelezettségek elfogadása. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A nevelőtestület feladatai Fejlessze az önismeretet a személyes tapasztalatok és az ismeretek tudatosításával, mások cselekedeteinek megértésével. Tudatosítsa a látássérült tanulókban, hogy felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakulásában. Támogassa a tanulókat a látássérülés tényének elfogadásában, feldolgozásában, az ebből adódó személyiségproblémák felismerésében, ezek korrekciójában, a Eljárások az iskolában Pedagógusok, pedagógiai asszisztensek dolgozók példamutatása, intézmény közösségi élete. Szituációs játékok, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, páros és csoportos tanulás, Eljárások a kollégiumban A kollégiumi élettérben a szociális készségek az empátia, a kooperáció, a kommunikáció kiteljesedésére, és gyakorlására való alkalmak teremtése. Viselkedéskultúra, illemtan alapelveinek 20

21 kompenzációs készségek tudatos fejlesztésében. Járuljon hozzá, hogy a tanulókban kialakuljon a képesség a nehézségek leküzdésére, a kudarcok elviselésére, tudjanak önmagukon uralkodni, másokhoz alkalmazkodni. Fejlessze értelmi képességeik mellett érzelmi intelligenciájukat személyes és tanulmányi, későbbi szakmai sikereik érdekében. Segítse hozzá a látássérült gyermekeket, fiatalokat a kulturált magatartás elsajátításához, jó emberi kapcsolatok kialakításához a fogyatékosságokat eltérő módon toleráló közösségekben is. egyéb csoportos munkák során. A gyengénlátó, aliglátó tanulók személyiségfejlődésén ek alakulásához a megfelelő tanulási környezet biztosítása minden tantárgyi órán, tanítási szituációban. Tanórai, iskolai tevékenységek adása, melyek a társakkal való együttműködésen, a megélt felelősségvállaláson, az életkori szintnek megfelelő önálló cselekvésen, a megbízhatóságon, és a kölcsönös elfogadáson alapul. szokássá tétele a foglalkozások keretében, és a mindennapokban. Közösségi szabályok betartása, a kompromisszumok, a konfliktus kezelési technikák gyakorlása a mindennapok helyzeteiben. Énkép alakítása a kollégiumi védett környezetben egyéni és csoportos beszélgetésekkel. A családi életre nevelés A nevelőtestület feladatai Közvetítsen harmonikus családi mintákat, segítse a tanulókat a család általuk átélt működési zavarainak, konfliktusainak feldolgozásában, erősítse az érzelmi intelligencia fejlődését. Ismertesse meg a tanulókkal a családalapítás feltételeit, a látássérülés szerepét a közös élet alakításában, felelősségteljes gyermekvállalást, gyermeknevelést. Folyamatosan alakítsa az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat fejlődését pl. rend szeretete és megtartása. Eljárások az iskolában Etika, osztályfőnöki órák, kapcsolódó biológia témakörök, szexualitás. Védőnő előadásai. Egyéni esetmegbeszélések osztályfőnök és diák között, családok bevonása az iskola életébe, a család és az iskola, és a pedagógusok együttműködésének elősegítése. Eljárások a kollégiumban A családok eltérő szociális helyzetéből fakadó egyéni problémák kezelése a családok megismerésével, egyéni esetmegbeszélésekk el tanár és diák között, tanár-szülő, diák- szülő-tanár relációkban. A családok bevonása az iskola életébe; családi hétvégék tematikus 21

22 A testi és lelki egészségre nevelés A nevelőtestület feladatai Ismertesse meg a gyengénlátó, aliglátó tanulókat látássérülésük kórokával, az ebből eredő következményekkel, fizikai terhelhetőségükkel, az ellenjavallt mozgásformákkal, sportokkal. A tanulók sajátítsák el a higiénés szabályokat, a szem óvásának, eszközeik tisztán tartásának módját, tartsák be a látáskímélő előírásokat. Sajátítassa el a tanulókkal a szükséges optikai segédeszközök helyes használatát. Ismertesse meg a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott balesetveszély megelőzésének módjait, az egészséget károsító tényezőket, a káros függőségeket, és a helyes táplálkozás előnyeit. Segítse őket szakember, gyógytornász/gyógytestnevelő/gyógypedag ógus a jobb mozgásállapot kialakításában, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetésében. Fejlessze a tanulókban az igényt lelki egyensúlyuk megóvására, betegségek megelőzésére, testi higiénéjük kialakításában. Fejlessze látássérülésüknek megfelelő önálló közlekedésüket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A nevelőtestület feladatai Eljárások az iskolában Az iskolai élet tantárgyi óráin, rehabilitációs foglalkozásokon, testnevelési órákon és más színtereken megvalósuló tevékenységek, melyek az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére fókuszálnak. Kiemelten kezelendő a látás, a szem védelme. Közösségi tanulás alkalmaival, megoldásközpontú konfliktuskezelési módszerek alkalmazásával, önismereti játékok az osztályfőnöki és egyéb tanórákon. Eljárások az iskolában programjai, ünnepélyek, rendezvények, kirándulások. Eljárások a kollégiumban A szabadidős, és más foglalkozásokon a játék, sport, étkezés, testi higiénia, az optikai segédeszközök higiéniája, állagvédelme, önkiszolgáló tevékenységek, közlekedés, veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Tematikus dekoráció, sportnap, egészségnap, kirándulások, drog prevenciós program, szervezése. Irányított beszélgetések a témakörben. Eljárások a kollégiumban 22

23 Személyiségfejlesztő munkája során alakítsa ki a tanulókban az empátiát, az önként segítő, együttműködő magatartást, a gyengébbekhez való alkalmazkodást, és az elfogadásukhoz szükséges kompetenciákat. Fenntarthatóság, környezettudatosság A nevelőtestület feladatai Nyújtson a tanulók számára minél több közvetlen tapasztalatot a természeti, társadalmi valóságról. Segítse a tanulókat a környezetkímélő, értékeket védő, környezettudatos magatartás kialakulásában. Teremtsen lehetőséget, hogy a látássérült tanulók bekapcsolódhassanak a közvetlen környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pedagógusok, pedagógiai asszisztensek dolgozók példamutatása, intézmény közösségi élete. Tantárgyi órák (gyűjtő munkák, kiselőadások), mindennapos élethelyzetek, szituációs játékok, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, páros és csoportos tanulás, egyéb csoportmunka, táborok, kirándulások, sportversenyek. A tanulási folyamatban az önállóság és a felelősségvállalás támogatása. Eljárások az iskolában Esztétikusan dekorált, tiszta tantermek, iskolai környezet, környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos programok szervezése. Tematikus dekoráció, sportnap, kirándulások, drog prevenciós program szervezése. Irányított beszélgetések a témákban. Példamutatás. A természeti és a Együttműködés biztosítása a csoportos foglalkozásokon, az osztály, a kollégiumi közösség életében. A tanulók által életkor és látási teljesítmény által meghatározott önkéntesen vállalt feladatok végrehajtásának segítése, koordinálása. Csoport írott és íratlan szabályainak beépítése a tanulók életébe a rendszeres napirend és tevékenységek során. Eljárások a kollégiumban Az iskola, és a kollégium külső és belső környezetének aktív alakítása; pl. virággondozás, madáretetők, tantermek dekorálása, szelektív hulladékgyűjtés, iskolarádió, tanulmányi séták, kirándulások. Az egészséges környezet 23

24 Pályaorientáció A nevelőtestület feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (szemészeti, fizikai állapotukat figyelembe véve) az általuk eredményesen, sikeresen végezhető munkaterületekkel, foglalkozásokkal. Biztosítson olyan tevékenységeket, melyek alkalmat adnak érdeklődési körök, kedvenc tevékenységek kialakulásához. Adjon lehetőséget az önkorrekció, az együttműködés képességének fejlesztésére, a rugalmas gondolkodás elsajátítására. Gazdasági és pénzügyi nevelés A nevelőtestület feladatai Pozitív attitűd kialakítása az értékteremtő munka, a munkalehetőségek keresése iránt. A pénzzel való gazdálkodás képességének megalapozása, a tanulók életkorának megfelelő technikai környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése modellezéssel. Eljárások az iskolában Osztályfőnöki órák, etika és más tantárgyak kapcsolódó részei, stabil és reális énkép kialakítása. Iskolai programok, témahetek, szakkörök, versenyek. Eljárások az iskolában Tantárgyak kapcsolódó területei, osztályfőnöki órák. Iskolai rendezvények, karácsonyi vásár. megteremtése a mindennapokban, szokások kialakítása; tisztaság, energiatakarékossá g, egészséges ételek, mozgás, a környezetszennyezé s elkerülése. Eljárások a kollégiumban A kollégiumi közösségi keretek érték és normarendszerének következetes betartása. Egyéni megbízások, közösségi teljesítés elvárások adása, mely a reális önkép és sikermotiváltság kialakulásához vezet. Látássérültek által végezhető szakmák, védőmunkahelyek, sorstársak életének megismerése. Viselkedéskultúra, illemtan a foglalkozások keretében. Eljárások a kollégiumban Életmód, életvitel gazdasági összefüggései a mindennapi életben; pl. 24

25 gazdálkodási, és háztartással kapcsolatos pénzügyi folyamatok, szabályok, banki tranzakciók megismertetése. Médiatudatosságra nevelés Nevelőtestület feladatai Fejlessze a tanulók médiával kapcsolatos értelmező, kritikai beállítódását, és az eligazodásukat az információ özönében. Hívja fel a tanulók figyelmét a közösségi portálok használatában rejlő veszélyekre, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjára, ezek jogi és etikai vonatkozásaira. Alakítson ki jártasságot a látást segítő IKT alkalmazások használatában pl. képernyőolvasó program. A tanulás tanítása Eljárások az iskolában Szerepjátékok, elemző-értelmező feladatok, Iskolarádió, működtetése. Médiaismerettel foglalkozó órák, osztályfőnöki óra, informatika óra. tankonyhai főzéssütés, egyéb háztartási ismeretek és anyagi, pénzbeli ismeretek közvetítése. Közösségi élmények szervezése (osztály teadélutánok, születésnapi ünnepségek), karácsonyi vásár. Zsebpénz kezelése, beosztása. Eljárások a kollégiumban Értékközvetítés az információs technológiák igénybevételével, bemutatás, kreatív alkotó játék, munka a vizuális és motorikus lehetőségek határain belül pl. esti, délutáni foglalkozásokon. Kulturális lehetőségek, narrációs színházi látogatás, diákszínjátszás, hagyományos előadások, ünnepélyek, vetélkedők, könyvtárhasználat, esti informatikai szabadfoglalkozás. 25

26 A nevelőtestület feladatai Ismertesse meg, és gyakoroltassa be a látásos megismerésben fennálló nehézségek kompenzálását segítő tanulási eljárásokat, készségeket, melyeket a tanulók később aktívan és önállóan tudnak látásteljesítményükhöz alakítani. (külső feltételek megteremtése, tanulási körülmények, környezet alakítása) Tanítsa meg a látássérült növendékeknek az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, különböző nagyítók, elektronikus olvasókészülék stb.), és az önálló tanulást segítő speciális szoftverek alkalmazását. Sajátítassa el a tanulókkal az iskolai könyvtár, a Magyar Elektronikus Könyvtár, az internet használatát. Fejlessze ki a látásteljesítményhez igazodó, egyénre szabott tanulási stratégiákat, célszerű rögzítési módszereket. Ismertesse meg a hatékony tanulás módokat, a csoportos tanulás módszereit, a kooperatív tanulási technikákat. Eljárások az iskolában A tantárgyak tanulási módszereinek megismertetése és gyakoroltatása a tantárgyi órákon. Egyéni önálló, páros, csoportos tanulás, projekt módszer, kooperatív tanulás. A látássérülést kompenzáló tanulási technikák alkalmazása az órákon, számítógép által segített tanulás. Interaktív tábla, E- tankönyvek alkalmazása a tanulás segítésében. Eljárások a kollégiumban A tanulás szervezése; objektív (tárgyi, időbeli, látást segítő eszközbeli) feltételeinek és szubjektív (egyéni tanulási jellemzők figyelembe vétele, segítőkész, nyugodt, együttműködő légkör kialakítása) feltételeinek biztosítása. Tanulási szokások alakítása, a tanórákon használt optikai segédeszközök használata. A szociokulturális eredetű indulási hátrányok fokozatos leküzdése A célok elérésének, az értékek megteremtésének feltételei Az óvodáskorú, integráltan nevelt gyengénlátó gyermek A módszertani központba a látásvizsgáló bizottság szakvéleményével érkeznek a gyerekek. Látássérülésük mértéke, életkoruk vagy sérült képességstruktúrájuk sok esetben nem értékelhető pontosan. A látássérülés mértékéről megfigyeléssel, funkcionális látásvizsgálattal informálódunk. A gyengénlátó, vagy aliglátó kisgyermek fejlődésbeli elmaradása nem törvényszerű, mégis az átlagosnál gyakrabban fordul elő közöttük magatartás- vagy részképesség-zavar, lelassult mozgásfejlődés, koordinálatlan nagy- és finommozgás. 26

27 Ezek oka legtöbbször az, hogy a látássérülés perinatális károsodás (pl.: koraszülés) következménye. A súlyos látássérülés önmagában is befolyásolja a kognitív és egyéb képességek fejlődését, mert nehezített az utánzás, a vizuális ismeretszerzés pontatlan, a térészlelés sérült. Súlyosbíthatja a helyzetet a túlféltő szülői magatartás, amely a csecsemőkortól kezdve korlátozza a gyermek mozgását. A szocializálódás is nehezített, a gyermek nem látja a társak metakommunikatív jelzéseit, nem tudja követni mozgásukat. Sokan közülük már ebben a korai életkorban megélik fogyatékosságukat, másságukat. Fájdalmas élmény nemcsak a sok műtét, testi szenvedés lehet, hanem a feje fölött beszélő orvosok, a család kétségbeesése, a környezet sajnálkozása is. Személyiségfejlődésüket az iskolaérettség kialakulásáig nem bízhatjuk csupán az egészséges gyermekeknél jól működő spontán érésre, szükségük van a tudatos, sérülés specifikus fejlesztésre. A fejlesztési tervet mindezek ismeretében egyénre szabottan állítjuk össze, szükség esetén változtatva azt. A gyengénlátó gyermekek megsegítése az óvodás korban a legfontosabb, mert ez egy rendkívül szenzitív szakasz. A szülőkkel való foglalkozás, konzultációk, pszichés megsegítés nagyon fontos. A szülők számára is nagyon jelentős változást hoz a közösségbe kerülés. A gyermekük fogyatékosságának elfogadása, ha korábban eljutott is egy szintre, akkor is újra előtérbe kerülhet. Az iskola-előkészítés óriási jelentőségű mind a szegregált, mint az integrált iskolába készülés esetén. Az iskolaválasztás döntését segíteni, támogatni kell, hogy megfelelő információkkal, tapasztalatokkal rendelkezve hozzák meg a legjobb döntést a szülők gyermekük életéről Iskolakezdéstől az alsó tagozat végéig A gyengénlátók iskolájában tanuló gyermekek látásmaradványa nagyon széles skálán mozog. A tanulók jelentős része 0,1-0,3 látással rendelkezik, de egyre növekvő számban találhatók meg az aliglátók, akik 0,1-nél kevesebb látásukat is jól tudják hasznosítani, és látó életmódot képesek folytatni. Az iskolánkba járó tanulók pszichés tulajdonságai, életmódbeli jellemzői igen eltérőek. Azok a gyerekek, akik a gyengénlátás felső határán helyezkednek el és jó optikai korrekcióval (szemüveg) rendelkeznek, személyiség-felépítésükben nem térnek el az épektől. A súlyosabb fokú gyengénlátás azonban már jelentősen befolyásolhatja a személyiség és az életmód alakulását. A látássérült gyermek tapasztalatszerzési lehetősége, értékelése a nagyfokú látásvesztés miatt leszűkül és lelassul, jellemző, hogy a tárgyakat közelről nézi. 27

28 Bizonyos távolságra lévő tárgyak formáit elmosódottan vagy egyáltalán nem látja. Így az emberi arcot is hiányosan észleli. Sok gyermek nem tud a másik ember arcmimikájára reagálni. A megismeréshez, a térben és síkban való tájékozódáshoz több időre van szüksége. Míg ép szemmel a vizuális benyomások egész tömegét tudjuk egy pillanat alatt rögzíteni, addig a súlyos látássérült csak egy-egy részletet tud megragadni, így ismeretköre kisebb, fogalmai gyakran bizonytalanok. Az aliglátó gyermek a tájékozódás során fokozottan veszi igénybe hallását és tapintását is. Halmozottan sérülteknél ugyanezen problémák hangsúlyosabban jelennek meg. Sok gyengénlátó gyermek küzd a koraszülöttség következményeivel (idegrendszeri éretlenség, lassú fejlődés, minimális agyi működési zavar, fokozott fáradékonyság, nyugtalanság). A gyermek mozgásfejlődése is függ a látássérülés jellegétől. Sokszor nehezített a látás és a mozgás összehangolása. A látótér leszűkülése csökkenti a mozgások biztonságát, lendületét, gyorsaságát. A gyengénlátó gyermek számára a tanulás fokozott erőfeszítést, figyelmet, több kitartást igényel, mint ép társainak. 28

29 A felső tagozaton Az 5. osztályba lépő gyengénlátó, aliglátó gyermek az alsó tagozatos gondos fejlesztés után továbbra is igényli a különleges bánásmódot: látássérüléséből adódó problémái kezelését kompenzáló technikáinak további fejlesztését. A felső tagozatos gyengénlátó tanulókat minél nagyob önállóságra célszerű nevelni. A tanulás és a mindennapos tevékenységek (közlekedés, önellátás) területén is fontos a minél magasabb fokú önállóság elérése. Az önálló ismeretszerzés elsajátításának időszaka ez. Szükség esetén ebben az időszakban optimális elektronikus és/vagy informatikai eszközök kiválasztása, beszerzése, használatuk megtanulása Az integráltan nevelt, oktatott középiskolás diák életkori jellemzőinek figyelembe vétele a megsegítés során A középiskolás korosztályra elsődlegesen jellemző a kortárscsoport véleményének felértékelése. A látássérült fiatal sem akar kilógni a sorból, szégyelli, ha lehet, leplezi fogyatékosságát. Amennyiben nyilvánvaló a probléma a külső jelek (vastag szemüveg, speciális eszközhasználat), vagy sajátos viselkedés miatt, társaik durva tréfáinak célpontjaivá válhatnak, vagy peremhelyzetbe kerülhetnek. Ennek elkerülése sokszor annyira fontos a gyerekeknek, hogy akár devianciára is hajlamosak a csoportnak való megfelelés érdekében. Enyhébb esetekben is gyakori, hogy nem viselik a szükséges szemüveget, nem használják a közlekedésüket jól segítő fehér botot, a tanulást segítő eszközöket. Ritkábban képesek vállalni másságukat, felismerik az egyéni boldoguláshoz vezető társadalmilag elfogadott utat, néhányuk hatalmas erőfeszítéssel tanul, felveszi a versenyt bármelyik jól látó társával. Az így kétségtelenül megszerzett tekintély azonban túl sok fáradságba kerül, kevesen vállalkoznak, és csak nagyon támogató családi háttér megléte esetén képesek erre A személyiségfejlesztés feladatai, módszerei Speciális nevelési-oktatási feladatok ellátása A nevelés-oktatás egész folyamatában érvényesülnek az alábbiak: - a gyengénlátó gyermek személyiségének formálása, - sokoldalú, a gyengénlátó gyermek tapasztalati bázisát bővítő tevékenységi formák biztosítása, - önállóságra nevelés, - reális, pozitív énkép kialakítása. 29

30 A képességfejlesztés területén: - a látóképesség, különböző funkcióinak, - a tájékozódó képességek, - a látás és mozgás koordinációjának, - a kommunikációs képességnek fejlesztése, - hatékony tanulási technikák tanítása. Feladataink életkori szakaszokra bontva Az iskolakezdéstől a pubertásig: - az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és a tájékozódás terén, - az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható világ megismerése iránt, a speciális segédeszközök használatával. - a működő érzékszervek fokozott kihasználása, - az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez, - az önbizalom, a pozitív énkép alapozása, - az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek, a szem védelme. A serdülőkor: - az önállóság iránti igény továbbfejlesztése különösen azon speciális optikai segédeszközök iránt, melyekkel a látásmaradvánnyal rendelkező tanulók maximálisan kihasználhatják látásukat, - az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé, - a céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás és későbbi munkavégzés céljából, - az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakozásában, - az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása, - az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, - felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre Személyiségfejlesztési módszerek A motiválás hatékony eszközeinek alkalmazása A tanulás és a képességfejlesztés számos területén a gyengénlátó gyermekekre lényegesen nagyobb teher nehezedik, mint az egészséges gyermekekre. A többletterhek alól nem mentesíthetjük, mert állóképességétől, akarati erőfeszítéseitől, ambícióitól, függ a társadalmi beilleszkedés sikere. A terhek csökkentése helyett a teherbírást kell megnövelni. Ezt azonban csak kis lépésekben, fokozatosan tehetjük. 30

31 Tanulóink közötti különbségek forrásai: Meglévő ismeretek különbsége amit otthonról hozott (szókincs, értékrend, hozott ismeretek). Képességbeli különbségek: - látásteljesítmény - figyelem - emlékezet - gondolkodás és nyelv -7-féle intelligencia (nyelvi-verbális, logikai-matematikai, vizuális, mozgásos, zenei, interperszonális, intraperszonális) Egyéb problémák (mozgássérülés, autizmus) A tanulók eltérő személyiségéből eredő különbségek - tanulási stílus - motiváció - attitűd - érdeklődési kör - agyfélteke-dominancia Etnikai különbségek A fogyatékosság sokféleségéből eredő, igen nagy egyéni különbségek indokolják a pedagógiában szokásos egyéni bánásmód mértékét messze meghaladó differenciálás szükségességét A differenciált tanulásszervezés alapjai Ezek a tanulói különbségek teszik szükségessé a pedagógusok módszertani megújulását, a jól bevált tanítás-tanulási folyamatok mellé új szemlélet kialakítását, új módszerek, technikák és munkaformák alkalmazását. A cél a tanítás-tanulás hatékonyabbá tétele, a segítségnyújtás legeredményesebb formájának megtalálása, a tanulók iskolához fűződő viszonyának pozitívabbá tétele A differenciált tanulásszervezés szintjei 1. Képességek szerinti csoportbontás ((habilitációs, rehabilitációs fejlesztés, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozások) 2. Tartalmi differenciálás 3. Szervezeti tanulócsoportos bontás a tagok között együttműködés-kooperáció van a 3-5 fős csoportok homogén és heterogén szervezésűek is lehetnek a csoporttagok azonos feladatot végeznek az eltérő képességű csoporttagok munkája között tartalmi differenciálás történik 4. Tanulási követelmények differenciálása (Aliglátó, tanulásban akadályozott vagy részképesség-zavaros gyermekek számára.) 31

32 2.5.Tanítási-tanulási munkaformák Csoportmunka Igyekszünk kihasználni a jól szervezett csoportmunka személyiségformáló, értékrend alakító hatását: együtt gondolkodás alkalmazkodás összefogás érvelés - meggyőzés a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása az összetartozás élményének személyes megtapasztalása Páros munka Páros munka (két, hasonló képességű tanuló együttműködő tevékenysége). Tanulópár (egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulása) Az egyénre szabott (individualizált) munkaforma Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben 1.szint könnyebb egyszerűbb kevesebb információ több kép, szemléltetés játékosabb nagyobb betűméret szótagolt formátum (1., 2. osztályban) 2.szint nehezebb bonyolultabb több információ főként szöveginformáció árnyaltabb, nehezebb megfogalmazás esetleg kisebb betűméret Időkitöltő feladatok Az eltérő képességű, különböző munkaformákban, és feladatokkal dolgozó tanulók nem egy időben fejezik be munkájukat. A feladatmentes állapot kiküszöbölésére, egyéni képességfejlesztésre, felzárkóztatásra, valamint tehetséggondozásra alkalmas rövid terjedelmű foglalkoztató feladatokat készítünk. a) Az időkitöltő feladatok fajtái: Új anyagot kiegészítő játékos, érdekes feladatok (tehetséggondozás) Gyakoroltató, elsősorban játékos feladatok (felzárkóztatás) 32

33 Egyszerű, rövid feladatok az adott tananyag feldolgozására az átlagos képességű tanulók számára b) Az időkitöltő feladatok jellemzői: Rövid terjedelmű (Ne legyen időigényes.) Különböző nehézségi fokozat (Tudjon sikerélményt nyújtani.) Játékos és érdekes legyen (Ébressze fel a gyermek természetes motiváltságát.) Iskolánkban a kooperációra - együttműködésre épülő tanulásszervezési módok Problémaalapú tanulás (a problémamegoldó, együttműködési készségek, informatikai ismeretek, lényeglátás fejlesztése) Kooperatív vita (kommunikációs készségek és retorikai képességek fejlesztése) Drámamódszer (átélő, beleérző képességek fejlesztése) Pedagógiai projekt (melyben az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában) A módszerek kiválasztásának szempontjai a látássérült tanulók egyéni funkcionális látásteljesítménye az egyénre szabott speciális megsegítés formái a speciális segédeszközt ( nagyító, otv, képernyőolvasó szoftverek - JAWS, képernyőnagyító szoftverek - MAGic, Zoom Text, Braille-kijelzők) használók aránya a munkára szánt idő tevékenységi formák óratípusok tananyag tartalma egymásrautaltság mértéke A kooperatív tanulás fejlesztési területei a másokra való odafigyelés az önálló gondolkodás a türelem elfogadás másokért felelősségteljes segítőkész magatartás a kommunikációs készség együttműködés készség szervezői képességek A tanár szerepe az indirekt irányítás személyre szabott segítségnyújtás jó szervezőkészség határozottság 33

34 az idő pontos bemérése és tartása jó kapcsolatteremtési készség megosztott figyelem alkalmazkodó készség a diákok által mondottakhoz nyitottság kreativitás elsősorban a szervezést illetően, és a munkáltatásban A tanórai differenciáláson kívül a csoportos és egyéni korrepetálások, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások rendszere bizonyul hatékony módszernek Ellenőrzés, értékelés A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás az elért sikerek, eredmények megerősítése differenciálás az egyéni készségek, képességek figyelembe vétele aktuális teljesítőképessége (saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében). Az értékelést a tévedések megbeszélése, kijavítása követi. A tévedés szabadsága, hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól Önállóság A tanulók önállóságra nevelése több színtéren zajlik, melyben minden egyes intézményegységnek kiemelt szerepe van. A tanulók az önellátás terén megtanulják saját magukat ellátni az alapvető, személyes higiéniával kapcsolatos teendőktől kezdve a háztartási alapismeretekig. Kiemelt fontosságú az egyes tanulók egészségügyi állapotához, szembetegségéhez kapcsolódó speciális ismeretek, teendők megtanulása, begyakorlása. Az egyéni szükségletekhez igazodó, életvitelt vagy tanulást segítő, speciális optikai, elektronikai vagy digitális segédeszközök, valamint információs és kommunikációs technológiai eszközök használatának megismerésével, begyakorlásával képesekké válnak a korszerű technikai vívmányok megfelelő felhasználására, mindennapi életükbe való beépítésére. Tanulóink képesekké válnak az életkori szintjüknek és egyéni sajátosságaiknak megfelelő szintű, egyre önállóbb ismeretszerzésre, tanulásra. Ehhez nagymértékben hozzájárul a megfelelő tanulási környezet kialakítása, valamint a tudatos környezeti adaptáció megtanítása is. Az egyes tanulók látásteljesítményéhez, életkorához és egyéni képességeihez igazodó tájékozódási és közlekedési ismeretek és gyakorlatok révén mind önállóbbá válnak az ismert, 34

35 illetve az idegen helyeken történő tájékozódásban, közlekedésben. Szükség esetén megtanulják a tájékozódást, közlekedést segítő speciális technikákat, a speciális segédeszközök használatát. Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően önállóan alkalmazzák a segítségkérés és elutasítás kulturált formáit Önismeret-fejlesztés, viselkedéskultúra A tanulók reális énképének, önismeretének fejlesztése az iskolába kerüléstől kezdve kiemelt jelentőségű feladat. A látássérülés ténye sok esetben eredményez túlféltő, kevésbé következetes, olykor szélsőségekre hajló szülői nevelési környezetet. Ennek enyhítése, ellensúlyozása, a szülők segítése a helyes nevelői attitűd megtalálásában a speciális iskola szakembereinek a feladata. A különböző szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológus, illetve szükség esetén szemészorvos, ápoló) team munkában mérik fel a szükséges segítségnyújtás mértékét, együtt dolgozzák ki a gyermek és a család szükségleteihez, adottságaihoz leginkább illeszkedő megoldási lehetőségeket. A tanulók egyéni képességeihez és látásteljesítményéhez igazodó, reális elvárások támasztása, a következetes és támogató tanári attitűd, valamint az egymás iránti elfogadás és empátia kialakítása, erősítése révén a tanulók megismerik a bennük rejlő erőforrásokat, lehetőségeket. Képesek lesznek felismerni és elfogadni a saját és mások érzelmeit, és megtanulják érzelmeik helyes kifejezését. A csoportmunka és a társas tevékenységek révén megismerik a kapcsolatteremtés lehetőségeit és módjait, lehetőségük nyílik gyakorolni a helyes véleménynyilvánítás különböző formáit. Megtapasztalják a feladatok megosztásának fontosságát, valamint a feladatvállalással járó felelősséget is. Tanulóinkat támogatjuk a látássérülés tényének elfogadásában, feldolgozásában, a kompenzációs készségek tudatos (ön)fejlesztésében. Annak érdekében, hogy személyiségfejlődésük megfelelően alakuljon, figyelmet fordítunk érzelmi intelligenciájuk fejlesztésére, illetve saját sorsuk és életpályájuk alakításában betöltött szerepük hangsúlyozására is. Célunk, hogy felelős, szabadságukkal élni tudó, másokkal együttműködni képes felnőttekké váljanak. 2.7.Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei Törekvésünk arra irányul, hogy végzős növendékünk mindjobban megközelítse a következő nevelési eszményt: Tiszteli az életet. Felelősséget érez egészséges életmódja kialakításáért. Törekszik belső harmóniája megteremtésére, képes látássérülése érzelmi feldolgozására, önismerete révén erősíteni tudja pozitív személyiségvonásait. Humánus emberi kapcsolatok kialakítására képes. A kor kívánalmainak és saját életkorának megfelelő alapműveltséggel rendelkezik. Folyamatos önműveléssel alkalmazkodni tud a változó társadalmi követelményekhez. Tiszteli az emberi társadalom és a természet értékeit. 35

36 3. Eszközeink, eljárásaink, elvárásaink a tanárokkal szemben Folyamatos önképzéssel igyekszünk megismerni az európai és magyar pedagógiai kultúrát, ezen belül különösen a gyógypedagógiai tudásanyagot, s megszerzett ismereteinket beépítjük a mindennapi munkába. A korunkra jellemző gyors változásokat nyomon követjük, értékeljük, ha szükséges, érvényesítjük gyakorlatunkban. Az intézmény vezetősége arra törekszik, hogy a közösen elfogadott pedagógiai célok teljesítéséért a tanárok jó légkörben, munkájukat összehangolva, pedagógiai szabadságukat megőrizve dolgozhassanak. Pedagógusaink a nevelőtestület tagjaként részt vesznek pedagógiai programunk tervezésében és értékelésében. Joguk, hogy a program alapján a közvetített ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereket megválasszák. Minden pedagógiai tevékenységüket a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényei szerint, az ahhoz igazodó speciális módszerek alkalmazásával végzik. Intézményünk mindhárom egységében szem előtt tartjuk a szülői jogok érvényesülését. Pedagógiai programunk alapján az iskolai, kollégiumi és módszertani intézményi tevékenységek megvalósítása során mind a gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában, mind a szülők informálásakor a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Nevelőtestületünk elfogadja és magára nézve iránymutatónak tartja a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexben 1 foglaltakat. 36

37 3.1. Módszertani felkészültség Területek 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok 1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Általános elvárások 1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és 2. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket 3. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. 4. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. 5. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Intézményi elvárások - Rendelkezik az intézményünkben betöltött munkaköre ellátásához szükséges általános és sérülésspecifikus szakmai ismeretekkel, ezeket beépíti módszertani repertoárjába. - Ismeri a vizualitással összefüggő képességek, készségek rendszerét és képes ezek célzott fejlesztésére. - Használja a látássérüléshez kapcsolódó fejlesztő eljárásokat (látástréning) - Ismeri a látássérült emberek ismeretszerzését szolgáló speciális alkalmazásokat és eszközöket, valamint a digitális információszerzés és feldolgozás módjait. A gyermekeket ezek kritikus használatára neveli. - Ismeri és alkalmazza a vizualitással összefüggő és a motoros képességek, készségek rendszerét. Képes ezek célzott fejlesztésére. 37

38 2. Ismeri és alkalmazzae a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? 1. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz. 2. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. 3. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. 4. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. - Képes a tanulók látássérülés, halmozottan sérülés miatt hiányzó tapasztalatait sokirányú forrásból kiegészíteni, azokat a meglévő ismeretrendszerükbe beilleszteni, ezzel elősegítve a tanultak alkalmazását. - Ismeri az ismeretszerzést könnyítő optikai és elektronikai, valamint IKT segédeszközöket. - Alkalmazza a súlyosan látássérült gyermekek számára is elérhető, változatos ismeretszerzési módszereket (auditív, haptikus vagy elektronikus információk, interaktív kiállítások, stb.) - A fejlesztést az egyéni sajátságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. - Segítséget nyújt az eszközök kiválasztásában és használatuk megtanításában a rászoruló tanulók számára. - Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai 38

39 5. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembevételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak - A differenciálás elsősorban az ismeretekben, módszerekben, a tanulói tevékenységekben, a segítségnyújtás mértékében valósuljon meg, ne a tananyag mennyiségében. 39

40 3.2. Pedagógiai folyamatok tervezése Területek Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 1. Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás? 1. Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási- tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. 2. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét : a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait, stb. 3. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. 4. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. - Rendelkezik az intézményben betöltött, munkaköre ellátásához szükséges általános és sérülésspecifikus szakmai ismeretekkel, ezeket beépíti módszertani repertoárjába. - Ismeri a vizualitással összefüggő képességek, készségek rendszerét és képes ezek célzott fejlesztésére. - Ismeri a látássérült emberek ismeretszerzését szolgáló speciális alkalmazásokat és eszközöket, valamint a digitális információszerzés és feldolgozás módjait. A gyermekeket ezek kritikus használatára neveli. - Ismeri és alkalmazza a vizualitással összefüggő és a motoros képességek, készségek rendszerét. Képes ezek célzott fejlesztésére. - A tanmenetet, egyéni fejlesztési tervet a tanítási 40

41 helyzethez és a gyermekek fejlődési üteméhez és állapotához alkalmazkodva, rugalmasan valósítja meg. - A pedagógiai munkával összefüggő dokumentumokat naprakészen vezeti. 41

42 Területek Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások 2. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? 1. Az órát/foglalkozást közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati foglalkozásokat) a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. 2. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. 3. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. 4. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. - A pedagógiai munkával összefüggő dokumentumokat naprakészen vezeti. A pedagógus (oktató- és nevelőtanárok egyaránt) a tervezőmunka (tanmenetek, foglalkozási tervek készítése) során figyelembe veszi a tanuló iskolába lépésekor, illetve 4. osztály végén felmért fejlettségi állapotát, az adott gyermekcsoport összetételét. Terveiben a fejlesztési elképzelések, célok konkrét feladatokként jelennek meg. - Halmozott sérült tanulóknál részesítse előnyben az érzelmi motivációt, a játékosságot a tanórán/foglalkozáson. - A foglalkozások/ tanórák tapasztalata alapján a tervezését felülvizsgálja, szükség esetén módosítja. 42

43 3.3. A tanulás támogatása Területek Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások 3. A tanulás támogatása 1. Mennyire tudatosan,az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulástervezési eljárásokat? 1. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervei. - Pedagógiai munkájában fordítson figyelmet a tanítástanulás, szabadidős tevékenységek folyamatában a látássérült tanuló szükségleteire. - Pedagógiai megfigyelései alapján határozza meg a tanulói feladatok optimális nehézségi fokát. - Tanulásszervezési eljárásai során nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók ki tudják alakítani egyéni tanulási módszereiket, technikáikat a megfelelő percepciós csatornák/ keresztcsatornák alkalmazásával. - Több csatornás érzékeltetéssel biztosítsa a megismerési folyamat megvalósulását. - Tárja fel a tanulók előzetes ismereteit, tudását, törekedjen esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk rendszerezésére. - A fejlesztést az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. - Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építsen. 43

44 2. Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét és érdeklődését? 1. Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. - Nevelő-oktató munkája során, a feladatválasztásban a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, látásteljesítményéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. - Olyan pedagógiai módszereket, munkaformákat alkalmazzon, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását és fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontjának a tanulói aktivitás kibontakoztatását tekintse. - A motiváció fenntartására a látássérült tanulók igényeihez alkalmazkodó specifikus eszközöket biztosítson. 44

45 3. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? 1. Felismeri a tanulók problémás helyzetét, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál a számukra. - A látássérült tanulók értelmi és látásteljesítményének megfelelően a tanítás-tanulási folyamatot kisebb lépésekre bontsa, a begyakorlásra több lehetőséget biztosít. - Tanítási óráin részesítse előnyben az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodjon. - Empatikus hozzáállással, korszerű, konfliktuskezelési technikák alkalmazásával segítse a különböző szempontból hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését a tanulócsoportba (halmozottan sérült, egyéb egészségügyi problémák, integrációból érkezők szociálisan hátrányos helyzetűek). - Erősítse a tanulók befogadó szemléletét az esetlegesen fellépő figyelemzavar, hiperaktivitás, szorongás, emocionális konfliktusok, magatartási problémák megjelenésekor. - Motiválja a gyerekeket a társas kapcsolatok, szabadidőtöltés kulturált formáinak megélésére, igényszintre emelésére életükben. - Empatikus hozzáállással, korszerű, konfliktuskezelési technikák alkalmazásával segítse a különböző szempontból hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését a tanulócsoportba. (halmozottan sérült, egyéb egészségügyi problémák, integrációból érkezők szociálisan hátrányos helyzetűek). - Motiválja a gyerekeket a társas kapcsolatok, szabadidőtöltés kulturált formáinak megélésére - Törekedjen igényszintjük emelésére. - Fejlessze tanulói szociális, együttműködési és problémamegoldási képességét - Ha tanulási problémát észlel, nyújtson szakmai segítséget, illetve kérje a kollégák, osztályfőnökök, vezetés közreműködését. - Gondolkodásra késztessen, fejlessze a tanulók problémamegoldó, együttműködő képességét. 45

46 4. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási, gyakorlati képzési folyamathoz? 2. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. 1. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. 2. A tanulást, képzést támogató környezetet teremt például a tanterem, gyakorlati terem elrendezésével, a taneszközök, gyakorlati eszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. - A lehetőségekhez mérten törekszik arra, hogy a látássérült tanuló számára optimális legyen: a tanterem, pad megvilágítása, a pad elhelyezése, dőlésszöge, a tanuló akadálymentes közlekedése a teremben, az optikai és Braille, informatikai segédeszközök elhelyezése, az optikai segédeszközök használata, speciális füzetek, íróeszközök használata, az adaptált tanulói eszközök és szemléltető eszközök használata. - Fordítson figyelmet a taneszközök helyes használatára. 46

47 3.4.Egyéni bánásmód, személyiségfejlesztés Területek 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok 1. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Központi elvárások 1. A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Intézményi elvárások - Érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk; időt szán arra, hogy beszélgessen velük. - Megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat. - Munkájának szerves része a kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szülőkkel és azokkal a kollégákkal, akikkel a tanuló kapcsolatba kerül a tanulóhoz kapcsolható intézményi dokumentáció ismerete az iskolapszichológus írásos véleménye és más diagnosztikus dokumentáció ismerete a tanulócsoport szociometriai felmérése vagy felmérésének megismerése az előzetes tudásanyag felmérése. - Indirekt helyzetekben tudatos megfigyeléseket végez fejlesztési a fejlesztési célok meghatározásához (udvari játék, ebédidő, szünetek, kirándulás, stb.). - Tanóráin/foglalkozásain törekszik a tanulók megismerését és egyéni fejlődését is segítő 47

48 1. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli heterogén csoportokban és páros munkában szervezni a feladatok megvalósítását. Az így nyert ismereteit felhasználja a tanulók közösségi és egyéni fejlesztéséhez. - Aktívan közreműködik a tanulók személyiség- fejlesztésében és lehetőségei szerint problémáik megoldásában. - Segíti őket az iskolai életükben, az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. - Munkájában meghatározó a tanulók fejlődését támogató, 48

49 2. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 2. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. 3. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. 4. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. 5. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. segítő attitűd. - A személyiségfejlesztés módszereit a tanulók életkori sajátosságaihoz igazítja. - Tanóráin/foglakozásain tudatosan alkalmazza a játékot -, mint fontos személyiségfejlesztő eszközt a teljes általános iskolai életszakaszban. - Hozzájárul a tanuló látássérülését, társult sérüléseit és gyengeségeit elfogadó, erősségeit reálisan ismerő pozitív én-kép kialakításához. Ismeri az ehhez szükséges módszereket, technikákat, tudatosan építi be az éves tervezésbe. - Figyelmet fordít a tanuló/tanulócsoport kommunikációs kompetenciájának fejlesztésére, a kommunikációs technikák - hangerő, mimika, testnyelv, moduláció az intézmény különböző színterein adódó fejlesztési lehetőségeinek kihasználására. - Korszerű konfliktuskezelési technikákat alkalmaz és tanít diákjainak a tekintélyelvű, hierarchikus konfliktusmegoldások lehetőség szerinti elkerülésére és a konszenzus keresésre. - Jutalmazási-, fegyelmezési technikái mentesek az előítéleten alapuló, kényszerítő, hatalmi pozíciót sugalló megoldásoktól, alapjaiban segítő, a helyes, szociális viselkedés fejlődését kialakító technikák. - Változatos munkaformák, kooperatív technikák alkalmazásával segíti a tanulók helyes szociális attitűdjeinek kialakítását, helytelen reakcióik kiküszöbölését 49

50 3.5. Közösségfejlesztés, esélyteremtés Területek Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások - Ismerje meg a tanulók szociokulturális hátterét. - A tanórán és a tanórán kívüli csoportos helyzetekben folyamatos megfigyelést végezzen 5. A tanulói csoportok, - Osztályfőnökként legalább közösségek alakulásának évente készítsen szociometriai segítése, felmérést az osztályában. fejlesztése, esélyteremtés, 1. Milyen módszereket, eszközöket 1. Tudatosan alkalmazza a A változásokat folyamatosan nyitottság a különböző alkalmaz a közösség belső közösségfejlesztés változatos kövesse nyomon. társadalmi- kulturális struktúrájának feltárására? módszereit. - Az osztályfőnök és a sokféleségre, integrációs nevelőtanár alakítson ki tevékenység, egységes nevelési elveket, osztályfőnöki rendszeresen konzultáljon. tevékenység. Tartson folyamatosan kapcsolatot a tanulócsoportban tanító pedagógusokkal, a pedagógiai munkát segítőkkel, szülőkkel. 50

51 2. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? 1. Óráin/foglalkozásain harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. 2. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. 3. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. 4. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. - Segítse az aliglátó tanulók a súlyos tanulási nehézségekkel küzdő tanulók beilleszkedését a tanulócsoportba empatikus hozzáállással, pozitív viselkedésmintákkal - Erősítse a tanulók befogadó szemléletét az esetlegesen fellépő figyelemzavar, hiperaktivitás, szorongás, emocionális konfliktusok, magatartási problémák megjelenésekor. - A közösség szempontjából megfelelő viselkedést pozitív visszajelzésekkel erősítse meg. - A Békés iskolai környezet kialakítására törekszik. - A tanulókat arra neveli, hogy a konfliktushelyzetek, bántalmazások során tétlen szemlélés helyett aktívan lépjenek közbe, akadályozzák meg azokat. - A kulturális sokszínűséget ismeri, elfogadja, a tanulókkal is megismerteti, bennük elfogadó attitűdöt alakít ki. 51

52 3. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? 5. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. 1. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás illetve habilitációs, rehabilitációs foglalkozás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.. 2. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén a tanulók képességeitől függően. - Belső szokások, hagyományok kialakításával segítse az osztályközösség kialakítását, működését és fejlesztését. - Speciális, sérülés-specifikus szabályrendszert határozzon meg a tanulók bevonásával. - Törekedjen az osztályon belüli erőszak vagy kirekesztés minden megnyilvánulásának megelőzésére a tanulók felkészítésével, aktivizálásával. - Adjon a tanulók egyéni képességeire építve, erősségeiket hangsúlyozva felelősségteljes feladatokat a közösség fejlődése érdekében. - Működjön együtt a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzattal, szülőkkel, szülői közösséggel, segítse őket elképzeléseik megvalósításában. - Alkalmazza a kooperatív tanulási technikákat. - Motiválja a gyerekeket a társas kapcsolatok, szabadidőtöltés kulturált formáinak megélésére, igényszintre emelésére életükben. 52

53 - Alkalmazzon támogató, értékteremtő módszereket. 4. Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? 1. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható 2. Amennyiben csoportos foglalkozást tart, a csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. - A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli - szükség esetén pszichológus vagy más szakember bevonásával. - Alkalmazza a Békés Iskolák program stratégiáit, eljárásait. - Tájékozódik a konfliktuskezelési technikákról, saját adaptált eszköztárat alakít ki, amelyet a megfelelő helyzetben alkalmaz. - A tanulókkal kapcsolatos bármilyen konfliktushelyzetben közvetítőként lép fel. - Az iskolapszichológusokkal kapcsolatot tart. - Osztályfőnök és nevelőtanár: kiszámítható értékelési rendszere a konfliktusok megelőzése és kezelése irányába hat. - Törekedjen a konfliktusok megelőzésére. - Ismerje a konfliktuskezelési stratégiákat, és ezeket a problémamegoldás során célszerűen használja. - Legyen következetes és kiszámítható. 53

54 Területek 3.6. Elemzés, értékelés Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások 54

55 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 1. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? 1. Jól ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. 2. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket, gyakorlati tudást mérő feladatokat) készít. 3. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a Az iskolai értékelés alapelveit betartja. - Diákjaival előre megismerteti a velük szemben támasztott követelményeket. Ismeri és használja a diagnosztikus, formatív és a szummatív értékelés formáit és a gyógypedagógiai szakirodalomban leírt alapelveket. - Az értékelés során a NAT által meghatározott tovább-haladási követelményeket figyelembe veszi, de egyénre szabottan mérlegeli a látássérülés és a halmozott sérülés indokolta módosításokat, engedményeket. - A felmérő eszközeit a gyengénlátás szempontjainak megfelelően készíti el vagy adaptálja. - A tanulók ellenőrzése folyamán az intézmény valamint az intézményfenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök közül biztosítja a számukra szükséges, tanuláshoz használt optikai/ elektronikus/ informatikai segédeszközöket. - Az általa összeállított tudásszintmérő tesztek objektívek; elemzésükkor figyelembe veszi az egyéni képességeket és készségeket. - Az 1. évfolyamon elvégzi a PP-ben rögzített bemeneti mérést. 55

56 különböző értékelési módszereket, eszközöket. - A 4. és 8. évfolyamot lezáró szummatív mérés eredményeinek elemzésénél figyelembe veszi a hozzáadott érték fogalmát. - Osztályfőnöki munkakörben az 1., 4. és 8. osztály végén pedagógiai jellemzést készít tanítványairól. - Osztályfőnöki és nevelőtanári munkakörben 4. és 8. évfolyam végén neveltségi szint skálát tölt ki. - Nevelőtanári munkakörben egyéni fejlesztési tervet készít. Ennek megvalósulását tanévenként értékeli. - Tanulócsoportjainak mikroértekezletein aktívan részt vesz a problémák elemzésében, megoldásában. - Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével, tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. - A tanulók tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat képes reálisan elemezni, értékelni. - Legyen rendszeres az ellenőrzési és értékelési tevékenysége. 56

57 2. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? 4. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. 1. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. 2. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. - Visszajelzései legyenek folyamatosak, és a tanulók fejlődését, helyes önértékelését segítse. - Megfelelő és rendszeres tájékoztatásával a szülők ismerjék meg gyermekeik aktuális fejlettségi állapotát. - Visszajelzései irányuljanak arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de tisztában legyen gyengeségeivel is. - Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. - Megfelelő és rendszeres tájékoztatást nyújt a szülők számára gyermekeik aktuális fejlettségi állapotáról. - Visszajelzései arra irányulnak, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de tisztában legyen gyengeségeivel is. - A tanulók életkorának megfelelő, pozitív visszajelzést ad, értékelésüket az óra menetébe ágyazva alkalmazza. - Kritikáit körültekintően, a jövőre nézve iránymutatásként fogalmazza meg. 57

58 3. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják- e a tanulók önértékelésének fejlődését? 3. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. 1. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. - Osztályfőnök, szaktanár és nevelőtanár javaslatot tesz a tanulók jutalmazására illetve fegyelmezésére. - A pedagógus méri és értékeli a tanulók teljesítményét: rendszeresen ellenőrzi, javítja a tanulók munkáit (füzetek, munkafüzetek, dolgozatok). - A testnevelő tanár a mérései után szóbeli értékeléssel informálja, és ösztönzi a tanulókat. Ezzel hozzájárul a pozitív énkép kialakításához. Szükség szerint részt vesz a központilag előírt mérések lebonyolításában. - Az utazótanár a befogadó intézményekben való hospitálások folyamán azonnali visszajelzést ad a tanuló közösségben való részvételéről. - Visszajelzései során a tanuló teljesítményét a tanuló előzetes eredményeihez méri, a fejlődését hangsúlyozza 58

59 59

60 Területek Önértékelési Általános elvárások Intézményi elvárások 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 1. Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? 2. Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? 1. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 1. A tanuláshoz megfelelő, hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. 2. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. 3. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. - Fellépése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége kulturált, igényes. - Az irodalmi magyar nyelvet helyesen használja. - A tantárgy szaknyelvi kifejezéseit megfelelően, a tanulók számára érthetően használja. - Munkája során tekintettel van a tanulók hallóbeszéd- és szövegértésére. - Tanulóit folyamatosan tájékoztatja a várható iskolai programokról, feladatokról a tanév naptára alapján. - Részvételre buzdít, közreműködik a rendezvények, programok (pl.: sport és tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, pályázatok, kirándulások) megszervezésében. - Tanulóival együtt vesz részt az iskolai, iskolán kívüli rendezvényeken, felkészíti őket ezekre. - Törekszik arra, hogy a felmerülő vitákat, konfliktusokat a Békés Iskolák program alapelvei mentén kezelje. - Saját példa adásával támogatja a diákok érvelés és vitakultúrájának kialakulását és fejlődését. - A gyermekek személyiségi jogait tiszteletben tartja. 60

61 3.7. Szakmai együttműködés - Szülőkkel való kommunikációja legyen korrekt, őszinte, empatikus. 61

62 Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? 1. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. 2. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. 3. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) - Aktívan, innovatívan vesz részt munkaközösségének munkájában, a különféle feladatok megoldására alakult munkacsoportokban, belső továbbképzéseken, előadásokon, bemutató órákon. - Felkérés esetén előadást, bemutató órát tart, részt vállal a szakmai rendezvények (pl.: belső továbbképzések, szakmai nyílt napok befogadó pedagógusok részére, Szülők iskolája, családi hétvégék, iskola-előkészítő tábor, integráltan tanulók tábora, stb.) lebonyolításában. - Támogatja az osztályában tanító tanárok munkáját. Az osztály egészével, vagy az egyes tanulókkal kapcsolatos problémákat az érintett kollégákkal megbeszéli. - Törekszik a kölcsönös, nyitott, konstruktív együttműködésre a nevelőtestület minden tagjával, a nem pedagógus dolgozókkal, a szülőkkel és az intézményi partnerekkel. törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére. - Szülői fogadóórát tart. - Folyamatos kapcsolatban áll a szülőkkel és indokolt esetben személyes megbeszélést kezdeményez. Rendszeresen tájékoztatja őket gyermekük magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, és az osztály illetve az iskola életével kapcsolatos eseményekről. - Erősíti az intézmény külső kapcsolati rendszerét formális és informális csatornákon keresztül egyaránt. 62

63 Területek Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 1. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? 3.8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 1. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. 2. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. 3. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. - Kellően motivált az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével. - Folyamatosan képzi magát, részt vesz olyan előadásokon, továbbképzéseken, amelyek segíthetik munkája hatékonyságát, korszerűségét - az intézményi lehetőségekhez mérten. - Az új ismereteket iskolai munkájában a látássérülésből fakadó specifikumok figyelembe vételével alkalmazza. - Hivatása gyakorlása során törekszik a felelősségteljes, pontos, megbízható, empatikus és motivált munkavégzésre. - Ismeri saját gyógypedagógiai szakmai felkészültségét, általános pedagógiai gyakorlatát, kommunikációját, mindezeket elemzi, céltudatosan, a lehetőségeket kihasználva fejleszti. - Az adott intézményegység profiljának megfelelően erősíti az intézmény külső kapcsolati rendszerét formális és informális csatornákon keresztül egyaránt. 63

64 2. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. A vállalt program/projekt gondozását annak lezárásáig felelősségteljesen, szakmai igényességgel végzi. - Belső motivációját igyekszik fenntartani, ennek érdekében szükség esetén él a szupervízió, megbeszélés, konzultáció lehetőségével. - Az új módszereket, tudományos eredményeket a gyerekek/tanulók állapotához igazítva, pedagógiai felelősségének tudatában használja fel. - Legyen fogékony új módszerek iránt. - Vegyen részt az intézmény innovációjában, pályázatokban. 64

65 4. Eszközrendszer 4.1.Az intézmény épülete Iskolánk a tantermeken kívül szaktantermekkel, tankonyhával, tornateremmel, tükrös tornaszobával, tanuszodával, valamint dísz-, játszó-, és sportudvarral, rendelkezik. Az épület tájolása sok természetes fény bejutását teszi lehetővé, de a tanulókat nem zavarja direkt napfény. A mesterséges világítást még így is állandóan használjuk (a tantermi fényerő 1000 Lux). Néhány esetben a gyermek fényigénye, közelhajolása a könyvekhez szükségessé teszi a tanulóasztal külön, helyi megvilágítását is A foglalkozások színterei osztálytermek (1 db interaktív táblával ellátva), előadóterem (kémia, fizika tantárgyakhoz, interaktív táblával), interaktív táblás terem (2 db), szaktantermek: technika (2db), rajz (2db), ének, informatika (2db), idegen nyelv, földrajz biológia), tornaterem, uszoda, mozgásfejlesztő tükrös terem, egyéni fejlesztő szobák, logopédia terem, zongoraoktatás szobái (3db), kétfunkciós csoportszoba pszichológus szoba könyvtárak (tanári és tanulói) 65

66 tankonyha játszótér (2db) sportudvar. klubszobák hempergők tárgyaló terem (nagy méretű vászonnal, kivetítési lehetőséggel) Intézményünk rendelkezik a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) rendelet 7. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel Berendezés Speciális tanulóasztal A tanulók speciálisan kialakított egyéni tanulóasztalt használnak. Az asztal lapjának dőlésszöge állítható, így a gyermek gerince mentesül a görnyedéstől. Az asztalokat saját magunk terveztük a funkciótól függően: osztálytermi használatra jobb és balkezeseknek, zeneterembe, egyéb szaktantermekbe. A tanulópadokra egyéni szükséglet szerint helyi megvilágítást szerelünk, és csúszásgátló fóliát helyezünk Falitábla Kerámiatábláink nagyméretűek, külön világítással ellátottak. Színük fekete, melyen éles kontrasztot ad az általában használt sárga kréta Interaktív tábla Jelenleg négy eszközzel rendelkezünk, az oktatásban a pedagógusok nagy része alkalmazza, folyamatosan helyi és külső továbbképzésekkel bővítjük a módszertani repertoárt. A terveink között kiemelten szerepel további eszközök beszerzése Szemléltető eszközök Iskolai szertárunk a többségi iskolában is használatos szemléltetési eszközökkel rendelkezik. Speciális eszközeink többek között: matematika: speciális vonalzó, körző, Braille matematika jelrendszer 66

67 földrajz: dombortérképek, bp.-i aluljárók dombortérképe, rajzolható felületű (duo) térképek, világító földgömb, domború földgömb, stb. biológia: domború zoológiai és anatómiai egységcsomag, Opticart készülék, modellek, állatpreparátumok stb. kémia: Braille periódusos rendszer. A módszertani központ aliglátó óvodások látásnevelését szolgáló eszköz a Light-box (világító doboz) és eszközcsomagjai Speciális füzetek Az írástanítás kezdetén külön az iskolánk részére előállított az ép látásúak füzetéhez képest nagyobb vonalközű, erősebb vonalazású füzetet használunk (saját tervezés). A füzetek sárga színű papíron zöld vonalazással készülnek. Fokozatosan csökkenő vonaltávolságú, háromfokozatú segédvonalas és egyféle alapvonalas írófüzetbe írnak a tanulók. Négyzethálós füzetből kétfélét használunk. Az írásmozgás automatizálása után igyekszünk áttérni a szokványos füzetekre, ügyelve arra, hogy a megvásárolt füzetek vonalazása jól látható legyen. 4.3.Optikai és elektronikus segédeszközök Szemüveg A gyengénlátó tanulók jelentős része visel szemüveget, melyet a szülő döntése alapján vagy a gyermek állandó kezelőorvosa, vagy iskolánk szemésze ír fel. Aliglátó tanulók számára használható a távcsőszemüveg, mely megfelelő előtéttel közeli munkához, annak levételével távolra nézéshez is alkalmas. A távcsőszemüveg használatát a szemész és a pedagógusok tanítják meg a gyermeknek. A szemészorvos esetenként fényszűrő szemüveget ír fel, a káros sugárzás kiszűrésére, az éleslátás erősítésére Távcsövek A távcsöveket a távolabbi környezet megfigyelésére használják a gyengénlátó tanulók (pl. nagyobb teremben, múzeumban, kiránduláson). Fajtája szerint a távcső lehet monokuláris (egyszemes) vagy binokuláris (kétszemes). 67

68 4.3.3.Nagyítók (lupék) Intézményünk hazánkban egyedülállóan gazdag választékú, nagyon jó minőségű lupékkal rendelkezik, melyeket folyamatosan biztosít a gyermek látóképessége és egyéb adottságai (esetleges mozgássérülés, fényérzékenység) szerint. A nagyító lehet kézi nagyító, sornagyító, vagy fejre erősíthető, talpas. Használunk állványos nagyítókat is, melyek lehetővé teszik, hogy a tanuló mindkét kezével tevékenykedhessen. A lupék jelentős része beépített világítású, esetenként speciális sorkiemelő műszaki megoldással Elektronikus nagyító eszközök Olvasótelevízió: különböző típusait használjuk (fekete-fehér, színes, nagyképernyős, hordozható, telepített). Kisméretű ábrák, betűk, szövegrészek, lapos tárgyak síkidomok, pénz, bélyeg, óra, hőmérő, iránytű, sőt apró élőlények, stb. nagyított szemléltetésére alkalmasak. Az olvasótelevízió egyben egyéni olvasóeszköz aliglátó növendékek számára. Egyes típusai alkalmasak írásra, szerkesztésre, és sokféle technika gyakorlására (ollóval vágás, varrás), valamint szemléltetésre is. A különböző méretű hordozható készülékek elsősorban olvasáshoz használhatók. Van olyan változatuk, amelyek alatt rövidebb szöveget is lehet írni. Használatuk hálózatra kapcsolással, illetve saját akkumulátorral történik. Új típusok keresésével és számuk szükségszerű növelésével folyamatosan foglalkozunk. Az olvasókészülékek használati módja eltérő, egyesek önállóak, más típusok televízióval, önálló, video-bemenettel rendelkező monitorral, illetve számítógéppel kapcsolhatók össze. A számítógéppel egybekapcsolt készülék lehet osztott képernyőjű, kamerával egybeépített is Írásvetítő (nagy fényerejű) A többségi általános iskolával ellentétben besötétített teremben használjuk. A tanulók közel helyezkednek el a vetítővászonhoz. Fontos eszközünk, mert a táblai szemléltetésnél jobban látható. Fényereje lumen között. Az írásvetítő használatához minden tanteremben falra rögzített, lehúzható vetítővászon van. Jelentősége az informatikai eszközök elterjedésével egyre csökken Életvitelt könnyítő eszközök - speciális óra (tapintható vagy beszélő) - folyadékszint jelző (hangjelzés vagy rezgés) - beszélő eszközök: pl.: hőmérő, konyha- és személymérleg, színfelismerő, hosszúságmérő. 68

69 4.4.1.Pontírás és olvasás (Braille) tanulás eszközei aliglátó tanulók részére A 10 % alatti látásmaradvánnyal rendelkező, illetve a progrediáló szembetegséggel rendelkező tanulók számára lehetővé tesszük a pontírás elsajátítását is. Ehhez rendelkezésre állak a szükséges tapintás fejlesztő és előkészítő eszközök, Braille könyvek, pontírógépek, Braille-tábla Hosszú fehér botok tájékozódás és közlekedéstanuláshoz Nyomtatók, nagyító másoló gépek és tartozékok Nélkülözhetetlen eszközünk, tanulói segédletek készítésére használjuk. A speciális tankönyvek hiányából adódó gondokat enyhíti. Az egyes feladatlapok, térképek, hangjegyfüzet elkészítésénél a gyermek egyéni látóképességéhez lehet alkalmazkodni. Két fajtáját használjuk: fekete-fehér és színes. Intézményünk rendelkezik számítógéppel és szkennerrel egybekapcsolt másológéppel. A nagyított és másolt anyagok összekötését fűzőgép, esetenként szükséges megóvását lamináló gép használata biztosítja Számítógép és informatikai eszközök Tanulóink tanórai, szakköri és szabadidős foglalkozásokon gépkezelői alapismereteket tanulnak, gyakorolnak. Gépkezelői ismereteken kívül megtanulnak szabályosan tíz ujjal gépelni, begyakorolják az Office programok közül a WORD, EXCEL, PAINT, POWER POINT, OUTLOOK használatát. Napi szinten gyakorolják, alkalmazzák a levelezést, mint eszközt. Elsajátítják az internethasználat mikéntjét, szabályait, etikai vonatkozásait. Az informatika órán tanultakat alkalmazzák különböző tantárgyakban is pl. házi dolgozatok formájában dolgoznak fel témákat önállóan. Olvasástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz az aliglátó tanuló számára is ma már nélkülözhetetlen lenne a személyi laptop, aminek használatát szintén elsajátítják tanulóink. Az aliglátó ill. később megvakult tanulók oktatásához egyéb speciális gépeket és programokat is alkalmazunk. Az intézményben használt informatikai eszközök: tanulónként 1 laptop v.számítógép (Ezt a jelenlegi feltételeink között korlátozottan tudjuk biztosítani, törekszünk rá pályázatok igénybe vételével, támogatóink segítségével.) 69

70 19 vagy 21 -os monitor speciális perifériák (Braille-kijelző és nyomtató) Braille beszélő és jegyzetelő készülék Magyar ékezetes billentyű és egér Hangfalak, hangkártyák, mikrofonos fülhallgató - gyerekenként Színes nyomtató Szkenner, hozzá OmniPage program Jogtiszta szoftverek Nagyítóprogramok: Zoom Text, Supernova, Magic Képernyőolvasó szoftver: Jaws, NVDA Multimédiás CD-k (hangos szótár, elektronikus hangoskönyv stb), gyerekenként 1-1 pendrive Interaktív tábla vagy kivetítő minden (legalább szak) terembe számítógépekkel összekapcsolva Internet lehetőség minden teremben Videokamera és digitális fényképezőgép Az intézmény életével kapcsolatos események képi rögzítése, módszertani anyagok rögzítése válik lehetővé a modern technika alkalmazásával. Tanulóink felső tagozaton informatika óra keretében tanulnak digitális fényképeket készíteni, azokat formázni, amihez szükséges tanulócsoportonként 1-1 digitális fényképezőgép és képszerkesztő program informatikai termenként 1 legális, jogtiszta szoftverrel Dombornyomású képeket előállító készülék (p.i.a.f. pictures in a flash) Alapvetően a földrajztanításban használjuk dombortérképek sajátkezű előállítására. Az aliglátó gyermekek tapintásának fejlesztésére is kiválóan alkalmas Projektor számítógéppel egybekötve Az ismeretterjesztő filmeket e készülékek segítségével nagy méretben a falra vetíthetjük. Így egy időben egy egész osztály, vagy akár ennél is több tanuló számára tudunk szemléltetést biztosítani. A készülékeket előadások alkalmával szemléltető, összegző diák (Power Point) kivetítésére is használjuk. Több osztályteremben, szaktanteremben telepítünk projektort vagy nagyméretű (100 cm képátlójú) monitort. 70

71 4.5.Testnevelési eszközök Rendelkezünk: - A tornatermi alapkészlettel: talajszőnyeg, svédszekrény, bordásfal, zsámoly, pad, edzőgerenda, kosárlabdapalánk, gyűrű, mászókötél, mászórúd, magasugróállvány léccel. - Erősítő gépekkel: multifunkciós erősítő, evezőpad, szobakerékpár, futópad. - Sportjátékszerekkel: kosárlabda, röplabda, tollaslabda, medicinlabda, (többféle tömegű) gumilabda, szivacs-, csörgő-, stuck-labda, tornabot, karika (több méretben), gumikötél, ugrókötél, nyeleslabda. - Képességfejlesztő szerekkel: gyógylabda, ikerlabda, Body Roll hengerek, mini gumiasztal, billegőlap (több méretben), kiegészítő tornakészlet, mini kosárgyűrű, gördülő egyensúly-deszka, lépegető félgömb, masszírozó párna. - Uszodai eszközökkel: úszódeszka, úszólap, összerakható úszókarika, békaláb, karúszó, tenyérellenállások. Kerékpárokkal Szánkókkal Rollerekkel 4.6. Könyvtár médiatár Könyvtárunk körülbelül kötetet és több száz audiovizuális dokumentumot tartalmaz. Egyik helyiségben a gyermek részleg kapott helyet, ahol tanulóink hozzáférhetnek a számukra szükséges kézikönyvekhez, ismeretterjesztő és szépirodalmi művekhez, kötelező irodalomhoz. A gyerekkönyvtár számára igyekszünk minél több öregbetűs könyvet beszerezni, ezzel is segítve tanulóink olvasásra szoktatását. Kiemelt jelentőségük van iskolánkban a hangos könyveknek is. A másik helyiségben a pedagógusok és egyéb dolgozóink férhetnek hozzá a számukra szükséges szakirodalomhoz, kézikönyvekhez, folyóiratokhoz. Itt kapott helyet a média tár, ahol a kezdetben gyűjtött videók és hangkazetták mellett egyre bővül a CD állományunk is. Itt van lehetőség a gyerekek számára a csoportos foglalkozások, vetélkedők, könyvtári órák tartására is. 71

72 4.7. Zeneoktatás eszközei 2 db zongora, 5 db pianínó, 2 db digitális zongora, ritmushangszerek, HI-FI berendezés, cd k, videó filmek, kottatár. 4.8.Látásvizsgáló eszközök Óvodás gyerekek és iskolás tanulók pedagógiai látásvizsgálatához szükséges eszközök. Saját készítésű és Lea Hyvärinen eszközök a közeli, távoli látásélesség, színlátás, kontrasztlátás és vizuális észlelés vizsgálatához. 4.9.Módszertani intézmény játéktára Fejlesztő játékokból álló gyűjteményünk több, mint ezer játékból áll. Ezeket az óvodás és iskolás gyerekek gyógypedagiai fejlesztő, habilitációs és rehabilitációs foglalkozásain használjuk, valamint az óvodás gyengénlátó gyermekek részére a szülők kölcsönözhetik adott időre a gyógypedagógus javaslati alapján. 5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok; az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv 5.1. Intézményünk egészségnevelési programja Az egészségnevelés fogalma Kiindulópontunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány definíciója: Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egysége. 72

73 Az egészségnevelés olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, megőrizzék, betegség esetén javítsák. 5.2.A nevelőtestület egészségnevelési stratégiája teljes körű egészségfejlesztés Az iskolai egészségnevelés célja Célunk, hogy tanítványaink: ismerjék látássérülésből eredő egészségügyi és életmódbeli problémáikat egészségfejlesztési ismeretek elsajátításával életkoruknak megfelelő önállósággal legyenek képesek az általános egészségmegőrzésre, illetve fejlesztésre, valamint azokra a speciális tevékenységekre, amelyek a szembetegségükkel kapcsolatosak nevelésünk eredményeképpen váljon szokásukká a testápolás, a mindennapi mozgás, az egészséges étkezés iránti igény tudjanak saját maguknak egészséges tanulási, illetve munkakörülményeket teremteni ismerjék a szembetegségükkel kapcsolatos ismétlődő orvosi vizsgálatok, beavatkozások célját, gyógyításuk, szemészeti állapotuk karbantartásának módjait kerüljék az egészségüket, különösen szemészeti állapotukat veszélyeztető tevékenységeket, káros szenvedélyeket ismerjék a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységek jelentőségét az egészség megőrzésében, az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket Tanulóink egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős: - életviteli mintát adó életmódjával - a látássérülés miatt szükséges speciális többlet ismeretek nyújtásával - betegségek, balesetek megelőzésében - az iskolai, kollégiumi környezet higiénikus, látássérült - barát környezet kialakításával 73

74 5.2.2.Egészségnevelési feladataink A család egészségnevelési szokásainak támogatása az elvárt ismeretek és tevékenységek életkor és állapot függvényében: Általánosan: - általános testápolás, fogápolás - serdülőkori higiénés problémák kezelése - egészséges öltözködés - tisztaság iránti tartós igény - egészséges táplálkozásra nevelés - a korszerű táplálkozás alapjainak megismertetése, a vitaminok, diéták szerepe az optimális állapot megőrzésében - esetenként betegségből fakadó táplálkozási megszorítások ismerete - kulturált étkezési szokások kialakítása - eltérő táplálkozási szokások megismertetése - egészséges mozgásfejlődés elősegítése - rendszeres testmozgás, testedzés a javasolt mozgásformákkal Speciálisan: - szemészeti állapotának ismerete - a szem ápolása, fertőzések elkerülése - optikai segédeszközök tisztántartása, rendeltetésszerű használata - a szembetegség következtében tiltott mozgásfajták ismerete, kerülése - testtartási problémák tudatos megelőzése (pl. speciális pad helyes használata) - baleset-megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása - felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére, segítségnyújtás - önálló gyalogos közlekedés szabályainak megtanítása, a tömegközlekedési eszközök 74

75 helyes használatára nevelés. Rászoruló tanulók megtanítása a fehér bot használatára - a szem felépítésének, működésének megismertetése, a szembetegség életmódot befolyásoló hatásának tudatosítása - együttműködésre nevelés az orvosi vizsgálatokon - a szűrővizsgálatok jelentőségének felismertetése 5.3. Az egészségnevelési program elemei A lelki egészség megóvására nevelés - a személyiség kibontakozásának, szocializációjának segítése - problémamegoldó, konfliktuskezelő-képesség fejlesztése - békés viselkedés a közösségben, a bántalmazó viselkedés felismerése, a bántalmazás megakadalyozasa - pozitív én-és jövőkép kialakulásának elősegítése - a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés (Alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása.) Függőséghez vezető szokások megelőzése - a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése - a meglévő látást, egészséget súlyosan veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol, drog, cigaretta) elutasítására nevelés - a káros élvezeti szerek használatának következményei, ezek hatása az egyénre és családjára Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés - reális önismeretre nevelés, reális énkép kialakítása 75

76 - társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése - elfogadó, toleráns, segítőkész magatartásra nevelés Családi életre való felkészítés - nemi szerepvállalás - családtervezés, családalapítás feltételei, felelőssége, örökletes betegségek - gyermekgondozás, gyermeknevelés - szerepek a családban, a család harmonikus életvitele - a szabadidő eltöltésének kellemes és hasznos módjai 5.4.Az egészségnevelés követelményei Egészségnevelési programunkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanulók ismerik szemészti diagnózisukat és a szemészeti gondozásukba életkoruknak, értelmi képességeiknek megfelelően bekapcsolódnak ismerik krónikus betegségeiket, állapotuk megőrzéséhez, esetleges javításához életkoruk szerint hozzájárulnak tisztában vannak az örökletes betegségükkel, tudják, hogy a családtervezésben szakemberek segítségét kérhetik önismeretüket folyamatosan növelik, reális jövőkép kialakításához felhasználják 76

77 5.5.Az iskolai egészségnevelés színterei Egészségnevelési tevékenységek Tanórai: testnevelés, osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, technika tantárgyakban. A kidolgozott, sérülés-specifikusan adaptált tervet a tanmenetek részletezik. Tanórán kívüli foglalkozások: a heti öt testnevelési óra kiegészítéseként délutáni kollégiumi sportfoglalkozás, gyógytestnevelés, a Gyengénlátó Diákok Sportegyesületének edzései, kirándulások. Hétvégén a kollégiumot igénybe vevők esetében: kirándulások, szabadtéri játékok, uszodai vagy tornatermi foglalkozások. Tájékoztató fórumok: az intézmény gyermekorvosának, védőnőjének, és meghívott előadónak (életkorban minél közelebb álló, drog-prevencióban résztvevő fiatalnak) az előadásai, foglalkozásai. Szülők és gyermekek számára tájékoztató tematikus előadások a lelki egészség megóvására. Osztályszintű foglalkozások osztályfőnöki óra keretében a békés viselkedés, agressziócsökkentés érdekében. Alkalmankénti csoportos vagy osztályokkal történő foglalkozások, beszélgetések az önismeret, a társas kapcsolódás, vagy életkori pszichológiai problémák megbeszélése Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás tanításának tartalmi elemei - elsősegélynyújtás célja, életveszély fogalma - otthoni elsősegély-felszerelés - a bőr sérülései: horzsolás, vágott, szúrt sebek ellátása, égési sebek kezelése - a mozgás-szervrendszer sérülései: zúzódás, rándulás, ficam, csonttörés, - különféle vérzések felismerése és csillapítása (artériás vérzés, vénás vérzés) 77

78 - a pulzus kitapintása, mérése - szájüreg vizsgálata, légút-biztosítás, a félrenyelés - a légzésvizsgálat, manuális betegvizsgálat - eszméletlen beteg stabil oldalfekvő helyzetbe hozása, - az ájult vagy eszméletlen ember körülményeinek felismeréséből következtetések levonása, amely a mentők értesítésekor fontos lehet (pl. kábítószer- használat vagy alkoholfogyasztás felismerése az árulkodó jelekből), - biztonságos környezet kialakítása, a sérülttel történő megfelelő kommunikáció (kapcsolatteremtés), segítségkérés a közvetlen környezetben lévőktől (segélynyújtás) - a mentők, tűzoltók, a rendőrség és a segélyhívó telefonszáma, a mentők értesítéséhez szükséges adatok, lehetséges tények közlésének begyakorlása szituációs játék során Az elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve - a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy tananyaga alapvető ismereteket tartalmaz: sebek ellátása, vérzések csillapítása, az ájult vagy eszméletlen beteg ellátása. - a 7-8. évfolyam biológia tantárgy tananyagában a következő témakörökkel bővül az elsősegélynyújtást, csaknem minden szervrendszert érintve tárgyalja az elsősegélyt is. A látássérült tanulók elsősegély-nyújtási lehetőségeit jelentősen befolyásolja látásteljesítményük. Minden tanulótól elvárt, hogy tudjon segítséget kérni, hívni a sérült személyhez. 5.6.Módszerek - a tanórákhoz kapcsolódó frontális, differenciált és tevékenységközpontú oktatás - előadások meghívott előadókkal (életkoruknak megfelelő témakörökben - sportversenyek - kirándulások szervezése (iskolai és osztály szintű, hétvégi) - videofilmek vetítése - higiénés szokások rendszeres gyakoroltatása (iskolában és kollégiumban egyaránt) 78

79 5.7.Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek Intézményünk gondoskodik: - a nevelés-oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról gyermekorvos és szemészorvos rendelésén - a védőoltásokról - a tanulók évente egyszeri fogászati vizsgálatáról - rendkívüli esetben a tanulók szemklinikára, egyéb kórházi ellátásra juttatásáról. Bővítjük külső kapcsolatainkat: - Heim Pál kórház, egyéb kórházak, rendelők, szemorvosok, optikusok, az OEP, stb. 5.8.Az egészségnevelési feladatokban különös felelősségű dolgozók köre Gyermekorvos Szemészorvos Védőnő Ápolónők Testnevelők Osztályfőnökök Szaktanárok Nevelőtanárok Diákönkormányzatot segítő tanár Pszichológus Mentálhigiéniai, egészségtan-tanári képzettségű pedagógusok 79

80 Élelmezésvezető 5.9.Az egészségnevelést szolgáló színterek, berendezések, speciális kiegészítők - az épület tájolása (direkt napfény kiküszöbölése az osztályokban), a belső és külső színterek burkolati jelzései - a tantermek berendezése (helyes testtartást biztosító emelhető asztallapú egyéni tanulópad testmagassághoz illő Ergo-székkel, mosdó minden osztályban) - a látásmaradványhoz igazodó ülésrend az osztályokban - uszoda, öltözők - tornaterem, öltözők - tükrös-terem - sportpályák - játszóudvarok - kollégiumban zuhanyozó, mosdóhelyiségek - orvosi rendelők, betegszobák 6.Környezeti nevelési program 6.1.A környezeti nevelés célja A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és 80

81 társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. (A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) 6.2. Helyzetkép A környezeti nevelés megvalósítását segíti, hogy intézményünk az ország fővárosában van, így lehetőségünk nyílik a Budapest Tanterv ajánlásait felhasználni. A főváros változatos felszíni formái, múzeum-gazdagsága, a környezettel foglalkozó intézmények elérhetősége élményszerű érték-közvetítést tesz lehetővé. E kedvező adottságokat kihasználjuk a tanórai és tanórán kívüli nevelés során. Iskolánk erőssége, hogy kertvárosi környezetben fekszik, jó közlekedési lehetőségekkel. Udvarunk füvesített, fából készült játszóterekkel felszerelt. Az épület világos, higiénés viszonyai jók. Osztálytermeink és kollégiumi szobáink barátságosak, az aulákat növények és a tanulók nagyméretű rajzai díszítik. A tanulókat körülvevő bútorok kényelmesek. A speciális tanulópad hozzájárul a helyes testtartás megőrzéséhez. A tanulóknak az osztályokban is és a kollégiumban is szekrény áll rendelkezésükre, hogy személyes holmijukat elhelyezzék. Étkezés: Az ÉSZGSZ konyhát működtet intézményünkben, ahol házias jellegű ételek készülnek. Az étkezés körülményei kulturáltak. Jeles napokon (karácsony, húsvét) különleges terítést élvezhetnek a gyerekek. 6.3.Erőforrások Nem anyagi jellegű erőforrások Pedagógusok környezettudatos viselkedése A Diákönkormányzat tagjainak külön felelőssége a környezet óvása. 81

82 Nem pedagógus dolgozóink saját munkaterületükön példát mutatnak (pl. takarítás, kertgondozás, hulladék-kezelés) Az Ökoiskola pályázati feltételinek való megfelelés rövidtávú tervét a nevelőtestület elfogadta, a tanulók bevonása folyamatos Anyagi erőforrások A Fenntartó támogatása a pedagógiai programban foglaltak megvalósítására. Valamennyi tábor / intézményen kívüli program szervezése a szülők igényei szerint, nyilatkozatuk birtokában és anyagi hozzájárulásukkal valósul meg. A Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért kuratóriuma egyedi elbírálás alapján támogatja a rászoruló gyermekek táborokban való részvételét, esetenként egy-egy rendezvény megtartását. 6.4.Alapelvek, feladatok, jövőkép A környezeti nevelési program megvalósítása során a következő alapelveket emeljük ki: - természetszeretet emberi jogok - kölcsönös függőség - a helyi és globális színterek összefüggései - nevelés a fenntarthatóságért - felelősség A környezeti nevelés feladatai A közvetlen és a tágabb környezet sajátosságainak, állapotának megismertetése, az alkalmazkodó és a tájékozódó képesség fejlesztése céljából: - a természetes és mesterséges környezetben való alkalmazkodás elősegítése - intézménylátogatás (múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok) - a város és a kerület nevezetességeinek feltérképezése 82

83 A környezet természeti és az ember alkotta értékeinek megbecsülése, megőrzése, a személyes felelősség érzésének kialakítása - személyes példamutatás - a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, de nem kihasználó életmód bemutatása ( kirándulások, táborozások, esetleg erdei iskola szervezése, megvalósítása) - a környezet állapota iránti fogékonyság fejlesztése, szemléletformálás - a környezetkímélő magatartás gyakorlása erkölcsi alapelvvé alakuljon - környezettel való harmóniára törekvés kialakítása A környezetvédelem általános, mindennapi feladatainak gyakorlása - a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése, szokássá alakítása - ésszerű fogyasztói magatartás, energiatakarékos és környezetbarát életmód kialakulásának elősegítése - az iskola tisztaságának megőrzése, javítása, takarékoskodás vízzel, villannyal, értékmegőrzés-hagyományápolás - a környezeti erőforrások ismerete, felhasználásuk lehetőségei, korlátai Bolygónk környezeti válságjelenségeinek megismertetése (globális problémák) - a helyi és globális szintek kapcsolata - fenntartható fejlődés, a jelen hatása a jövőre - együttműködő magatartás kialakítása: környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása A tudomány fejlődésének nyomon követése - az új vívmányok, eredmények megismertetése, az információáramlás biztosítása (beszélgetés, szóbeli közlés, tudományos magazinok, tv műsorok, internet, video iskolarádió, faliújság, kiselőadás, házi dolgozat stb.) - kapcsolat környezetvédelmi szervezetekkel 83

84 - a modernizáció pozitív és negatív következményei a környezetre Az egészséges életmód iránti igény kialakítása - környezet és természetszeretet formálása - az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások egészségkárosító hatásainak megismertetése - a környezet-egészségügyi problémák feltárása - esztétikus környezet létrehozása Egységes kép kialakítása a környező világról (tantárgyak közötti integráció lehetőségei) - tanulmányi kirándulások - kézműves foglalkozások (szakkörök, kollégiumi foglalkozások) - intézménylátogatás - versenyek, szakkörök, jeles napok, kiállítások, hagyományos rendezvényeink - irodalmi alkotások, melyek bemutatják a környezet értékeit - anyanyelv gazdagsága - vonzó jövőkép alkotása, mely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel és szokások kialakulását A jövőben a környezeti nevelés területén intézményünkben a diákok számára mintát adóan valósuljon meg - a mindennapi környezetvédelem (a szelektív gyűjtők elhelyezése, a szelektív gyűjtés gyakorlata, papírtakarékosság, környezetbarát tisztítószerek használata) - az intézményegységek belső terei rendjének esztétikus díszítésének megőrzése, további fejlesztése, rendezése - mélyüljenek a tantárgyak közötti kapcsolatok - házi továbbképzés keretében a munkaközösségek segítségével bővüljenek a tanárok - környezeti nevelés módszerei 84

85 6.5. Tanulásszervezés Tanórai nevelés-oktatás: a témák az egyes tantárgyak tanterveiben jelennek meg. Tanórán kívüli foglalkozások: - kiállítások rendezése, látogatása - környezetvédelmi nap, témahét - kirándulások, tanulmányi séták - versenyek, vetélkedők - nevelőtanári foglalkozások - hagyományőrző jeles napok 6.6. Módszerek Látássérült tanulók nevelése-oktatása során különösen nagy figyelmet fordítunk az aprólékos, irányított megfigyelésre, és a szemléltetésre. (Részletesebben az egyes tantárgyak módszertani útmutatójában.) Egyéb módszereink: - érzékelő játékok - memória-fejlesztő játékok - szituációs játékok - modellezés - hatásvizsgálatok - mérések - környezeti témák megjelenítése művészi eszközökkel - tanulói kiselőadások 6.7. Taneszközök Speciális eszközök: szükség szerint használnak a diákok nagyítókat, távcsőszemüveget, távcsöveket, elektronikus olvasókészüléket a tanulás, tanórán kívüli foglalkozások során. 85

86 Környezeti nevelést segítő eszközök: Jól felszerelt szertár, könyvtár, informatikai eszközök. 7.A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 7.1.A közösségfejlesztés feladatai, módszerei Közösségeink Növendékeink személyisége az őket befogadó kisebb csoportok, közösségek hatására, az emberi kapcsolatok rendszerében fejlődik, alakul. Ilyen közösségek: - osztály - szakköri csoport - készségfejlesztő kiscsoport - énekkar - hittant tanulók köre - diákönkormányzat tagjainak csoportja - kollégiumi csoportok - zenét tanuló diákok csoportja - sportoló tanulók csoportja - integrált óvodások csoportja - integrált iskola-előkészítősök csoportja - integrált tanulók nyári táborának résztvevői köre - családi hétvége résztvevői 86

87 Dolgozók közösségei: nevelőtestület oktató tanárok nevelőtanárok utazótanárok osztályfőnökök szaktanárok munkaközösségek NOKS munkatársak (gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, egészségügyi dolgozók) adminisztratív dolgozók technikai dolgozók 7.2. Az intézmény előnyös földrajzi elhelyezkedésének és országos felvételi körzetének kihasználása Intézményünk Budapesten működik. Tanáraink tanmeneteik elkészítése során figyelembe veszik a Budapest Tanterv (Ajánlások a helyismeret tanításához a fővárosi iskolák számára) című kiadvány javaslatait. Nevelőtanáraink a foglalkozási terveket a Helyi Tanterv figyelembevételével készítik el, ugyancsak beépítve Budapest megismerését. A főváros természeti, művészeti, építészeti értékeinek bemutatása a hazaszeretetre nevelés jelentős eszköze. Ugyanígy igyekszünk előnyt kovácsolni abból a tényből, hogy tanulóink Magyarország különböző tájairól érkeznek. Szakszerű segítséggel átadhatják egymásnak lakóhelyükről szerzett ismereteiket, érzelmeiket. 7.3.Közösségi nevelési feladatok Az iskola szerepe a közösség életében 87

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2016 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvei 1.1.2. Céljai, feladatai és értékei

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében

Részletesebben

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig.

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat Bükkaranyosi Általános Iskola Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat jogszabályi háttere A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) 138/1992. évi

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Surányiné Palkó Eleonóra Szombathelyi Szűrcsapó Óvoda Szombathely, 2017. szeptember 19. EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori

Részletesebben

Intézményi értékelési szabályzat

Intézményi értékelési szabályzat ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu

Részletesebben

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos

Részletesebben

SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018.

SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018. SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018. Bajai EGYMI www.specialbaja.hu special.baja@gmail.com Intézményvezető: Müller István Fenntartó: Bajai Tankerületi Központ Bajai Óvoda, Általános

Részletesebben

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:

Részletesebben

Sajátos nevelési igény a megyei szakértői bizottság tevékenységköre, a diagnózis pedagógiai és jogi konzekvenciái

Sajátos nevelési igény a megyei szakértői bizottság tevékenységköre, a diagnózis pedagógiai és jogi konzekvenciái Sajátos nevelési igény a megyei szakértői bizottság tevékenységköre, a diagnózis pedagógiai és jogi konzekvenciái Mernyeiné Tőke Gyöngyi, Szegő Ágnes Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Sajátos nevelési

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakmai alapdokumentuma

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakmai alapdokumentuma A Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ által 2017. szeptember 11. napján kiadott szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Csongrád megye Fenntartó tankerületi központ megnevezése:

Részletesebben

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév Felsős munkaterve 2016/2017. tanév Célok, feladatok A szóbeli kommunikáció erősítése A kommunikációs Az önálló ismeretszerzés képességének Önértékelés, önbecsülés Élmény alapú tanulás, tanítás alkalmazása

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Az Értékelési rendszer az intézményben pedagógus munkakörben felvett foglalkoztatottakra terjed ki.

Az Értékelési rendszer az intézményben pedagógus munkakörben felvett foglalkoztatottakra terjed ki. Intézményi értékelési szabályzat Kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer meghatározására és az illetménypótlékok differenciált megállapítására Jogszabályi háttér Az intézmény kompetencia

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában 2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztály

Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztály Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztály 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Postacím: 1363 Budapest, Pf. 19. Telefon: (+36-1) 374-2450 Telefax: (+36-1) 374-2474 Honlap: www.oktatas.hu E-mail:

Részletesebben

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata RAABE konferencia Budapest, 2013.02.28 dr. Gera Tibor Valamennyi iskolában A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója:

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 031585 Intézményvezető neve: Miksi Jánosné Intézményvezető oktatási azonosítója: 72798770861 i terv

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA OKTÓBER 1.

KÖZZÉTÉTELI LISTA OKTÓBER 1. KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018. OKTÓBER 1. Aktív pedagógusok munkakör szakképzettség létszám tanító tanító 11 angol műveltségi terület 1 ember- és társadalom műveltségi terület 1 ének műveltségi terület 6 fejlesztő

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

Internátusvezetők és nevelők szakmai napja. Halásztelek, november

Internátusvezetők és nevelők szakmai napja. Halásztelek, november Internátusvezetők és nevelők szakmai napja Halásztelek, 2016. november 11-12. Tiszta forrásból Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (PSZE) = Tanfelügyelet Pedagógus ellenőrzése Intézményvezető ellenőrzése Intézményellenőrzés

Részletesebben

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több

Részletesebben

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában Mile Anikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 A SZAKSZOLGÁLAT HELYE, SZEREPE A KÖZNEVELÉS

Részletesebben

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE. Siófoki SZC Marcali Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 8700 Marcali Hősök tere 3. Készítette: Jóváhagyta:

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE. Siófoki SZC Marcali Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 8700 Marcali Hősök tere 3. Készítette: Jóváhagyta: Siófoki SZC Marcali Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 8700 Marcali Hősök tere 3. 2017-2018 SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE Jóváhagyta: Kerner Krisztina igazgató Készítette: Francsicsné Karl Mária munkaközösség-vezető

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról Fogalom tisztázás A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, Mi

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben

Részletesebben

Műhelymunka általános iskola/középiskola

Műhelymunka általános iskola/középiskola Műhelymunka általános iskola/középiskola TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

SZÜLŐI FÓRUM M Á R C I U S Verebélyi Gábor Ákos tankerületi központ igazgató

SZÜLŐI FÓRUM M Á R C I U S Verebélyi Gábor Ákos tankerületi központ igazgató SZÜLŐI FÓRUM 2 0 1 8. M Á R C I U S 1 2-1 3. Verebélyi Gábor Ákos tankerületi központ igazgató A tankerületi központ helye a köznevelés rendszerében Emberi Erőforrások Minisztériuma EMMI Klebelsberg Központ

Részletesebben

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai

Részletesebben

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló

Részletesebben

Zuglói Zöld Lurkók Óvoda. Bemutatkozás

Zuglói Zöld Lurkók Óvoda. Bemutatkozás Zuglói Zöld Lurkók Óvoda Bemutatkozás Óvodánk jellemzői: A Zuglói Zöld Lurkók Óvoda 1973-ban nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Füredi park 6. szám alatt. 2014-ben teljes felújítás történt az intézményben,

Részletesebben