A munkaerőpiaci szereplők az iskolarendszerű szakképzés beiskolázási szerkezetének kialakításában 2010

Átírás

1

2 A munkaerőpiaci szereplők az iskolarendszerű szakképzés beiskolázási szerkezetének kialakításában 2010

3

4 A munkaerő-piaci szereplők az iskolarendszerű szakképzés beiskolázási szerkezetének kialakításában 2010

5 Szerzők: Fazekas Mihály Hajdu Miklós Makó Ágnes Nagyné Varga Katalin Tóth István János Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Köpeczi Bócz Attila Felelős kiadó: Dunai Péter Nyomdai előkészítés: Perjési Grafikai Stúdió Kft. Nyomdai munkák: PETRÓ-LAND Nyomda Kft. Felelős vezető: Petró Lajos Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Támogatásával az MPA-KA-SZMM-6/2009 sz. támogatási szerződés keretében

6 T A R T A L O M Bevezetés...7 I. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara RFKB projektjéhez kapcsolódó regionális eredmények, tapasztalatok összegzése I. 1. Az RFKB-k évi legfontosabb tevékenységei-napirendek I évi decentralizált pályázati kiírások összehasonlítása A pályázható támogatások forrása, regionális keretösszegek Pályázók köre Pályázati prioritások és pályázati témák Pályázati témák és a pályázók köre régiónként Fajlagos támogatási összegek A pályáztatással kapcsolatos észrevételek Pályázati eredmények értékelése I.3. Az RFKB munkáját segítő kamarai projekt értékelése I.4. A képzési és beiskolázási szerkezet kialakításával kapcsolatos eddigi tapasztalatok...25 I.5. A regionális szakmai konzultációs fórumok működése I.6. Döntés a tanulmányi ösztöndíjas szakmák köréről I.7. Összegzés II. A Szakiskola 2010 kutatás főbb eredményei II.1. A vállalati felvétel Az adatfelvétel fontosabb jellemzői A minta A felvétel ellenőrző vizsgálatának tapasztalatai II.2. Túlképzés és alulképzés - a vállalati felvétel főbb tapasztalatai Szakképzettek iránti várható kereslet és kínálat kvantitatív becslése A foglalkoztatott szakképzett munkaerő létszámának várható változása Az összes várható létszámváltozás mértéke Szakiskolák várható kibocsátása A várható kínálat és kereslet kvantitatív jellemzői A várható kínálat és kereslet eltérése területi egységenként A kritikus értékeket meghaladó képzések Pályakezdők kompetenciái és feladatkörei A vállalatok elégedettsége a szakképzett pályakezdők kompetenciáival Felsőfokú szakképesítések Vállalatok véleménye a tanulószerződésről A közszféra szakképzettek iránti várható kereslete

7 II.3. A tanulói adatfelvétel Az adatfelvételről A minta jellemzői A felvétel ellenőrző vizsgálatának tapasztalatai II.4. Pályakezdő szakképzettek a munkaerőpiacon a tanulói adatfelvétel tapasztalatai Az iskolai előmenetel és az iskoláról alkotott vélemények A családi háttér iskolai előmenetelre gyakorolt hatása Jelenlegi munkaerő-piaci pozíció A családi háttér munkaerő-piaci pozícióira gyakorolt hatása Munkanélküliség a szakképzettek körében Továbbtanulás a szakképzettek körében Költözés, migráció, mobilitás Tervek, tervezett munkaerő-piaci érvényesülés Szakmából kilépés, kilépési arányok II. 5 A tanulságok és a továbbfejlesztés lehetőségei Vállalati felvétel esetében: A pályakezdők körében végzendő adatfelvétel esetében: Ábrák Táblázatok

8 B E V E Z E T É S A közoktatásról szóló törvény szeptember 1-én, valamint a szakképzési és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvények január 1-től hatályba lépő módosításai, a keresletvezérelt szakképzés rendszerének kialakulása érdekében, a szakképzés fejlesztés regionális koordinációjában jelentős szakmai hatáskörökkel ruházta fel a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat azaz az RFKB-kat. E változások nyomán idén már harmadszor került megvalósításra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével egy szakmai háttérbázist biztosító projekt. Az RFKB-k személyi összetételének, vezetési szerkezetének átalakításával az Országos Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő gazdasági érdekképviseletek mindegyike tagi, a területi kereskedelmi és iparkamarák az Agrárkamarával együttműködve társelnöki delegálási jogot kaptak, ezzel a felelős részvételi lehetőség a szakképzés regionális fejlesztésében szervezetileg is megteremtődött. A munkaerőpiac szereplőitől származó információk, a gazdálkodóknál felmerülő igények hangsúlyosabb és a korábbinál autentikusabb megjelenítésére létrejött projekt fő célja egy széles alapokon nyugvó szakmai háttérbázis biztosítása, mely megfelelő támogatást tud nyújtani az RFKB-k számára a szakképzést érintő alapvető döntések meghozatalához. A következő, 2011/12-es tanév szakképző évfolyamaira történő beiskolázás vonatkozásában így meghatározásra kerültek az iskolarendszerű szakképzés irányai és beiskolázási arányai. A program megvalósítási formája újdonság a szakképzési projektek területén. Újdonság egy felől a résztvevők széles körét tekintve, hiszen 16 olyan szervezet összefogásával valósul meg, mely szervezetek korábban sok esetben ellenérdekelt félként találkoztak csak egymással, míg a szakképzésnek köszönhetően e projektben együttműködő partnerekként, egy a korábbinál összetettebb kapcsolatrendszerben dolgozhatnak együtt. A projekt újdonság a tekintetben is, hogy a megvalósítás és a jelentkező eredmények regionális szintűek így megfelelőbben reagálva a helyben felmerülő, területi sajátosságokat érzékenyebben tükröző szakképzésfejlesztési igényekre. A program koordinációja ugyan országos szinten zajlik, de a szakmai döntések és azok eredménye mind regionális szinten jelennek meg. Az országos és regionális projektmunka összehangolása az MKIK feladata. Valamennyi résztvevő szervezet, valamennyi régióban koordinátori feladatokkal megbízott munkatársat foglalkoztat, a lokális feladatok hatékony elvégzése valamint a helyi gazdálkodói kapcsolatok biztosítása végett. A régión belüli munka koordinációját a társelnököt delegáló megyei kereskedelmi és iparkamara látja el, összefogva mind a kamarai, mind az érdekképviseleti regionális szervezetek munkáját. Az együttműködő szervezetek közösen már 2008-ban kialakították a munkavégzés kereteit és az egységes elvekre épülő megállapodásokat. A projektmunka sikeressége és eredményessége érdekében elengedhetetlen volt a feladat és felelősségi körök elhatárolása. Az iskolarendszerű szakképzés aktuális helyzetének feltérképezéséhez illetve a keresletvezérelt szakképzés alapjainak lefektetéséhez szükséges volt az iskolarendszerben oktatott alap-szakképesítések elosztása a szervezetek között, mely központi koordinációval az 7

9 érintettek vállalásai alapján történt meg. A szakképesítések teljes spektrumának lefedése mellett az ország teljes területének lefedése is fontos elv volt a feladatelhatárolás során, így a kistérségek szervezetek közötti elosztására is sor került, a szakképesítések elosztásához hasonlóan. A szakmai megvalósításnak három alappillére volt, melyek közül az első egy kutatás, melynek célja a munkaerőpiac keresleti oldalának vizsgálata, a várható szakképzett munkaerő iránti kereslet feltérképezése középtávon, mely elengedhetetlen információ a 2011/12-es tanév szakképzési évfolyamaira történő beiskolázás irányainak és arányainak meghatározásakor. A kutatás során több mint kérdőív került felvételre. A rendelkezésre álló források csökkenése szükségessé tette az adatfelvétel struktúrájának átdolgozását ben a kérdőíves kutatás adatfelvételét kizárólag a területi kereskedelmi és iparkamarák végezték. több mint 4000 gazdálkodót és megközelítőleg 3000 fiatal pályakezdő szakmunkást kerestek fel a kérdezők. Fontos, hogy ezzel folytatható volt a 2009-ben megkezdett kutatási folyamat, ami lehetővé teszi, hogy a változások azonos bázison nyomonkövethetők legyenek, így folyamatosan követhető trendek vázolhatók fel a munkaerőpiaci igények alakulását tekintve. A gazdálkodók körében külön kérdőíven került sor az adatfelvételre a megkeresett mikró-vállalkozások (10 fő alatti vállalkozások) körében, valamint a kis- közepes- és nagyvállalkozások számára. A közszféra közvetlen vizsgálatára is sor került, azonban tekintettel a jelentős kiterjedtségére az egészségügyre koncentráltan került megvalósításra. A felmérést követően a kutatás szakmai hátterét biztosító MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete egy átfogó országos és regionális szempontok alapján megszülető elemzést készített, mely a régiók képzési és beiskolázási szerkezetének kialakítása során elengedhetetlenül fontos szakértői elemzéseket biztosított a szakmai munkához. Ehhez szorosan kapcsolódva és részben erre épülve minden régióban szakmai konzultációs fórum került megtartásra, melyek a felmérés információit kiegészítve a megismert eredményeket árnyalva járultak hozzá az RFKB megfelelő döntésének megszületéséhez. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok elé kerülő javaslatok egységes elvek és metodika mentén kerültek kialakításra a fenti folyamat lezárásaként. Augusztus végén egy workshop keretében a szervezetek régiónkénti szekciókban állították össze a javaslatokat, melyek az egzaktabb befolyásolás érdekében ismét elágazásokra születtek meg. A már kialakított rendszer finomhangolásait megtéve a javaslattételi folyamat két összefüggő részből állt. Egyfelől az előző évhez hasonlóan elkészültek a régiók általános döntéstáblái, melyek a régiót érintő szakképzési irányok meghatározására vonatkozó javaslatokat tartalmazták. A szakképesítések négy kategóriába kerültek besorolásra: 1. Kiemelten támogatott szakképesítés 2. Támogatott szakképesítés 3. Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 4. A régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítés 8

10 Valamennyi régióban kiemelten támogatott szakképesítések: Gépi Forgácsoló Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos Villanyszerelő Ács, állványozó A TISZK-ek vonatkozásában minden egyes TISZK-re szakképesítésenként született javaslat a beiskolázási létszám vonatkozásában. A javaslatokban az ismert létszámokból kiindulva százalékos alapon megadott változtatások szerepeltek. Fontos kiemelni, hogy egyetlen szakképesítés megszüntetéséről, vagy oktatásának ellehetetlenítéséről sincs szó. A cél az volt, hogy a fejlesztési források azokhoz a szakképesítésekhez kerüljenek, melyekben jelentős munkaerőpiaci kereslet mutatkozik, és ily módon a befektetés valóban megtérül, mert mind az egyén mind a társadalom számára hasznosnak bizonyul az oktatás folyamata. Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara programvezető 9

11

12 I. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara RFKB projektjéhez kapcsolódó regionális eredmények, tapasztalatok összegzése Nagyné Varga Katalin társelnök, Észak-Alföldi RFKB I. 1. Az RFKB-k évi legfontosabb tevékenységei-napirendek Az RFKB-k évben az ügyrendjükben megfogalmazott feladatok figyelembevételével kezdték meg tevékenységüket, vagyis: döntöttek a évi munkatervről a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembevéve meghatározták a szakképzés regionális szükségleteit, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait, véleményezték, és jóváhagyták egyes régiók regionális szakképzés-fejlesztési stratégiáját, megtárgyalták és elfogadták az RFKB-k évi részletes költségvetését, megtárgyalták és elfogadták az RFKB évi működtetési keretének felhasználásáról készült beszámolót, javaslatot dolgoztak ki a képzési alaprész decentralizált keretének pályázataira vonatkozóan, előkészítették a pályázati kiírást, meghatározták a decentralizált eszközfejlesztésre irányuló pályázat fő prioritásait, elvégezték a pályáztatással kapcsolatos feladatokat és döntöttek a képzési alaprész decentralizált részének odaítéléséről döntöttek a Kormány december 16-i ülésén elfogadott, a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló Kormány rendeletben RFKB feladatként meghatározott, a régió gazdaság által igényelt szakképesítéseiről Néhány régióban az alábbi témakörök is megvitatásra kerültek az RFKB ülésein: Az RFKB-k többsége foglalkozott és támogatta a A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatásáról szóló előterjesztést. Több RFKB is elfogadta a Nemzeti Pályaorientációs Tanácsba delegált tag személyét. Dél-Alföld: Az RFKB napirendjei között szerepelt egy, a régió TISZK-en kívüli szakképzésének felmérésére vonatkozó tanulmány elkészítése. Határoztak a régióban működő RFKBAdat statisztikai adatgyűjtő rendszer jogosultsági szintjeiről, a rendszer üzemeltetéséről. Jóváhagyták, hogy az Oktatási Hivatal elektronikus formában tegyen elérhetővé egy a beiskolázási arányok és képzési irányok meghatározásához kapcsolódó kérdőívet, illetve augusztusban küldjön ezzel kapcsolatban figyelemfelhívást az intézményeknek. 11

13 Észak-Magyarország: Az RFKB létrehozta a pályaorientációs ad-hoc bizottságot és meghallgatta az Oktatási Hivatal vezetőjének beszámolóját az észak-magyarországi régióban a 8. osztályos tanulók pályaválasztási szokásairól. Észak-Alföld Elfogadta a regionális szakképzés-fejlesztési stratégiát. Megvitatta a nemzeti pályaorientációs rendszer kialakítását és az RFKB-k szerepét a regionális szakmai hálózatok működtetésében, valamint a szakmunkásösztöndíj hatásait a tanulói teljesítményekre, a tapasztalatok összhangját a rendelet céljaival. Közép-Dunántúl A Közép-dunántúli RFKB munkabizottságot hozott létre a évi decentralizált pályázatra benyújtott pályázatok megalapozottságának és a korábbi évek nyertes pályázatai hasznosulásának valamint a regionális szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósulásának vizsgálatára. Elfogadta, hogy a Szakmai füzetek címmel indított kiadványsorozat harmadik füzeteként megjelenteti a Lehetőségek Esélyek (Eredmények a Közép-dunántúli régió közoktatási intézményeinek fejlesztése vonatkozásában) kiadványt. Döntöttek arról,hogy támogatják a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Pannon Egyetem által, a TÁMOP Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázatra benyújtott pályázatát, továbbá támogatja a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által, a TÁMOP Képzés- és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a hiányszakmák, új szakmák igényeihez kapcsolódó képzésekre és azok fejlesztésére pályázati kiírásra benyújtott pályázatát. Határozott a regionális területi monitoring bizottságba (RTMB) delegált személyről. Nyugat-Dunántúl Az RFKB döntött a Szakmák Színháza projekt további támogatásáról. Megtárgyalta a regionális hiány szakképesítések és az ösztöndíj rendszer kapcsolatát és a évi arányirány döntésekre vonatkozó visszajelzéseket. Tájékoztatást hallgatott meg a hiányszakmákról a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában. Közép-Magyarország Megtárgyalták az Adatelemzés a közép-magyarországi lakosú pályakezdők munkaerőpiaci helyzetéről a fejlesztendő szakmákban című tanulmányt. Valamennyi RFKB esetében megtörtént a évi feladatok teljesítésének értékelése és ennek tükrében a évi feladatokra való felkészülés. Az RFKB-kban az elnök, a társelnök és az Oktatási Hivatal vezetője jól együttműködik mind az előkészítésben, mind az ülések lebonyolításában. Az RFKB ülésein és a munkabizottsági egyeztetéseken állandó meghívottként részt vesz a régiós kamarai koordinátor. Ez az együttműködés biztosítja a folyamatos információáramlást, az ülések és előterjesztések megalapozott előkészítettségét. 12

14 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és annak munkabizottságai elfogadott éves munkatervük alapján végzik tevékenységüket, rendkívüli esetekben a tervezetten kívüli ülések lebonyolítására is sor kerülhet, amely az idén néhány esetben előfordult. Az RFKB-k az esetek többségében egyhangúlag fogadják el az előterjesztett javaslatokat, a bizottságok ülésein a gazdaság szereplőinek elvárásai megfelelően vannak képviselve. Az üléseken a munkabizottságok elnökei, az RFKB elnöke és társelnöke tájékoztatást adnak az addig elvégzett munkáról, illetve ismertetik a Bizottság tagjaival a következő időszak feladatait. A napirendek összeállításánál a bizottságok törekedtek arra, hogy ne csak a kötelezően előírt feladatokból adódó témák kerüljenek megvitatásra, hanem a szakképzést, a munkaerő-piaci helyzetet érintő tájékoztató vagy jelentős információval bíró előadások is elhangozzanak. Természetesen az év elején nem prognosztizálható és a szakképzést érintő változásokból adódó tervezett szabályozások módosításainak egyeztetésére is sor kerül, és a bizottság a kialakított véleményét továbbítja az érintett hatóságok illetve szervezetek felé. Összességében elmondható, hogy az RFKB ülések előkészítése, a szakmai anyagok biztosítása pontos és precíz, melyek alapján lehetővé vált a megalapozott döntéshozatal. Az üléseken a bizottsági tagok részvételi aránya a határozatképességet minden esetben biztosította. I évi decentralizált pályázati kiírások összehasonlítása A évi decentralizált pályázati kiírások közzétételére 2010 márciusában került sor (kivéve a nyugat-dunántúli régiót), míg a pályázati határidők a régiók többségénél április hónapra estek (kivéve Nyugat-Dunántúlt és Közép-Nagyarországot). A pályázati kiírások egységes szerkezetben az Oktatási Hivatal honlapján jelentek meg ( A pályázati kiírások közzétételének időpontjai és a pályázatok benyújtásának határidői a következőképpen alakultak: Dél-Alföld: március 18. illetve április 30. Dél-Dunántúl: március 1. illetve április 1. Észak-Alföld: március 5. illetve április 6. Észak-Magyarország: március 3. illetve április 2. Közép-Dunántúl: március 5. illetve április 6. Közép-Magyarország: március 12. illetve május 5. Nyugat-Dunántúl: február 25. illetve március 26. A pályázati kiírások egységes szerkezetben kerültek közzétételre, a kiírások minden esetben 16 fejezetből és az azokhoz kapcsolódó nyilatkozatokból és mellékletekből álltak. Az egyes fejezeteken belül lehettek eltérések például néhány régió tételesen szerepeltette a pályázattal támogatható szakképesítéseket, azaz a kiemelten támogatott és támogatott kategóriába sorolt szakképesítéseket vagy felsorolta a vonatkozó rendeletben meghatározott regionális hiány-szakképesítéseket. 13

15 A pályázható támogatások forrása, regionális keretösszegek Az egyes régiók esetében más-más összegű volt az a forrás, ami a pályázatok révén elnyerhető volt: Dél-Alföld: ,- Ft, Dél-Dunántúl: ,- Ft, Észak-Alföld: ,- Ft, Észak-Magyarország: ,- Ft, Közép-Dunántúl: ,- Ft, Közép-Magyarország: ,- Ft, Nyugat-Dunántúl: ,- Ft. Pályázók köre Mind a hét régió vonatkozásában kijelenthető, hogy ugyanazok pályázhattak, különbség legfeljebb abban volt, hogy a szervezetek melyik pályázati téma kapcsán nyújthattak be pályázatot. A pályázaton a következő szervezetek vehettek részt: hozzájárulásra kötelezettek 1, speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák, TISZK-ek 2, felsőoktatási intézmények, állami felnőttképzési intézmények. A dél-alföldi és a közép-magyarországi régióban az állami felnőttképzési intézmények nem szerepeltek a pályázók körében, míg a felsőoktatási intézmények szintén kimaradtak a közép-magyarországi régió pályázati kiírásából. A többi öt régióban a fentebb felsorolt szervezetek, intézmények is részt vehettek a pályázaton. Pályázati prioritások és pályázati témák A pályázati prioritások és témák számában is voltak különbségek a régiók között. A prioritások esetében elmondható, hogy a nyugat-dunántúli régióban 1, a dél-dunántúli és az észak-alföldi régióban 2, a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régiókban 3, míg a közép-magyarországi régióban 5 prioritást határoztak meg. A prioritások, noha régiónként más-más megfogalmazásban, nagyjából ugyanazokat a témaköröket érintik. Legáltalánosabb, mindegyik régiónál előforduló prioritásként jelenik meg a gyakorlati képzést folytató mikro-, kis és középvállalkozások (az észak-alföldi régióban a nagyvállalatok is szerepelnek a prioritásban) gyakorlati képzőhelyeinek tárgyi eszközfejlesz- 1 Azok a hozzájárulásra kötelezettek, akik TISZK-es tanuló gyakorlati képzését valósítják meg tanulószerződéssel, mezőgazdasági szakmacsoportos szakképesítések esetében együttműködési megállapodással. 2 A TISZK-ként működő, NSZFI által is regisztrált, a Szakképzési törvény 2. -ában meghatározott társulás és nonprofit gazdasági társaság; szakképzés-szervezési társaság vagy fenntartó. 14

16 tése. A másik szinte mindenhol megtalálható prioritás a regionális gazdasági igényekhez igazodó szakképesítések gyakorlati oktatásának és képzésének a támogatása. Néhány esetben akadtak olyan prioritások, melyek csak egy, vagy csak a régiók kisebb részénél fordultak elő. A dél-alföldi régióban harmadik prioritásként jelent meg a hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű tanulók gyakorlati képzése tárgyi feltételeinek fejlesztése (a sajátos nevelési igényű tanulók képzését folytató gyakorlati képzőhelyek tárgyi eszközeinek fejlesztése a közép-dunántúli régióban is harmadik számú prioritásként szerepel). Az észak-magyarországi régióban harmadik számú prioritásként megjelent azon korszerű módszerek széleskörű elterjesztésének támogatása, melyek hatékonyan támogatják a szakmai képzést. A közép-magyarországi régióban külön prioritásként jelent meg a hátrányos helyzetű tanulók szakképzését folytató TISZK-ek kiemelt támogatása, illetve a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban az OKJ képzések tárgyi feltételeinek fejlesztése, az esélyegyenlőség, a munkaerő-piaci elhelyezkedés és a reintegráció támogatása. Több régiónál külön prioritásként fogalmazták meg az illetékes RFKB által a kiemelten támogatott és támogatott kategóriákba sorolt szakképesítések támogatását, valamint a TISZK-ek tárgyi eszközfejlesztésének biztosítását. A prioritások alapján meghatározásra kerültek a pályázati témák is. Négy régióban 2, míg az észak-magyarországi, a közép-dunántúli és a közép-magyarországi régiókban 3 pályázati téma szerepelt a kiírásban. 1. táblázat: A regionális keretösszegből felhasználható összeg (%) Régió Hozzájárulásra Intézmények kötelezett Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország n.a. n.a. Nyugat-Dunántúl Forrás: A pályázati témák közül egynél minden esetben csak a hozzájárulásra kötelezettek pályázhattak. A nyugat-dunántúli régió esetében volt speciális a helyzet, mivel az egyik pályázati témában a kis- és középvállalkozások (a TISZK-ekkel, a speciális szakiskolákkal és a 3 A hozzájárulásra kötelezettek mindhárom pályázati témában pályázhattak, az intézmények viszont csak két témában, amelyek összege a keretösszeg 53%-át jelentette. 4 A regionális keretösszeg 35%-ára kizárólag mikro-vállalkozások pályázhattak, míg a fennmaradó 65% esetében a kis-és középvállalkozások, valamint a TISZK-ek, felsőoktatási intézmények és a speciális szakiskolák szerepeltek a pályázók körében. 15

17 felsőfokú intézményekkel együtt), míg a másikban külön kizárólag a mikro-vállalkozások pályázhattak. A hét régióból kettőnél fordult elő, hogy hozzájárulásra kötelezett minden pályázati témában pályázhatott. Az előbb említett nyugat-dunántúli régió mellett a közép-dunántúli régióban is az összes témában beadhattak pályázatot. A regionális keretösszegnél meghatározott felhasználásra vonatkozó arányok abban az esetben, ha nem volt elegendő támogatásra javasolt pályázó az egyes intézmény kategóriában, akkor lehetőség volt az átcsoportosításra Pályázati témák és a pályázók köre régiónként Dél-Alföld 1. a régió fejlesztendő gazdasági területeinek megfelelő szakképzést végzők tárgyi eszközeinek korszerűsítése (TISZK, felsőoktatási intézmény, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola) 2. a gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi eszközök bővítése, fejlesztése (hozzájárulásra kötelezettek) Dél-Dunántúl 1. a kiemelten támogatott és támogatott kategóriába tartozó szakképesítéseket képző vállalkozások gyakorlati képzőhelyeinek tárgyi eszközfejlesztése (hozzájárulásra kötelezettek) 2. a kiemelten támogatott és támogatott szakképesítésekhez kapcsolódó eszközfejlesztés szakképző intézményeknél (TISZK, felsőoktatási intézmény, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola) Észak-Alföld 1. hiány-szakképesítésként, kiemelten támogatott és támogatott szakképesítésként megjelölt szakképesítések gyakorlati képzésének tárgyi eszközfejlesztése (hozzájárulásra kötelezettek mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok) 2. hiány-szakképesítésként, kiemelten támogatott és támogatott szakképesítésként megjelölt szakképesítések gyakorlati képzésének tárgyi eszközfejlesztése, információs és kommunikációs technológiák és módszerek elterjesztésének támogatása (TISZK, felsőoktatási intézmény, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola, állami felnőttképzési intézmény) Nyugat-Dunántúl 1. Gyakorlati képzést folytató kis- és középvállalkozások, TISZK-ek, speciális szakiskolák, felsőfokú intézmények gyakorlati képzőhelyeinek tárgyi eszközfejlesztése (kis- és középvállalkozások; TISZK-ek; speciális szakiskolák; felsőfokú intézmények) 2. Gyakorlati képzést folytató mikro-vállalkozások gyakorlati képzőhelyeinek tárgyi eszközfejlesztése, illetve gyakorlati képzőhelyek fejlesztése (mikro-vállalkozások) Észak-Magyarország 1. elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a korszerű technológiák és módszerek elterjesztésének támogatása a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében (hozzájárulásra kötelezettek) 16

18 2. a TISZK-ek iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézményeiben, a gazdaság igényeihez igazodó képzési kínálat eszközfejlesztésének támogatása (TISZK) 3. korszerű képzési követelményeknek megfelelő technológiák elterjesztésének támogatása, az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények tárgyi eszközfejlesztése (felsőoktatási intézmény, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola, állami felnőttképzési intézmény) Közép-Dunántúl 1. gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek gyakorlati képzőhelyeinek tárgyi eszközfejlesztése (hozzájárulásra kötelezettek) 2. az RFKB által fejlesztési forrásokból támogatható szakképesítések gyakorlati képzéséhez szükséges eszközök fejlesztése (speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák; felsőoktatási intézmények; állami felnőttképzési intézmények; hozzájárulásra kötelezettek) 3. sajátos nevelési igényű tanulók gyakorlati oktatását és képzését folytató gyakorlati képzőhelyek tárgyi eszközfejlesztésének támogatása (speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák; állami felnőttképzési intézmények; hozzájárulásra kötelezettek) Közép-Magyarország 1. gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek gyakorlati képzőhelyeinek tárgyi eszközfejlesztése (hozzájárulásra kötelezettek) 2. a gazdaság által igényelt és a hiány-szakképesítések gyakorlati képzésének támogatása, a szükséges eszközrendszerek bővítése, korszerűsítése (TISZK, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola, hozzájárulásra kötelezettek) 3. a 2. témában nem szereplő az RFKB által fejlesztendő vagy szinten tartandó szakképesítések tárgyi feltételeinek biztosítása (TISZK, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola) 2. táblázat: A pályázható támogatás összege pályázati témánként (Ft) 1. téma 2. téma 3. téma Régió Min. Max. Min. Max. Min. Max. Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl n.m n.m. - - Forrás: 17

19 Fajlagos támogatási összegek Az egy fő tanulóra jutó támogatási összeget minden régióban külön határozták meg a hozzájárulásra kötelezettek számára és az intézmények számára is. A hozzájárulásra kötelezettek esetében 5 régióban a fajlagos támogatási összeg Ft volt, míg Észak-Magyarországon Ft, a Dél-Dunántúlon pedig Ft. Az intézmények esetében bonyolultabb volt a helyzet, hiszen mind a hét régióban más összeg került meghatározásra, más alapelvek szerint. Dél-Alföldön Ft, Dél-Dunántúlon Ft, Észak-Alföldön és Közép-Dunántúlon Ft, Nyugat-Dunántúlon Ft volt a fajlagos támogatási összeg. Észak-Magyarországon és Ft, előbbi a TISZK-ekre, utóbbi pedig a speciális szakiskolákra és készségfejlesztő speciális szakiskolákra, állami felnőttképző intézményekre és felsőoktatási intézményekre vonatkozott. Közép-Magyarországon a 2. pályázati téma esetében Ft, a 3. pályázati téma esetében pedig Ft a fajlagos támogatási összeg ebben a kategóriában. A pályáztatással kapcsolatos észrevételek A pályázati kiírásokban megjelölték, hogy hány fő tanuló képzését megvalósító gazdálkodó szervezet pályázhat. Dél-Alföld, Észak-Alföld, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl esetében az a hozzájárulásra kötelezett kaphatott támogatást, aki a 2009/2010-es tanévben legalább 1 fő tanulót/hallgatót képzett. A közép-dunántúli régió pályázati kiírásában szerepel az is, hogy legalább egy éve folyamatosan képez legalább 1 tanulót/hallgatót. Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csak a 2009/2010-es tanévben legalább 2 fő, hiány-szakképesítés esetén legalább 1 fő képzését megvalósító hozzájárulásra kötelezett nyerhetett támogatást. A pályázati kiírásokban minden esetben szerepelnie kellett a pályázati értékelés szempontrendszerének. A kiírások között több helyen találhatóak eltérések a bírálati szempontok kapcsán, illetve az egyes szempontokra adható pontszámok között. Hat régióban 120 pont volt a maximálisan megszerezhető pontok száma, míg Dél- Alföldön csak 110 pont. A SWOT-analízis mindegyik régiónál szerepelt, 3 pontot ért a közép-magyarországi régió esetében, 10 pontot az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban, míg a többi régió esetében 5 pontot lehetett szerezni erre a bírálati szempontra. A gazdálkodó szervezetek esetében a tanulószerződéssel oktatott tanulók száma szerint más-más létszám-kategóriák és pontértékek kerültek meghatározásra régiónként. A dél-alföldi, a közép-magyarországi, a közép-dunántúli régiók értékelési szempontjai között meg sem jelent ez az értékelési szempont. Észak-Alföldön (összesen 10 pont volt kapható) 2 főig 2 pont, 3-5 fő esetén 4 pont, 6-10 fő esetén 6 pont, fő esetében 8 pont, míg 25 fő fölött 10 pont járt. Észak-Magyarországon (összesen 5 pont volt kapható) 1-2 fő 1 pontot, 3-4 fő 2 pontot, 5-10 fő 3 pontot, fő 4 pontot, míg 16 fő fölött 5 pontot kaphattak a pályázók. Dél-Dunántúlon (összesen 5 pont volt kapható) 5 főig 1, 6-10 főnél 2, főnél 3, főnél 4, míg 100 fő fölött 5 pont volt szerezhető. Nyugat-Dunántúl vonatkozásában (összesen 5 pont volt kapható) 2 főig 1 pont, 3-5 fő között 2 pont, 6-10 főig 3 pont, főig 4 pont, míg 20 fő felett 5 pont volt adható. 18

20 Eltérések voltak a beszerezni kívánt tárgyi eszközök műszaki, technológiai korszerűségének felvázolása, és a tárgyi eszközök felhasználása bemutatásának, a beruházás indokoltságának az értékelésében. A pályázati kiírásokban valahol együtt, valahol külön szempontként szerepeltek az előbb említett témakörök és más volt a megszerezhető pontok száma is. Ez a szempont 10 pontot ért a dél-alföldi, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban, 15 pontot ért a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régiókban, 20 pontot a közép-dunántúli régióban és 25 pontot a közép-magyarországi régióban. Vegyes képet mutatott a hátrányos helyzetű tanulók értékelése a szempontrendszerekben. Észak-Alföldön (max. 10 pont), Dél-Dunántúlon (max. 5 pont) és Nyugat-Dunántúlon (max. 10 pont) a hátrányos helyzetű tanulók/hallgatók esetében különböző tól-ig létszámhoz rendeltek különböző pontértékeket. A többi régiónál az összes tanulói létszámhoz viszonyítottak, azaz tól-ig százalékokat adtak meg és ezekhez az intervallumokhoz rendeltek pontszámokat. A pályázatok értékelése során az elutasítások jelentős része formai hibákra voltak vissza vezethetőek, melyek közül a legjellemzőbbek a következők voltak: Nincs minden oldal szignózva, sorszámozva, A pályázat nincs összefűzve, a mellékletek nincsenek megfelelően kitöltve, A csatolt dokumentumok nincsenek cégszerűen hitelesítve, a mellékletek cégszerűen aláírva, Nem, vagy nem csak TISZK-es tanulókra igényeltek támogatást, Létszámigazolás kevesebb főről szól, vagy nem volt csatolva, Nem volt csatolva a nyilvántartási számot tartalmazó NSZFI igazolás, banki igazolás, cégkivonat, aláírási címpéldány, az adóbevallás benyújtását igazoló dokumentum, Az eredeti kötelező dokumentum helyett színes fénymásolatot csatoltak, A költségkalkuláció nem megfelelően volt megadva, Több előleget igényeltek a megengedettnél, Nem érte el a minimális támogatási összeget, Fajlagos támogatási összeg nem felelt meg az előírtnak, Nem rendeltek a gépekhez, berendezésekhez, eszközökhöz szakképesítést, NSZFI bevallást nem nyújtotta be határidőben, Képviselet jogosultsága lejárt, vagy nem volt jogosult aláírásra az aláíró, Banki igazolás, a saját erő nem a megfelelő időpontig állt rendelkezésre, Az áfa összege nem volt helyes, vagy az áfa nyilatkozat nem volt összhangban a beruházási tervvel, Hiánypótlást határidőn túl teljesítette, Határidőn túl nem a székhely szerint nyújtotta be pályázatát. Határidőn túl adta postára a pályaművet. Pályázati eredmények értékelése A 3. táblázat adatai szemléltetik a decentralizált pályázatra beérkezett igények és a megítélt támogatások összegét, és azok egymáshoz viszonyított arányát. A táblázatból jól kitű- 19

21 3. táblázat: A Munkaerő Piaci Alap képzési alaprészének évi decentralizált keretösszegének felhasználása régiós bontásban Régió megnevezése Pályázott összeg(ft) Megítélt támogatás(ft) Megítélt támogatás a pályázott összeg arányában (%) Hozzájárulásra kötelezetteknek megítélt összeg a felhasznált keret %-ában Dél-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Dunántúl nik, hogy országos szinten az igény kétszerese volt a rendelkezésre álló forrásoknak. Régiós szinten azonban ez az eltérés már igen különböző képet mutat. Míg a közép-magyarországi régióban az igény és a megítélt támogatás közel megegyezett, addig Észak-Alföldön a rendelkezésre álló források csak az igények 35 %-os biztosítására voltak elegendőek. A legmagasabb pályázati összeg igénylése az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban volt. Országos szinten a hozzájárulásra kötelezettek 66 %-ban részesültek a rendelkezésre álló támogatásból, a legalacsonyabb arány ((40%) Közép-Magyarországon volt. A hozzájárulásra kötelezettek a rendelkezésre álló támogatási összegből legnagyobb arányban az észak-alföldi régióban részesültek, ennek legfőbb oka az volt, hogy a régióban működő TISZK-ek által benyújtott pályázatok közül csak kettő volt értékelhető, a többi formai hiba miatt elutasításra került, így lehetőség nyílt a rendelkezésre álló források átcsoportosítására. Közép Magyarország Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Összesen ábra: A Munkaerő Piaci Alap képzési alaprészének évi decentralizált keretösszegének felhasználása szervezeti típusonként 20

22 A 1. ábra szemlélteti a megítélt támogatások régiónkénti és szervezetenkénti megoszlását, melyből ki kell emelnünk, hogy 5 régióban nem részesültek a pályázati forrásból a felsőoktatási intézmények, Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a TISZK-ek számára megítélt összeg, és csak Dél-Alföld az a régió, ahol speciális szakiskola nem részesült támogatásban. I. 3. Az RFKB munkáját segítő kamarai projekt értékelése A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) koordinációjával a területi kereskedelmi és iparkamarák 2010-ben is elvégezték azt a kérdőíves felmérést, amely a szakképző iskolát végzettek iránti várható kereslet feltérképezésére irányult, ezzel is segítve a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat döntésük meghozatalában. A 2009-es adatfelvételhez hasonlóan idén is megkeresésre kerültek olyan pályakezdők, akik tavaly szereztek szakmunkás bizonyítványt, továbbá számos vállalkozás is részt vett a felmérésben, amely adataiból készült tanulmányokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján is közzétette. ( A projekt keretein belül az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is kiváló együttműködés jellemezte a feladatok elvégzésében résztvevő szervezeteket. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek aktívan közreműködtek a beiskolázási arányokra és a képzési irányokra vonatkozó javaslat előkészítésében, majd később a javaslatok kialakításában. A régió kereskedelmi és iparkamarái is nagyban hozzájárultak a projekt feladatainak elvégzéséhez, egyrészt a Regionális Kamarai Egyeztető Fórum munkájának segítésével, másrészt a kérdőíves felmérés lebonyolításával. Az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságaival az elmúlt két évben kialakított jó kapcsolatot az idei évben is sikerült tovább erősíteni, az Oktatási Hivatallal való együttműködés megfelelőnek mondható. Az érdekképviseletek koordinátoraival való kapcsolattartás is kielégítőnek ítélhető, bár valamelyest csökkent a megkeresések száma az előző évekhez képest, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a kérdőívezésben idén nem vettek részt. A koordinátorok minden regionális Kamarai Egyeztető Fórum és Konzorciumi Tanács ülésre meghívót kaptak. Az MKIK-val a monitoring időszak alatt folyamatosak voltak a személyes a telefonos és az elektronikus úton történő egyeztetések, csakúgy, mint a többi régió regionális koordinátorával. A regionális koordinátorokkal történő egyeztetések, tapasztalatcserék alkalmával az éppen aktuális feladatok megbeszélésén, a jó gyakorlatok áttekintésén volt a hangsúly ben csupán a kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végezték a kérdőíves felmérést. A feladat teljesítésére rendelkezésre álló anyagi erőforrások miatt idén országosan és ennek megfelelően régiós szinten is kevesebb kérdőív elkészítésére volt lehetőség. A kérdőívezés során több célcsoport volt, akit fel kellett a kérdezőknek keresni. A vállalati kérdőívek mellett az egészségügyi intézmények (kórházak) megkeresésére is sor került 2010 márciusa és májusa között. A 2009-ben bevezetett Pályakezdő szakmunkások a munkaerő-piacon elnevezésű kérdőívet az idei évben is beillesztették a felmérésbe, természetesen kisebb darabszámmal. Az MKIK-GVI által megadott tervben a lekérdezendő pályakezdőket végzett szakmájuk szerint is elosztották (csakúgy, mint a vállalatoknál az ágazati bontás), ám ezt szinte lehetetlen 21

23 volt a felmérés során betartani, hiszen a kamarai munkatársak nem befolyásolhatták, hogy ki válaszol a kérdésekre és ki nem. Az interjúk száma 7420 db volt, melyből 4415 gazdálkodó szervezet, 2916 pályakezdő és 89 kórház (közszféra). A vállalati kérdőívek esetében a nagyvállalatokat érintően a zártlistás rendszert alkalmaztuk, ami azt jelentette, hogy a listán szereplő valamennyi nagyvállalat lekérdezését vállaltuk. A KKV-k esetében egy indikatív lista alapján ajánlás került megfogalmazásra, melyből a megadott szempontrendszer szerint (ágazati és létszám kategóriák megoszlásának szigorú betartása) szabadon választottuk meg a lekérdezett vállalkozásokat. 2. ábra: Vállalati kérdőívek darabszámának megoszlása országosan létszám kategóriák szerint (darab) Forrás: MKIK-GVI: A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása-2008, 2009, 2010 A lekérdezés országos megoszlásának vizsgálatánál az előző évi adatokhoz viszonyítottan a vállalati kérdőívek számában mutatkozó csökkenés évben az egyéb kérdőívezési feladatok ellátásával indokolható pl. pályakezdő kérdőívek, mélyinterjúk. A 2010 évi jelentős változás azonban a pénzügyi források szűkülése miatt következett be, s így a lehetőségekhez mérten lényegesen kevesebb vállalkozás lekérdezésére nyílt lehetőség. A vállalati lekérdezések esetében (2. ábra) minden létszám kategóriánál csökkenés mutatkozik az előző évhez képest, csak a nagyvállalati kategóriában látható egy viszonylagos szinten tartás. Ez a évben tapasztalt hiányosság kiküszöbölésével indokolható, mivel vállaltuk azt, hogy a és évi kérdőívezés során valamennyi nagyvállalatot felkeressük információszerzés céljából. 22

24 A 3. ábrán a és a évi lekérdezések esetében a megkérdezett ipari vállalkozások számában látunk növekedést, mely a nagyvállalatok teljes körű lekérdezéséből adódóan jelzi, hogy azok főként az ipar területén tevékenykednek. A évi lekérdezések esetében az ipari ágazatban legkisebb arányú a csökkenés a évi adatokhoz viszonyítva. 3. ábra: RFKB projekt felmérésének megoszlása tevékenységi körönként országosan (db) (közszféra nélkül) Forrás: MKIK-GVI: A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása-2008, 2009, 2010 A vállalkozások lekérdezése esetében vannak olyan tényezők, melyeket nem tudunk megkerülni és minden lekérdezés során a bizonytalanságot hordozzák magukban, ilyenek például: A mikro-és kisvállalkozások rövidtávra sem tudnak biztos választ adni az általuk várható keresletre, Minél hosszabb időtávra vonatkozik a kérdés, annál bizonytalanabb válaszok születnek, A gazdaságban bekövetkező hirtelen változások nem kezelhetők. A pályakezdő lekérdezésénél alapvető elvárás volt, hogy a évben szakmát szerzett kiemelten támogatott szakmát tanult és tanulószerződéses tanulók megkeresése valósuljon meg. A pályakezdők lekérdezésére kialakított kérdőív az alábbi főbb szempontokkal foglalkozott: iskolai előmenetel, iskoláról alkotott vélemény, családi háttér iskolai előmenetelre gyakorolt hatása, 23

25 jelenlegi munkaerő-piaci pozíció, költözés, migráció, mobilitás, területi és szakmai specifikus hatások, jövőbeni tervek, továbbtanulási szándék, szakmából kilépési arányok, szakmaválasztást befolyásoló tényezők, szakmaelhagyás pontosabb mérése, munkahelyen elsajátítandó készségek a jobb feladat ellátás érdekében, további pályafutás nyomon követése. A legtöbb pályakezdő interjú a dél-alföldi régióban készült, a legkevesebb pedig Közép- Dunántúlon, a két szélső érték közötti eltérés 130 db, mely az összes pályakezdő interjúra vonatkoztatva összesen 4,5%-ot jelent. 4. ábra: Pályakezdő interjúk megoszlása régiónként (darab) Forrás: MKIK-GVI: A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete A pályakezdők munkaerő-piaci pozíciójának vizsgálatából jól látható (5. ábra), hogy a évben megkérdezettek 45,4 %-a rendelkezik állandó munkahellyel, 3,9 % alkalmi munkás és 50,7 %-uk nem rendelkezik munkahellyel, vagy továbbtanul vagy munkanélküli státuszú. A évi megkérdezések alapján az állandó munkahellyel rendelkezők aránya 39,6% (5,8 %-os csökkenés), alkalmi munkás 3,2% (0,7%-os csökkenés) és 57,2%-uk nem rendelkezik munkahellyel vagy továbbtanul, vagy munkanélküli státuszú. Ez az arány 6,5%-kal magasabb az előző évinél. 24

26 5. ábra: A pályakezdők munkaerő-piaci pozíciója kérdőíves felmérés alapján (százalék) Forrás: MKIK-GVI: A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete2009, A lekérdezések során megállapított hiányosságok ellenére is megállapíthatjuk, hogy semmilyen prognózis nem lehet képes arra, hogy pontosan meghatározzon bizonyos értékeket, mivel számos nem várt esemény befolyásolhatja jelentősen az előre megtervezett elképzeléseket. A kamarák által végzett lekérdezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felmérésből származó adatokból egy dinamikus adatbázis kerüljön kialakításra, és ezek segítségével a bizonyos tendenciák közötti kapcsolatok meghatározhatóak legyenek, amelyek a foglalkoztatás jövőbeni tervezését hatékonyan segítik. I. 4. A képzési és beiskolázási szerkezet kialakításával kapcsolatos eddigi tapasztalatok A 2011/2012-es tanévre vonatkozó beiskolázási arányok és képzési irányok a monitoring időszakban folyamatosan napirenden voltak. Az Oktatási Hivatal már márciusban kiküldött a térségi integrált szakképző központok (TISZK) és tagintézményeik számára egy táblázatot, melyben számos az intézménnyel és a szakképzéssel összefüggő adatot kért be, amelyekkel az RFKB munkáját kívánta segíteni. Ezzel párhuzamosan márciusban elkezdődött a kamarák bevonásával a gazdálkodók, a kórházak és a pályakezdő szakmunkások körében végzett kérdőíves felmérés, mely májusban ért véget. A kérdőíves felmérésből készült tanulmányok augusztus közepére készültek el, melyek így hozzájárulhattak az augusztus végi workshopon a beiskolázási arányokra és képzési irányokra irányuló javaslatok kidolgozásához. Az elmúlt három év kérdőíves felméréseinek adataiból már bizonyos trendek meghatározására is volt lehetőség, melyek szintén felhasználásra kerültek a javaslatok kidolgozásakor. 25

27 Az Oktatási Hivatal komoly segítséget nyújtott az RFKB számára elkészült javaslat kidolgozásában. Azt azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a TISZK-ek és a tagintézmények nem minden esetben szolgáltattak adatot, így a javaslat elkészítésekor bizonyos információk hiányoztak. A hiányzó adatokat a KIR-STAT rendelkezésre álló adatbázisaiból sikerült pótolni. Az augusztus workshop alkalmával kétféle döntéstábla kialakítása valósult meg. Az általános döntéstáblában a régiókra vonatkozóan születtek javaslatok, hogy egy-egy szakképesítés milyen kategóriába kerüljön (az előző évekhez hasonlóan idén is kiemelten támogatott, támogatott, fejlesztési forrás által nem támogatott és a régióban nem oktatott kategóriák voltak). A szakképesítések elágazásonként kerültek be egy-egy kategóriába a szekcióülések során. A másik döntéstábla a TISZK-ekre vonatkozó javaslatokat tartalmazta, ahol TISZKenként kerültek meghatározásra az indítható osztályszámok. Az általános döntés-tábla alapján kiemelten támogatott szakképesítések esetén a TISZK-ek korlátlan létszámban iskolázhatnak be akár új, akár meglévő képzésről van szó. Támogatott szakképesítéseknél a konkrét indítható osztályszámra született javaslat. A nem támogatott szakképesítések esetében új szakképesítés indítását nem engedélyeztük, míg a meglévők esetében csökkentést, kivételes esetben szinten tartást javasoltunk. A döntéstáblák kialakítása során nem csak a rendelkezésünkre álló számszaki adatokra kellett támaszkodnunk, hanem számtalan szubjektív tényezőt is figyelembe kellett vennünk: A várható, de még nem realizálódott beruházások, A régióban megvalósuló gazdaság és oktatáspolitikai fejlesztések, Egyes támogatások beindulása és felfüggesztése, Az oktatási piacon párhuzamosan tevékenykedő szervezetek aktivitásának változása, A szakképzéssel kapcsolatos attitűdváltozások, A szakképzés közoktatásban meglévő alternatíváinak szerepe és ezek módosulásai, A nemi különbségek jelentősége a szakmaválasztásban. A fenti szempontok és a rendelkezésre álló adatbázisok segítségével a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szeptemberi üléseiken döntöttek a 2011/2012-es tanévre vonatkozó képzési irányokról és beiskolázási arányokról. 4. táblázat: A szakképesítések besorolása régiónként az RFKB-k döntése alapján (db) Kiemelten támogatott Támogatott Fejlesztési forrás által nem támogatott Észak-Alföld Észak Magyarország Dél-Alföld Közép Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél-Dunántúl Régióban iskolarendszerben nem oktatott 26

28 Valamennyi RFKB 482 szakképesítés besorolását végezte el, kivéve a nyugat-dunántúli régiót, ahol az 55-ös szakmákra nem hoztak döntést, így az ő esetükben 470 szakképesítés minősítése történt meg. Jelentős eltérés mutatkozik az egyes régiók tekintetében a kiemelten támogatott szakmák számában, a legmagasabb érték (Közép-Magyarország) 155 db, míg a legalacsonyabb (Dél- Dunántúl) 24 db. A fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítések esetében a legmagasabb számot (95 db) az észak-alföldi régió határozta meg, az Észak-Magyarország régió viszont csak 22 szakképesítést (a minősített szakképesítések csupán 4,6 %-át) sorolt ebbe a csoportba. Előfordult olyan régió (pl. Észak-Alföld), ahol minden szakképesítést besoroltak az első három kategóriába abból a megfontolásból, hogy új szakképesítés indítása esetén ne kelljen újra külön döntést hozni. Az RFKB-k a TISZK-ekre vonatkozó döntést csak a TISZK által indítani kívánt szakképesítésre vonatkozóan hozta meg és megfogalmazták, hogy az eddig nem oktatott és TISZK szinten nem besorolt szakképesítések esetében az általános döntéstábla meghatározásai az irányadók. I. 5. A regionális szakmai konzultációs fórumok működése Az egyes régióban a projekt időszaka alatt több szakmai konzultációs fórumra is sor került. A fórumokon a regionális koordinációt ellátó kamara képviseletében vagy az RFKB társelnöke vagy a regionális programkoordinátor vett részt vagy tartott előadást. Néhány esetben előfordult, hogy két fórum egy napra esett vagy másik szakképzési konferenciával, illetve egyéb szakképzési rendezvénnyel egy időben szervezték, így az azokon való részvétel gondot okozott a projektben szereplőknek. A lekérdezésből származó információkon, foglalkoztatási, gazdasági és képzési adatokon túl a döntés előkészítő munkát nagyban segítették a kamarák és érdekképviseletek által szervezett regionális fórumokon elhangzott információk és vélemények. Ezek a rendezvények ebben az évben is gördülékenyen és szervezetten bonyolódtak, köszönhetően az előző évi tapasztalatoknak. Tartalmilag és szakmailag is jelentős fejlődés mutatkozott évről évre ezen a téren. I. 6. Döntés a tanulmányi ösztöndíjas szakmák köréről A 328/2009. számú Kormányrendelet értelmében február 1-jétől bizonyos szakmákban tanuló diákok tanulmányi ösztöndíjra jogosultak. Az ösztöndíjas szakmák egy részét az 1/2006. sz. OKJ-ról szóló OM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, másik részét pedig régiónként a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozták meg. Minden régióban tíz szakképesítés kerülhetett az ösztöndíjas szakmák csoportjába. Az 1/2006 (II.17.) számú az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló rendelet 3. számú melléklete tartalmazza régiónkénti bontásban a hiány-szakképesítéseket. 27

29 A fentiekben említett öt szakképesítés mellett a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok januári üléseiken határoztak további öt szakképesítésről, amelyekben tanuló diákok a 2009/2010-es tanév második félévében, illetve a következő tanévben tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek (5.táblázat). A szeptemberi üléseken került sor a 2011/2012 tanévet érintő ösztöndíjas szakmák meghatározására (6. táblázat). Ebben a tíz szakképesítésben a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók részesülhetnek tehát ösztöndíjban február 1-jétől. 5. táblázat: Az RFKB döntése alapján második félévében és 2010/2011-es tanévben ösztöndíjban részesülő szakképesítések köre régiónként Dél- Észak- Közép- Közép- Észak- Nyugat- Dél-Alföld Dunántúl Alföld Dunántúl Magyarország Magyarország Dunántúl Gazda Gazda Épületgépészeti cs hálózat- Géplakatos Géplakatos Szerkezet lakatos Szerkezet lakatos és be- rendezés- szerel Szerszámkészít Ácsállványozó Ács, állványozó Villanyszerel Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Hegeszt Hegeszt Hegeszt Hegeszt Hegeszt Szerszámkészít Hegeszt Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló K m ves Szociális K m ves K m ves K m ves Szakács K m ves gondozó és ápoló Ács, állványozó K m ves Szerszámkészít Burkoló Karosszéria lakatos Villanyszerel Elektronikai m szerész Épületgépészeti cs hálózat- és berendezésszerel Villanyszerel Húsipari termékgyártó Szerkezetlakatos Ápolási asszisztens Villanyszerel Bútorasztalos Lótartó éstenyészt Ápolási asszisztens H t - és klímaberendezés szerel Ács, állványozó Elektronikai m szerész Fest, mázoló, tapétázó Burkoló Szociális gondozó és ápoló Épületgépészeti cs hálózat - és berendezésszerel Szakács Hegeszt Villanyszerel Villanyszerel K m ves Húsipari termékgyártó Mez gazdasági Szabó Szabó gépüze- meltet, gépkarbantartó Fest, mázoló Agrárgazdasági Ápolási és tapétázó gép- asszisztens szerel, gépjavító Az 5. táblázatban foglaltuk össze az RFKB-k hiányszakmákra meghatározott döntéseit a második félévére és a 2010/2011. tanévre vonatkozóan. A táblázatból kitűnik, hogy valamennyi régióban hiányszakmának minősülnek a gépi forgácsoló, az ács, állványozó, a kőműves, és a hegesztő. Csak Nyugat-Dunántúlon nem hiányszakma a villanyszerelő. Csak Közép-Dunántúlon hiányszakma a lótartó és-tenyésztő és a bútorasztalos, Dél-Dunántúlon a karosszéria lakatos, Közép-Magyarországon a hűtő-és klímaberendezés szerelő, Észak-Magyarországon a mezőgazdasági gépüzemeltető és karbantartó és a festő, mázoló és tapétázó, Nyugat-Dunántúlon pedig az agrárgazdasági gépszerelő és gépjavító. Három régióban minősítették 28

30 hiányszakmának az ápolási asszisztens, az épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő és a szerkezetlakatos szakmákat. Két régióban hiányszakma a burkoló, a gazda, a szerszámkészítő, az elektronikai műszerész, a szociális gondozó, a szabó és a húsipari termékgyártó. 6. táblázat: A 2011/2012 tanévre vonatkozóan meghatározott ösztöndíjas szakképesítések régiónként Dél- Észak- Közép- Közép- Észak- Nyugat- Dél-Alföld Dunántúl Alföld Dunántúl Magyarország Magyarország Dunántúl Gazda Gazda Épületgépészeti cs hálózat- Géplakatos Géplakatos Szerkezet lakatos Szerkezet lakatos és be- rendezés- szerel Szerszámkészít Ácsállványozó Ács, állványozó Villanyszerel Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Hegeszt Hegeszt Hegeszt Hegeszt Hegeszt Szerszámkészít Hegeszt Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló K m ves Szociális gondozó és ápoló K m ves K m ves K m ves Szakács Villanyszerel Géplakatos K m ves Szerszámkészít Húsipari termékgyártó Mez gazdasági gépüzemeltet, gépkarbantartó Villanyszerel Villanyszerel Húsipari termékgyártó Szerkezetlakatos Villanyszerel Bútorasztalos Lótartó éstenyészt H t - és klímaberendezés szerel Ács, állványozó Elektronikai m szerész Fest, mázoló, tapétázó Szociális gondozó Épületgépészeti cs hálózat - és berendezésszerel Épületgépészeti cs hálózat- és berendezésszerel Szakács Hegeszt Porcelánkészít ésfest Villanyszerel K m ves Húsipari termékgyártó Mez gazdasági gépüzemeltet, gépkarbantartó Borász Pék-cukrász Géplakatos Burkoló Fest, mázoló és tapétázó Szabó Agrárgazdasági gépszerel, gépjavító Szabó Szerszámkészít A 6. táblázat adatit összehasonlítva az 5. táblázatban meghatározottakkal jelentős változás nem történt. Az ápolási asszisztens szakképesítés besorolásából adódóan valamennyi érintett régióban kikerült a hiányszakmák közül. A régiók esetében egyedülállóként Dél- Dunántúlon a borász, Észak-Alföldön a pék-cukrász szakképesítés bekerült a tanulmányi ösztöndíjjal támogatandó szakmák közé. I. 7. Összegzés Az RFKB projekt fenntarthatóságának biztosítása a szakképzésfejlesztés céljából elengedhetetlen. A jelenleg még úttörőmunkának bizonyuló páratlan konzorciumi összefogás 29

31 a partnerség szellemében már olyan kezdeti eredményeket tudott felmutatni, amelyre kevesen számítottak. A évi projekt tervezésének és megvalósításának az új helyzet, a jogszabályi környezet változása révén biztosított lehetőség kihasználása fontos kiindulási alapjaként szolgált, a végrehajtásban az együttműködők az adott időszak optimális eredményeinek elérésére törekedtek. A tervezetteknek megfelelően az elmúlt három év során kialakult az a hálózat, melynek és évi munkájára építve 2010-ben ismét egy jelentős lépéssel előrébb lehetett jutni a keresletvezérelt szakképzés kialakításában. A évi feladat végrehajtások alapját mindenképpen az előző két év eredményei jelentik. Az RFKB munkáját segítik azok a szakképzési fórumok, melyeket az érdekképviseletek és kamarák szerveznek szakma specifikusan és kistérségenként. A fórumok jó lehetőséget biztosítanak a szakképzés különböző szereplőinek a vélemények cseréjére, információk szerzésére, tapasztalatcserére, a szervezők számára pedig a vélemények beépítésére az RFKB felé terjesztendő javaslatokba. Az RFKB-t segítő projekten kívül a döntések előkészítésében nagy szerepet kapnak az RFKB munkabizottságai, az elemző és stratégia alkotó, valamint a pályázat előminősítő munkabizottságok, a Regionális Konzorciumi Tanácsok és a Kamarai Egyeztető Fórumok. Tevékenységüket munkatervüknek megfelelően, az RFKB üléseihez igazítottan végzik. A fentiekből kitűnik, hogy az RFKB tevékenységét nem elszigetelten végzi, döntéseit a munkaerő-piaci szereplők véleményének figyelembevételével, a rendelkezésre álló adatbázisok elemzésével és a döntést meghatározó egyéb tényezők mérlegelésével hozza meg. 30

32 II. A Szakiskola 2010 kutatás főbb eredményei Tóth István János PhD tudományos főmunkatárs MTA KTI, igazgató MKIK GVI, kutatásvezető Fazekas Mihály elemző Makó Ágnes elemző MKIK GVI Hajdu Miklós, gyakornok, MKIK GVI II. 1. A vállalati felvétel Az adatfelvétel fontosabb jellemzői A 4420 vállalkozást érintő kérdőíves adatfelvétel a GVI szervezésében zajlott március 1. és május 28. között végezték el a kérdőíves adatfelvételi és adatrögzítési munkát. A kérdezés döntő része március második fele és április vége között zajlott le. A kérdőíves kutatás középpontjában a vállalkozások szakképzett munkaerő iránti jövőbeni kereslete állt. A vállalatvezetőket először arról kérdeztük meg, hogy székhelyükön, illetve telephelyükön hogyan fog változni a szakképzett munkaerő létszáma, tehát az egyes szakmákat tekintve hány főt szándékoznak felvenni, illetve elbocsátani az elkövetkező 12 hónapban, illetve 3 éven túl, de 4 éven belül. Az így kapott adatokból megkaphatjuk egyrészt a szakmánkénti és településenkénti (megyénkénti, régiónkénti) várható létszámváltozást, másrészt az adatok országos szintű, összevont elemzésére is lehetőség nyílik. A minta Megyék szerint Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Pest megye szerepelt a mintában a legnagyobb súllyal. Az 540 budapesti, 326 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, és 270 Pest megyei vállalkozás rendre 7,4-át, 12,2%-át, illetve 6,1%-át adta a mintának. (A vállalkozások teljes sokaságában a Budapesten bejegyzettek adják az összes működő vállalkozás 27%- át.) A legkisebb súllyal Nógrád megye szerepel: 89 Nógrád megyei cég került a mintába, ami 2%-os aránynak felel meg. A minta eloszlása régiók szerint egyenletesebb. A legnagyobb súlyt Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország régiók kapták a mintavétel során, jóllehet Közép-Dunántúl teljes sokaságban való részesedése lényegesen alacsonyabb, míg Közép-Magyarország részesedése jóval magasabb. Összességében azonban kijelenthető, hogy a megcélzott azonos arányú régiónkénti mintavétel nagy vonalakban teljesült. Létszám-kategóriák szerint látható, hogy a minta közel harmadát a 9 fő alatti mikrovállalkozások teszik ki. A fős kisvállalkozások adják a minta 14,2%-át, a fős közepes méretű cégek pedig a 15,2%-át. Az fős vállalatok aránya 21,4%, a 250 fő feletti nagyvállalatoké pedig 12,9%. A teljes sokaságban a 9 fő alatti mikro-vállalkozások az összes vállalat 95%-kát teszik ki, tehát ezek mintabeli aránya jóval a valódi arány alatt marad, míg a nagyobb létszámú cégek pedig súlyukhoz képest nagyobb arányban szerepelnek a mintában. A nagyvállalatok szempontjából kifejezetten erősnek mondható a minta, mivel 31

33 Magyarországon 954 olyan bejegyzett cég működik, amely több mint 250 főt foglalkoztat ezek fele szerepel a mintában. Ágazatok szerint elmondható, hogy a mintába került cégek 7,7%-a a mezőgazdaság területén működik, 39,4%-uk az iparban, 9,5%-uk az építőiparban, 43,3%-uk pedig a szolgáltatások területén. Ezen túl néhány esetben a megkérdezett vállalatok közszolgáltatással (közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás; oktatás; egészségügy, szociális ellátás), illetve magánoktatással, magán egészségügyi ellátással és személy- és vagyonvédelemmel foglalkoznak. Ezeket az eseteket külön elemeztük, mivel vizsgálatunk alapvetően a versenyszféra gazdasági ágaira korlátozódott. A mintavétel során nem lehetett érvényesíteni bizonyos előzetes mintavételi szempontokat, ezért a minta torzításokat tartalmaz a valódi sokasági arányokhoz képest, tehát olyan fontosabb dimenziók mentén, mint régió, vállalatméret és gazdasági ág, a minta megoszlása jelentősen eltért a teljes sokaságétól. Ezeket az eltéréseket figyelembe kell venni az eredmények értelmezésénél és általánosításánál. További problémát jelent, hogy tapasztalatok szerint a mikro- és kisvállalkozások lényegesen alacsonyabb pontossággal tudják megadni a középtávú munkaerő felvételi szándékaikat, így ezen vállalatok magas részaránya csökkentette volna az előrejelzés megbízhatóságát. A torzítás korrekciója és a kívánt arányok kialakítása a súlyozás matematikai eljárásával elvégezhető. Ennek során a bizonyos szempontok (pl. ágazat, létszám, régió) szerint az országos arányokhoz képest kisebb arányban szereplő válaszadók válaszait egynél nagyobb, a nagyobb arányban szereplőkét pedig egynél kisebb számmal szorozzuk meg. Az országos arányokhoz való arányosításra azért volt szükség, hogy elvégezhessük az országos szintű elemzéseket. A súlyozás természetesen régiókon belül is, ágazatonként és létszám-kategóriánként, arányosította a mintát. Ez az eljárás bizonyos véletlen zajokat, hibákat felnagyíthat, mivel egy-egy megkérdezett válaszait többszörös súllyal vesszük figyelembe tekintet nélkül arra, hogy az adott egyén válaszai mennyire tipikusak vagy extrémek, de más posteriori lehetőségünk nem lévén a minta korrigálására, ezt az eljárást kellett alkalmaznunk. A versenyszféra keresletének szakiskolai kibocsátásával való összevetéséhez még teljeskörűsítenünk is kellett a súlyozott mintát. Ennek oka az volt, hogy a súlyozott minta szakma szerinti keresleti adatai arányaiban igen, nagyságában azonban nem tükrözik a teljes sokaság jellemzőit. A teljeskörűsítést egy országos szorzó segítségével végeztük el, amely a versenyszektorban az alkalmazottak évi számának és a súlyozott mintában az alkalmazottak összlétszáma hányadosaként állt elő ( / = 1,3461). Itt fontos megjegyezni, hogy mivel a KSH csak a 4 fő fölötti vállalkozások összlétszámát közli, az általunk alkalmazott teljeskörűsítési arányszám alsó becslés csupán, hiszen a mintában 4 fő alatti vállalkozások is szerepelnek. A súlyozott mintában Budapest nagyobb aránnyal szerepel, mint a súlyozatlan adatok esetében: a budapesti cégek 34,3%-át teszik ki a súlyozott minta-elemszámnak). Régiók szerinti bontásban hasonló a helyzet: a Budapestet is tartalmazó Közép-Magyarország adja a súlyozott minta 48%-át (a teljes sokaságban 39,6%-át), ez után pedig Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl következik 10,7%-kal, illetve 10,1%-kal. A többi régió 6-9%-kal részesedik a minta-elemszámból. Létszám-kategóriák szerint látható, hogy jóval kisebb súlyt kaptak a 9 fő alatti mikrovállalkozások (15,2%) az eredeti mintamegoszláshoz képest. A fős kisvállalkozások 32

34 adják a súlyozott minta 6,4%-át, a fős közepes méretű cégek pedig 6,3%-kal szerepelnek. Az fős vállalatok aránya igen jelentős mértékben megnőtt a súlyozás következtében (43,5%), a 250 fő feletti nagyvállalatoké pedig kisebb mértékben növekedett és 28,5%-ot tesz ki. Ágazatok szerint (a versenyszférára korlátozódva) látható, hogy a súlyozott mintában kisebb arányban szerepelnek a mezőgazdaság területén működő cégek (4,8%), mint az eredeti mintában. Az ipari vállalkozások azonban nagyobb súlyt kaptak (30,6%). Ugyanakkor az építőiparban működő cégek súlya lecsökkent (5,6%). A szolgáltató cégeké pedig jelentősen nőtt (58,9%). A felvétel ellenőrző vizsgálatának tapasztalatai Idén is megvizsgáltuk az adatfelvétel minőségét egy ellenőrző felmérés révén. Az eredetileg megkérdezett cégek 10 %-át választottuk ki véletlenszerűen, biztosítva azt, hogy az egyes adatfelvevők által lekérdezett cégek a kérdezőbiztosok által lekérdezett kérdőívek arányának megfelelően szerepeljenek a mintában. Végül 443 céggel történt sikeres kapcsolatfelvétel. Telefonon végeztük egy ellenőrző kérdőív segítségével, hogy az interjúk elkészülése az előírásoknak megfelelően valósult-e meg. E felmérés alapján kijelenthető, hogy a rögzített adatok közel 100%-ban megvalósult interjúkon nyugszanak. Csupán 16 esetben (3,6%) nem emlékeztek a kérdezésre, amely esetek 14 adatfelvevőhöz voltak köthetőek. A hiba oka adminisztrációs hiba lehetett, az ellenőrző vizsgálathoz kapott telefonszámon lehetett elérni a kérdezettet. A válaszolók összességében elégedettek voltak az adatot felvevő munkatárs felkészültségével (átlagosan 4,8 pont 5-ös skálán). II. 2. Túlképzés és alulképzés a vállalati felvétel főbb tapasztalatai Szakképzettek iránti várható kereslet és kínálat kvantitatív becslése Az elemzés során a jelenlegi szakiskolai kínálatot a rendelkezésre álló legfrissebb 2009/2010. évi KIR-STAT alapján becsültük meg, a korábbi évek trendjeinek figyelembe vételével. A keresletre vonatkozó számítások alapját a GVI által irányított adatfelvétel adta. Sajnálatos azonban, hogy a szakiskolát végzettek iránti keresletre vonatkozó kérdések közül legalább egyre a válaszadóknak csak 47,1%-a adott értékelhető választ. Így sajnos a közel 4500 fős minta több mint 50%-a elveszett a kutatás legfontosabb kérdése szempontjából. Az alacsony válaszolási arány valamelyest kevéssé jelentett problémát a közszféra (kórházak) szándékolt keresletének elemzésénél, mivel ott 70% fölötti volt a válaszolási arány. Ugyanakkor ebben a szegmensben csupán 122 kórházat kérdeztünk meg. Sajnos egyik esetben sem tudhatjuk pontosan mi áll az alacsony válaszolási arányok mögött: a gazdasági válság közepette a vállalakozók nem tudták a kérdésre a választ, vagy nem akarták felfedni terveiket, vagy esetleg a kérdezők nem is tették fel a szóban forgó kérdést. 33

35 Az elkészült becslés során többféle szigorú kritériumot alkalmaztunk annak eldöntésére, hogy mely szakmákban, mely régiókban, illetve megyékben térhet el jelentősen a kereslet a kínálattól, azaz mely megyék és szakmák esetében megfontolandó és kíván további információgyűjtést a jelenlegi képzési keretszámok megváltoztatása. A kritériumok kiválasztásánál igyekeztünk konzervatívak lenni, ez esetünkben azt takarja, hogy elsősorban el akartuk kerülni, hogy egyetlen olyan szakmát is kritikusnak nevezzünk, amelyre vonatkozó becslésünk nagy bizonytalanságot hordoz magában. Ez azzal járt, hogy inkább kihagytunk potenciálisan problémás szakmákat a kritikus szakmák listájáról, mintsem, hogy megkockáztassuk a tévesen kritikusnak történő jelölést és az abból következő hibás utalást a beavatkozás lehetőségére, illetve szükségességére. Mindennek következtében az elkészült becsléseket tájékoztató jellegűnek lehet csak tekinteni, amelyek a potenciálisan legnagyobb várható túlkereslettel, illetve túlkínálattal jellemezhető szakmákat határozzák meg regionális, és megyei szinten. Ezért az alább részletezett becsléseket a későbbiekben minden esetben ki kell egészíteni a helyi munkaerő-piaci szereplők, szakértők körében végzendő interjúkkal, amelyek alapján megítélhető, hogy a kapott becslések mennyire is tekinthetők az adott területen (régió, megye) érvényesnek. Fontos kiemelni továbbá, hogy míg 2008-ban összesen 340 szakmában adtak meg vállalatok várható keresleti értékeket, addig 2010-ben ez összesen 219 szakmát tett ki, tehát a vállalati adatbázisba bekerülő és így vizsgálható szakmák száma lényegesen csökkent. A keresett szakmák számának csökkenése legnagyobb valószínűséggel a súlyos gazdasági válságra vezethető vissza, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a minta kisebb mérete is hatással van az elemzésbe kerülő szakmák alacsonyabb számára. A várható szakiskolai-kibocsátást két külön csoportra bontottuk, az egyik az érettségi előtti szakképesítések, a másik az érettségit, mint bemeneteli követelményt meghatározó szakképesítések. Az első esetben a várható szakiskolai kibocsátást a szakiskolák 2009/2010- es tanévének 11. évfolyamaira belépők megyénkénti és szakmánkénti bontású adataiból becsültük meg. A másodikat a szakiskolák 2009/2010-es tanévének végzős hallgatóinak a megyénkénti és szakmánkénti bontású adataiból becsültük előre. Problémát jelentett, hogy a rendelkezésünkre álló KIR-STAT szakiskolai adatbázis csak részben tartalmazza a 2010-es OKJ-kódolás alapján a képzésekre belépők és végzősök adatait. Így át kellett kódolni a régi, 2005-ös OKJ kódokat 2010-es OKJ kódokra. Azonban a két klasszifikációs rendszer strukturális eltérései miatt nem lehetett megbízhatóan átkódolni az összes OKJ 2005-ös képzést. A 2010-es OKJ kódok szerint kódolt szakmák a 11. évfolyamos diákok 97%-át fedték le. Ugyanakkor ez az arány csak 70%-os volt az érettségi utáni szakképzések esetében. Ennek fényében továbbra sem tekinthetünk el annak a lehetőségétől, hogy jelentős számú olyan szakma maradjon ki az elemzésből, melyekben várható kilépés 2013-ban. A szakképző intézmények kibocsátásának becslésekor további problémát jelentett az, hogy az RFKB-k által 2008-ban hozott, a 2009/2010-es beiskolázásra vonatkozó döntéseit nem tudtuk az elemzés során figyelembe venni. Ennek oka, hogy a döntések nem egyértelműen számszerűsíthető módon avatkoztak be a képzés szakmaszerkezetébe. Fontos megemlíteni, hogy a szakiskolai belépők és kilépők számának becsült értékei lényegesen magasabbak, mint a tavaly vagy tavalyelőtt becsült létszámok. Ennek oka, hogy a KIR-STAT eredményei szerint a szakképzési programok létszámának rögzítése egyre nagyobb arányban történik az új OKJ szerint, így egyre pontosabb képet kaphatunk a 34

36 szakképzésbe belépők és kilépők számáról. Ugyanakkor az évek közötti összehasonlítást ez problémássá teszi. További következménye a változó KIR-STAT kódolásnak, hogy idén már világosan látszik, hogy a szakképzésből kilépők aggregált létszáma lényegesen meghaladja a teljes versenyszféra szakiskolát végzettek iránti keresletét. A belső szerkezeti arányok és ezeknek a területenkénti és szakmánkénti kereslettel való meg nem felelése a döntő probléma tehát a mai magyar munkaerő-piacon. Az így létrehozott adatbázis a 2009/2010-es tanévben a 11. szakképző évfolyamra és az érettségi utáni szakképzési programokra belépők számát tartalmazza, megyei szinten és szakmánként. A várható demográfiai változások alapján 5 becslést készítettünk a 2011/2012-es tanévben a 11. évfolyamra és az érettségi utáni szakképzési programokra belépő diákok várható számáról. Ezután a 2011/2012-es 11. évfolyamra az érettségi utáni szakképzési programokra belépők számát korrigáltuk a két év során várható lemorzsolódással, amit egységesen 10,93%-osnak tételeztünk fel. Ezt a számot a legfrissebb rendelkezésre álló lemorzsolódási mutatók súlyozatlan átlaga alapján kaptuk. Tehát átlagosan két éves képzési hosszt feltételeztünk, ami egy teoretikus átlagnak tekinthető csupán, hiszen a képzések tervezett hossza eltér, valamint a diákok számára is hosszabb időt vehet igénybe egy-egy képzés elvégzése. A várható keresletet a vállalati felmérésünk várható szakképzett felvételére és elbocsátására vonatkozó eredményei alapján számítottuk ki. Ehhez összegeznünk kellett a telephelyen megvalósítandó létszámváltozásokat szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Az így előállt várható keresleti és kínálati adatokból szakma és megye, illetve régió szintű várható eltérést számoltunk (kínálat kereslet). A 2008-as felméréshez képest egy újabb, alapvető fontosságú elemet is beiktattunk az elemzésbe, ami már szerepelt a 2009-es felvétel elemzésében is. Ennek lényege, hogy a kereslet és kínálat eltérésének számításakor nem csupán a szakiskolai várható kibocsátást vetettük össze a várható kereslettel, hanem kiszámítottuk, hogy a várható szakiskolai kibocsátás mekkora hányada fog ténylegesen a végzettség szerinti szakmájában elhelyezkedni. Ezt a plusz korrekciót sajnos csak országos és régiós szintű aggregálás esetén tudtuk elvégezni, nem szakmaszinten. Ennek oka, hogy rendkívül nagyok a régiók és szakmacsoportok, szakmák közötti eltérések e tekintetben. Sajnos a tanulói felmérés kis elemszáma nem tette lehetővé, hogy megyénként minden szakmára kiszámíthassuk a saját szakmájukban várhatóan elhelyezkedők arányát. A foglalkoztatott szakképzett munkaerő létszámának várható változása A gazdasági világválság jelentős mértékben hatással volt magyar gazdasági teljesítményre és a munkaerőpiacra is. A GDP IV. negyedévétől kezdve éves alapú csökkenést mutatott egészen 2010 II. negyedévéig. Ezzel összhangban a foglalkoztatás is jelentősen csökkent a nemzetgazdaságban; csupán III. és IV. negyedévében tapasztalható némi javulás ezen a téren. 5 Jakobi Ákos (2008): Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére. Budapest, MKIK GVI. 35

37 A következő negyedévek, évek során továbbra is kérdéses, hogy milyen gyorsasággal fog kilábalni a világgazdaság, Európa és ettől függően Magyarország a válságból. Nagy valószínűséggel lényegesen alacsonyabb növekedési rátára kell számítanunk a következő években, mint között. Mindezek fényében a szakiskola végzősei iránti kereslet is jelentősen csökkent az országban összességében az elmúlt két évben, és a kilátásokat is jelentős bizonytalanság övezi. A súlyozott mintából számított kereszttáblákból az derül ki, hogy egy éves távlatban a Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron és Heves megyékben működő cégek tervezik a legnagyobb arányban (rendre 52%, 44% és 43%) növelni a szakképzett munkaerő létszámát. Létszámcsökkentést Nógrád és Békés megyékben terveznek leggyakrabban a vállalatok, itt a válaszadók 16%-a, illetve 13%-a válaszolt így. Régiók szerinti bontásban a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön működő cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik a következő egy évben (35%, illetve 33%). Ez az arányszám lényeges növekedést jelent tavalyhoz képest (hozzávetőleg 20%). Létszámcsökkentési tervek Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön fordultak elő legnagyobb arányban (rendre 10% és 8%) és Nyugat- Dunántúlon a legritkábban (3%). Külföldi tulajdonhányad szerint azok a vállalkozások valószínűsítik szakmunkások felvételét legnagyobb arányban és szakmunkások elbocsátását a legkisebb arányban, melyek többségi vagy tisztán külföldi tulajdonban vannak. A tavalyi adatokkal összevetve kijelenthető, hogy nőtt azon cégek aránya a kevesebb, mint 50%-os külföldi tulajdonban lévő vállalatokat kivéve amelyek szakmunkás létszámnövekedésre számítanak és csökkent azok aránya a kevesebb, mint 50%-os külföldi tulajdonban lévő vállalatokat kivéve amelyek a szakmunkások létszámának csökkenésére számítanak. A vállalatnagysággal (létszám) nem mutat egyértelmű összefüggést a vállalatok várható létszámváltozásról kialakított véleménye 12 hónapos időtávon, ami lényegesen eltér a 3 éven túli, de 4 éven belüli előrejelzési időtáv eredményeitől. Érdekes módon az éves nettó árbevétel növekedésével növekszik a válaszok polarizáltsága. A legkisebb nettó árbevételű vállalatok döntő többsége (66%) változatlan szakmunkáslétszámra számít, míg az egymilliárd forint feletti nettó árbevételű vállalatok esetében ez az arány alig haladja meg a válaszolók felét (59%), ugyanakkor mind a csökkenést mind a növekedést váró vállalkozások aránya lényegesen magasabb ebben a körben. Az ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban (rendre 36% és 29%) növelni szakmunkás létszámukat egy éven belül. Ugyanakkor jelentősek a régiók közötti eltérések is (lásd a 7. táblázatot). 36

38 7. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, 4 fő gazdasági ág és régiók szerint (N=5770) 4 fő ágazat Mez gazdaság A szakmunkás létszámváltozás várható iránya Dél- Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld regio_id Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Összesen n ni fog nem változik Feldolgozóipar csökkenni fog Összesen A szakmunkás létszámváltozás várható iránya n ni fog nem változik csökkenni fog Épít ipar Összesen A szakmunkás létszámváltozás várható iránya n ni fog nem változik csökkenni fog Szolgáltatás Összesen A szakmunkás n ni fog létszámváltozás nem változik várható iránya csökkenni fog Összesen Forrás: KERESLET_VALLALAT_

39 A 3 éven túli, de 4 éven belüli távlatban a súlyozott mintából számított kereszttáblákból az derül ki, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyékben működő cégek tervezik a legnagyobb arányban (rendre 57%, és 51%) növelni a szakképzett munkaerő létszámát. Létszámcsökkentést Nógrád és Békés megyékben terveznek leggyakrabban a vállalatok, itt a válaszadók 20%-a, illetve 11%-a válaszolt így. Régiók szerinti bontásban az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Alföldön működő cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik 3 éven túl, de 4 éven belül (37%, illetve 37%). Ez az arányszám lényeges növekedést jelent tavalyhoz képest (30-25%). Létszámcsökkentési tervek Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon fordultak elő legnagyobb arányban (rendre 9% és 5,0%) és Nyugat-Dunántúlon a legritkábban (1%). Külföldi tulajdonhányad szerint azok a vállalkozások valószínűsítik szakmunkások felvételét legnagyobb arányban és szakmunkások elbocsátását a legkisebb arányban, melyekben 50%-nál kisebb a külföldi tulajdoni hányad. A tavalyi adatokkal összevetve kijelenthető, hogy nőtt azon cégek aránya a tulajdoni hányadtól függetlenül amelyek szakmunkás létszámnövekedésre számítanak és csökkent azoké szintén hasonlóan minden tulajdoni hányad szerinti csoportban amelyek szakmunkások létszámának csökkenését tervezik. Az alkalmazottak létszámával nő a szakmunkás létszámcsökkenést prognosztizáló vállalkozások aránya: a legfeljebb 9 fős mikro-vállalatok 2%-a, a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatoknak pedig 6%-a jelezte, hogy egy éven belül csökkenni fog a szakképzettek iránti kereslete. Az éves nettó árbevétel növekedésével itt is erősödik a válaszok polarizáltsága. A legkisebb nettó árbevételű vállalatok döntő többsége (73%) változatlan szakmunkáslétszámra számít 3 éven túl, de 4 éven belül, míg az egymilliárd forint feletti nettó árbevételű vállalatok esetében ez az arány alig haladja meg a válaszolók felét (56%), ugyanakkor mind a csökkenést mind a növekedést váró vállalkozások aránya lényegesen magasabb ebben a körben. Az ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a feldolgozóipar és szolgáltatások területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban (rendre 40% és 30%) növelni szakmunkás létszámukat egy éven belül. Ugyanakkor jelentősek a régiók közötti eltérések is (lásd a 8. táblázatot). 38

40 8. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, 4 fő gazdasági ág és régiók szerint (N=5770) 4 f ágazat Mezőgazdaság A szakmunkás létszámváltozás várható iránya Dél- Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld Régió Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Összesen nőni fog nem változik csökkenni fog Feldolgozóipar Összesen A szakmunkás létszámváltozás várható iránya nőni fog nem változik csökkenni fog Építőipar Összesen A szakmunkás létszámváltozás várható iránya képest? nőni fog nem változik csökkenni fog Szolgáltatás Összesen A szakmunkás létszámváltozás várható iránya nõni fog nem változik csökkenni fog Összesen Forrás: KERESLET_VALLALAT_

41 Az összes várható létszámváltozás mértéke Az alábbiakban az összes várható létszámváltozás becsült mértékét vizsgáljuk, azaz azt, hogy a megkérdezett vállalatoknál hány fővel fog várhatóan változni a szakképzett munkaerő létszáma a közeljövőben a vállalat székhelyén (telephelyén). Az előrejelzés egyrészt a következő 12 hónapra, másrészt 3 éven túl, de 4 éven belüli időszakra vonatkozik. Számításainkhoz a versenyszféra súlyozott és teljeskörűsített adatait használtunk. A főre számított tervezett létszámváltozásokat közöljük, de itt figyelembe kell venni a szórástól függő esetenként eltérő mintavételi hiba hatását is, azaz ezek a számok meglehetősen nagy intervallumok között becsülhetők ténylegesen. A mintába került vállalatok átlagos adataiból az derül ki, hogy a súlyozott és teljeskörűsített mintában a az alkalmazottak összlétszáma fő, és ebből a mezőgazdaságban dolgozik körülbelül fő, az iparban fő, az építőiparban fő, a szolgáltató cégeknél pedig fő. A mintában szereplő összes alkalmazottból fő dolgozik a legfeljebb 9 fős mikrovállalkozásoknál, fő a fős kisvállalkozásoknál, fő a fős, közepes méretű vállalatoknál, fő az fős cégeknél és fő a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál. Megyei bontásban a Pest megyei, budapesti és Fejér megyei vállalkozások körében lehet a legnagyobb létszámnövekedésre számítani: rendre 3018, 1720, illetve 716 fős növekedést mutatnak az adatok a következő egy évre. Az adatok alapján egyik megyében sem számíthatunk a szakképzett munkaerő létszámának csökkenésére. A legkisebb létszám-növekedési előrejelzést Tolna megyében találhatjuk, ahol is 80 fős szakmunkás létszámnövekedést jeleztek előre a vállalatok 12 hónapos időtávon. A régiók közül Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a becsült létszámnövekedés (4739 fő, illetve 2040 fő), az Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon körülbelül fős növekedést várhatunk a vállalati becslések alapján. A külföldi tulajdon szerint a többségi külföldi tulajdonú cégek fogják várhatóan a legnagyobb keresletet támasztani a szakképzett munkaerő iránt a következő 12 hónapban (7787 fő). Az ágazatok szerinti megoszlás szerint a szolgáltatások és ipar területén működő cégek tervezik a legnagyobb mértékű létszámbővítést (5443 fő, illetve 6219 fő). A mezőgazdaság és az építőipar területén tevékenykedő vállalatokra jellemző a legmérsékeltebb létszámbővítési szándék (113 és 322 fő). Az eredmények alapján az is valószínűsíthető, hogy a gazdasági válság negatív hatása a magyar szakmunkások munkaerő keresletére rövid távon nem fog jelentősen gyengülni. A létszámbővítési szándékok változásai kiegyenlítik egymást az egyes szektorok között. Három éven túli, de négy éven belül távlatban megyei bontásban is a budapesti és Pest megyei vállalkozások körében várható a leginkább, hogy növekedni fog a szakképzett munkaerő iránti kereslet a kérdőíves felmérés eredményei alapján: a prognosztizált létszámnövekedés 5488 fő, illetve 4508 fő. Legkisebb növekedést a Tolna megyei vállalatok jeleztek előre: 105 fő. A régiók közül várhatóan Közép-Magyarországon fog leginkább megnövekedni a szakképzett munkaerő iránti kereslet a 4. évben (3 éven túl, de 4 éven belül) (9997 fő), 40

42 legkevésbé pedig a Dél-Dunántúlon (577 fő). Ugyanakkor a többi régió közel azonos létszámnövekedésre számít. Mind a megyei, mind a régiós előrejelzések valamelyes csökkenést mutatnak a 2009-es eredményekhez képest, ami arra enged következtetni, hogy a vállalatok a válság hosszabb távú hatásait lényegesen negatívabban ítélik meg az egy évvel ezelőttihez képest. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is alacsonyabb szakmunkás keresletet várnak, mint egy évvel korábban. Külföldi tulajdoni hányad szerint a tisztán hazai, illetve a tisztán külföldi tulajdonú cégek jelezték a következő 3 éven túlra, de 4 éven belülre vonatkozóan a legnagyobb várható létszámnövekedést (7095 fő, illetve fő). Az éves nettó árbevétel szerinti bontásból az derül ki, hogy a 4. évben az egy milliárd forint feletti bevétellel rendelkező vállatok tervezik végrehajtani a legnagyobb mértékű létszámbővítést (12781 fő). Az eggyel alacsonyabb bevételi kategóriába (500 millió és egy milliárd forint között) tartozó vállalatoknál ez az adat csupán 1236 fő. Az ágazatok szerinti vizsgálatból az látható, hogy az ipar és szolgáltatások területén működő cégek tervezik a 4. évben a leginkább megnövelni szakképzett munkaerő iránti keresletüket (8765 fő és 9170 fő). A mezőgazdasági cégek tervezik legkisebb arányban növelni a szakképzett munkaerő létszámát a 4 év során (337 fő). Ugyanakkor az is világosan látható, hogy a vállalkozások 34 éven túli munkaerő-keresleti előrejelzéseiket is jelentősen lecsökkentették 2009-hez képest. Ez a csökkenés ugyanakkor leginkább a szolgáltatásokat érinti, akárcsak 12 hónapos időtávon, de a visszaesés mértéke lényegesen nagyobb. Ez azt sugallja, hogy a létszámfelvételi várakozások alapján a vállalkozások optimizmusa sokkal jelentősebb mértékben romlott tavalyhoz képest, mint egy éves időtávon. Jóllehet a 12 hónapos várakozások 2009-ben sokkal jelentősebben csökkentek 2008-hoz képest, mint a hosszú távú várakozások. Elképzelhető, hogy a vállalkozások tavaly sokkal rövidebb hatású válságot vártak, míg idén a negatív kilátásaikat kiterjesztették középtávra is. Szakiskolák várható kibocsátása A vizsgálatok során a következő adatokkal és változókkal dolgoztunk: Szakiskolai tanulók száma megyénként (KSH STADAT, Közoktatásban tanulók száma adatsorai, ) Szakközépiskolai tanulók száma megyénként (KSH STADAT, Közoktatásban tanulók száma adatsorai, ) Középfokú oktatásban résztvevők száma megyénként (KSH STADAT, Közoktatásban tanulók száma adatsorai, ) = szakiskolai tanulók száma + gimnáziumi tanulók száma + szakközépiskolai tanulók száma 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma településenként (KSH T-STAR településsoros adatok, ) Az alábbi becslések a szakiskolai és szakközépiskolai tanulói létszámok stb. idősoros adataiból indulnak ki és nem veszik figyelembe a demográfiai változásokból fakadó sajátosságokat. Az ezen hatásokkal korrigált modellek vélhetően megbízhatóbb eredményeket kínálnának, ezért jelen modellek inkább statisztikai trendként értelmezhetők. Az alábbi táblázat a szakiskolában tanulók létszámának előrebecsült értékeit mutatják. 41

43 A táblázat 2017-ig jeleníti meg az eredményeket, a becslések azonban csak 2014-ig nyújtanak megbízhatóbb értékeket. A korábbi (2008-as) előreszámításokkal ellentétben ez a modell az utóbbi 2-3 év erőteljesen növekvő szakiskolai tanulói létszámadataiból következően bővülő létszámadatokat valószínűsít a trendek folytatásaként (lásd a 9. táblázatot). 9. táblázat: A szakiskolában tanulók várható létszáma 2017-ig (fő) Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gy r-moson-sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen A következő táblázat a szakiskolai tanulói arány 8 éves idősoron elvégzett becslésének 95%-os konfidencia-intervallum határértékeit mutatja. A közölt értékek 95%-os megbízhatósággal jelzik a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit (10. táblázat) 42

44 10. táblázat: A szakiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2017-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidencia-intervallumai) 2010 Budapest 11,9 Pest 19,3 Közép-Mo. 13,8 Fejér 24,1 Komárom 27,2 Veszprém 28,0 Közép-Dun. 26,8 Gy r 21,6 Vas 21,2 Zala 23,4 Nyugat-Dun. 22,4 Baranya 22,8 Somogy 28,2 Tolna 28,7 Dél-Dun. 27,1 Borsod 22,8 Heves 24,8 Nógrád 22,5 Észak-Mo. 24,0 Hajdú 23,1 Jász 28,1 Szabolcs 24,6 Észak-Alf. 25,0 Bács 27,7 Békés 23,9 Csongrád 20,3 Dél-Alf. 24,4 Országos 22,1 Az intervallum alsó határa Az intervallum fels határa ,8 11,7 11,6 11,5 11,3 11,2 11,1 14,1 14,2 14,2 14,3 14,4 14,5 14,6 14,7 18,8 18,2 17,7 17,1 16,5 15,9 15,4 23,2 23,0 22,7 22,5 22,3 22,1 21,9 21,8 13,6 13,4 13,3 13,1 12,9 12,7 12,5 16,3 16,3 16,3 16,4 16,4 16,5 16,5 16,6 24,1 24,0 23,9 23,8 23,6 23,5 23,4 28,1 28,3 28,5 28,7 29,0 29,3 29,5 29,8 27,2 27,1 27,1 27,0 26,9 26,8 26,7 32,0 32,3 32,6 33,0 33,3 33,7 34,1 34,5 27,9 27,7 27,5 27,4 27,2 27,0 26,8 31,1 31,2 31,3 31,5 31,6 31,7 31,8 32,0 26,8 26,7 26,6 26,6 26,5 26,4 26,3 29,6 29,7 29,9 30,1 30,2 30,4 30,6 30,8 21,5 21,3 21,1 20,9 20,7 20,5 20,3 25,0 25,1 25,2 25,3 25,4 25,5 25,7 25,8 20,8 20,5 20,2 19,8 19,4 19,0 18,7 24,8 24,8 24,7 24,7 24,6 24,6 24,6 24,6 23,7 23,9 24,2 24,4 24,6 24,8 25,0 27,8 28,4 29,0 29,6 30,2 30,8 31,5 32,1 22,3 22,2 22,2 22,1 22,0 21,9 21,8 25,5 25,6 25,8 26,0 26,2 26,4 26,6 26,8 22,6 22,4 22,2 22,0 21,7 21,5 21,2 27,4 27,6 27,7 27,9 28,1 28,3 28,5 28,7 27,9 27,6 27,3 27,0 26,7 26,4 26,0 32,5 32,6 32,6 32,7 32,8 32,9 33,0 33,1 28,7 28,7 28,7 28,6 28,6 28,6 28,5 33,2 33,6 34,0 34,3 34,7 35,1 35,5 36,0 27,0 26,9 26,8 26,7 26,6 26,4 26,3 29,7 29,8 30,0 30,1 30,2 30,3 30,5 30,6 22,6 22,4 22,2 22,0 21,8 21,6 21,4 26,4 26,5 26,6 26,7 26,8 27,0 27,1 27,2 25,0 25,2 25,3 25,5 25,6 25,7 25,8 30,0 30,6 31,2 31,8 32,4 33,0 33,6 34,3 22,2 21,9 21,6 21,3 21,0 20,6 20,3 28,6 28,8 29,0 29,2 29,4 29,7 30,0 30,2 24,0 23,9 23,9 23,8 23,7 23,7 23,6 26,9 27,1 27,3 27,5 27,7 27,9 28,1 28,3 23,0 22,9 22,8 22,7 22,6 22,5 22,3 25,4 25,4 25,5 25,6 25,7 25,8 26,0 26,1 28,2 28,3 28,4 28,5 28,6 28,7 28,8 31,2 31,5 31,9 32,3 32,7 33,1 33,5 33,9 24,5 24,3 24,2 24,0 23,8 23,6 23,3 32,2 32,6 33,1 33,6 34,1 34,7 35,2 35,8 25,0 25,0 24,9 24,8 24,7 24,6 24,5 29,3 29,5 29,8 30,1 30,4 30,8 31,1 31,4 27,7 27,7 27,8 27,8 27,8 27,8 27,8 29,7 29,9 30,1 30,3 30,5 30,7 30,9 31,1 23,7 23,5 23,3 23,1 22,8 22,6 22,3 27,2 27,3 27,3 27,4 27,5 27,6 27,6 27,7 20,3 20,3 20,3 20,3 20,3 20,3 20,2 24,4 24,8 25,1 25,5 25,8 26,2 26,6 27,0 24,4 24,4 24,3 24,3 24,2 24,2 24,1 27,0 27,2 27,4 27,5 27,8 28,0 28,2 28,4 22,1 22,0 22,0 21,9 21,8 21,7 21,7 24,6 24,7 24,8 25,0 25,1 25,3 25,5 25,6 A következő táblázat a szakközépiskolában tanulók létszámának előrebecsült értékeit mutatja. A korábbi évek adataiból továbbvezetett trendek a szakközépiskolákban tanulók számában országos szinten mérsékelt létszámcsökkenést valószínűsítenek a vizsgált időszakban. Regionális szinten nézve a régiók többsége csökkenő vagy stagnáló létszámokkal jellemezhető, ám Közép-Dunántúl esetében a prognózis inkább a létszámbővülés irányába mutat (lásd az 11. táblázatot). 43

45 11. táblázat: A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2017-ig (fő) 2009 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom 6452 Veszprém 7912 Közép-Dunántúl Gy r-moson-sopron Vas 6649 Zala 7523 Nyugat-Dunántúl Baranya 6854 Somogy 6839 Tolna 5995 Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves 8341 Nógrád 4134 Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok 9677 Szabolcs-Szatmár-B Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés 9006 Csongrád Dél-Alföld Összesen A következő táblázat (lásd a 12. táblázatot) a szakközépiskolai tanulói arány 8 éves idősoron elvégzett becslésének 95%-os konfidencia-intervallum határértékeit mutatja. A közölt értékek 95%-os megbízhatósággal jelzik a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit. 44

46 12. táblázat: A szakközépiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2017-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidencia-intervallumai) Az intervallum alsó határa Az intervallum fels határa Budapest 42,0 41,6 41,1 40,6 40,1 39,6 39,1 38,6 45,1 44,9 44,7 44,5 44,3 44,1 43,9 43,7 Pest 33,3 33,1 32,9 32,7 32,4 32,2 32,0 31,7 37,8 37,9 38,1 38,3 38,5 38,7 38,9 39,1 Közép-Mo. 40,4 40,0 39,6 39,2 38,7 38,3 37,9 37,4 42,8 42,6 42,4 42,2 42,0 41,8 41,6 41,5 Fejér 41,1 40,7 40,1 39,6 39,0 38,5 37,9 37,3 47,8 47,8 47,8 47,9 47,9 48,0 48,1 48,2 Komárom 32,8 32,0 31,2 30,3 29,5 28,6 27,7 26,8 36,7 36,2 35,6 35,1 34,6 34,1 33,6 33,2 Veszprém 35,8 35,5 35,2 35,0 34,7 34,3 34,0 33,7 39,5 39,5 39,6 39,6 39,6 39,7 39,8 39,8 Közép-Dun. 37,9 37,5 37,0 36,6 36,1 35,6 35,1 34,7 41,2 41,0 40,8 40,6 40,5 40,3 40,2 40,0 Gy r 41,2 41,1 41,0 40,8 40,7 40,6 40,4 40,3 44,6 44,8 45,0 45,2 45,3 45,5 45,8 46,0 Vas 42,4 41,9 41,4 40,9 40,3 39,8 39,2 38,6 48,0 48,0 47,9 47,8 47,8 47,8 47,8 47,8 Zala 40,8 39,5 38,1 36,7 35,4 34,0 32,6 31,2 45,3 44,3 43,3 42,3 41,3 40,4 39,4 38,5 Nyugat-Dun. 41,9 41,4 40,8 40,3 39,7 39,2 38,6 38,0 45,1 44,8 44,5 44,3 44,0 43,8 43,5 43,3 Baranya 30,0 29,3 28,6 27,9 27,2 26,4 25,7 25,0 34,0 33,6 33,3 32,9 32,6 32,2 31,9 31,5 Somogy 28,8 27,5 26,2 24,8 23,3 21,9 20,4 18,9 41,5 41,1 40,8 40,5 40,2 40,0 39,8 39,6 Tolna 34,1 33,7 33,3 32,9 32,5 32,1 31,6 31,1 40,7 40,8 40,9 41,1 41,2 41,4 41,6 41,8 Dél-Dun. 33,0 32,4 31,7 31,1 30,5 29,8 29,1 28,5 36,3 36,0 35,6 35,2 34,9 34,6 34,2 33,9 Borsod 43,4 43,1 42,8 42,5 42,1 41,7 41,4 41,0 49,4 49,5 49,7 49,9 50,1 50,3 50,5 50,7 Heves 40,3 39,6 38,8 38,0 37,2 36,4 35,6 34,7 45,9 45,5 45,2 44,9 44,6 44,3 44,0 43,7 Nógrád 39,1 38,6 38,1 37,6 37,0 36,5 35,9 35,4 43,7 43,5 43,4 43,3 43,2 43,1 43,0 42,9 Észak-Mo. 42,5 42,1 41,6 41,2 40,7 40,3 39,8 39,3 47,2 47,1 47,1 47,1 47,1 47,0 47,0 47,1 Hajdú 41,2 41,0 40,9 40,7 40,5 40,3 40,1 39,9 42,5 42,5 42,4 42,3 42,3 42,2 42,2 42,1 Jász 37,8 37,2 36,6 35,9 35,3 34,6 34,0 33,3 40,3 39,9 39,5 39,1 38,6 38,2 37,8 37,4 Szabolcs 34,5 34,0 33,4 32,8 32,2 31,6 31,0 30,3 39,6 39,4 39,2 39,0 38,9 38,8 38,6 38,5 Észak-Alf. 38,1 37,7 37,3 36,9 36,4 36,0 35,5 35,1 40,6 40,4 40,2 40,0 39,7 39,5 39,4 39,2 Bács 40,0 39,9 39,8 39,7 39,5 39,4 39,2 39,1 42,3 42,3 42,3 42,4 42,5 42,5 42,6 42,7 Békés 37,5 37,4 37,3 37,2 37,1 37,0 36,9 36,7 40,6 40,7 40,9 41,0 41,2 41,4 41,6 41,8 Csongrád 44,5 44,3 44,0 43,7 43,4 43,0 42,7 42,3 51,1 51,4 51,6 51,9 52,2 52,5 52,8 53,2 Dél-Alf. 41,8 41,7 41,6 41,5 41,4 41,3 41,2 41,1 43,8 43,8 43,9 44,0 44,1 44,2 44,2 44,3 Országos 40,2 39,8 39,5 39,1 38,7 38,3 37,9 37,5 42,1 41,9 41,7 41,5 41,3 41,1 40,9 40,7 A várható kínálat és kereslet kvantitatív jellemzői A becslések szerint országosan összességében több diák fog szakiskolában végezni, mint ahány szakmunkás végzettségű munkást a versenyszféra vállalatai felvenni terveznek a következő 3-4 évben. A jelenlegi trendek fennmaradása esetén a szakiskolai végzettségűek összessége esetében túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás kibocsátásra lehet számítani, ami azonban 45

47 jelentős szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Fontos kiemelni, hogy ez a megállapítás ellentétes a korábbi években megfogalmazottakkal. Ennek oka, hogy a korábbi években lényeges volt az adatvesztés a szakiskolai kibocsátás szakma szintű kódolása során (régi-új OKJ kódok eltérései), amely az idei felvétel során lényegesen kisebb lett. Tehát ezen adatok alapján kijelenthetjük, hogy amennyiben a teljes KIR-STAT adatbázis és így a teljes szakiskolai kibocsátás problémamentesen kódolható lenne, akkor még nagyobb országos túlkínálatot találnánk. Az országos túlkínálati adat mögött jelentős részben néhány magas túlkínálatú szakma áll: szakács ( ), pincér ( ), fodrász ( ), marketing- és reklámügyintéző ( ), és bútorasztalos ( ). A legnagyobb túlkeresletű és túlkínálatú szakmák listája döntő részben megegyezik a tavalyi adatokkal, azonban található néhány meglepő kivétel, amelyek jelentősen eltérnek a tavalyi és az idei becsléseket összehasonlítva. Az idén jelentős túlkínálatú, de tavaly jelentős túlkereslettel jellemezhető szakmák: bolti eladó ( ), logisztikai ügyintéző ( ) és gépgyártás-technológiai technikus ( ). Ezekben az esetekben a várható vállalati kereslet jelentősen csökkent és a várható kibocsátás is jelentősen növekedett, melyek eredőjeként a várható túlkeresletből várható túlkínálat lett egy év leforgása alatt. A másik oldalon, az idei jelentős túlkeresletű, de tavaly jelentős túlkínálatú szakmák közül kirívó eset a kereskedő ( ) 6. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat és -kereslet es országos szakmánkénti eltérésének becslése azt szemlélteti, hogy milyen drasztikus mértékben eltérő munkaerő-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is 7. Ezt az arányt úgy határoztuk meg, hogy azok arányát mutatja az adott szakiskolai végzett kohorszon belül, akik effektíve megjelennek az adott szakma munkaerő-piacán; tehát például kilépőnek számítanak azok, akik továbbtanulnak vagy inaktívak lesznek vagy nem találnak semmilyen munkát 9 hónappal a végzést követően. Ez által világosan bemutatható, hogy sok esetben olyan szakmákban is kevés frissen végzett szakmunkás helyezkedik el, amelyekben jelentős a munkaerő-piaci hiány. Ezt a jelenséget úgy jellemezhetjük, hogy egyszerre áll fent szakmunkás hiány és túlkereslet ugyanabban a szakmában (1. és 2. ábrák) (például a bolti eladó esetében). Az e mögött meghúzódó okokat sajnos nem állt módunkban felderíteni, de valószínűsíthető, hogy a végzős szakmunkások tudásának minőségével lehetnek problémák, valamint a lokális munkaerő-piacok közötti alacsony mobilitás okozhatja ezt a jelenséget. Elképzelhető, hogy az egyéb, magasabb bért kínáló szakmákban helyezkednek el a pályakezdő szakképzettek, vagy alkalmi munkákat vállalnak el. Ugyanakkor belátható, hogy az adott szakma munkaerő piacán való megjelenés nem csupán a diákok szándékaitól és képességeitől függ, hanem az adott szakma lokális munkaerő-piacán megjelenő kereslettől is. Tehát sok végzett szakiskolai diák eleve más szakmában kereshet állást amennyiben világos számára, hogy nincs kereslet az adott szakmában az adott lokális munkaerő-piacon. Tehát magasabb kereslet esetén a szakmában maradási arány is magasabb lehet. Ennek fényében csak óvatosan szabad értelmezni az 6. és 7. ábrákat. 6 Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kereskedő ( ) szakmában - csakúgy, mint a és OKJ kódú szakmákban jelentősen eltér a végzős létszám a 11. évfolyamos létszámtól a 2009/2010- es évfolyamon. Ez jelentheti azt is, hogy a szakmában ténylegesen lecsökkent a képzés az évek során és akkor a fenti számítások pontosak, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a beiskolázás a 11. évfolyam utánra tolódott. 7 Az elhelyezkedési arányok a 2009-ben, kiemelt szakmákban végzett szakiskolai végzősök munkaerő-piaci viselkedése alapján határoztuk meg. Mivel az előrejelzési adatok re vonatkoznak ezért a két adatsor illesztését csak azzal az indokkal végezhettük el, hogy a ben várható elhelyezkedési arányokra a legjobb becslésünk a 2009-es tényadat. Jóllehet várható, hogy ezek az arányok valamelyest eltérnek évenként, de mivel a 2008-as és 2009-es adatok csupán csekély eltérést mutatnak ezért indokoltnak tartjuk a 2009-es adat felhasználását a es várható arány becsléséhez.

48 6. ábra: A legnagyobb túlképzéssel jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának fi gyelembevételével és anélkül Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintű arányszám, amely jelezné azok arányát a végzősökön belül, akik az effektív munkaerő-kínálat részét képezik. Forrás: KERESLET_VALLALAT_2010, KIR-STAT, és KERESLET_TANULO_

49 7. ábra: A legnagyobb hiánnyal jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és anélkül Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintű arányszám, amely jelezné azok arányát a végzősökön belül, akik az effektív munkaerő-kínálat részét képezik. Forrás: KERESLET_VALLALAT_2010, KIR-STAT, és KERESLET_TANULO_

50 A várható kínálat és kereslet eltérése területi egységenként A 13. táblázat tartalmazza a megyék és régiók teljes előre jelzett szakiskolai kibocsátását és a vonatkozó munkaerő-piaci keresletet is. A táblázat legfontosabb következtetése, hogy rendkívül nagyok az országon belüli eltérések a becsült szakiskolai kibocsátás várható munkaerő-piaci illeszkedése tekintetében. Bizonyos régiókban és megyékben (pl. Közép- Magyarország, Heves megye) jelentős szakmunkáshiányra lehet számítani, ugyanakkor a legtöbb régióban és megyében jelentős a várható túlképzés a jelenlegi trendek alapján. 13. táblázat: Becsült szakképzettek iránti kínálat és kereslet megyénként és régiónként, fő kínálat kereslet eltérés megyék és régiók Beiskolázás szakiskola és szakközépiskola szakképz évfolyamára 2011/2012, f (becslés) Kilépés, szakiskolából és szakközépiskolából 2013, f (becslés) Adott szakma effektív munkakínálatának részét képez k száma, f (becslés) vállalakozások kereslete, , f (becslés) Szakiskolai kibocsátás és kereslet es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaer -kínálat és -kereslet es országos szakmánkénti eltérése (becslés) Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gy r-moson-sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Forrás: KERESLET_VALLALAT_2010, KIR-STAT 49

51 A kritikus értékeket meghaladó képzések A kereslet és kínálat összevetése révén meghatározott kritikus szakmák tekintetében némileg alacsonyabb kritikus értékeket alkalmaztunk, mint 2009-ben. Ez azt jelenti, hogy 10%-al kisebb abszolút és relatív eltérés esetén már kritikus szakmának tekintettünk egy szakmát idén 2009-hez viszonyítva. A kritikus értékeket azért csökkentettük kis mértékben, mert a tavalyi értékek mellett lényegesen kevesebb kritikus szakmát találtunk volna és ez kevesebb információt jelentett volna az RFKB-k számára. Ezt a változást lehet úgy értelmezni, hogy a szakképzés várható illeszkedése valamelyest javult, de nem lehet biztosan tudni, hogy milyen tényezők állnak e jelenség mögött (például összefüggésbe hozható-e ez a megfigyelés az RFKB-k korábbi döntéseivel 8 ). A kritikus szakmák tekintetében jelentősek a regionális eltérések az országon belül (lásd a táblázatokat). Ennek az a következménye, hogy az országos átlagnak megfelelően kialakított kritikus értékek jelentősen eltérő számú kritikus szakmát eredményeznek megyénként és régiónként. Továbbá, a kritikus értékeket átlépő szakmákban várható túlkínálat és túlkereslet mértéke előrebecslésünk alapján jelentősen változik kritikus szakmánként, azonban ennek nagyságát nem tüntettük fel a táblázatban a becslés feltételezett pontatlansága miatt. 8 Ennek a kérdésnek a vizsgálatára a GVI külön kutatást kezdeményezett, és ennek eredményei 2010 év végén kerülnek publikálásra. 50

52 14. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, megyék szerint, 2010, az azonos kritikus szakmák megjelölésével (szürkített mezők) Általános rendszergazda Jogi asszisztens Protokoll és utazás-ügyintéz Épületgépész technikus Informatikus Sportedz (sportág megjelölésével) Mechatronikai m szerész Marketing- és reklámügyintéz Autószerel Szociális gondozó Gumiipari technológus Motorés kerékpárszerel Hegeszt Bolti eladó megye/szakma Bács-Kiskun Baranya +++ Békés +++ Budapest Csongrád +++ Fejér --- Gy r-moson- Sopron +++ Hajdú-Bihar Jász- Nagykun Szolnok Nógrád Pest +++ Somogy +++ Szabolcs- Szatmár Bereg Zala

53 15. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, megyék szerint, 2009, az azonos kritikus szakmák megjelölésével (szürkített mezők) Üzleti szakügyintéz Informatikai rendszergazda Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens Postai ügyintéz Sza-kács Bels építési szerkezet- és burkolatszerel Pék Húsipari termékgyártó Gépgyártósori gépkezel, gépszerel Finommechanikai m szerész Általános rendszergazda Informatikus Marketingés reklámügyintéz Szociális gondozó megye/szakma Bács- Kiskun Budapest Hajdú- Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Somogy Szabolcs- Szatmár- Bereg 52

54 16. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, régiók szerint, 2010, az azonos kritikus szakmák megjelölésével (szürkített mezők) Általános rendszergazda Jogi asszisztens Protokoll és utazás-ügyintéz Épületgépész technikus Informatikus Sportedz (sportág megjelölésével) Mechatronikai m szerész Marketing- és reklámügyintéz Autószerel Szociális gondozó Gumiipari technológus Motorés kerékpárszerel Hegeszt Bolti eladó megye/szakma Bács-Kiskun Baranya +++ Békés +++ Budapest Csongrád +++ Fejér --- Gy r-moson- Sopron +++ Hajdú-Bihar Jász- Nagykun Szolnok Nógrád Pest +++ Somogy +++ Szabolcs- Szatmár Bereg Zala

55 17. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, régiók szerint, 2009, az azonos kritikus szakmák megjelölésével (szürkített mezők) Kereskedelmi menedzser Üzleti szakügyintézo Élelmiszeripari technikus Informatikai rendszergazda Fodrász Húsipari termékgyártó Szakács Bolti eladó szakma/régió Közép- Magyarország Közép-Dunántúl +++ Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl --- Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

56 Pályakezdők kompetenciái és feladatkörei A vállalatok elégedettsége a szakképzett pályakezdők kompetenciáival A KERESLET_VALLALAT_2010 adatfelvétel során felmértük a versenyszféra vállalkozásainak pályakezdők tudásával való elégedettségét, amit a minőségi illeszkedés egyik mutatójaként értelmezhetünk. Ha a különböző készségeket külön-külön vizsgáljuk az érettségivel rendelkező és nem rendelkező pályakezdők esetében egy nagyon sokszínű kép bontakozik ki előttünk. Összességében lényegesen elégedettebbek a vállalatok az érettségivel rendelkező szakmunkás pályakezdők tudásával, mind általános készségek tekintetében, mind szakmai tudás tekintetében. Ez az állítás igaz mind 2009-re, mind 2010-re. A legnagyobb problémák mindkét csoport esetében az idegennyelv-tudással, gazdasági ismeretekkel, vezetési, szervezési képességekkel és számítógépes ismeretekkel vannak. Ugyanakkor a szakmai-gyakorlati jártassággal is jelentős mértékben elégedetlenek a vállalkozások, különösen az érettségivel rendelkező szakmunkások esetében. A 2009-es adatokat összehasonlítva a évi adatokkal nem látszik lényeges elmozdulás. Ugyanakkor egy olyan gyenge trend megfigyelhető, hogy az érettségivel rendelkező szakképzett pályakezdők megítélése valamelyest javult a legtöbb készség tekintetében. Ezzel ellentétes trend rajzolódik ki az érettségivel nem rendelkező szakképzett pályakezdők esetében. Ez intő jel lehet a szakiskolai képzésre tekintve, ugyanakkor csak hosszabb idősor ismerete alapján lehetséges megbízható megállapításokat megfogalmazni, mert a szakképzett pályakezdők képzettségi szintje illetve az azzal való elégedettség ingadozhat évek között sok olyan tényező hatására is, melyek nem vezethetők vissza a szakképzés minőségére (például a gazdasági válság rövid távú hatásai). Felsőfokú szakképesítések A vállalatok 60%-a (3483 vállalat) hallott már arról, hogy bizonyos szakmákat felsőfokú szakképzés keretében oktatnak. Ez azt jelenti, hogy a felsőfokú szakképzés jelentős ismertségre tett szert mostanra, ugyanakkor azt is mutatja, hogy a cégek jelentős része e képzési forma létezéséről sem tud. Annak ellenére, hogy a vállalatok 60%-a hallott már felsőfokú szakképzési programokról, csupán 42%-uk (2425 vállalat) tudott említeni olyan szakmát, amit a felsőfokú szakképzés keretében oktatnak. Továbbá, a megemlített szakképzési programok egy része pontatlanul került említésre vagy tévesen, felsőfokú szakképesítésként jelöltek meg nem felsőfokú szakképzési programot. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások fele sem tud konkrét felsőfokú szakképzést megemlíteni. A felsőfokú szakképesítések ismertsége a megkérdezettek körében megyei szinten nagyon változatos képet mutat. Az országos átlagot jóval meghaladó mértékben említettek pozitív választ például Somogy, Veszprém, Csongrád vagy Bács-Kiskun megyében, míg viszonylag alacsony volt a felsőfokú szakképzések ismertsége a válaszadók között Nógrád vagy Komárom-Esztergom megyében. Hasonlóképpen differenciák mutathatók ki a megkérdezettek ágazati hovatartozása és főképpen a vállalkozások nagysága szerint. A felsőfokú szakképzés ismertsége a szolgálta- 55

57 tási és a feldolgozóipari ágazatokban relatíve magasabb. Létszám-kategóriák szerint nézve pedig általában a több embert foglalkoztató vállalatok esetében elterjedtebb a felsőfokú szakképzési formák ismerete. Vállalatok véleménye a tanulószerződésről A KERESLET_VALLALAT_2010 adatfelvétel tanúsága szerint a versenyszféra vállalatai szektoronként eltérő mértékben csatlakoznak be a tanulószerződéses képzésbe (súlyozott és teljeskörűsített adatok). 8. ábra: A tanulószerződéses képzésben részt vevő vállalatok szektorok szerinti megoszlása, 2010, %, (N=5770) Forrás: KERESLET_VALLALAT_2010 Mivel a versenyszféra vállalatainak többsége nem kapcsolódik be tanulószerződéses képzésbe, ezért fontos azt a kérdést megvizsgálni, hogy miért nem vesznek részt. A leggyakrabban említett indokok: a cég profilja (pl.: nincs hozzáillő szakképzés) (31%), bonyolult adminisztráció (17%) és nincs oktatói háttér, kapacitás (13%). A gyakran említett problémák szabályozási változtatással, például adminisztratív könnyítés, pénzügyi támogatás, megoldható lenne. A válaszok alapján megfontolandó a több országban alkalmazott tanulóképzési megoldás, melynek lényege, hogy a szabályozás lehetővé teszi, hogy egyazon tanulószerződéses diákot több vállalat is képezhesse (például Svájcban az un. Überbetriebliche Kurse keretében, vagy ausztál Group Training Organizations rendszerben). 56

58 A közszféra szakképzettek iránti várható kereslete Eredeti szándékaink szerint a közszféra szakképzettek iránti várható keresletét egységesen vizsgáltuk volna a versenyszektor várható keresletével. Ezt azonban nem tehettük meg egy okból kifolyólag: nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amelyik a közszféra teljes alkalmazotti létszámát és intézményszámokat intézménytípusonként (például egészségügyi intézmény, rendfenntartó erők, stb.) tartalmazta volna. Ennek következtében nem állt módunkban a mintát súlyozni és teljeskörűsíteni, így nem tudunk következtetéseket megfogalmazni a teljes sokaság szakképzettek iránti várható keresletére. A 2009-es felmérés hibáiból tanulva a közszféra felmérésénél azon intézményekre korlátoztuk, amelyeknél relatíve alacsony volt a megtagadott válaszok aránya 2009-es előrejelzési kérdésekre. Így a teljes közszféra felmérése helyett csupán a kórházakat várható munkaerő-keresletét mértük föl. A minta kis elemszáma valamint a fenti alapvető probléma következtében a közszféra (kórházak) adatbázisa csupán illusztratív jellegű, az adatokat csak személyes interjúk során begyűjtött információkkal együtt lehetséges értelmezni. A mintába került kórházak megoszlása régiók között lényeges eltéréseket mutat, ami ezen intézmények területileg egyenlőtlen eloszlására vezethető vissza. Közép-Magyarország tette ki a minta közel harmadát (30%), de Észak-Magyarországról és Közép-Dunántúlról is jelentős arányban érkeztek kérdőívek (16% és 14%). A kórházak által keresett szakmunkás szakmák listája (lásd a 18. és 19. táblázatokat) jól mutatja, hogy ezen intézmények kereslete sok esetben olyan szakmákra irányul, melyek a versenyszférában is keresettek. Ez azt jelenti, hogy a szakmunkások iránti teljes kereslet felméréséhez szükséges lenne a közszféra felmérése is. Továbbá a kórházak kereslete jelentősen koncentrálódik néhány szakmára úgy, mint általános ápoló, egészségügyi asszisztens és kórszövettani, szövettani szakasszisztens. 18. táblázat: Szakmák listája, amelyekben 12 hónapon belül várhatóan változni fog a szakmunkás kereslet és keresett létszám (N=89) Szakma megnevezése OKJ kódja várható kereslet Általános ápoló Egészségügyi asszisztens Kórszövettani, szövettani szakasszisztens Diagnosztikai technológus Takarító Massz r Épületgépész technikus Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Géplakatos Épületasztalos Épületlakatos Hegeszt Villanyszerel Dísznövénykertész Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens Épületgépészeti cs hálózat- és berendezés-szerel K m ves Irodai asszisztens H t - és klímaberendezés-szerel, karbantartó összesen 902 Forrás: KERESLET_VALLALAT_

59 19. táblázat: Szakmák listája, amelyekben 3 éven túl, de 4 éven belül várhatóan változni fog a szakmunkás kereslet és keresett létszám (N=89) Szakma megnevezése OKJ kódja várható kereslet Egészségügyi asszisztens Kórszövettani, szövettani szakasszisztens Diagnosztikai technológus Massz r Géplakatos Hegeszt H technikai berendezéskezel Épületgépészeti cs hálózat- és berendezés-szerel Irodai asszisztens Villanyszerel Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens összesen 117 Forrás: KERESLET_VALLALAT_2010 Az adatfelvételről II. 3. A tanulói adatfelvétel A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lezajlott kérdőíves adatfelvétel során 2976 frissen végzett szakképzett fiatalt kerestek fel a kérdezőbiztosok. A szakképzettek mintájának alapját az ISZIIR adatbázis képezte. Az alapsokaságba azok a pályakezdő szakmunkások kerültek be, akik a nyilvántartás szerint a 48 kiemelten támogatott szakma egyikében végeztek a 2008/09-es tanévben, és a képzés ideje alatt rendelkeztek tanulószerződéssel (összesen fő). Az alapsokaságból vett minta összetételét szakma és megye szerinti arányok alapján határoztuk meg. A kérdezést lebonyolító szervezetek február 24. és május 31. között végezték el a kérdőíves adatfelvételi munkát. A kérdezés gyorsuló ütemben folyt: április végéig minden kéthetes időszakban több kérdőív került lekérdezésre, mint a megelőző két hétben. A minta jellemzői A kutatás célja a 2009-ben szakképző iskolát végzettek munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata, ezért csak azokat a tanulókat vizsgálhattuk, akik 2009-ben végeztek valamelyik szakképző iskolában. Kérdezői hiba miatt a kritériumnak nem megfelelő alanyok is bekerültek az adatbázisba, ezért az elemzésből ki kellett hagynunk azon eseteket (39 fő), akik a 2009-es évben nem szereztek szakiskolai vagy szakközépiskolai végzettséget 9. Ezen kívül vizsgálatunk a kiemelten támogatott szakmákra korlátozódott, így azon 21 főt is ki kellett 9 Közöttük megtalálhatóak olyanok, akik 2009-ben gimnáziumi érettségit szereztek, akik utolsó szakmájukat 2009 előtt szerezték, valamint akik esetében az utoljára elvégzett szakma, vagy a végzés éve nem ismert. 58

60 hagynunk az elemzésből, akik 2009-ben nem kiemelten támogatott szakmában szereztek szakképesítést. A statisztikai számítások során figyelembe vett minta így végül 2916 főt tartalmazott. Nógrád megye kivételével (39 fő) minden megyében legalább 80 tanuló töltötte ki a kérdőívet, a legnagyobb esetszámot Budapest (369 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (235 fő) és Bács-Kiskun megye (222 fő) estében tapasztaltuk. A régiók szerinti megoszlás közel kiegyenlített, minden régió esetében körülbelül 400 fős az elemszám. Legnagyobb számban a dél-alföldi fiatalok válaszoltak kérdőívünkre (461 fő). A kérdőíves kutatás során megkérdezettek 7%-a 20 év alatti fiatal, 88%-uk 20 és 23 év közötti, 5%-uk pedig ennél idősebb, így átlagos életkoruk 21,1 év. A mintában a nemek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a válaszadók 83%-a férfi és 17%-a nő. Budapesten él a megkérdezettek 7%-a, egyéb városban lakik 56%-uk, 38%-uk pedig községi lakos. A mintába legnagyobb gyakorisággal a szakács (412 fő) és az élelmiszer- és vegyiáru-eladó (338 fő) szakmát végzettek kerültek be, valamint legalább 100 fő került be a karosszérialakatos, a vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, a kőműves, a villanyszerelő, az asztalos, a festő, mázoló és tapétázó, továbbá az autószerelő szakmát végzettek közül is. A megkérdezettek édesapjának iskolai végzettsége a válaszadók 14%-ának esetében legfeljebb 8 általános, 56%-nál szakmunkásképző, 16% esetében szakközépiskola vagy technikum. 5%-uk végzett gimnáziumot és 4%-uk főiskolát vagy egyetemet. A válaszadók édesapja 8%-uk esetében önálló vagy vállalkozó, 4%-uknál vezető beosztású, 4%-uk esetében beosztott értelmiségi és 3%-uk apja irodai alkalmazott. Kiemelkedően magas, 39%-os azok aránya, akiknek édesapja szakmunkásként dolgozik, 9% esetében segédmunkás vagy betanított munkás, 1,3%-uknál pedig alkalmi munkás. A válaszadók 10%- ának apja munkanélküli, 12%-uk édesapja pedig egyéb okból nem dolgozik (pl. nyugdíjas). A megkérdezettek döntő többsége (83%) számolt be arról, hogy édesapjának van szakképesítése, tehát elmondható, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekei különösen nagy arányban szereznek ilyen képesítést. A felvétel ellenőrző vizsgálatának tapasztalatai A kérdőíves adatfelvétel ellenőrzése során az eredeti kutatás interjúalanyainak véletlenszerűen választott 10%-át telefonon ismét megkerestük. A 2976 pályakezdő szakmunkás közül véletlenszerűen választottunk ki 299 főt, és egy rövid kérdőív segítségével ellenőriztük, hogy az interjúk az előírásoknak megfelelően valósultak-e meg. 6 esetet kivéve (2%), amelynek oka valószínűleg adminisztrációs hiba, mindenütt emlékeztek a kérdezésre, és az adatfelvevők értékelése igen jó átlagot ért el (ötös skálán 4,8). Összességében tehát elmondható, hogy az adatfelvevők jól végezték munkájukat és a kapott adatok megbízhatóak, mivel a válaszadóktól származnak. 59

61 II. 4. Pályakezdő szakképzettek a munkaerőpiacon a tanulói adatfelvétel tapasztalatai Az iskolai előmenetel és az iskoláról alkotott vélemények A szakiskolát végzettek a tavalyi eredményekhez hasonlóan idén is szakmájukkal való elégedettségüknek adtak hangot. Még a 2009-es 84%-nál is magasabb arányban (87%) válaszoltak igenlően arra a kérdésre, hogy olyan szakmát tanultak-e a szakiskolában, amivel később is szívesen foglalkoznának. Szakmájukkal és iskolájukkal való általános elégedettségük is magasnak mondható: ha újra választaniuk kellene, közel 60%-uk (tavaly 57%) újra ugyanazt a szakmát és iskolát választaná. 5%-uk maradna szakmájánál és másik iskola mellett döntene (2009-ben 6%), 12%-uk pedig más szakmát, de ugyanazt az iskolát választaná (tavaly 10%). A megkérdezettek 16%-a keresne új szakmát és iskolát, ha újra döntési helyzetbe kerülne, mely arány tavaly 15% volt. A megkérdezettek 9%-a (tavaly 12%) nem tudott választ adni a kérdésre. A szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban a tavalyi magas elégedettségi szinthez hasonlóan kedvező képet mutatnak az adatok. A megkérdezettek a 4. ábrán látható állításokat 1-től 5-ig osztályozták (az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással). A legmagasabb átlagos pontszámot a sok tudást átadó és lelkiismeretesen tanító szakiskolai tanárokkal kapcsolatos állításoknál mértük, valamint a képzőhelyen rendelkezésre álló eszközökkel (gépekkel, anyagokkal) is igen elégedettek voltak a végzett tanulók hez képest minden állítás magasabb átlagos pontszámot kapott, így mind a pozitív, mind a negatív tartalmú állításokkal is többen értettek egyet, mint a tavalyi adatfelvétel során ábra: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), , N2009= , N2010=

62 A megkérdezettek 74%-a véli úgy, hogy a szakiskolában az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya megfelelő volt ez 11 százalékpontos javulást jelent 2009-hez képest. A válaszadók 22%-a (tavaly 33%) szerint túl sok volt az elméleti oktatás, és mindössze 4%- uk sokallta a gyakorlati oktatás arányát (tavaly 5%). A végzett tanulók gyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatban még a 2009-es, igen kedvező véleményeknél is pozitívabb képet festettek. Legtöbbjük úgy véli, a gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról remek szakemberek keze alatt, és korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgozhatott. Nagyon sokan számoltak be arról is, hogy jól tudják használni a gyakorlati képzőhelyen megtanultakat munkájuk során is. A szakmáról alkotott vélemények egyöntetű javulást mutatnak a tavalyi adatokhoz képest. A tanulók jelentős része 2010-ben is úgy látja, szakmáját tisztelik az emberek és szülei büszkék rá, amiért ezt a szakmát választotta. Igen kevesen gondolják azt, hogy szakmájuk miatt lenézik az emberek, amely valószínűleg a jelentős szakmunkás-hiányra vezethető vissza. Kiemelendő a jövedelemmel kapcsolatos benyomások javulása: csökkent azok száma, akik úgy látják, hogy alacsony a jövedelmük, illetve szakmájukból nehezen lehet megélni, az a vélemény pedig elterjedtebbé vált, amely szerint kiemelkedően jól lehet keresni a szakmával. A szakiskolában elsajátított tudás munkahelyeken történő hasznosíthatósága az adatok szerint romlott 2009 és 2010 között. A munkába állt tanulók 66%-a számolt be arról, hogy a szakiskolában tanultaknak legalább a felét hasznosítani tudja munkája során, holott tavaly ez az arány még 77% volt. Idén 9%-ról 20%-ra ugrott azok aránya, akik egyáltalán nem tudják munkahelyükön hasznosítani az iskolában tanultakat, bár azt is megfigyelhetjük, hogy azok aránya is nőtt (19%-ról 22%-ra), akik szinte minden megtanult dolognak hasznát veszik. Az adatok arra utalhatnak, hogy 2009 óta megnövekedett azon tanulók száma, akik végzettségüktől eltérő szakmában tudtak csak elhelyezkedni, és így a szakiskolában elsajátított tudást egyáltalán nem tudják hasznosítani. A szakmaválasztásukban szerepet játszó tényezőkről is megkérdeztük a szakképzett fiatalokat. Ezáltal képet kaphatunk arról, hogy az általános iskola befejezése után a szakmát választók általában milyen hatások eredőjeképpen döntenek későbbi szakmájukról, valamint megtudhatjuk, hogy milyen információforrásokat, tanácsadókat vesznek leginkább igénybe a fiatalok. Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb szakképzett fiatal (79%) azért választott egy adott szakmát, mert tehetséget érzett magában ahhoz. Ezen kívül a megkérdezettek fele jelezte, hogy az elegendőnek érzett előzetes ismeretei alapján, illetve a biztos megélhetés reményében választotta meg szakmáját. A megkérdezettek körülbelül 40-40%-a választott szakmát ismerősei példája alapján, szülei tanácsára, illetve iskolai eredményei miatt. Viszonylag kevesen számoltak be tanáraik tanácsa alapján történő döntésről (13%), valamint a pályaválasztási tanácsadók javaslatai és a hirdetések is keveseknél (3-3%) nyújtottak támpontot. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a szakmaválasztás előtt álló fiatalok inkább informális úton tájékozódnak, és csak igen kevesen fordulnak hozzáértő személyhez. 10 Megjegyzés: lehetséges, hogy eredményeinket torzítja, hogy felmérésünk csak a kiemelten támogatott szakmákat tanulókra vonatkozott. Elképzelhető, hogy a nem kiemelt szakmákat tanuló fiatalok kevésbé lennének elégedettek a szakképző intézményekkel. 61

63 A családi háttér iskolai előmenetelre gyakorolt hatása A családi (kulturális) háttér nagyban befolyásolja a felnövekvő gyermek iskolai (és később munkaerő-piaci) előmenetelét. Ezt a kapcsolatot jelen elemzésben a kérdezett édesapjának iskolai végzettségén és munkaerő-piaci pozícióján keresztül vizsgálhatjuk meg. Az adatok 2009-hez hasonlóan idén is azt mutatják, hogy a megkérdezettek édesapjának iskolai végzettségének emelkedésével nő a fiatal szakképzettek általános iskolai tanulmányi átlaga. Azonban a 8 általánost végzett apák gyermekeinek kivételével minden csoportban az átlageredmények enyhe romlásának lehetünk tanúi. A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű apák esetében az átlageredmény 3,1 (tavaly 3,4), a szakközépiskolát vagy technikumot végzettek gyermekeinél 3,7-ről 3,5-re csökkent a megfelelő adat. A legerősebb visszaesést a felsőfokú végzettségűek gyermekeinek csoportjában tapasztaltuk, itt 3,9-ről 3,6-re csökkent az iskolai átlag. A szakiskolai utolsó éves tanulmányi átlag esetében hasonló képet mutatnak az adatok: itt is csak a 8 általánost végzett apák gyermekeinek átlagos eredménye javult 2009 és 2010 között (3,4-ről 3,5-re), a többi csoportban pedig enyhe romlásnak lehetünk tanúi. A legjelentősebb visszaesés a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű apák gyermekeinél (3,4-ről 3,3-re) és a főiskolát vagy egyetemet végzett szülők gyermekeinél (3,8-ről 3,6-re) tapasztaltuk. Az édesapa munkaerő-piaci státusza is fontos magyarázó tényező az iskolai eredmények tekintetében. Az adatok ebben az esetben is azt mutatják, hogy a legtöbb vizsgált csoportban 2009 és 2010 között romlott a fiatal szakmunkások által jelzett átlagos iskolai eredmény. A legjelentősebb visszaesés a vezető beosztású és a beosztott értelmiségi apák gyermekei esetében (mindkét esetben 3,8-ről 3,6-re), valamint az alkalmi munkások gyermekeinél (3,4-ről 3,2-re) látható. Javulást csak a segédmunkás és betanított munkás apák gyermekei esetében tapasztaltunk, de ez csak igen kismértékű elmozdulást jelent. Jelenlegi munkaerő-piaci pozíció Idén a 2009-es adatfelvétel eredményeihez képest a fiatal szakképzettek némileg alacsonyabb arányban kerültek állásba: 45%-ról 39%-ra csökkent az alkalmazottak aránya, a munkanélkülieké pedig 20%-ról 24%-ra nőtt. Ezen kedvezőtlen tendencia a gazdasági válság negatív hatásainak számlájára írható. Mintánkban a megkérdezés időpontjában a tanulók aránya is növekedést mutatott: a 2009-es 29%-ról 32%-ra nőtt. A vállalkozók, az alkalmi munkások és az egyéb inaktívak alacsony aránya gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest. A kiemelten támogatott szakmákat tekintve megállapíthatjuk, hogy leggyakrabban a gépi forgácsoló, a burkoló, a szakács, a hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, az ács, állványozó és a húsipari termékgyártó szakmával rendelkező fiatalok helyezkedtek el a kérdezés időpontjáig alkalmazottként, legritkábban pedig a ruházati eladó, az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő és a műszakicikk-eladó szakmát végzettek. Munkanélküliségről leggyakrabban a gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózat-szerelő, valamint a hegesztő végzettségűek számoltak be ben a megkérdezett pályakezdők átlagosan hosszabb álláskeresési időszakról szá- 62

64 moltak be, mint a tavalyi kérdezés során. Ez is a gazdasági válsággal, a munkaerő iránti kereslet nagymértékű visszaesésével magyarázható. A kérdezés időpontjában foglalkoztatott válaszadók között jelentősen (60%-ról 46%-ra) csökkent azok aránya, akik a szakiskola elvégzését követően igen gyorsan, egy hónapnál rövidebb idő alatt el tudtak helyezkedni. A megkérdezettek 8%-a (tavaly 11%) egy hónapig keresett állást, 38%-uk (2009-ben 28%- uk) pedig 2 és 6 hónap közötti ideig. Az átlagos álláskeresési idő is jelentősen, 1,5 hónapról 2,4 hónapra nőtt a megkérdezettek körében, mely azonban még így is viszonylag alacsonynak mondható. A családi háttér munkaerő-piaci pozícióira gyakorolt hatása A családi (kulturális) háttér a fiatalok munkaerő-piaci előmenetelére is jelentős hatást gyakorol, mely összefüggés kutatásunk adataiból mindkét vizsgálati időpontban jól érzékelhető. Vizsgálatunk során az apa iskolai végzettségét használtuk magyarázó változónak, mely 2009-ben és 2010-ben is fontos magyarázó tényezőnek bizonyult. Mintánkban az alkalmazotti státuszúak édesapja 2009-ben leggyakrabban (47-48%) szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettségű volt, 2010-ben azonban a felsőfokú végzettségű apák gyermekei szerepeltek legnagyobb arányban (46%) az alkalmazottak között. Mindkét évre igaz, hogy leggyakrabban a 8 általánost végzett apák gyermekeiből vált alkalmi munkás, de 2009 és 2010 között 6%-ról 5%-ra csökkent ez az arány. A munkanélküli státusz is a 8 általánost végzett apák gyermekei között a leggyakoribb mindkét évben (2009-ben 31%, 2010-ben 34%), az ennél alacsonyabb végzettségű apák gyermekei között pedig 27%-ról 33%-ra nőtt a munkanélküliek aránya. Az adatelemzés eredménye mindkét adatfelvételi időpontban azt mutatta, hogy az apa munkaerő-piaci státuszát gyakran megöröklik gyermekei. Az önálló (vállalkozó) apák gyermekei között van a legtöbb vállalkozó (2009-ben 2,7%, 2010-ben 1,8%). A legtöbb alkalmazott 2009-ben a szakmunkás (49,5%), illetve az irodai alkalmazott (46%) apák gyermekei közül került ki, 2010-ben azonban az önálló (vállalkozó) apák gyermekei között a legnagyobb az arány (44%). Mindkét évben az alkalmi munkások gyermekei között találjuk relatíve a legtöbb alkalmi munkást (2009-ben 12%, 2010-ben 11%). Az alkalmi munkás, illetve a munkanélküli apák gyermekei voltak a legnagyobb arányban munkanélküliek mindkét kérdezés időpontjában (2009-ben rendre 32% és 30%, 2010-ben pedig 42% és 31%). A tanuló státuszú gyermekek (akik szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányaik után továbbtanultak) mindkét évben legnagyobb arányban a vezető beosztásúak (2009-ben 45%, 2010-ben 37%) és a beosztott értelmiségiek (2009-ben 37%, 2010-ben 40%) családjából kerültek ki. Munkanélküliség a szakképzettek körében Az elemzésbe bevont 2916 megkérdezett közül 703 fő volt munkanélküli a kérdezés időpontjában. A teljes mintában ez 36%-os munkanélküliségi rátát 11 jelent, mely jócskán 11 A munkanélküliek aránya az aktív státuszúak, azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek százalékában 63

65 meghaladja a 2009-es megfelelő értéket (28,8%). A kedvezőtlen adatok hátterében a gazdasági válság munkaerő-keresletet csökkentő hatása áll. A munkanélküli megkérdezettek átlagos tanulmányi eredménye az általános iskolát tekintve 3,35, a szakiskola utolsó évére vonatkozóan pedig 3,48, ami relatíve alacsonynak számít a teljes mintához képest ben is azon szakképzettek körében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, akik édesapja 8 általános (49%), vagy ennél alacsonyabb végzettségű (46%). (A megfelelő mutatók 2009-ben 41%, illetve 37% voltak.) A magasabb iskolai végzettséggel jellemezhető családból származó fiatalok körében ritkábban tapasztaltunk munkanélküliséget, de a mutató értéke a főiskolát vagy egyetemet végzett apák gyermekeinek kivételével minden csoportban nőtt. Megyék szerinti bontásban átrendeződést mutatnak az adatok 2009-hez képest: tavaly Nógrád megyében és Heves megyében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, ben azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Nógrád megyében tapasztaltuk a legkedvezőtlenebb adatokat (rendre 58,8, illetve 46,7%). A legalacsonyabb rátát 2010-ben a 2009-ben még kiemelkedően magas arányt mutató Heves megyében mértük (20,5%), ezen kívül alacsony munkanélküliséget tapasztaltunk Somogy megyében is (21,7%) (lásd az és táblázatokat). A régiók szerinti vizsgálat továbbra is azt mutatja, hogy mintánkban a legmagasabb munkanélküliség Észak-Magyarországon van a ráta 43%-ról 47,9%-ra nőtt egy év alatt. A legalacsonyabb adatot (29,5%) 2010-ben a Nyugat-Dunántúlon mértük ben a legmagasabb munkanélküliségi arányt a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban (52,6%), a legalacsonyabbat pedig a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban (25,6%) tapasztaltuk hez képest a munkanélküliségi arány viszonylag nagy mértékben növekedett a faipar, a közlekedés és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban. Továbbtanulás a szakképzettek körében Az elemzésbe bevont 2899 válaszadó közül 943-an voltak tanuló státuszúak az adatfelvétel időpontjában. Tanulmányi átlaguk az összes tanuló státuszú átlagában 3,46 az általános iskola, és 3,63 a szakiskola utolsó évére vonatkozóan, ami jó eredménynek számít a teljes mintához képest és 2010 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentősen nőtt a továbbtanulók aránya, így 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben mértük a legmagasabb arányokat. Régiók szerint a tavaly első helyen álló Közép-Dunántúl az utolsó előtti helyre esett vissza, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon pedig jelentősen nőtt a továbbtanulási arány. Szakmacsoport (tehát eredeti szakképesítés) szerint 2010-ben a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, valamint a közlekedés területén a legmagasabb a továbbtanulók aránya hez képest növekedést tapasztaltunk a gépészet, az elektrotechnika-elektronika, a faipar, a közlekedés és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban, csökkenést pedig az élelmiszeripar és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban. 64

66 Költözés, migráció, mobilitás 2010-es mintánkban kissé több a más településre ingázó, mint a tavalyi évben: a mintába került foglalkoztatottak 50%-a ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol lakik, a válaszadók másik fele pedig más településre jár dolgozni (tavaly 55%-uk dolgozott lakóhelyén és 45%-uk ingázott). Az adatok azt mutatják, hogy válaszadóink átlagosan 28 kilométerre laknak munkahelyüktől (2009-ben 27 kilométer), és átlagosan 37 percig tart, amíg lakóhelyükről a munkahelyükre érnek (tavaly 42 perc). Az idei felvételben gyakorlatilag nem változott (27%) azon megkérdezettek aránya, akik semmilyen feltétellel nem költöznének el lakóhelyéről másik magyarországi városba egy jobb álláslehetőségért tavaly ez az arány 26% volt. A többi megkérdezett 73%-a (tavaly 60%-a) jelezte, hogy átlagosan 91 ezer forinttal (2009-ben 90 ezer forint) magasabb fizetésért elköltözne, 40%-uk (tavaly 34%-uk) pedig akkor költözne, ha a munkaadója biztosítana szállást számára. 9%-uk (tavaly szintén 9%) akkor költözne el, ha rokonainál, ismerőseinél tudna lakni, 11%-uk (2009-ben 9%) pedig egyéb feltétellel költözne másik városba jobb álláslehetőségért. Tervek, tervezett munkaerő-piaci érvényesülés Az adatok azt mutatják, hogy 2010-ben a megkérdezett fiatal szakképzetteknek szinte pontosan ugyanakkora hányada számolt be továbbtanulási szándékról, mint a tavalyi adatfelvétel során (2009-ben 62%, 2010-ben 63%). Abban azonban mutatkoznak eltérések, hogy a továbbtanulási szándékot jelző fiatalok milyen típusú iskolát választanának későbbi tanulmányaik során. 12 Míg 2009-ben a legtöbb válaszadó szakközépiskolában, technikumban (37%), illetve főiskolán vagy egyetemen (34%) szeretett volna továbbtanulni és gimnáziumban csak 17%-uk, 2010-ben már a gimnáziumot jelölte meg a legtöbb megkérdezett (32%). A szakközépiskola és a technikum népszerűsége enyhébben csökkent (30%-ra), a főiskolát vagy egyetemet viszont jóval kevesebben (19%) választanák, mint 2009-ben. A szakiskolák és az egyéb oktatási intézmények népszerűsége növekedett 2009 és 2010 között (rendre 13%-ról 16%-ra, illetve 4%-ról 6%-ra). Szakmacsoport szerint vizsgálva a továbbtanulási szándékokat az adatok azt mutatják, hogy 2010-ben leggyakrabban a közlekedés végzettségűek terveznek további szakiskolai tanulmányokat. Szakközépiskolai és gimnáziumi továbbtanulás leginkább a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportban végzettek tervei között szerepel. Felsőfokú oktatásban való részvételt leggyakrabban a közlekedési szakmát végzettek fontolgatnak hez képest a továbbtanulni szándékozók száma nőtt a kereskedelemmarketing és üzleti adminisztráció, a vendéglátás-idegenforgalom, az építészet, a faipar, a közlekedés és az élelmiszeripar szakmacsoportokban, csökkenést pedig a gépészet szakmacsoportban tapasztaltunk. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a 2010-ben megkérdezettek közül többen tervezik, hogy a következő fél év során munkahelyet váltanak, mint 2009-ben: míg tavaly a foglalkoztatott státuszú megkérdezettek 14%-a (166 fő) jelezte ezt, addig idén 12 A megkérdezettek több intézményt is megjelölhettek 65

67 25%-uk (271 fő). A 271 főből 33-an akár a jelenlegi bérüknél alacsonyabb összegért is elhelyezkednének, 124-en legalább ugyanannyit szeretnének keresni, mint jelenlegi munkahelyükön, 111-en pedig aktuális keresetüknél többet szeretnének kapni (átlagosan 45 ezer forinttal, mely közel azonos a tavalyi értékkel). (Hárman nem tudtak válaszolni a kérdésre.) A megkérdezettek jövőbeni karrierjük szempontjából 2009-hez hasonlóan 2010-ben is azt tartják a legszükségesebbnek, hogy fejlesszék idegennyelv-tudásukat. A szakképzett pályakezdők emellett továbbra is ugyanolyan fontosnak tartják a szakmai továbbképzéseken való részvételt, mint a tavalyi adatfelvétel idején. Az átlagos vélemények szerint ennél kevésbé tartják fontosnak, hogy leérettségizzenek, valamint hogy jobban értsenek a számítógéphez. A megkérdezett fiatalok továbbra is a felsőoktatásban való részvételt tartják legkevésbé fontosnak, ráadásul e véleményük erősödött tavalyhoz viszonyítva. Szakmából kilépés, kilépési arányok Az elemzés azt mutatta, hogy tavaly óta csak enyhén csökkent a nem saját szakmájukban elhelyezkedő szakképzettek aránya, mely 2010-ben körülbelül 67%-ra tehető és 2010 között az elektrotechnika-elektronika, az élelmiszeripar és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban végzettséget szerzettek között csökkent a kilépési arány, a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, valamint a közlekedés szakmacsoportban viszont növekedett. A régiók szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a tavalyi felmérés adataihoz képest a kilépési arány jelentősen csökkent a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak- Magyarországon, számottevő növekedést pedig Közép-Magyarország esetében tapasztaltunk. A különböző kilépési mutatók azt jelzik, hogy 2010-ben a szakképzett fiatalok mintegy 70%-a valamilyen formában részét képezi a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak, de csak a felük használta munka vagy tanulmányok során 2009-ben megszerzett szakmáját. Szintén az 50%-uk esetében valószínűsíthető, hogy végzés után el tudnak helyezkedni saját szakmájukban. II. 5. A tanulságok és a továbbfejlesztés lehetőségei A évi adatfelvételek és ezek elemzésének tanulságai között az alábbiakat kell megemlítenünk. 1. A vállalati vizsgálatok során újra szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a vállalkozók fele nem tudja szakma szinten megfogalmazni várható munkaerő-keresletét úgy, hogy meg tudná mondani, egy-egy szakmán belül hány fő felvételét, illetve elbocsátását tervezi. Ezt a tényt nem a gazdasági válság, vagy a kérdezők felkészületlensége magyarázza elsősorban, hanem általános, már a korábbi felvételekben is megfigyelhető jelenségről van szó. De korábban azzal a feltételezéssel élhettünk, hogy a kérdezési protokoll be nem tartása, illetve 66

68 a kérdezők felkészületlensége is közrejátszhatott az érvényes válaszok ilyen alacsony arányában. A 2010-es felvétel azonban rácáfolt erre. Bár a gazdasági válságnak lehet hatása az adatvesztés ilyen magas arányában, azt kell feltételeznünk, hogy alapvetően nehéz szakma szinten választ adni a kérdezetteknek a cég várható munkaerő keresletére, ha a kérdés a felveendő / leépítendő létszámra vonatkozik. Ennek megfelelően érdemes a következő felvételnél ennél puhább kérdést is alkalmazni, amely válaszhiány esetén arra vonatkozik, hogy várhatóan hogyan alakul (csökken / nem változik / nő) a munkaerő kereslet az adott szakmában a cégnél. 2. A korábbi évekhez képest minimálisra csökkent a kérdezési protokoll megszegése, illetve a csalás (amikor nem létező cégről töltöttek ki kérdőívet a kérdezők) jelensége az adatfelvétel során. Ennek oka elsősorban az, hogy idén a GVI megbízottai mellett csak a területi kamarák szakemberei végezték a cégeknél a lekérdezést, akiknek több éves kérdezési tapasztalataik vannak a szakképzési feladatok ellátása kapcsán (például a gyakorlati képzés ellenőrzésének kérdőíves lekérdezése), jó személyes kapcsolatokkal rendelkeznek a megkérdezett cégeknél, és nem utolsó sorban stabil szervezeti háttér biztosítja munkájuk sikerét. Ezek a tényezők alátámasztják azt, hogy a kérdőíves vizsgálatokat továbbra is a területi kamarák szakembereire alapozva folytassuk le a kutatási program során. 3. A pályakezdő tanulói minta megkérdezéséből gyűjtött információk ismételten nagyon hasznosnak bizonyultak a kínálat becslésének elkészítésénél. Az OKJ átkódolásból fakadó a korábbi évekhez késpest kisebb adatvesztés elősegítette azt, hogy a végzettek számára tényleges kibocsátást jobban megközelítő becslést adjunk, másrésztől pedig a pályakezdő lekérdezés az elhelyezkedési valószínűségek információjával segítette a tényleges kínálat meghatározását. Az idei felvételt úgy alakítottuk ki, hogy lehetőség van az idén megkérdezettek követéses vizsgálatára. Érdemes ennek alapján olyan kutatási stratégiát kialakítani, amelyben a pályakezdő kérdezés során nemcsak a 8-9 hónapos elhelyezkedési esélyeket, pályaváltásokat is figyelembe vesszük, hanem a hónapos esélyeket is. Elvégre a beiskolázási döntéseket megalapozó becsléseink időhorizontja (3-4 évez) szükségessé teszi, hogy a végzettek legalább 3-4 éves várható munkaerőpiaci pályafutását is figyelembe vegyük a pontosabb becslésekhez. 4. A negyedik tanulság arra vonatkozik, hogy a felvétel eredményei szerint a következő években a versenyszektor szakképzettek iránti aggregált munkaerő-kereslete várhatóan el fog maradni a szakiskolát végzettek által megtestesített kínálattól, miközben a szakmák jó részénél megmarad a lokális piacokra jellemző munkaerőhiány (elégtelen kínálat). Mindez azt vetíti előre, hogy a jelenleginél sokkal élesebben fognak megmutatkozni a szakképzettek lokális munkaerő-piacain a kínálat és a kereslet közötti szerkezeti feszültségek. Ezek kezelésében, illetve tompításában az RFKB-k lényeges szerepet játszhatnak. A fenti tanulságok mellett a kutatás továbbfejlesztésének irányait az alábbi pontokban foglalhatjuk össze. 1. Megkísérelhető a szakmai kompetenciák mélyebb és pontosabb feltérképezése a vállalati felvételen belül. Ebben lehetne alapozni a brit tapasztalatokra, amelyek munkaerő-piaci státusz szerint vizsgálják a létező és szükséges, létező és nem szükséges, illetve a nem létező de szükséges szakmai kompetenciákat (lásd a 10. ábrát) 67

69 10. ábra: Szakmai kompetenciák a munkaerő kereslet és kínálat kategóriái szerint Forrás: UK Commission for Employment and Skills (2010): SKills for Jobs. Today and Tomorrow. vol. 2. UKCES London, p Továbbá azt is vizsgálni kellene, hogy mennyire tudnak tanulni (továbbtanulni) a szakképzési rendszert elhagyók. Tudnak-e lépést tartani a technológiai változással (vállalati képzések, life-long learning, learning by doing). Ezek a kérdések megválaszolhatók a pályakezdők korábban felvetett követéses vizsgálata által. 3. Fontos lenne tudni, hogy a vállalati elégedettségen túl melyik készség hiányának van kritikus hatása az elhelyezkedési valószínűségekre (nem veszik fel a pályakezdőt, elbocsátják egy idő után, vagy a cégnek vesztesége származik a rosszul képzett pályakezdő munkájából). E témák vizsgálatának az is hozadéka lenne, hogy a kamarai felmérés az idevonatkozó angol felmérések gyakorlatát követné, és azokkal a korábbiaknál jobban összehasonlítható eredményeket adna (skills gaps). 4. A kompetenciák behatóbb vizsgálatát a pályakezdők körében végzett felmérésen belül is meg kellene valósítani: a pályakezdők mely kompetenciákat hiányolják az érvényesüléshez vagy a terveik megvalósításához; megvizsgálni, hogy van-e alulfoglalkoztatás (mismatch, illetve underemployment): a pályakezdő a tanult készségeinél jóval alacsonyabb szintű (betanított) munkát végez-e, és ha igen, akkor milyen bérszinten. A fentieken túl néhány specifikus, a vállalatok, valamint a pályakezdők körében végzendő vizsgálatoknál feltett kérdésekhez kapcsolódó módszertani problémát is meg kell oldani a jövő évi adatfelvételek során. 68