Az együttmőködés kényszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az együttmőködés kényszere"

Átírás

1 Az együttmőködés kényszere

2 A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképzı Intézetének és a Magyar Pedagógiai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozatának közös kutatása Kutatásvezetı: Knausz Imre Lektorálta: Buda Mariann A kutatást a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet és az Oktatásért Közalapítvány támogatta

3 AZ EGYÜTTMŐKÖDÉS KÉNYSZERE A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÉSI KÖZPONTOK JELENE ÉS JÖVİJE Szerkesztette Ádám Anetta és Ugrai János Magyar Pedagógiai Társaság Miskolc 2009.

4 ISBN Kiadja a Magyar Pedagógiai Társaság Budapest, V. Petıfi Sándor u. 3. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elıadás, a rádió- és televízió-elıadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetıen is. Printed in Hungary

5 TARTALOM BEVEZETÉS (Ugrai János) 7 A KUTATÁS BEMUTATÁSA (Ádám Anetta, Ugrai János) 12 EZREDFORDULÓS TENDENCIÁK ÉS SZABÁLYOZÓK A SZAKKÉPZÉSBEN (Kormos Dénes) 17 A MITISZK LÉTREJÖTTE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE (Kovács János) 35 TAPASZTALATOK A MITISZK ELSİ MÁSFÉL ÉVÉRİL (Kovács János) 45 A MITISZK KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ CSOPORTJÁNAK TEVÉKENYSÉGE (Kovácsné Duró Andrea) 57 A FELNİTTOKTATÁS LEHETİSÉGEI A TISZK-EKBEN (Karlovitz János Tibor) 71 A MITISZK ARCULATA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN (Karlowits-Juhász Orchidea) 84 A TISZK, A PEDAGÓGUSOK ÉS A PEDAGÓGIA (Knausz Imre) 94 A TISZK ÉS A SZAKKÉPZÉS GAZDASÁGI SZEMMEL (Havas Gabriella) 106 CSÚCSSZERV, SEGÍTİTÁRS VAGY SÓHIVATAL? (Ugrai János) 120 EGYÜTTMŐKÖDÉS TAPSRA, FIZETSÉGÉRT (Ádám Anetta) 135 AJÁNLÁSOK (Ádám Anetta, Havas Gabriella, Ugrai János) 148 UTÓSZÓ (Fábry Béla) 165 FÜGGELÉK (Sarka Ferenc) 169

6

7 BEVEZETÉS A szakképzés magyarországi átalakulása immár két évtizede tartó, társadalmunk jövıjét messzemenıen meghatározó folyamat. Olyan változások sorolhatók ide, amelyek jelentıs részérıl minden érdekelt belátja, hogy nem feltétlenül mutatnak a helyes irányba. A szakképzés a rendszerváltás egyik nagy vesztesének tekinthetı. Mondhatni, a gyakorlati helyeket biztosító nagyüzemek megszőnését vagy átalakulását azóta sem tudta kiheverni az oktatási rendszer ezen szektora. Az oktatás expanziója a 90-es években hazánkban is elérte a felsıoktatást, ami továbbnövelte az érettségit nyújtó középiskolák népszerőségét, s egyúttal továbbrontotta a szakmunkásképzı, késıbb szakképzı iskolák minıségi esélyeit az oktatási piacon. Ennek eredményeként a szakképzés a korábban is meglévı kontraszelekciós mechanizmusok helyenként egészen drámai felerısödésével szembesült. Mindezt tetézik és még inkább tetézni fogják hazánk demográfiai viszonyai, az évrıl-évre egyre kisebb számú belépı évfolyamok. Ugyancsak erıs kontraszelekciós hatása volt a piacgazdaság és a köz- vagy legalábbis közfeladatokat ellátó szféra jövedelmi különbségei hirtelen történı megugrásának: ez éppen olyan nyomot hagyott a szakképzésben ragadt szak-, mérnöktanári és gyakorlati oktatói gárda összetételén, mint a tanulóién. A tervgazdálkodás utolsó elemeinek eltőnésével és az iskola- és pályaválasztásban is meghatározó jelentıségővé váló piaci mechanizmusokkal párhuzamosan radikálisan átalakult a szakképzési kínálat struktúrája. Immár a piacképes szakma kifejezésen egészen mást ért az oktatási szolgáltató, azaz a minél jobb beiskolázási eredményekben érdekelt intézmény, s mást a munkaadók, a cégek, vállalatok. A divatos szakképzési szakokra vonatkozó igények kielégítésére ráépültek a legelterjedtebb hagyományos, önkormányzati fenntartójú iskolák számára egyre súlyosabb versenyt támasztó magániskolák, s az önálló tanári, oktatói gárdával nem rendelkezı tanfolyamszervezı cégek miközben egyelıre semmilyen egzakt adat nem támasztja alá egyetlen képzés sikerességét, hatékonyságát sem.

8 Egyre kevesebb általános iskolában végzett gyerek közül egyre kevesebben és szükségszerően egyre rosszabb felkészültséggel tervezik tehát a tanulmányaikat a szakképzésben folytatni. Ezért az egyre kisebb tanulói bázisért egyre több iskola folytat egymással harcot, miközben sem a valóban hatékony gyakorlati képzés feltételei, sem a szakképzésben dolgozó pedagógusok helyzete, sem pedig a szakképzı intézmények által kínált szakmák munkaerıpiaccal való harmóniája nem biztosított. Miközben Magyarország elöregedı társadalmát közel 50%-os inaktivitási és 6-8%-os munkanélküliségi ráta (is) jellemzi, az ország gazdaságának húzóágazataiban és a közszolgáltatások kulcsfontosságú területein immár alig kezelhetı hiány mutatkozik a képzett szakemberekbıl. Nem állítható, hogy az oktatás- és szakképzés-politika nem vett volna tudomást az utóbbi két évtized problémáiról. A meglehetısen sőrőn változó szervezeti és jogi keretek éppúgy jelzik, jelezhetik a tenni akarás folytonosságát, mint a tanácstalanságot a követendı stratégia tekintetében. Az Országos Képzési Jegyzék elkészítése, majd átdolgozása fontos lépés volt a hirtelen radikálisan megváltozó piaci, gazdasági-társadalmi elvárásokhoz, igényekhez való alkalmazkodás terén. A moduláris rendszerő képzés bevezetése a hatékonyabb, az anyagi erıforrásokkal jobban gazdálkodó, a felesleges párhuzamosságokat kiiktató, rugalmasan alakítható szakképzés jövıképével kecsegtet. A részben különbözı nemzetközi segítséggel (a Világbank támogatásával, Európai Uniós keretek között) elvégzett módszertani fejlesztések a szakképzésben alkalmazott pedagógiai kultúra színvonaljavítását eredményezte és eredményezheti. A szakképzési hozzájáruláshoz való piackonform hozzájutás lehetısége azt a reményt ébresztette, hogy a közvetlen anyagi ösztönzık segítségével a korábbiaknál könnyebben talál egymásra a képzést kínáló iskola és a munkaerıt keresı gazdasági szereplı s nem mellékesen ennek eredményeként olyan fejlesztési beruházásokat hajthat végre az intézmény, amelyre csak igen kevés fenntartó lenne képes. A felsıfokú szakképzés megjelenése pedig a szakképzés és a felsıoktatás közötti kapcsolatot tette szorosabbá, s teszi lehetıvé a szakképzésbıl a felsıoktatásba való zökkenımentes továbbtanulást. 8

9 Ezeket a pozitív fejleményeket azonban messzemenıen beárnyékolja több tényezı. Részben a pályakövetési rendszer teljes hiánya, amely miatt szakképzésben, felnıttképzésben és felsıoktatásban egyaránt csak sejteni lehet, hogy egy-egy intézmény jó célt szolgál jó módszerekkel, nagy hatásfokkal, vagy inkább a pazarló iskolák, képzések sorát gyarapítja. Megfelelı gyakorlati helyek nélkül a gyakorlatorientált képzési programok, újonnan kifejlesztett tananyagcsomagok szellemiségét nem lehet maradéktalanul átültetni a mindennapok oktatásába. A vállalatokhoz kihelyezett gyakorlati képzés visszaszorulása rendszertelenné, esetlegessé teszi a szakképzés és a gazdaság közötti kapcsolatot. A szakképzés és a felsıoktatás viszonyát pedig az érdekellentétek rontják. A kvázi piaci szereplıként viselkedı, a tanulók normatívája után bevételhez jutó, ezért a beiskolázásban egymással konkuráló iskolák idınként kifejezetten a valós munkaerı-piaci háttérrel nem rendelkezı divatszakmák szaporításában járnak élen nem növelve ezzel saját tanulóik késıbbi elhelyezkedési esélyeit. S szinte közhelyszerő megállapítás, hogy a szakképzés (is) leginkább az állandó, tervezhetetlen irányú és mértékő jogszabályi változásoktól szenved. Egy-egy szabályozásról senki nem tudhatja, meddig lesz érvényben, esetleg mely passzusát módosítják váratlanul, helyenként önellentmondást okozó módon. Az ágazati irányítás változékonyságát megfelelıen illusztrálja az is, hogy milyen sokszor került a szakképzés a kormányzati átcsoportosítások, a minisztériumi osztozkodások célkeresztjébe. Mindezekkel szembesülve a kormányzat 2006-ban programja részévé tette a Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK-ek) elterjesztését, s ehhez az Európai Uniótól lehívható számottevı pénzügyi forrást is hozzárendelt. A TISZKek létrehozásával egyszerre több probléma orvoslását tervezték. A nagy eszköz- és költségigényő gyakorlati képzések központosításával régiónként két-három 21. századi technológiával felszerelt tanmőhelyt kívántak kialakítani megkímélve a TISZK-tag iskolákat és önkormányzataikat attól, hogy egyesével kelljen hasonló fejlesztésbe fogniuk. A gépek beszerzésével párhuzamosan számottevı módszertani innovációnak is keretet biztosított a TISZK, amelynek eredményeként a tagisko- 9

10 lák pedagógusai, gyakorlati oktatói megismerkedhettek a kompetencia alapú oktatás szemléletmódjával és fortélyaival. Természetesen az sem lehetett mellékes szempont, hogy az elsı körben megalakult 16 modellintézmény részben a tagiskolák számára is továbbosztható pályázati összeggel kalkulálhatott, ami még vonzóbbá tette a konstrukciót a társulást fontolgató intézmények és fenntartóik számára. Cserébe a TISZK lett jogosult a szakképzési hozzájárulások győjtésére, s felhasználására, esetleg tagiskolái partnerintézményei számára való visszaosztására. Emellett már az elején felmerült, hogy a TISZK-társulás keretében a partnerintézmények további pedagógiai (pl. pszichológiai, pályaválasztási, lemorzsolódást csökkentı tanácsadói) szakszolgáltatások igénybevételére lesznek jogosultak még komplexebbé téve ezzel a TISZK-ek szerepét. S nem utolsósorban a kormányzat feltett szándéka, hogy a TISZK-koncepció elterjesztésével párhuzamosan, a TISZK által megkívánt iskolai és fenntartói szintő együttmőködést kihasználva hatékony eszközt talál a szakképzési kínálatban megmutatkozó felesleges kapacitások és párhuzamosságok folyamatos korrigálására. Az ennek érdekében létrehozott Regionális Fejlesztési és Képzés Bizottságok (RFKB-k) igen komoly jogosítványt kapnak a szakképzés jövıbeni kínálatának meghatározására annak reményében, hogy állami támogatáshoz és szakképzési hozzájáruláshoz csak olyan intézmények juthatnak majd, amelyek az illetékes RFKB által nem támogatott képzéseket egyáltalán nem hirdetnek meg. A kétségtelenül ambiciózus törekvések gyümölcseként tehát Magyarországon néhány éven belül egymással együttmőködı, képzéseik indítását, majd pedig azt mind szakmai módszertani téren, mind pedig a gyakorlati oktatás mindennapjaiban folyamatosan összehangoló, a munkaerı-piac igényeit állandóan rugalmasan követı szakképzı intézmények mőködnének. Cserébe lehetıséget tudnának biztosítani tanulóiknak nemcsak a legmodernebb technológia megismerésére, hanem a képzés befejezését követıen a zökkenımentes elhelyezkedésre is. Az eddigi tapasztalatok alapján elgondolkodtató azonban, a közös, az intézményeknek felülrıl su- 10

11 gallt együttmőködési kényszer valóban átalakítja-e az egyes szereplık cél- és értékrendszerét. A mőködésüket között megkezdı 16 elsı körös TISZK-ek eredményességének gyors mérlegét kívánjuk elkészíteni egyetlen, a Miskolci Térségi Integrált Szakképzési Központ viszonyait részletesen elemzı esettanulmány segítségével. 1 Mennyire tekinthetı életképes ötletnek a TISZK-koncepció? Megoldást kínál-e a szakképzés legégetıbb gondjaira? Milyen mőködési zavarok tárhatók fel már az elsı egy-két esztendı tapasztalatai alapján? Milyen alternatívák, megoldási lehetıségek mutatkoznak az esetlegesen felmerülı problémák orvoslására? S végsı soron az iskolák, fenntartóik, a TISZK-ek, a gazdasági szereplık, kamarák együttmőködésére alapozott terv siker- vagy kudarctörténete lesz-e a hazai szakképzés legújabb kori történetének? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik kutatócsoportunk beható válaszokat adni. 1 Kutatásunk fontosságát alátámasztja Benedek András, aki legújabb tanulmányában a közeljövı aktuális feladatának nevezi a TISZK-tapasztalatok tudományos értékelését. Benedek, p. 11

12 A KUTATÁS BEMUTATÁSA A Magyar Pedagógiai Társaság B.-A.-Z. megyei tagozatának és a Miskolci Egyetem BTK Tanárképzı Intézetének közös, 10 fıs kutatócsoportja 2008 nyarán kapott megbízást a kormányzati döntéshozatalt, annak elıkészítését segítı tudományos kutatás lefolytatására az északkelet-magyarországi TISZK-ek témakörében. Ennek megfelelıen feladatunkat tudatosan probléma-feltáró, s megoldásokat, megoldási lehetıségeket keresı jellegő alkalmazott kutatásként határoztuk meg. Mivel egy egészen új, ugyanakkor összetett jelenség vizsgálatára vállalkoztunk, mindenképpen célszerőnek tőnt a szők keresztmetszető mélyelemzés mellett dönteni. Megítélésünk szerint annyira új és annyira sokféle aspektust felvetı problémakörrıl van szó, hogy a több esetleg az összes konglomerátumra kiterjedı összehasonlító vizsgálat túlságosan korai, s így szükségszerően sikertelen próbálkozás lenne. Így egyetlen TISZK, a kutatócsoport számára legközelebb fekvı Miskolci Térségi Integrált Szakképzési Központ (MITISZK) mőködési sajátosságaira koncentráltunk. Teljes körő vizsgálatra törekedtünk. Kutatásunk gerincét a MITISZK összes vezetıjével felvett interjúk, valamint a nyomtatott dokumentumok és honlapok, továbbá statisztikai adatok, adatsorok elemzése alkotta. Interjúalanynak nyertük meg a MITISZK vezetıjét, a partnerintézmények igazgatóit és fenntartóik képviselıit (szakreferensi, osztályvezetıi szinten), továbbá a MITISZK szolgáltatásaival már alaposan megismerkedett szakoktatókat és a MITISZK szolgáltatói funkcióját betöltı munkatársakat. Kutatásunk során különös hangsúllyal kezeltük az elsı körös TISZK-bıl kimaradókat, ezért olyan intézmények vezetıit is felkerestük, akik különbözı okoknál fogva az önállóság, s egyúttal a komoly pályázati lehetıségektıl való elesés mellett döntöttek. Felkerestük természetesen a területileg illetékes RFKB vezetıjét. Interjút készítettünk továbbá három, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és a magyar gazdaság egészében meghatározó súllyal rendelkezı nagyvállalat (BOSCH, Borsodchem, TVK) szakképzéssel foglalkozó felelı- 12

13 seivel, s mintegy ellenpróbaként két egészen kicsiny gazdasági társaság vezetıivel is. Bár hangsúlyozottan nem kívántunk összehasonlító elemzést végezni, az egri TISZK vezetıjével mégis készítettünk egy interjút annak érdekében, hogy lássuk, mennyire általánosak, illetve egyediek a MITISZK-ben tapasztaltak. Az interjúalanyokat anonim módon kezeljük, a kérdésekre válaszolók nevét kódoljuk még ott is, ahol a beazonosíthatóság könnyő. Hipotézisek és kérdések Abból a hipotézisbıl indultunk ki, hogy a számos szereplı együttmőködését feltételezı, azt megkívánó sıt bizonyos kényszerítı eszközök birtokában egyenesen megkövetelı, kikényszerítı TISZK-koncepció tetszetıs tervei dacára a hazai közszféra mentalitásától idegen kooperációs elképzelései miatt komoly ellenállásba fog ütközni. Azt vártuk, hogy elsısorban az érdekek egyeztetésével, a mellérendeltségi viszonyból eredı kontsruktív támogató együttmőködés kereteinek kialakításával és mőködtetésével kapcsolatban mutatkoznak majd a legnagyobb nehézségek. Ezt a hipotézist támasztotta alá kutatócsoportunk egy korábbi vizsgálatának eredménye is, amikor Knausz Imre és Ádám Anetta vezetésével az észak-magyarországi magániskolák társadalmi beágyazottságát elemeztük. 2 Ugyancsak ezt az elıfeltevést erısíti a hazai oktatási rendszer bármely szektorára jellemzı, már-már közhelyszerő atomizáltság, az intézmények egymástól való elszigeteltsége. Ilyen körülmények között komoly kérdésként merült fel számunkra, hogy az egyes tag-, illetve partnerintézmények milyen lehetıségeket találnak az alulról, intézményi szintrıl jövı kezdeményezéseik érvényesítésére, hogyan gyızik meg vélt igazukról és érdekükrıl a saját fenntartójukat, a TISZK-beli partnereiket és a TISZK-menedzsmentet. A kooperáció nehézségeit feltételezve egyfajta robbanással 2 Magániskolák a hátrányos helyzetőek régiójában társadalmi beágyazottságukra, az oktatási rendszerben betöltött szerepükre irányuló empirikus vizsgálat Kutatásvezetı: Knausz Imre. Az eredményekrıl több publikáció is megjelent. Pl.: Ádám, 2006a., Ádám, 2006b., Ádám,

14 fenyegetı veszélyt vizionáltunk kutatásunkat megelızıen egyfelıl a TISZK szakképzési hozzájárulással kapcsolatos elıjogai, másfelıl az RFKB egyes iskolák szakképzési kínálatát messzemenıen befolyásolni képes jogosultságai kapcsán. Kíváncsiak voltunk ugyanakkor arra, hogy a TISZK milyen mértékben képes az iskolák és a gazdálkodó szervezetek, cégek közötti kapcsolat intenzitását növelni. Abból indultunk ki, hogy a szakképzési kínálat és a munkaerı-piaci igények közötti diszharmónia döntı részben a két, egymástól mentalitásában, gondolkodásmódjában élesen különbözı szektor (az oktatás és a gazdaság) közötti elégtelen információcserére vezethetı vissza. És azt vártuk, hogy az érintettek a TISZKre és az RFKB-ra is úgy tekintenek, mint mind személyi összetételükbıl, mind pedig eredeti feladatukból, funkciójukból adódóan az ezen a helyzeten változtatni képes mediátor szervezetekre. Ennek a hipotézisnek a beigazolódása vagy megcáfolása megítélésünk szerint kulcsfontosságú lehet a TISZK-ekkel és RFKB-kkal szembeni szakmai közbizalom, s így e szervezetek jövıje szempontjából. Végül azt az elıfeltevést fogalmaztuk meg, hogy a TISZK által kínált lehetıségek (csúcstechnológiás gép- és eszközpark, egyetemmel karöltve készített vadonatúj tananyag-csomagok, szakmai továbbképzések, rendszeres szakmai eszme- és tapasztalatcsere, közös megjelenési lehetıségek, közös pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele) számottevıen alakítja a partnerintézmények oktatási képzési tevékenységének tartalmát, minıségét. Az egyes iskolák szintjén a TISZKbe tartozás éppúgy hatást gyakorol a pedagógiai módszertani kultúrára, mint a beiskolázási stratégiára vagy az iskola szakmai arculatának megjelenítésére. Ezek alapján a következı kérdéseket állítottuk figyelmünk középpontjába: - Miként alakulhat a TISZK-ek jövıje? Megmaradnak-e a formalitás szintjén vagy képesek konstruktív együttmőködésre? - Milyen nagy a TISZK-ek kiüresedésének a veszélye? A TISZK-ben születı érdemi döntések következményeit felvállalja-e, s ha igen, miként az érintett fenntartó, illetve iskola? Kialakít-e erre vonatkozó cselekvési tervet, koncepciót? Nem fenyeget-e vállalhatatlanul nagy társadalmi elégedetlenség az egyéb- 14

15 ként jogos és helyénvaló döntések miatt is? Léteznek-e, beépültek-e biztosítékok ezen problémák megelızésére? - Végrehajthatóak lesznek-e az egyes TISZK-tagintézmények életét kedvezıtlenül befolyásoló döntések? - Egy-egy TISZK-en belül milyen erı- és érdekviszonyok alakulnak ki, milyen törvényszerőségek alakítják azokat? A TISZK-en belüli, érdemi döntéseket milyen fokú és komoly egyeztetések elızik meg, illetve milyen biztosítékokat és hova lehet beépíteni egy-egy kiemelt pozícióban lévı iskola vagy fenntartó túlhatalmának megelızésére? - A TISZK-en belül mennyire érvényesülnek majd valós gazdasági, munkapiaci igények? Az érintett régió / térség gazdasági szereplıi milyen formális és informális befolyásra tehetnek szert a TISZK-en belüli munkamegosztás, a képzési kínálat alakítása terén? - A gazdasági szereplık, munkapiaci és a szülıi-fogyasztói igények mellett a gazdasági folyamatok változása is meghatározza a szakképzést. Reflektál-e erre a kínálat? Hogyan hangolja ezt össze a helyi igényekkel? - Milyen megalapozottsággal, milyen folyamatokon keresztül hoz döntést az RKFB? - Megfigyelhetı-e fenntartói típusok szerinti differenciálódás a TISZK-stratégia kialakításában? - A TISZK milyen módon segíti elı a szakképzés pedagógiai módszertani kultúrájának fejlıdését? Érzékelhetıek-e már most ilyen irányú változások? - A TISZK-hez tartozás rangot, presztízst, PR-értéket jelent-e? Ki tudják-e használni a partnerintézmények beiskolázási tevékenységükben? - A TISZK pedagógiai szolgáltató funkciója miként és milyen hatásfokkal képes mőködni? 15

16 Kérdéseink megválaszolását követıen, tanulmányunk végén a kutatás során kikristályosodó problémákat külön kiemeljük és megoldási javaslatot vázolunk fel így segítve elı az eredeti megbízás szellemében a kormányzati döntés-elıkészítést. 16

17 EZREDFORDULÓS TENDENCIÁK ÉS SZABÁLYOZÓK A SZAKKÉPZÉSBEN A szakképzés szerkezeti és tartalmi változásainak áttekintése során két meghatározó hatásrendszerre kell tekintettel lennünk. Egyrészt Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása gazdaságilag és társadalompolitikailag is új kereteket nyitott, amelyek közvetlenül is érintik a hazai szakképzés fejlesztését. A teljesség igénye nélkül gondoljunk két területre, a szabad verseny lehetıségére és a globalizációra, amelyek együtt járnak a modern piacgazdaság kialakulásával. A verseny a termékek, a szolgáltatások és a munkaerı szabad áramlásában egyaránt meghatározóvá vált. Igaz, a munkaerı szabad mozgása a legtöbb esetben nem jelenti a munkavállalók fizikai értelemben vett mozgását. A tıke szabad áramlásának következtében a technológiák, az erıforrások oda koncentrálódnak, ahol megtalálják a megfelelı képzettséggel és munkakultúrával rendelkezı munkaerıt, ahol biztosítható a minıség, ezzel együtt a versenyképesség. Így a verseny és a globalizáció különösen nagy kihívást jelent az oktatási-képzési rendszerek számára. Ennek két fı területe napjainkban a minıség és az integráció igénye. Másrészt a hazai rendszerváltozás és a fent jelzettek számos olyan folyamatot indítottak el a társadalom, a gazdaság szerkezetében és a munkaerı-piac szabályozási mechanizmusaiban, amelyre késve, vagy éppen nem a legrelevánsabb módon reagált az oktatási-képzési rendszerünk. Ez a változásokhoz való alkalmazkodási képesség szervesen összefügg a társadalom alkalmazkodó képességének problémáival és az ezt meghatározó sajátos belpolitikai viszonyainkkal. A különbözı szakmapolitikai döntéseket befolyásoló aktorok és társadalmi csoportok érdekkonfliktusaiban gyakran háttérbe szorulnak a racionális mérlegelésen, a folyamatok objektív elemzésén alapuló szempontok. Ezek a körülmények jelentısen meghatározzák a szakmai megoldások kereteit. 17

18 Ezzel egyidejőleg láthatóak azok a törekvések is, amelyekben egyre erısebben jelennek meg a szakképzés-tervezés komplex megközelítései. Különösen tettenérhetı ez a 2005-ben elfogadott országos fejlesztési stratégiában, valamint a TISZK-ek szervezésében és az utóbbi években kidolgozott térség- és területfejlesztési szempontokat is megjelenítı regionális stratégiák többségében. Mindezekre bevezetésként, legalább jelzés szintjén azért kellett kitérnünk, mert a szakképzés jelen helyzetének, problémáinak természetesen megvannak a szakmaspecifikus vonatkozásai, de a fejlesztés folyamatát és annak hatásait a fentiekkel egységben értékelhetjük. A szakképzés fejlesztésének európai vonatkozásai Az Európában lassú, organikus fejlıdés keretében formálódó piacgazdasággal együtt alakult a szakképzés tartalma és szerkezete. Mára a technológiák, társadalmi értékek és ideológiák világmérető versenyében természetesen fontos kérdés Magyarország, a környezı országok és az Európai Unió viszonya, de emellett nem tekinthetünk el Európa és más régiók közötti versenypozíciók értékelésétıl sem. Itt Észak-Amerika, Ázsia feltörekvı gazdaságaira kell mindenképpen figyelemmel lennünk. Látnunk kell, hogy a versenyben jó pozíciót élvezı országokban és térségekben az elmúlt idıszakban politikailag, szakmapolitikailag, gazdaságilag és jogi vonatkozásokban is jelentıs integrációs lépések történtek. Különösen fontos, hogy az integráció eredményessége szoros összefüggést mutat a társadalmi konszenzus mértékével, s hasonlóan lényeges garanciális elem a társadalmi ellenırzési folyamatok mőködıképessége. Az integráció az a fogalom, amit furcsán, fenntartásokkal fogadunk az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján. Az európai integráció története azonban egyértelmően azt jelzi, hogy a történelmi konfliktusok feloldása, egy újabb háború elkerülése, egy sikeresebb gazdasági, piaci rendszer felépítése összefügg egymással és egyértelmően integrációt igényel. Az integráció sajátos intézményesülése kezdıdött 18

19 el 1952-ben, amikor ténylegesen létrejött Európában a Szén-és Acélközösség, folytatódott a Római Szerzıdéssel (1957), amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, majd a jogalkotás szintjén 1979-ben létrejött az Európai Parlament. Számunkra különösen lényeges, sajátos történelmi szinkronitást ad, hogy 1992-ben a Maastrichti Szerzıdés jóvoltából gyorsabban kezdett kiépülni az Európai Unió, amely már az acquis communautaire 3 területén a közös jogalkotás és jogalkalmazás számos elemét bevitte a rendszerbe. Az Európai Unió közösségi szakképzéspolitikát alakított ki és a tagországok szintjén ennek megfelelı szakképzésfejlesztési programokat biztosított. Magyarország számára a 90-es évek közepe óta ez már nem csupán elméleti referencia, hanem olyan valós viszonyítási pont, amelyhez célszerő illeszteni a hazai jogalkotásunkat és átfogó fejlesztési programjainkat. A teljesség igénye nélkül, példaként kiemelünk néhány európai intézkedést, amelyek hasznos támpontokat adtak, illetve adhatnak a továbbiakban a hazai fejlesztési irányok meghatározásához. Az Európa Tanács 1963-ban fogadta el a közös szakképzés-politika alapelveit és az együttmőködés kereteit, azokat a célokat, amelyekre a tagállamoknak saját programjaik megszervezésénél tekintettel kell lenni: - lehetıséget kell teremteni a képzés újrakezdésére és folytatására, az átképzésre, - az átmenet biztosítására az alapképzésbıl a szakképzésbe, információs és pályaválasztási tanácsadásra, - az egyén személyiségfejlıdése és gazdasági, technikai követelmények összhangba hozására, - a munkaerı-keresletre vonatkozó adatok elıjelzéseinek fokozottabb figyelembevételére, - a tanártovábbképzések folyamatos megszervezésére. 3 Acquis communauteire alatt értendı mindaz a közösségi jogi vívmány, ami együttesen jelenik meg a szerzıdésekben, direktívákban, szabályzatokban, ajánlásokban, valamint az alkalmazás során az esetjogban. 19

20 A Tanács október 15-én kiadott 1612/68 sz. rendeletében 4 foglalkozott a munkaerı szabad áramlásával a közösség területén. A tudáscsere, a foglalkoztatási esélyek elısegítése, valamint a mobilitási lehetıségek területén határoztak meg feladatokat. A 80-as évektıl már megjelent a képzési szintek harmonizálása és a képesítések kölcsönös elismerése ben létrejött a CEDEFOP 5, a szakképzés fejlesztésének európai központja. Fı feladata a szakképzéssel kapcsolatos problémák feltérképezése, a szakképzés fejlesztése, programok tervezése és a megvalósítás támogatása. Egyre kiemeltebbé vált olyan problémák kezelése, mint: - könnyebbé váljon az oktatásból a munkaerı-piacra történı átlépés, - a tanulók, hallgatók felkészültek legyenek a munkavállalásra, - kiemeltebb szerepet kapott a tanácsadás, a felnıttképzés és a speciális képzési formák indítása, - fokozottabb figyelmet fordítottak azokra a tanulókra, akik lemorzsolódtak, nem rendelkeztek alapfokú végzettséggel sem, vagy valamilyen fogyatékkal éltek. A szakképzés-politika koordinálását, a képzés minıségének fejlesztését a 80-as évek második és a 90-es évek elsı felében olyan programok segítették, mint a Comment, Perta, Iris, Eurotechnet, Lingua egyes elemei és a Force. A 90-es évek közepétıl a Leonardo-program fogja össze a szakképzési programokat. Ezek keretein belül, a tagállamok kompetenciáinak megtartásán túl, a nemzetek közötti együttmőködés elısegítésére törekedtek. A középfokú szakképzı intézmények tanulói, fıiskolai egyetemi hallgatók mellett a szakmunkás tanulók is szakmai gyakorlatot szerezhettek külföldön. Az akcióprogramokban való részvétel a nemze- 4 A Tanács 1612/68/EGK rendelete ( okt. 15 ) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról. HL L 257, CEDEFOP: European Centre for the Development of Vocational Training (Európai Szakképzés Fejlesztési Központ) 20

21 ti oktatásra is kedvezıen hatott. Lehetıvé tette a más országokban már bevált módszerek megismerését, a saját tapasztalatok bemutatását, a tudáscserét, szakmai kapcsolatok építését. 6 A maastrichti szerzıdés 126. és 127. cikkelye a szakképzéssel kapcsolatosan megállapítja, hogy a változó gazdasági igényekhez kell igazítani a szakképzés és továbbképzés irányát, javítani kell az alapképzést, illetve a ráépülı képzést, hogy a szakmák integrációja és reintegrációja megvalósulhasson. Könynyebbé kell tenni a szakképzésben való részvételt, és segíteni kell a résztvevık mobilitását. Szükség van a más országokban szerzett diplomák elfogadására, a résztanulmányok elismerésére. Élénkíteni kell az együttmőködést az oktatási, képzési intézmények és a vállalatok között, valamint biztosítani kell az információ és tapasztalatcserét a tagállamok szakképzési rendszerét érintı kérdésekben. 7 A hivatkozott cikkelyek szerint az unió ösztönözheti a tagállamokat, kiegészítheti tevékenységüket, illetve már intézkedéseket is hozhat a célok megvalósítására, vagyis tágabb cselekvési területhez jut a közösségi szakképzés-politika terén. A tagállamok szuverenitása azonban továbbra is megmarad. A 2000 márciusában megtartott lisszaboni találkozón az Európai Unió középtávú ma már kevés sikerrel kecsegtetı stratégiákat határozott meg, miszerint 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı térségévé szeretne válni. Az európai stratégia fı irányvonalát jelentı fejlıdéshez, versenyképességhez, a tagországokon belüli és az európai társadalmi kohézió erısítéséhez az oktatási és képzési rendszerek megújítása szükséges. Mindezek alapján teremtendı meg az egységes európai oktatási térség. Ezzel összhangban az egyes tagállamoknak a szakképzés területén biztosítani kell az eurokonformitást. Meg kell valósítani a képzési szintek egymásra épülését, egységes és konzisztens rendszert kell kialakítani. Lehetıvé kell tenni, hogy az egyes tagállamokban megkezdett tanulmányokat más tagállamokban is folytatni lehessen, valamint a megkezdett tanulmányokat és képesítéseket más tagországban is elfogad- 6 Forgács Loboda, Hilbert Bessenyei, é.n. 21

22 ják. A fejlıdés megvalósításához az Unió anyagi támogatása szükséges, ösztönöznie kell a tagországok közötti együttmőködést. 8 Az európai folyamatok vázlatos áttekintésének végén két olyan dokumentumot kell megemlítenünk, amelyek szorosan kapcsolódnak hazai feladatainkhoz. A dokumentumokból és a bennük foglalt intézkedésekbıl kitőnik, hogy a minket foglalkoztató problémák jelentıs része európai vonatkozásban is megjelenik. Az egyik ilyen szakmai anyag a Tanács és a Bizottság évi közös idıközi jelentése az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról. A jelentés megjelölte azokat a területeket, ahol további elırelépésekre van szükség: a) Az egész életen át tartó tanulás programjának végrehajtása: - ehhez erıs intézményi elkötelezettségre, koordinációra és az összes érdekelt féllel partnerségi együttmőködésre van szükség, - a tudásalap szélesítése, - a társadalmi- gazdasági hátrányok leküzdése, - fenntartható finanszírozás. b) Alapképzettséget mindenkinek: - a korai iskolaelhagyás a középiskolai tanulmányok befejezése és a kulcskompetenciák elsajátítása továbbra is kiemelten problémás területnek számít, több tagországban még mindig magas, 20%-ot meghaladó volt a korai iskolaelhagyók aránya, - ezek a csoportok már az életük korai szakaszában kiszorulnak az egész életen át tartó tanulási programból, fokozottan érinti ıket a társadalmi kirekesztıdés veszélye. c) A tanárképzés: 8 Forgács Loboda,

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Makrogazdasági kihívások Magyarországon Magas inaktivitással párosuló alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony iskolai végzettség,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı

SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı A MUNKAERİPIAC MŐKÖDÉSE KÍNÁLAT KERESLET (oktatás) MUNKAERİPIAC (gazdaság) (közvetítı

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Szőcs Erika Szociális és munkaügyi miniszter Foglalkoztatási feszültségek kezelése - alapelvek Az állami segítségnyújtás feltétele

Részletesebben

képzési és kimeneti követelményei

képzési és kimeneti követelményei Közoktatási vezetı és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezetı és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli?

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Észrevételek, gyakorlati tapasztalatok a fiatalok munkanélküliségével és a szakképzéssel kapcsolatban Neunkirchen, 2009. október 28. A nyilvántartott

Részletesebben

TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ GONDOLKODÁS A KÉPZÉSI PROGRAMOK TERVEZÉSÉBEN

TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ GONDOLKODÁS A KÉPZÉSI PROGRAMOK TERVEZÉSÉBEN Mőhelymunka a Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztési célkitőzéseinek témájában szak- és felnıttképzési szakemberek számára Tempus Közalapítvány, Budapest-Szeged, 2014. június 17-18. TANULÁSI EREDMÉNY

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-ei ülésére Tárgy: A felsıfokú akkreditált szakképzés helyzetének felülvizsgálata

Részletesebben

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SZTMK Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) szolgáltatóipari

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

szló szakmai igazgató

szló szakmai igazgató Térségi Integrált Szakképz pző Központok rendszere és s a szakképz pzés s jövőjej je 2009. november 3. Környei LászlL szló szakmai igazgató Politikai egyetértés a szakképzés fejlesztésében Előbb a FIDESZ

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Európai Uniós pályázati lehetıségek

Európai Uniós pályázati lehetıségek UWEX: Urban Water Expert Európai Uniós pályázati lehetıségek Egész életen át tartó tanulás program Bethleni Zsuzsanna Tempus Közalapítvány Budapest, 2011. október 11. Pályáztatás Tempus Közalapítvány Egész

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda A projekt elırehaladásának bemutatása Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda Regionális Hálózatfejlesztı Központ TÁMOP 3.2.2 Az RHK alapvetıen

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések

SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések ELŐZMÉNYEK KID program rövid áttekintése A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0753-06/1 Emberi erıforrás-menedzsment bemutatása, funkciói (munkakörelemzés, -értékelés, szervezeti

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS A L E L N Ö K É T İ L E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. március 29-ei ülésére Tárgy: Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet jogutód

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben