Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában"

Adrián Király
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában szeptember 10.

2 A kamara szakképzési közjogi feladatai Tanulószerződések kötése, nyilvántartása (44 ezer országosan) Országos tanácsadói hálózat működtetése Gyakorlati képzőhelyek nyilvántartása, felügyelete és kétszintű ellenőrzése (ellenőrzés+akkreditáció) Mesterképzés és vizsgáztatás Gyakorlati szintvizsgák szervezése 26 szakmában Vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok delegálása Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése ( a 2008/2009-es tanévtől)

3 Egyéb feladatok - Szakmai záróvizsga elnökök és tagok felkészítése - Elnöki minimumvizsga megszervezése 26 szakmában 2009-ben először kísérleti jelleggel - Szakmacsoportos vizsgaelnöki felkészítés 26 szakképesítésben és 8 szakmacsoportban - Hallgatói szerződések kötése és nyilvántartása - Szakképzési rendezvények, konferenciák szervezése - Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöki feladatainak ellátása

4 Kamarai tevékenység az RFKB munkája során RFKB társelnöki feladatkör, Regionális Konzorciumi Tanács, Regionális Kamarai Egyeztető Fórum, Kapcsolattartás a koordinátorokkal, Kérdőíves felméréssel kapcsolatos feladatok, Elszámolás

5 Az RFKB döntését befolyásoló adatforrások Gazdasági adatok Iparági konjunkturális/teljesítmény mutatók Regionális Fejlesztési Operatív Programok GKI Konjunktúra indexek A magyar gazdaság ágazati létszámstruktúrájának előrejelzése 2013-ig Foglalkoztatottsági adatok Népesedési adatok A munkaerő felmérés idősorai A munkaerő felmérés idősorai E-pálya Magyar Munkaerő-piaci Prognózis A magyar gazdaság ágazati létszámstruktúrájának előrejelzése 2013-ig A munkaerő felmérés regionális idősorai Munkaerő-piaci igények szakmacsoportonként 2. Foglalkoztatottsági adatok Népesedési adatok A munkaerő felmérés idősorai A munkaerő felmérés idősorai E-pálya Magyar Munkaerő-piaci Prognózis A magyar gazdaság ágazati létszámstruktúrájának előrejelzése 2013-ig A munkaerő felmérés regionális idősorai Munkaerő-piaci igények szakmacsoportonként

6 Az RFKB döntését befolyásoló adatforrások Képzési adatok Oktatás-statisztikai évkönyv ; ; ; ; ; KIRSTAT - Regionális szakmacsoport képzéslétszámok OKJ Vizsganyilvántartás ISZIIR A közoktatás területi adatai Akkreditált intézmények Modultérkép + országos kérdőíves felmérés a gazdasági érdekképviseletek és a gazdasági kamarák közreműködésével

7 A évi felmérés tapasztalatai Mikro- és kisvállalkozások rövid távra sem tudnak biztos választ adni az általuk várható keresletre Minél hosszabb időtávra vonatkozik a kérdés, annál bizonytalanabb válaszok születnek Csakis a mennyiségi jellemzőket lekérdezni, a minőségi paraméterek nélkül nem elegendő A gazdaságban bekövetkező hirtelen változások nem kezelhetőek Közszféra kereslete nem került lekérdezésre Jelentős nagyvállalatok maradtak ki a felmérésből Interregionális kapcsolatok és hatások figyelmen kívül hagyása

8 A évi felmérés alapelvei A mennyiségi mellett a minőségi elvárások feltérképezése A nagyvállalatok igényeinek felmérése Végzettek munkaerő-piaci érvényesülésének mérése Munkaerő-piaci szereplők széleskörű lekérdezése

9 A évi felmérés jellemzői Külön kérdőív a kisvállalkozások és a nagyvállalatok számára Új OKJ kiterjesztés Kereslet és kínálat teljesebb lefedése Vállalkozásokon belüli létszámmozgások pontosabb meghatározása KIR statisztika és egyéb információforrások bővítése és pontosítása

10 2009. évi országos kérdőíves felmérés a számok tükrében Országosan valamivel több, mint kérdőív Vállalati kérdőívek 8000 darab nagy vállalat: 600 db, kkv: 3000 db, mikro-vállalkozás: 4400 db Pályakezdő szakmunkások által kitöltött kérdőív 3500db Közszférára vonatkozó kérdőívek 300 db önkormányzatok, egészségügy, kulturális és szociális intézmények Szakértői interjúk 250 db szakképző intézmények, TISZK-ek, munkaerő-piaci szakértők, nagy foglalkoztatók

11 A vállalati kérdőívek megoszlása országos szinten létszám kategóriák szerint

12 Mezőgazdaság Építőipar Ipar Szolgáltatás A vállalati kérdőívek megoszlása országos szinten ágazatok szerint 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

13 Kérdőíves felmérés az Észak-alföldi régióban Az Észak-alföldi régióban több, mint 1700 kérdőív Észak-alföldi régió 1723 darab Nagyvállalatok 250 fő felett 72 db KKV-k fő 494 db Mikrovállalkozások 10 fő alatt 620 db Szakértői interjúk 39 db Közszféra 25 db Pályakezdő szakmunkások 473 db

14 A régió kérdőíves felmérésének megoszlása létszám kategóriák szerint 6,10% 18,60% 9 fő alatti fő közötti fő közötti 12,50% 10,50% 52,30% fő közötti 250 fő feletti

15 A régió kérdőíves felmérésének megoszlása ágazatok szerint Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00%

16 A pályakezdő kérdőív legfontosabb elemei Iskolai előmenetel, iskoláról alkotott vélemény Családi háttér iskolai előmenetelre gyakorolt hatása Jelenlegi munkaerő-piaci pozíció Költözés, migráció, mobilitás Területi és szakmai specifikus hatások Jövőbeni tervek, továbbtanulási szándék Szakmából kilépési arányok

17 A pályakezdők munkaerő-piaci pozíciója a kérdőíves felmérés alapján Egyéb Tanuló Alkalmazott Munkanélküli Alkalmi munkás Vállalkozó

18 A szakértői interjúk megoszlása Munkaerő-piaci szakértői interjúk TISZK/szakképző intézmény Önkormányzati interjú Nagyfoglalkoztatói interjú 7 db 13 db 3 db 16 db

19 Mélyinterjúk alapján elvárások a jelölttel szemben Megfelelő szakmai végzettség Kreativitás Rátermettség Stressztűrő képesség Tudjon tulajdonosi szemlélettel gondolkodni Tudjon csapatban dolgozni Jó kommunikációs képesség Számítástechnikai ismeretek Önképzésre,továbbképzésre való hajlandóság Rugalmasság Problémamegoldó képesség Precíz és pontos munkavégzés Felelősségvállalás Kitartás

20 A évi kérdőíves felmérés alapvető korlátai A vizsgálatok nem lehetnek teljeskörűek A munkaerő állományból kilépők számát nem tudjuk becsülni A kérdőíves felvétel az oktatás, tudás minőségének vizsgálatára korlátozottan ad lehetőséget Módszertani hiányosságok( OKJ kódolási probléma) Gazdasági válság hatása (előrejelzések bizonytalansága nőtt) Nem tudjuk még figyelembe venni az RFKB évi döntésének hatását

21 A kérdőíves felmérés továbblépésének irányai A tapasztalatok figyelembevétele a következő adatfelvételnél A kérdőíves felmérés ellenőrző vizsgálata Az RFKB 2008-as döntéseinek eredményei (hatásuk a beiskolázásra és a kibocsátásra) RFKB döntések vizsgálata( adatfelvételi eredmények, ajánlások, döntések, tényleges beiskolázás) Becslés megbízhatóságának növelése Tanulságok A szakma elhagyás problémájának vizsgálata Frissebb adatok bevonása az elemzésbe A KIR statisztika átalakítása és ésszerű szabályok bevezetése ( új OKJ alkalmazása) kódok

22 Az arány-irány meghatározása 2009-ben Általános, a régió valamennyi szakképző intézményét érintő döntések: Kiemelten támogatott szakképesítés Támogatott szakképesítés Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés A régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítés TISZK-eket érintő döntések: Osztályok számának meghatározása Szakképesítésenként a tanulók pontos létszámának meghatározása Szakképesítésenként százalékos változások meghatározása

23 Elvárt hatások A szakképzési munkamegosztás tudatosan és a gazdaság szereplői által jelentősen befolyásolt átalakulása, A gazdasági igények és a szakképzési kibocsátás tartalmának ágazati, szervezésének regionális egyeztetettsége, Az intézmények szakmai, módszertani megújulása, hátránykompenzációs szerepük és presztízsük növekedése, A szakképesítéssel rendelkező, foglalkoztatható népesség bővülése.

24 Nagyné Varga Katalin RFKB társelnök Telefon: Honlap:

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében december 14.

A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében 2016. december 14. A kamarai feladatokról általában Okmányhitelesítés Szakképzési tevékenység Üzleti