SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

2 Makrogazdasági kihívások Magyarországon Magas inaktivitással párosuló alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony iskolai végzettség, a munkáltatók részérıl elvárt kompetenciák hiánya Idısebb munkavállalók kiszorulása a munkaerıpiacról Hátrányos helyzetőek foglalkoztathatósága IKT lassú terjedése a munka világában Kereslet és kínálat közti eltérések strukturális feszültség

3 A ÉVES NÉPESSÉG FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁI AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN 2006-BAN,% ,4 74,3 73,1 71,5 70,2 69,6 69,3 68,6 68,1 67,9 67,2 66,6 66,3 66,0 65,3 64,8 64, ,6 63,6 63,0 61,0 61,0 59,4 58,8 58,6 58,4 57, ,8 54, DK NL SE UK AT CY FI IE EE PT DE SI LV EU- 15 CZ ES EU- 25 LT LU FR BE EL SK RO BG IT HU MT PL

4 EU foglalkoztatás ási i célok c és s hazai realitások (2006) Foglalkoztatási ráta EU-25 HU EU cél 2010-re Összes foglalkoztatottra 64,7% 57,3% 70% Nık esetében 57,3% 51,1% 60% Idısebb munkavállalók (55-64) 43,6% 33,6% 50% Forrás: Eurostat, KSH Munkaerı-felmérés

5 KÉPZETTSÉG SZERINTI FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, ,0 75,0 70,0 65,0 60,0 50,0 SZÁZALÉK 40,0 30,0 27,2 20,0 10,0 0,0 SZAKKÉPZETLEN SZAKKÉPZETT DIPLOMÁS FOGLALKOZTATÁSI RÁTA NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAG: 50,9% Forrás: KSH Munkaerı-felmérés

6 KÉPZETTSÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, ,0 12,9 12,0 10,0 SZÁZALÉK 8,0 6,0 6,9 4,0 2,8 2,0 0,0 SZAKKÉPZETLEN SZAKKÉPZETT DIPLOMÁS MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAG: 7,5% Forrás: KSH Munkaerı-felmérés

7 MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA KÉPZETTSÉGÜK SZERINT, EZER Fİ SZAKKÉPZETT SZAKKÉPZETLEN Forrás: KSH Munkaerı-felmérés

8 KÉPZÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS Minden képzés alapvetı célja a sikeres életpálya megalapozása és a foglalkoztathatóság biztosítása A munkáltatók elvárásai: - szakmai felkészültség - kompetenciák (számítógép, nyelv) - alkalmazkodóképesség

9 A MUNKAERİ-PIAC MŐKÖDÉSE KÍNÁLAT KERESLET Oktatás Munkaero-piac Gazdaság (közvetíto közeg) Képzési Folyamatos változás Foglalkozási struktúra struktúra Szakmák Foglalkozások (szakképzettségek) Képesség- és Tevékenységtudáscsomagok csomagok Cél: a kereslet kínálat közelítése

10 A MUNKAERİ-PIACI KERESLET KÍNÁLAT LAT ELTÉRÉSEI Az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküliséget generált: A szükségesnél kevesebb a megfelelı képzettségő munkaerı (sok a szakképzetlen és a túlképzett, elavult szakmák) A képzésbıl kikerülık tudásszintje gyakran nem megfelelı Bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkásból és technikusból A csökkenı létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget jelent a munkaerı-piacon

11 AZ MKIK-ÁFSZ VÁLLALATI ADATFELVÉTEL FONTOSABB EREDMÉNYEI Gazdasági növekedést veszélyeztetı munkaerıhiány (cégek 10-15%-át érinti) Képzés szerkezete nem fedi megfelelıen a gazdaság igényeit Egyes foglalkozásokban nemzetgazdasági szintő tartós hiány alakult ki (mérnök, termelésirányító, informatikus, gyártósori összeszerelı, építıipari szakmunkások) Vállalatok képzési aktivitása alacsony Forrás: SZMM-MKIK vállalati adatfelvétel, 2006

12 MUNKAERİ-HIÁNY MUNKAERİ-HIÁNYT JELZİ CÉGEK ARÁNYA A VERSENYSZEKTOR NÉHÁNY NEMZETGAZDASÁGI ÁGÁBAN 2006-BAN,% FELDOLGOZÓIPAR ÉPÍTİIPAR IDEGENFORGALOM PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS Forrás: SZMM-MKIK vállalati adatfelvétel, 2006

13 AZ ISKOLARENDSZERŐ SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁI kereslet kínálat eltérései (a gazdaság igényei és az iskolarendszer kibocsátása nincs összhangban) rugalmatlan, a képzési kínálat módosítása hosszú idot vesz igénybe szétaprózott intézményrendszer elavult szakmai tartalom gyakorlati oktatás/képzés problémái pályakezdık munkatapasztalatának hiánya

14 KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK A KÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATÁNAK ERİSÍTÉSÉRE Szakmastruktúra átalakítása: OKJ korszerősítése (HEFOP ) Jellemzı: modulrendszer (átjárhatóság) rész-szakképesítések korszerő tananyagok gyakorlóhelyek, munkatapasztalat szerzés, TISZK új szakmai és vizsgakövetelmények, modulzáró vizsgák

15 AZ ISKOLARENDSZERŐ SZAKKÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE Cél: Az iskola képzési szerkezetének közelítése a munkaerı-piaci igényekhez Az intézményrendszer költség-hatékonyságának javítása Az elaprózott intézményi struktúra átalakítása (kis tanulólétszámok, szők képzési kapacitások) Ösztönzı rendszer kialakítása az intézményi mőködés hatékonyságának növelése érdekében

16 A TISZK-RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE Öt TISZK-modell: Az integráció helyi önkormányzatok társulása révén valósul meg (1997. évi CXXXV. tv. alapján) Egy helyi önkormányzat hozza létre az integrált szakképzı iskolát Különbözı fenntartású (egyházi, alapítványi stb.) szakképzı iskolák szakképzés-szervezési társulásként mőködnek A különbözı szakképzı intézményt fenntartók (felsıoktatási intézmények is) szakképzésszervezési társaságot hoznak létre A Ktv. 67. (5) szerint mőködı szakképzı iskolák

17 A GYAKORLATI KÉPZÉS ERİSÍTÉSE A gazdálkodó szervezeteknél tanulószerzıdéssel foglalkoztatottak pénzbeli juttatásának emelése (min. 20%) Hiányszakmát tanulóknak a minimálbér 20%-ával magasabb pénzbeli juttatás A gazdálkodó szervezet is kezdeményezheti a tanulószerzıdés felbontását, ha hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés elıfeltételét jelentı kompetenciái Ha a tanuló a gyakorlati képzési idı >50%-át gazdálkodó szervezetnél tölti, kötelezo tanulószerzodést kötni

18 VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSBAN A szakképzési hozzájárulásból saját munkavállaló képzésére fordítható rész: - mikro- és kkv: 60% - egyéb gazdálkodó szervezet: 33% A felhasználásnak nem feltétele a munkaügyi tanácsok hozzájárulása A saját hatáskörben felhasználható rész 80% helyett 70%-ra csökken azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek nem folytatnak gyakorlati képzést Bıvül az elszámolható költségek köre

19 A GAZDASÁGI KAMARÁK SZEREPÉNEK NÖVELÉSE Cél: növelni a gazdasági kamarák hatáskörét a szakmai képzésben és vizsgáztatásban SZMM MKIK keret-megállapodás alapján a kamarának átadva: 16 szakképesítés szakmai vizsgaelnök kijelölési joga 11 szakképesítés szvk-jának gondozása 16 szakmában a Szakma Kiváló Tanulója verseny lebonyolítása fesztivál jelleg kialakítása (kapcsolódó rendezvények) Mestervégzettségek magasabb szintu beillesztése, európai egyenértékuségének megteremtése

20 EGYÜTTMŐKÖDÉS A GAZDASÁGI KAMARÁKKAL A gyakorlati képzés ellenorzésére vonatkozó szabályozás közös kidolgozása Új TISZK modell közös kidolgozása Vizsgarendszer-modell közös kidolgozása Együttmuködés lehetosége a pályaválasztási és pálya-tanácsadási rendszer kialakításában MKIK részvétele az elorejelzések, elemzések, felmérések készítésében MKIK kiemelt szerepe a RFKB-kben (társelnök)

21 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK Szht. módosítása: az RFKB-k a jövıben további jogosítványokat kapnak Regionális képzési hálózatok szervezése a képzı központok bázisán: klf. önkormányzati és egyéb fenntartású vagy finanszírozású képzı intézmények hálózattá szervezése Cél: gyorsan és rugalmasan biztosítani a gazdaság igényeinek megfelelı képzés-kínálatot

22 AZ NFT II. KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉSEK A szak- és felnıttképzés struktúrájának átalakítása (TISZK-rendszer továbbfejlesztése, regionális koordináció megvalósítása) A képzés minıségének és tartalmának fejlesztése (pályaorientáció, pályakövetés, tananyagfejlesztés, tanár-továbbképzés, minıségbiztosítás ) Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

23 PÁLYAORIENTÁCIÓ Háromszintő rendszer kialakítása: Országos (rendszer-fejlesztés, módszertan) Regionális (adatgyőjtés, elemzés, frissítés) Lokális (szolgáltatás-nyújtás) Cél: a szakmai képzéssel kapcsolatos adatok (képzı intézmények, szakképesítések, képesítési követelmények) folyamatos győjtése és elemzése, ezek összekapcsolása a foglalkoztatási adatokkal (szakma-pozíciók, várható fejlıdés, keresetek, munkakörülmények stb.)

24 PÁLYAKÖVETÉS Cél: folyamatos munkaerı-piaci információk biztosítása - az intézmény-fenntartóknak az intézmények képzési struktúrája alakításának érdekében - az intézményeknek, hogy képzési tevékenységüket a megrendelık igényeihez tudják igazítani - a tanulóknak/hallgatóknak, hogy megalapozottan válasszanak a szakirányok, képzési programok között

25 PÁLYAKÖVETÉS Szolgáltatások: Szabványosított adatgyőjtés, -tárolás, -feldolgozás Pályakövetési honlap szőrt keresési lehetıség térségi régiós és országos szinten, pl. képzési kínálat, kereslet, végzettek száma, elhelyezkedési esély stb. Visszacsatolás rendszerének mőködtetése az oktatási intézmények, fenntartók, munkaadók és a pályaorientációt végzı intézmények felé

26 MINİSÉGBIZTOSÍTÁS EU: minıségbiztosítási keretrendszer kidolgozása (CQAF) Cél: a szakképzés minıségének fejlesztése olyan nyitott referencia-keretként, amelyhez a nemzeti rendszereket viszonyítani lehet Tartalma: foglalkoztathatóság növelése, kereslet kínálat illeszkedése, az LLL-hoz való hozzáférés

27 Tananyagfejlesztés Szükségessége: új OKJ új szakmai és vizsgakövetelmények moduláris képzés bevezetése új tananyag struktúra, megváltozott tananyag tartalom (pl. szakmai idegen nyelv) NFT I. (HEFOP új szakképzési szerkezet kialakítása, HEFOP a felnıttképzés módszertani fejlesztése) ÚMFT-ben folytatódik, prioritás: szakmai idegen nyelv

28 TANÁROK, GYAKORLATI OKTATÓK (TOVÁBB)KÉPZÉSE Célcsoport: szakmai tanárok, gyakorlati oktatók Cél: a gazdaság és az iskolák közötti kapcsolat erısítése, a gyakorlati oktatók továbbképzése - módszertani kultúra fejlesztése - a tanulók együttmőködésén alapuló tanítás-módszertani fejlesztés - csoportmunka erısítése - személyes és szakmai kompetenciák összehangolt fejlesztése - felkészítés a modulárisan szervezett képzés bevezetésére - a tanulói mérés módszertanának elmélyítése