Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, augusztus JAVA PROGRAMOZÁSI NYELV OKTATÁSA C# ALAPOKON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. JAVA PROGRAMOZÁSI NYELV OKTATÁSA C# ALAPOKON"

Átírás

1 JAVA PROGRAMOZÁSI NYELV OKTATÁSA C# ALAPOKON TEACHING OF JAVA PROGRAMMING LANGUAGE ON BASIC LEVEL Szénási Sándor Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai kar Összefoglaló Az informatika karokon mindig jelentős kérdésként merül fel, hogy a hallgatók milyen programozási nyelven ismerjék meg az implementációs gyakorlatot. Mivel nehéz erre egyértelmű választ találni, a legtöbb esetben nem egy, hanem egymást követően (vagy akár egymással párhuzamosan) több különböző, egymást kiegészítő programozási nyelv oktatása jelenti a megoldást. A hagyományosnak tekinthető Pascal és C nyelven történő alapozást egyre gyakrabban váltják fel modern, objektumorientált nyelvek, amelyek ismerete szinte naprakész, a piacon felhasználható tudást ad a hallgatók számára. Jelenleg a két legkurrensebb ilyen programozási nyelv a Sun által kifejlesztett Java és a Microsoft által támogatott C# nyelv. A Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara két éve az alapozó nyelv esetén áttért a C# programozási nyelvre, emellett a hallgatók a későbbi félévekben megismerkedhetnek a Java nyelvvel is. Előadásom vezérfonalát az a felismerés alkotja, hogy e két nyelv felépítése, logikája és szintaxisa egymáshoz nagyon közeli. Ez számos előnyt jelent, hiszen a hallgatóknak nem kell egy egészen új rendszert megismerniük, azonban néhány nehézséget is rejt, mivel két egymáshoz nagyon közeli fogalmi rendszert kell elsajátítaniuk, ami meglehetősen nagy odafigyelést igényel. Az oktatókat is jelentős kihívások elé állítja, hiszen az eddig megszokottaktól (új nyelv oktatása az alapoktól) eltérően, új módszertant kell kidolgozniuk, mivel az új nyelv alapjai sokban megegyeznek a már megismerttel, de az apró különbségek ismerete mégis nélkülözhetetlen az eredményes munkához. Kulcsszavak C#, Java, Programozás oktatás, BMF Abstract It s a difficult problem to choose the best programming language for students in informatics to practice software implementation. Therefore institutions usually support more than one complementary languages sequentially (or side by side) to solve this problem. The traditional Pascal and C language based learning has been replaced by modern objectoriented languages, offering up-to-date knowledge to students. The main programming languages of this kind are Java (developed by Sun) and C# (developed by Microsoft). The John von Neumann Faculty of Informatics of Budapest Tech has done this step two years ago, therefore nowadays the initial language is C# and students learn Java in further semesters. My lecture is about similarity (and difference) between these programming languages, like architecture, base logic and syntax. It is beneficial for the students to learn analogous languages because they don t have to come to know a new system that makes all the difference. But there is a lot of difficulty in this, because students must learn bewilderingly similar conceptual systems which needs major attention. Likewise it s a big challenge for teachers because they need a new method to teach a new programming language from the begining but based on a well-known similar language. Keywords C#, Java, Teaching programming, BMF 1

2 1. Programozás tárgyakat érintő változások a BMF-NIK-en A Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karán 2006 őszében került bevezetésre egy merőben új koncepció a programozás tárgyak oktatását illetően. Ez volt az első jelentős változtatás az elődintézmények összevonása óta kialakult rendszerben, amelynek alapja a Delphi programozási nyelv oktatása volt 3 féléven keresztül, emellett a 2. és 3. félévben a hallgatók kötelezően választhattak két másik, a C# és a Java nyelv megismerése közül. A módosítás egyik fő oka az objektumorientált programozás (Sergyán et al., 2003) előtérbe helyezése volt, emellett azonban felmerült egy esetleges változtatás lehetősége a programozási nyelveket illetően is. Bár a Delphi (fejlesztési céljának megfelelően) tökéletesen alkalmas volt a kezdő programozók első lépéseinek megtételére, a későbbiekben használata gyakran nehézségekbe ütközött a haladó témakörök környékén. Bár ezzel a nyelvvel is megoldható a szükséges feladatok többsége (web alapú alkalmazások fejlesztése, elosztott rendszerek készítése, többszálú programok megvalósítása stb.), úgy találtuk, hogy mindkét másik nyelv ezekre kifinomultabb és gyakran könnyebben tanítható megoldásokat nyújt. A fenti nyelvek további előnye, hogy mindkét választás esetén a hallgató sokkal könnyebben tud megtanulni egyéb C alapú programozási nyelveket, amelyek sok mérnöki szakterületen nélkülözhetetlenek a továbblépéshez, példaként említve akár a karunkon tradicionális mobil eszközök, illetve a szintén népszerű robotok programozását (Vámossy, 2007). A két nyelv közötti döntés már jóval nehezebb kérdés volt, végül a különböző (akkor elérhető) fejlesztőeszközök lehetőségeinek áttekintése, és a hallgatók számára lényeges funkciók (az informatikus hallgatók jellemzően Windows alapú desktop alkalmazások fejlesztését tanulják) összehasonlítását követően a C# lett a választott alapnyelv. Az új tematika alapján tehát ezen nyelv segítségével sajátíthatják el az objektumorientált programozási alapokat az első félévben, a vizuális eseményvezérelt programok és az adatszerkezetek használatát a második félévben, illetve további haladó programozási technikákat a harmadik félévben. Az alapnyelv kiválasztását követően merült fel a kérdés, hogy szükség van-e emellett további programozási nyelvek megismerésére, és ha igen, melyik legyen az (vagy akár melyek legyenek azok?). Mivel szerettük volna, hogy a hallgatók lehetőség szerint minél átfogóbb képet kapjanak a jelenleg elérhető eszközökről, illetve szerettük volna azt is elkerülni, hogy a végzett informatikus hallgatók számára a programozás csak és egyértelműen a Visual Studio keretrendszert, illetve azon belül a C# nyelv használatát jelentse, a két különböző nyelv oktatása mellett döntöttünk. A második nyelv kiválasztása egyszerűnek tűnt, a Delphi további oktatását ugyanis a fent vázolt problémák miatt nem szerettük volna folytatni a törzsanyag részeként (esetleg fakultatív tárgyként jelenhet meg a későbbiekben). Választásunk emiatt a már eddig is oktatott Java nyelvre esett, ami a hallgatók számára egy alapelveiben hasonló, de számos területen mégis egy más szemléletmód megismerését jelentheti. Bár a C# nyelv látványos elterjedése némileg visszaszorította a Java nyelvű fejlesztések arányát, azért még így is bátran állítható (két év távlatából is), hogy a másodiknak választott nyelv is kurrens, értékelhető tudást jelent a végzett hallgatók számára a piacon. Mindkét esetben kiforrott, a gyakorlatban már bizonyított eszközről van szó, ennek köszönhetően a hallgatók számára fontos irodalom (tankönyvek, referencia könyvek, internetes anyagok) is megfelelő számban és minőségben rendelkezésre állnak. Köztük a kar 2

3 oktatói által írt könyvek is megtalálhatók, amelyek jelentős részben lefedik az oktatott tananyagot a fent említett nyelvek használatával (Kotsis et al., 2007). 2. C# és Java nyelv hasonlósága A két választott nyelv között meglehetősen sok hasonlóságot lehet észrevenni, ezt bizonyítja az interneten található számtalan, a tapasztalható különbségeket és azonosságokat taglaló oldal. De ezen túlmenően szakkönyvekben is gyakran kerül közös tárgyalásra a két nyelv, illetve gyakran találkozhatunk az egyik ismeretét feltételező, a másik nyelvet ennek segítségével bemutató írásokat is (Jones, Freeman, 2002). Mindezek puszta léte is azt mutatja, hogy az oktatás során sem célszerű ezeket egymástól függetlenül kezelni, hanem az egyik megismerése után praktikus a meglévő ismeretekre és a felmerülő hasonlóságokra alapozni. Ha egy pillanatra túllépünk a nyelveken, akkor jól látható, hogy ez a hasonlóság már a mögöttük álló futtatókörnyezetekben is felismerhető. Bár megvalósításuk részleteiben számos különbség jelenik meg, fontos hasonlóság, hogy az általunk használt fejlesztőeszközök segítségével egyik nyelven írt programból sem lesz natív kód a fordítás végeredménye. A Java esetén a fordító a forrásállományokból egy úgynevezett Java bájtkódot állít elő, amit a későbbiekben a JVM segítségével tudunk futtatni. A C# esetében ez annyiban különbözik, hogy a fordító egy köztes nyelvű forrást állít elő, ami futásidőben a gazda gép architektúrájának megfelelően kerül fordításra, majd az így létrejött natív kód indul el automatikusan. Bár a két technika megvalósítását tekintve sokban különbözik egymástól, a hallgatók számára azonban mégis sokkal lényegesebbek az ebből adódó hasonlóságok, amik általában előnyöket takarnak. Mivel az általuk írt kód csak egy futtatókörnyezeten keresztül kerül végrehajtásra, így ennek számos szolgáltatását egyszerűen kihasználhatják (pl. a szemétgyűjtő mechanizmusnak köszönhetően nincs szükség a lefoglalt memóriaterületek kézi felszabadítására, ami a hagyományos nyelveknél számos problémát okozott). public class MaximumKereso { int[] A; int N; public MaximumKereso(int N) { this.n = N; A = new int[n]; public int MaximalisElem() { if (N == 0) throw new SajatKivetel("Nincs elem"); int max = 0; for (int i = 1; i < N; i++) { if (A[i] > A[max]) max = i; return max; 1. ábra egyszerű osztály, amely mindkét nyelv alatt helyes A programozás első lépéseit tekintve (saját osztály definiálása) a legszembetűnőbb a két nyelv hasonlósága. Az alap gondolatmenet, a megvalósítandó lépések, de még a nyelvi kulcsszavak is szinte teljes egészében megegyeznek. Példaként látható, hogy az 1. ábrán megvalósított osztály tartalmaz tömböt, metódusokat, ciklust, elágazást, saját kivétel dobást, de mindezek kezelése javarészt azonos mindkét nyelv esetén. 3

4 Ez természetesen nem meglepő, hiszen mindkét nyelv nem titkoltan a C és C++ nyelvek alapjaira építkezik, illetve ezen túlmenően egymás fejlődését figyelemmel kísérve láthatóan a másik által megvalósított, és bevált eszközöket is próbálják adaptálni. Természetesen nem helyezhetünk egyenlőségjelent a két programozási nyelv közé, számos apró (pl. protected kulcsszó különbsége stb.), illetve néhány szembetűnő (pl. tulajdonságok megléte vagy hiánya, eseménykezelési módszerek stb.) különbség található. Ezek megismerését követően azonban elmondható, hogy a C# nyelvet már magabiztosan kezelő hallgató meglehetősen egyszerűen el tudja sajátítani a Java nyelv használatát. Mindez persze nem kérdőjelezi meg a két nyelv létjogosultságát, megismerésük során számos, a szintaktikai jelöléseken messze túlmutató, architektúrális különbséggel találkozunk (pl. Enterprise JavaBeans stb.). Ezek oktatása azonban jelenleg nem tartozik a képzés törzsanyagához, így a hallgatóknak a két párhuzamos környezet közül főképpen csak a kiinduló, a fentiek alapján láthatóan hasonló részterületeket kell megismerniük. A gyakorlati munka során szintén sok hasonlóságot fedezhetünk fel, ugyanis mindkét nyelv esetén egy meglehetősen kiterjedt beépített osztálykönyvtárral dolgozhatunk. Ezek a hagyományos nyelvekben megismert alapvető funkciókon túl (pl. állományok kezelése, konverziók stb.) számos jóval összetettebb műveletet is támogatnak (pl. gyűjtemények, tömörítés, különböző segédosztályok stb.). A két osztálykönyvtár felépítésében, illetve az egyes osztályok, metódusok neveiben természetesen eltér egymástól, de a két rendszer által használt alapkoncepció megértését követően egyszerűen megtalálhatók a szükséges elemek. Az osztálykönyvtár mélyére nézve természetesen számos különbségre derül fény, a hallgatók számára lényeges funkciók azonban néhány apróságtól eltekintve könnyen elérhetők és általában hasonló gondolatmenetet követnek. 3. A tananyag kidolgozása során felmerülő kérdések A fent említett hasonlóságok természetesen alapvetően előnyként jelennek meg a nyelveket elsajátítani szándékozók számára, az oktatás során azonban egészen érdekes problémákat vetnek fel. Minderre már a 3. félévben induló Java tárgy előtt fény derült a szükséges anyagok részletes kidolgozása során, amikor el kellett dönteni, hogy milyen mértékben és milyen formában tudunk építkezni az előző két félévben tanult (és az előkövetelmények alapján a hallgató által sikeresen teljesített) C# alapú tárgyak anyagára. A helyzet talán a nyelvoktatásból lehet ismerős, amikor két, egymáshoz meglehetősen hasonló nyelvet kell tanítani. Talán csak annyi a különbség, hogy a hasonlóság itt (a hallgatók számára szükséges szinten) már zavarbaejtően nagy, az apró különbségek azonban mind kritikusak, hiszen a fordítóprogramok csak a saját nyelvük által definiált pontos szabályok szerint képesek működni, nincsenek félmegoldások. Az új tematika során felmerülő igények között természetesen első helyen a szakszerűség állt. A felsőoktatásban nélkülözhetetlennek tartjuk azt, hogy a hallgatók ne csak a gyakorlati megoldásokat tudják kivitelezni, hanem pontosan tisztában legyenek az általuk használt eszközök működésével. Ennek az alapelvnek megfelelve az elkészített anyagok tartalmaznak utalásokat minden, a két nyelv között felmerülő különbségre, mégha ezek jelentős részét a hallgató mindennapi munkája közben észre sem venné (pl. a protected kulcsszó jelentése hasonló, de nem teljesen azonos a két nyelvben, még ha ez a rövid iskolai feladatok elkészítése során nem is okoz problémát). Legalább ennyire fontos szempont a hallgatók motivációjának fenntartása. Bár sok szempontból a legegyszerűbb és legprecízebb a Java teljesen alapoktól való indítása lett 4

5 volna, valószínűleg csak teljes érdektelenséget tudtunk volna ezzel elérni. Az érintett hallgatók már készségszinten kezelik a C# nyelv alapjait, magabiztosan használják az ott megismert osztálykönyvtárat és különböző eszközöket. Számukra egy szinte teljesen azonos alapokon nyugvó nyelv kezdetektől való oktatása valószínűleg minimális kihívást jelentene (talán nem túlzó hasonlat, ha arra gondolunk, hogy több év brit angol tanulás után a személyes névmásoktól kellene elkezdenünk amerikai angol nyelvet tanulni). Szintén ez ellen szól az is, hogy a Java nyelv oktatására meglehetősen kevés időt tudunk csak szánni, egy félév alatt a fenti módszerrel csak olyan témaköröket tudnánk érinteni, amit a másik nyelvből, szinte teljesen azonos módon már ismernek. A hangsúlyt tehát mindenképpen a két nyelv közötti különbség kiemelésére kell fektetni, mindezt azonban a didaktikai alapelvek figyelembevételével kell megoldani. Bár a különböző szakmai oldalakon található összehasonlító referenciák a szakértők számára nagyon röviden, pontosan és jól érthetően feltárják a nyelvek közötti különbségeket, a gyakorlati oktatás során ez a módszer valószínűleg nem válna be. Ez ugyanis a tananyag jelentős részét leegyszerűsítené egymást követő táblázatokra, ahol az egyik oldalon a C# nyelven megismert tudáselem található, a másik oldalon pedig ennek Java megfelelője. Ennek következtében nem csak az órák lennének meglehetősen unalmasak, de a tananyag megtanulhatósága is erősen kétségbevonható lenne (azt nem is említve, hogy mivel a programozás egy alapvetően gyakorlati tárgy, ezeket az elméleti információmorzsákat a zárthelyik során egy komplett program megíratásával szeretnénk ellenőrizni). 4. Felmerülő ötletek a tematika kidolgozása során A cél tehát a fenti kritériumoknak megfelelő tematika kidolgozása, vagy talán pontosabb, ha a megfelelő arányok megkereséséről beszélünk a fenti, gyakran egymásnak ellentmondó követelmények teljesítése között. Első körben a tárgyalni kívánt anyagrész határait kellett kitűzni, itt szerencsére sikerült egy előnyös döntést hozni a többi tárgy figyelembevételével. Mivel az alapnyelvben megismertektől csak apró technikai különbségekkel rendelkező anyagrészek oktatása meglehetősen problémás a fent említett okok miatt, illetve ezek megtanulása is valószínűleg csak nehézkesen sikerülne a hallgatók számára, hiszen nem rendelkeznek még olyan szintű magabiztos tudással egyik nyelv esetében sem, hogy ne keverjék néha a szintakszist. Az alapkoncepció tehát az lett, hogy a nyelv alapjainak ismertetése után nem a első nyelv segítségével már egyszer bejárt utat követjük, hanem azonnal egy másik irányba kanyarodunk, jelen esetben a szerver oldali/web programozás irányába. Egy tudatos döntés eredményeként ezeket a témaköröket a C# nyelv esetében csak érintőlegesen tárgyaljuk, ami egyrészt segít elkerülni a fent vázolt problémát, másrészt lehetőséget ad további, az idő hiányában egyébként elmaradó területek feldolgozásához. Mivel azonban szeretnénk elkerülni, hogy a hallgatók valódi megértés nélkül, csak látott gyakorlati minták alapján dolgozzanak, hangsúlyt fektettünk a félév első néhány órájában a nyelv alapjainak megismerésére. Az itt kidolgozott anyagrész meglehetősen száraz, főleg technikai összehasonlításokat tartalmaz, a célunk azonban az volt, hogy a hallgatók minél előbb megismerjék a szükséges nyelvi alapokat a továbblépéshez (a második szakasz előtt ezt egy zárthelyivel is próbáltuk biztosítani). Mivel a tárgy hangsúlyos anyaga a szerver oldali programozás, emiatt a szükséges alapismereteket is lehetőség szerint ez alapján válogattuk, próbáltunk egy stabil, de mégis 5

6 lehetőleg rövid útvonalat kiépíteni ehhez a témakörhöz (emiatt például a grafikus felület tervezése csak marginálisan jelent meg). Néhol az idő hiányában kénytelenek voltunk néhány érdekes, bár nélkülözhető lépést kihagyni, az érdeklődő hallgatók számára azonban az elkészített tananyag ezeket is részletesen tartalmazza egy egyszerű megkülönböztetéssel (pl. webes programok készítéséhez nem szükséges pontosan ismerni a webszerver részletes működési paramétereit, de ez a kiegészítő anyag ezeket is részletesen taglalta). Ezekre az órán csak utalásokat tudunk tenni, a hallgatókra bíztuk, hogy ezekkel otthon, szabadidejükben részletesebben foglalkozzanak (2. ábra). 2. ábra törzsanyag és kiegészítő anyag, színekkel megkülönböztetve A nyelv ismertetése során az egyszerű nyelvi elemek összehasonlításán túl nagy hangsúlyt fektettünk a különböző tipikus hibák bemutatására is. Ezek közül sok már eddigi oktatási tapasztalatainkból is ismert volt (pl. a String osztály kezelése során felmerülő gyakran elkövetett problémák), néhány azonban csak menet közben jelentkezett (pl. C# névtér és Java csomag fogalom közötti különbségek miatt), ez utóbbiakat is próbáltuk beépíteni az anyagokba. Bár meglehetősen kevés gyakorlati feladatmegoldásra maradt idő, a zárthelyi tapasztalatok alapján így is meglehetősen gyorsan sikerült a szükséges alapismereteket megszerezni, amelyekre már néhány alkalommal később (valószínűleg már nem sokkal a motiváció teljes elveszítése előtt) elkezdhettük építeni a kitűzött web alapú programozás témakört. Ez már meglehetősen hálás témának bizonyult, a hallgatók azonnal vissza is nyerték ideiglenesen elveszített lelkesedésüket. Ennél a témakörnél pedig már visszatérhettünk az eddig ismeretlen anyagrészeknél megszokott oktatási módszerekhez is. 5. Tapasztalatok összegzése A fent vázolt tanterv szerint eddig két félévben tartottunk órákat, a nyári hónapokra tervezzük az eddigi tapasztalatok összegyűjtését, ezek alapján az esetleges módosítások végrehajtását. A hallgatók láthatóan nem kedvelik az első néhány óra nagyon intenzív Java 6

7 alapismereteket feldolgozó témakört, azonban a teljes tematikát ismerve megértik ennek fontosságát, a félév második felében megjelenő webes alkalmazásfejlesztés témakörhöz érve pedig már kimondottan motiváltak. Rövid, nem reprezentatív felmérésünk alapján is egyértelműen úgy tűnik, hogy ezt utólag is helyesnek találják (kérdésünkre, miszerint jobbnak látnák-e, ha alaposabb, gyakorlatorientáltabb lenne az első szakasz, viszont ennek következményeként rövidebb a második, mindenki nemmel válaszolt). Kisebb módosítások természetesen még szükségesek az elkészült anyagokban, főleg a kötelezően megtanulandó és a kiegészítő anyagok közötti átmozgatásokkal, azonban jelenleg úgy tűnik, hogy hosszabb távon is kivitelezhető lesz ez a koncepció. [1] A. Jones, A. Freeman (2002) C# for Java developers, Microsoft Press, ISBN [2] Kovács D. L., Nyékyné G. J., Sergyán Sz. (2003) Objektum orientált programozás. In: Programozási nyelvek (ed.: Nyékyné G. J.), Kiskapu Kiadó, Budapest, ISBN [3] Kotsis D., Légrádi G., Nagy G., Szénási S. (2007) Többnyelvű programozástechnika, Panem Könyvkiadó, Budapest, ISBN [4] Vámossy, Z. (2007) Map Building and Localization of a Robot Using Omnidirectional Image Sequences, Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 4/3, Budapest Tech, pp , ISSN

SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN

SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN Almási Béla, almasi@math.klte.hu Sztrik János, jsztrik@math.klte.hu KLTE Matematikai és Informatikai Intézet Abstract This paper gives a short review on software

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Kiss Albert

SZAKDOLGOZAT. Kiss Albert SZAKDOLGOZAT Kiss Albert Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar A VIZUÁLIS PROGRAMOZÁS TANÍTÁSA A DEBRECENI MECHWART ANDRÁS GÉPIPARI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Témavezető: Nyakóné dr.

Részletesebben

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Fejlesztési tapasztalatok multifunkciós tananyagok előállításával kapcsolatban Nagy Sándor

Fejlesztési tapasztalatok multifunkciós tananyagok előállításával kapcsolatban Nagy Sándor Fejlesztési tapasztalatok multifunkciós tananyagok előállításával kapcsolatban Nagy Sándor VE GMK Statisztika és Informatika Tanszék nagy-s@georgikon.hu Összefoglaló Világszerte tanúi lehettünk a mobilkommunikációs

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Póserné Oláh Valéria Budapesti Műszaki Főiskola NIK, poserne.valeria@nik.bmf.hu IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Absztrakt Napjainkban már a legtöbb szervezet működése elképzelhetetlen informatikai

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSIRÁNYÍTÁS. Katona Krisztina, Kurdi Zsombor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar.

INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSIRÁNYÍTÁS. Katona Krisztina, Kurdi Zsombor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSIRÁNYÍTÁS IT SERVICE MANAGEMENT Katona Krisztina, Kurdi Zsombor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Összefoglaló Informatikai szolgáltatásirányítás címmel

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban KOZMA-BOGNÁR VERONIKA 1 DR. BERKE JÓZSEF 2 Podcasting, mint tanulást segítı megoldás 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 2 Gábor Dénes Fıiskola, Alap és Mőszaki Tudományi Intézet kbv@ex1.georgikon.hu, berke@gdf.hu

Részletesebben

A PROGRAMOZÁSI TECHNOLÓGIA TANTÁRGY OKTATÁSA A GÁBOR DÉNES FŐISKOLÁN

A PROGRAMOZÁSI TECHNOLÓGIA TANTÁRGY OKTATÁSA A GÁBOR DÉNES FŐISKOLÁN A PROGRAMOZÁSI TECHNOLÓGIA TANTÁRGY OKTATÁSA A GÁBOR DÉNES FŐISKOLÁN THE TEACHING OF TECHNOLOGY OF PROGRAMMING IN DENNIS GABOR COLLEGE Kaczur Sándor 1 Összefoglaló: A Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus

Részletesebben

KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN

KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN dr. Kovács János, kovacsj@rs1.szif.hu Hartványi Tamás, hartvany@rs1.szif.hu Széchenyi István

Részletesebben

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Az irányelv-alapú elemzés, valamint az ön- és társértékelés módszereinek alkalmazása az informatikus képzésben

Az irányelv-alapú elemzés, valamint az ön- és társértékelés módszereinek alkalmazása az informatikus képzésben Az irányelv-alapú elemzés, valamint az ön- és társértékelés módszereinek alkalmazása az informatikus képzésben Abonyi-Tóth Andor abonyita@inf.elte.hu ELTE IK Absztrakt. A magas hallgatói létszámmal induló

Részletesebben

Robotot vezérlő szoftverek fejlesztése Developing robot controller softwares

Robotot vezérlő szoftverek fejlesztése Developing robot controller softwares Robotot vezérlő szoftverek fejlesztése Developing robot controller softwares VARGA Máté 1, PÓGÁR István 2, VÉGH János 1 Programtervező informatikus BSc szakos hallgató 2 Programtervező informatikus MSc

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

BIZONYOS GRÁFELMÉLETI ALGORITMUSOK TANÍTÁSA ELEGÁNSAN KISS LÁSZLÓ

BIZONYOS GRÁFELMÉLETI ALGORITMUSOK TANÍTÁSA ELEGÁNSAN KISS LÁSZLÓ ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció BIZONYOS GRÁFELMÉLETI ALGORITMUSOK TANÍTÁSA ELEGÁNSAN Összefoglalás KISS LÁSZLÓ Cikkemben a gráfelmélet néhány algoritmusának elegáns, hatékony, tanításra

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási

Részletesebben

A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI

A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI Katona Endre, katona@inf.u-szeged.hu JATE, Alkalmazott Informatikai Tanszék Abstract Geographer students learn how to apply GIS, but for programmer

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

erő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció

erő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció 00/3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS QUALITY ASSURANCE R&R VIZSGÁLATOK FEJLESZTÉSE TRENDES JELLEMZŐ MÉRÉSI RENDSZERÉRE DEVELOPMENT OF R&R STUDIES ON THE MEASURING SYSTEM OF TREND CHARACTERISTIC GREGÁSZ TIBOR PATAKI

Részletesebben

E-learning a pedagógusok és könyvtárosok továbbképzésében Pomozi István

E-learning a pedagógusok és könyvtárosok továbbképzésében Pomozi István E-learning a pedagógusok és könyvtárosok továbbképzésében Pomozi István Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. pista@fok.hu A Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. alapvető tevékenységei között

Részletesebben

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű

Részletesebben

DIGITAL ETERNITY: DATABASES AND APPLICATIONS ON CD-ROM IN OUR EDUCATIONAL PRACTICE

DIGITAL ETERNITY: DATABASES AND APPLICATIONS ON CD-ROM IN OUR EDUCATIONAL PRACTICE Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Jávorszky Ferenc 1 DIGITÁLIS ÖRÖKLÉT: CD-ROM ADATBÁZISOK, ALKALMAZÁSOK OKTATÁSI GYAKORLATUNKBAN Az elmúlt másfél évtizedben hatalmas tudásanyagot halmoztunk

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

E-KOMPETENCIA: ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ INTERNETES TÁVOKTATÁSBAN

E-KOMPETENCIA: ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ INTERNETES TÁVOKTATÁSBAN E-KOMPETENCIA: ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ INTERNETES TÁVOKTATÁSBAN A tutorálás, mentorálás módszertana és gyakorlata a Gábor Dénes Fiskolán Budai Attila, Szász Antónia Gábor Dénes Fiskola,

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása... 2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Multidiszciplináris tudományok, 2. kötet. (2012) 1 sz. pp. 115-120. MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Szamosi Zoltán*, Dr. Siménfalvi Zoltán** *doktorandusz, Miskolci

Részletesebben

Publikációs jegyzék. Sitkuné Görömbei Cecília PKK, Tanítóképző Intézet

Publikációs jegyzék. Sitkuné Görömbei Cecília PKK, Tanítóképző Intézet Publikációs jegyzék Sitkuné Görömbei Cecília PKK, Tanítóképző Intézet Referált cikk nemzetközi folyóiratban 1. Sitkuné Görömbei Cecília: Shall we use one more representation? Suggestions about establishing

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 16. INF16 modul. Az OpenOffice.org

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 16. INF16 modul. Az OpenOffice.org Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nagy Gábor Informatika 16. INF16 modul Az OpenOffice.org SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védi.

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2000. március 24-25. KORSZRŰ ULTIÉDIÁS KARBANTARTÁS TÁOGATÁS arkovics Róbert Abstract An ongoing research project of the INCO-Copernicus program at the Technical

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján Analysis of Higher Education as a Competitive Market on the Basis of Porter-Model Nowadays it is essential to carry out marketing

Részletesebben

A "MENEDZSER-INFORMATIKA" OKTATÁSI TAPASZTALATAI

A MENEDZSER-INFORMATIKA OKTATÁSI TAPASZTALATAI A "MENEDZSER-INFORMATIKA" OKTATÁSI TAPASZTALATAI Nagy Elemér, nael@szef.u-szeged.hu Nagy Elemérné, marg@szef.u-szeged.hu KÉE-ÉFK Szeged Teaching experiments of subject Manager Informatics We have been

Részletesebben

10. K ÖZMŰ SZERŰ IT-SZOLGÁLTATÁS

10. K ÖZMŰ SZERŰ IT-SZOLGÁLTATÁS 10. K ÖZMŰ SZERŰ IT-SZOLGÁLTATÁS Krauth Péter A szervezetek üzleti ill. közfeladataik megoldásánál egyre nagyobb mértékben támaszkodnak specializálódott vállalkozások szabványos IT-szolgáltatásaira, és

Részletesebben

IT biztonság és szerepe az információbiztonság területén

IT biztonság és szerepe az információbiztonság területén Óbuda University e Bulletin Vol. 1, No. 1, 2010 IT biztonság és szerepe az információbiztonság területén Tóth Georgina Nóra Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyag és

Részletesebben

A tanulásban akadályozott gyermekek idegen nyelvtanulásának aktuális kérdései Magyarországon 1

A tanulásban akadályozott gyermekek idegen nyelvtanulásának aktuális kérdései Magyarországon 1 Meggyesné Hosszu Tímea SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet Szeged meggyestimea@gmail.com Lesznyák Márta SZTE BTK Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Szeged lesznyak@t-online.hu A tanulásban

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI PORTÁL HASZNÁLATA AZ INFORMATIKAI TÁRGYÚ

KÖZÖSSÉGI PORTÁL HASZNÁLATA AZ INFORMATIKAI TÁRGYÚ KÖZÖSSÉGI PORTÁL HASZNÁLATA AZ INFORMATIKAI TÁRGYÚ KÉPZÉSEKBEN Duchon Jenő, duchon.jeno@tmpk.uni-obuda.hu Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Óbudai Egyetem 1. Bevezetés Az ezredforduló óta hazánkban

Részletesebben

TECHNIKAI RENDSZEREK ÁLLAPOTLEÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI QUESTIONS REGARDING THE DESCRIPTION OF THE STATE OF TECHNICAL SYSTEMS

TECHNIKAI RENDSZEREK ÁLLAPOTLEÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI QUESTIONS REGARDING THE DESCRIPTION OF THE STATE OF TECHNICAL SYSTEMS űszaki tudományos közlemények 2. XV. űszaki Tudományos Ülésszak, 2014. Kolozsvár, 235 241. http://hdl.handle.net/10598/28544 TCHNIKAI RNDSZRK ÁLLAPOTLÍRÁSÁNAK KÉRDÉSI QUSTIONS RGARDING TH DSCRIPTION OF

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

Óbudai Egyetem. Doktori (PhD) értekezés. Adatpárhuzamos sejtmagkeresési eljárás fejlesztése és paramétereinek optimalizálása Szénási Sándor

Óbudai Egyetem. Doktori (PhD) értekezés. Adatpárhuzamos sejtmagkeresési eljárás fejlesztése és paramétereinek optimalizálása Szénási Sándor Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Adatpárhuzamos sejtmagkeresési eljárás fejlesztése és paramétereinek optimalizálása Szénási Sándor Témavezető: Vámossy Zoltán, PhD Alkalmazott Informatikai Doktori

Részletesebben

Matematika 9. évfolyam

Matematika 9. évfolyam I. Vezetői összefoglaló Matematika 9. évfolyam A tankönyv a megkérdezett pedagógusok többségének nem nyerte el a tetszését. A pedagógusok fele egyáltalán nem szeretne a jövőben a tankönyvből tanítani,

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ (2009-2015) INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA, INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ (2009-2015) INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA, INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVE DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ (2009-2015) INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA, INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVE Az informatikai stratégia célja az Önkormányzat középtávú céljai és informatikai fejlesztései

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

*#Discount~ Kaspersky Internet Security - multidevice 2015 best software to buy for mac ]

*#Discount~ Kaspersky Internet Security - multidevice 2015 best software to buy for mac ] *#Discount~ Kaspersky Internet Security - multidevice 2015 best software to buy for mac ] Description: Elonyök Az összes csatlakoztatott eszköz védelme egy licenccel használható, könnyen kezelheto megoldás

Részletesebben

Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel

Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel Timea Farkas Click here if your download doesn"t start

Részletesebben

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

Két projekt - Két év. etrik TISZK

Két projekt - Két év. etrik TISZK Két projekt - Két év PETRIK etrik A 133 éves Petrik 1 fennállása óta Budapest és környezete iparoktatásának jelentős intézménye. Az elmúlt húsz év folyamatos fejlesztésének eredménye, hogy ma már a vegyipari

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Szakmai program 2015

Szakmai program 2015 2015 Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában

Részletesebben

ÓRATERV A pedagógus neve: Horváth Attila Tantárgy: Irodalom Osztály: 10. Az óra témája: Petőfi Sándor, Felhők ciklus

ÓRATERV A pedagógus neve: Horváth Attila Tantárgy: Irodalom Osztály: 10. Az óra témája: Petőfi Sándor, Felhők ciklus ÓRATERV A pedagógus neve: Horváth Attila Tantárgy: Irodalom Osztály: 10. Az óra témája: Petőfi Sándor, Felhők ciklus Az óra cél- és feladatrendszere: Petőfi Sándor Felhők ciklusának elemzése négy kiválasztott

Részletesebben

Hazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése

Hazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése Palencsárné Kasza Mariann Hazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése A tanulmány a Nemzeti ECVET szakértői hálózat projekt keretében, az Európai Unió támogatásával

Részletesebben

DSI működésre. tervezve. Hogyan fog kinézni a jövő informatikai infrastruktúrája? Egész szoftverrendszerek egy

DSI működésre. tervezve. Hogyan fog kinézni a jövő informatikai infrastruktúrája? Egész szoftverrendszerek egy DSI működésre tervezve A Microsoft Dynamic Systems Initiative (DSI, dinamikus rendszerek kezdeményezése) névre hallgató koncepciójának mottója: Design for Operations. Célja olyan dinamikus, rugalmas rendszerek

Részletesebben

Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma.

Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma. képzők képzése felsőfokon 71 Balogh Andrásné A KÉPZŐK KÉPZÉSÉNEK DIMENZIÓI Az Egyesült Államokban ma úgy tartják, hogy a dolgozók többsége élete során átlagosan hét különböző, egymástól eléggé távol eső

Részletesebben

VÍZBIZONSÁGI TERV SZEREPE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN

VÍZBIZONSÁGI TERV SZEREPE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN VII. Évfolyam 3. szám - 2012. szeptember Berek Tamás Dávidovits Zsuzsanna berek.tamas@uni-nke.hu davidzsu@vipmail.hu VÍZBIZONSÁGI TERV SZEREPE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN Absztrakt Az Egészségügyi

Részletesebben

PÁNTYA RÓBERT MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ELEMEKKEL TÁMOGATOTT PROGRAMOZÁS OKTATÁSA

PÁNTYA RÓBERT MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ELEMEKKEL TÁMOGATOTT PROGRAMOZÁS OKTATÁSA PÁNTYA RÓBERT MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ELEMEKKEL TÁMOGATOTT PROGRAMOZÁS OKTATÁSA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Doktori Iskola Az informatika alapjai és módszertana

Részletesebben

Az MS Access adatbázis-kezelő program

Az MS Access adatbázis-kezelő program Az adatbázis-kezelő program A tananyagban az alapfogalmak és a tervezési megoldások megismerése után a gyakorlatban is elkészítünk (számítógépes) adatbázisokat. A számítógépes adatbázisok létrehozásához,

Részletesebben

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,

Részletesebben

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Gellén Klára Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Budapest, 2009. december, 43. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88287-8-1 Kiadja az Alkalmazott

Részletesebben

SZAKIRÁNYOK A MISKOLCI EGYETEM MÛSZAKI INFORMATIKAI SZAKÁN

SZAKIRÁNYOK A MISKOLCI EGYETEM MÛSZAKI INFORMATIKAI SZAKÁN SZAKIRÁNYOK A MISKOLCI EGYETEM MÛSZAKI INFORMATIKAI SZAKÁN Dr. Vadász Dénes, vadasz@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet, Általános Informatikai Tanszék Abstract Our recently established

Részletesebben

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2007 Fóliák, tulajdonságok

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2007 Fóliák, tulajdonságok 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Ipari Robotok Programozása

Ipari Robotok Programozása Ipari Robotok Programozása Vezérlő, StartUp, Szoftverszintek, programozási nyelvek Előadó: Nagy István n (A65) Gyakorlatvezető: : Tolnai András Ajánlott irodalom: B. Leatham-Jones: Elements of Industrial

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 7. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék Házi

Részletesebben

Tehetséggondozás a munkahelyen

Tehetséggondozás a munkahelyen Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat

Részletesebben

LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II.

LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II. V. Évfolyam 1. szám - 2010. március Deák Ferenc deak@nct.hu LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II. Absztrakt A létradiagram egyszerű, programozási képzettséggel nem rendelkező szakemberek

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február 1 A TANTERV SZERKEZETE Bevezető Célok és feladatok Fejlesztési célok és kompetenciák Helyes

Részletesebben

MŰSZAKI OKTATÁS SZEREPE A B KATEGÓRIÁS JÁRMŰVEZETŐ KÉPZÉSBEN FUNCTION OF TECHNICAL TRAINING IN DRIVER S EDUCATION OF CATEGORY B

MŰSZAKI OKTATÁS SZEREPE A B KATEGÓRIÁS JÁRMŰVEZETŐ KÉPZÉSBEN FUNCTION OF TECHNICAL TRAINING IN DRIVER S EDUCATION OF CATEGORY B KATONAI GÉPÉSZET ÉS ROBOTIKA VÉG RÓBERT LÁSZLÓ MŰSZAKI OKTATÁS SZEREPE A B KATEGÓRIÁS JÁRMŰVEZETŐ KÉPZÉSBEN FUNCTION OF TECHNICAL TRAINING IN DRIVER S EDUCATION OF CATEGORY B A közúti gépjárművezető képzés

Részletesebben

Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis

Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Kiss Andrea, konpinty@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum Vitéz Gáborné, ildiko@swszl.szkp.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Egyetemi Számítóközpont

Részletesebben

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25.

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25. INFORMATIKA 9-13. HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 2008. június 25. Szerkesztette: Horváth Gergely Sipos Tünde

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása

Részletesebben

A HALLGATÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-LEARNINGBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN

A HALLGATÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-LEARNINGBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN A HALLGATÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-LEARNINGBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN PREPARATION OF STUDENTS TO PARTICIPATE IN E-LEARNING AT SZECHENYI ISTVAN UNIVERSITY Kovács Miklós kovacsm@sze.hu

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT VIZSGÁZTATÁS EGY SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ALKALMAZÁSA

A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT VIZSGÁZTATÁS EGY SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ALKALMAZÁSA A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT VIZSGÁZTATÁS EGY SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ALKALMAZÁSA Dr. Kadocsa László kadocsa@mail.duf.hu Dunaújvárosi Főiskola Ludik Péter luidikp@mail.duf.hu Dunaújvárosi Főiskola Willinger László

Részletesebben

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde Volume 3, Number 1, 2013 3. kötet, 1. szám, 2013 A SZATMÁRNÉMETI TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐS HALLGATÓK FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA THE EXAMINATION OF TEACHER TRAINING COLLEGE STUDENTS PROBLEM-SOLVING

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

A könyvtári minőségirányítás bevezetésére

A könyvtári minőségirányítás bevezetésére AJÁNLÁS A könyvtári minőségirányítás bevezetésére készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárságának megbízásából 1. Bevezető Már a szakfelügyeletről szóló 2001. évi rendeletben

Részletesebben

Annak ellenére, hogy a számítógépes szövegszerkesztés az utóbbi 10 évben általánossá vált, az irodai papírfelhasználás

Annak ellenére, hogy a számítógépes szövegszerkesztés az utóbbi 10 évben általánossá vált, az irodai papírfelhasználás Szövegszerkesztés Dokumentumkezelés Általános ismeretek Annak ellenére, hogy a számítógépes szövegszerkesztés az utóbbi 10 évben általánossá vált, az irodai papírfelhasználás nem csökkent. A képernyőről

Részletesebben