Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi"

Zsanett Kelemen
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének feltételei B. A persistent objector szabály C. A nemzetközi jog méltányossági elvei D. A nemzetközi jog kodifikációja 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi Általános szabályok ~ elvek Kötelezı erejük: erga omnes (!) Nem írott normák Bizonytalanok, ellentmondásosak, pontatlanok, hézagosak Nemzeti jogban alkalmazásuk nagyon problémás! 1

A nemzetközi jog méltányossági elvei D. A nemzetközi jog kodifikációja 1.

2 Nemzetközi szerzıdések általános szabályok viszonya: Különbség: kötelezı erı Fıszabály: egyenrangúak Kölcsönhatások: ius cogens primátusa Kölcsönös módosítás Ált. szabályok ~ irányelvek Ált. szabályok: rendszertani értelmezésnél fontosak Ha nincs szerzıdés az ált. szabályok töltik ki a joghézagokat Általános szabályok szerepének megítélése szokásjog Évszázadokon át: nemzetközi szerzıdések + szokásjog, fontos területek szabályozása XX. század: SZU + fejlıdı országok elutasítása, majd újra felfedezik a szokásjogot Feltételezés: szokásjog elveszti majd jelentıségét Ø Feltételezés: szokásjog alkalmatlan új problémák kezelésére Ø Ma gyakran összekapcsolódik a szerzıdéskötés és a szokásjog létrejötte Általános szabályok szerepének megítélése ius cogens + ált. jogelvek Ius cogens = feltétlen alkalmazást igénylı szabályok Támogatói: szocialista államok + újonnan függetlenné vált országok Általános jogelvek: kezdetben erısen vitatott, ma: fontos a nemzetközi bírói gyakorlatban 2

szabályok töltik ki a joghézagokat Általános szabályok szerepének megítélése szokásjog Évszázadokon át: nemzetközi szerzıdések + szokásjog, fontos területek szabályozása XX.

3 2. A nemzetközi szokásjog Ma: nemzetközi szerzıdések dominanciája DE a szokásjognak fontos szerepe van Szabályozza: diplomáciai védelem, nemzetközi felelısség Kiegészíti: nemzetközi folyók nem hajózási célú hasznosítása, államutódlás A. Szokásjog kialakulásának feltételei A szokásjog fogalma: Nki. B. Statútuma 38. cikk 2 feltétel + Nki. B. gyakorlata, jogtudomány Feltételek: 1. Gyakorlat (objektív/materiális feltétel) usus 2. Jogi meggyızıdés (szubjektív/pszichológiai feltétel) opinio iuris sive necessitatis a gyakorlat Milyen szervek vehetnek részt a szokásjog kialakításában? Állami szervek fıleg központi végrehajtó szervek, törvényhozó hatalom magatartása Nemzetközi bíróságok gyakorlata NEM vehetı figyelembe Milyen magatartások relevánsak? Államok együttes gyakorlata Megnyilvánul szerzıdéskötésben, nemzetközi szervezetek határozatainak elfogadásában, stb. 3

Gyakorlat (objektív/materiális feltétel) usus 2.

4 Milyen legyen a gyakorlat? Széleskörő és reprezentatív Egyöntető Megfelelı idın keresztül érvényesülı a jogi meggyızıdés = azért követik a gyakorlatot, mert meggyızıdésük, hogy ez nemzetközi kötelezettségük Feltételek nem különíthetık el gyakorlat fennállása bizonyítja a szokásjog létezését Idınként elválik a két feltétel, pl.: Csak gyakorlat: diplomáciai protokol Kezdıdı gyakorlat, de erıs jogi meggyızıdés: világőrjog Csak jogi meggyızıdés, de ellentétes gyakorlat: beavatkozás tilalma Lotus ügy Franciaország v. Törökország Állandó Nemzetközi Bíróság peres eljárása Ügy kezdete: 1927 január 4. Ítélet: 1927 szeptember 7. Joghatóság alapja: special agreement (1926) 4

kötelezettségük Feltételek nem különíthetık el gyakorlat fennállása bizonyítja a szokásjog létezését Idınként elválik a két feltétel, pl.

5 Tények 1926 augusztus 2.: a Márványtengeren összeütközött két gızhajó A török Boz-Kourt elsüllyedt, 8 török tengerész meghalt és A francia Lotus Isztambulban büntetıeljárás Hassan Bey és M. Demens francia elsı tiszt Álláspontok Franciaország: Törökországnak nem volt joghatósága, nem indíthatott volna büntetıeljárást nki jogsértést követett el, fizessen kártérítést Törökország: Nem volt ellentétes a nemzetközi joggal, hogy lefolytatta a büntetıeljárást, nem fizet Franciaország érvei Nemzetközi jog elve a lobogó államának kizárólagos joghatósága minden olyan cselekmény esetében, amely a nyílt tengeren adott hajó fedélzetén történik Szokásjog Bizonyítékok a gyakorlatra: Jogtudósok Egyezmények Jogesetek 5

Demens francia elsı tiszt Álláspontok Franciaország: Törökországnak nem volt joghatósága, nem indíthatott volna büntetıeljárást nki jogsértést követett el, fizessen kártérítést

6 Bíróság válasza jogtudósok: ellentmondások egyezmények: nem általános szabály, egyezmények nagyon speciális területeket szabályoznak Jogesetek: ellentmondások + ritkák, hiányzik az opinioiuris Döntés Mivel a bíróság szerint nincs a nemzetközi jognak olyan szabálya, amivel a török büntetı joghatóság ellentétes lenne, tehát ami a lobogó államának kizárólagos joghatóságát állapítaná meg Törökország a szuverenitás vélelme alapján gyakorolhat ilyen joghatóságot. + nincs nemzetközi jogsértés nem kell kártérítést fizetni DE! Elnöki szavazattal döntötték el az ügyet Több különvélemény évi és évi tengerjogi egyezmények (kodifikációs egyezmények) ezt a szabályt tartalmazzák kezdıdı szokásjogi szabály volt! 6

kizárólagos joghatóságát állapítaná meg Törökország a szuverenitás vélelme alapján gyakorolhat ilyen joghatóságot. + nincs nemzetközi jogsértés nem kell kártérítést fizetni DE!

7 B. A persistent objector szabály = örökös ellenzı Államok szuverenitása kivonhatják magukat a szokásjogi szabály kötelezı ereje alól Persistent objector: az az állam, amely valamely szokásjogi normát nem fogad el magára nézve kötelezınek Persistent objector szabály: ha egy állam, mielıtt a gyakorlat általános normává fejlıdne, állandóan és nyíltan ellenzi azt, akkor az nem fogja kötni Angol-norvég halászati ügy Alapinformációk Nki. B. peres eljárása, Nagy-Britannia v. Norvégia Ítélet: 1951 Joghatóság alapja: alávetési nyilatkozat, GB keresete Eldöntendı a Bíróság által: a) Mely elvek alapján kell az alapvonalat meghatározni ( halászati övezet határa) b) Bíróság ítéljen meg kártérítést 7

nyíltan ellenzi azt, akkor az nem fogja kötni Angol-norvég halászati ügy Alapinformációk Nki. B. peres eljárása, Nagy-Britannia v.

8 Tények : folyamatos norvég panaszok az angol halászhajók miatt Elsı incidens: : norvég királyi dekrétum a halászati övezet (parti tenger) határainak kijelölésérıl Tárgyalások nem vezettek eredményre Mirıl kell/nem kell dönteni? Nem kell: 4 tengeri mérföld a kiterjedés Jár-e és mennyi kártérítés? felek megállapodhat, hogy az ítélet függvényében e kérdést késıbb rendezik Kell: Mely elvek alapján kell meghatározni az alapvonalat, amelytıl a 4 tengeri mérföldet számítják Álláspontok Angol: apályvonal + külön szabályok a norvég partok sajátosságai miatt ez a nemzetközi jog létezı szokásjogi szabálya! Norvég: skjærgaard kiszögelléseket összekötı pontok = alapvonal 8

felek megállapodhat, hogy az ítélet függvényében e kérdést késıbb rendezik Kell: Mely elvek alapján kell meghatározni az alapvonalat, amelytıl a 4 tengeri mérföldet

9 Érvek I. Általános szabály: apályvonal N. speciális rezsimet akar elismertetni az alapvonal meghatározásában A norvégok nem követték e szabályt szisztemtikusan Nem vitatott Nem! Ez az általános szabály alkalmazása a helyi viszonyoknak megfelelıen De Érvek II. Nem tudtak e szabályról, tehát nem tiltakozhattak Na nehogymá! Konklúzió Constant and suffieciently long practice következetes, állandó és kielégítıen hosszú ideje követett gyakorlat Norvégia persistent objector (aki nem vonja kétségbe a szokásjogi szabály létét!) A norvég dekrétum, amely meghatározza a halászati övezet határát nem ellentétes a nemzetközi joggal. 9

Ez az általános szabály alkalmazása a helyi viszonyoknak megfelelıen De Érvek II. Nem tudtak e szabályról, tehát nem tiltakozhattak Na nehogymá!

10 A persistent objector szabályból következik az, hogy egy szokásjogi norma a nemzetközi jog általános szabálya, de nem kötelezi a nemzetközi közösség minden tagját, valamennyi államot. + létezhet regionális szokásjog, sıt bilaterális szokásjog is C. A nemzetközi jog méltányossági elvei Nemzetközi bíróságok gyakorlata alakította ki + Nki. B. Statútuma megemlíti ıket (38. cikk): Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el. Kizárásos alapon speciális szokásjogi szabályok Méltányosság fajtái (jelentései) 1. Infra legem = jogon belüli méltányosság: nemzetközi jogi norma méltányos alkalmazása (igazságosság) általános jogelv 2. Praeter legem = jogon kívüli: joghézag kitöltése ex aequo et bono fogalmába tartozik 3. Contra legem = joggal szembeni nemzetközi jogi normát lerontó döntés ex aequo et bono fogalmába tartozik nem volt még ilyen a Nki. B. gyakorlatában 10

cikk): Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el.

11 D. Kodifikáció JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens fogalma: a nemzetközi kapcsolatok egy-egy területét rendezı szokásjogi szabályok nemzetközi szerzıdésbe foglalása Kezdetei: Népszövetség Ki végzi? ENSZ Közgyőlés feladata segédszerv Nemzetközi Jogi Bizottság (1947) Kodifikáció menete ENSZ Közgyőlés határozata Rapporteur jelentés Tárgyalások Ideiglenes tervezet Állami vélemények Végleges tervezet Diplomáciai konferencia összehívása Nemzetközi szerzıdés 11

kapcsolatok egy-egy területét rendezı szokásjogi szabályok nemzetközi szerzıdésbe foglalása Kezdetei: Népszövetség Ki végzi?

12 lényeges lépések A kodifikáció eredményei Nki szerzıdés: kodifikáció + jogfejlesztés Virágkora: évek: csökken a lendület születnek szerzıdések, de nem lépnek hatályba Vannak sikertelen kodifikációk Befejezetlen kodifikáció, pl. nemzetközi felelısség joga Példa: felelısségi tervezet 12

szerzıdések, de nem lépnek hatályba Vannak sikertelen kodifikációk

13 Kodifikáció v. identifikáció kodifikáció identifikáció Ki végzi? Mit csinál? Mi az eredménye? Nemzetközi Jogi Bizottság Szokásjogi szabályok összegyőjtése + jogfejlesztés Nemzetközi szerzıdés Nemzetközi Jogi Egyesület (ILA) és Nemzetközi Jogi Intézet (IDI) Szokásjogi szabályok azonosítása és összegyőjtése Ajánlás (nincs kötelezı ereje!) 13

Nemzetközi Jogi Bizottság Szokásjogi szabályok összegyőjtése + jogfejlesztés

Hasonló dokumentumok

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az